Módosításokkal egységes szerkezetben

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT DÖMSÖD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ TESTÜLETÉNEK 18/2008. (X.30.) ÉS 3/2010. (IV.6.) RENDELETÉVEL MÓDOSÍTOTT 8/2002. (X.2.) RENDELETE A NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Módosításokkal egységes szerkezetben. Dömsöd nagyközség Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében a nagyközség igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét (továbbiakban: SZT), valamint kötelezıen elrendeli azok együttes alkalmazását. I. FEJEZET ÁLT AL ÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA , ALKALMAZÁSA 1. § (1) Jelen rendelet hatálya Dömsöd nagyközség közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) elıírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) A településszerkezeti terv által új beépítésre kijelölt területekre, melyeket a HÉSZ és a SZT nem ruházott fel építési joggal, az építési jog biztosítása érdekében további szabályozási terv(ek)et kell készíteni. A késıbbiekben elkészült SZT minden esetben a mindenkor érvényes HÉSZ és Szabályozási terv részét képezi. (4) A rendeletben foglalt kötelezı érvényő elıírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a SZT módosításával van lehetıség. A SZABÁLYOZÁSI TERVLAP 2. § (1) A település igazgatási területén a HÉSZ elıírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza. (2) A szabályozási terv kötelezı és irányadó elemeket tartalmaz. A kötelezı elemek betartásától eltérni csak a Szabályozási terv módosításával lehet. a) A kötelezı szabályozási elemek a tervlapon: • A meglévı. a megszőnı és a tervezett belterületi határ. • Szabályozási vonal. • Megszüntetı jel. • Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa. • Védıterületek, védıtávolságok, védısávok. • Telken belül kötelezıen létesítendı védızöld sáv. • Mőemlék és mőemléki környezet határa. • Védett természeti terület határa. b) A tervlapon szereplı irányadó szabályozási elemek: • Tömbfeltárás helye és feltárási iránya. • Helyi védelemre javasolt épület és építmény, valamint helyi értékvédelmi terület határa.

11

II. FEJEZET ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLT AL ÁNOS SZ AB ÁLY AI É PÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 3. § (1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

1

Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet kötelezıen meghatároz. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minısége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új telek kialakítása és építés csak a változásnak megfelelıen engedélyezhetı. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérıen telekalakítás, illetve építés a szabályozási tervvel nem egyezı területfelhasználás esetében csak akkor engedélyezhetı, ha: a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon- vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, b) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé. Amenynyiben az építtetı vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhetı, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetıleg az építtetı kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelıkészítés, közmővesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékő jármőtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a helyi állattartási rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. E NGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI MUNKÁK 2 4. §

III. FEJEZET AZ ÖVEZET EKR E VON AT KOZÓ ÁLT AL ÁN O S ELİÍR ÁSOK T ELEKALAKÍTÁS 5. § (1) A település területén építési telket alakítani csak építési jogot biztosító szabályozási elıírás alapján szabad. Építési engedély csak olyan építési telekre adható, amely megfelel a Szabályozási terv, illetve a HÉSZ övezeti elıírásainak. (2) Azon övezetek területén, amelyek övezeti jelében a telekalakítási terv készítésének kötelezettségére utaló „TTK” jel szerepel, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. (3) Kialakult, építési joggal rendelkezı telek építési jogosultsága a telek nagyságától függetlenül fennáll. Ez a jog csak építési tilalommal szüntethetı meg. Beépített környezetben és új beépítés esetén az övezeti elıírásnál kisebb mérető telek nem alakítható ki. (4) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek mindegyike nem közelíthetı meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületrıl, akkor a) amennyiben magánút kialakításával a probléma rendezhetı, azt a telekalakítási terv keretei között kell megoldani, b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bıvítés, megszüntetés, szőkítés) válik szükségessé, a Szabályozási tervet módosítani kell. (5) Szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintı építéshatósági engedély kiadásának feltétele a telekalakítás. 1 2

Módosította a 18/2008. (X.30.) rendelet. Hatályos: 2008. október 30-tól. Hatályon kívül helyezte a 18/2008. (X.30.) rendelet. Hatálytalan: 2008. október 30-tól. 12

(6) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhetı úgy, hogy egy telekre két övezet elıírásai legyenek érvényesek. (7) A település területén kialakítandó és beépíthetı új építési telkek minimális szélessége: • oldalhatáron álló beépítési mód esetén 14 m, • szabadonálló beépítési mód esetén 20 m lehet. (8) A község területén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (9) A telekalakítás szabályai: a) Az övezetek területén a kialakítandó új építési telkek legkisebb mélysége 35 m lehet, legkisebb szélessége 16 méter. b) Az övezetekben elıírt minimális telekméret kétszeresét el nem érı telkek tovább nem oszthatók. Á LTALÁNOS BEÉPÍTÉSI ELİÍRÁSOK 6. § (1) A település igazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelıen kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkezı magánútról gépjármővel közvetlenül megközelíthetı telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elıl nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek bármilyen jármővel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetık legyenek. (2) Az egyes telkek beépítési lehetıségét az általános elıírásokon túlmenıen az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti elıírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes elıírásainak betartásával adható ki. (3) A település igazgatási területén a már meglévı, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhetı), de új építési munka már csak a HÉSZ elıírásainak betartásával végezhetı. (4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védıterületet, védıtávolságot, védısávot. (5) Vízfelületek, vagy mély fekvéső, vizenyıs területek közelében tervezett beruházás esetén részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek, illetve terület beépíthetıségét. Az adott telek beépítésének feltétele fentieken túl a vízügyi szakhatóság hozzájárulása is. (6) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minıségét veszélyeztetı építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. (7) Amennyiben az épület, építmény alapozási síkja a maximális talajvízszint alá kerül, az építési engedélyhez alapozási terv készítése szükséges, és a kivitelezés során ellenırizni kell az alapozás és a szigetelés terv szerinti megvalósítását (8) Az elıkertek mélysége a környezetben kialakult beépítésnek megfelelıen határozandó meg. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az elıkert mélysége 5 m. (9) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó elıírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettıl eltérı értékeket nem határoz meg. (10) Az övezetek telkein az építési hely hossza 60 m-nél nem hosszabb telek esetén max. 30 m, 60 m-nél hosszabb telek esetén max. 40 m lehet. Nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthetı telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (11) Az adott építési övezetben az övezetre meghatározott beépítési módtól eltérıen is engedélyezhetı az épület: • ha a meghatározott beépítési mód oldalhatáron álló, akkor szabadonálló beépítés is engedélyezhetı abban az esetben, ha a tárgyi építési telek 20 méternél szélesebb és a szomszédos telken kialakult beépítés lehetıvé teszi, valamint a tervezett létesítmény funkciója is igényli. Ezekben az esetekben azonban az engedélyezhetı eltérı beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni az adott telken, ha azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, késıbbi beépíthetıség, bıvíthetıség) nem sérülnek. (12) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre elıírt környezetvédelmi határértékeket.

13

3

(13) (14) Dömsöd nagyközség igazgatási területén a lakó-, üdülı- és intézményterületeken ingatlanonként legfeljebb egy lakókocsi, üdülısátor helyezhetı el, csak ideiglenesen, eseti jelleggel. (15) A település területén állattartó építmény engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet elıírásait is be kell tartani. (16) A település igazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek. • Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen és lakóépülettıl 50 m-re nem helyezhetık el. • Lakótelkeken csak magáncélú és –tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetık el. (17) Az alábbiakban felsorolt területeken antenna oszlopot nem szabad elhelyezni: a) mőemléken és a hozzá tartozó telekterületen, b) mőemléki környezet területén, c) helyi értékvédelmi területen, d) lakóépülettıl 50m-re. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK L AKÓÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 7. § (1) A lakóövezetek jellemzıen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban más elsıdleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhetı az övezet telkeinek területén az OTÉK elıírásai szerint, a HÉSZ övezeti elıírásai alapján. (2) Az adott építési övezeti elıírásokban szereplı legkisebb telekméretnél kisebb területő kialakult és lakóépülettel már rendelkezı építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb elıírás betartható. (3) A beépítés feltétele a részleges közmővesítettség megléte – OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvíz- és gázhálózatra való rákötés távlati lehetıségét is biztosítani kell. (4) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetık. (5) A lakóépületeken csak magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge 20-55º között választható meg. (6) Ha a kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, az építmények közötti legkisebb távolság a 6 m-rıl 4 m-re csökkenthetı, ha az illetékes tőzvédelmi szakhatóság az építés engedélyezése elıtt elızetesen hozzájárult a 4 m-es épülettávolság alkalmazásához, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak. (7) Oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben a szomszédos épületek homlokzata nyílás nélkül kerül kialakításra, a minimális oldalkert mérete: 4,0 méter, tőzfalként kialakított homlokzat esetében pedig 3,0 méter. (8) Szerelési-, mőhely- és gazdasági épület építése csak lakást is tartalmazó telekre engedélyezhetı. (9) A lakótelek közterület felıli beépítési vonalán csak lakó, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátási funkciójú épület építhetı. Állattartó épület a telek közterülettıl mért 20 m-es távolságán belül nem építhetı.

3

Hatályon kívül helyezte a 18/2008. (X.30.) rendelet. Hatálytalan: 2008. október 30-tól. 14

A Z FL-1 JELŐ LAKÓÖVEZET 8. § FL-1

O 4,5

35 800

(1) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni: KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD

LEGKISEBB TELEKTERÜLET

FL-1

Oldalhatáron álló

800 m

2

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

35 %

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-

ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

50%

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhetı el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 2., 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (3) Az épületet a kialakult állapotnak megfelelıen, illetve a kedvezıtlenebb tájolású oldalhatárra kell helyezni. (4) Az építési vonal a közterület felé nem lehet közelebb, mint az utca középvonalától számított 10 m. (5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetık el. A Z FL-2 JELŐ LAKÓÖVEZET 9. § FL-2

O 4,5

30 1200


ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


FL-2


1200 m

2


30 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

50%

(2) Az építési övezetben az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 2., 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetés-megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (3) Az újonnan kialakítható építési telek szélessége legalább 18,0 m, mélysége legalább 35,0 m. (4) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet a kialakult állapotnak megfelelıen, illetve a kedvezıtlenebb tájolású oldalhatárra kell helyezni. (5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetık el. A Z FL-3 JELŐ LAKÓÖVEZET 10. § FL-3

O 4,5

35 600

15


ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


FL-3


600 m


2

35 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

50%

(2) Az övezetben elhelyezhetı épületek: egy lakásos lakóépület, vagy 2 üdülıegységes üdülıépületek. (3) Az övezetben lakóépületen kívül elhelyezhetık a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek. (4) Az újonnan kialakítható telek szélessége legalább 17,0 m, mélysége legalább 25,0 m. (5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), i), és m) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetık el. VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 11. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak. (2) Az övezetben elhelyezésre kerülı épületeken általában magastetıt kell alkalmazni. Az épületeken a magastetı alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha az adott épület egyedi funkciója ettıl eltérı megoldást tesz szükségessé. A tetı hajlásszöge 20-45º között választható meg. (3) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetık. (4) A közintézményeket az akadálymentes közlekedés elıírásainak megfelelıen kell kialakítani. (5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. A TV-1 JELŐ ÖVEZET (D ÖMSÖD TELEPÜLÉSKÖZPONTI RÉSZEINEK MEGLÉVİ ÉS TERVEZETT VEGYES TERÜLETE ) 12. § TV-1

O 4,5

40 450


ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


TV-1


450 m


2

40 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

40 %

(2) Az övezeten belül a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplı 2.,3.,4.,5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetık. (3) Az övezet építési telkein a lakó funkció elsıdlegessége esetén egy telken legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület létesítése engedélyezhetı. Ezt az elıírást a meglévı építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (4) A beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve a kialakult állapotnak megfelelı. Az építési hely a telek teljes területe.

16

2

(5) Az övezet területén a 450 m területet el nem érı telkek építési tilalom alá esnek. Ezeken a telkeken csak olyan – jellemzıen karbantartás jellegő – építési tevékenység végezhetı, amely nem tartozik a hatósági engedélyköteles munkák körébe. (6) Az újonnan kialakítható építési telek szélessége legalább 14,0 m, mélysége legalább 20,0 m. (7) Az építési vonal a közterület felé nem lehet közelebb, mint az út középvonalától számított 6 m. (8) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetık el. A TV-2 JELŐ ÖVEZET (D ÖMSÖD OKTATÁSI FUNKCIÓJÚ MEGLÉVİ ÉS TERVEZETT VEGYES TERÜLETEI ) 13. § TV-2

SZ 7,5

25 2000

(1) Az övezet építési telkein csak oktatási, kulturális tevékenység számára építhetı és használható épület, lakóépület nem létesíthetı. (2) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni. KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


TV-2

Szabadon álló

2000 m

2



ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

7,5 m

40 %

25 %

(3) Az övezeten belül az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésének 5., és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. (4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetık el. G AZD AS ÁGI É P Í TÉ SI ÖV E ZE TE K G AZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 14. § (1) A gazdasági területek az ipari-gazdasági (IG) építési övezetekbe tartoznak. (2) A gazdasági területek építési telkein belül a lakó- és településközponti vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggı, többszintes növényállományú védızöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 10 m. (3) Az egyes építési telkeken az adott építési övezetre elıírt legkisebb zöldfelületi arány alapján 2 kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m -e után legalább egy környezettőrı, nagy lombkoronát növelı fát kell telepíteni és fenntartani. (4) A gazdasági övezetek területén telekalakítás – a kialakításra kerülı telekszámtól függetlenül – csak telekalakítási terv szerint végezhetı. (5) Az övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges alaprajzilag pontszerőnek minısülı építmények legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. A Z IG-1 JELŐ IPARI - GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET 15. § IG-1

SZ 7,5

35 1500

(1) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni.

17

KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


IG-1

Szabadon álló

1500 m

2


35 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

7,5 m

30 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 20. §-ának (4) bekezdésében és (5) bekezdésének 1. pontjában jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az újonnan kialakítható legkisebb telekszélesség 30,0 m, legkisebb telekmélység 30,0 m. (4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhetı. (5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. A Z IG-2 JELŐ IPARI - GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET 16. § IG-2

SZ 10,0

35 5000

(1) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni. KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


IG-2

Szabadon álló

5000 m

2


35 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

10,0 m

30 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 20. §-ának (4) bekezdésében és (5) bekezdésének 1. pontjában jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetık el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védıtávolságok a környezı területek jogszerő területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az újonnan kialakítható legkisebb telekszélesség 50,0 m, legkisebb telekmélység 50,0 m. (4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhetı. (5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. A Z M GM JELŐ MEZİGAZDASÁGI MAJOR ÖVEZET 17. § MGM

SZ 7,5

35 4000

(1) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni. KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


Szabadon álló

4000 m

MGM

2


35 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

7,5 m

30%

(2) Az övezet mezıgazdasági tevékenységet szolgáló üzemi gazdasági terület. (3) Az övezetben elhelyezhetı funkciók a következık: • Gazdasági célú építmények, amelyek jelentıs mértékő zavaró hatást nem fejtenek ki, • A használó és a személyzet céljait szolgáló szolgálati lakás. (4) A környezetét zavaró tevékenység esetén a védızöldsáv a telek területén belül alakítandó ki.

18

(5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhetı. ÜDÜLİTERÜLETEK Ü DÜLİTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 18. § (1) Az üdülıterületek a hétvégi házas és az üdülıházas építési övezetekbe tartoznak. (2) Az üdülı övezetek területén az üdülıterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetık. (3) Az üdülıépületeken kizárólag magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge o legfeljebb 55 lehet. (4) A beépítés feltétele a részleges közmővesítettség – az OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint - azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvíz- és gázhálózatra való rákötés lehetıségét is biztosítani kell. (5) Az egyes üdülıtelkeken az adott építési övezetre elıírt legkisebb zöldfelületi arány alapján 2 kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m -e után legalább egy környezettőrı, nagy lombkoronát növelı fát kell telepíteni és fenntartani. (6) Az övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. A HÜ-1 JELŐ HÉTVÉGIHÁZAS ÖVEZET 19. § HÜ-1

O 4,0

20 600

(1) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni. KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


HÜ-1


600 m

2



20 %

ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,0 m

60 %

(2) Az övezetben az OTÉK 23. § szerinti épületek, építmények helyezhetık el. (3) A hétvégi házas övezet telkein – üzemeltetett, kereskedelmi vagy csoportos üdülı kivételével legfeljebb két különálló épület építhetı. (4) Az övezetben üdülıépületen kívül elhelyezhetıek az üdülıterület ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, amelyek mőködésük során az üdülıterületekre vonatkozó környezeti határértékeket nem haladják meg. A szomszédos telkek határvonalán a lakótelekre elıírt környezeti határértékeknek teljesülnie kell. (5) Szerelési-, mőhely- és gazdasági épület építése a területen nem engedélyezhetı. (6) Az újonnan kialakítható legkisebb telekszélesség 14,0 m, legkisebb telekmélység 25,0 m. (7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. A HÜ-2 JELŐ HÉTVÉGIHÁZAS ÖVEZET 20. § HÜ-2

O 4,0

10 1000

(1) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni.

19

KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


HÜ-2


1000 m

2



10 %

ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,0 m

60 %

(2) Az övezetben az OTÉK 23. § szerinti épületek, építmények helyezhetık el. (3) A hétvégi házas övezet telkein – üzemeltetett, kereskedelmi vagy csoportos üdülı kivételével legfeljebb két különálló épület építhetı. (4) Az övezetben üdülıépületen kívül elhelyezhetıek az üdülıterület ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, amelyek mőködésük során az üdülıterületekre vonatkozó környezeti határértékeket nem haladják meg. A szomszédos telkek határvonalán a lakótelekre elıírt környezeti határértékeknek teljesülnie kell. (5) Szerelési-, mőhely- és gazdasági épület építése a területen nem engedélyezhetı. (6) Az újonnan kialakítható legkisebb telekszélesség 16,0 m, legkisebb telekmélység 30,0 m. (7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. A Z ÜÜ JELŐ ÜDÜLİHÁZAS ÖVEZET 21. § ÜÜ

SZ 4,5

20 3000


ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


ÜÜ

Szabadonálló

3000 m

2



20 %

ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

60 %

(2) Az övezetben az OTÉK 22. § szerinti épületek, építmények helyezhetık el. (3) Az övezet területét az akadálymentes közlekedés elıírásainak megfelelıen kell kialakítani. (4) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK K ÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 22. § 4

(1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a jelenlegi sportpálya (Kü-sp) és a sport-rekreációs terület (Kü-sr), valamint a tervezett viziturizmust szolgáló rekreációs területek (Kü-vt) tartoznak. (2) Az övezetek meglévı telkei a szabályozási terven rögzített funkciók mellett nem oszthatók meg. Funkcióváltásból eredı telekmegosztási igény esetén SZT készítendı. (3) A különleges területek övezeteit az akadálymentes közlekedés elıírásainak megfelelıen kell kialakítani. (4) A különleges területek övezeteinek telkein a haszonállattartás minden fajtája tilos. A Z SP JELŐ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (A SPORTPÁLYA TERÜLETE ) 23. §

4

Módosította a 3/2010. (IV.6.) rendelet. Hatályos: 2010. április 6-tól. 20

SZ 4,5

SP

10 K

(1) Az övezetben az engedélyezhetı beépítés paramétereit az alábbi táblázat elıírásait betartva kell meghatározni. ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD

SP

Szabadon álló



Kialakult

10 %,


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

80 %

(2) Az övezeten belül kizárólag az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában felsorolt, a sportoláshoz szükséges kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetık el (szociális blokk, lelátó-, öltözıépület). (3) Az övezetben elhelyezésre kerülı épületeken csak magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge 20-45º között választható meg. (4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetık. (5) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. A Kü- vt jelő különleges építési övezet (viziturizmust szolgáló rekreációs terület) 24. §

5

(1) a vizitúrizmust szolgáló rekreációs terület övezetében az alábbi elıírásokat kell betartani: Kü-vt Viziturizmus t szolgáló különleges terület

Beépítési mód: SZ (szabadonál ló)

legkise bb

területe 2

m 5000

Az építési telek általános határértékei legnagyobb legkisebb megengedett

Beépíté si értéke % 25-35

Szintterül eti mutatója 2 2 m /m 0,5

Zöldfelül et mértéke % 40

oldalke rt

hátsók ert

elıke rt

m 5,0

m 6,0

m 5,0

Az épület Legnagyob b megenged ett Építménymagasság a m 7,5

(2) a telek építési helyként kijelölt részén a vízi turizmust, vízparti üdülést és rekreációt szolgáló épületek és ehhez funkcionálisan kapcsolódó építmények helyezhetık el; (3) a telek be nem épített részén vízmeder illetve vízfelület is kialakítható; (4) a telek építési helyként kijelölt részén a beépítéshez kapcsolódó burkolatok, zöldfelületek és a vízi turizmust szolgáló vízfelületek is kialakíthatók; (5) a telek zöldfelületi részének legfeljebb 25%-án vízi turizmust, vízparti üdülést szolgáló vízfelületek is kialakíthatók; (6) a vízmedrek és vízpartok rendezése során elınyben kell részesíteni a mérnökbiológiai módszereket és eszközöket, a mesterségesen létrehozott parthossz legalább 50%-át természetszerő, vízi- vízparti növényzettel beültetett megjelenéssel kell kialakítani. (7) Az övezetben a teljes közmőellátást kell biztosítani

5

Módosította a 3/2010. (IV.6.) rendelet. Hatályos: 2010. április 6-tól. 21

A Z SR JELŐ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (A S PORT - REKREÁCIÓS TERÜLETEK ) 25. § SR

SZ 7,5

10 5000


ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


SR

Szabadonálló

5000



ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

7,5 m

60 %

10 %,

(1) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában felsorolt funkciójú, kizárólag a sportoláshoz szükséges funkciójú épületek, szálláshely és vendéglátó-épületek helyezhetık el. (2) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetık. (3) Az övezetben elhelyezésre kerülı épületeken csak magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge 20-45º között választható meg. (4) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. A H JELŐ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (A HULLADÉKLERAKÓ TERÜLETE ) 26. § H

SZ 4,5

10 K


ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


H

Szabadon álló

Kialakult


10 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

40 %

(2) Az övezeten belül, építési telkenként az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 10. pontjában felsorolt funkcióhoz igazodó épület, építmény helyezhetı el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetık el. (4) A hulladéklerakó területét a lerakás megszőnését követıen a területre készítendı rekultivációs tervnek megfelelıen rekultiválni kell. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A KÖZLEKE DÉSI ÖVEZETEK ÉS KÖZM ŐVEK TERÜLETE A K JELŐ KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET 27. §

22

(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévı és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A tervezési területen közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési célra létesítményt elhelyezni csak az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelıen szabad. (3) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési szélességek biztosítandók. (4) A tervezett (új építéső) közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: a) fıút (forgalmi út): jellemzıen 30,0 m (min. 20,0 - 25,0 m), b) győjtı út: jellemzıen 22,0 m (min. 18,0 - 20,0 m), c) kiszolgáló út (lakóutca): jellemzıen 16,0 m (min. 12,0 m, max. 10 telek kiszolgálása esetén 8,0 m), d) önálló kerékpárút: min. 4,0 m (5) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) Az 51. sz. fıút: külterületen K.IV., a belterületi szakasza (amíg az elkerülı út nem épül meg) B.IV.b., az elkerülı út megépülése után B.IV.c. b) A közigazgatási területen áthaladó bekötıutak: külterületen K.VI., belterületen B.V.c. c) Győjtıutak B.V.c. d) Kiszolgáló (lakó) utak B.VI.d. (6) Az építési szélességen belül csak közlekedési létesítmények, utcabútorok, valamint a közmővek létesítményei és berendezései helyezhetık el, illetve utcafásítás telepíthetı. (7) A közlekedési területek védısávja külterületen a létesítmény kezelıjének hozzájárulásával használható fel. A védıterületek értékei az úttengelytıl mérve: a) Az 51. sz. fıút nyomvonala mentén 100-100 m. b) Az alsóbbrendő országos közutak külterületi szakaszán 50-50 m. (8) Külterületi mezı- és erdıgazdasági üzemi utak, dőlıutak esetén az út tengelyétıl mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhetı el. (9) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az elıbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétıl szimmetrikusan kell biztosítani. (10)Az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét általános szabályként telken belül kell biztosítani (telkes területfelhasználás esetén), az OTÉK 42. §-ának elıírásai szerint. Ettıl eltérni az alábbi módon lehet: a) Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráesı költségét megfizetnie. b) A már mőködı közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg (e rendelet hatályba lépése elıtt) is így van megoldva a parkolása. K ÖZMŐVEKRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 28. § (1) A közmőveket, valamint azok biztonsági övezetét közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges vagy a korábban kiépített közmőhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmő- és szállítóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani. A szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára át kell vezettetni. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemő építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhetı. (2) A közmőlétesítmények ágazati elıírások szerinti védıtávolságain belül mindennemő építési tevékenység csak az illetékes üzemeltetı hozzájárulása esetén engedélyezhetı. (3) Építési engedélyt csak teljes körő közmőellátás megléte esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Amíg az elvezetı hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közmőellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerő és szakszerő közmőpótló berendezéssel) engedélyezhetı a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után egy éven belül kötelezı a közmőpótló felszámolása és a hálózatra történı rákötés. (4) A csatornázatlan üdülıterületeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti jelleggel engedélyezhetı a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerő és szakszerő,

23

(5) (6) (7) (8)

(9) (10)

(11) (12) (13) (14) (15)

(16)

(17) (18)

(19)

(20)

(21) (22) (23)

(24)

ellenırzötten kivitelezett és üzemeltetett közmőpótló berendezés. (Pl. a zárt szennyvíztároló berendezésen kívül, megvalósíthatósági tanulmányterv alapján, kis kapacitású szennyvíztisztító berendezés építése is engedélyezhetı.) A beépítésre nem szánt területeken a közmőellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély. A zárt szennyvíztározó medencébıl az összegyőjtött szennyvizeket rendszeres és ellenırizhetı módon a kijelölt szennyvízleürítı helyre kell szállíttatni. A település területén a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhetı. A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb idıszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történı szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. Gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetıség rendelkezésre állása esetén szabad. Közcsatornába kizárólag a 34/1993, (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet elıírásainak megfelelı szennyvíz vezethetı. Az elıírttól eltérı szennyezettségő szennyvizeket telken belül kell elıtisztítani a hatóságok által elıírt mértékig (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és ezután bevezetni a közcsatornába vagy a közmőpótlóba. A szennyvíz elıtisztításából származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon. A település területén elválasztott rendszerő csatornahálózatot kell létesíteni. Szennyvízcsatornába sem ingatlanon belül, sem közterületen csapadékvizet bevezetni nem lehet. A csapadékvíz elvezetésére zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezetı rendszert kell építeni. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhetı. A csapadékvíz élıvízbe történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenırizni 2 kell minden 5.000 m -t meghaladó telekterülető beruházás engedélyezése esetén. Építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelı biztonsággal továbbvezethetı a befogadóig. 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, az összegyőlı csapadékvizet hordalékfogó mőtárgyon keresztül szabad a közcsatorna hálózatba, vagy élıfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületrıl összegyőlı csapadékvizeket benzin és olajfogó mőtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élıfolyásba vezetni. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. A vízfolyások, vízfelületek partéleitıl a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességő fenntartási sávokat: a) VIZIG kezelés esetén 6-6 m-t, b) társulati kezelés esetén 4-4 m-t, c) önkormányzati kezelés esetén 2-2 m-t, d) nyílt árkok mentén az egyik oldalán legalább 2 m-t, a másik oldalán legalább 1 m-t. Középnyomású földgázzal ellátott területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetık el. A berendezés csak az elıkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhetı. A települést érintı nagyközép-, és középnyomású gázvezetékek ágazati elıírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintı tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhetı. A termékvezetékek szabvány szerinti védıtávolságát és a szakági elıírásokat a település területén be kell tartani. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében elrendelt magassági korlátozásokat be kell tartani. Ettıl eltérni csak az Antenna Hungária Rt.-vel történı egyeztetés alapján lehet. Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetık el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy ezt elızetesen az önkormányzati tervtanács véleményezze. Az országos mőemléki védelem alatt álló, továbbá a helyi védelemre javasolt területeken és egyedi létesítmények környezetében a földfelszín felett vezetett vezetékhálózatok átépítése, rekonstrukciója vagy új hálózat építése során csak földfelszín alatti kialakítás engedélyezhetı.

24

S ZABÁLYOZÁSI ELİÍRÁS ENERGIAKÖZMŐVEKRE 29. § (1) A település szabadvezetékes rendszerő 20 kV-os középfeszültségő villamoshálózatai mentén a biztonsági övezet a szélsı fázisvezetıktıl számítva: Külterületen 5-5 m, összesen legfeljebb 14,0 m, Belterületen 2,5-2,5 m, összesen legfeljebb 8,0 m. (2) A földgáz középnyomású hálózat biztonsági övezete külterületen 2x7,0 m, belterületen 2x5 m a TIGÁZ Rt.-vel történt nyomvonali egyeztetés szerint. (3) Valamennyi üzemen kívül helyezett, feszültségmentesített közép-, kisfeszültségő és távbeszélı szabadvezeték-hálózatot és oszlopos tartószerkezetet, 20 kV-os hálózatot valamint oszlop transzformátorállomást le kell szerelni, anyagát megfelelı hulladék-lerakóhelyre szállítani és a terep helyreállítását elvégezni. ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEK A KP JELŐ ZÖLDTERÜLETI ÖVEZET (A KÖZPARKOK TERÜLETEI ) 30. § KP

SZ 4,5

2 K


ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


KP

Szabadon álló

Kialakult


2%


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

4,5 m

85 %

(2) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetık el. (3) Az övezet telkein létesítendı épületeken kizárólag magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge 20-45 fok között választható meg. (4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. A kertészeti kiviteli terveket, - ha mőködik a településen - az önkormányzati tervtanácsnak meg kell tárgyalnia. (6) Az övezet területét az akadálymentes közlekedés elıírásainak megfelelıen kell kialakítani. (7) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztetı létesítmények helyezhetık el. (8) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. E RDİTERÜLETEK 31. § (1) Az erdıterületek erdıállomány fenntartása és telepítése céljára szolgáló területek, rendeltetésük szerint: • védelmi célú (védett és védı-) erdık, (tervi jele: Ev), • gazdasági célt szolgáló erdık, (tervi jele: E), • turisztikai célú erdık, (tervi jele: Et.). (2) Az erdıterületek területfelhasználási egységébe tartoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévı erdı mővelési ágú területek, a tervezett erdık és az erdıtörvény értelmezésében erdıhöz tartozó tisztások, vadföldek. Az erdık elsıdleges rendeltetésük szerint védelmi célúak. (3) Az erdıterületi földrészletek tovább nem oszthatók, igény és lehetıség szerint összevonhatók. (4) Az övezetekben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthetı. Természeti területnek minısülı erdıterületen szabályozási terv elızetes környezeti hatástanulmány alapján készíthetı. Az erdıterületeken a gazdálkodás erdészeti üzemterv alapján folytatandó. Az erdıterületek

25

mővelési ág változtatása az Állami Erdészeti Szolgálat engedélye és a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján lehetséges. (5) Az Ev övezethez tartoznak a természetvédelem alatt álló védett erdık, tervezett véderdık és védı zöldsávok. a) Az övezet nem építhetı be. b) Az erdık területe min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendı be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. c) Ilyen véderdısáv telepítendı a tervezett közutak és tervezett belterületek között. A bányamővelésre kerülı területen a védıerdısávok helyét a rekultivációs tervben kell meghatározni. (6) Az E övezetbe tartoznak az egyéb meglévı erdıterületek, a) melyekre az erdıterületekre vonatkozó általános, 2-3. bekezdésben foglalt elıírások vonatkoznak. b) A 10 ha-nál nagyobb erdırészleteken • gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetéső erdıterületen 0,5%-os beépítettséggel, • egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterületen 5%-os beépítettséggel helyezhetık el építmények szabályozási terv alapján. (7) Az Et övezetbe tartoznak a turisztikai célú erdık. a) Ezek az erdık legalább 10 ha területnagyság esetén építhetık be b) A beépítési százalék maximum 5%-os, az erdık az erdı rendeltetésének megfelelı rekreációs célú építményekkel építhetık be, szabályozási terv alapján. M E ZİG AZD AS ÁGI ÖV EZE TE K A MEZİGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 32. § (1) A mezıgazdasági övezetek telkein jellemzıen a mezıgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetık el, azonban az övezeti elıírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhetı. (2) Ha egy telek rendelkezik erdı, gyep (rét, legelı) vagy nádas mővelési ágú alrészletekkel is, akkor ezek a telekrészek abban az esetben sem építhetık be, ha az adott telek egyébként (övezeti besorolása miatt) beépíthetı lenne. (3) Az övezetben a teleknek csak a kivett mővelési ágú része keríthetı le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek nem keríthetı le. (4) Az övezetben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhetı el. Legalább 10 m mélységő elıkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani. (5) Az építményeken kívülrıl látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki. (6) A telekmegosztás nem engedélyezhetı abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás elıtti vagy utáni állapotában: a) az övezetben elıírt minimális területnagyságnál kisebb, b) a megengedett beépítettséget túllépı beépítettségővé válik. (7) Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a megfelelı nagyságú területet, azok tulajdonosai - megállapodás alapján - egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el. (8) Üdülı- és lakófunkciójú épület külterületen nem engedélyezhetı, kivéve lakóépület az M4 övezet 10 ha-nál nagyobb földrészletein. (9) Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a szabályozási tervlapon feltüntetett környezetvédelmi védıtávolságokra és közmőbiztonsági övezetekre vonatkozó, építést tiltó és korlátozó elıírásokra. 2 (10) Üzemi mérető - 1000 m -nél nagyobb - gazdasági épületek létesítési igénye esetén (pl.: állattartó-telep, terményfeldolgozó, -tároló, stb.) elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges. (11) A mezıgazdasági övezetek természeti területbe esı részei nem építhetık be. (12) A mezıgazdasági tájfásítás meglévı elemei megtartandók és kiegészítendık a fasorok, védısávok visszaállításával, telepítésével.

26

M EZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ÖVEZETEI 33. § (1) A mezıgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. a) A mezıgazdasági területek használatát szabályozó országos elıírások szerint ezek mővelési ágnak megfelelı hasznosítása, mővelése biztosítandó, a mővelési ág megváltoztatása engedélyköteles. b) A mezıgazdasági területek beépíthetıségét helyi övezeti elıírások szabják meg. c) Dömsöd mezıgazdasági rendeltetéső külterületei az alábbi helyi övezetekbe soroltak: M1, M2, M3, M4, M5. (2) Az M1 jelő, kisparcellás mezıgazdasági övezet földrészletei egyenként kisüzemi mővelésre alkalmasak. E korábbi zártkert területen: 2 a) 1200 m -nél kisebb új földrészlet nem alakítható ki. 2 b) az 1000 m -t el nem érı területő telken építményt elhelyezni nem szabad, 2 c) az 1000–1500 m területnagyságú telken - a nádas, és rét, legelı mővelési ágban nyilvántartott kivételével - 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) létesíthetı, 2 d) az 1500 m -t meghaladó területő telken egy építmény helyezhetı el 3%-os beépítettséggel. e) Az övezetben építhetı egy, a beépítési százaléknak megfelelı gazdasági épület, melynek tetıtere beépíthetı. Az övezetben meglévı, engedéllyel épült gazdasági épületek felújíthatók, és a beépítési százaléknak megfelelı mértékig bıvíthetık. f) Az övezetben építhetı épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m. g) Belterületbe csak a belterülettel határos, önálló szerkezeti egységet képezı, közterületekkel határolt tömbök csatolhatók a településszerkezeti tervben rögzített területi keretek figyelembevételével. h) Az övezetben a külterület-szabályozási terven ábrázolt külterületi útszabályozás figyelembevételével történhet az önerıs közmővek elhelyezése. (3) Az M2 jelő területen gazdasági építmény 2 a) szılı, gyümölcsös és kert mővelési ág esetén 3000 m , 2 b) szántó mővelési ág esetén 6000 m telekterület felett helyezhetı el, 1,5 %-ot meg nem haladó beépítettséggel. c) Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. d) Ha a földrészlet területe nem éri el az építmény elhelyezhetıségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény helyezhetı el. (4) Az M3 jelő mezıgazdasági övezetben a) legalább 3 ha területő új földrészlet alakítható ki, b) melynek minimális szélessége 50 m. c) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%-os. e) Az övezetben legfeljebb 4,5 m lehet az építménymagasság. (5) Az M4 jelő mezıgazdasági övezetben a) legalább 10 ha területő földrészlet alakítható ki, b) melyen a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 0,5%-os. c) A gazdasági épület építménymagassága maximum 4,5 m 2 d) A 10 ha-nál nagyobb, összefüggı földrészleten lakóépület is építhetı maximum 150 m -es megnövelt alapterülettel, maximum 4,5 m-es építménymagassággal. (6) Az M5 jelő övezetbe tartozó mezıgazdasági terület nem építhetı be. Ebbe az övezetbe tartoznak a tájilag frekventált, érzékeny területek, illetve ahhoz kapcsolódó természeti területek. (7) Dömsöd külterületén azokon a tanyaként beépített földrészleteken, ahol a lakó és/vagy gazdasági épület létesítésére 1998. december 30-a elıtt került sor, ott a terv hatálybalépését követıen is lehet építeni a 3. pontban rögzített M1 övezeti szabályok szerint a lakó-funkció megtartásával, amennyiben a terület nem esik közút vagy közmő-létesítmény védıterületébe. Amennyiben a földrészleten nem volt lakóépület, új lakóépület sem létesíthetı.

27

EGYÉB ÖVEZET A VT jelő, vízgazdálkodással kapcsolatos területek 34. §

6

(1) Az övezetbe a vízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védıterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetık el. (2) A vízfolyások és állóvizek medrének területe vízügyi terület. A Duna partélétıl számított 10-10 m, a kisvízfolyások partélétıl számított 6-6 m, a holtágak partvonalától valamint közcélú vízilétesítmények vízjogi engedélyben meghatározott medrétıl számított 3-3 m széles fenntartási sáv biztosítandó, mely lehetıleg gyepterületként és/vagy útként alakítandó ki. A vízfolyások, vízmedrek területét érintı beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetık. (3) A terv távlatában felszíni bányamővelésre kerülı területek átmeneti hasznosítása az M5 mezıgazdasági övezetnek megfelelıen lehetséges. (4) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (5) A vízfolyások, vízmedrek területét érintı beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetık. (6) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (7) A RSD és a Dömsödi csatorna elıírt üzemi vízszintjének megtartásáról gondoskodni kell a tervezett kotrások, part- és mederrendezési munkálatok során. E tevékenységeket összehangoltan kell végezni a vízgyőjtıre vonatkozó ökológiai rehabilitációs programmal illetve a településrendezési tevékenységekkel. (8) A Dömsödi csatorna kotrása, part- és vízrendezése, mederkapcsolatai vízkormányzási és vízforgalmi viszonyainak alakítása komplex vízgazdálkodási tanulmányterv és környezeti hatástanulmány alapján határozandó meg. A Kk- vt jelő beépítésre nem szánt különleges építési övezet (vízi turizmust szolgáló beépítésre nem szánt rekreációs terület) 34/A. §

7

(1) A vízi turizmust szolgáló rekreációs terület övezetében az alábbi elıírásokat kell betartani: - az övezethez tartozó telek max. 2%-ban építhetı be, legalább 85%-a zöldfelületként alakítandó ki, illetve tartandó fenn; - a vízi turizmust, vízparti üdülést és rekreációt szolgáló épület és ehhez funkcionálisan kapcsolódó építmények a telek OÖH-n kívüli részén helyezhetı el oly módon, hogy az OÖH területre nem lehet kedvezıtlen hatással; - az épület szabadonállóan helyezhetı el, max. 4,5 m-es építménymagassággal; - a telek ökológiai hálózathoz (OÖH) tartozó, építési helyként ki nem jelölt részén épület, építmény, burkolat nem helyezhetı el, a terület természeti területként kezelendı; - a telek be nem épített és OÖH-hoz nem tartozó részén a Dömsödi csatornával élıvíz kapcsolatban álló vízmeder illetve vízfelület is kialakítható, legfeljebb a nem védett zöldfelület 50%án; (2) Az övezet területén melléképület, melléképítmény nem helyezhetı el. IV. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM É PÍTETT ÉRTÉKEK VÉDELME 35. § (1) Az országos jelentıségő egyedileg védett mőemlék (M) épületek: • Református templom, barokk, 1774-1776, Petıfi tér, hrsz. 627, • Petıfi Emlékmúzeum, XIX. sz., Bajcsy-Zsilinszky u. 6., hrsz. 757, • Lakóház, 1884, Dózsa György út 27., hrsz. 1841/2, • Kripta, Ybl Miklós tervei alapján, Elıre u. 30., hrsz. 2290. 6 7

Módosította a 3/2010. (IV.6.) rendelet. Hatályos: 2010. április 6-tól. Beiktatta a 3/2010. (IV.6.) rendelet. Hatályos: 2010. április 6-tól.

28

(2) Az országos mőemléki védelem alatt álló építmények mőemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli. (3) Az országos mőemléki védelem alatt álló építmények mőemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az eljáró szerv. (4) Amennyiben az országos mőemléki jegyzékrıl törölnek épületet, úgy azt helyi védelem alá kell venni. (5) Helyi védelem alatt álló épületek Dömsöd közigazgatási területén: a) Területi helyi védelem alatt álló emlékek: • Petıfi Múzeum az ingatlanon lévı melléképülettel (hrsz. 756) és a szomszéd telken álló lakóépület (hrsz. 760) (Ratkai Mihály tulajdona). • Petıfi tér és környezete – Petıfi szobor, I. világháború emlékére emelt szoborcsoport, Református templom, Polgármesteri Hivatal fıépülete, Református paplak. b) Egyedi helyi védelem alatt álló épületek: • Katolikus templom és harangláb, Szabadság u. 77-79. (hrsz. 638) • Dabi Református templom, Szabadság u. 139. (hrsz. 1012) • Baptista Imaház, Szabadság u. 125.(hrsz. 989) • Petıfi ház, Petıfi u. 15. (hrsz. 771) • Gyógyszertár, Szabadság u. 44. (hrsz. 717/1) • Lakóház, Szabadság u. 87. (hrsz. 647) • Lakóház, Szabadság u. 35. (hrsz. 27) • Lakóház, Somogyi u. 12. (hrsz. 2512) • Lakóház, Bocskai u. 14. (hrsz. 772) • Lakóház, Kossuth u. 67. (hrsz. 959) • Lakóház, Kossuth u. 87. (hrsz. 690/2) • Lakóház, Széchenyi u. 7. (hrsz. 1522) • Lakóház, Széchenyi u. 29/a. (hrsz. 1568/4) • Lakóház, Árpád u. 7. (hrsz. 1787) • Lakóház, Árpád u. 3. (hrsz. 1786/3) • Lakóház, Irinyi u. 1. (hrsz. 1993/1) • Tanya-lakóház, Láng-tanya. (hrsz. 077/8) c) Helyi kézmőves emlékek: • Kovácsmőhely és berendezése • Iparoskör kovácsoltvas kapuja, Petıfi u. 11. (hrsz. 775) • Transzmissziós hajtású eszterga, Dózsa Gy. u. 12. (hrsz. 2059) (6) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelıen megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, kı, cserép, természetes pala, fa stb.). Felújításukat az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartásával, az eredeti anyagok alkalmazásával kell megoldani. (7) A helyi értékvédelmi területen bárminemő bıvítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz. (8) A helyi értékvédelmi területen – a záró rendelkezések figyelembe vételével – az építési munkák önkormányzat által történı engedélyezése során kétlépcsıs engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni. (9) Az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a helyi értékvédelmi rendelet elıírásait. R ÉGÉSZETI LELİHELYEK VÉDELME 36. § (1) A régészeti lelıhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében ex lege általános védelmet élveznek. A régészeti lelıhelyek területén végzendı bármilyen építési vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni. (2) Régészeti lelıhelyek területén való építkezés idıpontját, ütemezését egyeztetni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

29

(3) Amennyiben az ismert régészeti lelıhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelıhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elı, az örökségvédelmi törvény 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát. T ERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 37. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) Országos védettségő természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhetı. (3) Az Országos védettségő természeti területen belül bármely tevékenység csak az országos védettségő területre vonatkozó elıírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhetı. (4) A Holt-Duna-ág partvonalától számított 50 m-en belül épület, építmény, mesterséges létesítmény nem helyezhetı el.

V. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZAB ÁLYOK Á LTALÁNOS ELİÍRÁSOK 38. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban elıírtakat kell figyelembe venni. (2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésıbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. (3) Új funkció létesítése esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. (4) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védıtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyezı tevékenység nem folytatható. A FÖLD VÉDELMÉNEK ELİÍRÁSAI 39 . § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, elıkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által elıírt helyen és módon kell kezelni. (2) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó mővelési ágú mezıgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába esı határától 50 m-en belül erdı mővelési ágú terület, vagy védıfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védıfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába esı határa mentén.

30

V ÍZKÉSZLETEK MINİSÉGVÉDELME 40. § (1) A település a szennyezıdés érzékenységi besorolás alapján az érzékeny területek közé tartozik. (2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élıhelyek védelme érdekében - meg kell ırizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélı megoldásokat kell alkalmazni. (3) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától számított 100 méteren belül a vizekre és a vízben élı szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (mőtrágya, növényvédı szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. (4) Külterületen vízfolyások és vizes élıhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve, ha arról külön jogszabály másként rendelkezik. L EVEGİTISZTASÁG - VÉDELEM 41. § (1) A település teljes közigazgatási területe levegıtisztaság-védelmi szempontból a védett I. kategória övezetébe tartozik. (2) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat. • a szennyezıforrás megszüntetésével (kitelepítésével), • technológiai beavatkozással, • megfelelı területi védelem (védıtávolság, védızöld-terület) biztosításával. É LİVILÁG , ÉLİHELY VÉDELME 42. § (1) A szabályozási terven jelölt erdı, gyep (rét-legelı), nádas területek mővelési ág változása nem engedélyezhetı. (2) A beépítésre tervezett területeken a tényleges beépítésig biztosítani kell a jelenlegi mővelési ág fenntartását. (3) Védızöld sávok, véderdısávok telepítésénél többszintő növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemzı ıshonos fa- és cserjefajok használhatók. H ULLADÉKGAZDÁLKODÁS , ÁRTALMATLANÍTÁS 43. § (1) A település újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeit be kell vonni a települési szervezett hulladékgyőjtésbe és szállításba, a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletének megfelelıen kell végezni. (2) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (3) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. (4) A veszélyes hulladék győjtésérıl, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetıleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelınek kell gondoskodni, a vonatkozó jogszabályi és hatósági elıírások figyelembe vétele mellett. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. Z AJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM 44. § (1) Zajt, illetve rezgést elıidézı meglévı, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsı zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (immissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg. (2) Meglevı, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bıvíteni, felújítani, korszerősíteni, hogy az a beavatkozás után a területre, illetve létesítményre vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

31

VI. FEJEZET VEGYES ÉS Z ÁRÓRENDELKEZÉSEK K ÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA , NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA 45. § (1) A közterület rendeltetéstıl eltérı használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. (2) Amennyiben az eltérı használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (3) A település közterületein engedélyezhetı eltérı használat: a) hirdetı (reklám) berendezés, b) árusítópavilon, mozgó árusítóhely létesítése, c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltıállomás), d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), e) szobor, díszkút elhelyezése, f) távbeszélıfülke elhelyezése, g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok), építıanyag-tárolás. (4) A közterületen elhelyezhetı építményekkel szembeni elvárások: a) megengedett legnagyobb építménymagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb 2 alapterület: 6,0 m , az építményt magastetıs (20-45%), tájbaillı módon kell elhelyezni. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhetı, építménytıl legalább 1,20 m-re, a tőzrendészeti elıírásokat is figyelembe véve helyezhetı el. b) A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki. (5) A közterületet az akadálymentes közlekedés elıírásainak megfelelıen kell kialakítani. B ELTERÜLETBE VONANDÓ TERÜLETEK ÁTMENETI SZABÁLYOZÁSA 46. § (1) A belterületbe-vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi mővelési águknak megfelelı átmeneti hasznosításuk biztosítandó. (2) A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges. (3) A belterületbe-vonásra kijelölt jelenlegi külterületeken, a belterületbe csatolást kihirdetı rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhetı, de építési tevékenység nem.

Z ÁRÓ RENDELKEZÉSEK 47. § Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2003 év január 1.napján lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a a 3/1986.(IV.18.) számú tanácsrendelet, és az 1/1992.(I.7.) önk. számú rendelet hatályukat vesztik.

Bencze István sk. polgármester

Dr. Vörös Andrea sk. körjegyzı

Egységes szerkezetbe foglalta dr. Bencze Zoltán aljegyzı 2010. április 20-án.

Dr. Vörös Andrea sk. körjegyzı

32

Módosításokkal egységes szerkezetben

Recommend Documents