1. sz. melléklet MOGYORÓD TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM I. FELÜLVIZSGÁLATA: „KIEMELT TÉMAKÖRÖK” - Előzetes jelentés, 2016. szeptember 12. A TKP I. felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kellett szentelni hét témakörnek (ld. alább a.-g. jelű pontokba szedve), melyekkel kapcsolatos adat- és információs-gyűjtést a megbízást követően azonnal megkezdtünk. Megállapodásunk szerint az előzetes jelentés részeként, a velük kapcsolatban már rendelkezésre álló információkat átadjuk, hogy minél előbb láthatóak legyenek a kiemelt témákkal kapcsolatos majdani teendők. Például: Melyik témakörben áll fenn kezelendő probléma? A már megoldás alatt álló esetében a kezelés milyen fázisban van? Érdemes-e és milyen formában az adatgyűjtést folytatni? Jelen pillanatban, 2016. szeptember elején, a várakozásnak megfelelően, a kiemelt témakörökben eltérő mennyiségű és minőségű információkkal rendelkezünk. Az adatforrás a Megbízó Önkormányzat, egyes nevesített szervezetek, helyi lakosok és az interneten elérhető információk voltak. a.) ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM TERÜLETÉN: M3 AUTÓPÁLYA, A 3. SZÁMÚ FŐÚT, A 2101. J. ÚT, VALAMINT A HUNGARORING HATÁSA Az előzetes egyeztetés során felmerült, hogy konkrét műszaki megoldást is vázoljon fel a TKP II, azon túl, hogy feltárja: a zajvédelemmel kapcsolatban milyen feladatok teljesültek, milyen intézkedések vannak folyamatban. A tervi előzmények (ld. még 1. sz. alfejezet) vizsgálata során kiderült, hogy számos műszaki megoldást már vizsgáltak. A település domborzati adottságai, a lakóövezet és a zajforrások földrajzi helyzete nem szerencsés kombinációjának következtében a lehetséges műszaki megoldások korlátozott hatásfokúak, vagy olyan léptékűek, melyek jelenleg utópisztikusnak tűnnek (pl. autópálya „befedése”, de ide sorolható az egyes zajforrások megszüntetése is). Összességében a rendelkezésre álló irodalmi források összefoglaló-értékelő áttekintése egy mogyoródi lakos számára, a fő megállapítás mentén („nagy a zaj a közúti közlekedés és a Hungaroring miatt”) valószínűleg kevés újdonságot hordoz, azonban felhívja a figyelmet, hogy a kérdés fontos, és bő egy évtizede érdemi lépés nem történt ebben az egyre jelentősebb hatású témakörben. 1. Tervi előzmények: Mogyoród Önkormányzata megrendelésére 2007-2008-ban a FONOR Kft. készített zajtérképet. 2011-ben a VIBROCOMP Kft készített intézkedési tervet a Hungaroring felkérésére. A 2016-ban készült TFK az előbbi dokumentumra építve készítette el települési zajvédelemmel kapcsolatos összefoglalóját. Az intézkedési terv a későbbiekben még említésre kerül. Benne a zajvédelmi hatásterület Mogyoród belterületének déli részétől tart Kerepes északi részéig. E területfoltban az M3-a autópálya, a Hungaroring, a Ring Autósmozi és az Aquaréna is megtalálható, mint nagyobb zajforrások. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) által 2015-ben készült el a „Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv” Mogyoródra vonatkozó része. A lehetséges megoldásokat elemzi; közülük némelyikre alábbi pontokban még kitérünk. Két megoldással kapcsolatban a következő megállapításra jutottak a szakemberek: 1
„1. A zaj csökkentése terjedés közben, passzív védelem A zajárnyékoló létesítmények alkalmazhatósága belterületen igen korlátozott a létesítmény területszétválasztó, a normális életvitelt akadályozó hatása miatt, továbbá a létesítmény a településképet általában negatívan befolyásolja így az alkalmazása, általában nem jön számításba, kivéve az egyedi, speciális eseteket. A passzív védelem alkalmazására vonatkozóan elvi korlátozás nincs. Ugyanakkor a másodlagos védelemként a beltéri zaj csökkentésére irányuló passzív védelem egyedi jellege miatt azt nem vettük számításba az infrastrukturális megközelítéssel készült intézkedési terv keretében.” „2. Szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők. A zajcsökkentés érdekében kialakított, a település egészét érintő, átfogó koncepció a fragmentált úthálózatra (kiragadott útszakaszok) vonatkozó stratégiai zajtérképekre alapozva nem dolgozható ki.” Valóban: A vizsgálat három főbb útnak csak kisebb szakaszaira vonatkozott, melyek egyike mellé sem volt lakosságszám rendelhető! A KTI másik, M3-as autópályára vonatkozó tanulmánya annak három hosszú szakaszára vonatkozik, így a mogyoródira is. Megállapítja, hogy 1. „az M3 autópálya zajtérképezett (mogyoródi – a Szerk.) szakasza jellemzően kertvárosias lakóövezet, védelmi erdő, illetve mezőgazdasági rekreációs övezeti besorolású.” 2. „A stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelésű területek (a beépítettségtől és a terepviszonyoktól is függően) az út mintegy 60-160 m-es környezetében helyezkednek el. A konfliktussal érintett lakóépületek többsége Mogyoródon, Fóton és Gödöllőn található.” A TKP I-nek is vannak zajvédelemmel kapcsolatos megállapítása, és több kapcsolódó feladatot is meghatározott – ezeket bővebben lásd alább. 2. A Hungaroring hatása: A Hungaroring Sport Zrt-t 2016. júniusában levélben kerestük meg, melyre kapott válaszukban tájékoztattak arról, hogy a zajvédelmi intézkedések folyamatban vannak és a „probléma megoldása rendkívül összetett és költségigényes.” Jelezték, hogy folyamatban van egy zajmonitoring rendszer tervezése, és az azt megalapozó vizsgálatok végzése. Továbbá: „Átfogó mérés egyelőre nem készült a pálya zajkibocsátásáról, teljes körű képet a rendszer üzembe állítás után fogunk kapni és tudunk adni.” A Pest Megyei Kormányhivatal 2016. évi, az önkormányzat által 2016. szeptember 9.-én érkeztetett, PE/KTF/136-6/2016. ügyiratszámú végzése alapján látható, hogy 2006-ban többször tettek bejelentés a Hungaroring zaja miatt, valamint a hatóság 2011. évi határidővel intézkedési terv készítését írta elő. A terv többszöri módosítását követően sem felel meg a szakmai kívánalmaknak. A lehetséges műszaki megoldások közül a zajvédő dombot nevesíti a végzés. A TFK összefoglalása szerint a Hungaroring egyes rendezvényei önmagukban is zajosak, és az általuk generált plusz forgalom zaja is jelentős. Ezek a zajforrások alkalmiak, de jelen vannak a településen és nemcsak a Hungaroring közvetlen környezetét érintik. A TFK hosszan idéz a VIBROCOMB Kft. mérési eredményeken alapuló értékeléséből, melyben megállapítják, hogy a közelebbi, kerepesi lakóingatlanok nagyobb, határértéket is meghaladó terhelésnek vannak kitéve, mint az annál távolabbi, de mogyoródi lakóingatlanok, melyek esetében már nincs határérték-túllépés.
2
További üzemi és szabadidős zajforrás még az Aquaréna és a megszűnt Ring Autósmozinál lévő alkalmi driftelés és diszkó céljából. Előbbi zajterhelése az autópálya vonalát alig lépi túl, utóbbiak esetében a zaj a településközpontban is hallható. A három zajforrás együttes hatásairól külön összefoglaló ábrát közöl a TFK. 3. Közlekedési eredetű zajforrások: A TFK alátámasztó munkarésze szerint: A lakossági zajpanaszok okai a tehergépjárművek, az alkalmi közterületi rendezvények és a szórakozó helyek. Lakott területre ható ipari zajforrás nincs a településen (a brikettgyár zaja nem terjed odáig), ill. ma már a határértékeknek megfelelő működés jellemző. A lakosság a zajra egyre érzékenyebb és a zajterhelés évről évre nő. A közlekedési eredetű zajjal kapcsolatban a TFK a stratégiai zajtérkép egyes részleteit közli. Kedvezőtlen, hogy az M3-a autópálya áthalad a településen, s így közvetlenül szomszédos lakóingatlanokkal. Az autópálya mellett csak egy szakaszon van zajvédő fal. Közel hasonló nappali zajterhelés van a Gödöllői út mentén is, de a vasúti közlekedés okozta zaj sem elhanyagolható, de ennek lakóövezeti érintettsége kisebb. A 2004.-ben készült TKP I megállapítja, hogy „a közlekedési eredetű légszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében valódi lépések nem történtek, az önkormányzat és az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság nem tud közös nevezőre jutni.” A tervezők 2004 márciusában kérdőíves felmérést is végeztek a lakosság körében. A „4.1 Jelentős és ismert környezeti problémák, szennyező tényezők, szennyezett területek” c. fejezetben közlik, hogy „A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb embert a közlekedés okozta levegőszennyezés és zajterhelés zavarja (40%), ami érthető, ismerve a Fóti, Gödöllői út forgalmát és az autópálya által okozott állandó alapzajt.” (Mivel az illegális hulladék kérdésköre szintén a kiemelt témakörök egyike, ezért itt közöljük a bekezdés folytatását is.:) „Másodikként legtöbben az illegális hulladéklerakást (33%) jelölték meg, ami az egész agglomerációban jellemző, sokszor nem is a helyiek okozzák, hanem a fővárosiak szabadulnak meg könnyebb úton a szemetüktől. Külön kell foglalkozni a rekultiválatlan bányagödrökkel, amelyek ideális helyet jelentenek nagy mennyiségű hulladék illegális lerakására. Az, hogy a harmadik helyre a lakosság által termelt hulladék (17%) került, a környezettudatosság fejlődését mutatja, az emberek érzékelik az általuk termelt hulladékmennyiség növekedésének problémáját (4.1-1. ábra).” A TKP I. „6.4 Zaj és rezgés” c. fejezetében jelzi: „A településen jelentős gondot okoz a közlekedési eredetű zajszennyezés. Kiemelt szennyezőforrás a belterületet kettévágó autópálya, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) kezelésében lévő Gödöllői és Fóti út, mely jelentős átmenő forgalommal terhelt és a Hungaroring. A rezgést főként a közlekedés okozza. A „8. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK – CÉLÁLLAPOTOK, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM PONTJAI” fejezetben a közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése témakörben megjegyzi, hogy „például védelmi beruházások a káros hatások terjedésének megakadályozása érdekében, ezek között zajvédelmi műtárgyak, zajcsökkentő elemek építése, véderdők telepítése.” „8.1.10 Zaj és rezgés elleni védelem ZAJ-1. A zajvédelem biztosítása a településfejlesztés eszközeivel. Védősávok, zajelnyelő véd_falak, véderdők kialakítása az autópálya mentén. 3
ZAJ-2. Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, közlekedés szervezéssel, úthálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével.” A ZAJ-1-es feladattal összefüggésben a felülvizsgálat és tervezés során ismerté vált: 1. A főépítész asszony tájékoztatása szerint 2012.05.04 óta autópályától mért 250 m-en belül lakóövezet nem jelölhető ki. Ezen zajvédelmi védősávon túl is védőerdősávot kell létesíteni új lakóövezetek kijelölésekor, létesítésekor. 2. A KTI tanulmányának Területhasználat-tervezéssel kapcsolatos sorában szerepel az alábbi mondat: „Általában javasolható, hogy a kül- és belterületi nagyforgalmú utak környezetében védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor olyan területté történő átminősítésre, melyre zajvédelmi határérték vonatkozik. Ezen kívül a domborzat és az épületek árnyékoló hatásának kihasználása, az épületek védendő homlokzatának tájolása, a forgalomcsökkentés, valamint a városközpontok decentralizálása is megvalósítható.” 2016-ban az autópálya mentén újabb zajvédőfal létesítése van folyamatban. A témához kapcsolódik még a „KÖZL-1. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökkentése.” c. feladat is. A TKP I-ben közlekedésszervezési jellegű megoldások szerepelnek ennél és a Zaj-2. feladatoknál, kiegészítve ZAJ-1.-ben foglalt „stratégiai szintű intézkedéseket”. Vélhetően a közlekedési zaj csökkentését fogja eredményezni az elkerülő út létesítése is, mert délebbre kerüli el a Nagyközséget és a belterületi átmenő forgalmat csökkenteni fogja. A KTI 2015. évi tanulmánya szerint: „Az elkerülő út létrehozásával megvalósuló zajterhelés csökkenés a település belső forgalma és a korábbi áthaladó forgalom arányától függ. Jellemző, hogy a megyeszékhelyeken lévő utak átkelési szakaszain az elkerülő út forgalomba helyezését követően is megmarad egy nagyobb arányú belső forgalom, ezért a forgalom, és egyben a zajterhelés is csak mérsékelten csökken. Ilyen esetekben a magas költségek miatt nem indokolt a zajcsökkentés céljával létesített elkerülő út (a települést elkerülő út lényegesen hosszabb, mint a konfliktusos átkelési szakasz). Ezzel szemben a kis belső forgalommal jellemezhető kisebb települések esetén, ahol nagy az átmenő forgalom (és ezen belül magas a nehézjárművek részaránya), az elkerülő út forgalomba állítása jelentősen csökkenteni fogja a települési forgalmat, így a zajterhelést is.” Nem világos, hogy Mogyoród „a kis belső forgalommal jellemezhető kisebb települések” közé tartozik-e.
4
b.) A TELEPÜLÉSI HULLADÉK-GAZDÁLKODÁS, A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGÁNAK TERÜLETÉN: AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁSOK ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK HATÁSA Értelmezésünkben annak feltételezéséről van szó, hogy a közszolgáltatás igénybe nemvétele és az illegális hulladéklerakás között kapcsolat áll fenn. 1. Illegális hulladéklerakások a településen: Friss lakossági, háztartási szemétből álló lerakóval pl. a Kótyison, szántó-mezsgye szélében vagy a Csíkvölgyi-forrásvidék völgyfőiben, a felett és a Rózsa utcai határán találkoztunk. Számos, nagy mennyiségű hulladékkal bíró régi lerakó figyelhető meg a patak medrében, a patak főtér alatti szakaszán: van ahol csak kerti zöldhulladék, van ahol fél méter vastag, nejlonzsákokból, építési törmelékből feltöltés látható. A forrásvidék és az az attól az autópályáig tartó patakszakasz ezzel együtt helyi védelemre javasolt. A forrásvidék egy része szegregátum, mely hulladéklerakás mögött álló társadalmi vonatkozásokat is jelzi. A hátsó kertek közé ékelődő, nagyközönség számára „láthatatlan” völgyek, patakmedrek szerte az országban tipikus lerakóhelyei a szomszédos ingatlanokból kikerülő építési törmeléknek, csomagolási hulladéknak, kerti növényi hulladéknak. Nincs ez másképp Mogyoródon, a patak mentén sem. A mederben lévő beton- és aszfalt törmelék jellemzően már nem lakossági eredetű. A másik htt-re javasolt területen, a Somlyón az illegális lerakást nem tapasztaltuk. A Kótyison lévő vegyes hulladék vagy rendszeresebb lerakás eredménye, vagy pl. egy lomtalanítás során vállalt szállítmányból „keletkezett”. A belterületi utcák is tisztán tartottak. Több ügyirat szerint a település felhagyott bányáinak jelentős részében is zajlott illegális hulladéklerakás, melyek részben a szomszédos településeket is érintik. Ezekben az esetekben hulladéklerakásra nem jogosult vállalkozások fogadták nagy mennyiségben a hulladékot, így az független a helyi hulladékszállítás minőségétől és a lakossági hozzáállástól. 2.) A Közszolgáltató a FKF Zrt. Az FKF Zrt. a fővároson kívül Mogyoródon, Leányfalun, Dunabogdányban, Tahitótfaluban és Csobánkán szolgáltat. Az FKF Zrt. honlapján nem érhető el a településenkénti díjszabás, a hulladéknaptár, a Közszolgáltatói szerződés, azonban megkeresésünkre a Társaság konzorciumi partnere, az AHK Nonprofit Kft. válaszolt és válaszához mellékelte a vonatkozó helyi rendeletet (ld. 3. pont; válaszukat mellékeltük /a rendeletet a végleges dokumentációhoz nem mellékeltük!). Az utóbbi években a közszolgáltatással kapcsolatban életbelépett a rezsicsökkentés, melyre vonatkozóan az alábbiakat tudtuk meg az FKF Zrt honlapjáról:
5
Rezsicsökkentés Budapesten 2013. július 1-jétől 10%-kal csökkent 2013. július 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény, valamint a 2013. évi CXIV. törvény módosította a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt (továbbiakban: Ht.). A törvény által előírt 10 %-os díjcsökkentést Társaságunk 2013. július 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakban érvényesíti. A díjszámítás alapja: a 2012. április 14. napján a települési önkormányzati rendeletben meghatározott teljes díj, törvény által meghatározott módja. A fentiek figyelembevételével a fizetendő díj az alábbiak szerint alakul: • természetes személy ingatlanhasználók esetén a fizetendő díj 2013. július 1-jétől kezdődően a rezsicsökkentés érvényesítésének köszönhetően legalább tíz százalékkal csökkent, melyről a havi számlában tájékoztatjuk az érintett ügyfeleinket. • költségvetési szerv és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény ingatlanhasználók esetén a természetes személy ingatlanhasználókra irányadó szabályokat kell alkalmazni. • társasházat a Ht. 91. § (2) bekezdésében meghatározott díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. A társasház évente írásban tájékoztatja a közszolgáltatót a természetes személy és nem természetes személy ingatlanhasználók társasházon belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követően kiállított, esedékes számlájában érvényesíti a természetes személy ingatlanhasználók után a társasházat e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. Ezek a szabályok vonatkoznak a lakásszövetkezetekre is. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető, természetes és nem természetes személy tulajdonosok tulajdoni hányadainak egymáshoz viszonyított aránya alapján kell elszámolni. Társaságunk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról kiállított számlán jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltünteti a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban. Továbbá Társaságunk a természetes személy ingatlanhasználók, a társasházak és a lakásszövetkezetek részére kiállított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat tartalmazó számla mellé a mindenkor hatályos Ht. által előírt tájékoztatót is megküldi. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elkötelezett a díjfizetők terheinek csökkentésében!
Alapvető problémát jelent a díjat megállapító miniszteri rendelet hiánya, amellyel kapcsolatban az önkormányzat a jövő nemzedékek biztosával levélváltásban van. A leírtak alapján a hulladékszállítással kapcsolatos díjak összege 10 %-kal csökkent, mely az illegális lerakások csökkenését is eredményezhette volna. Nem ismert, és nehezen is mérhető, mennyiben járult volna hozzá a lerakások visszaszorulásához, hiszen a hulladéklerakás kulturális és kényelmi kérdés is, nemcsak anyagi. Mogyoródon a Pest megye többi településéhez képest alacsony a hulladékszállítás díja. A településen korábban zsákos szállítás útján történt a közszolgáltatás. 3.) A vonatkozó helyi rendelet: Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014(IV.28.) számú önkormányzati rendelete szól a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról. A rendeletet pdf-ben kaptuk meg az FKF Zrt-től és csatoltuk. Az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatban összességében azt emeljük ki, hogy
6
1. a településen a hulladékszállítás elvileg és gyakorlatban megoldott; törvényi kötelezettség, de a gyakorlatban egyéni döntés kérdése, hogy valaki igénybe veszi a szolgáltatást, vagy sem; 2. a rendeletben áll, hogy „az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről” a közszolgáltató gondoskodik. A 2. pont alapján az FKF Zrt. feladata a lerakott hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása. A gyakorlatban a Nonprofit Kft. végzi a gyűjtést és az FKF Zrt. tőlük viszi el a hulladékot. Ezzel összefüggésben továbbá, például: „5. § (1) Az Önkormányzat a közszolgáltatás teljesítését a közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon ellenőrzi.” „7. § (1) Az ingatlanhasználó az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást - ha a fogyasztó kérelmére a Közszolgáltatóval másként nem állapodnak meg - az e rendeletben meghatározott gyakorisággal köteles igénybe venni és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a Közszolgáltató részére rendszeresen átadni. (2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért köteles díjat fizetni a 2. sz. mellékletben meghatározottak szerint.” A szolgáltató válaszlevelében önkormányzattal közös szemléletfejlesztési tervekről is beszámol, mely különösen fontos a rossz hulladék-elhelyezési szokások jóra váltása érdekében. Pl. a szerves hulladék az erdőszélen, árokparton, „magától” nem komposztálódik. A kerti komposztálás tanulható, nem bonyolult eljárás, és a rendelet is hivatkozik rá! Az építési hulladékot konténerrel el kell szállítani, nem lehet vele a kertvégét és annak telken túli folytatását feltölteni. Emellett a szankcionálásnak is teret kell adni, mert van, akinek a jó szó kevés, továbbá, a lakos helyett elszállított szemét pedig abból a szempontból rossz precedenst teremthet, hogy a lakos látja, hogy hulladékának sorsát így is „rendezheti”. E téren fontos, hogy a jegyzőnek is vannak hulladékgazdálkodási hatáskörei.
7
c.) A REKULTIVÁCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ TERÜLETÉN: A SALAKLERAKÓ (EGIS) HATÁSA A Nagyközség területén különböző szakmai szempontok alapján több rekultivációs, rehabilitációs terület található (pl. településképi rehabilitáció, élőhely- rehabilitáció), melyek egyike az EGIS Gyógyszergyár Zrt. Fóti út menti volt hulladékkezelő telepe. A Társaságtól Réti Gábor Környezetvédelmi és üzembiztonsági igazgató úr állt többször rendelkezésre telefonon és adatok, információk megküldésével. Mellékletben olvasható az az összeállítás, mely a kármentesítéssel kapcsolatos, hatósággal egyeztetett feladataikat, határidőkkel, magyarázattal tartalmazza. Ebből látható, hogy a kármentesítéssel kapcsolatban még éveken keresztül lesznek feladataik: A közeljövőben például csóvalokalizációs rendszert kell kiépíteniük, mely az érintett ingatlanok tulajdonosaival (pl. az önkormányzat) történő egyeztetést is igényli. Az általuk küldött, szintén mellékletben közölt térképen látható, hogy a telephelyről a talajvíz közel kelet-nyugat irányú áramlása révén a patakvölgyben a folyásiránnyal kis szöget bezáróan áramlik a szennyezett talajvíz. A csóva elérte Fótot, és közel van a patakmederhez.
8
d.) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME TERÜLETÉN: PINCESOR. A pincesor jelenleg, Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2009. (XI.25.) Kt. számú rendelete – a továbbiakban: R. – alapján, helyi védelem alatt áll. A R. 1. §-a hivatkozik a védetté nyilvánítást alátámasztó, az Önkormányzat által megrendelt dokumentációra és készítőjére, és tartalmazza az érintett helyrajzi számokat. Tulajdonképpen a Pincesor utcaképe áll védelem alatt, melyet az 1. § (2)-ben így indokol meg: „A helyi védetté nyilvánítás célja, a Pincesor jelenlegi arculatának és hangulatának a megtartása, amely a helység fejlődésének irányára is jelentős hatással van.” A R. 1-5. §-ai részletesen leírják azokat az építési (felújítás, átalakítás esetén foganatosítandó) előírásokat, melyek a fenti célnak való további megfelelést szolgálják. Tudomásunk szerint (Tenki Péter úrral és Főépítész asszonnyal konzultáltunk) a pincesor R. szerinti fenntartása jellemző. A pincesorral kapcsolatban az egyes ingatlanok határainak pontos lehatárolása jelent problémát. A 2004. és 2009. közötti időszakra szóló I. TKP Ép-1. és ÉP-2. feladatai között kapnak helyt a pincesorral kapcsolatos teendők. A 2009-ben született helyi védelemről szóló rendelet megalapozza a pincesor állapotának, arculatának megőrzését. Mivel a R. 2009-ben született, létrejöttével e két feladat pincesorra vonatkozó szakmai része teljesült. Ugyanakkor a R. szerinti finanszírozás nem megoldott, ill. a helyi védett pincesor R.-nek megfelelő karbantartása a tulajdonos kötelessége, - az önkormányzat nem járul hozzá. Javaslat merült fel a „Legszebb pince- díj” megalapítása és pénzjutalommal történő díjazása, ezáltal az önrész biztosított, az önkormányzati támogatás és figyelem felhívás egyszerre megoldható. A „Mogyoród - Település fejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök felülvizsgálata” c. dokumentáció (TFK) „Megalapozó vizsgálat, ….munkarészek” c. részének 1.sz. melléklete a település egyedi tájértékeit (80 tétel) veszi sorra. Ezek közé tartozik a pincesor is, - pontosabban: a pincesor elejét és végét, mint „kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel”-kategóriába sorolták be a kataszter készítői. (Ld. 65. és 85. számú tájérték.) A dokumentum más helyi védelemre érdemes épített értéket is felsorol, egy korábbi örökségvédelmi tanulmány alapján. A TFK 4. sz. melléklete idézi a R. 1. §-át, melyben a védetté nyilvánítás oka és az érintett hrsz-ok szerepelnek.
9
e.) A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME TERÜLETÉN: MOGYORÓD EGÉSZ TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN A „vízvédelem”-mel összefüggésben elsősorban a felszíni és a felszín alatti vizek kémiai vízminőségre gondolnak az emberek. A megfelelő vagy nem megfelelő vízminőség valóban hatással van a humán vízhasználatokra (ld. pl. ivóvíz, öntözővíz, hűtővíz), és az élővilágra. Nagy jelentősége van a vízhozamnak, annak változásának: vö. pl. kitermelhető, visszatartható vízmennyiség; az ökológiai szempontból meghagyandó vízhozam; árvízi hozam (vö. árvízvédelem). Ide sorolhatjuk a talajvíz és a belvíz szintjét is, mely mélysége, eloszlása esetenként kedvezőtlen (pl. szántón túl magas, vagy kútban, lápon túl mély), máskor kedvező és azt az állapotot kell védeni. Pl. a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák, így pl. lápok, mocsarak a Sződrákos-patak és mellékvizei mentén a talajfelszín közeli, a feletti vízállást igénylik. Ez viszont már a természetvédelmi okból való „vízvédelem” témaköre. A fenti példákból is látszik, hogy a különböző vízvédelmi érdekek esetenként találkoznak, néha ellentétesek. A témakörrel még a c., f., g. pontokban foglalkozunk. A TKP I.-ben, többek között, a 8.1.2. és a 8.1.3. pontjaiban szereplő 8 feladat tartozik a témakörbe. 1. Felszíni vizek védelme: Ld. még TFK 26. oldal. 1.1. Mogyoródi-patak, mellékvizei és a Kerek-tó: A patak csíkvölgyi és a Hungaroring területén lévő forrásvidéke, forrásokkal, azokból eredő kis patakokkal találhatók meg a településen. A Kerek-tó a Hungaroring területén fakadó Hármas-forrásból eredő forráságon található mesterséges tó. Mindkét forrásvidék és a teljes patakszakasz a nemzeti ökológiai hálózat része. Ökológiai, természetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból bővebb, friss információ a patak védetté nyilvánítási dokumentációjában olvasható a csíkvölgyi és az alatti szakaszra vonatkozóan. Némi botanikai adat a Mélygáti-dűlői szakaszról is van. A patakba a csatornázatlan területekről elszivárgás-beszivárgás útján, esetleg direkt szennyvízbevezetés révén érkezhet szennyvíz, szennyezés. A bejárások során nem tapasztaltunk közvetlen szennyezést, de a patakból - vélhetően illegális – vízkivételt igen. A mederben és környezetében szennyvíz-kivezetésre utaló nyomokat (pl. eróziónyomok, bűzös üledék, zavaros, pangó vizű tócsák) nem tapasztaltunk. A vízi gerinctelen állatokon alapuló bioindikációs módszer alapján sem láttuk tartós és jelentős szennyezés nyomait (ld. oxigénmennyiségre közepesen érzékeny élőlény tömeges a patakban.) Az EGIS kármentesítési tevékenysége során végzett vizsgálatok szerint a patakot a telepről induló csóva nem érte el, de a patak fóti szakasza mentén lévő vízbázist igen. (Ld. még c. témakör és alábbi 3. pont.) A patak a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Szilas-patak mellékvizeként nem közvetlenül torkollik a Dunába. 1.2., 1.3. Szilas- és Csömöri-patak: A Szilas- és a belé torkolló Csömöri-patak is a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik: A Szilas Budapesten torkollik a Dunába. Mogyoródhoz a forrásvidékeik környékének kis része tartozik, de a patakmeder maga már nem a településen található. A vízgyűjtő körüli hajdani bányában illegális hulladéklerakók működtek. 1.4. Sződrákos-patak, mellékvizei (Folyás-patak) és egy tározótó
10
E patak is a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik: Mogyoródon a Püspök-forrásból ered és Sződligetnél torkollik a Dunába. A forrásvidéki szakaszon egy tározótavat létesítettek a patakon. Mogyoródhoz egyik mellékvizének vízrendszere tartozik, mély fekvésű területekkel, melyek a Natura 2000-hálózathoz tartoznak. 1.4. Rákos-patak: A település külterületének leg-északkeletibb részéről a csapadékvizek a Rákos-patak felé folynak, de meder nem esik Mogyoród területére. 1.5. Egyéb felszíni vizek: Műholdfelvételek alapján két további tó található Mogyoródon: Az egyik egy lefolyástalan mélyedésben az M3-autópálya alatt. A másik vélhetően egy nagyobb tüzivíz-tározó a Mélygáti-dűlőtől délre lévő csarnokok mellett. 2. Felszín alatti vizek védelme: A felszín alatti vizek a földtani adottságoknak köszönhetően többfélék lehetnek (pl. talajvíz, rétegvíz, mészköves területeken: karsztvíz). A felszín alatti vizek természetes felszínre bukkanási helyei a források, melyek elsősorban a Mogyoródi-patak két nagyobb forrásvidékéről ismertek. A csíkvölgyi forrásvidék 2016-ban lett jobban megkutatva: tucatnál több forrás található a völgyfőkben és a patak medre mentén. Vízminőségvizsgálat nem történt, de szennyezettségük joggal vélelmezhető. Ismert még a Sződrákos-patak forrása, melyen túl további források lehetnek még a településen. Települési kútkataszter nem készült, így számuk, állapotuk, a bennük lévő víz minősége, a vízoszlop magassága nem ismert, de szóbeli közlés alapján a talajvíz szintje süllyedt az utóbbi időben. Vízminőségi szempontból a talajvíz veszélyeztetett, elsősorban a lakossági szikkasztók megléte miatt. Egyéb szennyező forrás lehet még a mezőgazdasági kemikáliák használata, valamint a vegyi szennyezés: Lásd még a c. és g. pontokban a volt EGIS- és CHINOIN-telepeken okozott szennyezésekkel kapcsolatos információkat és a 3. pontot. 3. Vízbázisok védelme: Az előző ponttal szorosan összefüggő kérdéskör: Az emberi használatra kitermelendő felszín alatti vizek vízminőségének védelmét szolgáló intézkedések és területek állnak a középpontjában. Mogyoród ivóvízellátását a DMRV Zrt. biztosítja, a Duna kavicságyán át megszűrődő felszíni (Duna) vízből. A TFK szerint még egy fóti vízbázisról származik ivóvíz, melyet a két település között osztanak meg igény szerint. Tudomásunk szerint a Fóti I.-es vízbázisról is kapott vizet a település, de ez a mogyoródi gyógyszergyári hulladék kezelés által okozott szennyezések miatt bezárásra került. Az ellátó rendszer 100 %-osan kiépült, mely mellett víztermelő kutak vannak/lehetnek a településen. A szennyvíz elvezető rendszer is nagymértékben kiépült, de nem mindenki vette igénybe a szolgáltatást. Ennek következtében lakossági szennyvíz is szikkad a talajban, melynek nincs hatása kijelölt vízbázis-védelmi területre, de a kutak, a talajvíz, a források és vízfolyások vízminőségére nagyvalószínűséggel igen. Kockázatot a kutak vízhasználata jelenthet, mert a talajvíz már szennyezett lehet. (Ezek alapján „vízbázis védelmi terület” a település minden olyan része, ahonnan vizet nyernek ki.) A TFK Alátámasztó dokumentációjának 49., 50. oldalán olvasható, pl. 1. A rétegvizeket megcsapoló kutak mélysége 100 m körüli. 2. A terület a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület. 3. A VGT alapján a diffúz szennyezések miatt a felszín alatti vizek kémiai állapota gyenge. 4. Mogyoródot két vízbázis érinti: a Fót I. vb. külső, valamint hidrogeológiai A és B védőövezete 11
Gödöllő Észak-Déli vb hidrogeológiai B védőövezete 5. A közlekedési eredetű légszennyezés (ld. 2101. sz. út, M3-as autópálya) talajra kiülepedő anyagai is kockázati tényezőt jelentenek. A csíkvölgyi források vize, mivel lakott településrész és hulladékkal is feltöltött völgyfők alól erednek, vélhetően nem fogyaszthatók. Csekély hozamukat egészében ökológiai vízigénynek kell tekinteni.
12
f.) A TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM TERÜLETÉN: A MOGYORÓDI-PATAK TERÜLETÉNEK (KÜLÖNÖSEN A CSÍKVÖLGY) ÉS A SOMLYÓ TERÜLETÉNEK (KILÁTÓ ÉS KÖRNYÉKE) Mogyoród közigazgatási területének jelentékeny része beépített terület és szántó. Általában az erdő és gyep művelési ágú területek azok, melyeken tájra jellemző természetközeli állapotok lehetnek jellemzőek. A két megnevezett területtel összefüggésben is igaz ez, azzal együtt, hogy például a Csíkvölgyek erdőterületeinek szinte egészét tájidegen erdei fenyő és fehér akác ültetvények borítják, mégis az ökológiai hálózatnak fontos részei. A mogyoródi Somlyó erdeinek is egy része akácos és fenyves, de a többi része tájra jellemző és jó természetességű tölgyes és gyep. A két terület része a nemzeti ökológiai hálózatnak és vizsgálatuk a védetté nyilvánítás keretében épp most zárult le. Tizenhárom védett növényfaj 1400 egyedét regisztráltuk, melynek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke közel 10.000.000 Ft. E két terület Mogyoródon és közvetlen környezetében nem áll önmagában, mint természetvédelmi érték. Egyrészt vannak jobb természetességű, valamilyen védelmet már élvező területek, másrészt még feltáratlan területek is: A település területén a nemzeti ökológiai hálózatnak és a Natura 2000-hálózatnak jellemzően kisebb részegységei találhatók: A Veresegyházi-medence Natura 2000 terület leírólapjait és mogyoródi helyrajzi számait a TKP II. törzsanyagában és a mellékleteiben fogjuk közölni. A fóti közigazgatásnál végződik el a Gödöllői-dombság peremhegyei Natura 2000 terület, mely fóti része nagymértékben átfed a Fóti Somlyó TT országos védettségű területtel. Országos védettségű terület nem található Mogyoród területén. E területek és a belterülettől északra lévő, két említett Natura 2000 terület által közrefogott terület a nemzeti ökológiai hálózat része, csak úgy, mint a Somlyó és a Mogyoródi-patak forrásvidékei és medre a teljes közigazgatási területen. A települési önkormányzatok számára jogilag adott a helyi védetté nyilvánítás lehetősége. A Somlyó és a Mogyoródi-patak csíkvölgyi forrásvidékének helyi védetté nyilvánítása a mogyoródi Élő Patak Mozgalom kezdeményezésére és szakmai előkészítésével, 2015-ben kezdődött meg. A beadvány botanikai megalapozása érdekében az önkormányzat megbízást adott cégünknek. A felmérések adatai alátámasztják a helyi védelem szükségességét és jelentőségét. A kezelési terv megfogalmazza azokat az intézkedéseket, melyekkel a területek természeti állapota megőrizhető és javítható. Mindemellett a vizsgálatok során látható vált, hogy a két területen kívül, részben azokhoz kapcsolódóan, részben azoktól fizikailag függetlenül, számos, védelemre érdemes, kiskiterjedésű terület is található, melyek már a védetté nyilvánítás során bővítési területként lettek számon tartva. Így pl. a Somlyó kilátó-környéki régió mellett méltán védelmet érdemelnek a hegy szoknyáján lejjebb lévő területek is. A sok esetben a csak pár méter széles, dűlőút menti kökényes cserjésekben vagy lóval nagymértékben taposott legelőkön is ott vannak a védett fajok, igaz kis egyedszámban. A hegy ökológiai elszigeteltségét is csökkenti, így az ott élő fajok túlélési képességeit, a diverzitás növelését segíti, ha alacsonyabban lévő, kultúrtájba ékelődő természetközeli vagy akár rontott gyepekkel, erdőkkel – ill. azokon keresztül távolabbi élőhelyek felé – ökológiai kapcsolat épül ki, vagy marad fenn. Így merült fel pl. a Hungaroring és az Aquapark felé eső keskeny gyep- és erdősávok védelme is, melyek semmilyen védelem alatt nem állnak és a Somlyó csúcsa körüli értékesebb területekkel jobbára rontott vagy akácos erdőfoltokon keresztül állnak kapcsolatban. 13
A patak – általában a patakok – esetében az egyes szakaszok közötti ökológiai kapcsolatok szükségessége a meder és a völgy hosszában (valamint befogadójukkal és mellékvizeikkel) magától értetődő. A patak védettségének kiterjesztése a csíkvölgyi forrásvidéktől a közigazgatási határig ezért fontos. A TKP I. ezen felül javasolja a fóti szakasz védelmét. A fóti alsó szakasz már védett, a felső fóti, Mogyoródhoz kapcsolódó szakaszra is érkezett védetté nyilvánítási javaslat. mindenképpen javasolt a torkolatig való jogi védelem és teljes hosszon a veszélyeztető tényezők (kotrás, meder- és rézsűrendezés, szennyezés, vízkivétel, vízmegtartás) kizárása, az élőhelyi feltételek javítása (eredeti, vagy ahol az nem lehetséges, az ahhoz hasonló meder- és völgymorfológia és kísérővegetáció kialakítása). Mindezek végrehajtása segíti a mogyoródi patakszakaszok természeti állapotának javulását is. A leírt fenntartási jellegű munkák nem, legfeljebb pontszerűen indokoltak. A keresztező infrastruktúrák tervezése során rendkívül fontos, hogy azok minél kisebb művi kialakítással járnanak a mederre nézve (pl. utak átvezetését a patakon lehetőleg híddal és ne áteresszel oldják meg, és felvízi és alvízi szakaszokat minél rövidebb szakaszon alakítják át, burkolják.
14
g.) A VOLT KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ TERÜLETE A témakörben csak a TKP I. időszakában rendelkezésre álló kevés adattal rendelkezünk: A talajban jelen vannak szennyező anyagok, melyek egy részének koncentrációja a határértéket nem lépi túl, mások esetében azonban határérték-túllépést tapasztaltak. Mindemellett nem természetes anyagokról van szó. Az érintett CHINOIN Zrt-t – melyet időközben a SANOFI megvásárolt – közvetlen elérhetőségek híján 2016. július 18.-án keltezett postai levélben kerestük meg. (Gödöllő városát nem kerestük meg.) Válaszukban megadták az illetékes kolléga nevét, akit a központi, majd közvetlen számon keresztül többször kerestünk, de egyetlen esetben sem sikerült elérni. És bár saját elérhetőségeinket megadtuk, viszontkeresésre nem került sor. Ezt követően merült fel, hogy az önkormányzat direkt kapcsolatfelvételével kellene folytatni az adatgyűjtést. A TKP I. VÍZ-2. és IVO-1. jelű – nem teljesült – feladatai éppen az információ áramoltatásról, a probléma műszaki megoldásáról szólt.
15
