Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban http://www.gyorgyigabor.hu/konvergenciaprogramok1998-2006.php
Előadás vázlata Monetáris integráció kialakulása Maastrichti szerződés GMU megvalósításának három szakasza Konvergencia kritériumok Kérdések
Célja • Legfőbb cél az árfolyamváltozások kiküszöbölése, közös valuta bevezetése.
Kialakulás • • • • •
Római szerződésben még nem szerepel Werner-bizottság javaslata Európai Monetáris Rendszer Delors-terv Maastrihti Szerződés
Werner-jelentés 1970 októberében a luxembourgi miniszterelnök, Pierre Werner vezette munkacsoport jelentést készített a pénzügyi unióról. Werner-jelentés javaslatai: –1971-1980 között több szakaszban jött volna létre – közösségi valuták egymáshoz viszonyított ingadozási sávjának meghatározása, majd a sáv szűkítése, végül az árfolyamok rögzítése. –1973-ban kitört olajválságnak is köszönhetően nem kerül megvalósításra
Európai Monetáris Rendszer 1979-től két évtizeden keresztül biztosította a tagállamok monetáris együttműködését. Három eszközre épül: - Árfolyammechanizmus - Európai valutaegység (ECU, bankszámlapénz, valutakosár szerep) - Európai Monetáris Együttműködési Alap
Delors-terv Gazdasági és Monetáris Unió alapjainak lefektetése. - Tőkeforgalom teljes körű liberalizációja - Árfolyam-lebegtetési sávok megszűntetése - Közös pénz bevezetése
Maastrichti szerződés A Delors-tervet a MSZ intézményesítette. A Maastrichti Szerződés írta elő a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) végső céljául a közös valuta bevezetését. A Szerződés rendelkezett a pénzügyi unió intézményi feltételeiről, és határozott az európai jegybank - Európai Központi Bank - felállításáról. A Szerződés a GMU koncepcióját három szakaszban tervezte megvalósítani.
Első szakasz Fő célja a tőkeáramlás szabaddá tétele, a tagállami gazdaságpolitikák közötti harmonizációs lépések megtétele, 1990-1994 között
Második szakasz 1994. január 1-én kezdődött az újonnan létrehozott Európai Monetáris Intézettel (EMI)[1], az Európai Központi Bank előintézményének felállításával. 1996 vége előtt a Miniszterek Tanácsa kormányfői szinten minősített többséggel döntött arról, hogy az országok eleget tettek-e a konvergencia kritériumoknak, hogy a harmadik szakaszba léphessenek. •[1] Az ECU mögött intézményi háttérként az EMI állt, amelynek az EMR-ben részt vevő tagállamok arany- és dollárkészletük 20%-át voltak kötelesek átadni.
Harmadik szakasz A harmadik szakasz megkezdésére 1999. január 1-jét fogadták el. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság (akik nem kívántak részt venni) és Görögország kivételével (aki nem teljesítette a feltételeket, és csatlakozására 2001ben került sor) minden tagállam megkezdhette a közös pénz bevezetését és az azzal kapcsolatos technikai és gyakorlati döntések meghozatalát. Jóllehet a közös valutát eredetileg ECU-nek nevezték el, az Európai Tanács 1995 decemberében az euro név mellett döntött. A harmadik szakasz az euró bevezetése mellett együtt járt még a Központi Bankok Európai Rendszere létrehozásával, mely az Európai Központi Bankból és a nemzeti bankok képviselőiből állt.
Gazdasági Monetáris Unió 1999. január 1-jével megkezdődött a nemzeti valuták euróra való lecserélése, ami 2002. január 1. és február 28. között az euró bankjegyek és érmék készpénzforgalomba lépésével fejeződött be. Az GMU-ban a konvergencia-kritériumok teljesítése, valamint különféle politikai megfontolások alapján egyenlőre, Szlovénia 2007-es, Málta és Ciprus 2008-as, Szlovákia 2009-es csatlakozásával 16 tagország vesz részt. Az EU-15 közül nem szerepel az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország.
Konvergencia kritériumok • Árstabilitás: a fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5%-nál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. • Kamatok konvergenciája: a kamatlábak változásának szinten tartása. A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2 százaléknál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. • Árfolyamok stabilitása: a nemzeti valutát az Európai Monetáris Rendszer (EMR) árfolyam-mechanizmusán belül az utóbbi két évben nem értékelik le. • Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a költségvetési deficit és az államadósság nem lépi túl az előre meghatározott értéket (költségvetési deficit a GDP 3 százalékát, államadósság a GDP 60 százalékát).
http://www.gyorgyigabor.hu/konvergenciaprogramok1998-2006.php
http://www.gyorgyigabor.hu/konvergenciaprogramok1998-2006.php
http://www.gyorgyigabor.hu/konvergenciaprogramok1998-2006.php
Kérdések • Mi a célja a monetáris uniónak, • Melyik szerződés fektette le a GMU elérésének lépéseit? • Mikor került készpénzforgalomba a közös valuta, hogyan nevezzük? • Hány tagország tagja 2009-ben a GMUnak? • Melyek a konvergencia kritériumok?
