ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.)
2. sz. melléklet
Módszertani útmutató A 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás keretében megvalósult, „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekt során megfogalmazódott
tervezési tapasztalatok és javaslatok
Készítette az KvVM FI irányításával, a KvVM megbízásából a
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. Budapest, 2009.
2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekthez MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A megbízó témafelelıse:
Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály,
A megbízó projektasszisztense:
Vozár Ágnes tanácsos KvVM TSZÁT Természetmegırzési Fıosztály
Vállalkozó képviselıje:
Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Nonprofit Kht.
Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem (továbbiakban :SZIE KTI) Vállalkozó projektasszisztense:
Faragóné Huszár Szilvia projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft.
Készítık:
Bodorkós Barbara kommunikációs szakértı, SZIE KTI Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı, VÁTI Nonprofit Kft. Kalóczkai Ágnes kommunikációs szakértı, SZIE KTI Kelemen Eszter kommunikációs szakértı, SZIE KTI Marticsek József agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, MME Megyesi Boldizsár kommunikációs szakértı, SZIE KTI Molnár Dániel PhD hallgató, SZIE KTI Dr. Pataki György kommunikációs vezetı, SZIE KTI Dr. Podmaniczky László agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı,SZIE KTI Sipos Balázs PhD hallgató, SZIE KTI Dr. Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI
Segítséget nyújtottak:
Králl Attila biológus, MME Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Kht Vajda Ferencné szerkesztı, VÁTI Nonprofit Kft. Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék
1
Módszertani tapasztalatok és javaslatok...................................................................... 3 1.1
Natura 2000 fenntartási tervek célja, feladata.................................................................. 3
1.2
A 20 Natura 2000 mintaterület kiválasztásának szempontjai ......................................... 4
1.3
Az ország Natura 2000 területeinek reprezentáltsága...................................................... 5
1.4
A megalapozó háttérinformációk problémái .................................................................... 9
1.5
Munkacsoport tervezése.................................................................................................... 10
1.6
Elıírás-táblázat tervezése ................................................................................................. 11
1.7
Kezelési egységek azonosítása a Natura 2000 területeken ............................................. 12
1.8
A fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai...................................................... 13
1.9
A kezelési elıírások gazdaság-szintő használhatóságának problémái.......................... 14
1.10
A Hasznosított Mezıgazdasági Területtel (HMT) kapcsolatos problémák................ 14
1.11
Támogatások Natura 2000 területeken.......................................................................... 16
1.12
Javaslat a támogatási rendszer kialakítására ............................................................... 17
1.13
A tervek társadalmi egyeztetése ..................................................................................... 19
1.14
A tervek szakmai egyeztetése.......................................................................................... 20
1.15
Fenntartási tervek készítésének ütemezése ................................................................... 21
1.16
Monitorozó rendszer, kutatás......................................................................................... 21
2
Javaslat a fenntartási tervek szerkezetére ................................................................. 23
3
Mellékletek .................................................................................................................... 26 3.1
Jogszabályi háttér .............................................................................................................. 27
3.1.1
Uniós jogszabályok...................................................................................................... 27
3.1.2
Hazai jogszabályok ...................................................................................................... 28
3.2
Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai........................................................... 30
3.3
Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek részvételi tervezéséhez............................. 43
3.3.1
Bevezetés ..................................................................................................................... 43
3.3.2
Az elvégzett kommunikációs munka értékelése .......................................................... 44
3.3.3
Javaslatok..................................................................................................................... 51
3.4
A Natura 2000 fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai ............................... 56
3.4.1
Blokkonkénti kezelési egységek száma ....................................................................... 56
3.4.2
A blokkonkénti kezelési egységek elıírásainak összeegyeztethetısége...................... 69
3.5
Minta-terv az elıírások gazdaság-szintő adaptálására ................................................. 72
3.5.1
A gazdaság rövid bemutatása....................................................................................... 72
3.5.2
A minta-gazdaság elhelyezkedése a Dél-Örjeg Natura területen................................. 75
3.5.3
A minta-gazdaság által érintett kezelési egységek elıírásai ........................................ 76
3.6
Háttér-adatok a feldolgozott 20 fenntartási terv reprezentáltságához ........................ 86
3.6.1
Az élıhelyek terület-kimutatása................................................................................... 86
3.6.2
A területhasználat alakulása......................................................................................... 87
3.6.3
A területek feltártsága és a megalapozó munkák erıforrás-igénye.............................. 88
3.6.4
A Natura élıhelyek elıfordulása a 20 mintaterületen.................................................. 89
1
Módszertani tapasztalatok és javaslatok1
2006/18/176.02.01 számú „Átmeneti Támogatás” projekt keretén belül „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” címő projekt során 20 Natura 2000 fenntartási tervet készítettünk el. A fenntartási tervek készítése közben számos tapasztalat és javaslat fogalmazódott meg a tervezıkben. Az alábbiakban az általunk legfontosabbnak tartott témakörök mentén foglaljuk össze ezeket bízva abban, hogy a további fenntartási tervek készítéséhez használható módszertani segítséget tudunk ezzel adni. 1.1 Natura 2000 fenntartási tervek célja, feladata A Natura fenntartási tervek célja az Uniós irányelvek figyelembevételével a kijelölt Natura 2000 területekre meghatározni azokat a fenntartási módokat, valamint fejlesztési irányokat, melyek a területkijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentıségő, valamint egyéb közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok védelmét szolgálják. A fenntartási tervek jelentıségét az adja, hogy a nagyobb területeket egységesen kezelı, „horizontális” kezelési irányokra épülı programok (pl. AKG) helyett lehetıséget biztosítanak arra, hogy a különbözı területek eltérı adottságaihoz és igényeihez alkalmazkodó faj és élıhelyvédelmi irányok kerülhessenek meghatározásra. Ezzel a hazánkban mintegy 512 Natura 2000 terület egyedi kezelésére nyílik lehetıség. A megalapozó dokumentáció szakmai bázisán elkészült fenntartási terv megfelelı tervezési módszertan mellett a fajok és élıhelyek megırzéséhez és fejlesztéséhez szükséges beavatkozásokat határozza meg, figyelembe véve az azok megvalósításához szükséges támogatási rendszereket. A közösségi jelentıségő fajokra és élıhelyekre számos emberi tevékenység van hatással: 1. Mezıgazdasági földhasználat 2. Vadgazdálkodás 3. Vízgazdálkodás 4. Erdıgazdálkodás 5. Vonalas infrastruktúra fejlesztés (útépítés, közmőépítés) 6. Területen megvalósuló beruházás, fejlesztés 7. Településfejlesztés, település infrastruktúra fejlesztés 8. Turizmus, egyéb ipari és vállalkozási tevékenységek A fenntartási tervnek az elsı négy kategóriára pontos irányokat, korlátozásokat, valamint lehetıségeket kell mutatni, a második négy kategória esetében is meg kell határozni azokat a kritikus pontokat (kritikus pont analízis), hogy mely beavatkozások veszélyeztetik a faj, vagy élıhely fennmaradását. Ezek megvalósítása, illetve a különbözı jogszabályok egymáshoz hangolása a szakmai célok meghatározását követıen válik láthatóvá. Különösen fontos, hogy egy adott területen ne jelenjenek meg különbözı jogszabályok ellentétes 1
Készítette: Dr. Podmaniczky László, Dr. Skutai Julianna, Marticsek József Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Faragóné Huszár Szilvia, VÁTI Nonprofit Kft., 2009
3
célokkal, mert ez esetben egy adott jelölı faj vagy élıhely gyakorlati védelme megnyugtatóan nem oldható meg. Tehát a fent felsorolt szakterületeknek mindegyikére, az adott területre összehangoltan, egymással nem ellentétes formában kell az adott faj, vagy élıhely fenntartása érdekében szükséges célokat és feladatokat megfogalmazni. 1.2 A 20 Natura 2000 mintaterület kiválasztásának szempontjai A pályázat megvalósítása során elkészült 20 fenntartási terv a sokrétő kiválasztási szempontoknak köszönhetıen jól reprezentálják az ország valamennyi, tervezési adottságú (védettségi típus, területhasználat, szakmai háttéranyag megléte) Natura 2000 területét. Ezért a megfogalmazásra kerülı kezelési elıírások is kiterjeszthetık lesznek majd a többi területre is. A kiválasztás szempontjai az alábbiak voltak: Natura 2000 terület típusa – Különleges természetmegırzési terület – Kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület – Madárvédelmi terület Natura 2000 élıhelyek aránya – A Natura 2000 területen belül a Natura 2000 élıhelyek aránya, ezen belül a jelölı élıhelyek és fajok aránya – Az országos Natura 2000 élıhelyek elıfordulási aránya Országos jelentıségő védett természeti területtel való átfedés – Nemzeti parkkal, tájvédelmi körzettel vagy természetvédelmi területtel való teljes ill. részleges fedettség – Természetvédelmi kezelési terv rendelkezésre állása Érzékeny Természeti Területtel való átfedés A Natura 2000 terület nagysága Települések sőrősége Mővelési ágak, gazdálkodási formák, – Gyep, szántó, erdı, vizes élıhelyek – A területen folyó gazdálkodás vagy annak hiánya Tulajdonviszonyok – Elaprózott magántulajdoni szerkezettıl a jellemzıen nagyparcellás állami tulajdonig Veszélyeztetı tényezık fıbb formái A terület feltártsága – Megalapozó háttértanulmányok és tervek rendelkezésre állása, további felmérések szükségessége A kiválasztás eredményéül elıállt különbözı adottságú területek különbözı felmérési, adatgyőjtési, idı-, pénz- és tervezési munkaráfordítási és kommunikációs igényt jelentettek. A tervezési munka indításánál készült egy összefoglaló táblázatos elemzés (ún. GAP analízis) a fenti szempontok szerint, amely segítette a tervezési munka megszervezését. Ez a vizsgálat a tervezés lezárultával aktualizálásra került. A következı fejezetben ennek szöveges összefoglalója kerül bemutatásra.
4
1.3 Az ország Natura 2000 területeinek reprezentáltsága1 Natura 2000 területek típusa A kiválasztott mintaterületek közül 15 kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület, 2 különleges természetmegırzési terület, 1 madárvédelmi terület van és 2 olyan terület, amely egyben kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület is és madárvédelmi terület is. Ez az arány az országos aránynak is megfelel. Bár a madárvédelmi területek száma kis mértékben alulreprezentált, ami azzal magyarázható, hogy a tervezés célját tekintve inkább a természetmegırzési területek kiválasztása helyezıdött elıtérbe, ahol a Natura 2000 élıhelyek egyben jelölı élıhelynek is számítanak az adott területen. A kezelési elıírások elsıdleges célterületei pedig fıként a Natura 2000 élıhelyek (közösségi jelentıségő élıhelyek) voltak. Közösségi jelentıségő élıhelyek aránya Az élıhelyvédelmi irányelv 236 Natura 2000 élıhelye közül Magyarországon 46 fordul elı (19,4%). A hazánkban a közösségi jelentıségő élıhelyek közül 28 élıhely található meg a kiválasztott 20 mintaterületen, ami igen magas 61%-os reprezentativitást jelent. Nincsenek a mintaterületeken a Magyarországon csak elenyészı területi hányaddal bíró élıhelyek, továbbá azok, amelyek nem igényelnek különleges természetvédelmi kezelést (ezek száma összesen 10), ennek alapján még kedvezıbb a kép, a felmérés nyomán a hazai közösségi jelölı élıhelyek 82% százalékára született élıhelyvédelmi fenntartási/fejlesztési elıírás. A 20 mintaterületen elıforduló közösségi jelentıségő élıhelyek elıfordulását és számát a 3.6.4 melléklet mutatja be. Országos jelentıségő védett természeti területtel való átfedés A fenntartási tervek készítése szempontjából külön jelentıséggel bír, hogy az egyes Natura 2000 területeken található-e országos jelentıségő védett természeti terület. A védett és védelemre tervezett területek mintegy fele rendelkezik kezelési tervvel, amely a Natura fenntartási tervnek mindenképpen szakmai megalapozó anyaga is egyben, valamint részben már iránymutatást és keretet szab a fenntartási elıírások további kialakításához. Habár a kezelési tervek nem egységes elıírásrendszerre alapulnak, a fenntartási tervek elıírásaihoz felhasználhatók és illeszthetık, ugyanakkor jóval szigorúbb elıírások is szerepelnek köztük. A 20 mintaterület közül 10 terület fed át védett területtel különbözı arányban. Pl. az IzsákiKolon-tó Natura 2000 terület szinte teljes egészében megegyezik a vele azonos nevő természetvédelmi területtel, míg a Szigeti homokok háromnegyed, a Tengelici-homokvidék pedig fele részben átfedı védett területekkel. Elıfordul azonban elenyészı részben védett területtel történı érintkezés is mint pl. a Dudlesz-erdıben vagy a Velencei-hegységben, ahol a teljes Natura 2000 terület kezelését tekintve e területrészesedések nem számottevık. A Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente Natura 2000 terület esetében a terület még csak országos védelemre tervezett. Magas Természeti Értékő Területekkel való átfedés A 20 Natura 2000 terület közül 6 területen található kijelölt MTÉT. A Zámolyi-medence és a Szigeti homokok teljes egészében ilyen terület. Az Izsáki Kolon-tó és a Turjánvidék
1
A fejezethez készített háttérszámításokat a 3.6. melléklet tartalmazza
5
nagyobb részt, a Hejı mente és a Tengelici homokvidék pedig kb. egyharmad részben fed át ilyen területtel. A Magas Természeti Értékő Területekkel való átfedéseknek a kezelési elıírásoknál van szerepe. Ezekre a területekre már jelenleg is hatályos kezelési elıírások érvényesek és gyakorlati tapasztalataik is ismertek. A Natura 2000 terület nagysága A 20 mintaterület összesen majdnem 46000 hektárt tesz ki, ami a hazai Natura 2000 területek 2%-a. Az egyes hazai területek kiterjedése vegyes képet mutat. A hazai élıhelyvédelmi területek átlagos kiterjedése 3000 hektár, a madárvédelmi területeké 25000 hektár körüli. A 20 mintaterület zömében 100 és 1000 hektár közötti területek. Egy terület tekinthetı kirívóan nagy méretőnek a többi között, a 10000 hektár feletti Turjánvidék. Érintett települések száma (db)
Natura 2000 terület (ha)
Egy településre jutó átlagos Natura 2000 terület (ha)
Natura SCI
2087
1397356,7
669,5
Natura SPA
1011
1354356,3
1339,6
Együtt (átfedéssel)
2206
1968236,1
892,2
Együtt (átfedés nélkül)
3098
2751713,1
888,2
Érintett települések aránya (%)
Átlagos Natura 2000 terület (ha)
Egy Natura 2000 területre jutó átlagos településszám
Natura SCI 467db
65,7
2992,2
4,4
Natura SPA 55 db
31,8
24624,6
18,3
Együtt (átfedéssel) 512 db
69,5
3844,2
4,3
Együtt (átfedés nélkül) 522 db
97,6
5271,4
5,9
Megjegyzések: a táblázat 3174 magyarországi összes településsel számol SCI: Site of Community Importance (Különleges Természetmegırzési Területek) SPA: Special Protection Area (Különleges Madárvédelmi Területek)
6
Települések sőrősége A 20 Natura 2000 mintaterület 94 település közigazgatási területét érinti, ami a hazai települések közel 3%-a. Ez arányban áll a 2%-os területi érintettséggel az ország Natura 2000 területeibıl. Az ország 512 Natura 2000 területe a települések közel 70%-át érinti. A 20 mintaterület egyedileg nagyon különbözı mértékben részesedik a települések közigazgatási határából, ami elsısorban a hazai településrendszerrel van összefüggésben és csak másodsorban a Natura 2000 terület nagyságával. Pl. a több mint 6000 hektáros AlsóZala-völgy 24 települést érint, míg a 10000 hektárnál nagyobb Turjánvidék csak 6 települést. Az országban átlagosan egy Natura 2000 terület 4 települést érint. Ez a zalai aprófalvas és a Pest-síkság óriásfalvas településtípusnak tudható be. Az érintett települések számának a tervezés szempontjából két esetben van szerepe, egyrészt a releváns településrendezési tervvel való illeszkedés tekintetében, másrészt a tervek „társadalmasítása” kapcsán. Természetesen nem arról van szó, hogy a településrendezési tervhez igazítjuk a fenntartási tervet, hiszen a Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályok és a megırzés szempontjai fölötte állnak a településrendezési tervben foglaltaknak (tehát, ha pl. egy tervezett beruházás Natura 2000 érdeket sért, akkor nem lehet a településrendezési tervre hivatkozni). Ugyanakkor a társadalmi egyeztetés elengedhetetlen az érdekellentétek megfelelı rendezése miatt. A feldolgozott 85 településrendezési terv közül 32-ben megjelenik a Natura 2000 terület határa. 31 tervben – bár 2004 után készült – Natura 2000 lehatárolás nem került ábrázolásra. A Natura 2000 területek elsısorban a településrendezési tervek „védelmi erdı” és „általános mezıgazdasági terület” területfelhasználási egységekbe lettek sorolva. A szabályozási tervekben a mezıgazdasági területek fıként korlátozott használatú mezıgazdasági terület övezetként jelentek meg, amelyhez szigorúbb építési elıírásokat rendeltek. A területfelhasználási egységek elemzésénél kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a Natura és a beépítésre szánt területek közötti átfedésnek. Többségében a beépítésre szánt területekkel való átfedés viszonylag kismértékő, de esetenként nagyobb területet érintı fejlesztések is tervezettek (pl. Pátka lakóterület-fejlesztés). Natura 2000 területeket érinthetnek tervezett közlekedési elemek is. Ezek többsége mellékút és települési győjtıút, a gyorsforgalmi utak közül az M85 érint Natura területet (pl. Sopron területén a Dudlesz-erdı). Mővelési ágak, gazdálkodási formák A mővelési ágak megoszlása a tervezési területen igen heterogén, ami szintén a tervekben szereplı elıírás javaslatok szempontjából fontos. A 20 mintaterületen 14%-ban szántóföldek, 30%-ban gyepek, 37%-ban erdık és 16%-ban vizes élıhelyek fordulnak elı. A maradék 2 % kivett terület. Ezek az arányok az országban kijelölt összes Natura 2000 területek vonatkozásában: 23%, 22%, 41%, 12%, 2%. Ebbıl adódóan látszik, hogy a mintaterületek közé jellemzıen gyepes és vizes területek kerültek be. A 20 területen – külön-külön is vizsgálva – viszont elıfordulnak szinte teljes egészében erdıs területek (pl. Dudlesz-erdı) vagy magas arányban, 70-80%-ban erdıvel borított területek (pl. Tengelici homokvidék, Velencei-hegység), ugyanakkor jellemzı az átlagosnál magasabb arányú (4565%) gyepterület (Szilvásváradi Aszaló, Izsáki Kolon-tó) is. Ez a mérték jóval meghaladja az ország Natura 2000 területeinek átlagos gyepterületeit, ami 30%. A szántóterületek zárványként, pufferterületként kerültek be egy-egy Natura 2000 területbe a kijelöléskor. A mintaterületeken igen nagy szórást mutat az arányuk, 1% alatti részesedéső pl. a Dudleszerdıben és a Dél-balatoni berkekben, viszont 60%-nál magasabb a Berhidailöszvölgyekben. Utóbbi területen azért állhat elı ilyen magas szántó arány, mert a nagyon 7
értékes, de kis területő gyepterület közös hrsz-on van a gyephez hasonlítva viszonylag nagy területő szántóval. Vizes élıhelyek is kerültek szép számmal kiválasztásra (Dél-balatoni berkek, Dél-İrjeg, Izsáki Kolon-tó, Gátéri Fehér-tó, Pirtói Nagytó) 40-60%-os mocsaras, vizenyıs területi részesedéssel, amely értékek az országos adatokat jóval meghaladják. A gazdálkodási formákban az országos tendenciák uralkodnak, tekintet nélkül arra, hogy a terület Natura 2000 területként van-e kijelölve vagy sem. A gyepes területeken a legnagyobb mértékő a gazdálkodás felhagyása. Sem kaszálás, sem legeltetés nem folyik sok helyen. A szántóföldek felhagyása is jellemzı. E területeken megindul a cserjésedés, a spontán beerdısülés és hamarosan az özönnövények is hatalmas teret nyernek,, ami viszont a természetes szukcesszió mellett komoly veszélyeztetı tényezı. Legjellemzıbb példája pl. a Szilvásváradi Aszaló. Tulajdonviszonyok A tulajdonszerkezet szintén heterogén képet mutat. A tervezési idıszakban nem állt rendelkezésre országos helyrajzi szám alapú tulajdonlap kataszter, amely a tulajdonosi szerkezet elemzésének alapját jelentette volna. Az érintett földrészletek száma, átlagos nagysága és szórása is ebbıl határozható meg. Alapvetıen a nemzeti park igazgatóságok adataira és a kommunikációs csoport által feltárt érintett elemzés eredményeire támaszkodott a tervezés. Ennek alapján a 20 mintaterületen a tulajdonviszonyok nagyon diverz képet mutatnak. A területekre mind az állami, mind a magán- és önkormányzati tulajdon jellemzı. Az állami tulajdonon állami tulajdonú gazdasági társaságok (pl. Erdészeti Zrt., Állami Ménesgazdaság, Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság) osztoznak. A privatizációt követıen a területek jelentıs része magántulajdonba került. A tulajdonosok száma területenként nagyon eltérı és a terület nagyságával nem egyenesen arányos. Elıfordul a 10 körüli tulajdonos szám, de több ezres nagyságrend is jellemzı, sok osztatlan közös tulajdonnal. Általában az állami kezeléső területeken üzemszerő, a magántulajdonú és önkormányzati tulajdonú ingatlanok területein egyéni vagy bérgazdálkodás folyik. Veszélyeztetı tényezık A veszélyeztetı tényezık becslése a területre már rendelkezésre álló háttéranyagok alapján, ennek híján a nemzeti park igazgatóságok által kijelölt koordinátor szakember, ill. a szakértı területi tervezı helyismerete révén történt meg. A veszélyeztetı tényezık számbavételének elızetes ismerete azért vált fontossá, mert a természetvédelmi célkitőzéseket markánsan befolyásolja, fıként az egy területen ható több tényezı, esetlegesen a veszélyeztetı tényezı kiküszöbölésére szolgáló ellentmondásos megoldások jelentenek bonyolult tervezési problémát (pl. özönnövények égetéssel való irtása). A területre 5-6 veszélyeztetı tényezı megfogalmazását javasolták a szakértık, a lehetı legpontosabban megnevezhetı veszélyforrásokkal. A 20 területen releváns veszélyeztetı tényezıket a TIR adatbázis listája tartalmazta, új kategóriák megfogalmazására nem volt szükség. A megalapozó adatok elérhetısége A Natura 2000 területek tervezéséhez olyan alapadatok voltak szükségesek, amelyek széles körben országos szinten a jelölt Natura 2000 területekre már rendelkezésre álltak – adatbázisok, térképi fedvények –, másrészrıl olyan speciálisan egy adott területre vonatkozó felmérések, szakértıi jelentések, kutatások, amelyek a biotikai adatokat
8
szolgáltatták. A rendelkezésre álló dokumentumokat a projekt idıtartamára felhasználásra megkapták a tervezık. Minden területre rendelkezésre álltak az ún. általános adatok: a kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Forms), amelyek tartalmazzák a 2004-es kijelöléskori, Brüsszelbe megküldött és a 2008-as aktualizált legfontosabb biotikai adatokat (az adott Natura 2000 területre releváns fajok, élıhelyek állapotmutatóit), a kijelölt Natura 2000 területek térinformatikai fedvénye, amely a jelen állapotra aktualizált Natura 2000 területek kontúrvonalát tartalmazza, a Természetvédelmi Információs Rendszer, amely az ágazati irányítás teljes térinformatikai alapját adja. Gyakorlatilag a kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Forms) felhasználóbarát kezelı programja. az országos jelentıségő védett területek fedvénye, a 20 Natura 2000 területre leválogatott és georeferált ortofotó szelvények, digitalizált topográfiai szelvények. A speciális, adott területre vonatkozó adatok tekintetében azonban hiányosságok tükrözıdtek, amelyek pótlására részben az alábbi monitorozási, kezelési adatokat tartalmazó dokumentumok álltak rendelkezésre: a Nemzeti Biodiverzitás Monitoring Rendszer (NBmR) keretében végzett felmérések és a Natura 2000 monitorozás során eddig keletkezett adatok, kutatási jelentések, 11 Natura 2000 terület élıhelytérképe és a hozzá tartozó dokumentáció, természetvédelmi kezelési terv útmutatók, jogszabályok, a nemzeti park igazgatóságoknál elérhetı természetvédelmi kezelési tervtervezetek, az azokat megalapozó dokumentációk (5-6 db), kutatási jelentések és egyéb, a kijelölt programterületekre vonatkozó, nyilvános adatok Fontos hangsúlyoznunk, hogy a területek aktualizált felmérése az élıhelyek és fajok szempontjából igen jelentıs, hiszen a kezeléseknek erre kell épülniük. A fentiek értelmében a 20 kiválasztott terület kis része elızetesen jól feltárt, természetvédelmi kezelési tervvel is rendelkezett (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente, Izsáki Kolon-tó), míg nagyjából ugyanekkora hányada szinte „szőz”területnek számított (pl. Jánosházi-erdı és Égett-berek). A területek zömében rendelkezésre állt elızetesen Á-NÉR alapú élıhelytérkép vagy az ezt megalapozó adatok és a területi szakértıknek csak kiegészítı méréseket kellett végezniük. A megalapozásnál elsıdleges feladat az élıhelytérképezés volt Á-NÉR és Natura 2000 szempontból, s ezt kiegészítve készültek fajleíró adatlapok is, elıtérbe helyezve a Natura 2000 fajokat és kiegészítve a hazai védett, de nem közösségi jelentıségő fajokkal. 1.4 A megalapozó háttérinformációk problémái Egészen biztos, hogy a jövıben készítendı fenntartási terveknél a megalapozó (botanikai, zoológiai, élıhelyi) adatok összegyőjtését a tervezéstıl markánsan elválasztva, azt idıben is megelızı munka keretében kell elvégezni, mely munka eredményeként a tervezık részére egyfajta megalapozó tanulmány formájában – rendelkezésre állnak az alábbi adatok: Á-NÉR élıhelytérképek Natura 2000 jelölı élıhelyek térképe
9
Jelölı fajok elterjedési térképe Egyéb prioritást élvezı fajok elterjedési térképe Jelölı élıhelyekrıl és fajokról pontos terepi adatfelvételezés és adatlap kidolgozása A fenti háttér-információk összegyőjtése esetenként hosszú idıt vesz igénybe, több szakember, területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok bevonását igényli. A fenntartási terv készítése során ezekkel az információkkal rendelkezni kell. Ezek hiányában a tervezés alapvetı céljai és eredményei válnak megkérdıjelezhetıvé. Meggyızıdésünk, hogy csak a már elkészült megalapozó háttértanulmány megléte esetén lehet megfelelı szakmai megalapozottsággal fenntartási tervet készíteni. Annak érdekében, hogy a szakmai háttértanulmányok országos szinten egyforma (vagy legalábbis kiegyenlített) minıségben készüljenek el, szükségesnek tartjuk a nemzeti park igazgatóságok tényleges bevonását a munkafolyamatba, hiszen leginkább a nemzeti park igazgatóságok rendelkeznek – országos lefedettséggel - olyan terepi szakember gárdával, akik alkalmasak lehetnek a szükséges adatok összegyőjtésére. A hátralévı Natura 2000 fenntartási tervek elkészítésének hatékonyabb módja mellett a társadalmi részvételt is jobban ösztönözné, ha a tervezéshez kapcsolódó kommunikációban az érintett nemzeti park igazgatóságok nagyobb szerepet vállalnának. E munka során tisztázandók azok a problémák is, melyek abból adódnak, hogy a hivatalos Natura 2000 adatbázistól eltérı jelölı fajok és élıhelyek találhatók a területen, így a jelenlegi Natura 2000 adatbázis frissítése is megoldódik. Annak érdekében, hogy az uA megalapozó háttértanulmány nem csak a tervezéshez, hanem a Natura 2000 monitorozó rendszer mőködéséhez is elengedhetetlen, hiszen a fajok és élıhelyek változásának az értékeléséhez biztosítja a kiindulási szintet. A megalapozó térképek és adatlapok folyamatos frissítése révén lehet ugyanis a késıbbiekben nyomon követni a jelölı fajok és élıhelyek állapotának változásait, illetve ezek alapján értékelni a fenntartási tervben meghatározott elıírások hatását, hatékonyságát. A Natura 2000 területekrıl rendelkezésre áll egy, az Európai Bizottságnál is számontartott ún. „Natura 2000 adatbázis”, ami a Natura 2000 területek hivatalos leíró adatlapjait tartalmazza. (SDF=Standard Data Form, a leíró adatlapok angol megnevezése) Ezeket a tagállamok, így köztük Magyarország is, a kijelöléskor összeállította és megküldte az Európai Bizottságnak. Az adatbázis azonban idırıl-idıre frissítésre szorul, ahogy az egyes területekrıl újabb adatok, adatváltozások állnak rendelkezésre. A jövıben az egyes tagállamoknak félévente nyílik lehetısége a Natura 2000 adatbázis frissítésére. Az adatbázis legfrissebb változatát a természetvédelemért felelıs minisztériumtól kell kérni és amennyiben a tervezéskor, háttéradatok győjtésénél eltéréseket tapasztalhatók, azt szintén nekik (is) jelezni kell. 1.5 Munkacsoport tervezése Míg a háttértanulmányok elkészítése elsısorban természetvédelmi szakemberek, ökológusok, botanikusok, zoológusok bevonását teszi szükségessé, a fenntartási tervek elkészítése egyéb szakterületek megfelelı mélységő ismeretét is igényli. A háttértanulmányokhoz a nemzeti park igazgatóságok megfelelı szakember gárdával rendelkeznek, a fenntartási tervhez több szakterület szakértıibıl egy munkacsoport kialakítása indokolt. Javaslunk minden Natura 2000 területhez külön munkacsoportot kialakítani, úgy, hogy az adott területet leginkább ismerık vehessenek részt a tervezési munkákban.
10
A munkacsoportnak alapvetıen két fı feladata van a tervezés során: 1. meghatározni a kezelési egységeket 2. ezekhez megfelelı elıírásokat rendelni Az elsı feladat: a kezelési egységek területi azonosítása, a kezelési egységek veszélyeztettsége alapján a prioritások azonosítása, a kezelési egységek „jövıképének” felvázolása, a kezelési egységek fıbb veszélyeztetı tényezıinek meghatározása. Második feladatként a szakértık a saját kompetenciájuk alapján meghatározzák a fentiek figyelembevételével a szükséges elıírásokat, vagyis a célokat is és az azok elérését biztosító eszközöket és módszereket a szakmai kompetenciák mentén közösen dolgozza ki a munkacsoport. Tapasztalataink alapján az alábbi szakmai kompetenciák szükségesek a tervezıi munkacsoport hatékony mőködéséhez: Szakterület
Feladat a fenntartási tervben
Agrár szakértı
Szántó és gyepterületek hasznosítására irányuló elıírások meghatározása
Erdıgazdálkodási szakértı
Erdı területek meghatározása
Vízgazdálkodási szakértı
A terület vízgazdálkodási javaslatának kidolgozása
Vadgazdálkodási szakértı
A terület vadgazdálkodási javaslatának kidolgozása
Területi tervezı
A térségben lévı települések településfejlesztési terveivel való harmonizáció biztosítása a fenntartási tervvel
Természetvédelmi szakértı
Az elızı szakértık által javasolt elıírások vizsgálata a jelölı fajok és élıhelyek védelme szempontjából
Kommunikációs szakértı
A „társadalmi részvételő” tervezési folyamat és a különféle szintő egyeztetések koordinálása
hasznosítására
irányuló
elıírások
1.6 Elıírás-táblázat tervezése Annak érdekében, hogy a Natura 2000 területeken a támogatási rendszerek (jelenleg az EMVA) által is preferálható földhasználati módok kerüljenek bevezetésre, olyan elıírások kidolgozása szükséges, melyek megfelelnek az alábbi szempontoknak: A kifizetési (támogatási) igény számítható legyen Betartásuk ellenırizhetı legyen Javasoljuk a munka során kidolgozásra került, egységesített elıírás-táblázat (lásd 2.2 melléklet) alkalmazását, továbbfejlesztését annak érdekében, hogy országosan egységes elıírási lista alakuljon ki. Így az 512 Natura 2000 terület vonatkozásában a megalapozó adatokat tartalmazó központi háttéradatbázis mellett egy központi elıírás-táblázat is lenne,
11
mely az elıírások tervezésének egységes jellege mellett az elıírások anyagi támogathatóságát is biztosítaná. A munkánk során összeállt elıírás-táblázat az érintett 20 mintaterület vonatkozásában került meghatározásra, vagyis a további területek további elıírásokat tehetnek szükségessé. A táblázat összeállításának alapelve az, hogy ha csupán egy Natura 2000 terület egy kezelési egységén indokolt egy adott elıírás bevezetése, annak az elıírásnak szerepelnie kell az egységesített elıírás táblázatban. Így érhetı el, hogy a tervezık egy állandóan javuló, önfejlesztı táblázatból menüszerően állíthassák össze a kezelési egységekre javasolt elıírásokat. 1.7 Kezelési egységek azonosítása a Natura 2000 területeken A fenntartási terv ismerteti a tervezési terület Natura 2000 hálózat szempontjából meghatározó botanikai, zoológia értékeit, és az élıhelyekre vonatkozó adatok alapján meghatározza a természeti értékek fenntartása érdekében követendı, illetve javasolt gazdálkodási gyakorlatot. Ezeket a tervben „elıírásoknak” nevezzük. Szükséges azonban kiemelni, hogy azok az elıírások, amelyek nem képezik részét a jelenlegi jogszabályi rendszernek (pl. 269/2007. Kormányrendelet), nem kötelezı érvényőek a gazdálkodók számára, pusztán az érintett Natura 2000 területek élıhelytípusainak megırzését szolgáló földhasználati ajánlások. A fenntartási tervek kísérletet tesznek arra, hogy meghatározzák azokat az elıírásokat, amelyek a jövıben – megfelelı kompenzációs háttér biztosítása esetén – kötelezı érvénnyel betartandók lehetnek a gazdálkodók számára. Ezek az elıírások azonban csak a késıbbi egyeztetések eredményessége (a megfelelı támogatási rendszer kidolgozása) esetén ölthetnek jogszabályi formát, és válhatnak az érintettek számára kötelezıvé. A fenntartási tervben szereplı elıírások meghatározása – mővelési ághoz kötötten – élıhelytípus szinten történt. A faj- vagy élıhelyvédelmi szempontból azonos kezelést igénylı területegységeket, az egyszerőség kedvéért, a tervekben ún. kezelési egységként határoltuk le, és így jelenítjük meg az egyes területek térképein. A kezelési egységekhez olyan, ún. „harmonizált” listát használtunk, amely mővelési áganként eltérı számú, de egységes szerkezetben, kódszámmal ellátva tartalmazza a kiválasztott húsz Natura 2000 területre vonatkozóan a lehetséges elıírásokat. A Natura 2000 területek egységes kódszámmal jelzett ún. „harmonizált” elıírásai a 3.2 mellékletben találhatók. A kezelési egységek lehatárolására az alábbi lépesek mentén teszünk javaslatot: 1. lépés A kezelési egységek lehatárolása Á-NÉR alapon történik, vagyis a tervezés elsı lépése a területen elıforduló élıhelyek azonosítása. Ezt az indokolja, hogy az ÁNÉR országos szinten elfogadott és ismert rendszer, sok terület Á-NÉR szintő felmérése is rendelkezésre áll. Ennek a térképnek a terület 100%-át le kell fednie. A térképi elemzés számára a pontos lehatárolás érdekében legalább 1:10 000 méretarányú alaptérképek indokoltak. Tehát az Á-NÉR térkép képezheti a Natura 2000 fenntartási tervek térinformatikai tervezésének az alapját. 2. lépés A jelölı fajok életterének és a jelölı élıhelyek elıfordulásának azonosítása. Ebben a munkafolyamatban a jelenlegi, valamint a potenciális elıfordulási helyeket kell azonosítani, melyek megfelelı állapotban alkalmasak lehetnek a jelölı faj élıhelyének. Itt is egy térkép készül, mely a jelölı, vagyis a védelem tárgyát képezı fajok és élıhelyek jelenlegi, illetve potenciális foltjait jeleníti meg. Célszerő elkülöníteni egymástól az ismert elıfordulási helyeket, a lehetséges elıfordulási
12
helyeket (lehet, hogy most is elıfordul ott az adott faj) és a csak potenciális elıfordulási helyeket (most nem található ott az adott faj, de alkalmas vagy alkalmassá tehetı a megtelepedésére) a kezelés, illetve az ajánlások erıssége tekintetében. 3. lépés Az 1. lépésben meghatározott foltok mindegyikére (a 2. lépésben meghatározott elvárások alapján) meg kell határozni a betartandó / javasolt elıírásokat. Az elıírások meghatározásának módja külön fejezetben kerül bemutatásra. Ennek eredményeként a térképen meghatározott foltokhoz gazdálkodási elıírások kerülnek rögzítésre. 4. lépés Aggregálás. Meg kell vizsgálni, hogy a meghatározott elıírások mely foltok esetében hasonlítanak. Amennyiben komoly szakmai ellentétek nincsenek az élıhely foltok kezelési elıírásai között, aggregálhatók a foltok. Ezáltal a foltok száma kevesebb, ugyanakkor méretében nagyobb lesz. Ezeket a kezelési szempontból aggregált élıhelyeket hívjuk kezelési egységeknek. Az aggregálást a szomszédos élıhelyek esetében kiemelten kell vizsgálni. A kezelési egységek lehatárolása a kifizetések mőködtetése szempontjából is vet fel problémákat. Nevezetesen: a jelenlegi támogatási rendszerhez akkor lehetne a legmegfelelıbben társítani a Natura 2000 kezelési egységeket, ha teljesülne az a feltétel, miszerint egy adott blokkban, egy mővelési ágon belül csak egy kezelési egység legyen meghatározva. Ez természetesen akkor vállalható, ha ez a típusú aggregálás nem veszélyezteti a jelölı faj vagy élıhely tervezett célállapotának az elérését. 1.8 A fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai A tervezés során többször felmerült annak a problémája, hogy a támogatási rendszer területi alapját biztosító MePAR rendszer miképpen alkalmas a kezelési egység szinten kialakított elıírások támogatására. Emellett az is megválaszolandó kérdést jelentett, hogy melyek azok a fizikai blokkok, ahol mővelési áganként több kezelési egység került kialakításra és ezek milyen problémákat vetnek fel a kezelési elıírások végrehajtásában és annak ellenırzésében? Mindemellett felmerült az MTÉT-tel való harmonizálásnak a problémája is, nevezetesen: összeegyeztethetık-e a hasonló zonalitású Magas Természeti Értékő Területeken (MTÉT) már mőködı támogatási rendszer elıírásai az Á-NÉR alapú Kezelési Egységek Natura 2000 elıírásaival? A kérdések megválaszolását célzó vizsgálatokat és azok eredményeit a 2.4 melléklet tartalmazza. Itt most csak a legfontosabb összegzı megállapításokat ismertetjük. A Natura 2000 területek szabályozott és a kompenzációs kifizetésekkel támogatott fenntartására a jelenlegi tervezetet alapul véve több mód is kínálkozik: Egyfelıl az alapvetı problémát kiváltó, a területalapú támogatások alapegységeként szolgáló, a Fenntartási Tervek léptékéhez képest túlságosan nagy kiterjedéső fizikai blokkok méreteinek csökkentése, azaz felosztása adhat megoldást a mőködtetésre. A fizikai blokkok jelen állapotának megırzése esetén, de szintén az FVM-re háruló feladatként, megoldást jelenthet egy új fedvény MePAR-ba történı bevezetése, melyen a Kezelési Egységek kerülnének kijelölésre.
13
Más típusú megoldási lehetıséget az elıírások és területek nagyfokú generalizációja adhat. Ez a variáció egyértelmően a védendı természeti értékek jelen állapotának fenntartása, illetve az élıhelyek egyedi fejlesztése ellen hat(hat). A probléma ilyesfajta orvoslása következtében az egész Natura 2000 program elvesztheti eredeti értelmét és válhat egy egyszerő, kompenzációs pénzeket egyéb vidékfejlesztési célokra kifizetı intézkedéssé. A gyakorlatban megoldást jelenthet a fenti alternatívák kombinációja, ami a kezelési egységek generalizálódását és blokkfelosztást jelent. Ez elıször a 20 teszt-terület teljes területi felülvizsgálatát, az élıhelyek kezeléseinek összevonását igényli minden terület egyedi felülvizsgálata után. A még elfogadható mértékő terület-összevonást követıen kerülhet sor a megfelelı blokkok felosztására. A blokkok továbbosztása az MVH és a FÖMI hatáskörébe tartozik. A MePAR ilyen mértékő módosítása nyomós ok, azaz világos jogszabályi háttér nélkül nem ajánlható, és nem vállalható. 1.9 A kezelési elıírások gazdaság-szintő használhatóságának problémái A Dél-Örjeg Natura 2000 területen megvizsgáltuk a terv gazdaság-szintő adaptálhatóságának a lehetıségét. Ennek érdekében a területen érintett gazdálkodók egyikét arra kértük, hogy biztosítsa számunkra gazdaságának a vizsgálathoz szükséges térképi és gazdálkodási adatait. A vizsgálat részletes bemutatását a 3. 5 mellékletben helyeztük el. Az eredmények alapján az alábbi összegzı megállapítások és javaslatok fogalmazhatók meg: A területre meghatározott kezelési egységek térképét a gazdaság táblatérképével átfedve azt tapasztaltuk, hogy több tábla (parcella) esetében egynél több kezelési egység található, sıt van olyan, nem is különösen nagy területő parcella (6. számú), amelyikhez 3 kezelési egység tartozik A fenti probléma az elızı (1.8) fejezethez hasonlóan elsısorban a mőködtetés szempontjából okoz gondot, hiszen a jelenlegi blokk-alapú támogatási rendszer nemhogy a parcellán belül, de még a parcella-szinten differenciált elıírásokat sem tudja kezelni Mindezek alapján egyre inkább úgy tőnik, hogy a Natura élıhelyek megırzéséhez kapcsolódó kompenzációs és egyéb kifizetések mőködtetésére a jelenlegi, blokkalapú támogatási rendszer nem alkalmas. Javaslatunk szerint a Natura területeket ki kellene „emelni” a jelenlegi terület-alapú támogatási rendszerbıl és gazdaság-szintő, kétoldali megállapodások (szerzıdések) keretében volna célszerő ezeket kezelni. Tehát nem támogatási jogcímként mőködtetnénk a Natura kifizetéseket, hanem a gazdaság területén fellelhetı összes kezelési egység fenntartására, fejlesztésére vonatkozó egyedi szerzıdések formájában kellene a gazdálkodókkal (egyenként) megállapodásra jutni abban, hogy mit vállalnak és ezért mennyi pénzt kapnak. Természetesen ehhez a fenntartási tervek elengedhetetlenek, de szintén nélkülözhetetlen a terület természeti értékeit, a térség jellemzı gazdálkodási gyakorlatát és magát a gazdálkodót is egyaránt jól ismerı tanácsadó közremőködése. 1.10 A Hasznosított Mezıgazdasági Területtel (HMT) kapcsolatos problémák A területalapú támogatások tervezésénél figyelembe kell venni azokat az irányelveket, melyek a Hasznosított Mezıgazdasági Terület (HMT) fogalmához kötıdnek. A 1698/2005 EK Tanácsi rendelet 38 cikke értelmében ugyanis:
14
(1) A 36. cikk* a) pontjának iii. alpontjában meghatározott kifizetéseket évente, a HMT után hektáronként kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére az érintett területeken a 79/409/EGK, a 92/43/EGK és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggı hátrányokból származó költségek és elmaradt jövedelem ellentételezése céljából. (2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális összeget. A 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó részletes szabályokat — beleértve a támogatás felsı összeghatárát is — a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. * a 36. cikk a környezet és vidék fejlesztése érdekében támogatott intézkedéseket sorolja fel, köztük a Natura 2000 területekre vonatkozókat is (a szerk. megjegyzése)
A jelenlegi hazai területalapú támogatási rendszer a HMT fogalmát a MePAR alapján a támogatható terület lehatárolásához használja. Ennek értelmében a szegély élıhelyek, folyók, patakok és azok partja, fasorok nem tartoznak a támogatható terület vagyis a HMT hatálya alá. Meg kell említeni, hogy nem csupán ezek a fıként vonalas szegélyélıhelyek, hanem nagyobb egybefüggı területek is kiesnek a támogatási kategória alól, mint például a halastavak (madárvédelmi területek), nádasok, vizes élıhelyek, mocsarak stb. A munkánk során többször felmerült, hogy ezek az élıhelyek fontos természeti jelentıséggel bírnak, esetenként teljes jelölı élıhely, illetve a jelölı fajok élıhelyei esnek el a támogatási jogosultságtól. A jelenleg nem HMT-nek minısített területeket két kategóriába sorolhatjuk: Ténylegesen nincs gazdálkodási tevékenység a területen (fasor, szegély, mocsár) Van gazdálkodás a területen, de nem minısül támogathatónak (halastó, nádas) Mivel az UMVP elsısorban a gazdálkodásból származó bevételkiesés és többletköltség (jövedelem kiesése) kompenzálását határozza meg, így a jelenleg nem HMT területeknek a támogathatóságára nem nyílik lehetıség, ezzel több jelölı élıhely és faj védelme kérdıjelezıdhet meg. Ezeknek a területeknek a fenntartására, illetve támogatására két módszer képzelhetı el: 1. A nem HMT területek számára önálló támogatási keret, az EMVA-tól eltérı forrás biztosítása. Ez elsısorban természetvédelmi célokat irányozna meg, mivel sokszor nem is gazdálkodási szempontú kezelést igényelnek. a. Elıny: nem kell gazdálkodáshoz kötött kompenzációs támogatási struktúrát kidolgozni b. Hátrány: önálló forrást kell biztosítani, önálló, költséges adminsztratív eljárásrend, intézményfejlesztés és ellenırzési rendszer kidolgozása szükséges, sokszor nehezen mérhetı, mivel esetenként minimális területnagyságról van szó (néhány 100 m2). 2. A jelenleg nem HMT területek felülvizsgálata és azok átminısítése HMT területté. Erre számos külföldi példa van, hogy pl. a fasor a gazdálkodás, a gazdaság részét jelenti, ezért ezek fenntartó kezelésére is jár támogatás. a. Elıny: meglévı támogatási rendszerhez kapcsolható, önálló forrást nem igényel 15
a szegély élıhelyek nem jelennek meg önálló lehatárolásban, hanem a mezıgazdasági területekhez csatoltan kerül ellenırzésre (ilyen pl. a jelenleg is mőködı idıs fák jelölése Natura 2000 területen) b. Hátrány: MePAR átdolgozásával kapcsolatos problémák Mindkét esetben megoldást igényel az a probléma, hogy ezen területek tulajdonosa, kezelıje sok esetben nehezen azonosítható, esetenként nem regisztrált szervezet, amelyik nem is végez mezıgazdasági tevékenységet (útkezelı, önkormányzat, vízügyi társulat), annak ellenére, hogy tevékenysége értékes területekre van hatással. 1.11 Támogatások Natura 2000 területeken A jelenlegi jogszabályok alapján a Natura 2000 fenntartási terv semmilyen kötelezettséget nem jelent akár gazdálkodókra, akár más érintett számára. Az élıhelyek illetve jelölı fajok védelme azonban tagállami kötelezettség, ami miatt a fenntartási tervekben meghatározott földhasználati elıírások betartásához további jogszabálymódosítások, valamint jogszabályalkotások lesznek szükségesek. A földhasználati elıírások azonban megfelelı források allokációja mellett tehetık kötelezıvé, ami új támogatási rendszerek kidolgozását, illetve a jelenlegi támogatások módosítását teszik szükségessé. Ennek alapján a fenntartási terveknek figyelembe kell venni a jelenlegi adminisztrációs, valamint egyéb eljárásrendi jogszabályokat, annak érdekében, hogy a fajok és élıhelyek számára meghatározott földhasználati elıírások a jelenlegi támogatási rendszerekbe illeszthetık legyenek. A Natura 2000 területekre felvehetı hazai és uniós társfinanszírozású támogatások közül számos közvetlen hatást gyakorol egy adott terület természeti állapotára. Néhány támogatás pedig közvetett hatást gyakorol a területekre. Közvetlen hatással bíró támogatások: EMVA II. tengely KEOP Közvetett hatással járó támogatások EMVA I, III, IV tengely ROP GOP A fenntartási tervnek minden olyan támogatásra információt kell biztosítania, mely a jelölı fajokra és élıhelyekre hatással bír. Közvetlen hatással bíró támogatások A közvetlen hatással bíró támogatások megfelelı harmonizációja szükséges ahhoz, hogy a jelölı fajok és élıhelyek védelme biztosított legyen. A tervezés során az alábbi támogatások harmonizációja indokolt: Szántó és gyep területekre vonatkozó fenntartó elıírások: – Natura 2000 kifizetések (EMVA 38. cikk) Szántó és gyep területekre vonatkozó fejlesztı elıírások: – agrár-környezetgazdálkodási elıírások (EMVA 39. cikk) Szántó és gyep területek komplex élıhely fejlesztését célzó támogatások: – agrár-erdészeti rendszerek támogatása (EMVA 44. cikk)
16
– – – –
nem termelı beruházások támogatása (EMVA 41. cikk) KEOP mezıgazdasági földterület elsı erdısítése (EMVA 43. cikk) nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése (EMVA 45. cikk)
Erdıterületekre vonatkozó fenntartó elıírások: – Natura 2000 kifizetések (EMVA 46. cikk) Erdıterületekre vonatkozó fejlesztı elıírások: – erdı környezetvédelmi kifizetések (EMVA 47. cikk) Erdıterületekre vonatkozó komplex élıhely fejlesztését célzó elıírások: – nem termelı beruházások (EMVA 49. cikk) – KEOP A fenti támogatási rendszerek közötti harmonizáció megteremtése érdekében az alábbi feladatok elvégzése szükséges: adminisztratív eljárásrend harmonizálása eltérı támogatások egymásra épülésének kidolgozása pontozási rendszerek harmonizálása Közvetett hatással járó támogatások Elsısorban a beruházási támogatások vannak közvetett hatással a Natura 2000 területekre. Sok esetben negatív hatások is jelentkezhetnek (légszennyezés, vonalas létesítmények: utak stb.). Az EMVA I tengelye a mezıgazdaság versenyképességének növelése mellett számos, az intenzifikációt célzó támogatásokat tartalmaz, ezáltal elıállhat az a szakmai zavart helyzet, hogy egyazon támogatási forrás (EMVA) egy területre egyszerre sarkallja az intenzifikációt a versenyképesség növelése miatt, illetve az extenzifikációt a természeti értékek megırzése miatt (igaz, eltérı tengelyek mentén). A támogatási források hatékony felhasználása érdekében a Natura 2000 területeken ezt a kettıs állapotot el kellene kerülni, és olyan célokat megfogalmazni ezekre a térségekre, hogy az ne hátrányként jelenjen meg egy gazdálkodó számára. Tehát nem az intenzifikációs támogatások kizárása a cél, hanem olyan beruházások ösztönzése, ami úgy javítja egy gazdálkodó jövedelemtermelı képességét, hogy az nem eredményezi a terület nagyobb terhelését vagy a természeti értékek károsítását. 1.12 Javaslat a támogatási rendszer kialakítására A kezelési egységekhez rendelt elıírások a mőködést tekintve a következık szerint csoportosíthatók: 1. Fenntartási elıírások: –
jogszabályokban rögzített, kötelezı elıírások,
–
Natura 2000 kompenzációs elıírások (kötelezı formában).
2. Fejlesztési elıírások és javaslatok: –
mőködı támogatási rendszerekhez – az Agrár-Környezetgazdálkodási Programhoz (AKG) és az Erdı-környezetvédelmi Programhoz (EKV) – kapcsolt, önkéntes formában mőködı elıírások,
17
–
komplex élıhely-rehabilitációs és élıhely-fejlesztési javaslatok önkéntes formában.
Az elıírások hierarchiáját az alábbi ábra szemlélteti:
Fenntartási elıírások A fenntartási elıírások betartása azért szükséges, mert ezek révén biztosítható a Natura 2000 hálózat szempontjából fontos fajok, valamint élıhelyek fennmaradása, a területek jelenlegi állapotának megırzése. Ezek –
részben jogszabályokban („Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”, „Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot”) rögzítettek, tehát betartásuk anyagi ellentételezés nélkül is kötelezı;
–
részben a Natura 2000 területekre alkalmazott olyan elıírások, melyek esetében az 1698/2005/EK rendelet 38. és 46. cikke alapján a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs kifizetésre lehetnek jogosultak a földhasználati korlátozásból eredı jövedelemkiesés mértékéig. Ilyen kompenzációs kifizetésben a 269/2007 (X. 18.) Kormányrendelet értelmében már részesülnek a Natura-2000 gyepterületeken gazdálkodók. A fenntartási tervek további kötelezı elıírásokat határozhatnak meg a szántó, erdı és vizes élıhelyek vonatkozásában, valamint pontosíthatják a gyepterületek elıírásait.
Hangsúlyozzuk, hogy a kompenzációt igénylı elıírások csak akkor válnak kötelezıvé, ha sikerül megteremteni a kifizetések anyagi hátterét. Fejlesztési elıírások A fejlesztési elıírások a területek természeti értékeinek növelésére irányulnak olyan gazdálkodási formák ösztönzésével, amelyek a fajok populációjának növekedését, valamint az élıhelyek állapotának javítását célozzák meg. Ezek –
egyrészt olyan, az agrár-környezetgazdálkodási és erdı-környezetgazdálkodási logika mentén, önkéntes vállalás alapján és kifizetés ellenében megvalósítható új elıírások, amelyek a területi sajátosságok figyelembevételével kerültek kialakításra, és amelyek a gazdálkodási módok meghatározása révén alapvetıen a területek kezelésére vonatkoznak;
18
–
másrészt komplex élıhely-rehabilitációs, illetve élıhely-fejlesztési javaslatok, amelyek megvalósulásának eredményeként a terület arculata jelentısen megváltozik, természeti értékessége nagymértékben nı. A célok eléréséhez beruházási, fejlesztési feladatok elvégzése szükséges, ezért ezek is csak önkéntes formában, megfelelı támogatási programok mellett valósulhatnak meg.
Az elıírások és a támogatási rendszerek tervezett kapcsolatát az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
1.13 A tervek társadalmi egyeztetése A Natura 2000 fenntartási tervek társadalmi egyeztetése nem csupán az uniós tervezés módszertanának elvárt része, hanem a legalapvetıbb biztosítéka annak, hogy a tervben foglaltakat a helyi területhasználók hajlandók elfogadni, biztosítva ezáltal a terv alapján történı mőködtetést. A munkacsoport által készített dokumentum mindaddig javaslat marad, amíg azzal kapcsolatban társadalmi konszenzus nem alakul ki. A társadalmi egyeztetést az ismert módszerek alkalmazásával javasolt lefolytatni. Mivel a Natura 2000 területek fenntartása a helyben élı és gazdálkodó emberek, valamint szervezetek kezében van, a fenntartási tervben megfogalmazott célok, és az azokhoz rendelt elıírások csak abban az esetben lehetnek mőködıképesek, ha megfelelı társadalmi elfogadottságuk van. A hazánkban jelenleg mőködı közösségi és nemzeti költségvetésbıl finanszírozott támogatási rendszerek harmonizálásával a fenntartási tervekben meghatározott célok elérhetık, amennyiben a területeken élık az elıírásokat nem korlátozásként fogják megélni, hanem új megélhetési perspektívaként új tevékenységek/munkahelyek indítása révén. A Natura 2000 fenntartási tervek nyílt és részvételi tervezési folyamatának általunk ideálisnak vélt felépítését az alábbi összegzı ábrán foglaltuk össze a 2.3 mellékletben közzétett tapasztalatok, és az azok alapján megfogalmazott javaslatok fényében. A fenntartási tervek elkészítésének lehetséges helye a Natura 2000 hálózat kialakításának és implementációjának teljes folyamatában:
19
1.14 A tervek szakmai egyeztetése Tekintettel arra, hogy a területhasználatra, vízgazdálkodásra, vadgazdálkodásra, erdıgazdálkodásra és egyéb területekre jelenleg hatályos jogszabályok vonatkoznak, melyek betartásának ellenırzéséért különbözı hatósági szervek felelısek, ezekkel a szervekkel szükséges az egyeztetés.Az egyeztetések során felmerülnek olyan jogszabály módosítási igények, melyek szükségesek lehetnek jelenleg nem engedélyezett speciális elıírások bevezethetıségéhez.. A társadalmi egyeztetést követıen, az ott megfogalmazott megállapítások figyelembevétele mellett lehet a fenntartási tervek véglegesítését elvégezni. A fenntartási terveket a mőködési területében érintett nemzeti park igazgatóságoknak kell elfogadniuk, mivel a természetvédelmi szakterületnek van felelıssége a jelölı élıhelyek és fajok megırzésével kapcsolatban, valamint itt áll rendelkezésre a területek pontos ismerete. A munkában a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak elsı sorban koordinációs feladatai vannak annak érdekében, hogy a fenntartási tervek határidıre készüljenek el, a megfelelı társadalmi egyeztetések biztosítása mellett, vagyis a minisztérium elsı sorban módszertani felülvizsgálati feladatkört lát el.
20
1.15 Fenntartási tervek készítésének ütemezése A jelenlegi uniós támogatási idıszakok, illetve a forráselosztások figyelembevétele mellett látható, hogy a Natura 2000 területek fenntartási tervekre alapozott támogatása legkorábban 2013-ban indítható el. Figyelembe véve a szakmai egyeztetés szempontjait és a tervek elkészítése során szerzett tapasztalatokat az alábbi ütemezés javasolt annak érdekében, hogy 2013-ra a Natura 2000 fenntartási tervek megfelelı szakmai alapot biztosítsanak a támogatásokhoz. 2010: Natura 2000 háttéradatbázisok pontosítása, biotikai és abiotikai adatgyőjtés és feldolgozás Egységes elıírás-táblázat kiegészítése pontosítása, ahhoz szükséges támogatási eljárásrendek kidolgozása, MVH-val való egyeztetése Natura 2000 munkacsoportokban szereplı szakértık meghatározása, a tervezési módszertan bemutatása továbbképzések formájában 2011: Fenntartási tervek kidolgozása Elsıbbséget célszerő, hogy kapjon a VKKI gondozásában a Duna-vízgyőjtı terv magyarországi részére elkészült Vízgyőjtı-gazdálkodási (http://vizeink.hu/?module=ovgt2) szerinti vizes élıhelyek és védett természeti területen érintett víztestek (vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz) állapotának javítására irányuló tervezés. Ennek alapján a Natura 2000 területeken elhelyezkedı kedvezıtlen vízminıség állapotú és erısen veszélyeztetett víztestek állapotának felmérése, fenntartási- kezelési terveinek elkészítése sorolandó elıbbre. Fenntartási tervek társadalmi és szakmai egyeztetése 2013-2017 támogatási idıszak tervezési folyamatában való megjelenítése, forráskeret számítása 2012: Fenntartási tervek véglegesítése és elfogadása Támogatáshoz szükséges jogszabályalkotás kidolgozása Egyéb jogszabály módosítások elvégzése Gazdálkodók számára tájékoztatók szervezése 2013: A Natura kompenzációs – kifizetési támogatás bevezetése 1.16 Monitorozó rendszer, kutatás A jelölı Natura 2000 fajok és élıhelyek védelme, megırzése és javítása tagállami kötelezettség, ezért a kijelölésül szolgáló fajok és élıhelyek állapotának folyamatos monitorozása és az azzal kapcsolatos tagállami jelentés készítése közösségi szinten szabályozott. Ennek érdekében a jelölı fajok és élıhelyek folyamatos monitorozási tevékenységét is biztosítani szükséges.
21
A Natura területek fenntartása érdekében megfogalmazott, a gazdálkodással összefüggı tevékenységeket meghatározó elıírások hatásainak az értékelése érdekében monitorozó rendszert kell mőködtetni. E rendszernek biztosítania kell az adatok győjtésével, tárolásával, feldolgozásával, elemzésével és megjelenítésével kapcsolatos igényeket úgy, hogy mindezek eredményeként a rendszer alkalmas legyen a Natura területek kialakításakor megfogalmazott célok megvalósulásának a kimutatására, lehetıleg számszerősített és a területi hatást is megjelenítı formában. A monitorozó rendszer kialakítása során az alábbi feladatok elvégzése szükséges: Egységes adatgyőjtési rendszer kidolgozása, amely biztosítja az egységes elemzést és tagállami adatszolgáltatást Minden jelölı fajról és élıhelyrıl országos szinten egységes információkat kell szolgáltatnunk, melyek adattartalma megfelelı és kielégítı a Bizottság számára, ezáltal a tagállami kötelezettségeknek hazánk meg tud felelni Monitorozási indikátorok meghatározása Minden jelölı faj és élıhely esetében azonosítani kell a vizsgálandó indikátorokat Az indikátorok vizsgálatához szükséges vizsgálati protokollok kidolgozása A vizsgálati módszertan protokollja határozza meg, hogy egy jelölı fajra, vagy egy jelölı élıhelyre országos szinten azonos adatgyőjtési, mintavételi és kiértékelési eljárás kerüljön alkalmazásra. Mintavételi helyszínek meghatározása A tejles terület monitorozása igen költséges és szakmailag nem is indokolt. Reprezentatív mintavételezéssel a fajok és élıhelyek állapota nagy megbízhatósággal nyomon követhetı. Ehhez ki kell dolgozni a reprezentatív mintavételhez szükséges módszertant. A mintavételi helyszínek esetében a megfelelı kontroll területek meghatározása is indokolt. Mintavételi idıtáv meghatározása Egyes indikátorok esetében az éves adatgyőjtés nem indokolt, és felesleges többletköltséget jelent. Minden indikátor esetében az adatgyőjtés ismétlését meg kell határozni. Központi elemzı és adatkezelı rendszer kidolgozása A győjtött adatok és minták kiértékelését központi módszertan mellett indokolt elvégezni, annak érdekében, hogy országos szintő és reprezentativitású adatokat tudjunk kapni. A monitorozó rendszer képezi az alapját azoknak a kutatásoknak, melyek természeti értékek megırzését szolgáló elıírások megerısítését, vagy újak kialakítását célozzák. Ennek értelmében szükséges hatás- illetve tevékenység-monitorozás folytatása. A hatásindikátor a jelölı fajok és élıhelyek állapotában bekövetkezett trendeket hivatott szemléltetni, a tevékenység monitorozás pedig azt, hogy egy adott gazdálkodási elıírás, mint tevékenység mennyire hatékonyan járult hozzá a célok eléréséhez.
22
2
Javaslat a fenntartási tervek szerkezetére
VIZSGÁLAT (Elıkészítı fázis) I. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok 1.1.2. Vízrajzi adottságok 1.1.3. Geológiai, geomorfológiai adottságok 1.1.4. Talajtani adottságok 1.1.5. Tájhasználat-változás 1.2. Természeti értékek 1.3. A tervezési területen elıforduló közösségi jelentıségő élıhelyek 1.4. A tervezési területen elıforduló közösségi jelentıségő növényfajok 1.5. A tervezési területen elıforduló közösségi jelentıségő állatfajok 1.6. A tervezési területen elıforduló egyéb jelentıs fajok 2. Területhasználat 2.1. Mővelési ág szerinti megoszlás 2.2. Tulajdoni viszonyok 2.3. Területhasználat és kezelés 2.3.1. Mezıgazdaság 2.3.2. Erdıgazdálkodás 2.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat 2.3.4. Vízgazdálkodás 2.3.5. Turizmus 2.3.6. Ipar 2.3.7. Infrastruktúra 2.3.8. Települési viszonyok, területfelhasználási konfliktusok 2.3.9. Egyéb 3. Felhasznált irodalom Mellékletek Térképek 1. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója** 2. sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe* 3. sz. melléklet: A tervezési terület DTA-50 átnézeti térképe** 4. sz. melléklet: A tervezési terület jogi oltalom alatt álló területei* 5. sz. melléklet: A tervezési terület érintettsége az Országos Ökológia Hálózatban** 6. sz. melléklet: A tervezési terület kiemelten és fokozottan érzékeny felszín alatti vizei** 7. sz. melléklet: A tervezési terület talajtérképe** 8. sz. melléklet: A tervezési terület felszínborítási térképe** 9. sz. melléklet: A tervezési terület szántóföldi mővelési alkalmassága** 10. sz. melléklet: A tervezési terület erdıtelepítési alkalmassága** 11. sz. melléklet: A tervezési terület környezeti érzékenysége** 13. sz. melléklet: A tervezési terület AKG célprogramja** 14. sz. melléklet: A tervezési terület erdeinek jellemzı adatai** 23
15. sz. melléklet: Az érintett települések településszerkezeti tervei** 16. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési szempontból jelentıs növényfajai * 17. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési szempontból jelentıs állatfajai * 18. sz. melléklet: A tervezési terület (Á-NÉR) élıhely térképe* 19. sz. melléklet: A tervezési terület NATURA 2000 élıhelyeinek térképe* 20. sz. melléklet: A tervezési terület kataszteri térképe** *a tervdokumentáció kötelezı része ** tervezési háttéranyag
TERV (Javaslattevı fázis) II. Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név 1.2. Azonosító kód 1.3. Kiterjedés 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élıhelyek 1.5. Érintett települése 1.6. Jogi helyzet 1.7. Tervezési és egyéb elıírások 2. Természeti adottságok [A fejezetben egy rövid jellemzés a terület természeti állapotáról, a közöségi jelentıségő élıhelyekrıl, továbbá azon élıhelyekrıl, amelyek a Natura 2000 jelentıségő fajok élıhelyéül szolgálnak. ]
3. Veszélyeztetı tényezık 4. Kezelési feladatok meghatározása 4.1. Természetvédelmi célkitőzések, a terület rendeltetése 4.2. Kezelési javaslatok 4.2.1. Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok [ A kezelési egységek azonosítása illetve az azokon javasolt fenntartási elıírások jelennek meg a fejezetben. Fontos, hogy a fejezet pontosan indokolja az elérni kívánt célt, amihez rendelni kell a szükséges gazdálkodói elıírást. Ez a fejezet hivatott azt meghatározni, hogy a cél elérését hogyan szolgálja az adott elıírás]] 4.2.2. Élıhely-rekonstrukció és élıhely-fejlesztés [Fejlesztési elıírások]]
4.2.3.
Fajvédelmi intézkedések
5. A javasolt agrártámogatási lehetıségek, rendszerek 6. Kutatás, monitorozás [Abban az esetben javasolt minden fenntartási tervben szerepeltetni a kutatás, monitorozás fejezetet, amennyiben döntés születik arról, hogy a kutatási és a monitorozási tevékenységek minden területen minden jelölı élıhelyre és fajra kiterjednek. Amennyiben csak reprezentatív mintavétel alapján kerül a monitorozás elvégzésre, néhány területen, akkor a teljes monitorizási és kutatási tevékenység nem jelenik meg az egyes tervekben, hanem egy külön dokumentumban kerülnek a tevékenységek rögzítésre]]
6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4.
Faj szintő monitorozás Közösség szintő monitorozás Élıhely szintő monitorozás Területkezelések hatásainak monitorozása
A terv mellékletei 1 sz. melléklet: A tervezési terület hrsz. listája (mővelési ággal) 2. sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységeinek térképe 3. sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai
24
III. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja [Ez a munkarész a tervezési folyamatban alkalmazott részvételi tervezést hivatott dokumentálni, ezért ilyen módon nem természetvédelmi szakmai fejezet, hanem a terv társadalmi elfogadottságát mutatja be. ] 1. Felhasznált kommunikációs eszközök 2. A kommunikáció címzettjei 3. Egyeztetés az érintettekkel [az egyes munkafázisok dokumentációjára érkezett észrevételek és tervezıi válaszok, a dokumentációhoz utólag csatolva]]
Javaslatunk szerint az érintettekkel egyeztetett és a minisztérium illetékes szakfıosztálya által ellenjegyzett tervet az illetékes nemzeti park igazgatóságnak kellene elfogadnia – feltéve, ha a terv megvalósításához szükséges pénzügyi feltételek is biztosíthatók számára.
25
3
Mellékletek
26
3.1 Jogszabályi háttér 3.1.1
Uniós jogszabályok
A madarak védelmérıl szóló 79/409/EGK irányelv A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon elıforduló összes madárfaj védelme. Az irányelv elıírásainak megfelelıen a közösségi jelentıségő fajok esetében élıhelyük védelmére ki kell jelölni a Különleges Madárvédelmi Területeket és életbe kell léptetni az élıhely és a fajok megırzését biztosító intézkedéseket. A fajok és élıhelyeik fenntartása érdekében követendı általános jellegő iránymutatásokon túl az irányelv megjelöl kiemelt oltalomra szoruló élıhelyeket (4.cikk, (2)), megfogalmaz tiltásokat (5.cikk), és lefekteti az egyes fajok vadászatára (7.cikk), kereskedelemére (6.cikk), fajok betelepítésére (11.cikk) vonatkozó szabályokat, továbbá megnevezi azokat a magasabb rendő érdekeket, amelyek feljogosíthatnak az irányelv egyes cikkelyeiben foglaltaktól való eltérésre (9.cikk) A természetes élıhelyek valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló 92/43/EGK irányelv Az irányelv célja a Közösség számára fontos élıhelytípusok, állat- és növényfajok védelme érdekében - minden tagállamra érvényes - kötelezettségek megfogalmazása, amely kötelezettségek a biológiai sokféleség megırzését szolgálják és biztosítják (2. cikk). A direktíva értelmében ún. Különleges Természet megırzési Területek kerülnek kijelölésre, amelyeken foganatosítani kell a szükséges intézkedéseket az említett cél eléréséhez. A rendelet elıírja a kijelölt területeket érintı minden egyes terv és program alapos vizsgálatát (6. cikk), az engedélyezés kritériumait, illetve a rendhagyó módon való eljárásra feljogosító esetek körét (16. cikk). A direktíva rendelkezik továbbá az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségekrıl (17. cikk), az irányelvben foglaltak megvalósítását elısegítı kutatásokról (18. cikk), monitoringról (9.cikk), oktatásról, a növény-, (13. cikk) és állatfajok (12. cikk) védelme érdekében bevezetendı általánosságban megfogalmazott tiltásokról, amelyek közül több egyértelmően afelé mutat, hogy a mővelt területek gazdálkodási gyakorlatában változtatások, korlátozások bevezetése szükséges. 38. cikk A Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetések (1) A 36. cikk a) pontjának iii. alpontjában meghatározott kifizetéseket évente, a HMT után hektáronként kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére az érintett területeken a 79/409/EGK, a 92/43/EGK és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggı hátrányokból származó költségek és elmaradt jövedelem ellentételezése céljából. (2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális összeget. A 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó részletes szabályokat — beleértve a támogatás felsı összeghatárát is — a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.
27
3.1.2 Hazai jogszabályok 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet A magyarországi Natura 2000 területek kijelölésének törvényi alapjait az Országgyőlés a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 2004. VII. hó 16-án hatályba lépett módosításával teremtette meg. A módosítás felhatalmazza a Kormányt, hogy a Natura 2000 hálózatról szóló kormányrendeletet megalkossa. Az 1996/LIII. törvény 41/A paragrafusára való hivatkozással születhetett meg az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet. A rendelet tartalmazza a magyarországi Natura 2000 területekre kiterjedı azon szabályokat, amelyek a kijelölés alapjául szolgáló természeti értékek, végsı soron pedig a biodiverzitás megırzését szolgálják. A jogszabály tisztázza a Natura 2000 területek kijelölésének célját (4.§.), a kijelölési eljárás menetét (5.§.), és rögzíti, hogy a támogatások és kártalanítás rendezésének szabályairól külön jogszabály hivatott rendelkezni (269/2007 Kormány rendelet és a 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet). A rendelet értelmében a külön jogszabályban védetté nyilvánított természeti területekre a Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni (7.§.), míg a további területekre érvényes földhasználati szabályozás külön rendelet tárgyát képezi3. Meghatározza a hatósági engedélyhez kötıdı tevékenységek körét (9.§.), illetve ismerteti az elıírások megsértése esetén életbelépı szankciókat (8.§.(5-8)). A 6.§. 2. bekezdése rögzíti, hogy az elıírások betartásáért járó területalapú kifizetések a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (továbbiakban NVT) végrehajtását szolgáló jogszabályokban kerülnek meghatározásra. A Natura 2000 bevezetésének egyik fontos állomásaként jelölhetjük meg a kijelölt területek helyrajzi számos listáját tartalmazó miniszteri közlemény megjelenését. Ez a közlemény a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közleménye a közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletek jegyzékérıl. A támogatható területek nagyságát a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat Natura 2000 területek támogathatósága mővelési áganként Mővelési ág
Összterület (ha):
Támogatásra jogosult terület (ha):
Szántó
522605
522605
Legelı
483362
483362
Erdı
774819
210070
Halastó
15615
15615
Nádas
48535
48535
1844936
1280187
Összesen
Forrás: KvVM. A táblázat adatai az ingatlan-nyilvántartásból származnak, becslésen alapulnak és tájékoztató jellegőek.
28
A kijelölt területekkel kapcsolatos észrevételeket a helyrajzi számok Magyar Közlönyben való megjelenésétıl számított 90 napig lehetett eljuttatni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalához. 269/2007 Kormány rendelet Míg a 275/2004 Kormány rendelet legfıbb feladata a területlehatárolások jogszabályi hátterének biztosítása, a gyepterületek ökológiai állapotának megóvása érdekében elfogadásra került a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet. A rendelet a hazai gyepes élıhelyekre vonatkozólag egységesen határoz meg olyan földhasználati elıírásokat, melyek biztosítják a kijelölt fajok és élıhelyek állapotának alapvetı szintő megóvását. A rendelet az alábbi elıírásokat tartalmazza: A gyepterületeket legeltetéssel és/vagy kaszálással kell hasznosítani sertés, baromfi nem legeltethetı túllegeltetést kerülni kell gyepfelszín maradandó károsítása tilos nem szabad trágyát kijuttatni (mő, szerves, híg) 5-10 %-ot váltakozva kaszálatlanul kell hagyni vízelvezetés és öntözés nem megengedett éjszakai munkavégzés tilos engedéllyel végezhetı: nád irtása, 10.31. –04.23. közötti legeltetés, vadgazdálkodási létesítmények elhelyezése kiszorításos kaszálási módszert kell alkalmazni kaszálásnál vadriasztó-lánc használata kötelezı inváziós és termıhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni (ezen túl tilos vegyszerezni) kaszálást 5 nappal elıre be kell jelenteni a nemzeti park igazgatóságnak szálastakarmányt a kaszálást követı 30 napig szabad tárolni a gyepterületen 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet A rendelet a Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatását szabályozza. A kompenzáció célja az, hogy elısegítse a Natura2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti földhasználati elıírások betartását. A rendelet alapján Natura2000 gyepterületeken folytatott mezıgazdasági tevékenység után területalapú, vissza nem térítendı kompenzációs támogatás vehetı igénybe. A támogatás mértéke 38 euro/hektár.
29
3.2 Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai Kód SZ01 SZ02
Szántóterületekre vonatkozó elıírások Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Évelı szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az elsı növedék június 30. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az elsı növedék április 25-ig vágható le.
SZ03 SZ04 SZ05
Kalászos gabonák betakarítása esetén min. 25 cm-es tarlót kell hagyni. A betakarítást követıen tarlóhántás, illetve tarlóápolás kötelezı. Pillangósok esetén természetkímélı kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelezı.
SZ06
Évelı szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezıen.
SZ07
Fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes KöTeViFét. A gazdálkodó értesítésétıl számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekrıl tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidın belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi elıírás figyelembevételével folytatható.
SZ08
Repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı.
SZ09
A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni.
SZ10 SZ11
Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédıszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.
SZ12
A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.
SZ13
A parcella szélein legalább 20 m széles növényvédı szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.
SZ14
Természetközeli állapotú erdıtervi jellel ellátott láperdı és keményfás ligeterdı, illetve vizes élıhely szélétıl számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók, kivéve a Natura 2000 területen kívül esı határos szántókon.
SZ15
A táblán egy gazdálkodási évben csak egyszeri alkalommal szabad gyomirtó szert használni. Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazása engedélyezett.
SZ16 SZ17 SZ18 SZ19 SZ20
Kártevık elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezéső növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását.
30
Kód SZ21 SZ22 SZ23 SZ24 SZ25
Szántóterületekre vonatkozó elıírások Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhetı a területen. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítı vegyszeres kezelést. Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 ha.
SZ26
Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 ha.
SZ27
Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 10 ha.
SZ28 SZ29
Szalma- vagy szénakazal max. magassága 5 m lehet. 5 évente legfeljebb egyszer végezhetı középmély lazítás, max. 25 cm mélységben.
SZ30
Talajkímélı gazdálkodást kell folytatni, a talajmővelés mélysége legfeljebb 10 cm lehet.
SZ31
Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t.
SZ32
Tápanyag-utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Tápanyag-utánpótlás során a mőtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. 5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra.
SZ33 SZ34 SZ35
SZ36
Kijelölt területen évelı szálas pillangós takarmánynövényeket (évelı szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig.
SZ37
A lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhetı augusztus-szeptember hónapban.
SZ38
5 év átlagában a következı vetésszerkezet betartása kötelezı fıvetéső növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% ıszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra.
SZ39 SZ40
Szemes kukorica, napraforgó, kertészeti kultúra, rizs, dohány, szudánifő termesztése nem megengedett. Fás szárú energetikai ültetvény, energiafő, kínai nád, olasz nád telepítése tilos.
SZ41 SZ42 SZ43 SZ44 SZ45 SZ46
Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. Melioráció tilos. Meszezés tilos. Drénezés tilos. Az idıszakos- és állandó vízállások körül 3 m-es szegélyben talajmővelés nem végezhetı.
SZ47 SZ48 SZ49
Szántó vizes élıhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élıhellyé alakítása spontán felhagyással.
31
Kód SZ50 SZ51
Szántóterületekre vonatkozó elıírások Szántó füves élıhellyé alakítása, késıbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel.
SZ52 SZ53 SZ54
Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése támogatható. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható. İshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdı telepítése, korábbi erdıterületen lehetséges.
SZ56
Magvetéshez kizárólag a közeli természetes homoki gyeprıl származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. Magvetést nyár végén vagy ısszel kell elvégezni. Telepítés elıtt mőtrágya és bárminemő szerves trágya kijuttatása tilos. Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos. A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges. A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. A telepítést követı második évtıl évi kétszeri kaszálás (május-júniusban, illetve augusztusszeptemberben), valamint a kaszálást követı sarjúlegeltetés szükséges az aranyvesszı és a nád visszaszorítására, valamint a cserjésedés megakadályozására.
SZ57 SZ58 SZ59 SZ60 SZ61 SZ62 SZ63
SZ64
Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.
SZ65
A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek ıshonos cserjékbıl vagy fákból álló sövénynek vagy fasornak kell lennie. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét kizárólag mechanikai eszközökkel kell biztosítani.
Kód GY01 GY02 GY03 GY04
Gyepterületekre vonatkozó elıírások Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett legfeljebb 90 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiség kijuttatása.
GY05 GY06
Tápanyag-utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
GY07 GY08 GY09 GY10 GY100
Szerves trágyázás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelı használata tilos. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges.
32
Kód GY101
Gyepterületekre vonatkozó elıírások Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelezı.
GY102
Legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelezı.
GY103
Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı.
GY104
Erısen fertızött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell.
GY105 GY106
A lekaszált inváziós növényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: szeptember 1.
GY107
A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1.
GY108
Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhetı meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintı kaszálás és szárzúzás.
GY109
A terület max. 30%-a kezelhetı tisztító kaszálással.
GY11 GY111
Hengerezés nem megengedett. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédı szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
GY112
Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.
GY114
Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése támogatható.
GY115
Agrár-erdészeti rendszerek kialakításaó támogatható.
GY12 GY13 GY14 GY15 GY16
Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.
GY17 GY18 GY19
Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás.
GY20 GY21 GY22 GY23 GY24 GY25 GY26 GY27
Kizárólag kaszálással történı hasznosítás. Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott főavar eltávolítását. A jogszabályellenes, illegális gyepégetést meg kell akadályozni. A területen lévı cserjék irtása és eltávolítása kötelezı. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédı szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.
GY28
A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell.
33
Kód GY29
Gyepterületekre vonatkozó elıírások Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges.
GY30
A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı.
GY31
A cserjeirtás megkezdésének idıpontját legalább 5 nappal korábban írásban a mőködési terület szerint érintett NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.
GY33
Gyepterületen elıforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.
GY34 GY35 GY36 GY37 GY38 GY39 GY40 GY41 GY42
A terület túllegeltetése tilos. Legeltetési sőrőség minimum 0,1 ÁE/ha. Legeltetési sőrőség minimum 0,2 ÁE/ha. Legeltetési sőrőség 0,1-0,2 ÁE/ha. Legeltetési sőrőség 0,2-0,4 ÁE/ha. Legeltetési sőrőség 0,2-1,0 ÁE/ha. Legeltetési sőrőség 0,4-0,6 ÁE/ha. Legeltetési sőrőség 0,6-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges.
GY43 GY44 GY45 GY46
A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése az érintett NPI-gal.
GY47 GY48
Villanypásztor használata nem megengedett. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 5-ha-t.
GY49
Villlanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 20 ha-t.
GY50
Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem haladhatja meg a 50-ha-t.
GY51
Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál.
GY52
Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál.
GY53
Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 50-ha-nál.
GY54
Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 100-ha-nál.
GY55 GY56
Villanypásztor csak a mőködési terület szerint érintett NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertızött gyepben csak a mentesítést követıen lehet legeltetni.
GY57
Legeltetési terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerint érintett NPI-gal.
GY58
A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 10%át.
34
Kód GY59
GY63
Gyepterületekre vonatkozó elıírások A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%át. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%át. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni.
GY64
Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden harmadik évben lehet alkalmazni
GY65 GY66 GY67 GY68 GY69 GY70 GY71 GY72 GY73 GY74 GY75 GY76
Legeltethetı állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethetı állatfaj: juh. Legeltethetı állatfaj: kecske. Legeltethetı állatfajok: lófélék (ló, szamár). Kaszálás június 15. után lehetséges. Kaszálás június 30. után lehetséges. Kaszálás július 15. után lehetséges. Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. Kaszálás augusztus 10. után lehetséges. Kaszálás szeptember 1. után lehetséges. Kaszálás október 1. után lehetséges. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése kötelezı, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása.
GY77 GY78 GY79 GY80
A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. A gyepet évente legalább kétszer kell kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.
GY81 GY83 GY84
Vadriasztó lánc használata kötelezı. Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. 3 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni.
GY85
10 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni.
GY86
50 ha-nál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlı részre kell osztani, az elsı 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal késıbb lehet elkezdeni.
GY87
Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggı kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie.
GY88
A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es főtarló biztosítása.
GY89
5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként.
GY60 GY62
35
Kód GY90 GY91 GY92 GY93 GY94 GY95 GY96 GY97
GY98 GY99
Gyepterületekre vonatkozó elıírások 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A parcella max. 50%-a hasznosítható kaszálással. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élıhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. Fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes KöTeViFét. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján.
Kód V01
Vizes területekre vonatkozó elıírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élı szervezetekre nem veszélyes minısítéső anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni.
V02
Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı.
V03 V04 V05 V06
Felhagyott tızegbánya-területek kezelésmentesen kell tartani. Tilos a kaszálás. Vegyszer használata kizárólag fainjektálás során lehetséges. A mőködési terület szerint érintett NPI által kijelölt területen tilos a nádaratás.
V07
A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos.
V08 V09 V10 V11 V12 V13
Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. Felszíni vizekbıl történı öntözés csak az illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Halastavak medrének meszezése tilos. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhetı. Tókaszálás tilos. Nyílt vízfelületek hínárvágással történı mozaikos (max. 2 ha) kialakítása kötelezı.
V14
A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos.
V15 V16
Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhetı. A halastavak medrének kotrásából származó iszap a parton nem deponálható, azt a területrıl el kell szállítani. Április 1. és július 15. között tókaszálás tilos. Hínárvágással kell nyílt vízfelületet kialakítani, ahol egy kitisztított folt területe nem lehet 5 hektárnál nagyobb. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelezı, idegenhonos halfaj telepítése tilos.
V17 V18 V19
36
V20
A halastavak népesítése az összes halfajra vonatkoztatva évi 100-400 kg/ha között lehet – kivéve a zsenge és elınevelt ivadék, valamint az anyaállomány kihelyezését.
V21
A víz leeresztésének megkezdése elıtti 30. naptól trágyázni nem szabad.
V22
A természetes hozam javítására legfeljebb 10 t/év/ha istállótrágya használható.
V23
A természetes hozam javítására legfeljebb 5 t/év/ha szerves trágya használható.
V24
A természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható.
V25 V26
Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. A területen élı és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhetı, (15%-os idı és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezıen elkészítendı madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendı.
V27
Halastavak nyílt vízfelületein csérek, szerkık, sirályok megtelepedését segítı mesterséges fészkelı szigetek kialakítása és karbantartása szükséges (részletek: 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet a nem termelı beruházásokról).
V28
Védett récefajok megtelepedését segítı mesterséges ládák kihelyezése halastavak part menti növényzetébe és szegélyeibe, nádasokba, növényzettel borított szigetekre (részletek: 33/2008. (III.27.) FVM rendelet a nem termelı beruházásokról).
V29
A halastóra a mőködési területével a mőködési terület szerint érintett NPI által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni. A halastóterület 5%-át (tóegységenként, a 20%-os riasztási korlátozáson felül) kíméleti területnek kell nyilvánítani (tógazdaság üzemeltetıje mőködési terület szerint érintett NPIvel egyeztetve), ahol mindennemő madárriasztás tilos.
V30
V31
A halastavakat elválasztó gátak és csatornák növényzetét egy kaszanyom szélességben szabad kaszálni középen, hogy mindkét oldalon maradjon legalább 1-1 m kaszálatlan sáv.
V32
A halastavakat elválasztó gátak és csatornák hosszának 20%-a kíméleti terület, ahol gépjármő és szervezett közlekedés tilos. A szaporodási idıszakban a tó feltöltését követıen a – tervezett lehalászási idıszakoktól eltekintve –a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat.
V33
V34 V35
A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni. Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos.
V36
A halastavakat – az ıszi lehalászású és az ivadéknevelı tavak kivételével – legkésıbb április 30-ig fel kell tölteni. A halastavakat – az ıszi lehalászású és az ivadéknevelı tavak kivételével – legkésıbb április 1-ig fel kell tölteni. İszi lehalászású tavakon április 1. és július 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. İszi lehalászású tavakon április 30. és június 15. között a vízszint ingadozása nem haladhatja meg a napi 5 cm-t. Csak a keskeny nádszegéllyel rendelkezı, illetve nádszegéllyel nem rendelkezı tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve.
V37 V38 V39 V40
V41
A learatott nád vizes élıhelyrıl történı kiszállításának nyomvonalát mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve kell kialakítani.
37
V42 V43 V44 V45 V46 V47 V48
V49 V50 V51 V52 V53 V54 V55 V56 V57 V58 V59
V60 V61
A nádaratás megkezdése elıtt 48 órával a mőködési terület szerint érintett NPI-gal értesíteni kell . A nádaratás befejeztérıl értesíteni kell a mőködési terület szerint érintett NPI-ot. A hagyásfoltok kialakítását a mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve kell kijelölni. November 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. December 15. és február 28. között lehet nádaratást folytatni. A nyílt vízfelszín kialakítás érdekében a mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve, annak írásos hozzájárulásával vegetációs idıben is végezhetı nádvágás elsısorban kézi módszerrel (pl.: kézi adapteres kaszával). A nádas 10-20%-át nem szabad learatni. A nádas 20-30%-át nem szabad learatni. A nádas 30-40%-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérı helyen kell kialakítani. A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelezı, és a következı hagyásfoltot eltérı helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. Nádgazdálkodás a területen tilos. A nádaratás csak fagyott talajon végezhetı. A betakarítás során a nád rizómjának megsértését kerülni kell. Nádat deponálni, válogatni a területen tilos. A nádaratást végzınek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelı gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötözı anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését december 1. és február 15. között kell elvégezni, a mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetve és annak felügyeletével.
V62
A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.
V64 V65
Mezıgazdasági földterület elsı erdısítése támogatható. Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása támogatható.
Kód
Erdıterületekre vonatkozó elıírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölı fajok és élıhelyek szempontjából kiemelkedı jelentıséggel bíró területek esetében) elsıdleges rendeltetésként.
E01 E02
A jelölı fajok és élıhelyek szempontjából kiemelkedı jelentıséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezéső erdık és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése.
E03
A körzeti erdıtervezés során – a közösségi jelentıségő élıhelyek vagy fajok megırzése érdekében – az erdıterület erre alkalmas erdırészleteiben a folyamatos erdıborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok elıírása.
E04
Közösségi jelentıségő fajpopulációk és élıhelyek, továbbá a természetes és természetszerő erdık 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének tiltása.
38
Kód E05 E06 E07 E08
Erdıterületekre vonatkozó elıírások Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdıtelepítésben való alkalmazásának mellızése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellızése a teljes területen. Intenzíven terjedı idegenhonos fafajok erdıtelepítésben való alkalmazásának mellızése a teljes területen. Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentıségő élıhelyekre, illetve fajokra történı esetleges káros hatások miatt).
E09
A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítı nyomok csak a közösségi jelentıségő fajok és élıhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetık ki.
E10
Meghatározott erdırészletekben az élıhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése.
E11
A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdırészlet megosztásával).
E12
A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása.
E13
Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdıszegély létrehozásának elısegítése vagy a meglévık fenntartása. Az elı- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az ıshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel).
E14
A kijelölt területen az erdıneveléssel kapcsolatos erdıgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérıjét elérı közép- vagy mellmagassági átmérıjő) álló és fekvı holtfa jelenlétének biztosítása.
E15
E16
Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztetı (az erdei élıhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.
E17
A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idıs vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megırzése az elı- és véghasználatok során. Az elı- és véghasználatok során az elızetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függıen) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési idıszakban az erdıgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.
E18 E19
E20
Az erdırészletben megjelölt mikroélıhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérıt elérı álló vagy/és fekvı holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása.
E21
Az erdırészletben megjelölt mikroélıhelyen legalább 10 m3/ha, 30 cm mellmagassági átmérı feletti odvas, böhönc, fészkelı- és búvóhelynek alkalmas élı fák folyamatos fenntartásának biztosítása.
E22
Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell. Az erdırészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentıségő élıhelyek és fajok védelme érdekében).
E23 E24
39
Kód E25
Erdıterületekre vonatkozó elıírások Az elıhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felsı lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetıség szerint a természetes erdıtársulásra/közösségi jelentıségő élıhelyre jellemzı összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban.
E26
A természetes erdıtársulás/közösségi jelentıségő élıhely megfelelı állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelıvágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelı záródásának fenntartása.
E27
İshonos fafajokkal jellemezhetı faállományokban a nevelıvágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetıség szerint teljes mértékben el kell távolítani.
E28
A vegyes összetételő faállományokban a nevelıvágásokat minden esetben az ıshonos fafajok javára kell elvégezni. Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhetı faállományokban a nevelıvágások során az ıshonos fafajok minden egyedének megırzése az alsó- és a cserjeszintben is.
E29
E30
A nevelıvágások során az intenzíven terjedı fafajok teljes mértékő eltávolításai.
E31
A táj- és termıhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggı vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetık úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg.
E32 E33
Természetes, természetszerő és származék erdıkben a tarvágás tilalma. A fahasználattal érintett területen összefüggıen legfeljebb 0,5 ha véghasználati terület alakítható ki és tartható fenn, legalább 2 db, a természetes erdıtársulásra jellemzı fıfafajokból származó életképes magszóró fa meghagyásával.
E34 E35
Az adott erdırészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idıs állomány legalább 5%-ának visszahagyása, lehetıleg az idıs állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló, egészséges hagyásfa csoportok formájában.
E36
İshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% fedettséget biztosító elszórt hagyásfák és hagyásfa csoportok visszahagyása, lehetıleg az idıs állomány összetételét jellemzı formában.
E37 E38
A hagyásfák fenntartása. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdırészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendı a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tı- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot.
E39 E40
A fakitermelés elvégzésére idı- és térbeli korlátozást kell megállapítani. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdırészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erıvel vont közelítı kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történı közelítésére alkalmas más eszköz használható.
E41
Felnyíló erdık esetében véghasználat jellegő fakitermelés csak abban az esetben végezhetı, ha a záródás 30% alá csökken és az erdı felújítását meg kell kezdeni.
E42 E43
Az erdı talajának megóvása érdekében a teljes talaj-elıkészítés tiltása. Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges tala-jelıkészítés végezhetı.
40
Kód E44
Erdıterületekre vonatkozó elıírások Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-elıkészítést és a tuskózást kerülni kell.
E45 E46
A vágásterületen történı égetés tilos. Felújítás csak táj- és termıhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.
E47
İshonos fafajú faállomány csak táj- és termıhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel.
E48
İshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel.
E49 E50
Idegenhonos fafajú faállomány csak természetesen újítható fel. Természetes, természetszerő és származék erdıkkel határos erdıterületek felújítása csak tájés termıhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhetı.
E51
Természetközeli állapotú fátlan élıhelyekkel határos erdıterületek felújítása csak táj- és termıhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhetı.
E52
Az erdıfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Az erdısítések során a közösségi jelentıségő élıhelynek, illetve a természetes erdıtársulásnak megfelelı természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni.
E53
E54 E55 E56
Mesterséges erdısítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termıhelynek is megfelelı - elegyítése szükséges. A terület természetes erdıtakarója felnyíló erdıtípusba sorolható, így már a 30%-os záródást elérı erdısítést is sikeresnek lehet tekinteni. Talajvédelmi rendeltetéső és felnyíló (erdıssztyepp jellegő) erdık esetében a felújítás során a táj- és termıhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredető újulatának megırzése a cél.
E57
Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására.
E58
Tájidegen fafajokból álló erdısítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendı. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdık véghasználata során a táj- és termıhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetıség szerint a cserjeszintben is).
E59
E60 E61 E62
E63 E64
Intenzíven terjedı idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Meghatározott szabad rendelkezéső erdık és fásítások felújítandók. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezéső erdık és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más mővelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. Totális gyomirtó szerek használata csak intenzíven terjedı fafajok ellen, ellenırzött körülmények között engedélyezhetı. A környezı gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdıszegélyekben található intenzíven terjedı lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetıleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni.
41
Kód E65
E66 E67 E68
E69
Erdıterületekre vonatkozó elıírások Az intenzíven terjedı fafajok elleni vegyszer használata során a következı elıírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenırizhetıség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színezı anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idı: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történı permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetıleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi elıírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelı vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése elıtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és idıpontját. A tőzpásztákon, nyiladékokon gondoskodni kell az idegenhonos, agresszíven terjeszkedı növényfajok visszaszorításáról. Lehetıség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók. Kórokozók és kártevık elleni vegyszeres védekezést csak különleges esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdıterületeken, magtermı állományokban) szabad végezni. Kártevık elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell elınyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentıségő, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják.
VA01 Szóró, sózó vagy etetıhely a mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetett helyszínen alakítható ki.
VA02 A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. VA03 A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos. (EKV41)
42
3.3 Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek részvételi tervezéséhez1 3.3.1 Bevezetés A Natura 2000 fenntartási tervek kommunikációjához kapcsolódó módszertani útmutató célja, hogy a tervezési folyamatba késıbb bekapcsolódó szereplık számára iránymutatást adjon a kommunikációs tevékenységek megtervezésében, lebonyolításában. A módszertani útmutató elsı részében a „Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése” c. 2006/18/176.02.01 számú átmeneti támogatás projekt keretében lebonyolított kommunikációs munkát mutatjuk be és értékeljük. Az útmutató második részében javaslatot teszünk arra, hogy a tervezés során miként lehetne a kommunikációs tevékenységet még nyitottabbá, gördülékenyebbé, az érintettek széles körét hatásosan megcélzóvá tenni, eleget téve a nyílt és részvételi tervezés elvárásainak. Mindenekelıtt azonban tisztázni kell, mit értünk nyílt és részvételi tervezésen. Nyílt és részvételi tervezésen a döntéshozatali folyamat tervezési fázisának olyan megszervezését és lebonyolítását értjük, amelyben partnerségi kapcsolat alakul ki a szakértı tervezık és az adott terület helyi érintettjei között. A partneri kapcsolat azt jelenti, hogy a tervezési folyamatban a szakértı tervezık és a helyi érintettek egyenrangú félként vesznek részt, azaz mindkét fél tudása és elvárásai, igényei a részvételt minden fél számára lehetıvé tevı (nyílt) folyamatban megjelennek, és a konszenzus keresésében egyaránt alakítják a végsı tervet. A tervezéselméletben közismert részvételi létrán a következıképpen helyezhetı el a partneri együttmőködésen alapuló tervezési folyamat (lásd 1. ábra). 1. ábra: A részvételi létra
Forrás: Matolay Réka – Pataki György (2008): Részvételi döntési technikák. In: Könczey K., Szántó R., Wimmer Á., Zoltayné Paprika Z. (szerk.) Döntési technikák. Második, bıvített kiadás. Budapesti Corvinus Egyetem, Döntéselmélet Tanszék, p. 267.
1
Készítette: Kelemen Eszter, Pataki György, Bodorkós Barbara, Kalóczkai Ágnes, Megyesi Boldizsár, Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) Tanszéki Csoport, Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, 2009
43
A nyílt és részvételi tervezésnek tehát el kell érnie az érdemi részvétel fokát. Ez pedig csak akként lehetséges, ha a kijelölt Natura 2000 terület kezelésével és fenntartásával kapcsolatban valamennyi érintett számára nyitott tervezési folyamatot szervezünk, mégpedig úgy, hogy valamennyi érintett „érezze” a folyamat „tétjét”. Vagyis a tervezési folyamatban valamennyi érintett minden elvárásának, illetve észrevételének érdemi választ kell kapnia, mert csak ebben az esetben remélhetı, hogy bizalommal fordul a tervezési folyamathoz, és legitimnek tekinti a végkimenetelét. Márpedig bizalom és legitimáció nélkül a tervezés eredményének fenntarthatósága kérdıjelezıdik meg. A nyílt és részvételi tervezés lebonyolításában tehát kulcskérdés egyrészt, hogy valamennyi érintettet azonosítsuk, másrészt megtaláljuk azokat a kommunikációs formákat és eszközöket, amelyek adott helyen és idıben az érintettek számára lehetıvé teszik az alapos tájékozódást és a vélemény-nyilvánítást a tervezés teljes folyamatában. Ez nyilvánvalóan rugalmasságot is követel a szakértı tervezıktıl, hiszen eltérı igények, elvárások merülhetnek föl, illetve különbözı kommunikációs formák és eszközök lehetnek hatásosak az egyes területeken. A nyílt, részvételi tervezés idı- és erıforrásigényes döntéstámogató folyamat. Ám szemben a részvételt érdemben meg nem valósító tervezési eljárásokkal, társadalmi szinten olyan hasznokat ígér, amelyek a legtöbb esetben igazolják a kezdeti nagyobb befektetést. Eme társadalmi elınyök között kiemelkedik az, hogy a részvételi tervezés jelentısen hozzájárul az egyes társadalmi és szakmai csoportok érdemi párbeszéde révén egymás jobb megértéséhez, elfogadásához, a bizalom építése révén a késıbbi konfliktusok elkerüléséhez vagy könnyebb megoldásához. A nyílt, részvételi tervezés olyan közös, társadalmi szintő tanulási folyamatot indíthat el és alapozhat meg, amelynek eredményeként maguk a természetvédelmi célok, érdekek és értékek nagyobb társadalmi megértést és elfogadást nyerhetnek, hosszú távon hozzájárulva a természetvédelem hatásosságának és hatékonyságának növekedéséhez. 3.3.2 Az elvégzett kommunikációs munka értékelése A projekt során nyílt, az érintettek széles körének részvételén alapuló tervezési folyamat kialakítására tettünk kísérletet. Célunk volt biztosítani a tervezés során azt, hogy a vizsgált húsz Natura 2000 területen az érintetteknek lehetısége legyen részt venni a tervezésben: véleményt alkotni a tervezıi munkáról, és befolyásolhassák a terv végleges tartalmát, illetve formáját a helyi igényeknek, adottságoknak megfelelıen. Ezért a tervezési folyamat értékelésekor az elsı, legátfogóbb szempont, hogy a lebonyolított folyamat a társadalmi részvétel szempontjából jól épült-e föl, illetve hogy hogyan lehet a jövıben a tervezést a széles körő és hatásos bevonás irányába fejleszteni. A kommunikáció konkrét megvalósult formája ebbe az értelmezési keretbe épül, így az egyes kommunikációs eszközök hatásosságát, megfelelıségét aszerint lehet értékelni, hogy mennyiben segítették a nyílt és részvételi tervezési folyamatot. 3.3.2.1 A tervezési folyamat részvételi jellegének értékelése A lebonyolított tervezési folyamat és az azt követı kommunikáció megkísérelte bevonni a tervezésbe a kiválasztott Natura 2000 területeken az önkormányzatokat, a területileg illetékes hatóságokat és hivatalokat, a nagy tájhasználókat (pl. erdészetek, gazdaságok), illetve a helyi tájhasználók közül a fontosabbakat (területtıl függıen ez egy-két érintettıl tizenöt-húsz érintettig terjedt). A bevonás a helyi érintettek körében személyes interjúk, telefonos interjúk és egyeztetı fórumok segítségével történt. A helyi és térségi hivatalos érintetteket elsısorban hivatalos levelezés útján vontuk be (bár a legtöbb területen 44
személyesen is felkerestük a hivatalos érintettek közül a vízügyi szerveket és a falugazdászokat, és meghívtuk ıket a fórumra is). Az országos hatókörő szervekkel személyes konzultációt kezdeményezett a konzorcium. A tervezés során a helyi és térségi érintettek elsısorban tájékoztatást kaptak a Natura 2000 hálózatról és a fenntartási tervek készítésérıl. Ezen túl véleményt alkothattak a fenntartási tervek elsı változatáról, amire a tervezık a fórumokon reagáltak (a tervezık az egyéb úton beérkezı észrevételeket is értékelték), majd a beérkezı vélemények alapján, a tervezıi döntést figyelembe véve, a fenntartási terv kifogásolt részei módosultak. Az egyeztetési folyamat tehát a hazai természetvédelemben szokásos egyeztetéseknél szélesebb körő és mélyebb részvételre adott lehetıséget. Ugyanakkor kívánatos volna a részvétel további szélesítése (a tervezési folyamat során elért emberek körének bıvítése) és mélyítése (az érintettekkel való együttmőködés, közös tervezés szerepének növelése), ahogyan azt az interjúk és a fórumok során a tervezésben részt vevı helyi szereplık is jelezték. Elvárható lenne, hogy a tervezési folyamat során az adott Natura 2000 területen érintett valamennyi földtulajdonos és/vagy földhasználó tájékoztatást kapjon arról, hogy a Natura 2000 hálózatba tartozik, és lehetısége legyen a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ez azért is különösen nagy jelentıséggel bír, mert a Natura 2000 területek kijelölése óta tett kommunikációs erıfeszítések nem voltak elegendıek, így számos helyen kiderült, hogy az érintett tulajdonosok csak a terület értékesítésekor, tájhasználatának tervezett megváltoztatásakor szembesülnek azzal, hogy tulajdoni lapjukra a Natura 2000 érintettség bejegyeztetett, és számukra korlátozásokat jelent a Natura 2000. Mindazonáltal úgy véljük, hogy az összes tulajdonos/földhasználó (egy-egy területen akár 1000-nél is több) személyes felkeresése, tervezésbe való bevonása nem lehetséges. Erre megoldás lehet, hogy az összes érintett földtulajdonos hivatalos levélben értesítést kapjon arról, hogy területe a Natura 2000 hálózat részévé vált, emellett valamennyi gazdálkodói csoport (a kisebbés nagyobb gazdálkodók, a különbözı mővelési ágakhoz tartozó gazdálkodók stb.) képviselıjének megszólítása biztosított legyen a tervezési folyamat során. Erre a szélesebb körő tájékoztatásra, a helyi érintettek teljes körének elérésére a lebonyolított tervezési és kommunikációs munka nem nyújtott lehetıséget az alábbi okok miatt: A húsz területen párhuzamosan folyó tervezési és kommunikációs munkára alig több mint egy év állt a konzorcium rendelkezésére, ami erısen behatárolta egyegy terület érintettjeinek feltérképezésére (az érintettek listájának meghatározásával, az érintettek személyes felkeresésére) fordítható idıt. A konzorciumnak nem állt rendelkezésére a vizsgált húsz Natura 2000 terület tulajdoni lapjainak másolata, amely a tulajdonosok/földhasználók teljes körének föltárását biztosította volna. A tulajdoni lapok kimásolására az idıkorlátok és az egyéb erıforrások szőkössége miatt nem volt lehetıség. A különféle érintett társhatóságok számára nem sikerült világossá tenni az induló nyílt, részvételi tervezési folyamat jelentıségét és célját, így nem mindegyikük nyújtott segítséget a helyi érintettek azonosításában és megkeresésében. Az érintettek körének meghatározásakor ezért a kvalitatív társadalomtudományi módszerek között jól ismert hólabda módszert alkalmaztuk (minden megkeresett személyt megkértünk arra, hogy javasoljon újabb potenciális érintetteket). Ezzel a módszerrel azonban nem tudtuk a különbözı állásponton álló, eltérı kapcsolathálóba beágyazott érintetteket egyformán elérni.
45
A kapott visszajelzések alapján fölmerül, hogy az érintettek nem tartják elfogadhatónak, hogy csak a fenntartási terv elkészítése során van lehetıségük véleményt nyilvánítani, ám a területek kijelölésekor ezt nem tehették meg, s utólag sincsen erre lehetıségük. Több interjú és fórum során is fölmerült, hogy a kijelölés ténye körüli viták rendezésére volna szükség, mielıtt a kezelési javaslatok kidolgozása megkezdıdik. E konfliktusok rendezése pedig csak az érintettek részvételével képzelhetı el. Szintén kulcsfontosságú, a tervezés átláthatóságát, hitelességét veszélyezteti, ha a kommunikációs tevékenység során szerzett információk a készülı tervekbe nem teljes mértékben, vagy nem az elhangzott formában épülnek be, azaz ha a kommunikáció és a tervezés közötti összhang nem teljes. A részvétel mélyítése iránti igényt jelzi, hogy több helyütt a fórumot tartják az egyeztetési folyamat kezdı lépésének a helyiek, ami után a gazdálkodók elvárnák, hogy a területeket bejárva is lehetıség legyen a kezelési javaslatok tervezıvel való megvitatására, az elıírások helyi adottságokhoz való illesztésére. Az érdemi részvétel egy további alapeleme az is, hogy a hivatásos természetvédelem érintett szintjeinek képviselıi maguk is részt vegyenek a fórumokon, bekapcsolódjanak a tervezési folyamatba, s ne csak megfigyelıként, hanem a döntéshozatali szint képviselıjeként alkossanak véleményt a tervezés folyamán. Ezek az igények azt jelzik, hogy a tervezésnek teljes folyamatában átláthatónak kell lennie a helyi érintettek számára, és a kommunikációs munkának transzparens (átlátható) módon kell lehetıséget adnia a vélemények rögzítésére, figyelembevételére. A projekt keretében lebonyolított tervezési és kommunikációs munka ezeknek az elvárásoknak az alábbiak szerint tudott megfelelni: A tervezési folyamat során szembesültünk azzal, hogy a Natura 2000 kijelölések számos konfliktus kialakulását eredményezték. Ezek közül kiemelendı, hogy az érintettek jelentıs része a Natura 2000 kijelölést hátrányként, a magántulajdonát és jogbiztonságát sértı tényként élte meg. Ezeket a konfliktusos helyzeteket a kommunikációs munka segített felszínre hozni. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló rövid idıtáv nem volt elegendı arra, hogy ezeket a korábban kialakult konfliktusokat, esetleges kommunikációs hibákat orvosoljuk. Nehezíti ezt az is, hogy a Natura 2000 hálózat kapcsán kezdeményezett korábbi kommunikációs tevékenység nem kapcsolódott össze a mostanival (szembeötlı példája ennek, hogy a www.natura.2000.hu honlapról nem mutat link a www.naturaterv.hu honlapra), továbbá hogy nem láttuk a most lezajlott tervezés kimenetét, folytatását sem, így nem tudtuk az érintettek felé garantálni, hogy a fölmerült problémák megnyugtató módon lesznek kezelve. Az egyeztetı fórumok közül lényegesen sikeresebbnek mondhatók azok, ahol a KvVM és az illetékes nemzeti park igazgatóság munkatársai jelen voltak, s a fórum során fölmerült kérdések megválaszolásába bekapcsolódtak. A késıbbi visszajelzések szerint ezeken a területeken az érintettek valós véleménynyilvánítási lehetıségként élték meg a fórumokat, hitelesnek tartották a tervezési folyamatot. Jó példaként külön kiemelhetjük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, ahol a terepi kapcsolatfelvételt és a fórumokat is nagyban segítette az igazgatóság munkatársainak közremőködése. Ugyanakkor világossá vált, hogy azokon a területeken, ahol az illetékes nemzeti park igazgatóság jelenlétét nem sikerült biztosítani, a helyi érintettek nem tartották kompetensnek és hitelesnek a konzorcium által végzett munkát, megkérdıjelezték az egész tervezési folyamatot, és abban sem hittek, hogy az általuk elmondott észrevételeknek valós hatása lesz.
46
Részben a konzorciumon belüli kommunikáció sajátosságaiból fakad, hogy a kommunikációs munka során összegyőjtött információk a projekt elsı felében csak kis részben épültek be a fenntartási tervekbe. Ennek részletesebb elemzésére a belsı kommunikáció értékelésén belül kerül sor. Általánosságban elmondható, hogy a Natura 2000 fenntartási tervek készítésekor kiemelten fontos az érintettek teljes körének tájékoztatása, és minél szélesebb körének bevonása a tervezésbe. A tájékoztatásnak ki kell térni arra is, hogy a lehetıségekhez mérten konkrét információkat kapjanak az érintettek a tervezési folyamat várható eredményeirıl. Szintén fontos a Natura 2000 fenntartási tervek készítését a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek és az erdıgazdálkodási tervek készítésének folyamatával összehangolni, az egyes terveket egymásra épülı módon kialakítani – ez a hivatalos érintettek szorosabb bevonását is eredményezné. Fontos tanulság, hogy a részvételi tervezés idı- és erıforrásigényes folyamat, amelynek sikere függ a tervezést megelızı döntések átláthatóságától és a korábbi kommunikációtól, elfogadottsága pedig azon is múlik, hogy a tervezést milyen események követik. Ezért szükség volna a Natura 2000 hálózat bevezetésének, szabályozásának minden lépését meghatározó, egységes, rendszerszintő kommunikációs stratégia megalkotására. 3.3.2.2 A használt kommunikációs eszközök mőködésének értékelése Belsı kommunikáció A projekt során intenzív együttmőködés alakult ki a különbözı szakterületek szakértıi között, ami elsısorban a gyakori projekttalálkozóknak és az iteratív tervezésnek köszönhetı. Ugyanakkor a gyakori találkozók ellenére sem sikerült teljesen a közös problémalátás kialakítása, a projekt fı céljainak együttes meghatározása. A projekt egésze során megfigyelhetı volt a kommunikációs feladatok elválása a tervezés szakmai feladataitól. A projektben közremőködı szakértık egy része a kommunikációt egy önálló, a tervezés szakmai feladataitól elkülönülı feladatrészként értelmezte, ami két szempontból is kedvezıtlenül érintette a tervezési folyamat lebonyolítását. Egyrészt a kommunikációs munka során megszerzett helyi információk beépülése a tervekbe (pl. a helyi gazdálkodási gyakorlatok figyelembevétele a kezelési javaslatok kidolgozásánál) csak kis mértékben valósult meg, s hasonlóképpen, a tervezık által ismert, a helyi társadalmi kontextusra vonatkozó információk sem mindig jutottak el a kommunikációs szakértıkhöz. Másrészt bár a projektben részt vevı, különbözı szakterületeket képviselı munkatársak közötti bizalom és szakmai elfogadás a projekt kezdetétıl fogva folyamatosan fejlıdött, a közös munkát kívánó feladatrészek elkészítése a projekt teljes folyamatát tekintve nem ment zökkenımentesen. E belsı kommunikációs nehézségeket véleményünk szerint az alábbi tényezık okozták: A projekt viszonylag rövid határideje nem biztosított megfelelı teret ahhoz, hogy a konzorcium tagjai megismerjék és elfogadják egymás munkamenetét, csapattá kovácsolódjanak, és kialakuljon a különbözı szakterületek képviselıi között a szakmai bizalom megfelelı szintje. A projektben nem volt lehetıség szakmai felkészítést adni a különbözı szakterületek képviselıinek, erıs leterheltségük miatt. Erre jó lehetıséget nyújtott volna egy területenkénti közös terepbejárás, ahol a kommunikációs munkatársak mélyebb bepillantást nyerhettek volna a természetvédelmi szakértık munkájába, illetve egy kommunikációs felkészítı, amely a fórumokra
47
való közös készülést, a kommunikációs alapelvek közös megalkotását szolgálhatta volna. Megalapozó információgyőjtés, kapcsolatfelvétel és érintett-elemzés A megalapozó információgyőjtés és kapcsolatfelvétel elsısorban személyes interjúk keretében zajlott. Ennek során területtıl függıen helyenként szembesültünk a helyi érintettek zárkózottságával (pl. nem voltak kaphatók a személyes találkozásra), illetve a kulcsszereplık bizalmatlanságával (pl. nem adtak további kontaktokat, akiket érdemes megkeresni), így több helyütt nehéz volt megfelelıen föltárni az érintettek körét, és elérni a fontos érintetteket. Szintén nehézségeket okozott, hogy az érintettek (földtulajdonosok, földhasználók) teljes listájának hiányában a hólabda-módszerre támaszkodva történt az érintettek fölkeresése. Ezzel a módszerrel ugyanis csak egy meghatározott érintetti kört értünk el, a marginalizálódott érintett csoportokat (pl. a nagyon kis területtel rendelkezı gazdálkodókat), vagy a többségtıl eltérı véleményen lévı érintetteket nem. Az érintettek személyes megkeresése ráadásul idı- és erıforrásigényes módszer. Mivel az interjúk számát nagyban korlátozta a rendelkezésre álló idı, az egyes területek megalapozó föltárása egyenetlen maradt. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a személyes kapcsolatfelvétel a fórumok során eredményesnek bizonyult: azokon a területeken, ahol sok személyes interjú készült, nagyobb részvétel és aktivitás volt tapasztalható a fórumokon. A késıbbiekben mindazonáltal hasznos lehet a személyes interjúkat csoportos beszélgetésekkel, közös helyzetértékeléssel kiváltani vagy kiegészíteni. A kapcsolatfelvétel és a megalapozó információgyőjtés során megszerzett értesülések, adatok beépítésre kerültek az érintett-elemzés készítésekor. Az érintett-elemzésben összefoglalásra kerültek a terület legfontosabb jellemzıi, azonosíttuk a Natura 2000 kijelölésben érintett társadalmi csoportokat, elemeztük érintettségük jellegét és az egyes csoportok között lévı kapcsolatokat. Az elemzı munka jelentısége abban rejlik, hogy a feltárt helyi jellegzetességekhez (pl. meglévı együttmőködésekhez, konfliktusokhoz, helyi attitődökhöz) lehessen illeszteni a késıbbi egyeztetés során használt kommunikációs eszközöket. Éppen ezért az érintett-elemzés a hátralévı tervezés során is elengedhetetlen, a bevonás lehetséges formáinak azonosítását és megtervezését segítı eszköz. Ötletbörze A nemzeti park igazgatóságok kezdeményezésére került sor ötletbörzék szervezésére, amelyek két alapvetı funkcióval bírtak. Egyrészt segítették az igazgatóságok munkatársainak bekapcsolódását a tervezésbe azáltal, hogy az akkorra már elkészült elsı tervváltozatokat személyesen véleményezhették, és plusz információkat adhattak a terv finomításának, a kulcsérintettek fölkeresésének vonatkozásában. Másrészt az ötletbörzén, az eredeti kezdeményezésnek megfelelıen, sor került olyan, nem anyagi kompenzációhoz kapcsolódó ötletek végiggondolására, megfogalmazására, amelyek a helyi érintetteket ösztönözhetik a fenntartási tervben szereplı elıírások betartására. Az ötletbörzékrıl készült jegyzıkönyvek ezért a projektben dolgozó szakértık és a megbízó KvVM számára is fontos, a projekt elvárt eredményeit kiegészítı output. Egyeztetési anyagok postázása Az egyeztetési anyagok postázására minden esetben azonnal sor került, hogy az egyeztetési anyagot a kommunikációs szakértıi csoport kézhez kapta. Az egyeztetési anyag mellett egy kísérı levelet, a fórum programját is tartalmazó meghívót, illetve egy általános szórólapot is kaptak az érintettek. Telefonon történt tájákozódás arról. Hogy az érintettek milyen
48
formában szeretnék megkapni az egyeztetési anyagot, melynek kiküldése ezt követıen legtöbb esetben nyomtatott formában történt.. Az önkormányzatok lettek megkérve a meghívó kifüggesztésére (ez sok esetben a település internetes honlapján is megtörtént a hirdetıtábla mellett), illetve arra, hogy az érdeklıdı helyi érintettek számára tegyék hozzáférhetıvé a megküldött tervet. Mindezek ellenére az egyeztetési anyagok terítése nem ment teljesen zökkenımentesen. Több esetben is kevésnek bizonyult az egyeztetési anyag kipostázása és a fórum idıpontja közötti idı ahhoz, hogy az érintettek el tudják olvasni a kiküldött anyagot, s átgondolt véleménnyel tudjanak a fórumra megérkezni. Ezt fıként az okozta, hogy a projekt során kialakult csúszás idıbeli puffereként használta a konzorcium a fórumokra szánt idıszakot, s így a fórumok ütemezésében nem lehetett rugalmasan alkalmazkodni a helyi igényekhez. Nehezítette a helyi érintettek fórumra való felkészülését az is, hogy az egyeztetési anyagok sok esetben nagyon hosszúak voltak, és számos olyan szakkifejezést tartalmaztak, ami a laikusok számára idegen, nehezen vagy egyáltalán nem érthetı. Egyeztetı fórumok A vizsgált húsz Natura 2000 terület közül négy területen nem tartottunk egyeztetı fórumot. Az egyeztetı fórumok változó részvétel és aktivitás mellett zajlottak, amit indokol, hogy igen eltérı volt az érintettek száma és hozzáállása az egyes területeken, továbbá az a fentebb ismertetett tény is, hogy az egyes területek megalapozó föltárása egyenetlen volt. Több fórumon megfigyelhetı volt, hogy a fenntartási tervben szereplı kezelési javaslatok véleményezése helyett a Natura 2000 általános elveinek megvitatása, a kijelölés okozta konfliktusok rendezése volt az érintettek legfontosabb elvárása. Így egyes fórumokon tényleges egyeztetés helyett elvi viták zajlottak. Ez is tükrözi azt az elızıekben már leírt véleményt, hogy nem tud tényleges tervezési folyamat elindulni a korábbi konfliktus rendezését megelızıen a problémákkal terhelt területeken. A legtöbb fórumon kulcskérdés volt a résztvevık számára, hogy a fenntartási tervek mikortól lépnek életbe, és milyen kompenzációra számíthatnak. E kérdések jól jelzik, hogy a helyi érintettek igénylik, hogy az egész tervezési folyamat legyen átlátható, és kövessen átgondolt stratégiát. Mivel e kérdések megválaszolására a konzorciumnak nem volt fölhatalmazása, sem hiteles információja, a fórumokon e kérdések meggyızı válasz nélkül maradtak, ami a tervezési folyamat hitelességét kedvezıtlenül befolyásolhatja. Éppen ezért kulcsfontosságúnak tekintendı, hogy a döntéshozói szinten olyan stratégiai döntések szülessenek a Natura 2000 tervezésére és implementációjára vonatkozóan, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a késıbbi kommunikációs tevékenység során is. Szintén általános tapasztalat a fórumokkal kapcsolatban, hogy azok a fórumok, ahol a hivatalos természetvédelem érintett szintjei (a KvVM és a nemzeti park igazgatóság), valamint a gazdálkodók felé a legfontosabb kapcsolatot jelentı falugazdászok nem jelentek meg, ott lényegesen nehezebb volt az együttmőködı légkör kialakítása, a projekt elfogadottságának és a terv legitimitásának megteremtése. A fórumok lebonyolításához kapcsolódóan fontos tapasztalat, hogy a fórumok tervezett, körülbelül három órás idıtartama a résztvevık számára még elfogadható maximális idıtartam (ennél több idı kiszakítása akár munka-, akár szabadidejükbıl nem várható el, ráadásul a három órás fórum nagy koncentrációt igényel, fárasztó). Ugyanakkor, fıleg a nagyobb területek esetében, három óra nem elegendı az összes kezelési egység alapos megvitatására. Éppen ezért a nagyobb kiterjedéső, több kezelési egységet fölvonultató Natura 2000 területeken célszerőnek látszik fórum-sorozatokat szervezni. Szintén a fórumok technikai lebonyolításához kapcsolódik, hogy a fórumokon kifüggesztett kezelési egységeket mutató térkép nagyobb felbontásban, helyrajzi számos
49
fedvényekkel ellátva lényegesen jobban használható volna az érintettek számára. A fórumok hangulatát, a résztvevık aktivizálódását nem elhanyagolható mértékben befolyásolja a helyszín, a teremelrendezés. Ezért célszerő a késıbbi fórumok során olyan elrendezést kialakítani, ahol mindenki lát mindenkit (kör- vagy U-alakú), szemben a színházteremhez hasonlóval. Ez megköveteli a fórumok elıtti elızetes helyszínbejárást. A fórum felépítését tekintve az elıírások legalaposabb megvitatását az a struktúra szolgálta, amelyben minden egyes kezelési egység ismertetése után alkalom nyílt vitára, s a kezelési egységek ismertetése nem egy blokkban, elıadás-szerően történt meg. Ez ugyanakkor nagyobb vitakészséget követel meg az elıírásokat ismertetı tervezıtıl (területfelelıstıl), és bizonyos esetekben szükségessé teheti a területfelelıs elızetes kommunikációs fölkészítését. Második körös egyeztetés A második körös egyeztetés elızetesen elfogadott formája szerint minden olyan érintettnek megküldésre került a végsı tervváltozat az általa választott formában (nyomtatva, CD-n, emailben), aki jelezte a fórumokon az igényét erre. Ez ugyanakkor több problémába ütközik. Egyrészt a végsı tervváltozatok terjedelme meghaladja a száz oldalt, így a tervek megfelelı (közel ötszáz példányszámban történı) kinyomtatása jelentıs anyagi és környezeti terhelést jelent. Másrészt a végsı tervváltozatok az egyeztetési anyagokhoz hasonlóan szaknyelven íródtak, számos olyan szakmai információt tartalmaznak, ami a helyi érintettek számára nem releváns, nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhetı. Ezért a második körös egyeztetéssel kapcsolatban az alábbi javasolt. Az érintettek számára postai úton (vagy aki ezt jelezte, e-mailben) kézbesítésre kerül a fórum jegyzıkönyve, a véleményeket és a vélemények elfogadását egyaránt tartalmazó táblázat adott területre vonatkozó része, valamint a gazdálkodói kiadvány. Az önkormányzatoknál, falugazdász központoknál emellett nyomtatott formában elérhetı lesz a teljes terv. Az érintetteknek megküldött kísérı levélben fel kell hívni figyelmüket arra, hogy a teljes terv megtekinthetı nyomtatott formában az érintett önkormányzatoknál és a falugazdász központokban, elektronikusan pedig a projekt honlapján. Honlap A projekt honlapját a projekt során folyamatosan frissítettük az aktuális tervezési információval, háttéranyagokkal, hírekkel, fórumbejegyzésekkel. A honlap – bár dinamikus felülete és felhasználóbarát kialakítása ezt támogatta – mégsem volt képes az egyeztetés virtuális fórumává válni, csupán tájékoztató szerepet töltött be. A honlap különbözı menüpontjaira érkezı kattintások alapján úgy becsülhetı, hogy, a honlapot a tervezıi csoporton és a kedvezményezetten kívül valószínőleg más érintettek, érdeklıdık ugyancsak olvassák, ennek ellenére a fórumra a kommunikációs szakértıkön kívül senki sem regisztrált, nem küldött hozzászólást. Úgy tőnik, a véleménynyilvánítás e formáját még a modern technikához szokott tervezık, kedvezményezettek sem használják ki, nem meglepı tehát, hogy nem élnek e lehetıségekkel az internet hozzáféréssel korlátozottan rendelkezı, esetenként a szükséges technikai felszerelés és tudás hiányában lévı helyi érintettek. A honlap még a konzorciumi partnerek között sem töltött be valós kommunikációs szerepet (pl. nem használták a feltöltés, az üzenetküldés, fórumozás lehetıségeit a partnerek). Megfontolandó ezért, hogy a késıbbiekben érdemes-e a dinamikus felületet megırizni, s ha igen, miként lehet a honlap aktivitását növelni. Meg kell azt is említeni, mint az elızıekben már történt, hogy egy korábbi Natura 2000 kommunikációs program keretében készült és az egyik konzorciumi partner mőködtetésében levı honlap (www.natura.2000.hu) és a jelen
50
tervezési folyamat honlapja között nem teremtıdött aktív kapcsolat. Mindez az érdeklıdı érintettek számára igencsak zavart keltı lehet. Sajtó A projekt sajtóban való megjelenítése elsısorban a helyi médiumokra korlátozódott, mivel a sajtómegjelenések elsıdleges célja a tervezési folyamat és a készülı fenntartási tervek elfogadottságának növelése volt. Egyes területeken ez viszonylag könnyen megvalósult, azonban nehézségekbe ütközött ott, ahol az adott településen nem volt helyi lap. Professzionális (regionális) napilapokban ugyanis csak magas költségek esetén lehetett volna hírt közölni az egyeztetési folyamatról. Az országos sajtóban való megjelenés igen ellentmondásos eredménnyel járhatott volna. Ugyanis az országos sajtó számára maga a teljes tervezési folyamat érdekes, miként a helyi érintettek is fölvetették. E tekintetben azonban a tervezést készítı konzorcium nem tudott érdemi információt adni az érdeklıdıknek. Számos területen meglévı, a kijelölés mikéntjével kapcsolatos konfliktusok kerültek volna elıtérbe a sajtóban, valamint az, hogy nincsen világos koncepció a tervezési munka további lépéseirıl. Lényeges tanulság tehát, hogy a kedvezı sajtóbeli megjelenés elıfeltétele, hogy a tervezés teljes folyamata világosan kommunikálható legyen, a Natura 2000 területek kijelölésétıl a kompenzációs programcsomagok indulásáig. Országos hatókörő szervekkel való konzultáció Az országos szinten érintett államigazgatási szervekkel (mezıgazdasági, erdıgazdasági és vízgazdálkodási témában) a projekt felépítésének megfelelıen a projekt vezetıi konzultáltak, a kapcsolattartás e szervekkel folyamatos volt. A konzorcium vezetıi a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) (2008.11.03. Kiss Zoltánnal), az MgSzH Erdészeti Igazgatóságával (2009.03.11. és 2009.03.23. Wisnovszky Károllyal) és a Vízügyi Környezetvédelmi Központ Igazgatóság (VKKI) által megbízott ÖKO Zrt.-vel (2009.03.17. Rákosi Judittal) tartott egyeztetéseket. 3.3.3 Javaslatok 3.3.3.1 Átfogó javaslat a részvételi tervezési folyamat stratégiai átgondolására Kulcsfontosságú, hogy a Natura 2000 hálózat kialakítása, a fenntartási tervek megalkotása és bevezetése kapcsán létrejöjjön egy egységes kommunikációs stratégia, amely a folyamat bármely fázisában útmutatóul szolgál a tervezık és a kommunikációs szakértık számára, és átláthatóvá teszi a helyi érintettek számára is, hogy a folyamat mely lépcsıfokán kapcsolódnak be éppen a tervezésbe. Ezt egy folyamatábrával is lehetne szemléltetni a tervezést kísérı kiadványokban, amely lépésrıl lépésre ismerteti az érintettekkel, hogy a Natura 2000 területek kijelölésétıl kezdve a fenntartási tervekben foglalt elıírások programszerő bevezetéséig miként zajlik a tervezés, és hol van lehetıségük a tervezésbe bekapcsolódni. A kijelölés kapcsán folytatott kommunikációt érdemes újragondolni, és ha szükséges, kiegészítı kommunikációt kezdeményezni (pl. az érintett földtulajdonosokat kiértesíteni a tulajdonukban bekövetkezett változásról). A kijelölés kapcsán kialakult konfliktusok rendezése nélkül érdemi tervezés ugyanis nem indítható el – ahogyan az a projekt során vizsgált területek közül is tapasztaltható volt néhánynál–, mivel a tervezési folyamatba való bevonás nem képes orvosolni a korábbi kommunikációs hiányosságokat, a már elmérgesedett konfliktusokat.
51
A hátralévı Natura 2000 fenntartási tervek elkészítésének hatékonyabb és a társadalmi részvételt jobban ösztönzı módja lehet, ha a tervezéshez kapcsolódó kommunikációban az illetékes nemzeti park igazgatóságok vállalnának nagyobb szerepet. Meglévı helyismeretüknek, helyi kapcsolataiknak köszönhetıen a részvételi tervezés elsı lépcsıfoka – a vizsgált terület és az érintettek megismerése, az adott társadalmi-gazdasági kontextus felfedezése – lényegesen kevesebb erıforrással lenne megoldható. A fórumok megszervezése terén szintén helyzeti elınnyel bírnak a helyi kapcsolatokkal rendelkezı igazgatósági munkatársak. A tervezés terepi kommunikációjának átadása a nemzeti park igazgatóságoknak enyhítene azon a projekt kapcsán tapasztalt ellentmondásos helyzeten is, hogy különbözı igazgatóságok különbözıképpen értelmezték helyüket a projektben, így eltérı mélységben kapcsolódtak be a tervezés folyamatába. Természetesen több feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a tervezéshez kapcsolódó kommunikációs feladatokat a nemzeti park igazgatóságokra lehessen átruházni. Ezek a következık: A nemzeti park igazgatóságok számára biztosítani kell a megfelelı anyagi és emberi erıforrásokat, hiszen az igazgatóságok jelenlegi leterheltsége mellett nem várható el, hogy egy ilyen nagyságrendő külön feladatot el tudjanak látni. A nemzeti park igazgatóságokat föl kell készíteni a részvételi tervezés és a konfliktuskezelés eszköztárának használatára, kapacitásépítést kell kezdeni az igazgatósági munkatársak körében. Ez a „befektetés” hosszú távú elınyökkel is járna, hiszen az elsajátított kommunikációs eszközök beépülhetnének a természetvédelmi stratégiába (pl. a kezelési tervek készítése, újabb védett területek kijelölése, helyi konfliktusok rendezése terén). A nemzeti park igazgatóságoknak komplex szakértelmet kell fölvonultatniuk a tervezési folyamat során, ami megköveteli, hogy a Natura 2000 tervezésben közvetlenül nem érintett, de szakértelmük miatt nélkülözhetetlen munkatársakat a fórumok idejére tegye szabaddá az adott igazgatóság vezetıje. A nemzeti park igazgatóságok aktív bevonása ugyanakkor csak akkor javasolt, ha nem áll fenn az igazgatóság és a helyi érintettek között antagonisztikus ellentét, konfliktus. Ellenkezı esetben továbbra is független kommunikációs szakértık bevonása javasolt, mivel a nemzeti park igazgatóság erıteljes szerepvállalása ilyen esetekben azt eredményezheti, hogy az ellenkezı véleményen álló érintettek marginalizálódnak a tervezés folyamán. Ebben a megközelítésben a tervezést kísérı kommunikáció elsı lépése egy, a helyi elvárásokat, igényeket, ötleteket rögzítı nyitó fórum, amit a nemzeti park igazgatóság és a kommunikációs szakértık közösen szerveznek. Ez a fórum adna lehetıséget arra, hogy fény derüljön a nemzeti park igazgatóság helyi elfogadottságára, és döntés szülessen arról, hogy a kommunikációt az igazgatóság el tudja vállalni, vagy valamilyen fennálló ellentét miatt független szakértık bevonása javasolt. A kommunikációs szakértık szerepe tehát két feladatra szőkülne le: 1) a nyitó fórumban való közremőködés, annak eldöntése céljából, hogy szükség van-e független szakértı bevonására; 2) ha a nemzeti park igazgatóság tudja vállalni a kommunikációs folyamat lebonyolítását, akkor az ehhez szükséges kapacitásépítés, szakmai támogató segítség, illetve tréning keretében know-how átadása. 3.3.3.2 Javaslatok a tervezési folyamat részvételi jellegének szélesítésére, mélyítésére: Hosszabb tervezési folyamatra van szükség egy-egy tervezési területen, ami ideális esetben fokozottabb terepi jelenléttel (több személyes találkozóval, a
52
helyi viszonyok jobb megismerésével) jár együtt. Ez azonban a költségek növekedését is magával vonja. A tervezéshez kapcsolódó érdemi kommunikáció csak akkor kezdıdjön, amikor a megfelelı alapinformációk (ideális esetben a természetvédelmi kezelési célok, feladatok egyértelmő megfogalmazása, de legalább a megalapozó botanikai és zoológiai adatok) már rendelkezésre állnak. A tervezést megelızıen névre szóló tájékoztatásra van szükség a tulajdoni lapok alapján, amely értesíti a Natura 2000 hálózat által érintett földtulajdonosokat a tulajdonukban bekövetkezı változásról és a tervezési folyamat megkezdésérıl. A tájékoztató levél alapinformációkat közölhetne a Natura 2000 hálózatról, hivatkozhatna az érvényes jogszabályokra, tartalmazhatná, hogy kit (az illetékes nemzeti park igazgatóság Natura 2000 felelısét) lehet a Natura 2000-hez kapcsolódó kérdések esetén keresni, és tartalmazhatná a meglévı Natura 2000 honlapok elérhetıségét. Amennyiben a tájékoztató anyag a terület védendı értékeirıl is tartalmazna egy rövid összefoglalót, a fórumokon az általános tájékoztató rész rövidebbé válhatna. A potenciálisan bevonható érintettek teljes körének meghatározására van szükség a tulajdoni lapok alapján. A tulajdoni lapok leválogatása, lemásolása a tervezési folyamatban részt vevı (a tervezési folyamat kedvezményezettjeként érintett) nemzeti park igazgatóságok közremőködésével történhet. A falugazdász központok hivatalos levélben való értesítése a megbízó részérıl, illetve az illetékes falugazdászok hivatalos felkérése az adatszolgáltatás terén való segítségnyújtásra elısegítheti, hogy a gazdálkodók különbözı csoportjainak hangadóit a kommunikációs felelısök megtalálják és bevonják a tervezésbe. A Natura 2000 program ismertetésének beépítése a falugazdászok rendszeres képzésébe hozzájárulhat, hogy a falugazdászok maguk is bıvebb információval tudják ellátni a gazdálkodókat, és növelheti a falugazdászok tervezési folyamat iránti elkötelezettségét. Mivel sok esetben a falugazdászok jelentik a gazdálkodók felé a legszorosabb kapcsolatot, a falugazdász hálózattal való együttmőködés kialakítása stratégiai kérdés. Szintén segítheti az érintettek minél szélesebb körének elérését, ha a tervezık együttmőködnek a helyi természet- és környezetvédelmi civil szervezetekkel (pl. MME helyi szervezetek, helyi horgászegyesületek, helyi természetvédelmi egyesületek stb.). Ezek a szervezetek nemcsak a terület adottságairól rendelkezhetnek gazdag tudásanyaggal, hanem helyi beágyazottságuk révén a fontos helyi érintettek mozgósításában, információk terjesztésében is segíthetnek. A Natura 2000 hálózat és a fenntartási tervek készítése kapcsán jó tájékoztatási csatorna lehet az érintett helyi társadalom vonatkozásában a települési közmeghallgatás, vagy más, a településen szokásosan megtartott tájékoztató fórum (pl. gazdafórum). Ezeken a szokásos rendezvényeken a Natura 2000 egy programpont lehetne, amelynek keretében általános tájékoztatás hangozhatna el a hálózat céljáról, a kijelölésekrıl és a tervezési folyamatról. A településekkel való kapcsolattartás céljából a jegyzıkkel érdemes fölvenni a kapcsolatot, hogy a négyévenkénti politikai választások ne befolyásolják a Natura 2000 kommunikációját.
53
Kulcsfontosságú a Natura 2000 területeket érintı egyéb tervezési folyamatokkal – különösen a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezéssel és az erdıtervezéssel – való összhang kialakítása. Ez, azon túl, hogy segítené a tervek közötti átfedések és ellentmondások megszüntetését, valamint az egységes nómenklatúra alkalmazását, a tervezési folyamat hatékonyságát is növelné (pl. összevont vagy egymásra épülı fórumok tartását tenné lehetıvé, idıt és energiát spórolva meg a részt vevı érintettek és a tervezık számára egyaránt). A Natura 2000 területek fenntartási terveinek ütemezését ennek megfelelıen lehetne pl. ahhoz igazítani, hogy mely területeken mikor esedékes az erdıtervek újratervezése. 3.3.3.3 Javaslatok a kommunikációs eszközök körére, használatára Belsı kommunikáció A hátralévı Natura 2000 fenntartási tervek elkészítésekor szükséges a szakmai tervezést végzı és a kommunikációs feladatokat ellátó szakértık közötti együttmőködés és bizalom kialakítása már a projekt kezdetétıl fogva. Ennek jó formája lehet az adott Natura 2000 területen szervezett közös terepbejárás, amely lehetıséget ad a kötetlen formában való ismerkedésre, a bizalom megteremtésére, és ezáltal jó alapot teremt a természetvédelemben jártas szakértık kommunikációs folyamatra való felkészítéséhez. Megalapozó információgyőjtés, kapcsolatfelvétel és érintett elemzés A fokozott terepi jelenlét egyik kulcsmozzanatának kell lennie a terepbejárásnak, amelyen ideális esetben részt vesz az illetékes nemzeti park igazgatóság Natura 2000 felelıse és területileg illetékes természetvédelmi ıre(i), a terület felelıs tervezıje és kommunikációs szakértıje. A terepbejárás a bevonás elsı lépése lehet, amennyiben helyi érintettek (gazdálkodók, falugazdász) is részt vehetnek/vesznek rajta. A kapcsolatfelvétel során megtapasztalt bizalmatlanságot enyhítheti, ha a kommunikációs munkatársak névre szóló megbízólevéllel rendelkeznek, amivel igazolni tudják, hogy milyen célból, s kinek a megbízásából keresték föl az érintetteket. A megalapozó információgyőjtés és kapcsolatfelvétel céljából készített interjúk egy részét érdemes kiváltani csoportos nyitóbeszélgetésekkel, közös helyzetértékeléssel. Ezeket az adott térségben szokásosan megtartott fórumokhoz lehetne kapcsolni (pl. gazdafórumokhoz). A helyi potentátokat (falugazdász, természetvédelmi ır, polgármester, civil szervezet) föl lehet kérni az érintettek mozgósítására. Ez segítheti a tervezés elejétıl fogva egy tágabb érintett körrel való kommunikálást. Helyenként azonban továbbra is szükség lehet a kulcsérintettekkel készített személyes interjúkra is. Ötletbörze Az ötletbörzék jelenlegi formában való megtartása helyett a nemzeti park igazgatóságok egész tervezési folyamatba való mélyebb bevonása javasolt. Ugyanakkor az ösztönzıkrıl való közös gondolkodás részét képezhetné az elızı pontban említett helyzetértékelı nyitó fórumnak.
54
Egyeztetési anyagok postázása Az egyeztetési anyagokat a tervezett fórum idıpont elıtt legalább három héttel szükséges postára adni. A kipostázott egyeztetési anyag közérthetı legyen, és szorítkozzon a laikus érintettek számára fontos információk közlésére. Amellett, hogy minden érintett számára postázásra kerül a közérthetı egyeztetési anyag, az önkormányzatoknál és a falugazdász központokban elérhetıvé kell tenni a teljes tervanyagot abban a formában, ahogy a fórum elıtt áll, és errıl értesíteni kell az érintetteket. Egyeztetı fórumok Az egyeztetı fórumok hossza ne haladja meg a három órát. Amennyiben három óra nem elég a terv átbeszélésére, több (akár kezelési egységek, mővelési ágak szerint tematizált) fórum megtartása szükséges. A fórumok helyszínének kiválasztását elızze meg helyszíni szemle. A helyszín olyan elrendezéső legyen, ami lehetıséget ad a nyílt diskurzusra. A fórum idızítése alkalmazkodjon a helyi igényekhez, szokásokhoz. A fórumokat professzionális és független moderátorok vezessék. A fórumon elengedhetetlen a hivatásos természetvédelem érintett szintjeinek aktív részvétele. A fórumok sikerességét növeli, ha az érintett falugazdászok is részt vesznek. A fórumokon világossá kell tenni, hogy az adott esemény a tervezési és implementációs folyamat mely fázisához tartozik, a fórumon született megállapodások hogyan kerülnek átvezetésre, milyen jelentıséggel bírnak, s mikor lépnek életbe. Második körös egyeztetés A teljes terv végleges változatának névre szóló postázása helyett elegendı az elhangzott észrevételek és a rá adott tervezıi válaszok kézbesítése az érintetteknek szóló tájékoztató kiadvány mellett. A végleges és teljes tervváltozatot ugyanakkor nyomtatott formában is elérhetıvé kell tenni az önkormányzatoknál és a falugazdász központokban. A tervek központi helyeken történı kihelyezését követıen lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a helyi érintettek további észrevételeket tehessenek írásban. Hosszú távon praktikus lehet egy Natura 2000 telefonszám megadása, ahol az érintettek észrevételeket tehetnek a tervezési folyamattal és az elkészült tervekkel kapcsolatban, valamint felvilágosítást, tanácsokat kérhetnek.
55
3.4 A Natura 2000 fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai1 Az elkészült 20 Natura 2000 terület tervében szereplı kezelési megközelítés - a mőködtetés és végrehajtás szempontjából - beillesztésre vár a MePAR rendszerbe. Fontos szempontja a Natura 2000 elıírások mőködtetésének ugyanis, hogy koherens legyen a már meglévı szabályozásokkal és a földhasználatra vonatkozó vidékfejlesztési intézkedésekkel, elıírásokkal. Ezen a téren legjelentısebb összefésülést az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel kíván, ott is elsısorban annak zonális célprogramcsomagjaival, a Magas Természeti Értékő Területek (MTÉT) rendszerével. Azt vizsgáltuk meg, hogy a tervek jelenlegi állapotában elıkészített kezelési egységek, kezelési elıírások hogyan harmonizálhatók a közigazgatásban mőködı fizikai blokkrendszerrel, milyen konfliktusok adódnak a kétféle területi lehatárolás összeegyeztetésébıl. Annak érdekében, hogy a Natura 2000 területek beilleszthetık legyenek a terület alapú támogatások rendszerébe a MePAR sajátságai miatt, támogatható területként a Natura 2000 területeket blokkszinten határoztuk meg. Ezek a Natura 2000-es blokkok. A támogatott területek közé tartoznak a blokkon belüli, de a Madárvédelmi és Élıhelyvédelmi területekhez esetenként nem tartozó területek is. Ez pozitív hatással van az általában vett környezetvédelemre és közvetlenül a Natura 2000 területekre, célkitőzésekre, hiszen hatékonyabban óvható egy terület, ha egy ahhoz tartozó pufferzónaként értelmezhetı terület is a védett területhez tartozó elıírásoknak megfelelıen kezelt. Természetesen ebben az esetben a támogatott Natura területek nagysága a „tényleges” Natura területnél nagyobb lesz. 3.4.1 Blokkonkénti kezelési egységek száma A kezelési egységekkel kapcsolatban talán a legfontosabb kérdés az, hogy milyen módon menedzselhetı egy a blokkon belüli, területi azonosítást nem támogató közigazgatási rendszerben a blokkhatároktól egyébként független, attól teljesen eltérı terület. Jelenleg a blokkon belüli egyértelmő azonosítás csak úgy mőködhetne, ha egy típusú területhez csak egy kezelési elıíráscsomag tartozna. Ez azt jelenti, hogy a koordinátás helymeghatározás hiányában az élıhelytípus blokkon belüli azonosítása csak a területen szabad szemmel, felszínborítottság, gyakorlatban mővelési ág alapján valósulhatna meg. Ebben a rendszerben egy adott mővelési ághoz tartozó, de különbözı kezelésre javasolt területek azonosítása a területhasználó és a tevékenységet ellenırzı hivatal számára egy újabb fedvény bevezetése nélkül kivitelezhetetlen. Az azonosítást tovább nehezíti, hogy az Á-NÉR élıhelykategóriái nem feleltethetık meg 100%-osan a fenntartási tervben megállapított négy kategóriának. A szántó, gyep, erdı, vizes élıhely kategóriák esetenkénti kombinálódása nemcsak a témában laikus, hanem az ellenırzést folytató számára is nehéz helyzetet teremt. A 20 mintaterület kezelési egységeinek száma 277, és 18,8%-nál jelentkezik az a probléma, hogy az elıírások az elıírás katalógus több táblázatából lettek kiválasztva, azaz többféle területhasználathoz is kötıdnek. Így tehát nem határozható meg egyértelmően a kezelési egység leírásából a fı használati kategória. Az Á-NÉR 1
Készült Molnár Dániel: „Natura 2000 fenntartási tervek területi és kezelési konfliktusai” címő TDK dolgozat alapján (témavezetı: Dr. Skutai Julianna)
56
kategórianév sem teszi egyértelmővé a terület kategóriáját. Példa erre a Jánosházi-erdı és Égett-berek KE04-es kezelési egysége, ami E (erdıre vonatkozó) és V (vizes élıhelyre vonatkozó) kódú elıírást is tartalmaz, Natura 2000 élıhely szerinti meghatározása pedig „91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)” ( puhafás ligeterdık, éger- és kırisligetek, illetve láperdık). Másik példa ugyanennek a terület-nak a KE02-es kezelési egysége, ami csak GY kódú (gyepterületekre vonatkozó) elıírást tartalmaz, Natura 2000 élıhely kódja és neve ugyanakkor, „6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei” (ártéri mocsárrétek), amivel a vizes élıhely és gyep kategóriába is besorolható. Megoldást egyfelıl a blokkon belüli azonosíthatóság, másfelıl a kezelési egységek generalizálása kínálhat. A területek részletesebb, egyedibb azonosítása a MePAR jelenlegi szabályai szerint a blokkok több blokkra való bontásával oldható meg. Bontást egészen addig kell végezni, míg olyan blokkokat nem kapunk, melyekben egy blokkra mővelési áganként csak egy kezelési egység jut. A kezelési egységek generalizálása az egyes területek kompromisszumos összevonását jelenti és a Madár- és Élıhelyvédelmi területek fenntartási elıírásainak finomhangolása ellen hat. Minden esetben az összevonandó területek egyikének az esetében az elıírások csökkenéséhez vezet, így nem a lehetıségekhez képest legteljesebb kezelést adja, illetve egy területen egy arra fölösleges, esetleg káros elıírás alkalmazásához vezet. Az elsı megoldás kínálta kisebb területi egységeket azonosító rendszer létrehozása esetén felmerülı elsı kérdés az azonosítani kívánt területek mérete, száma és mennyisége. Az elemzés célja a kezelési egységek általános, valamint mővelési ágankénti jellemzése és bemutatása a fizikai blokkok vonatkozásában. A vizsgálatot a kezelési egységek térképi azonosításával és mővelési ágaknak való megfeleltetésével kezdtük. A vizsgálat során leválogattuk az országos Natura 2000 hálózat 467 élıhelyvédelmi, 55 madárvédelmi területe (átfedések nélkül) közül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a tanulmánykészítéshez kijelölt 20 mintaterületet. E 20 terület különbözı szempontok szerint reprezentálja a magyarországi Natura 2000 területeket. Ezután került sor a kezelési egységek és a blokkhatárok fedvényének összemetszésére. A lehatárolásbeli különbözıségek és a poligonhibák miatt a vizsgálat blokkalapúsága révén, az ahhoz nem tartozó, a blokkhatáron kívül esı kezelési egységeket, illetve azok részleteit levágtuk. A kezelési egységek és blokkok összekapcsolása után a kapott attribútumok statisztikai elemzését végeztük el. Így kaptunk Natura 2000 területként, mővelési áganként, blokkonként és kezelési egységenként jellemzı adatokat. A vizsgált 20 Natura 2000 terület területi statisztikáit, melyekben az egyes területekre jellemzı területi adatokat ismertetjük, az 1. táblázat mutatja be. A 20 terület nagysága megközelítıleg 46.000 hektár. Ebbıl hozzávetıleg 7.000 ha szántó, 6.000 ha gyep, 16.500 ha erdı és 1.000 ha vizes élıhely. Látható, hogy a legkisebb lehatárolt terület a 20 terület esetében 9 esetben kisebb, mint 50 m2. Ez esetenként adódhat a blokkok és a kezelési egységek összemetszésénél keletkezı poligonhibákból, a kezelési egységek egyes foltjainak átlagos területe nem éri el a 6 ha-t.
57
1. táblázat: 20 Natura2000 terület kezelési egységeinek területi statisztikái Miklósfai
Berhidai-
M.-halastavak
löszvölgyek
Hejö mente
Szilvásváradi
Jánosházi-
aszaló
erdı
Össz. Ter. (ha)
648,38
129,18
482,00
185,53
625,22
Darab (db)
179,00
96,00
204,00
129,00
105,00
Max (ha)
109,01
54,42
21,86
31,37
157,02
Min (ha)
0,02
0,00
0,00
0,00
0,00
Átlag (ha)
3,62
1,35
2,36
1,44
5,95
Tengelici-
Dél Balatoni
Lajoskomáromi-
Szigeti
homokvidék
berkek
löszvölgyek
homokok
Turjánvidék
5622,77
462,68
717,35
833,57
10631,29
Darab (db)
934,00
392,00
1087,00
265,00
2942,00
Max (ha)
301,88
48,20
14,66
73,55
145,48
Min (ha)
0,09
0,00
0,00
0,00
0,00
Átlag (ha)
6,02
1,18
0,66
3,15
3,61
Össz. Ter. (ha)
Velencei-
Veresegyházi-
Zámolyi-
Fertımelléki-
Dudlesz-
hegység
medence
medence
dombsor
erdı
4015,48
403,88
2589,03
2549,37
1092,79
Darab (db)
647,00
92,00
695,00
662,00
211,00
Max (ha)
502,26
36,21
144,98
73,60
60,06
Min (ha)
0,03
0,07
0,00
0,03
0,01
Átlag (ha)
6,21
4,39
3,73
3,85
5,18
Össz. Ter. (ha)
PirtóiNagy-tó
Dél Örjeg
Gátéri
Izsáki
Alsó Zala-
Fehér-tó
Kolon-tó
völgy
Össz. Ter. (ha)
262,56
4571,75
814,39
3173,70
6589,73
Darab (db)
11,00*
808,00
32,00
18,00*
1247,00
Max (ha)
73,02*
110,96
351,63
1344,44*
116,41
Min (ha)
2,94*
0,01
0,49
5,91*
0,06
Átlag (ha)
23,87*
5,66
25,45
176,32*
5,28
*-Az izsáki Kolon-tó és a pirtói Nagy-tó esetében a kezelési egységek területét illetı rendelkezésre álló adatok eltérnek a többi 19 terület adataitól. A területi adatok itt nem az egyes foltokhoz, hanem a kezelési egységhez tartozó összkiterjedéshez tartoznak.
A 20 területen összesen 9963 kezelésre lehatárolt terület található, ami 1228 blokkot érint. Ha figyelmen kívül hagyjuk a 634 db, 0,02 hektárnál kisebb területet, még akkor is 9329 terület jut az 1228 blokkra. Eszerint egy fizikai blokkra átlagosan 7,59 db kezelési egység folt vagy annak egy része jut. A legtöbb különbözı kezelési egységet tartalmazó blokk a Jánosházi-erdı és Égett-berekben található, ami 21 határolt területet tartalmaz. A legkevesebb, 0 lehatárolt területet tartalmazó, azaz nem kezelt blokk 8 területen, 34 esetben 58
fordul elı. Ezzel eddig csak a területek diverzitását és általános méreteit ismertettük. Egy blokkon belül bármely fokú mozaikosság mindaddig nem okoz gondot, míg egy mővelési ágon belül nem jelenik meg több kezelési egység. Vagyis ha blokkonként, minden mővelési ágban csak egy-egy kezelés található, akkor jól menedzselhetı tetszıleges számú lehatárolt terület fenntartása. Elvégezve a kezelési egységek mővelési ágak szerinti, blokkonkénti feldolgozását is, a szántó mővelési ág szerinti kimutatást a 2. táblázat tartalmazza. A táblázat elsı oszlopában a 20 terület található. Az oszlopokban lévı értékek azt mutatják, hogy az adott terület hány blokkja érintett a fejlécben megadott különbözı kezelések számával. Látható, hogy az egy blokkra jutó különbözı kezelési egységek száma csak egy esetben (Veresegyházi-medence) 4 KE/blokk és 3 blokkot érint, valamint 3 terület esetében fordul elı, hogy egy blokkban 3 kezelési egység található. Ez összesen 10 blokkot érint. A késıbbiekben ismertetett 8. táblázat adataiból kiderül, hogy a szántó mővelési ág szempontjából a blokkok 91,3%-ában nincs probléma, azaz ezekre a blokkokra szántó mővelési ágon belül nulla vagy 1 kezelési egység esik, tehát a jelen támogatási rendszerbe probléma nélkül integrálható. Térképen a többkezeléses blokkok arányát és intenzitását a Veresegyházi-medence példáján az 1. ábra mutatja be. 2. táblázat: A szántó kategória egy blokkra esı kezelési egységeinek száma SZÁNTÓ (db)
Egy blokkra esı kezelések száma Össz.: 0
1
2
3
4
70
187
Berhidai-löszvölgyek
1
3
4
Dél-balatoni berkek
16
5
21
118
15
Alsó-Zala-völgy
Dél-Örjeg
15
5
272
1
139
Dudlesz-erdõ
18
18
Fertımelléki-dombsor
42
28
70
Gátéri Fehér-tó
6
18
24
Hejı mente
4
16
20
Izsáki Kolon-tó
36
10
Jánosházi-erdı és Égett-berek
17
2
48 17
Lajoskomáromi-löszvölgyek
8
13
Miklósfai M.-halastavak
8
2
10
7
7
13
10
23
1
5
6
Tengelici-homokvidék
60
35
6
Turjánvidék
75
183
49
Velencei-hegység
53
Pirtói-Nagy-tó Szigeti homokok Szilvásváradi Aszaló
Veresegyházi-medence Zámolyi-medence Összesen:
9
30
101 4
311 53
1
10
23
4
570
551
8
5
3
27 27
94
10
3
1228
59
1. ábra: Veresegyházi-medence blokkjaira esı szántó kezelési egységek száma A gyep mővelési ághoz tarozik a legdiverzebb kezelés. (3. táblázat) Itt az elıforduló legnagyobb kezelési egység halmozódás egy blokkon belül 14. Ez úgy magyarázható, hogy a gyepterületekhez képest a szántókat nagyobb fokú monokultúra, az erdıkhöz képest intenzívebb mozaikosság, a vizes élıhelyekhez képest pedig nagyobb terület jellemzi. A táblázat utolsó sorának értékei mutatják, hogy a 8-nál több kezelést tartalmazó blokkok száma az összes blokkszám alig több mint 1%-a. A Tengelici-homokvidék a gyep mővelési ág tekintetében erıs mozaikosságot mutat, ennek következtében található blokkonként oly sok kezelési egység. Ezt a diverz területet mutatja a 2. ábra.
60
3. táblázat: A gyep kategória egy blokkra esı kezelési egységeinek száma GYEP (db) Alsó-Zala-völgy
Egy blokkra esı kezelések száma 0
1
2
3
14
85 122
Berhidai-löszvölgyek
4
5
6
7
8
9
Össz.:
10 12 13 14
45
6
272
1
3
4
1
4
3
10
2
1
21
13
35
53
28
8
2
139
7
10
1
18
36
32
2
70
7
12
4
1
24
2
2
5
9
2
20
Izsáki Kolon-tó
11
19
14
4
Jánosházi-erdı
4
6
3
2
1
Lajoskomáromi-lvölgyek.
7
5
5
3
Miklósfai M.-halastavak
3
Dél-balatoni berkek Dél-Örjeg Dudlesz-erdı Fertımelléki-dombsor Gátéri Fehér-tó Hejı mente
Pirtói-Nagy-tó Szigeti homokok
2
5
1
2
5
2
7
7
3
3
Szilvásváradi Aszaló
48 1 2
4
30
7 3
2
23 6
12
18 17 17 10
66
85
75
49 27
8
Velencei-hegység
3
18
14
11
6
1
Veresegyházi-medence
3
14
5
3
2
Zámolyi-medence
5
13
9
Összesen:
1
10
5
Turjánvidék
1
1
2
Tengelici-homokvidék
2
17
7
7
2
1
1
1
1
1
179 344 351 199 81 34 15
101 311 53 27 27
9
9
2
2
1
1
1
1228
61
2. ábra: A Tengelici homokvidék blokkjaira esı gyep kezelési egységek száma A 20 Natura 2000 területen messze a legnagyobb területtel rendelkezı, ugyanakkor az 1228 blokk 38%-án meg sem jelenı mővelési ág az erdı. Ez következtetni enged arra, hogy az erdıt tartalmazó blokkok leginkább teljes kiterjedésükben az erdı mővelési ághoz tartoznak. A legtöbb egy blokkra esı erdıs kezelési egység 10, ami az izsáki Kolon-tó térségében található. Értékeket jellemzıen a nulla és a 10%-nál már gyakoribb elıfordulású 3 kezeléses oszlopokban vesz fel. (4. táblázat) A Velencei-hegység állapotát jellemzi a 3. ábra az egy blokkra esı kezelések tekintetében. 3. táblázat: Az erdı kategória egy blokkra esı kezelési egységeinek száma ERDİ (db)
Egy blokkra esı kezelések száma 0
1
2
3
4
42
93
76
40
17
Berhidai-löszvölgyek
1
2
1
4
Dél-balatoni berkek
12
5
4
21
121
12
5
1
139
2
15
18
26
10
Alsó-Zala-völgy
Dél-Örjeg
5
6 3
7
Össz.:
1
Fertımelléki-dombsor
6
18
23
1
3
12
5
Izsáki Kolon-tó
13
9
8
4
6
2
3
Jánosházi-erdı
2
2
3
3
1
2
4
Lajoskomáromi-löszvölgyek
6
3
5
6
3
4
1
Miklósfai M.-halastavak
2
1
2
3
1
Gátéri Fehér-tó Hejı mente
10
1
Dudlesz-erdõ
8
9
272
2
70 24 20 1
1
1
48 17
2
30
1
10
62
ERDİ (db) Pirtói-Nagy-tó
Egy blokkra esı kezelések száma 0
1 5
2
3
4
5
10
4
Szilvásváradi Aszaló
2
1
2
1
4
20
32
30
14
212
91
7
1
10
22
12
4
1
9
8
6
3
13
14
Velencei-hegység Veresegyházi-medence Zámolyi-medence Összesen:
9
10 7
9
Turjánvidék
7
2
Szigeti homokok
Tengelici-homokvidék
6
Össz.:
467 315 215 136
23 6 1
101 311
5
53 27 27
60
20
9
4
1
1
1228
3. ábra: A Velencei-hegység blokkjaira esı erdı kezelési egységek száma A 20 mintaterület legkevesebb blokkját, a blokkok kevesebb mint 45%-át érintik a vizes élıhelyhez tartozó kezelések. (7. táblázat) A területek diverzitása azonban alig marad el a gyepterületekétıl. A területeken 10%-nál nagyobb gyakorisággal elıforduló 5 és 2 kezeléses blokkok jellemzıek. A vizes élıhely mővelési ág szerinti kezelési egységekkel érintett blokkok 50,3%-ban csak egy kezeléssel érintettek. A vizes élıhely mővelési ágában végzett vizsgálatok eredményeire a Jánosházi-erdı és az Égett-berek esetén keresztül mutatunk példát az 5. ábra segítségével.
63
4. táblázat: A vizes élıhely katagória egy blokkra esı kezelési egységeinek száma VIZES (db) Alsó-Zala-völgy
Egy blokkra esı kezelések száma 0
1
251
2
3
4
5
6
7
9
Össz.: 10
11
12
21
272
Berhidai-löszvölgyek
4
Dél-balatoni berkek
3
13
5
Dél-Örjeg
20
68
37
Dudlesz-erdõ
18
Fertımelléki-dombsor
69
1
Gátéri Fehér-tó
8
14
2
24
Hejı-mente
4
12
4
20
Izsáki Kolon-tó
44
4
Jánosházi-erdı
1
2
Lajoskomáromi-löszvölgyek
4
2
139
48 5
2
5
2
17
30
30 2
3
Pirtói Nagy-tó
4
2
1
3
1
10 7
23
23
6
6
Tengelici-homokvidék
83
18
Turjánvidék
45
77
Velencei-hegység
21
32
Veresegyházi-medence
27
Zámolyi-medence
17
Összesen:
3
70
1
Szilvásváradi Aszaló
9
18
Miklósfai M.-halastavak
Szigeti homokok
21
101 57
55
36
17
12
6
2
2
1
1
311 53 27
10
679 276 114
27 69
45
19
12
8
2
2
1
1
1228
64
5. ábra: A Jánosházi-erdı és az Égett-berek blokkjaira esı vizes élıhely kezelési egységek száma A blokkokat mővelési ágak szerint külön vizsgálva kaphattunk képet a kezelési egységek blokkon belüli jellemzı területi kiterjedésérıl, diverzitásáról. A mővelési ágankénti, a blokkok többféle kezelési formáját ellemzı adatokat a 8. táblázatban találjuk. Látható, hogy a gyep mővelési ágon kívül a többi három mővelési ág tekintetében a blokkok több mint 50%-a tartalmaz legfeljebb 1 kezelést. Az adatelemzéskor felmerült a kérdés, hogy kell-e, illetve érdemes-e az adott mővelési ágak által nem érintett ún. nullakezeléses blokkokat, problémamentesként aposztrofálni és az egykezeléses blokkokkal összegezve összevetni a többkezeléses blokkokkal. A nulla és 1 kezeléses blokkok együtt kezelése az adott terület blokkjainak általános állapotáról szolgáltat megfelelı információt. Ezzel szemben a „nullakezeléses” blokkok elemzésbıl való kizárásával az adott mővelési ág által okozott probléma gyakoriságáról nyerünk adatot. Az ismertetett 50% körüli érték mutatja, hogy a 3 mővelési ághoz tartozó kezelési egységek blokkonkénti halmozódása által okozott probléma az összes blokk esetében milyen mértékő. Ez ugyanakkor a szántó- és erdı területek alapvetıen nagyparcellás felépítése és a vizes élıhelyekhez tartozó területek kis száma miatt nem jellemzi jól a mővelési ág által okozott problémát. Amikor a vizsgálatból kizártuk az adott mővelési ághoz tartozó kezelési egységgel nem érintett blokkokat, a különbözı mővelési ágaknál blokkonkénti több fajta kezelés a következıképpen alakul: szántó mővelési ágnál az érintett blokkok 83,7%-a tartalmaz pontosan egy kezelési egységet, gyepek esetében 32,8%, erdık esetében 41,4% és vizes élıhelyek esetében 50,3%. Az elıbbi százalékértékek azt jelentik tehát, hogy a különbözı mővelési ágakkal érintett blokkok mekkora arányban mőködtethetık problémamentesen. Egyszerre csak egy kategória szerint vizsgálva a területeket azonban nem kaphatunk reális képet a blokkok általános többkezelésbeni érintettségérıl. A 1228 blokkonként nyert adat
65
összesítésével kiderül, hogy csak 286 blokk tartalmaz mővelési áganként legfeljebb egy kezelési egységet. Ez a blokkok csupán 23,3%-át jelenti, valamint azt, hogy a 20 terület fennmaradó 942 blokkját, vagyis 76,7%-át kellene legalább 2 és legfeljebb 18 új blokkra bontani. 5. táblázat:A blokkok több fajta kezelésének összefoglaló táblázata SZÁNTÓ
GYEP
ERDİ
VIZES
Blokkonkénti kezelési egységek száma Natura 2000 terület Alsó-Zala-völgy
Berhidai-löszvölgyek
Dél-balatoni berkek
Dél-Örjeg
Dudlesz-erdı
Fertımelléki-dombsor
Gátéri Fehér-tó
Hejı mente
Izsáki Kolon-tó
Jánosházi-erdı
Lajoskomáromilöszvölgyek Miklósfai Mórichelyi-halastavak Pirtói-Nagy-tó
Szigeti homok
Nulla vagy egy
Nulla vagy egy
Több
Nulla vagy egy
Több
Nulla vagy egy
Több
Több
257
15
99
173
135
137
272
0
94,5%
5,5%
36,4%
63,6%
49,6%
50,4%
100,0%
0,0%
4
0
0
4
3
1
4
0
100,0%
0,0%
0,0%
100,0%
75,0%
25,0%
100,0%
0,0%
21
0
5
16
17
4
16
5
100,0%
0,0%
23,8%
76,2%
81,0%
19,0%
76,2%
23,8%
133
6
48
91
133
6
88
51
95,7%
4,3%
34,5%
65,5%
95,7%
4,3%
63,3%
36,7%
18
0
17
1
1
17
18
0
100,0%
0,0%
94,4%
5,6%
5,6%
94,4%
100,0%
0,0%
70
0
68
2
24
46
70
0
100,0%
0,0%
97,1%
2,9%
34,3%
65,7%
100,0%
0,0%
24
0
7
17
24
0
22
2
100,0%
0,0%
29,2%
70,8%
100,0%
0,0%
91,7%
8,3%
20
0
4
16
15
5
16
4
100,0%
0,0%
20,0%
80,0%
75,0%
25,0%
80,0%
20,0%
46
2
30
18
22
26
48
0
95,8%
4,2%
62,5%
37,5%
45,8%
54,2%
100,0%
0,0%
17
0
10
7
4
13
3
14
100,0%
0,0%
58,8%
41,2%
23,5%
76,5%
17,6%
82,4%
21
9
7
23
9
21
30
0
70,0%
30,0%
23,3%
76,7%
30,0%
70,0%
100,0%
0,0%
10
0
8
2
3
7
3
7
100,0%
0,0%
80,0%
20,0%
30,0%
70,0%
30,0%
70,0%
7
0
2
5
7
0
6
1
100,0%
0,0%
28,6%
71,4%
100,0%
0,0%
85,7%
14,3%
23
0
4
19
9
14
23
0
100,0%
0,0%
17,4%
82,6%
39,1%
60,9%
100,0%
0,0%
66
SZÁNTÓ
GYEP
ERDİ
VIZES
Blokkonkénti kezelési egységek száma Natura 2000 terület Szilvásváradi Aszaló
Tengelici-homokvidék
Turjánvidék
Velencei-hegység
Veresegyházi-medence
Zámolyi-medence
Összesen
Nulla vagy egy
Nulla vagy egy
Több
Nulla vagy egy
Több
Nulla vagy egy
Több
Több
6
0
0
6
2
4
6
0
100,0%
0,0%
0,0%
100,0%
33,3%
66,7%
100,0%
0,0%
95
6
7
94
24
77
101
0
94,1%
5,9%
6,9%
93,1%
23,8%
76,2%
100,0%
0,0%
258
53
151
160
303
8
122
189
83,0%
17,0%
48,6%
51,4%
97,4%
2,6%
39,2%
60,8%
53
0
21
32
10
43
53
0
100,0%
0,0%
39,6%
60,4%
18,9%
81,1%
100,0%
0,0%
11
16
17
10
10
17
27
0
40,7%
59,3%
63,0%
37,0%
37,0%
63,0%
100,0%
0,0%
27
0
18
9
27
0
27
0
100,0%
0,0%
66,7%
33,3%
100,0%
0,0%
100,0%
0,0%
1121
107
523
705
782
446
955
273
91,3%
8,7%
42,6%
57,4%
63,7%
36,3%
77,8%
22,2%
A részletesebben vizsgált Szigeti-homokok egy blokkra jutó kezeléseinek számát láthatjuk és hasonlíthatjuk össze a területen elıforduló 3 mővelési ág tekintetében a 6. ábrán.
67
4. ábra Szigeti homokok blokkjaira esı kezelési egységek száma a tervezési területen elıforduló három mővelési ág szerint
3.4.2 A blokkonkénti kezelési egységek elıírásainak összeegyeztethetısége A blokkonkénti kezelési egységek elıírásainak összeegyeztethetıségénél azt vizsgáljuk, hogy milyen problémák merülhetnek fel akkor, amikor egy blokkon belül ugyanahhoz a mővelési ághoz több kezelési egység tartozik. Szándékunk a fellépı problémák mértékének megállapítása. Elsı lépésként létrehoztuk a négy mővelési ágnak megfelelı táblázatot, melynek soraiba és oszlopaiba is a megfelelı elıíráskódok kerültek. Ezután feltöltöttük a táblázatot úgy, hogy az egyes cellák értékei megmutassák az érintett két elıírás kapcsolatát. A kapcsolatok az elıírások egymással szembeni ellentmondását mutatják. A jellemzı cellaértékek: E, 1, 2, 3, 4. Az „E” olyan elıíráskombinációkat jellemez, melyek egymásnak súlyosan ellentmondó állapotot feltételeznek. A számok 1-tıl 4-ig mutatják a két elıírás ellentmondása következtében létrejövı probléma súlyosságát. Az „1” a kevésbé, a „4” a nagyobb problémára utal. Az üres cellák a két elıírás logikai kapcsolatának hiányát jelzik. Ellentmondásos helyzetet létrehozó elıíráskombináció szántó mővelési ághoz 20, gyephez 219, erdıhöz 23, vizes élıhelyhez tartozóan pedig 17 esetben lehetséges. A részletesebben vizsgált Szigeti-homokok terület mind a 12 kezelési egysége, olyan kezelési egység, amely csak egy mővelési ághoz tartozó elıírásokat tartalmaz. A blokkonkénti kezelési egységek számának vizsgálatához létrehozott metszetfedvénybıl győjtöttük ki a blokkokra jellemzı kezelési egységeket. A továbbiakban a 23 blokkot érintı összes elıforduló kombinációt elemeztük, az elemzés eredményét az „Eredmények” fejezetben helyeztük el. Vizes élıhely mővelési ághoz tartozó terület nem tartozik a vizsgált terület, a Szigetihomokok Natura 2000 területéhez. Az összes szántó mővelési ághoz tartozó területet egyetlen kezelési egység tömöríti, így nem alakul ki blokkonként szántó mővelési ágú kezeléskombináció. A vizsgálatokat tehát csak gyep- és erdı mővelési ághoz tartozó kezelési egységek blokkonkénti kombinációin vizsgáltuk. A vizsgálat során megállapítható volt, hogy a gyepek esetében a 23 blokkon 11, erdık esetében pedig 5 különbözı kezelési egység kombináció jön létre. Gyep mővelési ághoz tartozó terület 21 blokkon található, ezek közül olyan, amire több kezelés is esik, 19 db van. Ezen a 19 területen alakul ki a 11 különbözı kombináció. A 11 kezelés kombináció közül mindössze 1 olyan eset van, ahol egyetlen elıíráspár sem ellentmondásos. A nulla és 1 kezeléses blokkok és az ellentmondásos elıírásokat nem tartalmazó 1 kombináció által lefedett blokkok száma összesen 6. Az erdı mővelési ághoz tartozó kezelési egységek a Szigeti-homokok 12 blokkján találhatók. A 12 blokkon a kezelési egységek 5 blokkonkénti kombinációja jelenik meg. Ezen 5 kombinációból 3 az ott elıforduló elıíráskombinációk tekintetében tartalmaz egymással összeegyeztethetı elıírásokat. Mindkét ellentétes elıíráspárt tartalmazó kombináció egy-egy blokkon fordul elı és végsısoron ugyanazon ellentmondásos párokat tartalmazza. Az ellentmondásos kezeléskombinációkat tartalmazó elıírások mővelési ágakhoz kötve, a 9. táblázatban láthatók. A táblázat elsı oszlopában az érintett blokkok találhatók, a második oszlopba a mővelési ág, a harmadik oszlopba az egymásnak ellentmondó elıíráspárok kerültek. A táblázatban látható elıíráskódokhoz tartozó
magyarázatokat a 2. mellékletben helyeztük el, amely a Natura 2000-es elıírás győjteményekbıl áll. 9. táblázat: Az egyes blokkokon fellelhetı, a kezelési egységek kombinációjából adódó ellentmondó elıíráspárok Blokkok
Mővelési ág
Q439A-T-05 Q4P9A-E-05
Erdı Erdı
Q3RJW-9-05 QEQH4-R-05 Q3TQW-J-05 Q3UXW-R-05 Q4EXW-D-05
Gyep Gyep Gyep Gyep Gyep
Q439A-T-05
Gyep
Q4P9A-E-05 Q9XHD-4-05 QEH4W-X-05
Gyep Gyep Gyep
Q5QHA-P-05
Gyep
Ellentétes elıírások E37-E04 E73-E61 E73-E65 GY02-GY111 GY02-GY27 GY02-GY33 GY14-GY83 GY16-GY83 GY20-GY21 GY26-GY27 GY26-GY33 GY02-GY111 GY02-GY27 GY02-GY33 GY14-GY83 GY16-GY83 GY20-GY21 GY20-GY33 GY20-GY66 GY22-GY20 GY22-GY21 GY26-GY27 GY26-GY33 GY02-GY111 GY02-GY27 GY02-GY33 GY14-GY83 GY16-GY83 GY20-GY21 GY26-GY27 GY02-GY27 GY02-GY33 GY14-GY83 GY16-GY83 GY18-GY103 GY18-GY104 GY18-GY20 GY18-GY69 GY18-GY83 GY20-GY34 GY20-GY42 GY20-GY46
70
Blokkok
Mővelési ág
Q8V3A-J-05 QEJAW-6-05 QHRPA-9-05
Gyep Gyep Gyep
QDYJW-T-05
Gyep
QF4H4-6-05 QJ4HA-F-05 QJCPA-W-05
Gyep Gyep Gyep
Ellentétes elıírások GY20-GY57 GY20-GY65 GY20-GY66 GY20-GY68 GY26-GY27 GY26-GY33 GY26-GY27 GY26-GY33 GY02-GY27 GY02-GY33 GY14-GY83 GY16-GY83 GY20-GY34 GY20-GY66 GY22-GY20 GY26-GY27 GY26-GY33 GY02-GY111 GY02-GY27 GY02-GY33 GY14-GY83 GY16-GY83 GY18-GY103 GY18-GY104 GY18-GY111 GY18-GY20 GY18-GY21 GY18-GY69 GY18-GY77 GY18-GY83 GY18-GY88 GY20-GY21 GY20-GY34 GY20-GY42 GY20-GY46 GY20-GY57 GY20-GY66 GY26-GY27 GY26-GY33 GY16-GY83 GY26-GY27 GY26-GY33
71
3.5 Minta-terv az elıírások gazdaság-szintő adaptálására5 3.5.1 A gazdaság rövid bemutatása A családi gazdaság jelenlegi formájában 2005-ben kezdte meg müködését Császártöltés határában, Bács-Kiskun megyében, a Kiskunsági Nemzeti Park területének szomszédságában. A területek a Dél-İrjeg NATURA 2000 területhez tartoznak. A gazdaság tevékenységi köre meglehetısen sokrétő, aminek fı oka vélhetıen a “többlábon-állás” adta viszonylagos biztonság a kevés ágazattal való mőködtetés bizonytalanságával szemben. Ennek megfelelıen a gazdaság tevékenységei az állattenyésztés, a növénytermesztés, az idegenforgalom, a szılıtermesztés és az erdıgazdálkodás. A családi tulajdonban mőködı gazdaság földterületei nagy szórást mutatnak területileg és a mővelési ágak tekintetében egyaránt. A földterületek mővelési ág szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja: A GAZDASÁG TERÜLETHASZNÁLATA (ha) Szántó
saját (ha)
Szılı
bérelt (ha)
összesen (ha)
91,68
91,68
5
5
Termıképes gyep Mg-i földterület Erdı
63,01 159,69 46,24
Halastó Termıterület Mővelés alól kivont ÖSSZES TERÜLET
2 48,24 2,51 210,44
0
0 0
63,01 159,69 46,24 2 48,24 2,51 210,44
1. táblázat: A gazdaság területhasználata A gazdaság egyik tulajdonosa korábban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazásában természetvédelmi ırként dolgozott a területen, így részben ennek is köszönhetıen jól ismeri a területet és annak valódi potenciáljait. Fejlesztési elképzeléseik szerteágazóak, elsısorban a jelenlegi, optimálisnak legkevésbé sem mondható helyzetükbıl adódóan. Annak ellenére, hogy nyitottak lennének hitelfelvételhez folyamodni beruházási elképzeléseik megvalósításához, félnek az eladósodástól. A gazdaság talajainak többsége homokos, rossz vízháztartású, ezért a helyes vízgazdálkodás fokozott figyelmet érdemelne. A terület hidrológiai viszonyait sőrő csatornahálózat befolyásolja, melyek többsége a Dunavölgyi-fıcsatornába torkollik. A víz visszatartására a gazdaság is tett kísérletet egy ökológiai víztározó kialkításával, ám ez - bizonyos szakmai szempontok miatt – még nem valósulhatott meg.
5
A fejezet Sipos Balázs munkája alapján készült
72
Növénytermesztés A gazdaság szántó mővelési ágba tartozó földterületeinek összterülete kevéssel több, mint 90 ha. A különbözı mőveletek elvégzéséhez a gazdaság rendelkezik minden szükséges géppel, bár a gépek kora bizonyos esetekben meghaladja a 20 évet és ezért jelentıs karbantartást igényelnek. A NÖVÉNYTERMESZTÉS SZERKEZETE Növényfaj
2006
2007
2008
terület (ha) ıszi búza
15
15
15
Tritikálé
15
15
15
Kukorica
10
10
10
Lucerna
40
40
40
ÖSSZESEN:
80
80
80
2. táblázat: A növénytermesztés szerkezete A növényszerkezet összetétele évrıl-évre közel azonos, azonban a hozam alakulása elsısorban az elmúlt év kapcsán - csökkenı tendenciát mutat, ami aggodalmakra adhat okot a növénytermesztés sorsát illetıen. A termésátlagok alakulását az alábbi táblázat mutatja: Növényfaj ıszi búza kukorica tritikálé lucerna zab
2006
2007 5,0 5,5 7,5 5,0 -
2008 t/ha 4,5 3,0 5,0 5,0 -
2009 5,0 4,5 6,5 5,0 -
0,0 0,0 0,6 0,0 0,0
3. táblázat: A korábban elért terméseredmények A 2009-es év alacsony termésátlaga - ami minden növény esetében megfigyelhetı az idıjárás, és egyéb környezeti tényezık, de mindenekelıtt a vízháztartás hatásásra alakult csaknem minden esetben zérus-közelivé. Egyes terményeket (kukorica) az aszálykárra kötött biztosítási összeg ugyan kompenzált, azonban a búza ki lett tárcsázva, vagy le lett kaszálva, a napraforgó pedig a legtöbb helyen ki sem hajtott. A korábbi években elért hozamok csaknem kivétel nélkül saját célra hasznosultak, teljes mértékben állati takarmányként. A néhány értékesített lucernabála nem jelent érdemi tételt a bevételben. A gazdaság már mőködésének kezdete óta sikeresen pályázza a különbözı támogatásokat és kifizetéseket. Részt vettek és vesznek az AKG programokban, igényelték a KAT támogatást, valamint a földalapú támogatást is.
73
Állattartás A gazdaság állatállománya fajonként/fajtánként stabil egyedszámot mutat. Az állati termékek értékesítésre nem kerülnek (saját felhasználásúak), a takarmányt pedig a saját földeken termesztett növényekbıl (fıként kukorica vagy kaszálék) igyekeznek fedezni. Az állatokat a Kecel településen található vágóhídra viszik, ahol a termékek feldolgozása is történik. Az állattenyésztés szerkezetét az alábbi táblázat mutatja: AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS SZERKEZETE Állatfaj 2006 2007 juh szarvasmarha ló szamár kecske kacsa liba tyúk méh család disznó
80 3 4 1 4
8
2008 mennyiség (db) 80 80 3 3 4 4 1 1 4 4
8
8
2009
2010 30 5 4 1 4 4 14 30 10 8
40 7
10
110
4. táblázat: Az állattenyésztés szerkezete Az egyetlen istálló nagy részét már átalakították, így nem kizárólag eredeti funkciójában hasznosul, tehát az állatok elhelyezése sem maradéktalanul megoldott. Szılészet A szılıtermı területek mérete nem jelentıs, csupán 5 hektár. A gazdaság tulajdona egy borospince a híres hajósi pincesoron. A szılıfeldolgozás eszközei nagyrészt rendelkezésre állnak, ám azok korszerősége már megkérdıjelezhetı. A pince jó állapotban van, de jelenleg semmilyen funkciót nem tölt be. Idegenforgalom, ökoturizmus Mivel sem a növénytermesztés, sem az ahhoz köthetı támogatások, sem az állatenyésztés vagy a borászat nem biztosít elegendı és stabil bevételt a megélhetéshez, de talán még a fennmaradáshoz sem, így a leghangsúlyosabb a idegenfogalmi bevételek tétele. Az idegenforgalmi vonzerı fı pillére a környezı természeti értékek bemutatása (pl.: a Vörös-mocsár), vendégvadászok elhelyezése, vadásztatás, bortúrák szervezése. A családi gazdaság tulajdona a 2000-ben általuk felújított lakás, amely egykor a kalocsai érseké volt. A ‘Kiskastély’ vendégház és a mellette lévı épületek több mint harminc ember elszállásolására alkalmasak, borospincével, étkezıvel télen és nyáron egyaránt. Jelenleg félpanzióként, reggelivel üzemelnek. A gazdasághoz tartozik még épület is, mely egykor iskolaként mőködött. Mára már üresen állna, de a család ezt megelızve megvásárolta, felújította, karban tartja és erdei iskolaként üzemelteti, nagyobb csoportoknak adja ki.
74
3.5.2 A minta-gazdaság elhelyezkedése a Dél-Örjeg Natura területen A következı táblázatban 14 darab olyan parcella szerepel, amely a Dél-İrjeg területen belül - tehát Natura 2000 területen – található.
5. táblázat: A gazdálkodó parcelláinak fıbb adatai Némely tábla önmagában több kezelési egységet érint, bizonyos táblák azonban nem sorolhatók ilyen szempontból egyetlen területi kategóriába sem. Vannak olyan kezelési egységek, illetve kezelési egység részletek, melyek ugyan az érintett blokkokon belül vannak, de a gazdálkodó parcellái nem fednek át azokkal. A fenti táblázatban használt sorszámoknak megfelelıen az alábbi térkép a táblák elhelyezkedését mutatja a Natura 2000 területen belül. Láthatjuk az érintett blokkokon belül elıforduló kezelési egységeket, illetve azt, hogy azok hogyan fednek át a gazdálkodó parcelláival.
75
1. ábra: A minta-gazdaság területei és a Dél-Örjeg Natura terület kezelési egységei
3.5.3 A minta-gazdaság által érintett kezelési egységek elıírásai Kezelési egység: KE_2 Érintett, jellegzetes élıhely(ek): mocsárrétek; nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások; jellegtelen üde gyepek és magaskórósok; jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok; lágyszárú özönfajok állományai; magaskórós ruderális gyomnövényzet; üde cserjések. A kezelési egységre jellemzı élıhelyek, a mocsárrétek tartós vízhatást igényelnek, ezért fontos a víz minél hosszabb idejő visszatartása. Az ilyen területeken a legeltetés és a kaszálás egyaránt elfogadható kezelés lehet. Az özönnövények visszaszorítása és a természeti értékek megırzése céljából a kaszálás rendszeressége, annak módja és jól megválasztott idıpontja meglehetısen hangsúlyos.
76
A gazdálkodó érintett támogatott parcellái (lásd 2. ábra): – 1/d6651-6-05; – 2/d6ay1-5-05; – 5/d7d51-e-05;
– 6/d7hr1-5-05; – 7/d7hr1-5-05; – 8/d92k1-k-05.
Fenntartási elıírások Kód
Megnevezés
GY01
Felülvetés nem megengedett.
GY02
Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.
GY03
Mőtrágyázás nem megengedett.
GY05 GY06
Tápanyag-utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
GY07
Szerves trágyázás nem megengedett.
GY09
Fogasolás nem megengedett.
GY10 GY11
Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett.
GY12
Gyepszellıztetés nem megengedett.
GY13
Kiszántás nem megengedett.
GY14
Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos.
GY15
Tőzpászták létesítése nem megengedett.
GY16 GY22
A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás.
GY24
A jogszabályellenes, illegális gyepégetést meg kell akadályozni. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı.
GY26 GY28
A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell.
GY29
Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı.
GY30 GY31
A cserjeirtás megkezdésének idıpontját legalább 5 nappal korábban írásban a mőködési terület szerint érintett NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a mőködési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.
GY32
A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani.
GY33
Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni.
GY103
Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı.
GY105
A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül.
77
Kód
Megnevezés
GY111
Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédı szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
VA03
A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41) Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos
V35
a) további elıírások legeltetés esetén Kód
Megnevezés
GY19
Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás.
GY34
A terület túllegeltetése tilos.
GY39
A legeltethetı állatok sőrősége:0,2-1,0 ÁE/ha.
GY45
Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges.
GY46
Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése az érintett NPI-gal.
GY55
Villanypásztor csak a mőködési terület szerint érintett NPI írásos véleménye alapján alkalmazható.
GY57
Legeltetési terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerint érintett NPI-gal.
GY58
A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. Legeltethetı állatfajok: Szarvasmarhafélék.
GY65
b) további elıírások kaszálás esetén Kód
Megnevezés
GY62
Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett, a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.
GY76
GY79
Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése kötelezı, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a mőködési terület szerint érintett NPI-vel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.
GY80
Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.
GY81
Vadriasztó lánc használata kötelezı.
GY83
Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl.
GY88
A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása.
GY92
20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként mozaikos elrendezésben.
GY94
A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani.
GY96
A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani.
GY97
Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezdeni.
GY99
Fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a
78
Kód
Megnevezés betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes KöTeViFét. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. GY100 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges GY105
A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül.
GY106 A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: szeptember 1.
79
2. ábra: KE_2 a Dél-İrjeg Natura 2000 területen
80
Kezelési egység: KE_3 Érintett, jellegzetes élıhely(ek): lápi zsombékosok; nem zsombékoló magassásrétek; nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások; nádas úszólápok, lápos, tızeges nádasok és télisásosok; mocsárrétek; jellegtelen üde gyepek és magaskórósok; magaskórós ruderális gyomnövényzet. A zsombéksások és a magassások esetében fennmaradásukhoz a megfelelı vízmennyiség a legfontosabb tényezı, ezért lecsapolás nem végezhetı a területen. A víz visszatartásának javasolt módja a sásosokból induló csatornák elzárása. E területeken a legeltetéses kezelés ajánlott, ami az özönfajok elszaporodását is gátolja amellett, hogy a sásavar mennyiségét is szabályozza. A zsombéksások heterogén élıhelyi szerkezetükbıl adódóan nem kaszálhatók. A gazdálkodó érintett támogatott parcellái (lásd 3. ábra): – 2/ d6ay1-5-05; – 7/ d7hr1-5-05; – 3/ d7d51-e-05; – 8/ d92k1-k-05; – 4/ d7d51-e-05; – 10/ d98k1-r-05; – 5/ d7d51-e-05; – 11/ d98k1-r-05. – 6/ d7hr1-5-05; Fenntartási elıírások Kód
Megnevezés
GY01
Felülvetés nem megengedett.
GY02
Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.
GY03
Mőtrágyázás nem megengedett.
GY05 GY06
Tápanyag-utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.
GY07
Szerves trágyázás nem megengedett.
GY09
Fogasolás nem megengedett.
GY10
Tárcsázás nem megengedett.
GY11
Hengerezés nem megengedett.
GY12
Gyepszellıztetés nem megengedett.
GY13
Kiszántás nem megengedett.
GY14
Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos.
GY15
Tőzpászták létesítése nem megengedett.
GY16
A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.
GY18
Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás.
81
Kód
Megnevezés
GY24 GY26
A jogszabályellenes, illegális gyepégetést meg kell akadályozni Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı.
GY30
A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı.
GY33
Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni.
GY39
Legeltethetı állatsőrőség: 0,2-1,0 ÁE/ha.
GY42
A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges.
GY57
Legeltetési terv készítése és egyeztetése a mőködési terület szerint érintett NPI-gal. Legeltethetı állatfajok: Szarvasmarhafélék.
GY65 V35 VA03
Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. § c) pont) létesítése tilos (EKV41)
82
3. ábra: KE_3 a Dél-İrjeg Natura 2000 területen
83
Kezelési egység: KE_13 Érintett, jellegzetes élıhely(ek): egyéves szántóföldi kultúrák. Ez a néhány kisebb - a területen belül összesen 9 ha – szántóként vagy vadföldként hasznosított parcella üde gyepek, sásosok közé ékelıdve található. E területeken javasolt a mővelés felhagyása és a természetbarát gyepesítés elvégzése. A gazdálkodó érintett támogatott parcellái (lásd 4. ábra): 6/ d7hr1-5-05.
Fenntartási elıírások Kód
Megnevezés
SZ57
Magvetéshez kizárólag a közeli természetes rétekrıl aratott magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni.
SZ58
Magvetést nyár végén vagy ısszel kell elvégezni.
SZ60
Tájidegen főmagkeverékkel történı vetés tilos.
SZ61
A telepítést követı évtıl legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges.
SZ62
A vetést követı egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására.
SZ64
Természetbarát gyepesítés, termıhelytıl függıen üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elısegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termıhelyre jellemzı ıshonos fajok vethetık.
Fejlesztési elıírások Kód
Megnevezés
SZ48
Szántó füves élıhellyé alakítása, gyeptelepítéssel.
SZ51
Szántó füves élıhellyé alakítása, lucerna kultúrát követı spontán gyepesedéssel.
84
4. ábra: KE_13 a Dél-İrjeg Natura 2000 területen
3.6 Háttér-adatok a feldolgozott 20 fenntartási terv reprezentáltságához 3.6.1 Az élıhelyek terület-kimutatása
86
3.6.2 A területhasználat alakulása
87
3.6.3 A területek feltártsága és a megalapozó munkák erıforrás-igénye
88
3.6.4 A Natura élıhelyek elıfordulása a 20 mintaterületen 20 mintaterületen való elıfordulás
Kód
Magyarországon elıforduló Natura 2000 élıhelyek
1530
*Pannon szikes sztyeppek és mocsarak / Pannonic salt steppes and salt medows
3
2340
* Pannon kilúgozódott dőnék / Pannonic inland dunes
0
3130
Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy IsoetoNanojuncetea vegetációval / Oligotrophic to mesotrophic standing waters with vegetation of the Littorelletea uniflorae and/or of the Isoeto-Nanojuncetea
0
3150
Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel
9
3160
Természetes disztróf tavak és tavacskák / Natural dystrophic lakes and ponds
4
3260
Alföldektıl a hegyvidékekig elıforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel / Water courses of plain to montane levels with the Ranunculion fluitantis and CallitrichoBatrachion vegetation
1
3270
Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri és részben Bidention növényzettel
0
4030
Európai száraz fenyérek
0
5130
Boróka (Juniperus communis)-formációk fenyéreken vagy mészkedvelı gyepekben / Juniperus communis formations on heaths or calcareous grasslands
1
6110
*Mészkedvelı vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi)
0
6190
Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) / Rupiculous pannonic grasslands (Stipo-Festucetalia pallentis)
3
6210
Meszes alapkızető féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) / Semi-natural dry grasslands and scrubland facies on calcareous substrates (Festuco Brometalia) (*important orchid sites)
7
6230
*Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkızető hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein
0
6240
*Szubpannon sztyeppék / Sub-Pannonic steppic grassland
3
6250
*Síksági pannon löszgyepek
4
6260
*Pannon homoki gyepek / Pannonic sand steppes
7
6410
Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) / Molinia meadows on calcareous, peaty or clayey-silt-laden soils (Molinion caeruleae)
10
Síkságok és a hegyvidéktıl a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai / Hydrophilous tall herb fringe communities of plains and of the montane to alpine levels
7
6430
Kód
Magyarországon elıforduló Natura 2000 élıhelyek
20 mintaterületen való elıfordulás
6440
Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei
10
6510
Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)
10
6520
Hegyi kaszálórétek / Mountain hay meadows
0
7110
*Dagadólápok
0
7140
Tızegmohás lápok és ingólápok / Transition mires and quaking bogs
0
7210
*Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival
4
7220
*Mésztufás források (Cratoneurion) / Petrifying springs with tufa formation (Cratoneurion)
0
7230
Mészkedvelı üde láp- és sásrétek
7
8150
Közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtık / MedioEuropean upland siliceous screes
0
8160
* Közép-Európa domb- és hegyvidéki mészkı-törmeléklejtıi / MedioEuropean calcareous screes of hill and montane levels
0
8210
Mészkısziklás lejtık sziklanövényzettel / Calcareous rocky slopes with chasmophytic vegetation
1
8220
Szilikátsziklás lejtık sziklanövényzettel / Siliceous rocky slopes with chasmophytic vegetation
0
8230
Szilikátsziklák a Sedo-Schleranthion vagy Sedo-albi-Veronicion dillenii pionír növényzetével
0
9110
Mészkerülı bükkösök (Luzulo-Fagetum) / Luzulo-Fagetum beech forests
0
9130
Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) / AsperuloFagetum beech forestső
1
9150
A Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön / Medio-European limestone beech forests of the Cephalanthero-Fagion
0
9180
*Lejtık és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdıi / Tilio-Acerion forests of slopes, screes and ravines
0
40A0
* Szubkontinentális peripannon cserjések
4
91EO
* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
13
91F0
Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) / Riparian mixed forests of Quercus robur, Ulmus laevis and Ulmus minor, Fraxinus excelsior or Fraxinus angustifolia, along the great rivers (Ulmenion minoris)
7
* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal / Pannonic woods with Quercus petrae and Carpinus betulus
5
91G0
90
20 mintaterületen való elıfordulás
Kód
Magyarországon elıforduló Natura 2000 élıhelyek
91H0
* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel / Pannonian woods with Quercus pubescens
3
91I0
* Euro-szibériai erdıssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) / Euro-Siberian steppe woods with Quercus spp.
4
91K0
Illír bükk (Fagus sylvatica)-erdık (Aremonio-Fagion)
0
91L0
Illír gyertyános-tölgyesek (Erythronion-Carpinion)
1
91M0
Pannon cseres-tölgyesek / Pannonian-Balkanic turkey oak –sessile oak forests
4
91N0
* Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae)
2
* : Kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípusok
91
