A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7.
Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet
[email protected]
Tömegesedés a felsőoktatásban
A tanulók aránya a 20-24 éves népesség körében (%)
Magyarország OECD EU (19)
1995 2000 22,5 32,3 30,3 32,9
35,3 36,5
2005 46,6 40,6 41,9
2008 48,4 42,3 43,5
Forrás: Education at a Glance. Idézi: Jelentés a magyar közoktatásról. 2010. Bp., OFI, 2011.
A tömegesedés következményei Problémás területek: • Motiváció • Önállóság • Alapkompetenciák: olvasás, írás • Gondolkodás, véleményalkotás • „Értelmiségi stratégiák”
(információgyűjtés, rendezés, érvelés, prezentáció stb.)
• Tömegesedés reflexió szükségessége DE: • Gyors tömegesedés. • Gyors átállás a Bologna-rendszerre. • A tandíj (finanszírozás) politikai kérdéssé válik.
Minőségfogalom a magyar felsőoktatásban • A tanítás minőségét a felvett tanulók „minősége” határozza meg. • Az elitoktatás eredményesebb, mint a tömegoktatás. • Az elvárások szigorítása emeli a minőséget. • A minőség tartalmi kérdés, a módszertan (forma) másodrendű.
Hagyományos keretek a felsőoktatásban Módszertani értelmezés
• • • • • •
a tanár előad, a hallgató befogad Előadás Szeminárium kérdve kifejtő módszer Referátum a hallgató előadása, tartalmi értékelés anyaggyűjtés, reprodukálás Beadandó zárt kérdések, ismeretek Zárthelyi reprodukálás, normaorientált Vizsga értékelés
Kiindulási pont: A felsőoktatásnak nincs módszertani válasza a tömegesedésre.
• • • • •
Normaorientált tervezés. Tanárközpontú módszerek. Zárt, reproduktív feladatok. Normaorientált értékelés. Fejlesztés helyett hibáztatás: stratégiák, alapkompetenciák előfeltételként kezelve.
Módszertani értelmezés A felsőoktatás jelene: Tanárközpontú, ismeretalapú megközelítés.
Tanulóközpontú, kompetencia alapú, tevékenységalapú megközelítés?
1. kihívás: Tömegesedés, eredményesség Tanulóközpontú, kompetencia alapú megközelítés: • A tanulók különbözők, eltérőek a szükségleteik. • Az egyéni fejlődés támogatása. • A tanulás aktív, konstruktív folyamat (tevékenység, problémamegoldás). • A tanulás a tanulóban létrejövő folyamat (autonómia, reflektivitás). • A tanulás szociális folyamat (kooperativitás). • A tanulás a valósághoz kapcsolódó folyamat (autenticitás).
Hátrányos helyzetű tanulók az oktatásban (2011/12, %) Intézménytípus
HH
HHH
(szegény (szegény + iskolázatlan szülő) szülő)
Óvoda Általános iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
31 36 31 10 16
11 14 11 1,6 2,8
Forrás: KSH, Statisztikai tükör. 2013. ápr. 13.
Hátrányos helyzetű tanulók az oktatásban (2011/12, %) Intézménytípus
HH
HHH
(szegény (szegény + iskolázatlan szülő) szülő)
Óvoda Általános iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
31 36 31 10 16
11 14 11 1,6 2,8
Forrás: KSH, Statisztikai tükör. 2013. ápr. 13.
Hátrányos helyzetű tanulók az oktatásban (2011/12, %) Intézménytípus
HH
HHH
(szegény (szegény + iskolázatlan szülő) szülő)
Óvoda Általános iskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
31 36 31 10 16
11 14 11 1,6 2,8
Forrás: KSH, Statisztikai tükör. 2013. ápr. 13.
2. kihívás: Leszakadók, romakérdés A pedagógusképzésnek fel kell készülnie a társadalmi különbségek kezelésére, az integrált oktatásra.
• Elfogadás, tolerancia. • Diagnosztizálás, státuszkövetés. • Tanulóközpontú, kompetencia alapú oktatás módszertani repertoárja (fejlesztési célok, tanulási eredmény, kooperatív technikák). • Fejlesztő értékelés.
Válaszlehetőségek a tanárképzésben • A hallgatók előítéleteinek kezelése. • Tanulmányi kirándulások, érzékenyítő programok.
Válaszlehetőségek a tanárképzésben • Tanulóközpontú, kompetencia alapú oktatás módszertani repertoárja. Továbbá: • Művészetpedagógia • Drámapedagógia • Kooperatív technikák, pl. Kagan • KIP (Complex Instruction Program) • …
3. kihívás: A demokratikus érzékenység fejlesztése A tanárközpontú, ismeretalapú megközelítés autokratikus pedagógiai viszonyokat eredményez.
A jó tanuló: • hallgat, figyel, • elfogad, igyekszik megfelelni (a tanárnak), • versengő, izolált, • könnyen kezelhető, átlagos.
A társadalmi és gazdasági fejlődés alapja A jó tanuló • Hallgat, figyel • Elfogad, igyekszik megfelelni (a tanárnak) • Versengő, izolált • Könnyen kezelhető Tanárközpontú, ismeretalapú megközelítés.
A „jó/hasznos” polgár kérdez ellentmond, kreatív, innovatív
kooperatív, szolidáris önazonos, öntudatos Tanulóközpontú, kompetencia alapú, tevékenységalapú megközelítés
Összegzés Pragmatikus oldal: a tanulóközpontú, tevékenység- és kompetencia alapú megközelítés növelné a felsőoktatás eredményességét. Hatás a közoktatásra: • Eredményesség növelése. • Társadalmi különbségek kezelése. • A demokratizálódás erősítése.
