A TIHANYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
2008 január • II. évfolyam • 2. szám
„Kongatják a harangot: ûzik már a fársángot!”
Téltemetés Tihanyban január 26-án! Fotó: ifj. Czégai László
2.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
TIHANYI VISSZHANG
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Mit hoz az új év?
Pályázati menetrend
Interjú Tósoki Imre polgármesterrel
a Tihany Turisztikai Fejlesztéséért pályázatról
Az év elején illik egy rövid számvetést készíteni: mi lyen esztendõ vár ránk, milyen évre számíthatnak a ti hanyiak, milyen feladatokat kell megoldanunk, és mi lyenek az esélyeink. A választ Tósoki Imrétõl várjuk.
– 2008-at aligha fogják aranybetûkkel beírni az ország történetének nagykönyvébe. A gazdasági helyzet nem éppen rózsás; a megszorítások már az elõzõ évben megkezdõdtek, és nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy elõre jelezzük: hatásait érezni fogjuk az idén is. Sõt, január elsejétõl újabb áremelkedések léptek életbe, amelyek nem csak a családokat, hanem az önkormányzatokat is érzékenyen érintik. Szerencse, pontosabban az elõrelátás eredménye, hogy 2007-ben az emelkedõ energiaárak ellenére a 2006. évihez képest nem emelkedett óvodánk, iskolánk és egyéb intézményeink villanyszámlája, sõt 700.000 forint megtakarítás könyveltünk el. Az önkormányzat ugyanis már tavaly a szabadpiacról, a korábbi árnál olcsóbban szerezte be a közvilágításhoz és a közösségi intézmények ellátáshoz szükséges áramot. Várhatóan így lesz ez a 2008-as évben is. Az, hogy az önkormányzatok mennyibõl gazdálkodhatnak, még csak a következõ hónapban derül ki konkrétan - de nem vagyok túl optimista. Minden fillért meg kell fognunk ezután is, ha feladatainkat az eddig megszokott szinten el akarjuk látni. – Milyen feszültségeket lát az idei költségvetésben? Mi az, aminek a megvalósítását különösen fontosnak tartja? – Elsõdleges cél a gazdasági egyensúly, a közösségi célok közül pedig az iskola fenntartását emelném ki. A gazdasági szabályozók ugyan az önállóság feladása felé szorítanak minket, de szerintem csak annak a településnek van jövõje, amely képes megtartani a fiatalokat. Az iskola pedig létkérdés ebbõl a szempontból. De nem akarom csak a problémákat sorolni. Akármi is történik „fönt”, a nagypolitikában, a
helyi vezetõk felelõssége a döntõ; helyben nagyon sokat lehet tenni a boldogulásért. Az idén szeretnénk például megkezdeni a 71-es fõközlekedési utat és a Tihanyt összekötõ bicikliút építését – ha a korábban beadott pályázatunkat elfogadják. Biztató híreket kaptunk; reménykedem. Az elõkészítés már folyamatban van: az ingatlantulajdonosokkal a kisajátítási szerzõdéseket már elõkészítettük, az állami területek átadásáról az újonnan felállított Vagyonkezelõvel kell még tárgyalnunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy folytatódjék a Fõtér-program tervezése, a második-harmadik ütem kidolgozása. Februárban új turisztikai pályázatokat írnak ki; szeretnénk ezen elnyerni a turisztikai kerékpárút hajóállomásig való elvezetésének költségét. A nyomvonal-terv már elkészült. A lépviselõ-testület tavalyi döntése értelmében a tihanyi deltában pihenõpark és fogadóépület létesülhet. A terület fejlesztése során fogadóépület, információs pont, kerékpárszervíz, -kölcsönzõ és –tároló meg egy kávéház épülhet itt. A partszakasz rehabilitációja során pihenõpark jön létre, játszótérrel. A T-Mobil (Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletág) felvállalta a program támogatását; májusra elkészülnek a konkrét tervek. – Ambiciózus program. Úgy látszik, Tihanyban eljött a változás és a cselekvés idõszaka. Mire építi a terveket, milyen reális kiugrási lehetõségeket lát? – A turizmusban még mindig vannak tartalékok. Nagyon bízom abban, hogy a hajóállomás turisztikai fejlesztése megkezdõdhet, és a rendezési terv módosításával elhárul az akadály a vitorláskikötõ tervezési munkáinak megkezdése elõl. Az év második felében sor kerülhet a Kenderföldek fejlesztésére. A turisztikai szolgáltatások bõvítésével növelni lehet a helyben keletkezõ bevételeket, ami mind a vállalkozóknak, mind az önkormányzatnak jó. A tervezett fejlesztések jelentõsen megnövelik az építmény- és telekadóból származó bevételeket, az idegenforgalmi és az iparûzési adó összegét, de talán még ennél is fontosabb, hogy új munkahelyek jöhetnek létre a vállalkozásokban és az önkormányzatnál is. A munka pedig a fiatalok itthon tartásának kulcskérdése. Ha a fiatalok itthon maradnak, akkor pedig nem lesz gond az óvodával és az iskolával sem... Így függnek össze a meginduló fejlesztések az önkormányzat gazdálkodásának stabilitásával és az emberek boldogulásával, a jobb élettel, a közösség erõsödésével. Nagyon remélem, hogy a Tihany Turisztikai fejlesztéséért pályázat eredményes lesz, és meg tudjuk alapozni a szükséges fejlesztéseket. De erõforrásnak tartom a helyi társadalmat is. Az utóbbi hónapokban erõsödött az együttmûködés a civil szervezetek között; ennek példája és eredménye az újság megjelenése is. Együtt gondolkozunk a jövõnkrõl, együtt tervezzük, közösen cselekszünk – ennek mindenképpen kell, hogy eredménye legyen. (koncz)
Magyarország települései az utóbbi években egyre kevesebb állami támogatáshoz jutnak. Ezt felismerve egyre több város és község próbálja a hiányzó pénzeket különféle pályázatokon begyûjteni. Köztudott azon ban, hogy – például az Európai Uniós pályázatokhoz – nemcsak jó tervek, kidolgozott ötletek szükségesek, hanem speciális szakértelem is. A tihanyi polgármester már régóta próbálkozott különféle pályázati források felkutatásával, de Tihany adottságai, nagysága, fekvése és a kitûzött célok mindeddig nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. Most azonban a szakértõk segítségével összeállt egy olyan „programcsomag”, amely tartalmazza a legszükségesebb fejlesztési terveket, így például a településközpont, a fõtér kialakítását, a bicikliút kiépítését, a Kálvária-domb helyreállítását, és amelynek esélye van arra, hogy megfeleljen a pályázati kiírásoknak. A pályázathoz szükség van egy elõzetes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására. (Ennek költségét vállalta magára a Tihany Fejlesztéséért Alapítvány.) Amennyiben sikerül a program mellé állítani a térség politikai
3.
vezetõit és a területfejlesztéséért felelõs döntéshozókat, akkor már „csak” a kormányon múlik, hogy zöld utat ade a programnak. Ha a kormány a tervet elfogadja, akkor kezdõdhet a végleges megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása – engedélyezett építési, mûszaki tervekkel, költséghaszon elemzéssel. Amennyiben ezt is elfogadja minden illetékes fórum, akkor jöhet a szerzõdéskötés és a történet legfontosabb láncszeme: az uniós támogatás folyósítása. Mint a felsorolásból is látszik: nem kis fába vágtuk a fejszénket. Ha minden jól megy, akkor is legkorábban két év múlva kezdõdhet meg az érdemi munka. Az elõkészítés sem könnyû: mind szakmailag, mind politikailag minden támogatásra szükség van! De bármilyen nehéz is a pályázat – másik út nincs. Vagy megpróbáljuk elérni, amit lehet, és pályázunk, vagy egyik év telik a másik után, és soha nem jutunk olyan forrásokhoz, amelyekbõl a mindannyiunk érdekét szolgáló beruházások megvalósulhatnak. Tihany megérdemli, hogy kiemelt figyelmet kapjon az ország fejlesztési programjában. Ezért megkezdõdik a viszszaszámlálás, indul a Tihany Turisztikai Fejlesztéséért program.
Röviden a Tihany Fejlesztéséért Alapítványról Az alapítványt tavaly õsszel jegyezték be. Az alapítványt azért hozták létre, hogy a civil szervezet segítse az olyan elképzelések, tervek megvalósítását, amelyek a helyi társadalom javát és Tihany jövõjét szolgálja. Alapítók: dr. Bartha Ferenc, dr. Bleuer István, dr. Burai Kovács János, Erdei Tamás, Kovács Gábor, kuratóriumának elnöke: dr. Tóth József. Az alapítók fejenként egymillió forintot fizettek be az alapítványba, amely összeg azóta, a si-
keres adománygyûjtõ akciónak köszönhetõen a duplájára nõtt. Az alapítvány az alapító okiratban rögzített céljához hûen, anyagi forrásait Tihany jövõjének, a település fejlesztésének szolgálatába állítja. Ezért döntöttek most úgy, hogy a pályázat (elõ-megvalósíthatósági tanulmány) megírásának költségét, mintegy 3,84 millió forintot biztosítják az önkormányzat számára.
Módosítások a helyi adórendeletben Tihany Község Önkormányzata 2008. január 1-tõl az alábbiakban módosította helyi adórendeletét: Vállalkozók kommunális adója: 2400 Ft/fõ Idegenforgalmi adó: tartózkodási idõ utáni adó mértéke 360 Ft/fõ/vendégéjszaka az üdülõrészen, 250 Ft/fõ/vendégéjszaka az õsközségben. Épület utáni idegenforgalmai adó mértéke: 900 Ft/m2. Építményadó mértéke: 900 Ft/m2. Telekadó mértéke magánszemélyeknek: 80 Ft/m2. Telekadó mértéke jogi személyeknek: 150 Ft/m2. Helyi iparûzési adómértéke: az adóalap 2%-a. Ideiglenes jellegû iparûzési tevékenységet végzõ vállalkozó esetén(piaci, vásározó kiskereskedés): 1000 Ft/nap. Építõipari tevékenység esetén, illetve ha természeti erõforrásokat tár fel, vagy kutat: 5000 Ft/nap.
OLDAL
4.
OLDAL
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
TIHANYI VISSZHANG
Testvérvárosi kapcsolatok jelene és jövõje
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
5.
Egy évtized a turizmus szolgálatában 10 éves a tihanyi Tourinform Iroda
Saint Florent le Ville, Székelyudvarhely és Deidesheim. Tihany három testvérvárosa, melyek kel hosszú évek óta ápol kapcsolatot a település önkormányzata. Ezekrõl a kapcsolatokról kérdeztük Varró János alpolgármestert.
– A képviselõtestületen belül nemrégiben téged kértek meg arra, hogy a testvérvárosi együttmûködéssel kapcsolatos feladatokat lásd el. Miért volt arra szükség, hogy erre külön embert jelöljenek ki? – A polgármester úr tette fel azt a kérdést, hogy a testületen belül ki milyen munkában tudna segíteni, és mivel én a testvérvárosi kapcsolatok kezdete, 1998 óta részt vettem a kapcsolatok alakításában, ismerem az összekötõket, sõt mindhárom együttmûködés aláírásánál Bors Istvánnal együtt én vettem részt, felajánlottam, hogy én ezen kapcsolatok ápolásában tudok neki segíteni. Õ ennek nagyon örült, és így vállaltam fel ezeket a teendõket. Az a legnagyobb probléma, hogy a három testvérvárosi kapcsolat közül a franciákkal nagyon sok a nyelvi nehézség. Itt Tihanyban a Fertig Erikán kívül nem igazán tudott senki segíteni a levelezésben, a kapcsolat fenntartásában. A francia fél azonban jóval elõbbre tervezett már, mint mi, õk egy-két évvel elõttünk járnak. Erre mi nem vagyunk felkészülve, sem anyagilag sem emberi kapacitásban. A franciák egyébként nagyon ügyesen alakítják a dolgokat, minden alkalommal a felmerülõ költségekre pályázatot adnak be, helyettünk is õk pályáznak, és eddig mindig sikerült nyerniük. Így a mi önköltségi részünk is kisebb lesz. Ezek utófinanszírozásos pályázatok, de ez csak a franciáknál van így. A deidesheimeknél és a székelyudvarhelyieknél ez önköltségi alapon mûködik. De akkor is nagy segítség az, hogy ezek a kapcsolatok is már több szálon mûködnek, és a szállás és a reggeli költségeit megoldják õk. – Melyik most a legjobban mûködõ kapcsolat? – A francia lenne a legjobb, de a távolság és a már említett nyelvi nehézség miatt nehézkes. Ez a kapcsolat abból a szempontból is jó, hogy egy-egy látogatás alkalmával megpróbálunk minél több érdekes helyet meglátogatni útközben. Így jutottunk el Párizsba, Veronába és a Garda-tóhoz is. A deidesheimiekkel azért nehezebb, mert már új testület van, az a két polgármester, akik az együttmûködést aláírta, már nem azt a funkciót töltik be, most inkább várakozó állásponton van mind a két testület. A székelyudvarhelyi kapcsolat nagy elõnye, hogy nincsenek nyelvi nehézségek. Itt már nemcsak két település között mûködik a kapcsolat, hanem az iskolák között, a egyházközségek között is, az egyházközségek kórusai és családok között is kialakultak a kapcsolatok. A szívünkhöz igazán közel a székely emberek állnak. A székelyudvarhelyi családok egyébként híresek a vendégszeretetükrõl, valóban mindent megtesznek azért, hogy jól érezzük magunkat. A 2008-as költségvetésben szeretnénk elkülöníteni egy bizo-
nyos összeget, amit a testvérvárosi delegációk látogatása kapcsán felmerülõ költségekre költenénk. – Múlt év decemberében járt Tihanyban egy kisebb francia delegáció. Mi volt a látogatásuk célja? – Annak idején mind a három testvérvárossal úgy jött létre a kapcsolat, hogy õk kerestek fel minket. Elsõként a deidesheimiek, majd amikor Veszprém megye hivatalosan is kapcsolatba lépett a francia Maine et Loire megyével, Tihany volt az elsõ, akit megkerestek ilyen kapcsolat kialakításának céljából. Mi akkor azt hittük, hogy egy testvérvárosi együttmûködés született, amirõl most kiderült, hogy az csak egy kapcsolatfelvétel volt. Az ottani polgármester látva azt, hogy ez a kapcsolat hivatalos formák nélkül is jól mûködik, úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy ezt a kapcsolatot hivatalossá tegyük. Ezt egyfajta próbának szánták, melynek véglegesítésére idén márciusban kerül sor. Mivel 10 éve megy már ez a kapcsolat tulajdonképpen hivatalos forma nélkül. Azért voltak itt, hogy a következõ két évre, 2008-ra és 2009-re egyfajta stratégiát beszéljünk meg, ez azzal indulna, hogy márciusban egy kézmûves találkozó lesz ott náluk, arra meghívták a Tihanyi Hímzõkört. Ezzel együtt kerülne aláírásra az együttmûködési nyilatkozat, majd 2008. augusztusában érkezne Tihanyba egy delegáció, és az együttmûködést ünnepélyesen itt is megerõsítenénk. Õk mint említettem, jóval elõbbre járnak, mint mi. Sokan magyarul tanulnak, magyar gasztronómiát tanulmányozzák, magyar tanárt fogadtak, van egy gulyás partijuk szeptember elején, amin most négyszázan vettek részt, tehát nagyon komolyan veszik ezt a kapcsolatot. Legutóbb 2005-ben voltunk kinn náluk, a focicsapat is megmérkõzött a franciák csapatával. Most lenne a visszavágó, õk már nagyon készülnek rá. 2009-ben szeretnének egy magyar hetet tartani. Punk Feri javasolta, hogy a veszprémi Séf Iskola, amely benne van a Comenius programban, megjelenhetne ezen a rendezvényen. Szívesen fogadnának olyan magyar diákokat, akik franciául tanulnak, bár ilyen az igazság szerint elég kevés van itt Tihanyban. Szerintük azért is lenne szerencsés hivatalossá tenni a kapcsolatot, mert akkor több helyre lehetne pályázni -nemcsak az Európai Unióhoz, hanem a francia kormánynak is vannak olyan támogatási forrásai, amire sikerrel lehetne pályázni. Jó azt látni, hogy Tihanyból az elmúlt tíz év alatt körülbelül 150 fiatal, diák mehetett el Franciaországba, láthatták Párizst, fürödhettek az Atlanti óceánban, ezek felejthetetlen emlékek. R.É.E
Az Apátság tövében megbújó aprócska iroda a turiz mus igazi központja településünkön. Az elmúlt évek során sok szakmai elismerésben részesültek – ahogy az irodavezetõ fogalmaz, elsõsorban az itt dolgozók pozitív hozzáállásának és munkaszeretetének köszönhetõen. Az elmúlt tíz évrõl Baranyainé Máté Mariettát, az iroda vezetõjét kérdeztem. – Hogyan értékeled az elmúlt 10 évet? Honnan indultatok és mit értetek el? – A tihanyi Tourinform Irodát 1997. július 14-én nyitotta meg dr. Meggyes István a Magyar Turizmus Rt. akkori vezérigazgatója. Az iroda szezonális információs irodaként kezdett el mûködni és így mûködött az 1998-as év végéig. 1999 óta, a Névhasználati Szerzõdés aláírását követõen Területi Információs és Marketingiroda szinten mûködik egész éves nyitva tartással. Irodánk gyûjtõterülete kiterjed: Aszófõ, Örvényes, Balatonudvari, Dörgicse, Mencshely, Óbudavár, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Szentantalfa, Tagyon településekre. Irodánk fenntartója Tihany Község Önkormányzata, de a névhasználati szerzõdés alapján a Magyar Turizmus Zrt. felügyelete alá tartozunk. 1999 óta két állandó munkatársa van az irodának és a nyári hónapokban diákok segítségével látjuk el a megnövekedett feladatokat. Tevékenységünk az elmúlt 10 év alatt sokat változott, jelentõsen kibõvült, hiszen a környezetünk is változik. Igyekeztünk az új feladatoknak megfelelni, a kihívásoknak maximálisan eleget tenni. Komoly szakmai és személyes problémáink az elmúlt évek során nem voltak, az önkormányzat és képviselõtestület folyamatosan a támogatásáról biztosított minket. Az elmúlt 10 év alatt a legnagyobb eredményként a helyi lakosság bizalmát, a szakmai elismertséget és a Tourinform iroda hálózatának ismertté válását emelném ki. – Konkrétan milyen feladatai vannak egy ilyen irodának? – A Tourinform iroda egyfajta bemutatóterem, elsõsorban a település, térség fogadószobája, ahol a vendég a térségi és nemzeti turisztikai kínálattal egyaránt találkozik. Irodánk teljes körû, naprakész, átfogó turisztikai információkat szolgáltat szálláshelyekrõl, vendéglátóhelyekrõl, közlekedésrõl, programokról, látnivalókról, szolgáltatásokról. Fontos szerepet tölt be a turisztikai kereslet és kínálat közvetítésében, egymásra találásában. Az információ szolgáltatás mellett az irodák másik alapfeladata a meghatározott módon történõ adatgyûjtés, adattovábbítás és adatfrissítés a Magyar Turizmus Zrt. Nemzeti Turisztikai Adatbankja számára. Az információ mellett az érdeklõdõk hozzájuthatnak ingyenes turisztikai kiadványokhoz - az irodák saját kiadványaik mellett közvetítik és terjesztetik a nemzeti és regionális kiadványokat is-, kiegészítõ szolgáltatásként vásárolhatnak térképeket, útikönyveket, videókat, turisztikai kártyákat, képeslapokat, lefoglalhatnak helyi turisztikai programokat, jegyet válthat-
nak különféle rendezvényekre. A komplex turisztikai marketingtevékenységet végezõ irodák bel-és külföldi kiállításokon, jelentõsebb rendezvényeken, eseményeken képviselik területüket, ismertetõ kiadványokat guide-okat, eseménynaptárakat, programfüzeteket, szállásjegyzéket stb. állítanak össze és adnak ki. Egyéb adatszolgáltatási kötelezettség közé tartozik statisztikák készítése – az iroda látogatottsága, látogatóprofil, elégedettség, írásbeli érdeklõdés stb. – az MT Zrt. által esetenként megadott módszertannak megfelelõen. – Mennyire adottak a feltételek a mûködéshez? – Az iroda fenntartását elsõdlegesen a helyi önkormányzat látja el. Együttmûködési szerzõdés alapján, a szakmai támogatás mellett anyagilag is hozzájárul a megyei irodák mûködéséhez a Veszprém Megyei Önkormányzat. A Magyar Turizmus Zrt. jelenleg anyagilag nem, csupán szakmailag támogatja az irodahálózatot. A sikeres pályázatok is nagymértékben hozzájárulnak a hatékonyabb munkához, a település népszerûsítéséhez. Az irodánk turisztikailag a legkedvezõbb helyen található, évrõl évre emelkedik a betérõ vendégeink száma. – Feladatkörödnél fogva te jobban át tudod látni a turizmus helyzetét, akár itt Tihanyban, akár a Balaton környékén, akár országos viszonylatban? Merre tart ma a turizmus, mik a legnagyobb erõsségek, mik a gyenge pontok? – 2007. elsõ nyolc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken 5,1 millió vendég összesen 14,3 millió vendégéjszakát töltött el. Az elõzõ év azonos idõszakához képest a vendégek száma 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma 0,6%-kal nõtt. Bizakodásra ad okot, hogy idén a beutazó turizmusunkban tapasztalható visszaesés üteme folyamatosan mérséklõdött, majd augusztusban növekedni kezdett. A belföldi kínálatban meghatározó szerepe volt az idén a Balatonnak, de erõsödött a wellness üdülések, valamint a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti kereslet is. Magyarország turizmusára is jellemzõ az a keresleti trend, miszerint a rövidebb utazások száma emelkedik, így az átlagos tartózkodási idõ kereskedelmi szálláshelyeinken folyamatosan csökken. Erõssége lehet a belföldi turizmusnak a belföldi utazások növekvõ népszerûsége, a Balaton növekvõ vonzereje, az egészségturisztikai és wellness utazások, szolgáltatások népszerûsége, az üdülési csekket igénybe vételezõk növekedése, az öt hosszú hétvége 2008-ban. A gyenge pontok között említhetõ, hogy egyre erõsödik a verseny a külföldi desztinációkkal, azok javuló kínálatával, egyre kevesebb a visszatérõ vendég, növekszik viszont az átutazók száma. Helyi szinten mindenképp erõsíteni kell az együttmûködést a szolgáltatók, a civil szféra és a kormányzati szerv között. Az egyre sokasodó feladatok aktív állampolgári részvételt kívánnak! – Minek köszönhetõ, hogy a tihanyi iroda ilyen jó teljesítményt ér el minden évben? Az irodánk az elmúlt 2 év során több szakmai elismerésében részesült, ezt elsõsorban a munkatársak hozzáállásnak, maxi-
OLDAL
6.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
malizmusának tulajdonítom. Ezúton köszönöm az összes eddigi dolgozónak – beleértve a nyári gyakornokokat is – a munkáját, hiszen ennek a munkának elengedhetetlen része a jó kommunikációs és problémamegoldó készség. Gyakran lemondásokkal is jár, hiszen tavasztól õszig a hétvégén is nyitva tartunk. Biztos családi háttér és támogatás nélkül nehezen tudnám mindezt kivitelezni. Nem könnyû feladat, de igyekszünk megfelelni azoknak az elvárásoknak, melyeket több szintrõl is kapunk: a helyi feladatokon kívül jelentkeznek a megyei, regionális és országos szintû turisztikai elvárások is. Az eredményességhez elengedhetetlen az anyagi támogatás is, mely jelentõsen megkönnyíti a szakmai elképzelések megvalósítását. Kapcsolatunk az önkormányzattal az elmúlt évek során kiegyensúlyozott volt, partnerek a legtöbb elgondolás-
hoz. Fontosnak tartom, hogy jó munkakapcsolatot tudtunk kialakítani a helyi civil szervezetekkel, intézményekkel, valamint a megyei, regionális turisztikai szervezetekkel. – Ha lehetne egy nagy kérésed az iroda mûködésével, jövõjével kapcsolatban, mi lenne az? A sikeres munkához elengedhetetlen a tevékenység elismertsége. Számomra a legnagyobb eredmény a jövõre vonatkozólag az lenne, ha tudatosulna az iroda tevékenységének a jelentõsége és gördülékenyen mûködnének a mûködtetésével kapcsolatos feladatok. Amennyiben támogatást kapnák a Magyar Turizmus Zrt-tõl is a nyári hosszított nyitva tartásra, még hatékonyabban tudnánk szervezni a munkát és további sikereket érhetnénk el, mind a vendégek, mind a szak(R.É.E) ma körében.
Tihanyi Hímzõ és Csipkemûhely 2004. októberében Fertig Istvánné Erika kezdeménye zésére néhány lelkes, kézimunkázni szeretõ tihanyi háziasszony gyûlt össze a Németh László Mûvelõdési Házban, és megalakították a Tihanyi Hímzõ és Csipkemûhelyt. A Mûhely vezetését Szuper Miklósné, balatonfüredi népi iparmûvész vállalta, akitõl többek között Balaton-felvidéki, zalai, borsod-abaúj-zemp léni, matyó, tardi, és kalocsai hímzést, illetve a csipkeverést tanulták meg. A hímzõkör tagjai az eltelt évek alatt nagyon sok terítõt, párnahuzatot, csipkét készítettek, és munkáikat több kiállításon is bemutathatták. A megalakulás óta minden évben sikerrel vettek részt a magyarpolányi Pünkösdi Fesztiválon, 2007-ben, pedig a Magyar Kézmûvességért Alapítvány által rendezett budapesti kiállításra is elküldték kézimunkáikat. A veszprémi, illetve paloznaki karácsonyfa-díszítõ pályázatra karácsonyi horgolt gömböket, míg a Betlehemi-jászol kiállításra faliképet készítettek. A mûhely tagjai által készített gyönyörû kézimunkákat tavaly a tihanyi lakosok is megcsodálhatták a Mûvelõdési
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Visszatekintõ Az idei tanév már az elsõ félévben is eseményekben gazdagon telt. A következõ néhány mondatban megpróbáljuk felidézni, hogy mi minden történt házunk táján a tanuláson-tanításon kívül. Évfordulókban és ünnepségekben nem szûkölködtünk az elmúlt hónapokban. 10 éves volt a zeneiskola, ekkor ünnepeltük névadónkat, Illyés Gyulát is, születésnapja alkalmából. Jeleneteket idéztünk fel az 1956-os forradalom idõszakából a gyerekek elõadásával, megemlékeztünk a zenei világnapról, az osztályokban faliújságot készítettek a diákok az aradi vértanúk tiszteletére, s a kistérségi iroda átadását is tanulóink mûsora tette emlékezetessé. Hozzánk is megérkezett a Mikulás, az alsó tagozatosok a Mûvelõdési Házban ünnepeltek az óvodásokkal. Karácsonyi díszbe öltöztettük az aulát, az osztályokkal egy-egy családot szimbolizálva ünnepeltünk. Az adventhez fûzõdõ hagyományok felélesztésével hoztunk karácsonyi hangulatot az osztáltermekbe. A színházlátogatás mindig nagy élményt jelent kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az alsótagozatosok bábszínházban jártak, a nagyobbak a veszprémi Petõfi Sándor Színház Rómeó és Júlia címû elõadását nézték meg.
A Tihanyi Hímzõ és Csipkemûhely tagjai: Szuper Miklósné, a Mûhely vezetõje, Begyik Istvánné, Dobosné Papp Erzsébet, Fejes Gáborné, Glück Ferencné
Házban rendezett egyhetes kiállításon. Az idei évben a baranyai motívumot kezdték el hímezni, az elkészült terítõket májusban szeretnék bemutatni egy budapesti kiállításon. FEJES ERIKA
Tihanyi Betlehemesek Isten segítségével és a gzerekek lelkesedésével 2007 karácsonyán is útra keltünk. Hihetetlen, velem már az ötödik éve… Ez az írás a köszöneté. Köszönet a gyerekeknek a csillogó szemekért, a kitartásért. Köszönet azoknak, akik befogadtak, megvendégeltek minket. Köszönet minden segítségért. Köszönet az adományokért, azért a majdnem 40000 forintért, amit idén az Erzsébet-körnek ajánlunk fel. Öt év emlékei egy kisebb könyvet is megtöltenének: sikerült mosolyt csalnunk az arcokra szerte a faluban, a Balatonfüredi Szívkórházban, még a helyi képviselõtestületi ülésén is. De vigyázat! A fényt meg kell õrizni! S ha esetleg az idõ múlásával a mosoly-akkumulátor lemerülni látszana, tartsanak ki még egy kicsit! Jövõ karácsonykor újból útra kelünk… BARTUS SANYI
7.
Már az elsõ félévben sem voltunk restek felkerekedni, hogy kiránduljunk. Elsõseink a félsziget nevezetességeit keresték fel egy gyalogtúra alkalmával, míg a 2. 3. és 4. osztályosok Szentendrén a skanzenben egy múlt század eleji tanítási óra keretében ismerkedtek az akkori oktatási viszonyokkal, és tananyaggal. Az érdeklõ kisdiákok egy Vöröstóhoz közeli tanösvényen végigsétálva a vonuló madarakat, apróvada-
kat, növényeket figyelték meg, elsõ osztályosaink az óvodásokkal közösen ellátogattak a Veszprémi Állatkertbe. A tantestület Keszthelyen a Japán-magyar Alapítványi Iskola projekt napján ismerkedett az ottani oktatási-nevelési módszerekkel. A tanulmányi- és sportversenyek is a tanár-diák közös munka részei. Megmérettettünk a balatonfüredi könyvtárban szervezett takarékossági vetélkedõn, ahol elsõ helyezést ért el az 5. osztályból szervezett csapatunk. A 4.-esek mesevetélkedõn szerepeltek szintén Balatonfüreden. Ügyes szereplésüknek köszönhetõ, hogy a második félévi fordulón is részt vehetnek. Megtartottuk a Zrínyi Ilona matematika verseny házi fordulóját. A balatonfûzfõi Öveges informatika versenyen kiemelkedõen jó eredményt ért el egyik diákunk. Egész évben folynak a levelezõs tanulmányi versenyek: Bendegúz, Jonatán, Litterátum, s ha már versengünk, meg kell említeni egy, az iskolát otthonossá és barátságossá varázsoló „küzdelmet” is: a teremszépségversenyt, melyben minden osztályközösség részt vesz. Örökmozgó focistáink a körzeti labdarúgótorna õszi fordulóján 3. helyezést értek el a III. korcsoportban, s a IV. korcsoport teremfoci vetélkedõjén ugyancsak a 3. helyet szerezték meg a 7.-8. osztályos fiúk. Az asztalitenisz körzeti diákolimpián a 4. és 5. helyet szerezték meg tanulóink. A gyerekek szívesen részt vesznek jótékonysági akciókban, különösen, ha érzékelik, hogy hozzájuk hasonló kis embereken segíthetnek. Erdélyben, a nagyszalontai otthonban élõ gyermekeknek gyûjtöttek mesekönyveket, videokazettákat, játékokat. Karácsonykor UNICEF képeslapok árusításával, vásárlásával a világszervezet által támogatott védõoltási akciót segítettük. Környezetünk védelme része munkánknak: 9 t újrahasznosítható papírt gyûjtöttek tanulóink a szülõk segítségével. A használtelem- és mobiltelefon-gyûjtési verseny is sikeres volt. Az õsszel „betakarított” vadgesztenyét – amit lelkesen gyûjtöttek a diákok – most etetik az erdei vadakkal. A PETpalackok zsugorítását folyamatosan végezzük és a jövõben is gyûjtjük a használt elemeket, immár versenyen kívül. A Szülõi Munkaközösség és a Diákönkormányzat is aktívan tevékenykedett az elmúlt hónapokban. A DÖK megtartotta az elsõ diákparlamentet. Vendégeink voltak az óvodások két alkalommal is és Rosemarie Szalay képzõmûvész idén is megajándékozta tanulóinkat egy-egy csokoládémikulással, valamint egy nagyon szép képet készített a tavasszal készült gyermekrajzok felhasználásával. Ezúton szeretnénk megköszönni a sok-sok munkát a tanulóifjúságnak, a szülõknek és nem utolsó sorban a nevelõtestületnek, a munkatársaknak. Köszönet illeti a fenntartót és támogatóinkat! A második félévre kitartást, szorgalmat és mindenkinek jó egészséget kívánunk! BERTHA MIHÁLYNÉ
ÉS
NAGYNÉ JÁRVÁS KATALIN
OLDAL
8.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Itt a félévi értékelés ideje gondolatok a szöveges értékelésrõl A 2003-ban módosított közoktatási törvény értelmében az elsõ három évben és a negyedik évfolyam elsõ félévében a tanulók szöveges minõsítést kapnak, mely kifejezi, hogy a kisdiák kiválóan, jól, vagy éppen csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Sokan idegenkednek az értékelésnek e formájától, szívesebben alkalmazzák az érdemjegyeket és osztályzatokat. Arra a kérdésre, hogy vajon miért is ragaszkodunk ennyire az osztályzatokhoz olyan válaszokat kaphatunk, hogy ez már egy megszokott, könnyen átlátható módszer. Az is igaz azonban, hogy az ötfokú skála nem mutatja meg igazán az egyéni fejlõdést.
A szöveges értékelés sokkal alaposabb munkát igényel a pedagógusoktól, hisz sok tényt kell összegyûjteni ahhoz, hogy értékelésük során igazán hitelesek és objektívek legyenek. Ez a módszer elõtérbe helyezi az egyéni fejlõdést. Az értékelést személyre szabottan megfogalmazva jobban hozzájárulhatunk a tanulók személyiségfejlõdéséhez. Erõteljesebb az értékelés motiváló hatása, mert mindig kiemeljük azt, ami jó, vagyis minden általunk tanított gyerekben meg kell találnunk a pozitívumokat. A szöveges értékelés természetesen nem azt jelenti, hogy mindig mindenkirõl csak jót szabad és lehet írni. Fontos, hogy a gyengeségekrõl is említést tegyünk, sõt még a fejlõdés irányát is megfogalmazhatjuk. Mindenkit önmagához kell hasonlítani; azt kell kiemelni, ami vele kapcsolatban fontos, ami rá jellemzõ, ami az õ fejlõdését szolgálja. Minden tanulóban meg kell keresni azt, ami miatt õ is nagyon fontos és értékes. A problémás területet vagy területeket felderítve olyan haladási irányt kell megfogalmazni, ami az adott gyerek esetén célra vezet. Az értékelés e módja megéri a fáradozást, mert alaposabban megismerhetjük a ránk bízott gyerekeket. A gyerekek is tisztább képet kapnak saját magukról, saját fejlõdési ütemükrõl, ami segíthet a reálisabb önkép kialakítását. Ez pedig az egészséges személyiség fejlõdésének egyik meghatározó eleme. Az OM ajánlása alapján összeállította: N.J.Katalin Mivel a félévet lezáró osztályozó konferenciára lapzárta után kerül sor, a felsõ tagozat elsõ félévi munkájáról a következõ lapszámban teszünk közzé néhány gondolatot.
Év végi teremtorna a polgármesteri hivatalok között Az év utolsó teremtornája immár harmadik éve a Polgármesteri Hivatalok között zajlik, melynek állandó résztvevõje falunk illusztris „válogatottja”. A csapat gerincét alkotó falugondnokság mellett (Horváth Béla, Tosoki Attila, Torma Kálmán, Süte Tamás, Dombi Lajos), Polgármesterünk, és dr. Bede Péter képviselõúr is erõsítette a keretet, de ne feledkezzünk meg a bizottsági-tag Horváth Csabáról, az Erdõbirtokosság vezetõségétõl „kölcsönkért” Németh Tamásról és a Tihanyi PSE csatáráról, Návay Péterrõl sem. A kapuban „Szaftos” (Szabadffi István), aki végig Harry Potter kalapjában õrizte a hálót, alább kiderül, milyen sikerrel, és a csapat fékje, e sorokat jegyzõ jómagam. A torna célja, a két ünnep között az év közben összegyûlt „fáradt gõz” kiengedése és egy jó hangulatú beszélgetõs évértékelés. A Veszprém Megyei Közgyûlés visszalépése folytán négy csapatra olvadt a torna, de a házigazda Balatonfüredi Szabadidõközpont, a csopaki-, a füredi-, a tihanyi polgármesteri hivatalok gondoskodtak a megfelelõ hangulatról. Az elmúlt évek sikertelensé-
gei után, fokozott elszántsággal vetettük magunkat a küzdelmekbe. Az elsõ mérkõzés rögtön a mienk a csopakiakkal, és egy tornanyitó összecsapás bizony nagyon nehéz. Itt még mindenki ereje teljében, nagyobb az összpontosítás, nagyobb a fegyelem, biztosabb a védekezés. Ezt mindkét csapat be is bizonyítja és pár perccel a vége elõtt még 0:0 az állás. Aztán Horváth Béla megvillan a bal oldalon, és egy csel után védhetetlenül lõ a csopaki hálóba, 1:0. A vendégek mindent egy lapra téve támadnak, Szaftos azonban lehúzza a rólót (fején a kalappal), fellazul a védelmük, és az utolsó pillanatban ismét Béla emel az üresen maradt kapuba, de a dudaszó megmenti az ellenfelet az újabb találattól. A sorsolás szeszélye folytán a következõ mérkõzést is mi játszuk, a házigazda BSZKK-val. Ez már sokkal nehezebb, a lábakban az elõzõ meccs fáradalma, és hiába a gyakori csere, az elszántság, Erõs Tamás két jó lefordulása, és máris 0:2 oda. Most mi mozgósítjuk a tartalékokat, de csak kapufára telik, sõt az ellenfél talál újabb gólt (0:3), és mehettünk pihenni...
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
A szünet jót tesz, kicsit ellazulunk és felidézzük a fürediek számára kínos emléket, mikor is a 2004-es csarnokavatón legyõztük õket. Tesszük mindezt azért, mert a mai utolsó mérközés is ellenük lesz, ahol mindenki kettõzött elszántsággal küzd a gyõzelemért. A nézõtér is szépen megtelik és a két polgármester vezetésével kifutnak a csapatok. Bóka polgármester úr óriási elánnal és lelkesedéssel ûzi játékostársait, de Szaftosnak ismét nem lehet gólt rúgni, úgy látszik a kalap ereje megbénítja a füredi hivatalnokokat. A mi polgármesterünk, Tósoki Imre felteszi az I-re a pontot és egy kapu elõtti kavarodás után, kilövi a jobb sarkot. Óriási hangzavar, beleremegnek a csarnok falai, mindenki ugrál a kispadon, de az eredmény nem változik, és ismét tihanyi siker születik, a végeredmény 1:0. Ennek a gyõzelemnek köszönhetõen a Polgármesteri Hivatalok tornáját ugyan megnyertük, de a torna gyõztese a veretlen házigazda, BSZKK csapata lett. Így még jobban esett a torna végén a házigazdák „pörinokija”. A legjobb polgármesteri-csapatnak különdíjként felajánlott Tokaji borhoz gyorsan kerítettünk egy kis Bergmann-féle franciakrémest,
így még „édesebben” teltek az óév utolsó órái. Jövõre már csak egy pozíciót kell javítanunk és akkor mi hozhatjuk haza a vándorkupát.
A tihanyi csapat a polgármesteri hivatalok között nem talált legyõzõre
Focisták egy focistáért Immár második éve kerül megrendezésre a bala tonfüredi szabadidõközpontban a fenti mottóval az a futballtorna, melynek szomorú apropóját a hosszú ideje súlyos állapotban fekvõ Kránicz Ró bert szolgáltatja. Két évvel ezelõtt egy téli terem tornán Robi egy mérkõzés közben összeesett, el veszítette az eszméletét, de egy játék vezetõ gyors helyzetfelismerésének köszön he tõ en, nem tör tént súlyosabb tragédia. Azonnali szívmasszást alkalmazott a mentõk kiérkezéséig, de sajnos az oxi génhiányos állapot miatt Robi azóta sem tért magá hoz… Most érte, és családjának megsegítésére álltak össze a baráti társaságok, Gyõrbõl, Veszprémbõl, Balatonfüredrõl, Tihanyból, és a nevezési díjat mindenki felajánlotta Robi családjának. Majer Tamás (BSZKK igazgató) invitálására igen illusztris mezõny gyûlt össze az említett településekrõl. A csapatok két ötös csoportba lettek besorolva, ahol körmérkõzéses rendszerben döntötték el a sorrendet. Mi, az „A” jelû ötösben vettük fel a küzdelmet, s rögtön a nyitó meccsen a Balatonfüredi FC megyei elsõ osztályú gárdájával találkoztunk,
9.
ahol sajnos megmutatkozott a két osztálynyi különbség, és 4:0-ás vereséget szenvedtünk. Következett a TAREX, Robi egykori kispályás csapata, ahol rendkívül fegyelmezett és szervezett, sok paszszos játékunkkal megleptük a már több éve együtt játszó ellenfelünket, és ugyan kikaptunk, de végig partiban voltunk – a késõbb tornagyõzelemig jutó veszprémiek ellen (0:2). A balatonfüredi Öregfiúk ellen már jobb teljesítményt nyújtottunk, és ha az utolsó percben nem hibázzuk el a jogosan megítélt bûntetõt, gyõzhettünk volna (1:1). Az utolsó meccsre egy kicsit elfáradtunk és a volt tihanyi és füredi játékosokkal felálló RACER ellen kapituláltunk (1:7). A csoportkörök végén a két elsõ és második keresztben játszott, majd a gyõztesek dönthették el az elsõ, míg a vesztesek a harmadik hely sorsát. A végeredmény: 1. TAREX; 2. Korona Panzió; 3. AROMAX. Egy foci kupán a gyõzelemért hajtanak a csapatok, itt azonban nem csak ez motiválta játékosainkat, segíteni valakin, aki sokat tett Tihany labdarúgásáért, úgy játékosként, mint edzõként. Meghatározó egyéniségként mindig a csapat központja volt, jókedvével, hozzáállásával, olyan hangulatot teremtett, mely sokszor vezette gyõzelemre a Tihanyi PSE csapatát. Számtalan fiatal tekinti ma is példaképének, és most is gyakran emlegetjük az öltözõben felejthetetlen alakításait... A torna végén a játékosok, és a nézõk jóvoltából összegyûlt pénzösszeget átadták a családnak. Hajrá Robi! Együtt szurkolunk a gyógyulásodért!
OLDAL
10.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
MOZAIK
A farsangról EGY KIS FARSANG-TÖRTÉNELEM A farsang szó hallatán szinte mindenkiben az álarcosbálok, táncos mulatságok hangulata, a jelmezes felvonulások színes kavalkádja elevenedik meg. Már a XV. század óta szólnak feljegyzések álarcviselésrõl, állatalakoskodásokról. Egy XVII. századbeli ismeretlen szerzõjû krónika a következõképpen vélekedik a farsangról: „Az ördögnek szánt ünnep ez, az esztendõnek olyan idõszaka, amikor az emberi bolondságok elementáris erõvel törnek elõ. S úgy tetszik, mintha az emberek szégyellnék kicsapongásaikat, ezért rejtik el ábrázatukat álorca alá...” De valójában mit is ünneplünk, vagy netán valamitõl búcsúzunk? A farsang évszázadok óta tartó, évenként ismétlõdõ ünnepsorozat, mely a vízkereszt napjától a húsvétot megelõzõ negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart. Vidámsággal kezdõdik és böjttel ér véget. A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése is egyben, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások idõszaka ez, mellyel szimbolikusan a természetet kívánták nagy bõségre késztetni. NÉPSZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK A farsangi népszokások is a tavasz közeledtét jelzik. Ilyenek a kormozás, busójárás, téltemetés – melyek a tél mint gonosz elûzését jelképezték. Ekkor a falusi emberek felöltöztettek egy, a telet jelképezõ szalmabábut és nagy dirreldurral sok tréfával, mókával fûszerezve elégették. Voltak olyan települések, ahol a tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt szereplõk játszották el. Természetesen a viadalban a tavasz került ki gyõztesen, a tél pedig szégyenében elbujdosott. A legtöbb népszokást a farsangi idõszak végén, a farsang „farkán” tartották – azaz – farsangvasárnap, farsanghétfõn és húshagyókedden. Ilyenkor maskarába bújt
emberek jártak házról házra, adományokat gyûjtöttek, köszöntõket mondtak, mellyel az esztendõ bõséges termését az emberek jövõbeli sikereit hivatottak megjósolni. FARSANG: A LAKODALMAK IDÕSZAKA A lakodalmak idõszaka is a farsang idejére esett. Ennek oka az volt, hogy különös mágikus kapcsolatot képzeltek az egybekelõ ifjú pár és az ébredõ természet között. A felnõttek, gyerekek, asszonyok, lányok, férfiak sokszor külön-külön farsangoltak. A farsang gondolatköre a házasság témája körül forgott. Szokás volt például azokat a lányokat, akik a farsang végén pártában maradtak, kicsúfolni. VIGASSÁGOK HÚSHAGYÓ KEDDIG Általános volt a tánc és a bálozás szinte minden faluban. Ismertek a farsangi napok jellegzetes táji megnevezései is, úgymint a farsangvasárnapot megelõzõ kövér- vagy zabálócsütörtök, mely elnevezés onnan származik, hogy ilyenkor kezdték meg a farsangi ételek készítését. A farsang utolsó napját jelölõ húshagyókedd elnevezés is a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Amikor elérkezett húshagyó éjféle, megkondult a harang, jelezve, hogy vége a farsangnak. Abbahagyták a mulatozást. A bíró letette a vonót vagy dudát, mert „begyött a böjt”. Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadószerda, már a hosszú böjt megkezdésének elsõ napja. Ismert volt még a szerdát követõ csonkacsütörtök elnevezés is, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. A hívõ katolikusok ettõl a naptól kezdve húsvét vasárnapjáig nem eszek húst és zsíros ételeket. Ebben a negyven napban az egyház azért tiltotta a vigadalmat, még a lakodalmat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a közelgõ keresztény ünnepet, a húsvétot.
Farsangi rizsfánk A farsangi mulatságokról ugyanúgy nem hiányozhat a fánk, mint a karácsonyi menübõl a bejgli. A következõ recept kissé más, mint a megszokott, de érdemes kipróbálni! Hozzávalók: • 2 tojás • 2 dkg élesztõ • 20 dkg rizs • 5 dkg cukor • egy-egy citrom és narancs reszelt héja • 5 dkg liszt • kb. 0,5 dl tej • fél bögre kandírozott gyümölcs és mazsola vegyesen, egy kevés rummal meglocsolva A rizsbõl és a tejbõl tejberizst fõzünk, amikor kihûlt, hozzákeverjük a reszelt citrom- és narancshéjat, a két tojás sárgáját, 2 evõkanál cukrot, és belemorzsoljuk az élesztõt és 2 evõkanálnyi olvasztott vajat. Miután alaposan elkeverjük, beleszórjuk a lisztet és a rumba áztatott kandírozott gyümölcsöt, legvégül be leforgatjuk a tojások keményre vert habját. Két evõkanál segítségével galuskákat formázunk belõle, és forró olajban mindkét oldalát rövid idõ alatt megsütjük. Papírtörölközõre tesszük, hogy az olaj felszívódjon, és még melegen, vaníliás vagy fahéjas porcukorral megszórva tálaljuk.
TIHANYI VISSZHANG
MOZAIK
11.
A madarak védelmérõl A téli évszakban az óvodások mindennapjaiban is elõtérbe kerül a madáretetés, ezzel együtt a körülöt tünk élõ madarak megfigyelése, megismerése. Miért fontos a madarak védelmére irányítani a gyerekek fi gyelmét? Nélkülünk, emberek nélkül talán nem telel nének át az itthonmaradt kismadarak? Madaraink évmilliók óta léteznek, fennmaradásuk természetesen nem az etetõbe, ablakpárkányra szórt eleségtõl függ. Emberi segítség nélkül is áttelelnek – bár az is igaz, hogy éppen az emberi tevékenység nyomán természetes táplálékuk sok helyen megfogyatkozott – s így örömmel veszik a kiegészítõ téli eleséget. Segítsünk tehát a téli etetéssel, de e tevékenység legnagyobb jelentõsége mégis abban rejlik, hogy mind szélesebb körben szeretteti meg a tollas világot, a kertben, vagy az ablak elõtt röpködõ tarka sereg közelebb lopja hozzánk a már-már elfelejtett természetet. A gondoskodás érzését, szépségét is erõsítheti felnõttben, gyerekben egyaránt. A Visszhang Óvodában mindhárom korcsoport kiveszi részét ezekbõl a feladatokból – életkori sajátosságaiknak megfelelõen. A kisebbek eleséget hoznak, velük együtt töltögetjük a madáretetõket, néhány madár nevét is megjegyzik. A nagyobbak az óvó nénik segítségével madáretetõket barkácsoltak flakonból, s azokat a Kálvária-dombi erdõs oldalban helyezték el, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságától kapott két faetetõvel együtt. Azt reméltük, ha sok madár odaszokik, szakember segítségével madárgyûrûzést lehetne végezni, a mi a gyerekek számára is nagyon érdekes volna. A nagyobb óvodások már több madár nevét tudják, s talán fel is ismerik, amikor meglessük õket az etetõnél. De ne
csak a nagyokat dicsérjük, hiszen egyik kiscsoportosom, Kovács Etele is így szólt egyik nap: „Óvó néni, tudod, milyen madár volt nálunk? Egy zöldike!” A madáretetésben nagyon fontos a rendszeresség! Ha elkezdtük, – a fagyos, hideg idõ beálltával, november végén, december elején – ki kell tartanunk tavaszig. A madarak ugyanis hamar odaszoknak a „terülj-terülj asztalkához”, és képesek napokat várni az eleségre. Ha sokáig várnak hiába, legyengülnek, akár el is hullhatnak. A legelterjedtebb madáreleség a napraforgómag, mi is azt adunk többnyire madarainknak. Gyûjthetünk õsszel tökmagot, azt is nagyon szeretik a cinegék. Õk karmaikkal ügyesen belekapaszkodnak a kifüggesztett szalonnabõrbe, madárkalácsba (marhafaggyúba kevert és belefagyott vegyes magvak). A cinegék szorgos látogatói a felezett dióból összeállított „dió-koszorúnak” is. A feketerigó és a vörösbegy a konyhai hulladékoknak is örül. A fõtt tojást, felvágottat, szalonnát, fõtt zöldséget kedveli a legjobban. A fenyõrigónak kedvence a bokrok aljába kitett felezett alma. Az ügyesebben repülõk, mint a tengelic, a meggyvágó, a zöldike és a csíz a szélben himbálózó etetõtõl sem riad vissza. A balkáni gerléknek, galamboknak búzát, kukoricát adhatunk. Kenyér és zsemledarabokat ne adjunk a cinegéknek, csuszkáknak, mert nedvesség hatására ezek megpenészesednek, és bélgyulladást okozhatnak. Etethetünk viszont kenyeret a sirályokkal, gerlékkel és a ”mindenevõ” kis verebekkel, ez utóbbiak szervezete már úgyis hozzászokott az ember asztaláról kerülõ táplálékhoz. Kedves olvasó! Még tart a tél! Ennyi jó tanács után még most sincs késõn a tollas világ védelmére kelni! HOCKNÉ KOVÁCS IZA
OLDAL
12.
OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
MOZAIK
IV. Károly Kálvária Alapítvány A Tihanyi IV. Károly Kálvária Alapítvány köszönetet mond támogatóinak a 2005. évi személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásáért. Az így összegyûlt 367 768 Ft-ot a jövõben megépítésre kerülõ kápolna terveinek elkészítéséhez használtuk fel. Örömmel tudatjuk mindenkivel, hogy a napokban megkaptuk a 2006. évi személyi jövedelemadó 1 százalékainak felajánlásaiból összegyûlt 2 381 479 Ft-ot, amit hálásan köszönünk támogatóinknak!
TIHANYI VISSZHANG
KÖZÉRDEK
Kedves olvasóink! A Tihanyi Visszhang szeretettel és nagy érdeklõdéssel várja az olvasói leveleket. Amennyiben észrevételük, kérdésük, témajavaslatuk van, esetleg olyan problémával, megoldatlan helyzettel találkoznak, amelyrõl úgy gondolják, hogy helyet kívánna havonta megjelenõ újságunkban, jelezzék számunkra a
[email protected] e-mail címen, vagy az 538-022-es üzenetrögzítõs telefonszámon. A szerkesztõbizottság dönti majd el, hogy mely levelek kerüljenek be az újságba. Köszönettel: A Szerkesztõbizottság
Tisztelt elõfizetõk!
Köszönjük a Kálvária felszentelésének 80. évfordulója alkalmából rendezett jótékonysági rendezvény ötletgazdájának, Teleki Máriának, a fellépõ mûvészeknek, a szervezõknek, a forgalomirányítóknak, az adományozóknak, és mindenkinek, aki bármivel hozzájárult a rendezvény sikeréhez. A rendezvényen befolyt adományok összege 17 784 520 Ft. Minden anyagi és egyéb támogatás nagy segítséget jelent ahhoz, hogy a már megkezdett munkát folytatni tudjuk, és kálváriánk teljes felújítása, beleértve a korpuszok visszaállítását is, mielõbb befejezésre kerüljön. Ehhez a nagy munkához kérjük további segítségüket, és a 2007. évi adóbevallások alkalmából is számítunk megtisztelõ 1%-os felajánlásaikra. Köszönettel: DR. ENTZ BÉLA, a kuratórium elnöke
Impresszum TIHANYI VISSZHANG Megjelenik havonta Alapító: Tihany Község Önkormányzata • Felelõs kiadó: Tihany Fejlesztéséért Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Bölcs Attila, Csizmazia Bulcsú, Dr. Koncz Mária, Dr. Nagyné Járvás Katalin, Rózsa Éva Eszter Felelõs szerkesztõ: Rózsa Éva Eszter • Tördelés: Nagy Balázs • Lapterv: Báti Gabriella, Veszeli lajos Nyilvántartási szám: 163/0823/1/2007 Készült: Tradeorg Nyomda Kft., 8184 Fûzfõgyártelep, tel: 88-450-450, e-mail :
[email protected] Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán
13.
A tihanyi kábel Tv hálózatát a képviselõ testület, mint tulajdonos határozatával egyetértésben kívánjuk megújítani. A tervek szerint az átállás folyamatos, de az átadás legkésõbbi határideje 2008. június 30. Ezért kidolgoztunk egy új részletes programot, amit Önök is láthatnak a táblázatban. Természetesen az Internet is rákerül az új kábelre. Amint megépül, a szolgáltató felveszi a kapcsolatot a régi és az új elõfizetõkkel. A kalkulált tervek szerint a minimum csomag ára: 1300 Ft, az alap csomag ára: 2300 Ft, a bõvített csomag ára: 3300 Ft. Megnéztük a környezõ települések kínálatát is, és ezek alapján állítottuk össze az új csatornakiosztást. Az elõfizetõi díjak a jogdíjak ismeretében lettek kalkulálva. A régi csatorna kiosztás 2008. június 30-ig él. A 2008. év elsõ félévi díjai nem változnak, kivéve a készenléti díjat, amit 450 Ft-ról 500 Ft-ra emeltünk meg. Aki egy összegben szeretné kifizetni az elõfizetési díját, az idén is megteheti. Az eddigiekhez híven most is eljuttatjuk Önökhöz a Kábel-TV számlákat. Nem kell a stúdióba bejönni a számlákat rendezni! Aki érvényesíteni szeretné az éves elõfizetési kedvezményt, (január havi elõfizetési díjat elengedjük) kérjük, hogy számláját legkésõbb 2008. január 20-ig fizesse be, ellenkezõ esetben pótszámlát állítunk ki a kedvezmény összegérõl. Kérjük a Kábel-TV számlákat idõben szíveskedjenek rendezni. Tehát az állandó lakóknak 11x1800=19 800 Ft. Az üdülõtulajdonosoknak 5x500(=2500 Ft)+6x1800(=10 800 Ft) =13 300 Ft. A második félévben korrekciót végzünk, attól függõen, ki milyen csomagot kér. A júliusi számláknál figyelembe vesszük, hogy ki milyen csomagra tart igényt, és mennyit fizetett be a 2008-as évben. Az eddigi gyakorlattól eltérõen már nem küldünk ki felszólítást a 60 napja nem fizetõknek, mert a negyedév elején kiadott számla tartalmazza a hátralékát is. Ezért, ha a következõ számla kézhezvételétõl számított 8 napon belül nem érkezik meg a tartozás, kikötjük az elõfizetõt, a visszakapcsolási díjat, 6000 Ft-ot akkor kell megfizetni, ha rendezte számláit. Úgy tudjuk üzemeltetni és fenntartani a Tv hálózatot, ha Önök is aktívan sajátjuknak érzik. Köszönöm együttmûködésüket, vigyázzunk értékeinkre és ne engedjük tönkremenni. CZÉGAI LÁSZLÓ ügyvezetõ
Tihany Tv csatornakiosztása 2008. júniustól 1. 2. 3. 4.
Katolikus Rádió 104,00 MHz Kossuth rádió 101,76 MHz Petõfi rádió 102,26 MHz Bartók rádió 102,76 MHz Internet (külön CANET szerzõdéssel!)
Sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Program neve Csatorna jellege Tihany Tv helyi Hálózat Tv közszolgálati Duna Tv közszolgálati DunaTv Autónómia ált. kult. Magyar 1 Tv közszolgálati Magyar 2 Tv közszolgálati Tv 2 kereskedelmi RTL Klub kereskedelmi Budapest ált.+kultúra
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Hír Tv Viasat 3 Eurosport Film+ Cool Tv Paprika TV Sport1 Echo Tv Magyar ATV Minimax/A+ Filmmúzeum Deko Tv
22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
National Geo. Eurosport 2 ZDF Bubble Hits Discovery Viasat Exp./Spice Travel channel Euronews Spektrum Tv Sport 2 Viasat Tv6 Pax Tv 3 Sat Pro 7 ARD VOX CNN Sat1
Frekvencia A4 A5 A6 A7 A8 Ch06 Ch07 Ch08 Ch09
MINIMUM CSOMAG: 1300 Ft
hír általános sport filmek családi szórakozás fõzés sport gazdasági általános rajzfilm+anim. film régi filmek dekoráció
Ch10 Ch11 S11 S12 S13 S14 S15 S16 S17 S18 S19 S20
ALAP CSOMAG: 2300 Ft
tud. /dokumentum sport általános/német zene, angol tud. /dokumentum kaland/extrém sport utazás hír ang/német tud. /dokumentum sport ált. /férfiaknak vallási etikai általános/német általános/német általános/német általános/német hír angol általános/német
BÕVÍTETT CSOMAG: 3300 Ft
Ch21 Ch23 Ch24 Ch25 Ch26 Ch27 Ch28 Ch29 Ch30 Ch31 Ch33 Ch34 Ch35 Ch36 Ch37 Ch38 Ch39 Ch40
OLDAL
