MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE Baros Zoltán Károly Róbert Főiskola Regionális és Vidékfejlesztési Tanszék Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék Bevezetés Az energiatermelés- és felhasználás megváltoztatására irányuló, megújuló forrásokat hasznosító energetikai beruházások sokszor, a fenntartható fejlődés felé tett első lépések egyikének tekinthetők. Ezek kedvező hatásai mára jól ismertek, többek között az a tény is, hogy hozzájárulnak az érintett területek környezeti minőségének megváltozásához, valamint gazdasági-társadalmi jólétének fejlődéséhez. A beruházások sikerességét meghatározó kulcstényezők között a természeti adottságokat és abból következő különböző gazdasági mutatókat említik meg. A megújuló energiaforrások alkalmazása azonban a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai helyzetétől. Ma már elfogadott tény az is, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója három, egyenlő fontosságú (környezeti, gazdasági, társadalmi vagy társadalmi-kulturális) komponensre épül. Joggal merül fel a gondolat, hogy a befogadó környezet lakosságának véleményét is figyelembe kell venni, amelynek ismerete a beruházás megvalósítása és sikere viszonylatában igen fontos lehet. Ehhez olyan módszerre van szükség, amely a felmerülő társadalmi hatások számszerűsítésével, nagyobb mértékű lakossági támogatást szerezhet a beruházásnak. A megújuló energiaforrások hasznosításának általános társadalmi feltételei A fenntartható regionális fejlesztések eredményes megvalósításához a bevezetőben említett komponensek (1. ábra) érvényesítése közötti optimális összhang megtalálása szükséges.
1. ábra: A fenntartható fejlődés dimenziói – (Rouhinen, 1991 és Iisakkala, 1993 alapján Rannikko, 1999)
A megújuló energiaforrások hasznosításához komplex társadalmi-gazdasági-politikaiökológiai kompromisszum szükséges. Ennek hiánya elterjedésük fő akadálya. A feltételrendszer társadalmi szegmense önmagában is igen összetett, azt több tényező is befolyásolja. Ezek közül érdemes kiemelni a lakosság gazdasági indíttatású viselkedését (az energiára fordított kiadások csökkenése), a környezeti tudatosság mértékét (a környezetterhelés csökkenése), a technológiáról (annak előnyeiről és hátrányairól, megbízhatóságáról) alkotott ismereteit (figyelembe véve az újdonságok felé megnyilvánuló bizonytalanságot), az adott létesítmény zavaró hatásait (hang-, fény-, vizuális hatások stb.). Egy-egy ilyen létesítmény tájképformáló tényező is lehet a maga nemében, hiszen beleépül a természetes környezetbe, és mint ilyen, a mindennapi percepción keresztül fontos részét képezi az adott helyen élő közösség identitásának, kultúrájának is (BarosPatkós, 2004). Sőt, például Stanton (1996) szerint a szélerőművek egy adott térség meghatározó látványai. A legtöbb helynek megvan a saját maga identitása, amely a hely fizikai tulajdonságait és funkcióit, valamint az ahhoz kapcsolódó szignifikanciákat foglalja magában (Entrikin, 1991). Rannikko (1997) ezek két típusát különíti el: (a) személyes, valamint (b) a helyhez kötődő bizonyos csoport számára közös szignifikanciákat. Az identitás tehát egyrészről vizsgálható úgy is, mint az egyén helyhez fűződő kapcsolata, másfelől mint kollektív helyi identitás. Ez utóbbi hosszú távú társadalmi gyakorlat eredményeként alakul ki, így – sok esetben viszonylag könnyen változtatható – fontos, hogy a közösséget érintő változások nem lehetnek túl gyorsak vagy radikálisak, hiszen azokhoz az érintett közösség csak fokozatosan képes alkalmazkodni. Olyanoknak kell lenniük, amelyeket az egyén el tud viselni, és amelyeket be tud fogadni. Amennyiben a közösséget gyors és nagymértékű változások érik, annak stabilitása kerülhet veszélybe (Rannikko, 1999). A lassú alkalmazkodás különösen igaz az idősebb korosztályra. Ahogy azt Vanclay (2002a) is megjegyzi, különösen az ő esetükben figyelembe kell vennünk az adott tájhoz, tájképhez fűződő szorosabb érzelmi kötődést, aminek következménye lehet az, hogy bármilyen változást nehezebben fogadnak el. Egy-egy ilyen beruházás ugyanakkor jelentős mértékben megváltoztathatja az érintettek lakókörnyezetükről, végső soron pedig annak élhetőségéről alkotott képét. Részben ennek is köszönhető, hogy pl. a közösségi szélenergia-fejlesztési projektek teljes közösségi támogatása egyetlen esetben sem várható. A megújuló energiaforrások társadalmi-közösségi elfogadtatása szempontjából érdemes áttekinteni az épített és építetlen környezetre, valamint emberre gyakorolt, legtöbbet említett hatásukat (1. táblázat). Az itt említett problémák igen jelentős regionális különbségeket mutatnak (pl. egy-egy ilyen beruházás turisták által frekventáltan látogatott területen valósul-e meg?). Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy bizonyos hatások (pl. zajkibocsátás, tájesztétika) megítélése meglehetősen szubjektív és erősen függ a véleményt alkotó egyén és a létesítmény kapcsolatától, amely (a lakossági támogatás) a tapasztalatok szerint a tervezés és a megvalósítás egyes fázisaiban különböző. Ennek – akár a projekt megvalósulását is veszélyeztető – mélypontja a szélerőművek esetében azok felépítésekor figyelhető meg (2. ábra).
1. táblázat: A megújuló energiaforrások környezeti hatása Név Szélenergia*
Napenergia
Biomassza Vízenergia
Geotermikus energia
Hatás – árnyékolás – árnyék-vibrálás – baleseti kockázat – beavatkozás a légköri áramlási rendszerbe – a biológiai sokszínűség sérülése – elektromágneses interferencia – madárpusztulás – tájterhelés (látvány) – területfoglalás – zajkibocsátás – nagy helyigény – erősen megnő a beépített terület – tükrözés – füst (szilárd és gáznemű szennyezők) – nagy helyigény – tájterhelés (látvány) – a tereprendezés következményei: - nagy területen elpusztítják a talajt, - átalakítják a domborzatot – az érintett területen elpusztul az eredeti élővilág (egy része) – a környék ökológiai viszonyai megváltoznak: - megemelkedik a talajvízszint - módosul a klíma és a talaj – a hordalékszállítás és -lerakás körülményei megváltoznak – ha a felhasznált vizet nem sajtolják vissza: - kimerítheti a földalatti vízbázisokat - elszennyezi a felszínieket
2. ábra: A szélerőművek elfogadottságának szintje az építés különböző fázisaiban (Krohn-Damborg, 1999) A probléma megkerülése egyfelől gondos tervezést, a telepítési hely gondos megválasztását igényli (ne ütközzön lakó- vagy üdülőközösségekbe), de a külföldi irodalom a projektek sikeres megvalósításának egyik kulcselemeként említi az érintetteknek a tervezés folyamatába történő mielőbbi bevonását is. A társadalmi elfogadottság mérése A társadalmi hatások különböző típusainak osztályozására számos kísérlet történt már, aminek oka Juslén (1995) szerint az lehet, hogy minden problémára egyformán
alkalmazható univerzális megoldás egyszerűen nem létezik. Speciális esetekre kevés ilyen került kidolgozásra, és még kevesebb esetben határozátk meg pontosan az egyes változókat (Vanclay, 2002b). A megújuló energetikai projektek lakossági elfogadottságának mérésére kidolgozott módszerünket a továbbiakban a szélenergia példáján keresztül kívánjuk bemutatni. A javasolt indikátorok listája és a vizsgálati módszer A szélenergetikai projektek lehetséges társadalmi hatásainak (és indikátorainak) listáját a fent említett néhány előzmény (Juslén, 1995; Vanclay, 2002a; Pope-AnnandaleMorrison-Saunders, 2004) alapján állítottuk össze (2. táblázat). 2. táblázat: A szélenergia-projektek társadalmi hatásindikátorai 1 2
Tényező Az ökológiai lábnyom csökkenése Társadalmi-gazdasági előnyök, az életminőség javulása
3
Költségek
4
Autonómia
5
Ellátásbiztonság
6
Zavaró hatások
7
Elégedettség
Tartalma Környezetvédelmi előnyök megjelenése egyéni/települési szinten Lakásviszonyok, foglalkoztatottság, közösségi, egészség, valamint egyéb társadalmi-gazdasági előnyök megjelenése egyéni/települési szinten Az egyénenként/háztartásonként jelentkező költségek csökkenése Az egyéni/települési áram- és/vagy energiaellátás önellátóvá válásának lehetősége. Az energia-/áramellátás biztonságával és a beruházás hatásaival kapcsolatos bizonytalanság (a technológia fejlettségi szintjének megjelenése) Az egészségre és életvitelre gyakorolt zavaró hatások (nem feltétlenül a projekt hatása): - vizuális hatások, - zajhatás, - emberi egészségre gyakorolt (valós/érzékelt/mentális) hatások - a tájképre gyakorolt hatás (a tájkép fontossága, arculatváltása) - madárvilágra gyakorolt hatás A projekt sikerének/sikertelenségének (az előzetesen ígért előnyök elmaradása) általános megítélése, a projekttel kapcsolatos általános vélemények (érdekcsoportok esetleges megalakulása), további beruházások támogatása
Ezen tényezők vizsgálatához ismerni kell az érintett terület lakosságának véleményét. Tekintettel az érintettek viszonylag nagy számára és a vizsgálat körülményeire, lakossági kérdőíves felmérés elvégzése tűnik célszerűnek. A mintavétel reprezentativitása érdekében a mennyiségi problémán túlmenően törekedni kell arra, hogy a település minden részéből kapjunk válaszokat, a létesítménytől nagyobb és kisebb távolságban is. a válaszadók életkor és nem szerinti eloszlása pedig lehetőség szerint tükrözze a település lakóinak életkor és nem szerinti eloszlását. A kérdőív összeállításánál törekedni kell arra, hogy a válaszadókkal kapcsolatos általános információk mellett szükség van a válaszadók potenciális zavaró hatásokkal kapcsolatos általános érzékenységének ismeretére is. A kérdőív második fele tartalmazza a szélenergia hasznosítására vonatkozó konkrét kérdéseket. Ezek
segítségével felmérhetővé válnak a szélerőművekkel kapcsolatos főbb ismeretek, azok elfogadottsága, a hozzájuk kapcsolódó általános lakossági elégedettség, a hasznosításukból fakadó környezetvédelmi, valamint társadalmi-gazdasági előnyök, végül pedig a főbb zavaró hatások. Az Elfogadottsági Index A felmérések eredményeiből, a fent említett hét szempont alapján létrehozható egy Elfogadottsági Index (Public Acceptance Index – PAI), amely az adott beruházáshoz kapcsolódó lakossági vélemények mérésére alkalmas mutatószám. Az egyes tényezők mutatóit azoknak a megkérdezettek válaszaiban történő megjelenése képezik. A zavaró hatások kapcsán fontos leszögezni, hogy a helyi adottságoknak megfelelően az egyes zavaró hatások fontossága más-más helyszínen eltérő. Egy, amúgy jelentős zavaró hatás egy másik helyszínen egyáltalán nem jelentkezik. Ebből következően az egyes hatások fontosságának figyelembe vételével (1 és 5 közötti értékekkel, ahol az 5ös érték az adott telepítési helyen jelentkező legfontosabb zavaró hatást jelzi) adtuk meg, az alábbi tényezők figyelembe vételével: Vizuális hatások Zajhatás Tájképre gyakorolt hatás
Élővilágra (madárvilágra) gyakorolt hatás
az objektum elhelyezkedése (domborzat jellege) a lakosság (a minta átlagos) fényérzékenysége a lakosság (a minta átlagos) zajérzékenysége az erőmű mérete (magassága; darabszám) láthatósága (takarás) elhelyezés (térköz – több turbina esetén) tájképben elfoglalt szerepe közelben lévő tájértékek tájkarakter (domborzat) kontraszt a telepítés helye vonulási útvonal található-e, a telepítés helye fészkelőhely és/vagy élőhely közelében található-e, az érintett fajok testmérete, az érintett fajok védettségi foka, az érintett fajok száma
Ezek révén a befogadó környezet zavaró hatásokra való érzékenységét nyílt lehetőségünk értékelni 1 és 5 közötti skálán. Az Elfogadottsági Index a hét tényezőre számított százalékos értékek számtani közepe, százalékban kifejezve. Értéke 0 és 100% között változhat. Ezen belül, a beruházások sikerességének megítélésére az alábbi kategóriák különíthetők el: 0–20% 21–40% 41–60% 61–80% 81–100%
társadalmi konfliktus nélkül nem valósítható meg („teljes” lakossági elutasítás) társadalmi konfliktus nélkül megvalósítása problémás (a lakosság többsége elutasítja) a beruházással kapcsolatos további tájékoztatásra van szükség, amely eldöntheti annak jövőbeni megvalósulását (lakossági patthelyzet) a beruházás ütközhet társadalmi ellenállásba, de megvalósítható (a lakosság többsége támogatja) társadalmi konfliktus nélkül megvalósítható, a beruházás a lakosság döntő többségének támogatását élvezi („teljes” lakossági támogatás)
A felhasznált változók magas számára tekintettel célszerű olyan vizuális módszert alkalmazni, amellyel a felhasználó könnyebben eligazodik a változók között . lőször a zavaró hatásokat ábrázoljuk oszlopdiagramon, feltüntetve kerül a zavaró hatásokra vonatkozó lakossági vélemények átlagértékét is. Ezután egy hasonló diagrampot készítünk, amely immáron a szélenergia társadalmi elfogadottságához rendelt hét tényezőhöz kapcsolódó lakossági véleményeket, valamint az azok alapján kiszámított Elfogadottsági Indexet ábrázolja. Módszerünket először a Kulcsi Szélerőmű lakossági elfogadottságának mérésére alkalmaztuk. A Kulcsi Szélerőmű Elfogadottsági Indexe Kulcson, a szélerőművel kapcsolatos lakossági véleményeket kérdőíves módszerrel 2003 tavaszán mértük fel. A község akkori állandó lakossága mintegy 1800 fő volt. Véletlenszerű mintavételt alkalmaztunk, amely mennyiségét (a háztartások 5%-ának megfelelő számú kérdőív – 61 db – került kitöltésre) tekintve reprezentatív, térbeli szórását tekintve pedig egyenletesnek mondható. A vizsgálat eredményeiből (Baros-Patkós-Tóth, 2004) kiderült, hogy a község lakossága alapvetően pozitív fejleménynek tartja a szélerőmű telepítését. A szélerőműveket ellenzők által sokat hangoztatott negatív hatások a válaszokban, egy olyan teületen, ahol a befogadó környezet érzékenysége kicsi (2,23), csak esetenként jelennek meg (3. ábra), és röviden az alábbiakban foglalhatók össze:
Vizuális hatások: a berendezést a megkérdezettek túlnyomó többsége mind nappal, mind éjszaka szépnek, illetve látványosnak tartotta, mindössze 1-2 olyan véleményt hallottunk, mely szerint az erőmű kivilágítása kellemetlenséget okoz. Hanghatások: A turbina által kibocsátott zajt mindössze néhányan (az erőmű tőszomszédságában élők) tartják zavarónak, illetve hangosnak. A panaszok kizárólag csak a lakóházukon kívül tapasztalhatók – ritkán, időszakos jelleggel. Emberi egészségre gyakorolt hatások: A helyi lakosság esetében nem következett be egészségkárosodás. Az egyetlen, ezzel ellentmondó vélemény tünetként a gyakoribb fejfájást nevezte meg. Tájképre gyakorolt hatás: Néhány kivételtől eltekintve, az erőmű létesítését követő tájképi változásokat a válaszadók mindegyike kisebb-nagyobb mértékben pozitívnak ítélte meg. Az ettől eltérően nyilatkozók szerint az erőmű a korábbi tájképre nem gyakorolt hatást. A környék élővilágára (madárvilágra) gyakorolt hatás megítélése: A megkérdezettek döntő többsége szerint szélerőmű a környék madárvilágára jelentősebb hatást nem gyakorolt.
3. ábra: A Kulcsi Szélerőmű okozta zavaró hatások lakossági megítélése (%) A válaszok mintegy felében jelenik meg a helyi energia-előállítás, és mintegy háromnegyedében az olcsóbb energiához való jutás lehetősége. Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban nem merültek fel kifogások. Mindezek alapján a Kulcsi Szélerőmű társadalmi elfogadottságát a 4. ábra mutatja be. A kiszámított Elfogadottsági Index értéke 64,43%, amely a projekt általános társadalmi elfogadottságát és a lakosság elégedettségét mutatja, ugyanakkor felhívja a figyelmet néhány olyan problémára is, amelynek kezelése nélkül ez a támogatás könnyen elveszhet. Tanulságos, hogy a válaszadók többsége szerint sem településüknek, sem nekik személy szerint semmilyen előnyük nem származik az erőművek telepítéséből.
4. ábra: A Kulcsi Szélerőmű Elfogadottsági Indexe (%) A módszer általános alkalmazhatósága Mint már említettük, az Elfogadottsági Index alkalmas a szélerőművek telepítéséhez – és kisebb módosításokkal más megújuló energiát hasznosító beruházások lakossági
támogatottságának a mérésére. Az elvégzett vizsgálatok eredményeként láthatóvá válnak az adott projekt társadalmi szempontból értelmezett „gyenge pontjai”. Ezek ismerete az érintett szakemberek számára jelenthet segítséget, hiszen a nagyobb társadalmi támogatás megszerzéséhez az igazán problémás kérdések megoldására összpontosíthatnak. Ugyanazon beruházás esetében a felmérés elvégezhető a beruházás előtt a tervezés különböző fázisaiban, majd annak megvalósítása után , akár rendszeres időközönként ismételve is. Ily módon lényegében a beruházás sikerességének időbeli alakulása válik mérhetővé. Hasonlóképpen alkalmas különböző projektek összehasonlítására is. IRODALOM Baros Z.-Patkós Cs. (2004): Az erdőkhöz fűződő érzelmi viszonyulás vizsgálata a biomassza energetikai célú hasznosítása kapcsán. A Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciájának (Táj, tér, tervezés; Szeged, 2004. szeptember 4-5.) CD-kötete. Baros Z.-Patkós Cs.-Tóth T. (2004): A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon – Légkör, 49. évf. 3. szám. pp. 14-18. Entrikin, J.N. (1991): The Betweenness of Place: Towards a Geography of Modernity. London, Macmillan. Iisakkala, J. (1993): Seutuistuminen – kestävää kehitystäkö? – In: Iisakkala, J. (ed.): Näkökulmia seutuistumiseen – Tampere: University of Tampere, Department of Regional Studies, pp. 97-109. Juslén, J. (1995): Social impact assessment: a look at Finnish experiences – Proj. Appraisal. Vol. 10. No. 3., pp. 163-170. Krohn, S.-Damborg, S. (1999): On public attitudes towards wind power – Renewable Energy 16. pp. 954960 Pope, J.M.-Annandale, D.D.-Morrison-Saunders, A. (2004) Conceptualising sustainability assessment – Environmental Impact Assessment Review 24, 595-616. Rannikko, P. (1997): From Functional to Symbolic Local Community: A Case Study of a Forest Village in Eastern Finland – Research in Community Sociology, Volume 7, pp. 223-246. Rannikko, P. (1999): Combining Social and Ecological Sustainability in the Nordic Forest Periphery – Sociologia Ruralis, Volume 39, Number 3, pp. 394-410. Rouhinen, S. (1991): Kestävän kehityksen kansalaisyhteiskunta aluetutkimuksen haasteena – In: Häkli, J.Kuitunen, J. (eds.): Avauksia restrukturaatioon – Tampere: University of Tampere, Department of Regional Studies, pp. 163-176. Stanton C. (1996): The Landscape Impact and Visual Design of Windfarms – School of Landscape Architecture, Edinburgh College of Art, Heriot-Watt University, Lauriston Place, Edinburgh Vanclay, F. (2002a): Conceptualising social impacts – Environmental Impact Asssessment Review 22. pp. 183-211. Vanclay, F. (2002b): Social impact assessment – In: Mann, T. (ed.): Encyclopedia of global environmental change. Vol 4. Chichester, Wiley, pp. 387-393.
