SZENT ISTVÁN EGYETEM
Környezettudományi Doktori Iskola
Modifikált zeolit felhasználás vízminıségre és mikroorganizmus populációra gyakorolt hatása az elveniszapos szennyvíztisztításban
Doktori értekezés tézisei
Komárominé Kucsák Mónika
Gödöllı 2009
A doktori iskola megnevezése:
Környezettudományi
tudományága:
Környezettudományok
vezetıje:
Dr. Barczi Attila mb. iskolavezetı, Ph.D., habil, egyetemi docens Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
Témavezetık:
Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emıke egyetemi docens, Ph.D. Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék Dr. Gyulai Ferenc egyetemi tanár, MTA doktora Szent István Egyetem, Agrár-Környezetgazdálkodási Tanszék
………………………………………
…….………………………………..
iskolavezetı jóváhagyása
témavezetı jóváhagyása
..…………………………………….. témavezetı jóváhagyása
2
Bevezetés és célkitőzés Napjaink
egyik
legfontosabb
környezetvédelmi
kérdése
a
vízellátás
és
a
csatornázottság megoldása településeinken. Ma már a víz sem korlátlan természeti erıforrás, mivel élı vizeink szennyezettségének mértéke növekszik, ennek csökkentése érdekében egyre nagyobb szükség van arra, hogy a felhasznált vizet, megfelelıképpen tisztítva juttassuk vissza a befogadókba. A hagyományos szennyvíztisztítási technológiák a csatornázottság következtében
a
növekvı
szennyvízmennyiséggel,
illetve
töményebb
szennyvízzel
nehezebben birkóznak meg. Szükség van új technológiákra, melyek nem a kapacitás növelésével, hanem a lebontási hatásfok növelésével érnének el jobb eredményt, melynek egy lehetséges változatát a zeolit alkalmazása jelentheti. A dolgozat célkitőzése az alábbiakban foglalható össze: ● A zeolit felületén megkötıdı baktériumok vizsgálata, azon feltevés igazolása, hogy a zeolit megnöveli a baktérium populáció mennyiségét. Választ kerestem arra, hogy hogyan változik a fajdiverzitás a zeolit adagolás következtében a kontroll vizsgálati sorhoz képest. ● A zeolit adagolással üzemelı és a kontroll tisztítósorból származó eleveniszap – lebontási aktivitásának (mgKOI/g szervesanyagh) összehasonlítása. ● Vizsgáltam az iszapülepedést, annak változását a zeolit adagolás függvényében. ● Keresetem a választ arra, hogy a zeolit felületén kialakult baktérium tömeg kiegyenlíti-e a szennyvíztisztítótelepet érı terheléseket. ● A zeolit ioncserélı kapacitását figyelembe véve vizsgáltam a nitrogén eltávolítás hatásfokának alakulását. ● A zeolit adagolású és a kontroll párhuzamos mőtárgysorokon az elfolyó, tisztított szennyvíz minıségének (KOI, BOI5) összehasonlítását végeztem. ● A Szobi Szennyvíztisztító Telep sajátos problémája a beérkezı ipari szennyvíz által okozott iszapelúszás. Kerestem a választ arra a kérdésre, hogy az iszapelúszást okozó fonalasodás zeolit adagolás esetében csökkenthetı-e.
3
Anyag és módszer A NATO „Science for Peace” programja keretében fiatal kutatóként vettem részt. A programon belül modifikált zeolittal történı eleveniszapos szennyvíztisztítás hatásfokát vizsgáltam.. A tisztítási folyamatot heti rendszerességgel, a vízkémiai jellemzıkre (KOI, BOI5, lebegıanyag, N, P) vonatkozólag vizsgáltam. A kísérleti munkánál az alábbi munkarendet követtem: ● A szobi Szennyvíztisztító Teleprıl nyers, elıülepített szennyvizet és a recirkulációs körbıl eleveniszapot kellett a laboratóriumba beszállítani. A szennyvízmintákat a szobi telepen hetente egyszer, mindkét sorból vettük, az eleveniszapos medencékbıl. Ez heti négy mintavételt jelentett. A szennyvízminták az MSZ ISO 56667-10:1995 Vízminıség Mintavétel 10. rész: A szennyvízbıl végzett mintavétel elıírásai c. szabványnak megfelelıen mőanyag palackba kerültek. ● Az eleveniszapból és a szennyvízbıl el kellett készíteni levegıztetéshez a szükséges keveréket. A keverék elkészítése a következıképpen történt: a leülepedett recirkulációs iszap iszap-vizét leöntöttük, majd az iszapot összerázással homogenizáltuk. Ebbıl a homogenizált iszapból 250 ml-t menzurába kimértünk, és szennyvízzel 1literre feltöltöttük. A fentiekben ismertetett keverési arány mellett ajánlatos elkészíteni a levegıztetési kísérletnél felhasználásra kerülı kiindulási keverékét. Elızetes számítással mindig tisztáztuk a levegıztetési minták alapján, hogy hány liter keverékre van szükség és ezt a keveréket egy nagyobb edényben, együtt készítettük el, majd az 1 literes menzurákba szétmértük a mintákat. A szétmérésnél és minta vételnél vigyázni kellett, mert az iszap, ülepedésre hajlamos, ezért mintavételezés közben és mintavevı edény bemerítése elıtt a keveréket mindig alaposan össze kellett keverni. A keverék elkészítése után a kiindulási mintának meghatároztuk az iszap koncentrációját (lebegıanyag) és a zeolit adagolást erre a koncentrációra vonatkoztattuk. ● A levegıztetési kísérleteknél mindig szükséges egy vegyszer nélküli mintának (kontroll) a kísérleti sorba történı beállítása. ● A zeolit adagolást az eleveniszap lebegıanyag koncentrációjára vonatkoztatva 5; 8 és 10 % -ban adtuk meg.
4
● A kiindulási keverékbıl és a levegıztetés után a szőrt mintákból mértük a következı paramétereket: KOI-t, ammóniát, nitrátot, lebegıanyagot, összes foszfort, ülepedést, pH-t. ●
Szakaszos kísérleteknél a levegıztetési idıt, a szennyvíztelep levegıztetıjében beállított átlagos tartózkodási idıvel azonosnak vettük.
● Az ülepedési jellemzıt a Molhmann térfogati index segítségével határoztuk meg. ● Iszap aktivitás vizsgálatot laboratóriumi zeolit szőrıvel határoztuk meg, ahol a zeolit szőrı szemcsemérete 1,5-2,1 mm volt, A töltött csı hossza: 40 cm, a töltött csı átmérıje: 4 cm, a töltött csı belsı keresztmetszetének felülete: 0, 00125 m2 , a rátáplálás sebessége: 5,0 l/óra (0,005 m3/óra), szőrési sebesség: 4,0 m/óra, a tisztítandó víz KOI koncentrációja: 1221 g/l. Folyamatos szőrési kísérletet végeztünk. Az elemzést számítógépes adatbázis készítésével és az összefüggések vizsgálatával végeztem. Az eredmények megbízhatóságát F-próbával 95%-os valószínőség mellett vizsgáltam.
5
Új Tudományos Eredmények
1. A laboratóriumi és az üzemi kísérletek és vizsgálatok alapján megállapítottam, hogy az eleveniszapos rendszer levegıztetı reaktorában 30 – 100 g/m3 mennyiségben adagolt, 1 – 110 µm szemcsemérető aktivált zeolit hatására a szervesanyag eltávolítási hatékonyság referencia rendszerbeli (50 – 60 mg KOI g–1óra–1) értékhez képest 15–20 % -kal nı. 2. Kimutattam, hogy a zeolit adagolással a nitrifikáció hatásfoka a kontrollhoz képest 20 – 40 %-kal növelhetı, mivel a zeolit részecskék felületén ioncserével megkötött ammónium ionok közvetlenül rendelkezésre állnak szintén a részecskék felületen kialakuló a biofilmet alkotó nitrifikáló baktériumok számára. Az ammónium ioncsere egy dinamikus folyamat, amelyet a kialakult biofilm felület nem befolyásol, mert a vizes fázisban diffuzió az ioncserét folyamatosan biztosítja. Az endogén légzés mérésével bizonytható a baktérium tömeg aktivitásának növekedése, ez egyben jelzi a baktérium tömeg növekedését is. 3. Laboratóriumi kísérletekben kimutattam, hogy a modifikált zeolit esetén a KOI adszorpció 165 mg/KOI/g modifikált zeolit esetén, ez 15 %-os KOI adszorpció növekedést jelent a natur zeolit KOI adszorpciójához képest. 4. Kimutattam az iszapülepedés mértékét. Az eleveniszap Mohlmann indexe zeolit adagolás mellett 100 cm3/g érték alatt tartható, szemben a referencia rendszerben kapott értékekkel. A mért SV30 értékek alapján is bizonytható volt, hogy a zeolitos sor átlagosan 18-20 %kal jobb ülepedést mutat, mint a kontroll sor. 5. A kémiai foszfor eltávolítás esetében az aktivált zeolit adagolás csökkentette a foszforeltávolításhoz (elfolyó <1,0 mgP/l) szükséges Fe3+ ion mennyiségét. Szimultán vegyszer adagolás esetében a szokásos Fe/P arányt 1,5 – 1,7 érték között kell tartani, hogy az elfolyó, tisztított szennyvíz foszfor koncentrációja az 1,0 mgP/l érték alatt maradjon. Zeolit adagolás esetében a fenti elfolyó vízminıségi követelményt 1,1 – 1,2 Fe/P arány mellett lehetett elérni. 6. A két mechanikai tisztító sor közötti vizsgálataim eredményeképpen 9 fajt különböztettem meg, melyek elıfordulási gyakorisága között volt eltérés. A fajdiverzitás tekintetében mindkét sor azonosnak tekinthetı. Az elıfordulási gyakoriság a jó tisztítási hatásfokot jelzı baktériumok között is megfigyelhetı. A zeolitos sor baktérium populáció elıfordulási aránya minden terhelésnél (alacsony, közepes, magas) 2-10 %-kal magasabb, 6
mint a kontroll sornál. Ezeket a vizsgálatokat értékelve is hasonló következtetésre jutottam, mint a vízkémiai paraméterek tekintetében, azaz összességében jobb minıségő mikroflóra alakult ki a zeolittal kezelt tisztítósor elveniszapjában.
7
Javaslatok
A feltárt irodalom és az elvégzett kísérletek alapján megállapítható, hogy a zeolit adagolású technológia alkalmazható minden kommunális és élelmiszeripari szennyvizet tisztító eleveniszapos telepen. A zeolit ırleményt minden esetben a levegıztetı berendezésbe kell adagolni, ahol az zeolit részecskék a szabadon úszó és a kisebb pehely-társulásokat alkotó baktériumokat megkötik. Az eleveniszapos medencébe adagolandó zeolit mennyiségét mindig a rendszerben (levegıztetı + utóülepítı) lévı eleveniszap mennyiségére vonatkoztatjuk. A zeolitadagolás mértéke az elérendı céltól - biológiai bonthatóság javítása, nitrifikáció, denitrifikáció fokozása stb. - függıen változhat. Az elérendı célok és a szükséges zeolit koncentráció közti összefüggés az alábbi: ●
iszapülepedés javítása: 2 – 5%,
●
iszapelúszás megakadályozása: 2 – 12%,
●
pehelystruktúra javítása: 3 – 5%
●
KOI-ban kifejezett biológiai bonthatóság javítása: 5 – 12 %
●
nitrifikáció, denitrifikáció hatásfokának javítása: 8 – 10 %,
Az eljárás alkalmazható, amennyiben: ●
az eleveniszap pehelyszerkezete nem megfelelı, pehely-szétesés következtében a
pehelystruktúra 50 µm alatti méretet mutat. (A zeolit-adagolás a pehelyméretet 150 µm fölé emeli.) ●
a rosszul ülepedı iszappelyhek hatására az utóülepítıben iszap elúszás (> 40 mg/l) és
ezzel együtt a kezelt szennyvíz minıségének romlása tapasztalható ●
a telep túlterhelt, az elfolyó, tisztított szennyvíz minısége nem megfelelı
●
a telepen kémiai foszfor eltávolítás igénye merül fel, akkor az aktivált zeolit
alkalmazásával a vas/foszfor mól arány 1,2 – 1,5 értékek között tartható (Ez 20 – 25 %-os vegyszer megtakarítást jelent.) A
zeolit
eleveniszapos
szennyvíztisztítási
technológiában
való
alkalmazása
kommunális, vagy ipari szennyvizekkel terhelt kommunális szennyvizek tisztításánál a kis-, és a nagyobb kapacitású telepeknél is beváltották a hozzá főzött reményeket. A rendszerbe történı beadagolástól kezdıdıen rövid idın belül jelentıs kedvezı változást okozott a technológiai rendszer a szervesanyag lebontás hatékonyságában, az 8
utóülepítı terhelésében, a nitrogén és a foszfor eltávolítás hatásfokában. Az iszap kisebb mennyiségben keletkezett és tulajdonságai kedvezıbbek a felhasználást illetıen. Elısegíti a mőtárgyak jobb kihasználását, stabillá teszi a technológiát a terhelés-változásokkal szemben. Az aktivált zeolit alkalmazása következtében a keletkezett fölösiszap víztelenítése jelentısen javul. A víztelenítésnél kb. 20 %-os polielektrolit megtakarítást lehet elérni. Kedvezı kihatással van a telep energia és vegyszer felhasználására. Az üzemeltetés költségeit az adalékanyag csak igen kis mértékben emeli. Komplex hatása révén azonban más költségtételeknél csökkenést idéz elı, összességében, így a fajlagos üzemeltetési költség csökkenése tapasztalható. Bármilyen beavatkozás elıtt elengedhetetlenül szükséges egy részletes helyszíni adatfelvétel, a helyi adottságok, elıírások, feltételek megismerése.
9
Tudományos közlemények és elıadások Folyóiratcikk Lektorált folyóiratcikk magyar nyelvő Komárominé Kucsák M. (2007): Szennyvíztelepek intenzifikálásának EU jogharmonizációs háttere Hidrológiai Közlöny 87, ÉVF. 1. szám 2007. január-február, Bp. p. 16-19. Lektorált folyóiratcikk idegen nyelvő Komárominé Kucsák M. (2007): Increased wastewater treatment cleaning efficiency by using modified zeolite in biological wastewater treatment, Bulletin of the Szent István Komárominé Kucsák M. - Gábor Loksa - Krisztina E. Csereklye - Emıke Székely Bardóczyné - Szabolcs Kállai: Use of zeolite to improve soil amelioration and takes effects on microclimate, VII. Alps-Adria Scientific workshop, Stara Lesna, Slovakia 2008.
Konferencia kiadványok Magyar teljes Bardóczyné Székely E., Komárominé Kucsák M. (2003): Modifikált zeolit felhasználás vízminıségre és mikroorganizmus populációra gyakorolt hatása az eleveniszapos szennyvíztisztításban, XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia Siófok, 2003. szeptember 23-25. p.130-137. Komárominé Kucsák M., Bardóczyné Székely E. (2007): Zeolit adagolás hatása az eleveniszapos szennyvíztisztításra, különös tekintettel a vízminıségi kérdésekre és a mikroorganizmus populációra, Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás Balatonfüred, 2007. október 15-16. Magyar nyelvő absztrakt Bardóczyné Székely E., Komárominé Kucsák M., Lapis B., Szász P.(2006): A zeolit lehetséges szerepe a vízfolyások szennyvízterhelésének csökkentésében, zeolit elıfordulások Európában, III. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, 2006. 09. 06-07. P. Princz, J. Oláh, S. Smith, D. Kalló, M. Kucsák (2002): Improvement of the bological degrability of wastewaters using modified zeolites, 6th International Conference on the
10
occurance, properties and utilization of natural zeolites, Book of abstracts, Thessaloniki,2002 p.1-17.
Könyv, könyvrészlet Idegen nyelvő könyvrészlet Komárominé Kucsák M., Kállai Sz.: Using modified zeolites produced on effects on microorganism population in biological wastewater treatment in Hungary, pollution and water resources Columbia University seminar proceedings 2004/XXXV. Canada p. 291-300.
11
Elérhetıség: Komárominé Kucsák Mónika Cím: 2600 Vác, Tavasz u. 4. E-mail:
[email protected] Mobil: 06-30-552-8822
12
