KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96.
Módszertani útmutatás az erdıtelepítésre alkalmas övezetek a lehatárolásához
Készült: Az MgSzH Erdészeti Igazgatóság felkérésére
Budapest 2009
TARTALOM
1. Bevezetés ____________________________________________________________ 3 2. Adatbázisok körének meghatározása a lépték függvényében __________ 5 3. Megyei léptékő vizsgálat metodikájának ismertetése ___________________ 6 3.1. Az erdıtelepítési alkalmasság meghatározása ____________________________ 6 3.1.1. Erdıgazdálkodásra való alkalmasság _________________________________________ 7 3.1.2. Erdı iránti környezeti igény ___________________________________________________ 9 3.1.3. Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép _________________________________ 10
3.2. Szántóföldi alkalmasság ________________________________________________ 10 3.3. A környezeti érzékenység értékelése ____________________________________ 12 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4.
Élıvilág-érzékenység________________________________________________________ Talajérzékenység ___________________________________________________________ Vízbázisok érzékenysége ____________________________________________________ Szintetizált környezet-érzékenység ___________________________________________
12 13 15 16
3.4. Az ökotípusok létrehozása ______________________________________________ 16
4. A metodika bemutatása Pest megye példáján ________________________18 4.1. Erdıtelepítési alkalmasság ______________________________________________ 18 4.1.1. Erdıgazdálkodásra való alkalmasság ________________________________________ 18 4.1.2. Erdı iránti környezeti igény __________________________________________________ 20 4.1.3. Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép _________________________________ 22
4.2. Szántóföldi alkalmasság ________________________________________________ 27 4.3. Környezeti érzékenység_________________________________________________ 29 4.4. Ökotípusok létrehozása _________________________________________________ 31
2
1.
Bevezetés
Az ÁESZ felkérésére 2006-ban - az Országos Területrendezési Tervhez felhasználható módon – elkészítettük az erdıtelepítésre alkalmas területek és a kiváló mezıgazdasági adottságú területek lehatárolását. A munka keretében az alábbi feladatok elvégezését valósult meg: 1. Az ország egész területére 1:100000-es méretarányban a módszertan részletes kidolgozása, valamint a térinformatikai elemzés elkészítése. Ennek eredménye került felhasználása az OtrT-ben 2. Módszertani javaslat kidolgozása a nagyobb méretarányú alaptérképekbıl a részletesebb geometriai felbontású és mélyebb tematikus tartalmú területi meghatározás érdekében. Ez utóbbi munkarész kifejezetten a megyei, települési területrendezési tervek érdekében készült. Mindkét vizsgálat alapját az ún. ökotípusos fölldhasználati elemzés adja. Ennek lényege az, hogy a három vizsgált alaptényezı (a szántóföldi alkalmasság, az erdıtelepítési alkalmasság és a környezeti érzékenység) alaptérképeit egymásra helyezve, majd az egyes kategóriák területének metszetét képezve kijelölhetık azok a területek (ökotípusok), melyek mindegyike a három alaptényezı lehetséges értékeinek valamilyen kombinációját tartalmazza. Az egyes ökotípusok tehát legalább egy tényezı tekintetében eltérnek egymástól. A három alaptényezıbıl (szántóföldi alkalmasság, erdıtelepítési alkalmasság és környezeti érzékenység) a következı tíz ökotípus állítható elı: 1. Jó illetve kiváló termıképességő agrárterületek: kiváló termıhelyi adottsággal rendelkezı területek, 2. Gyenge illetve közepes termıképességő agrárterületek : a szántóföldi alkalmassági dominancia erısebb az erdıtelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termıképességő, 3. Környezetileg érzékeny agrárterületek: jó, illetve kiváló termıképességő területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni, 4. Erdıtelepítésre javasolt területek: azok a jó és kiváló erdıgazdasági alkalmasságú, valamint jelentıs környezeti szükségességet mutató területek tartoznak ide, amelyek erdıalkalmassági dominanciája magasabb, mint az agráralkalmassági dominancia, a környezeti érzékenység sem magas, 5. Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek: Csekély agráralkalmassággal és környezeti érzékenységgel rendelkezı területek, ahol az erdıtelepítés indokolt, a hangsúly az erdık védelmi funkcióján van, 6. Erdıtelepítésre figyelembe vehetı, környezetileg érzékeny területek: jó és kiváló erdészeti alkalmasságú, de környezetileg jelentısen érzékeny területek tartoznak ide. Erdıtelepítésre csak akkor vehetık figyelembe, ha az természetvédelmi érdekeket nem sért. Kis kiterjedéső, mozaikszerő elhelyezkedéső területek a védett területek pufferzónáiban, 7. Jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek: a területnek az erdıtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemzı, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak, 8. Gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek: mind az erdıtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes, 9. Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek: mind erdıtelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni, 10. Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek: a környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet.
3
Az ökotípusos földhasználati vizsgálatból az Országos Területrendezési Terv alábbi övezeteit, térségeit lehet levezetni: •
a „Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek” övezeti térképét,
•
az „Erdıtelepítésre, fásításra alkalmas területek” övezeti térképét, valamint
•
az „Országos erdıgazdálkodási térség” térszerkezeti lapját.
Az ökotípusokból a következı módon származtatjuk az övezeteket: • •
A „Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület” kategóriát az 1. és 7. ökotípus területeibıl leválogatott szántóterületek (nagytáblás szántóföldek, kistáblás szántóföldek, melegházak, állandóan öntözött szántó területek, rizsföldek) adják. Az erdıgazdálkodási térség „Erdıtelepítésre szánt tervezett erdeit” a 4. és 6. ökotípusok jelölik ki, az
• „Erdıtelepítésre, fásításra alkalmas terület” övezetét pedig a 4., 5. és 6. ökotípusok adják. Az alábbi táblázat az OtrT-hez készült vizsgálat megyei bontású adatait mutatja:
Megye Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen
1 73 138 162 3
824 344 036 292 270 31 624 234 986 79 173 52 689 4 890 31 683 23 119 4 617 46 625 35 776 13 023 174 518 5 444 37 497 7 339 1 160 769
Ökotípusok területe (ha) 4 5 6 10 728 7 997 130 76 266 2 333 0 8 086 105 207 0 95 342 21 351 433 907 2 619 0 41 972 16 884 0 5 529 6 016 16 31 581 10 086 5 18 936 48 267 0 26 271 10 673 66 17 269 72 855 0 25 784 1 348 38 32 234 8 128 42 50 260 17 084 56 100 724 3 267 21 52 656 72 922 0 1 014 3 799 5 13 673 35 938 1 41 066 40 437 125 31 967 29 922 124 682 265 517 133 1 062
7 109 24 689 562 49 138 1 375 4 411 1 323 335 1 038 7 342 13 617 48 11 932 4 068 67 618 0 458 45 72 224
A következı oldalakon bemutatjuk azt módszertant, amely a kiemelt térségek, illetve megyék területrendezési tervének elkészítésekor használható az erdıtelepítésre alkalmas övezetek lehatárolásához. A módszertan alkalmazhatóságát Pest megye példáján mutatjuk be. – o–o– A továbbiakban készséggel állunk a tervezık rendelkezésére, akár konzultatív, akár tényleges tervezési feladatokban való közremőködés formájában. Elérhetıségünk: KÖRTÁJ Tervezı Iroda Kft. 1037 Budapest, Jablonka u. 96. Podmaniczky László (30/250 3614,
[email protected] ) Magyari Julianna (20/959 3907,
[email protected] ) 4
2.
Adatbázisok körének meghatározása a lépték függvényében
Az ökotípusos földhasználati vizsgálat az alábbi térségi szintekre készült el a következı méretarányban: • országos szint, méretarány 1:100000, • megyei szint, méretarány 1:25000 - 1:50000, • településszint, méretarány 1:10000. Az alábbi táblázat összefoglalja a különbözı léptékő vizsgálatok adatbázisigényét és azt szolgáltatni tudó intézmények körét. Szántóföldi alkalmasság
Erdıtelepítési alkalmasság Gazdasági alkalmasság - Agrotopográfiai adatbázis (MTATAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ)
Megyei vizsgálat M 1:50000
- Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTATAKI)
-Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTATAKI) -Erdészeti Klímazónák (ÁESZ)
Településszintő vizsgálat M 1:10000
-Üzemi genetikus/földértéke lési talajtérkép (MGSZH)
- Üzemi genetikus talajtérkép (MGSZH) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ)
Talajérzékenység
Vizek érzékenysége
- Erózió mértéke (SZIE KTI)
- Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTATAKI)
- Üzemi genetikus/földérték elési talajtérkép
- Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Nitrátérzékeny területek (Jogszabály szerint)
- Agrotopográfiai adatbázis (MTATAKI)
Élıvilágérzékenység
- Jogi oltalom alatt álló területek, - Nemzeti Ökológiai Hálózat, - Natura 2000 területek, - Ex-lege területek (KvVM-TVH)
Országos vizsgálat M 1:100000
Erdı iránti környezeti igény - Agrotopográfiai adatbázis (MTA-TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (MTA-TAKI) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI) - Üzemi genetikus/földértékelési talajtérkép (MGSZH) - Erdészeti Klímazónák (ÁESZ) - Mo. domborzati modellje (FÖMI) - Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI)
Környezeti érzékenység
5
3.
Megyei léptékő vizsgálat metodikájának ismertetése
3.1.
Az erdıtelepítési alkalmasság meghatározása
Az erdıtelepítési alkalmasságot két fı szempont határozza meg: 1. a vizsgált terület alkalmassága és
potenciális
erdıgazdálkodási
teljesítıképessége
-
gazdasági
2. az erdı iránti környezeti igény - a leendı erdınek a terület környezeti érzékenységére gyakorolt várható kedvezı hatása, erdı környezeti teljesítıképessége. Értéke annál nagyobb, minél nagyobb lesz az új erdı várható környezetjavító (talajvédelmi és víztisztító, vízgazdálkodást szabályozó, stb.) szerepe, minél nagyobb mértékben jelentkezik az erdı környezeti érzékenységet befolyásoló hatása iránti társadalmi és földtulajdonosi igény. Az erdıalkalmasság mértéke a következı képlet segítségével határozható meg: ERDİALKALMASSÁG = A TERÜLET ERDİGAZDÁLKODÁSRA VALÓ ALKALMASSÁGA (E_Galk) + ERDİ IRÁNTI KÖRNYEZETI IGÉNY (E_KVszuks) Az erdıalkalmasságot a gazdasági alkalmasság és az erdı iránti környezeti igény együttes értéke adja. Ez azt jelenti, hogy az erdıtelepítésre való alkalmasság gazdasági érdekbıl vagy környezetérzékenységi okból egyaránt magas lehet, sıt a két érdek összeadódva megelızheti az esetleg prioritást élvezı szántóföldi földhasználati igényt. A védett területek esetében az erdıtelepítés csak akkor javasolható, ha nem sért természetvédelmi érdeket. A telepítés során honos fafajok alkalmazásával természetszerő erdıket kell létrehozni. A megyei szintő feladatok elvégzéséhez a talajok vonatkozásában az országos léptékben használt Agrotopográfiai adatbázis releváns tematikáit a megyei szinten alkalmazandó Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTiR) releváns tematikáira cserélve megmaradtak a vonatkozó tematikák országos léptékő ponthatárai. A vizsgálatból kizárásra került területek az alábbiak: - Mesterséges felszín kategóriái, - Ültetvények, - Tanyák, - Természetes gyepek - Erdık, - Vizenyıs területek, - Vizek, - Jogi oltalom alatt álló területek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület), - Ex lege területek, - Ramsari Területek. Az erdıtelepítési vizsgálatból kizárt felszínborítási kategóriák a Corine adatbázis alapján
A CORINE Land Cover kategória rendszere Összefüggı település szerkezet Nem összefüggı település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Kikötık
Erdıtelepítési alkalmasság Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt 6
A CORINE Land Cover kategória rendszere
Erdıtelepítési alkalmasság
Repülıterek Nyersanyag kitermelés Lerakóhelyek (meddıhányók) Építési munkahelyek Városi zöldterületek
Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt
Sport- és szabadidı- létesítmények Nem-öntözött szántóföldek Rizs földek Szılık Gyümölcsösök, bogyósok Rét / legelı Komplex mővelési szerkezet
Kizárt
Elsıdlegesen mezıgazdasági területek, jelentıs természetes növényzettel Lomblevelő erdık Tőlevelő erdık Vegyes erdık Természetes gyepek, természetközeli rétek Ritkás növényzet Szárazföldi mocsarak Tızeglápok Folyóvizek, vizi utak Állóvizek
3.1.1.
Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt
Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt
Erdıgazdálkodásra való alkalmasság
Az erdıgazdálkodásra való alkalmasság az alábbi képlet segítségével jellemezhetı: EGalk = TájTerm (0-4 pont) + Fizik (0-3 pont) + Kemht (0-2 pont) + KLIMAalk (0-3 pont) A képletben szereplı tényezık az alábbiak: -
TájTerm Fizik Kemht KLIMAalk
Tájtermesztési kategóriák (KDTIR), Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák (KDTIR), Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák (KDTIR) Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva
A „Tájtermesztési” kategóriát a fizikai és vízgazdálkodási kategóriák, illetve a kémhatás és mészállapot kategóriák összevonásával állítható elı. Ezek pontozását mutatja az alábbi táblázat: Tájtermesztési kategóriák 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok 2. Savanyú szerves anyagban gazdag homok 3. Meszes, szerves anyagban szegény homok 4. Meszes szerves anyagban gazdag homok 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj 6. Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok 7. Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok 8. Sekély termırétegő talajok 9. Tızeg és kotustalajok
TajTerm pont 0 2 0 1 1 2 4 0 2 7
Tájtermesztési kategóriák 10. Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok 11. Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok 12. Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok 66. Idıszakosan vízjárta területek 77. Erdık 88. Tavak, nádasok, folyóvizek 99. Települések
TajTerm pont 1 0 0 3 -
Az összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák, valamint a kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák képlet szerinti pontozása az alábbiak szerint történhet: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 7 Köves felszín 8 Kavicsos felszín 9 Szikes talajok 10 Tızeges talajok 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 77 Erdık 88 Tavak, nádasok, folyóvizek 99 Települések
Fizik pont 2 2 3
Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg 30-50 cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók 7 Futóhomok 8 Köves, sziklás területek 66. Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 77 Erdık 88 Tavak, nádasok és folyóvizek 99 Települések
Kemht pont 1 2
1 0 1 0 0 0 2 1 -
2 1
0 0 1 -
Az alkalmasság szerint pontozott „Erdészeti klímazónák” az országos vizsgálat adatbázisának megfelelı pontozást kaptak. Klíma Bükkös Gyertyános - tölgyes Kocsánytalan tölgyes - cseres Erdıssztyepp
KLIMA alk 3 2 1 0
KLIMA kv 0 0 0 3
8
3.1.2.
Erdı iránti környezeti igény
Az erdıtelepítési alkalmasságot nemcsak az erdıgazdálkodásra való alkalmasság határozza meg, hanem az erdı iránti környezeti igény, környezetvédelmi szükségesség. Az erdı iránti környezeti igényt az alábbi tényezık befolyásolják: E_KVszüks = T.FIZ (0-2 pont) + LEJT (0- 4 pont) + VÍZV (0-3 pont) + KLIMAkv (0-3 pont) A képletben szereplı tényezık az alábbiak: - T.FIZ A talaj fizikai félesége (DKTiR), - LEJT Lejtıkategória, - VÍZV Felszín alatti vízvédelmi területek, - KLIMAkv Erdészeti klímazónák a környezeti igény szerint pontozva. A lejtıkategória, a felszín alatti vízvédelmi területek és az erdészeti klímazónák pontozása és térképe az országos vizsgálat szerint történt. A talaj fizikai féleségének pontozását a DKTiR alapján a TAKI munkatársai végezték el, az alábbiak szerint megfeleltetve azt az Agrotopográfiai adatbázisnak: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 7 Köves felszín 8 Kavicsos felszín 9 Szikes talajok 10 Tızeges talajok 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 77 Erdık 88 Tavak, nádasok, folyóvizek 99 Települések Lejtfok (%) 0-10 11- 20 21-30 31-40 41-50 51-
Fizik 0 0 0 0 2 0 1 1 0 2 1 -
LEJT 0 1 2 3 4 4
Vízvédelem -Nyílt karsztos területek -Félig fedett karsztok -Karsztos vízbázisok hidrogeol. védıterületei -Gyógyvíznek minısülı vízbázisok hidrogeol. védıter. -Hidrogeológiai védıterületek -A fı vízadó 50 m-nél kisebb mélységben van -A fó vízadó 50-100 m közt, a fedıréteg homok vagy kavics -Parti szőréső vízbázisok hidrog. védıterületei -Talajvíz bázisok hidrogeol. védıterületei Nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó réteg van Egyéb területek
VIZV 2 2 1 1 4 0
9
Klíma
KLIMA alk
Bükkös Gyertyános - tölgyes Kocsánytalan tölgyes – cseres Erdıssztyepp
3.1.3.
3 2 1 0
KLIMA kv 0 0 0 3
Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép
A fenti két tényezıt összegezve az elvi 0-24-ig terjedı skála áll elı. Ezt az alábbiak szerint lehet felosztani: 1. 1-5 pontig: 2. 6-10 pontig: 3. 11-17 pontig:
3.2.
erdıtelepítésre feltételesen alkalmas, erdıtelepítésre alkalmas és erdıtelepítésre kiválóan alkalmas.
Szántóföldi alkalmasság
A megyei szintő feladatok elvégzéséhez a talajok vonatkozásában az országos léptékben használt Agrotopográfiai adatbázis releváns tematikáit a megyei szinten alkalmazandó Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszerrel (DKTiR) releváns tematikáira kellett lecserélni. Az alábbi táblázat a DKTiR adatbázisból az agráralkalmasság számításához használható talajtani paramétereket tartalmazza, illetve azok megfeleltetését az országosan használt AGROTOPO paramétereknek: Kiindulási talajtani paraméterek Agrotopo / országos szint 1. talaj fizikai félesége 2. vízgadálkodási tulajdonságok 3. kémhatás és mészállapot
Megfeleltethetı talajtani paraméterek Kreybig-féle adat / megyei szint 1. összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák
A megyei szintő agráralkalmassági számításnál használt talajtani paraméterek 1. tájtermesztési kategóriák
2. kémhatás és mészállapot 3. szervesanyag-készletre vonatkozó kategóriák
2. szervesanyag ellátottsági kategóriák
A fizikai és vízgazdálkodási kategóriákat illetve a kémhatás és mészállapot kategóriákat összevonásával az ún. tájtermesztési kategóriát alkalmaztuk egyik paraméterként. A rendelkezésre álló talajszelvény adatokból humuszos réteg vastagsági és humusztartalom osztályokat alkottunk, majd ezek alapján ún. szervesanyag ellátottság kategóriákat határoztunk meg. Az agráralkalmasság értékeléshez a tájtermesztési és a szervesanyag ellátottsági kategóriákból kereszttáblázatot hoztunk létre. A kereszttáblázat elemeinek agráralkalmasság értékeit 1-3 terjedı agrár-alkalmassági skálán adtuk meg. (1=gyenge, 2= közepes, 3=jó) Szervesanyag ellátottsági kategóriák
Tájtermesztési kategóriák 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok 2. Savanyú szerves anyagban gazdag homok 3. Meszes, szerves anyagban szegény homok 4. Meszes szerves anyagban gazdag
Rossz
Gyenge
Közepes
Jó
Igen jó
1
1
1
2
2
1
1
1
2
2
1
1
1
2
2
1
1
2
2
3 10
Szervesanyag ellátottsági kategóriák
Tájtermesztési kategóriák homok 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj 6. Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok 7. Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok 8. Sekély termırétegő talajok 9. Tızeg és kotustalajok 10. Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok 11. Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok 12. Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok 66. Idıszakosan vízjárta területek 77. Erdık 88. Tavak, nádasok, folyóvizek 99. Települések
Rossz
Gyenge
Közepes
Jó
Igen jó
2
2
3
3
3
1
2
2
3
3
1
1
1
2
3
1 1
1 1
1 1
1 1
2 2
1
1
1
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 -
1 -
1 -
2 -
2 -
Az így létrejött három kategóriás agráralkalmassági térképbıl kivettük a mesterséges felszín alábbi kategóriáit és az erdıterületeket és a vízhatással érintett területeket. A CORINE Land Cover kategória rendszere
Szántóföldi alkalmasság
Összefüggı település szerkezet Nem összefüggı település szerkezet Ipari vagy kereskedelmi területek Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek Kikötık Repülıterek Nyersanyag kitermelés Lerakóhelyek (meddıhányók) Építési munkahelyek Városi zöldterületek
Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt Kizárt
Sport- és szabadidı- létesítmények Nem-öntözött szántóföldek Rizs földek Szılık Gyümölcsösök, bogyósok Rét / legelı Komplex mővelési szerkezet
Kizárt
Elsıdlegesen mezıgazdasági területek, jelentıs természetes növényzettel Lomblevelő erdık Tőlevelő erdık Vegyes erdık Természetes gyepek, természetközeli rétek Ritkás növényzet Szárazföldi mocsarak Tızeglápok
Kizárt Kizárt
Kizárt Kizárt Kizárt
Kizárt Kizárt 11
A CORINE Land Cover kategória rendszere Folyóvizek, vizi utak Állóvizek
3.3.
Szántóföldi alkalmasság Kizárt Kizárt
A környezeti érzékenység értékelése
A környezeti érzékenység értékelése az élıvilág, a talaj és a vízbázisok érzékenységének vizsgálatát jelenti. Az egyes tényezıknél a vizsgálat tárgya, hogy adott tulajdonság jelen van-e az egyes területi egységeken avagy nincs. Az élıvilág érzékenységnél a természetvédelem alaptérképei alapján, vízbázisok érzékenységénél a felszín alatti vízvédelmi területek és a nitrát-érzékeny területek, a talajérzékenységnél pedig az erózió mértéke illetve a talaj sérülékenysége figyelembevételével készültek a vizsgálatok. Az alapadatok méretaránya az élıvilág-érzékenységi térképeknél megközelíti az 1:50000-es léptékét, sıt egyes esetekben közel táblahatáros (1:10000), mivel a Nemzeti Parkok munkatársai elsısorban kataszteri térképeken terveznek vagy a CLC50 felszínborítási térképeket használják az egyes lehatárolások kialakításához. A vízbázisok védelme részben a településsoros nitrátérzékeny települések listája alapján készült, valamint az országos vizsgálatnál is használt felszín alatti vízvédelmi területek térképébıl. A talajérzékenységi tényezınél a talaj sérülékenységét az 1:25000-es DKTiR-bıl származtatták az MTA TAKI munkatársai. A környezeti érzékenység szintézis térkép azt mutatja, hogy a három tényezıbıl hány fed át adott helyen, így egy terület 3, 2, 1 pontot kaphatott. 0 pontot kaptak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból kizárt területek a mesterséges felszínek.
3.3.1.
Élıvilág-érzékenység
Az élıvilág érzékenységet a jogi oltalom alatt álló területek, az ökológiai hálózat területei, a Natura2000 területek és az ex-lege területek alkotják. Magyarország jogi oltalom alatt álló területei: Nemzeti park - az ország egy jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedéső területe, melynek elsıdleges rendeltetése a különleges jelentıségő, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mőködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elısegítése. Tájvédelmi körzet - az ország egy jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggı területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetı jelleget alakított ki, és elsıdleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megırzése. Természetvédelmi terület - az ország egy jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amely alkalmas egy vagy több természeti érték, illetve azok összefüggı rendszerének védelmére.
Ökológiai hálózat: Kijelölésének célja a védett területeken kívüli természetes és természetközeli élıhelyek fennmaradásának biztosítása, elszigetelıdésüknek megakadályozása. Ennek érdekében az egyes területeket olyan struktúrában értékeli és kezeli, hogy a kisebb–nagyobb élıhelyek összekapcsolódása megvalósuljon.
12
Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió egységes szempontrendszere szerint kijelölt, európai jelentıségő védett területek hálózata. Olyan fajok és élıhelyek védelmét is elıírja, amelyek hazánkban eddig nem voltak védettek. Ex-lege területek: A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 23. §-ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom és földvár. A 28. §-ban foglaltak alapján a védett láp és a szikes tó országos jelentıségő természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelı, kunhalom és a földvár országos jelentıségő természeti emléknek minısül. A térképen csak a szikes tavak és lápok szerepelnek. Láp: olyan földterület, amely tartósan vagy idıszakosan víz hatásának kitett, illetıleg amelynek talaja idıszakosan vízzel telített, és •
amelynek jelentıs részén lápi életközösség, illetve lápi élı szervezetek találhatók, vagy
•
talaját változó kifejlıdéső tızegtartalom, illetve tızegképzıdési folyamatok jellemzik.
Szikes tó: olyan természetes vagy természetközeli vizes élıhely, amelynek medrét tartósan vagy idıszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. Az élıvilág-érzékenységi szintézis térkép elıállításánál tehát azt vizsgáltuk, hogy a fent szereplı kategóriák valamelyike által érintett-e egy terület avagy sem.
3.3.2.
Talajérzékenység
Az országos szinten a talaj érzékenységének meghatározása csak az erózió mértékével történt a talajveszteség lehetséges mértékének becslésével. Ezek alapján 2 t/ha/év mennyiség felett érzékenynek tekinthetı a területet. A talajerózió csak egy eleme a degradációs folyamatoknak, így a megyei szinten az erózióérzékenységen túl a fizikai- és a kémiai degradációra érzékeny, sérülékeny területek is lehatárolásra kerültek. Az elhatároláshoz a KDTIR fizikai-, kémiai-, tájtermesztési- illetve szervesanyag ellátottsági tematikáinak kategórizálására került sor az alábbiak szerint (yes – sérülékeny, no – nem sérülékeny): 1. Szélsıséges kémhatás viszonyok Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 7 Köves felszín 8 Kavicsos felszín 9 Szikes talajok 10 Tızeges talajok 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 77 Erdık 88 Tavak, nádasok, folyóvizek 99 Települések Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín
Fizik_erz no no no no no no no no no no no Kemht_erz no yes 13
Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg 30-50 cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók 7 Futóhomok 8 Köves, sziklás területek 66. Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 77 Erdık 88 Tavak, nádasok és folyóvizek 99 Települések
Kemht_erz
Szervesanyag ellátottsági kategóriák
Szerv_ellat_erz no no no no no
1. rossz 2. gyenge 3. közepes 4. jó 5. igen jó 2. fizikai degradáció Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák 1 Jó víztartó és vízvezetıképességő talajok 2 Közepes vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó talajok 3 Gyenge vízvezetıképességő, a vizet erısen tartó, erısebben repedezı talajok 4 Nagy vízvezetıképességő, még jó víztartó talajok 5 Igen nagy vízvezetıképességő, gyengén víztartó talajok 6 Jó vízvezetıképességő, a vizet igen erısen tartó talajok 7 Köves felszín 8 Kavicsos felszín 9 Szikes talajok 10 Tızeges talajok 66 Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 77 Erdık 88 Tavak, nádasok, folyóvizek 99 Települések Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák 1 Túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésszel telített talajok 2 Túlnyomóan savanyú, mésszel telítetlen feltalajú, az altalajban már a felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 Túlnyomóan savanyúbb, telítetlen talajok, melyek altalaja a felszín közelében nem tartalmaz szénsavas meszet 4 Szántóföldi mővelésre alkalmas szikes talajok. Feltalajuk általában savanyú, mésszel többnyire javíthatók. A termıréteg vastagsága 50 cm vagy több. 5 Szántóföldi mővelésre kevéssé vagy feltételesen alkalmas szikes talajok. Mésszel feltételesen javíthatók. Termıréteg 30-50 cm. 6 Szántóföldi mővelésre alkalmatlan szikes talajok, mésszel nem javíthatók 7 Futóhomok 8 Köves, sziklás területek 66. Idıszakosan vízállásos, vízjárta területek 77 Erdık 88 Tavak, nádasok és folyóvizek 99 Települések
no
yes yes no no no -
Fizik_erz no no yes no yes no yes no no no yes Kemht_erz no no no no
yes yes yes 14
Tájtermesztési kategóriák 1. Savanyú szerves anyagban szegény homok 2. Savanyú szerves anyagban gazdag homok 3. Meszes, szerves anyagban szegény homok 4. Meszes szerves anyagban gazdag homok 5. Kitőnı vályog és öntésiszap talaj 6. Felszínben savanyú, kitőnı vályog- és agyagtalajok 7. Igen erısen kötött savanyú mészigényes agyagok és vályogok 8. Sekély termırétegő talajok 9. Tızeg és kotustalajok 10. Mezıgazdasági termelésre alkalmas szikes talajok 11. Mezıgazdasági termelésre feltételesen alkalmas szikes talajok 12. Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan szikes talajok 66. Idıszakosan vízjárta területek 77. Erdık 88. Tavak, nádasok, folyóvizek 99. Települések Szervesanyag ellátottsági kategóriák 1. rossz 2. gyenge 3. közepes 4. jó 5. igen jó
TajTerm_erz no no no no no no no yes Szerv_ellat_erz yes no no no no
Ezek alapján érzékenynek minısült egy terület, ha több, mint két tényezı szempontjából érzékenynek mutatkozott.
3.3.3.
Vízbázisok érzékenysége
A környezeti érzékenység harmadik összetevıjeként a területtel kapcsolatos vízvédelmi szempontok vizsgálata történt meg, ami során a nitrátérzékeny és a felszín alatti vízvédelmi területek kerültek számbavételre. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában kapott helyet a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló rendelet. A rendelet célja a vizek védelme a mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévı nitrátszennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezıgazdasági tevékenységekre és a mezıgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. A nitrátérzékeny területek felsorolását a 49/2001-es rendelet mellékletében lévı településsoros lista tartalmazza. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI) által meghatározott felszín alatti vízvédelmi kategóriák közül az alábbiak figyelembe vételével készült az elemzés: - állami tulajdonú felszíni vizek 0,25km széles parti sávval, - nyílt karsztos területek, - karsztos vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - partiszőréső vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - talajvízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - gyógyvíznek nem minısülı vízbázisok hidrogeológiai védıterületei, - félig fedett karszt, - hidrogeológiai védıterületek, - a fı vízadó 50m-nél kisebb mélységben van, - a fı vízadó 50-100m közt és fedı homok vagy kavics, - nincs fı vízadó, de a felszínközelben jó vízadó van. A fentiek alapján érzékenynek minısül egy terület, ha bármely kategória megjelenik egy területegységen. Az átfedéseket nem vizsgálva 0 vagy 1 pontot kaphat egy adott terület.
15
3.3.4.
Szintetizált környezet-érzékenység
A fenti három tényezıt – élıvilág-érzékenység, talajérzékenység, vízbázisok érzékenysége – területileg egymásra fektetve megállapítható, hogy egy-egy pixelen hány tulajdonság érvényesül egyszerre. Ennek értelmében egy terület 3, 2, 1 pontot kaphat, illetve 0 pontot kapnak a kizárt területek és azok, ahol semmilyen érzékenységi tényezı nincs. A vizsgálatból ki lettek zártva a mesterséges felszínek.
3.4.
Az ökotípusok létrehozása
Az elızıek szerint történt az egyes tényezık kidolgozása. Minden tényezı 1, 2 vagy 3-as értéket kapott, illetve 0 értéket a kizárt területek. Az ökotípus képzésnél ezeket a tulajdonságokat kombinálva vizsgálható az egyes tényezık dominanciája. Az ökotípus képzés a Tisza-térség földhasználati vizsgálatánál alkalmazottak szerint történt. Ennek megfelelıen az alábbi kategóriák kerültek kialakításra: 1. „jó illetve kiváló termıképességő agrárterületek” Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 2. 2. „gyenge illetve közepes termıképességő agrárterületek ”: a szántóföldi alkalmassági dominancia erısebb az erdıtelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termıképességő. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 2-es volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 1. 3. „környezetileg érzékeny agrárterületek”: jó, illetve kiváló termıképességő területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a szántóföldi alkalmasság 3-as volt, az erdészeti alkalmasság kisebb vagy egyenlı, mint 2, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 4. „erdıtelepítésre javasolt területek”: Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 2. 5. „védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek”: Az erdıtelepítési dominancia erısebb a szántóföldi alkalmassági dominanciánál, a terület erdıtelepítésre figyelembe vehetı. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 2-es volt és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 1. 6. „erdıtelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek”: Erdıtelepítésre indokolt területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha az erdészeti alkalmasság 3-as volt, a szántóföldi alkalmasság kisebb vagy egyenlı, mint 2, de a környezeti érzékenység szintén 3-as értéket vitt az ökotípus jellemzésébe. 7. „jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek”: A területnek az erdıtelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemzı, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 3-as volt és a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı, mint 2. 8. „gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek”:
16
Mind az erdıtelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mind a szántóföldi alkalmasság, mind az erdészeti alkalmasság 2-es volt és a környezeti érzékenység kisebb vagy egyenlı, mint 1. 9. „környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek”: Mind erdıtelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület, magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha mindhárom érték 3-as volt. 10. „gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek”: A környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge termelési adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet. Ezt a minısítést kapta egy terület, ha a környezeti érzékenység 3-as vagy 2-es és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 2. Avagy a környezeti érzékenység 1-es vagy 0-ás és a többi kategória kisebb vagy egyenlı, mint 1. 000 – a továbbiakban nem vizsgált terület
17
4.
A metodika bemutatása Pest megye példáján
A következıkben bemutatjuk a fent ismertetett adatbázisok és metodika segítségével készült vizsgálat Pest megyére vonatkozó eredményeit.
4.1.
Erdıtelepítési alkalmasság 4.1.1.
Erdıgazdálkodásra való alkalmasság
Az erdıgazdálkodásra való alkalmasság területi statisztikáit a pontok szerint az alábbi táblázat tartalmazza (a pontok 0-12 intervallumba eshetnek): Pont 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Összesen
Terület ha % 393339 56,9 61664 8,9 22370 3,2 56610 8,2 83827 12,1 48332 7,0 11133 1,6 11302 1,6 511 0,1 2272 0,3 37 0,0 691397 100,0
18
19
4.1.2.
Erdı iránti környezeti igény
Az erdı iránti környezeti igény területi statisztikáit a pontok szerint az alábbi táblázat tartalmazza (a pontok 0-12 intervallumba eshetnek): Pont 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Összesen
Terület ha % 415310 60,1 14547 2,1 6687 1,0 72357 10,5 49420 7,1 21346 3,1 33117 4,8 36915 5,3 5900 0,9 35381 5,1 355 0,1 19 0,0 691354 100,0
20
21
4.1.3.
Szintetizált erdıtelepítési alkalmasság térkép
A fenti két tényezıt összegezve az elvi 0-24-ig skálán a gyakorlatban 0-16 pontszámok jöttek létre. A pontszámokhoz tartozó területek bontását az alábbi táblázat szemlélteti. Pont 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Összesen
Terület ha 382822 1243 1137 4120 10782 22174 39999 86232 34033 21035 57058 21923 1858 6604 144 186 4 691354
% 55,4 0,2 0,2 0,6 1,6 3,2 5,8 12,5 4,9 3,0 8,3 3,2 0,3 1,0 0,0 0,0 0,0 100,0
22
23
Az országos vizsgálatnál az elméleti 0-24-ig intervallumot az alábbiak szerint osztottuk 3 részre: 1. 1-5 pontig: erdıtelepítésre feltételesen alkalmas, 2. 6-10 pontig: erdıtelepítésre alkalmas és 3. 11-17 pontig: erdıtelepítésre kiválóan alkalmas. Mivel a megyei vizsgálatnál a 2. és 3.kategóriát határoló 10 ponthoz 57058 ha tartozik, a területnek 8,3 %-a ezért két verziót készítettünk a további vizsgálat folyamán: az egyik verzióban a 3. kategória határát egy ponttal lejjebb 10 pontnál húztuk meg, a másik verziónál nem tértünk el az országos vizsgálat ponthatáraitól. Ennek értelmében az alábbi területi megoszlások jöttek létre a két verzió szerint (a térképeket a melléklet tartalmazza):
Kategória Vizsgálatból kizárt terület Feltételesen alkalmas erdıtelepítésre Alkalmas erdıtelepítésre Kiválóan alkalmas erdıtelepítésre Összesen
1. verzió területei (10 ponttól) ha % 382822 55,4 39456 5,7 181299 26,2 87777 12,7 691354 100,0
2. verzió területei (11 ponttól) ha % 382822 55,4 39456 5,7 238357 34,5 30719 4,4 691354 100,0
Országos vizsgálat ha % 338554 53,0 30261 4,7 207726 32,5 62207 9,7 691354 100,0
A megyei tervek elkészítésénél érdemes megvizsgálni ilyen esetben több verziót, mivel a léptékváltás miatt alkalmazott adatbáziscsere okozhat ilyen típusú eltéréseket. Látható ebben az esetben is, hogy inkább az 1. verzió áll közelebb az országos vizsgálat eredményéhez (9,7 %), 3 %-kal ugyan nagyobb a potenciális terület, de a potenciális területek talán érdemesebb bıvebb körben kijelölni, mint szőkíteni, ebben az esetben ez a szőkítés 5 %-ot jelenten, ami megyei viszonylatban igen jelentıs.
24
25
26
4.2.
Szántóföldi alkalmasság
Pest megye területére a háromkategóriás agráralkalmassági térkép területi statisztikája az alábbiak szerint alakul: Kategória Vizsgálatból kizárt terület Legkevésbé alkalmas terület Alkalmas terület Kiváló adottságú terület Összesen
terület ha % 291053 42,1 133822 19,4 115910 16,8 150757 21,8 691542 100,0
27
28
4.3.
Környezeti érzékenység
A környezeti érzékenység területi statisztikája az alábbiak szerint alakul: Kategória Vizsgálatból kivett területek Legkevésbé érzékeny területek Érzékeny területek Legérzékenyebb területek Összesen
Terület ha 258929
% 37,6
286835 138385 5180 689329
41,6 20,1 0,8 100,0
29
30
4.4.
Ökotípusok létrehozása
Mivel az erdıtelepítési alkalmasságnál két verzió született, ezért az ökotípus-képzést is mindkét verzióval el kellett végezni. Ezek területi statisztikáit egy táblázatban szemléltetjük az összehasonlíthatóság érdekében:
A terület meghatározottsága 1 2 3 4 5 6 7 8
9
1 0 0
Jó illetve kiváló termıképességő agrárterületek Gyenge illetve közepes termıképességő agrárterületek Környezetileg érzékeny agrárterületek Erdıtelepítésre javasolt területek Védelmi célú erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek Erdıtelepítésre figyelembe vehetı, környezetileg érzékeny területek Jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek Gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdıtelepítésre javasolt területek Környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdıtelepítésre javasolt területek Gyenge agrártermelési és erdıtelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek Kizárt területek Összesen
1. verzió (10 ponttól) Terület Terület (ha) (%)
2. verzió (11 ponttól) Terület Terület (ha) (%)
125799
18,3
133897
19,4
22723 14 62501
3,3 0,0 9,1
22732 14 13791
3,3 0,0 2,0
29478
4,3
57200
8,3
17
0,0
4
0,0
24834
3,6
16736
2,4
50780
7,4
68923
10,0
0
0,0
0
0,0
253736 119387 689269
36,8 17,3 100,0
256926 119046 689269
37,3 17,3 100,0
Látható a táblázatból, hogy annál a verziónál, ahol magasabb a kiváló erdıtelepítési alkalmasságú területek aránya, ott az ökotípusoknál is megjelenik ez a hatás (4. és 7. ökotípus), a második verziónál magasabb az extenzív (védelmi célú) erdıhasználat aránya és az intenzív szántóföldi használaté.
31
32
33
