Módszertani megjegyzések – A változások hatása A 2016. évi számítások során az alábbi okokból vizsgáltuk felül a nemzeti számlák adatait: – a módszertanban két területet (a lakásszolgáltatás becslését, illetve a külföldre fizetett és a külföldről kapott munkavállalói jövedelem számítását) érintő változtatás miatt; – az ESA2010 bevezetésekor kért derogáció megszűnése miatt (az értéktárgyak beszerzése és eladása egyenlegének beemelése a bruttó felhalmozás adatokba); – egyéb módszertani változások; – néhány esetben az adatok ellenőrzése, véglegesítése során talált, rutinrevízióként végzett hibajavításokat, korrekciókat, a 2014. évi forrás-felhasználás táblák összeállításának eredményeit, valamint a számításokhoz felhasznált adatforrásokban történt változásokat vezettük át. 1. tábla A változások hatása a GDP-re
Év
2017. 2016. szeptemberben szeptemberben publikált publikált
Különbség
folyó áron, milliárd forint
%
2017. 2016. szeptemberben szeptemberben publikált publikált volumenindex, előző év=100,0
1995
5 835,6
5 819,2
16,4
0,3
–
–
1996
7 122,5
7 103,9
18,6
0,3
100,0
100,0
1997
8 833,3
8 812,4
20,9
0,2
103,3
103,3
1998
10 456,5
10 433,1
23,3
0,2
104,2
104,2
1999
11 660,6
11 637,9
22,7
0,2
103,2
103,2
2000
13 350,1
13 321,5
28,5
0,2
104,2
104,2
2001
15 419,1
15 383,4
35,7
0,2
103,8
103,8
2002
17 461,7
17 421,6
40,1
0,2
104,5
104,5
2003
19 138,9
19 077,3
61,6
0,3
103,8
103,8
2004
21 099,1
21 023,6
75,4
0,4
105,0
105,0
2005
22 559,9
22 470,8
89,1
0,4
104,4
104,4
2006
24 257,0
24 153,0
103,9
0,4
103,9
103,9
2007
25 680,2
25 560,4
119,8
0,5
100,4
100,4
2008
27 193,6
27 071,9
121,8
0,4
100,9
100,9
2009
26 424,6
26 297,4
127,2
0,5
93,4
93,4
2010
27 224,6
27 085,9
138,7
0,5
100,7
100,7
2011
28 304,9
28 166,1
138,8
0,5
101,7
101,7
2012
28 781,1
28 660,5
120,5
0,4
98,4
98,4
2013
30 247,1
30 127,3
119,7
0,4
102,1
102,1
2014
32 591,7
32 400,1
191,6
0,6
104,2
104,0
2015
34 324,1
33 999,0
325,1
0,9
103,4
103,1
1
2. tábla A változások hatása a GNI-ra Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2017. 2016. szeptemberben szeptemberben publikált publikált folyó áron, milliárd forint 5 651,8 5 635,4 6 861,5 6 842,9 8 375,7 8 354,8 9 894,0 9 870,6 11 019,3 10 996,6 12 710,7 12 682,1 14 669,1 14 633,4 16 585,7 16 545,5 18 285,6 18 224,0 19 989,9 19 914,5 21 347,3 21 258,2 23 020,8 22 916,8 23 994,9 23 875,1 25 536,9 25 415,1 25 231,0 25 103,8 25 966,9 25 828,2 26 995,0 26 858,4 27 636,1 27 517,9 29 455,3 29 339,0 31 231,1 31 042,0 32 795,7 32 404,2
Különbség % 16,4 18,6 20,9 23,3 22,7 28,5 35,7 40,1 61,6 75,4 89,1 103,9 119,8 121,8 127,2 138,7 136,6 118,2 116,3 189,2 391,5
0,3 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,6 1,2
1. Módszertani változtatások 1.1.
A lakásszolgáltatás elszámolásában végrehajtott módszertani változások
Több kisebb módosítást hajtottunk végre a lakásszolgáltatás számítása során. A legnagyobb mértékű változást a nettó jelzáloghitel elszámolásának módosítása eredményezte. A nettó jelzáloghitel a saját lakásszolgáltatás nettó működési eredménye számításának egyik eleme, a költségelem módszer első, kísérleti számítása óta használatos volt Magyarországon. Az uniós módszertannak történő teljesebb megfelelés érdekében a jelzáloghitel nettó összegét nem vesszük figyelembe a nettó működési eredmény számítása során. Egyéb kisebb mértékű változásokat is bevezettünk: korrigáltuk a nemzetgazdaságra vonatkozó teljes lakóterület értékét (adatjavítás), a tárgyévet követő év január 1-jei állomány adata helyett az átlagos tárgyévi állományadat értékét alkalmazzuk, felülvizsgáltuk a garázsok területének átlagos nagyságát, valamint az általános fogyasztóiár-index helyett áttértünk a bérleti díj változását kifejező egyedi árindex alkalmazására a magántulajdonban lévő bérlakások bérleti díjának becslésénél. 2
3. tábla A lakásszolgáltatás elszámolásával kapcsolatos változások átvezetésének hatása Megnevezés Bruttó hozzáadott érték változása, millió forint Változás a GDP %-ában
1.2.
2010
2011
117 189 116 415 0,43
0,41
2012
2013
2014
2015
98 543
97 249
94 601
78 900
0,34
0,32
0,29
0,23
Változás a külföldre fizetett és külföldről kapott munkavállalói jövedelemben A változás lényege, hogy a módszertani előírásoknak megfelelően a területen kívüli szervezeteknél (nagykövetségek, külképviseletek) foglalkoztatottak munkavállalói jövedelmét is belevettük a számításokba. A Magyarországon rezidens, de külföldön lévő területen kívüli szervezeteknél (magyar nagykövetségek, külképviseletek) foglalkoztatott nem magyar rezidens munkavállalók jövedelmét a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól származó adatokból becsültük. Az alapadatok 2014-től állnak rendelkezésre, a becslést 2011-ig vezettük vissza. A Magyarországon lévő külföldi nagykövetségeknél, képviseleteknél (nem magyar rezidens területen kívüli szervezetek) foglalkoztatott magyar rezidens munkavállalók jövedelmének becsléséhez adóhatóságtól származó adatokat használtunk fel.
Ennek a módszertani változásnak a GDP-re nem volt hatása, viszont módosította a GNI-adatokat. 4. tábla A területen kívüli szervezeteknél foglalkoztatottak munkavállalói jövedelmének hatása a GNI-ra Megnevezés Magyar rezidens munkavállalóknak a külföldi követségeken fizetett munkavállalói jövedelem, millió forint Nem magyar rezidens munkavállalóknak magyar követségeken fizetett munkavállalói jövedelem, millió forint A GNI változása folyó áron, millió forint Változás a GNI %-ában
2011
3
2012
2013
2014
2015
4 272
4 301
4 091
4 153
4 338
2 816
2 996
3 105
3 283
3 548
1 456
1 305
986
870
790
0,01
0,00
0,00
0,00
0,00
2. Az értéktárgyak beszerzése és eladása egyenlegének beemelése a bruttó felhalmozás adatokba A magyar nemzeti számlákban először készült becslés az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegére vonatkozóan. 2017-ig mentességgel rendelkeztünk a tranzakció becslését illetően. A következőkben ismertetjük a számításokhoz használt adatforrásokat és módszert. Az értéktárgyak között a drágakövek és nemesfémek (pl. gyémánt, nem monetáris arany, platina, ezüst), az antik és egyéb művészeti tárgyak (pl. festmények, szobrok), valamint egyéb értéktárgyak (pl. drágakövekből és nemesfémekből készített ékszerek és gyűjteménydarabok) értékét számoljuk el. A becslés alapját a külkereskedelem- és a teljesítménystatisztikai adatok jelentették. Az értéktárgyak kibocsátása ez idáig is részét képezte a termelés értékének, de az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegét nem mutattuk ki a felhasználási oldalon. Most a nemzetgazdaság egészére készült becslés az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegére vonatkozóan, 1995-ig visszamenőleg. 5. tábla Az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegének számítása Értéktárgyak importértéke (kombinált nómenklatúra /KN/ 7113, 7114, 7116, 7118, 9701, 9702, 9703, 9705, 9706) Kibocsátás az ékszergyártás (TEÁOR 3212) és az alkotóművészet (TEÁOR 9003) szakágazatokban Kereskedelmi árrés az ékszergyártás szakágazatban Kereskedelmi árrés a legismertebb művészeti galériákban és az ékszerkereskedésekben, valamint a legnagyobb forgalommal rendelkező érmekibocsátó szervezetek árbevétele Értéktárgyak exportértéke (KN 7113, 7114, 7116, 7118, 9701, 9702, 9703, 9705, 9706). Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege
+ + + + =
A becslés során figyelmen kívül hagytuk a hivatalosfizetőeszköz-gyártással foglalkozó Magyar Pénzverő Zrt. adatait. Feltételeztük, hogy az ékszergyártó szakágazat folyó termelőfelhasználásának részét képező drágakövek és nemesfémek import eredetűek, ezért ezek értékét nem vettük figyelembe a becsléshez használt külkereskedelmi adatokban. 6. tábla Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege
Év
2010 2011 2012 2013 2014 2015
Import, millió forint 1 5 673 7 056 8 299 7 428 12 610 11 193
Ékszergyártás
Alkotóművészet
kibocsátása (S.11+S.14), millió forint 2
3 4 348 5 563 4 763 3 890 5 044 5 121
18 296 19 748 19 576 23 827 27 151 29 630
Értéktárgyak Hatás Kereskedelmi a beszerzésének árrés és az Export, millió és eladásának GDPérmekibocsátás forint re, % egyenlege, árbevétel, millió millió forint forint 4 5 1+2+3+4-5 4 894 1 869 31 342 0,12 4 812 3 519 33 660 0,12 6 096 8 274 30 460 0,11 5 636 6 551 34 230 0,11 6 085 8 775 42 115 0,13 6 981 6 783 46 142 0,13 4
3. Egyéb, kisebb módszertani változások A több kisebb tétel közül a legfontosabb kettőt részletesen is bemutatjuk az alábbiakban. 3.1.
Pénzügyi szervezetek felügyeleti díja
A központi bank díjakkal és jutalékokkal csökkentett kibocsátását el kell számolni a hitelintézetek folyó termelőfelhasználásaként. 2014-re és 2015-re a felosztott kibocsátás tartalmazta a felügyeleti díjat, amit most korrigáltunk. 7. tábla A felügyeleti díj elszámolásában történt módosítás hatása Megnevezés Hitelintézetek folyó termelőfelhasználása, millió forint Hitelintézetek bruttó hozzáadott értéke, millió forint Hatás a GDP-re a GDP %-ában
3.2.
2014
2015
–8 629
–9 120
8 629
9 120
0,03
0,03
Az állami garanciaalapok átsorolása szektorból a kormányzati szektorba
a
pénzügyi
vállalati
Az EDP-jelentéssel összhangban, az Eurostattal történt konzultációt követően az állami garancialapokat átsoroltuk a pénzügyi vállalati szektorból a kormányzati szektorba 2013-tól kezdődően. 8. tábla Az állami garanciaalapok átsorolásának hatása (millió forint) Megnevezés 2013 2014 2015 Bruttó hozzáadott érték –383 327 3 150 Közösségi fogyasztás 449 510 1 708
5
4. Rutinrevíziókból származó egyéb változások (éves adatok véglegesítése, forrás-felhasználás táblák integrálása, adatjavítások) A 2015. évi adatok véglegesítése, a 2014. évi forrás-felhasználás táblák integrálása és az egyéb adatjavításokból származó változások szintén módosították a bruttó hazai termék értékét. 9. tábla A rutinrevíziók és az egyéb adatjavítások hatása a GDP-re Megnevezés A GDP változása folyó áron, millió forint Változás a GDP %-ában
2012 0 0,00
6
2013 449 0,00
2014 95 999 0,30
2015 128 019 0,38
