Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete
PORTFÓLIÓ
Konzulens: Gáspárné dr. Tóth Marica főiskolai adjunktus
Készítette: Bíróné Csóka Beáta tanár-zenetanár zongora MA60
Miskolc, 2016
EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott Bíróné Csóka Beáta; (Neptun-kód: JHX330) a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy portfólióm saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: •
szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
•
tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
•
más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.
Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és CD-n példányai szövegükben, tartalmukban megegyeznek.
Miskolc, 2016. év …………..hó…..nap
…………………………………………….. Hallgató
Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................4 1.
A tanuló személyiségének fejlesztése ................................................................5 Növendékprofil és az egyéni fejlesztési terv bemutatása ....................................................5 Reflexió ............................................................................................................................7
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése .................13 Szociális kompetenciák fejlesztésének, iskolai gyakorlatának bemutatása ........................ 13 Reflexió .......................................................................................................................... 14
3. A pedagógiai folyamat tervezése .......................................................................16 Intézmény bemutatása az iskolában begyűjtött dokumentációs anyagokkal ...................... 16 Reflexió .......................................................................................................................... 18
4. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával ..................................................................................................... 19 Tankönyvelemzés: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach (EMB Urtext) ................... 19 Reflexió .......................................................................................................................... 21
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése .......... 22 Számítógéppel segített tanulás– saját honlap ismertetése.................................................. 22 Reflexió .......................................................................................................................... 25
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása .....................................................27 Hangversenyek szervezésének dokumentumai ................................................................. 27 Reflexió .......................................................................................................................... 28
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása ............................30 A pedagógiai értékelés gyakorlata - belső szaktárgyi értékelés ......................................... 30 Reflexió .......................................................................................................................... 32
8. Szakmai együttműködés és kommunikáció.......................................................34 Külső szervekkel való együttműködés dokumentumai, az együttműködés formáinak bemutatása ...................................................................................................................... 34 Reflexió .......................................................................................................................... 36
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre .............................................. 37 Szakcikk összegzése, értékelése ...................................................................................... 37 Reflexió .......................................................................................................................... 39
Irodalomjegyzék ....................................................................................................42
4
Bevezetés Első zongoratanári végzettségemet 1988-ban szereztem. Rövid zeneiskolai évek után a Nyíregyházi Főiskola Ének-zene tanszékén tanítottam zongorát. 2013-tól ismét a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskolában dolgozhatok, a 6-22 éves korosztályt bevezetve a zongorairodalom alapjaiba. A közben eltelt évek alatt nem csak hangszeres tudásomat, hanem zenetanári ismereteimet is folyamatosan fejlesztettem. Ennek a szakasznak az összegzése, lezárása a mostani zenetanár master tanulmányaim részeként elkészített portfólió is. Ebben dokumentumgyűjteményben központi helyet foglal el tanári személyiségem változásának legfontosabb eleme: a tanulói személyiségfejlesztés. Amíg pályám kezdetén főként a zongorairodalom széles ismeretére helyeztem a hangsúlyt, az utóbbi években ezt az ismeretet a növendékek személyiségfejlesztéshez használom fel. Ehhez kapcsolódik szorosan a tanulói közösségfejlesztés kompetenciája. A tanulói csoportok segítése és a tanulási folyamat szervezése kompetenciák meglétének bizonyításához 1-1 koncertet mutatok be. Az egyik a tanulói csoport fejlesztését segíti - ez a személyiségfejlődéshez is köthető; míg a másik esetben a koncertszervezéssel járó tanári munkát, mivel napjainkban ez is hozzátartozik egy hangszeres tanár feladataihoz. A tanítás folyamatában elengedhetetlen a korszerű kotta, a hiteles és korhű szöveganyag; a tanulás-tanítás folyamatát is segítheti, de akár az úgynevezett egész életen át tartó tanuláshoz is hozzájárulhat a számítógéppel segített tanulás. Pályám során nem csak a zeneoktatás, hanem az oktatási intézmények is átalakultak. Ehhez kapcsolódik munkahelyem, a Vikár Sándor Zeneiskola bemutatása. Az általános ismertetésen és történeten túl ezzel kapcsolatban külön fejezetben foglalkozok az intézmény külső kapcsolataival és azok jelentőségeivel. Az átalakuló oktatás részeként egyre nagyobb hangsúlyt kap a művészetoktatásban is a
mérés-értékelés
témaköre.
Ennek
lehetőségeit
intézményi
dokumentumok,
jogszabályok és a mindennapos oktatás gyakorlatával együtt mutatom be. Szakmai elköteleződésemet reprezentálja és a jelenlegi szakmai elvárásokról is szól a zongoraversenyt bemutató cikk.
5
1. A tanuló személyiségének fejlesztése Növendékprofil és az egyéni fejlesztési terv bemutatása Cs. L. Kira növendékem 10 éves, zongorából most fejezte be az A2 évfolyamot. Az általános- és a zeneiskolában tanulmányi eredménye egyaránt kitűnő. Harmonikus családi légkörben nevelkedik két testvérével együtt: édesanyja középiskolai angoltanár, édesapja orvos; aki szintén tanult zongorázni. A 9-12 éves gyermekek fejlődésében ebben az időszakban számos változás történik. Testi fejlődés tekintetében a szakirodalom a növekedés és a telítődés időszakának nevezi ezt az időszakot, amely sok esetben rendszeres fáradtságérzettel jár. Agyi tevékenységek tekintetében egy átmeneti visszaesés után tipikusan egy rendkívül jelentős fejlődés zajlik le a testi változásokkal együtt.1 Kira ebben az időszakban van éppen; testalkata az átlagtól teltebb. Ez kihatással van az énképére is: jellemző az alulértékelés, a zárkózottság. Saját énképét még nem tudja megfogalmazni - ez ebben az életkorban nem is várható el. A szülőknek, tanároknak kell fokozottabban figyelni ebben az időszakban, mert a helytelen komplexusok elfojtása később komolyabb zavarokhoz vezethet. Ennek elkerülése érdekében cél lehet a növendék óvatos verbális megnyitása. Ebben segíthet a zenetanulás, ahol a hangszerrel is kifejezhetjük gondolatainkat, akár az adott zeneműről, illetve a zene bennünk kiváltott érzésekről. A zene megszerettetésének célja mellett a szülő határozott elképzeléssel és kéréssel keresett meg gyermekükkel kapcsolatban. A zenei tanulmányoktól azt is elvárják, hogy segítenek feloldani Kira zárkózottságát. A szülői választás semmilyen akadályba nem ütközött a gyermekük részéről: növendékem ténylegesen szereti a zenét, furulyázni is tanul a zongora mellett. Kira ebben a tanévben lett a növendékem, előttem egy évig jó alapokat kapott magántanártól; a felvételi vizsgáján így A2 évfolyamba sorolásról döntött a bizottság. Fizikális adottságai kedvezőek a zongoratanuláshoz: hosszú, erőteljes ujjai vannak, izomzata rugalmas. Billentése kiegyenlített, zenélés közben hallgatja a saját játékát. Külön fejlesztendő területet nem tudok írni, alapvetően olyan szempontból egy ideális növendék, hogy „csak” haladni kell a tantervi anyaggal.
1
Biológiai és kognitív fejlődés a 9-12 éves korban http://ofi.hu/tudastar/jovo-eloszobaja/biologiai-kognitiv
6 Mivel a tanév kezdetén a szülő ismertette kérését, elvárását – így azt figyelembe tudtam venni a tananyag tervezésekor. A második évfolyamra tervezett tananyagnál összhangba kellett hoznom a szülői kérést (személyiségfejlesztés zenével) és a tantervi követelményeket. A magyar zongoratanítás alapfokú második évfolyamában a népdalfeldolgozások és az egyszerűbb karakterdarabok mellett a fő hangsúly a XVII-XVIII. századi zenére esik. Ez utóbbi korszakok (barokk és bécsi klasszikusok) szintén gazdagok karakterekben, hangszínekben; de a finom hangzásvilágon belüli árnyalások olyan magas szintű technikai felkészültséget igényelnek, amely ezen az évfolyamon nem várható el, már csak azért sem, mert a „régi zenével” való megismerkedés ebben az évfolyamban kezdődik el igazából. A gyermekdalok, feldolgozások és az egyszerűbb karakterdarabok tanítása jobban illeszkedik a szülői kéréshez. E kettő között próbáltam összhangot teremteni: megfeleljek a szülői elvárásnak (ami egyben a növendékem lelki fejlődését is szolgálja személyiségfejlesztés hangszeres tanulmányokkal; a cél a kommunikáció és az önkifejezés segítése), ugyanakkor a tantervi elvárásokat is teljesítsük. Mindehhez szerencsésen egy jó előképzettségű és minden tekintetben jó képességű növendéket kaptam Kira személyében. A tervezett és elvégzett tananyagot a növendékem haladási naplórészlete tartalmazza, amelyet dokumentumként csatolok a portfóliómhoz.
7
1. ábra: Naplómásolat
Reflexió A zene személyiségfejlesztő hatását az ókortól kezdve leírják az erre vonatkozó irodalmak és forrásszövegek. Az ún. „keleti kultúrák” és az antik gondolkodók egyaránt leírják a zenetanulás fejlesztő hatását az emberre, az ő megfogalmazásuk szerint a „jellemre”. Az is ismert, hogy az ókori görögök az egyes hangsorokhoz már karaktereket is kapcsoltak. Platón, a klasszikus kori filozófus (Kr.e.V.sz. körül) ethosrendszer néven összefoglalta az egyes hangrendszerekhez kapcsolható eszmei tartalmat és jellemformáló hatást is. A görög iskolákban ez alapján csak meghatározott dallamokat és hangsorokat tanítottak a helyes nevelés érdekében.2
2
Sándor Géza: A zenei nevelés hatása a személyiség fejlődésére In.Létünk 1983, 1065-1068.p.
8 A későbbi történeti korokban is megfigyelhető ugyanilyen tendencia, igazodva a korszellemhez és a zenei gyakorlathoz. Tudományos és szakszerű igénnyel csak a XIX. században megszületett pszichológia kezdte el felhasználni a zenét személyiségfejlesztő célzattal. Az ilyen irányú kutatások is csak a XX. század második felében indultak el. A kutatók javarészt paramedikális beavatkozásként írják le a zeneterápiát. A hagyományos orvoslást kiegészítő és azzal párhuzamosan alkalmazható módszer esetében egy tervezett folyamatban használják a zenét, zenei elemeket, illetve újabban az aktív (elsősorban improvizatív) zenélést (aktív zeneterápia). Sok esetben a cél az, hogy a terápia alanya az addig elnyomott érzéseit felvállalja és ezzel a változás útjára lépjen. A pszichológus szakemberek szerint ugyanis csak akkor következik be gyógyulás vagy személyiségbeli változás (fejlődés), ha az alany érzelmileg is átéli mindazt, amit addig kirekesztett. Jellemzően az alábbi felosztásban használhatják a képzett szakemberek: megelőzés (primer prevenció: személyiségfejlesztés, kommunikáció
fejlesztése,
kreativitás fejlesztése, stb.) gyógyítás kiegészítéseként (szekunder prevenció), betegség utáni rehabilitáció (tercier prevenció). A három terület közül a zenei neveléshez az első szint területei állnak a legközelebb.3 Magyarországon a zeneterápiát csak kiegészítő terápiaként fogadják el, főként a kevés számú képzett szakember miatt. Gyakorlatilag legalább két, de valójában akár három szakma ötvözete: igényli az alapos zenei ismereteket (akár hangszertudás szintjén is), a pszichológiai tudást és a zene átadása, valamilyen szintű tanítása miatt pedagógiai (azon belül pedig zenepedagógiai) ismereteket is birtokolnia kell egy ilyen szakembernek. 2010-ben hunyt el Kokas Klára, aki ezeknek az elvárásoknak maximálisan megfelelt: énektanár és karvezető diplomája után az ELTE pedagógia-pszichológia szakos hallgatója lett és szerzett diplomát. Pályája második felében teljes mértékben a zeneterápia lehetőségeinek feltérképezése felé fordult. Munkásságát, tanítását ma alapítvány ápolja, illetve szervez esetenként továbbképzéseket. A Nyíregyházi Egyetem tanítóképző tanszakán éneket oktató Szikszainé Dobronyi Erzsébet 2009-es tanulmánya egyrészt rávilágít az énektanulás során fejleszthető képességekre: verbalitás: magán- és mássalhangzók ejtése, szóvégi hangzók ejtése;
3
Mentesné Tauber Anna: A zeneterápia mint a személyiségfejlesztés hatékony eszköze
Magyarországi vonatkozások http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2011/nyar/06.pdf
9 testtudat; közösségi érzés; önszabályozó képesség és nem utolsó sorban a nyitott, extrovertált személyiségre való hajlam fejlesztését. (Ez utóbbi volt a szülői elvárás tőlem, mint pedagógustól és zongoratanártól Kira esetében is.) A Dobronyi-cikk igaz, elsősorban az énektanítással kapcsolatos, de nem csak azért fontos, mert az ott leírtak megfogalmazhatóak, átültethetőek a hangszeres tanításba is; hanem azért is, mert a szerző azt is megfogalmazza, hogy felelősségünk-lehetőségünk nem csak egy adott tantárgy/ művészeti ág tanítása, hanem annak sokoldalú és alapos ismeretével a gyermekek nevelése, személyiségének teljes fejlesztése. 4 Kira esetében a tanult és részben a témában jártas szülők kifejezett kérése volt a zenetanulás személyiségfejlesztő célja. Azonban ez a lehetőség napjainkban a zeneoktatás felé általános elvárásként fogalmazódik meg szülői szinten is, de a vonatkozó törvényi előírások és az iskola helyi tanterve is egyaránt előírja nevelési célként a személyiségfejlesztést. 5 Mindenképpen gyakorlatban is felkészültnek kell erre lennie a zenét tanító tanárnak. A Vikár Sándor Zeneiskola helyi tantervének hatodik fejezete foglalkozik a feladattal „6. A személyiség fejlesztése a zenei nevelés során” címmel. Az iskolai szintű szabályozás azonban csak általános kijelentéseket tesz, illetve általános feladatokat fogalmaz meg. A személyiségfejlesztési feladatok kapcsán kiemeli a helyes önértékelés kialakítását, a szereplésekkel kapcsolatban a sikerek és kudarcok feldolgozásának a lehetőségét, az önkifejezés fejlesztését. A megvalósításhoz a pedagógiai program javasolja és hangsúlyozza minden esetben a szülők bevonását; ugyanakkor konkrét javaslatokat, módszereket nem ír le.6 Ez utóbbiak nem is várhatóak el egy ilyen dokumentumtól, már csak azért sem, mivel egy ilyen fejlesztési tervet személyre szabottan kell tervezni, kidolgozni és megvalósítani. Ez már komoly tanári felkészültséget és rálátást igényel. A reflexió elején felvázolt rövid történeti áttekintés is mutatja, hogy tudományok tekintetében legalább két szaktudomány (a pszichológia és a zenepedagógia) határán kell dolgoznom ebben az esetben.
4
Szikszainé Dobronyi Erzsébet: Az énekes játékok személyiségfejlesztő hatása a kisgyermekkorban
In. Gyakorló pedagógusok és a pedagógia gyakorlata szerkesztette: Karlovitz János Tibor, Neveléstudományi Egyesület Budapest 2009. Neveléstudományi Egyesület Kiskönyvtára, 3. 85-91.p. 5 http://www.vikarzeneiskola.hu/wp-content/uploads/Pedagogiai-program-2013-Vikar.pdf 33-34.p. 6 Uo.
10 Nagyon fontos szem előtt tartani azt is, hogy meg tudjam húzni a határvonalat a személyiségfejlesztésben tehető lépéseimnél. Két, már meglévő pedagógusi diplomám megszerzése kapcsán tanultam pszichológiát, általános pedagógiát és zenepedagógiát; de ezek sem jogosítanak fel arra, hogy radikálisan változtassak Kira személyiségén. A szakirodalmi levezetésben foglaltak szerint legfeljebb a primer prevenció szintjét meríthetem ki munkám során. A koncepcióm lényege az volt, hogy a tanítás során igen hangsúlyosan különböző zenei karaktereket tanulunk meg és azokat megbeszéljük, így a tanítványom is lehetőséget kap az egyes darabok kapcsán a saját érzései megfogalmazására. Erre az intézmény helyi tanterve (összhangban a 3/2011-es tantervi rendelettel) lehetőséget is teremt. A kimeneti szintű szabályozó a második évfolyam tananyagával kapcsolatban vizsgakövetelményként különböző karakterű barokk, klasszikus és XX. századi műveket jelöl meg.7 A kompetencia bemutatásánál leírt növendékprofilban is jeleztem, hogy a barokkklasszikus karakterek kifejező előadása igen magas technikai szintet követel, ráadásul ez új belépő ismeretanyag a zongora tanszak második évfolyamán, így nem célszerű fejlesztéshez felhasználni. Az elsős tananyag is foglalkozik az egyszerűbb zenei karakterdarabokkal, melyek gyorsabban is tanulhatóak: így nem a folyamatos szövegtanulással töltjük a tanórákat, hanem lehetőség nyílik a tényleges fejlesztésre - az egyes zenei karakterek eljátszása utáni megbeszélésekre is. A tanév elején az első félévet terveztem meg. A bescannelt naplómásolatból is kitűnik, hogy itt még a tantervi követelményeket helyeztem előtérbe. Részben azért, mert iskolai keretek között tanul a növendék és a bizonyítvány kiadásának feltétele a vizsgakövetelmények teljesítése; továbbá új növendékként a szülői elmondáson túl nem csak meg kell ismernem a személyiségét, hanem neki is el kell fogadnia engem egyébként nyílt kommunikációra, érzések megbeszélésre lehetőség nincs. Az is fontos, hogy az első félév nehezebb technikai anyaga jól segítheti a különböző karakterek élményszerű előadását is. Az általánosan használt (Komjáthyné) Zongoraiskola II. kötetéből Farkas Ferenc Régi magyar táncát; barokk zenéből Telemann egyik Gavotteját és Allegroját választottam. A klasszikus stílusból Haydn Német táncát, Krieger Menüettjét és Czerny két etűdjét választottam. A végzett anyag bejegyzést áttekintve
7
Vikár Sándor Zeneiskola, Helyi tanterv II. 285-186.p.
11 látható, hogy a tervezett anyag reális és megvalósítható volt. Az egész első félév folyamán törekedtem a tanítás mellett Kira megnyitására a hétköznapi témákban („Mi történt Veled ma/a legutóbbi óra óta?”). Ez sikeres volt: nem csak elfogadta személyemet, hanem a félév közepétől már az óra elején is egyből válaszolt a mindennapjaival kapcsolatos kérdésekre. A
második
félév
személyiségfejlesztésre
tananyag
helyeztem
a
tervezésénél
már
hangsúlyt.
Olyan
a
szülői
darabokat
kérésre,
a
igyekeztem
összeválogatni, amelyek különféle hangulatúak és a címük, eredeti szövegük alapján beszélgethetünk a növendékben kiváltott érzésekről, ezzel is segítve és fejlesztve az érzelmi önkifejezést szóban is. A második féléves tervezésből kitűnik, hogy már csak három XVII-XVIII. századi művet választottam-azokat kivétel nélkül meg is tanultuk. Így teljesítve lett a tantervi követelmény (egy része). Karakterdarabként viszont összesen nyolc darabra gondoltam, mint lehetőségre a félév folyamán (ide beleszámoltam a Schumann darabot is). Szakmai szempontból itt kell megjegyezni, hogy Kira teljesítményét az is mutatja, hogy a javaslataim közül a barokkklasszikus darabok mellett 7 karakterdarabot meg is tanult. Ljubarszkij Kis csibe című művet is csak a tanév végi időhiány miatt nem tudtuk átvenni. A megtanult karakterdarabok és a Bartók-művek, Markevicsuvna Mozdony című művét kivéve éles vagy hirtelen dinamikai váltást nem tartalmaznak. Tudatosan választottam ilyen dinamikájú műveket: Kira érzékeny személyiség-hangos hang, zenei felkiáltás teljes átéléssel nem várható el tőle. Célszerű a fokozatosságot itt is betartani: lágyabb hangvétel, középhangerejű dinamika esetleg néhány forte résszel reálisabban várható el tőle. Úgy gondolom, hogy amikor ezt a szintet színpadi biztonsággal is megvalósítja, akkor lehet továbblépni az erőteljesebb szélsőség vagy az állandó forte felé. Az utóbbiakhoz tartozik az is, hogy a tervezésbe ilyen anyagokat is választottam (Mozdony, Kis csibe). Az előjátszások alkalmával bebizonyosodott, hogy jól döntöttemezek a darabok voltak még teljesen szimpatikusak a növendék számára. Bartók művei kapcsán két szempontra mindenképpen ki kell térni. Az egyik a dallamvilág. A Gyermekeknek sorozat I-II. füzete magyar gyermek- és népdalokat dolgoz fel a legmagasabb szerzői igénnyel. A feldolgozott anyag jelentős része egy jó zenei alapokkal rendelkező növendék (általános iskolai ének-zene óra, zeneiskolai szolfézsóra) számára nem ismeretlenek; dallamviláguk megjegyzése is egyszerűbb számukra,
12 ugyanúgy, mint a kivitelezés. Az előjátszás után el is lehet énekelni a növendékkel közösen (vagy később a zongoraművel együtt) - mindez fejleszti a végleges formálást is; továbbá Kira esetében az önkifejezést is. Bartók aprólékos írásmódja nem csak a szöveg mögötti tartalmi-érzelmi váltásokat is tükrözik hűen, hanem arra is megtanítják az előadót, hogy az előadásmód akár egy dinamikán belül is lehet sokszínű (adott dinamikai szinten vannak súlyosabb és súlytalan hangok vagy hirtelen forte, piano; a zenei folyamatnak iránya van; stb.). Kira ezeket a zenei írásjeleket nem csak megértette, hanem egyre kifejezőbben meg is valósította a zongorázásban. Mindezzel párhuzamosan az órai kommunikációja is egyre nyitottabb lett. Az év végi vizsgakoncerten, már felszabadultabban játszott az első félév végéhez képest. A fejlesztési tervet és megvalósítását sikeresként értékelem. Kira személyiségének zenével történő fejlesztése ugyanakkor még nem fejeződött be- ez egy hosszabb távú feladat. A következő tanévben elképzelésem szerint ismétlésként a meglévő karakterek szintjén ismétlünk. Karakterdarabokban a következő tanév célja, újdonsága a szélsőséges dinamikák hiteles eljátszásának elérése a növendékemnél. Erre lehetőséget teremt ismét a helyi tanterv is: a harmadikos tananyagban a barokk és a klasszikus zene magasabb szintű tanulmányozása mellett a zenei romantika előkészítése zajlik karakterdarabok tanulásával. Fontosnak tartom Kira harmadik évfolyamos tanulásának tervezésekor azt is számításba venni, hogy egyre több szereplésbe be kell vonni. Így nem csak a szerepléssel járó lámpalázat kezdem el benne feloldani, hanem a mások előtti zárkózottságát is.
13
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Szociális kompetenciák fejlesztésének, iskolai gyakorlatának bemutatása Az alapfokú művészetoktatásban az 1998-as tanterv8 bevezetése óta a főtárgyi beszámolók új formája is megjelent: ez a nyilvános vizsgahangverseny. Az ilyen típusú koncert számos előnyt hordoz magában: a szülők is „éles helyzetben” láthatják, hallhatják gyermeküket, ezzel bemutatva a zeneiskola munkáját. Az órán tanultak így a valósággal egyezően kerülnek kipróbálásra (a zenetanulás végső célja elsősorban a színpadképes produkció, a közönséggel való közlés, nem pedig a hibátlan tantermi játék). A Vikár Sándor Zeneiskolában a vizsgakoncertek egységes szabályozás alá esnek: nyilvánosak és félévente egy koncerten való játék kötelező, ahol 2-2 művet kell előadni A-tagozaton. (Az éves követelménybe tartozó további darabokat hagyományos tantermi vizsgakeretek között mutatják be a növendékek.) A 2016. május 24-én megrendezett tanszaki hangversenyen nem csak a saját növendékeim játszottak, hanem iskola „hagyományainak” megfelelően kollégámmal összefogva két tanár növendékei léptek színpadra. Egy ilyen koncert megszervezése és lebonyolítása számos tanításon kívüli feladattal is jár. Ugyanakkor a két tanszak tanárának közös munkája (szervezés, műsoregyeztetés, feladatok felosztása, a közös próbák) nem csak egy közös vizsgakoncertet eredményez, hanem, ha oldott légkörben szervezzük meg a koncertet, akkor a tanulói közösségfejlesztésnek egyik alapvető eszköze lehet a zeneiskola életében. A tanulói közösségfejlesztés elvárás a magyar közoktatásban, a jelenlegi minősítő rendszerben a tanári kompetenciákban is önálló helyet foglal el. Minden tanárnál vizsgálják ennek teljesülését. Hangszeres tanároknál ez azért is nehezen kimutatható terület, mert a növendékek egyéni órákon tanulnak és ritkán adódik olyan alkalom, amikor megismerhetik egymás. Reflexiómban
a
koncertből
kiindulva
közösségfejlesztési lehetőségiet elemzem.
8
27/1998. (VI.10.) MKM rendelet
az
egyéni
hangszeres
tanárok
14 Hiteles dokumentumként csatolom a koncert meghívóját, a személyiségi jogokat figyelembe véve kolléganőm és a fellépő növendékek neveit kitakarva.
2. ábra: Meghívó másolata Reflexió Az intézmény pedagógiai programja a törvényi előírásoknak megfelelően külön fejezetben foglalkozik a közösségfejlesztés kérdésével. 9 Sajnos az a több helyen tapasztalható rossz beidegződés, mely szerint a közösségfejlesztés csak a zenekar, a szolfézsóra és kamarazene tantárgyak esetében oldható meg, itt is olvasható. A rendszerváltás előtti évtizedekben még a Zeneakadémián is szokás volt az egy tanárnál tanuló hangszeres növendékeket egy osztályként emlegetni. Alapfokú zenetanári tevékenységem során találkoztam egyebekben olyan egyéni főtárgyi naplóval, amely az abba bejegyzett tanulókat egy osztályként nevezte meg hivatalosan.
9
Vikár Sándor Zeneiskola Pedagógiai program 34-36.p.
15 A zenei nevelés, a hangszerkezelés tanáronként változó és a zenetanárnak egyfajta tanítási „védjegye” lehet szemlélete és személyisége egyaránt. A rendszerváltás előtti zeneiskolákban sok esetben jellemző volt az egy-egy tanárnál tanuló diákok barátkozása, a közös ünneplések vagy éppen a főtárgy tanárnak nem tetsző módon a konzervatóriumban az egy teremben való gyakorlás, ami sokszor beszélgetésbe csapott át. Ez utóbbi esetében spontán módon szerveződik a tanulói közösség. Napjainkban a növendékek a túlterheltség és a szoros órarend miatt éppen csak megérkeznek az egyéni hangszeres órákra; óra után pedig lehet, hogy másik különórára mennek. Az is előfordulhat emiatt, hogy az egy tanárnál tanuló növendékek csak a félévi vizsgabeosztástól függően évente egyszer találkoznak. A tudatos közösségfejlesztésnek, annak személyiségformáló szerepével együtt, emiatt van kiemelt szerepe a tanári munkában. A közösségben való létezés a személyiségre számos pozitív hatást gyakorol: segíti az alkalmazkodás képességét, megtanítja az egyéni érdek alárendelését a közösség érdekeinek, megtapasztalható a közösen végzett munka élménye és eredménye, a közösen végzett munkában az egyéni felelősség. A hangszeres tanulmányok egyéni keretek között zajlanak, a szolfézsórák pedig nem főtárgy tanáronként, hanem évfolyamonként szerveződnek-ott más csoportok alakulnak ki. Kamarazenélés csak nagyobb évfolyamokban van jelen- ez is nehézkes közösségi élmény a zongoratanításban. A zenekari részvétel pedig nem is igazán a zongora sajátja a klasszikus zenében, legfeljebb szólistaként. Ugyanakkor a főtárgy tanár személye is lehet és kell, hogy összekötő kapocs legyen növendékei számára. A zongoratanár tarthat közös órákat a tanszakán tanuló növendékek számára. Ennek leggyakoribb időszaka a féléves vizsgák ideje. Ilyenkor egymás előtt játsszák el a darabokat-akár értékelhetik a saját és egymás produkcióját is. Nem csak a lámpaláz és vizsgadrukk leküzdésében segít ez a módszer, hanem fejleszti a vélemény-nyilvánítás toleranciáját, stílusát és a szervezett óra ellenére spontán módon megismerhetik tanszaktársaikat, akikkel az óra után tovább beszélgethetnek. Ugyanilyen lehetőség a szülőkkel kiegészülve az kollégám és általam szervezett tanszaki hangverseny is. Szervezhet a szaktanár a tanszak számára közös eseményeket: koncert- és múzeumlátogatás, kiállítás megtekintése vagy a tanév végén közös fagyizást. A közösen átélt események meghatározó emlékek lehetnek növendékeink számára, ezzel is gazdagítva belső világukat.
16
3. A pedagógiai folyamat tervezése Intézmény bemutatása az iskolában begyűjtött dokumentációs anyagokkal A nyíregyházi Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola kezdetei 1939-ig nyúlnak vissza, amikor a városban működő Bessenyei Irodalmi Társaság a Kálvineum Tanítóképző épületében Vikár Sándor vezetésével zenei oktatást biztosított szervezett keretek között. Az első tanévben két tanszakon (zenei előképző és hangszeres oktatás) tanuló 70 diákot 3 tanár tanította. Vikár Sándor nyugdíjazásáig, 1975-ig vezette az iskolát. Az alapító előtt tisztelegve 2002-ben történt meg a névfelvétel. Az intézmény 1945-ben kapott önálló épületet (Széchenyi utca 13.), ahol 1990-ig folyt a tanítás. A növendéklétszám folyamatos emelkedése miatt azonban szükséges volt a bővítés: 1962-ben a Malom utcán egy 12 tantermes épülettel, 1982-ben az iskola udvarán egy 9 tantermes faházzal gazdagodott az iskola. 1995-ben került átadásra a Kürt utca 5-11 szám alatti épület, amely kimondottan a zeneoktatás igényeit figyelembe vevő tervezéssel készült. A különböző telephelyeken történő tanítás megszűnt. Jelenleg 51 tanterem, 2 hangversenyterem (ahhoz kapcsolódóan két stúdió), tanári szoba, könyvtár segíti az alapfokú zenei oktatást. A megye zenei életében és zeneoktatásban betöltött kiemelt szerepe akkor is megmaradt az iskolának, amikor 1975-ben Kisvárda, Mátészalka, Tiszavasvári és Ibrány levált; az addigi fiókiskolák önálló zeneiskolák lettek. A megyei szintű kapcsolatokban fontos szerepe van az évenként megrendezésre kerülő Megyei Tanári Hangversenynek, illetve a növendékek számára meghirdetett hangszeres találkozók és megyei szintű versenyek. Országos szinten referencia intézmény is a Vikár Sándor Zeneiskola, számos „Jógyakorlatot” publikáltak már a tanárok. Együtt haladva a rendszerváltozással a nemzetközi kapcsolatok is lehetővé váltak: jelenleg 7 országgal tart fenn szakmai kapcsolatot. 1993-ban megrendezett Pro Archi Nemzetközi Ifjúsági Vonószenekari Fesztivál, majd 2007 tavaszán a IX. Európai Zenei Fesztivál Nyíregyházi Elő- Fesztiválja fontos eseményei a nemzetközi kapcsolatok bővülésének. Az intézmény számos hagyományt ápol, ezek közül az egyik legrégibb az 1977-től háromévenként megrendezésre kerülő Országos Zongoraverseny. Alapítója a néhai Sára Jenő tanár úr volt.
17 Évente megrendezésre kerül „ A nyíregyházi zeneiskolából indultam…” címmel a volt növendékek koncertje. A két hangversenyterem lehetőségeit kihasználva számos művész ad koncertet az iskolában, amely nem csak a növendékek és a tanárok számára adnak zenei élményt, hanem a város kulturális életét is színesítik.10
3. ábra: A Kálvineum
4. ábra: A Kürt utcai épület
5-6. ábra: A Kürt utcai épület bejárata és hangversenyterme
7. ábra: Zenei foglalkozások óvodásoknak
10
8. ábra: A Diákönkormányzat programján
Az összegzést az iskola 2013-as Pedagógiai Programja és honlapja alapján készítettem el. A képek forrása: az intézmény honlapja, illetve Facebook oldala. http://www.vikarzeneiskola.hu/wp-content/uploads/Pedagogiai-program-2013-Vikar.pdf http://www.vikarzeneiskola.hu https://www.facebook.com/vikarzeneiskola?fref=ts
18 Reflexió Az intézményi bemutatás dokumentumválogatásánál és az iskolatörténet elemzésénél az volt a személyes motivációm, hogy az intézmény múltját és jelenlegi működését nem csak áttekintsem, hanem bemutassam a zeneiskolák átalakulását, jelenlegi helyzetét az 1980-as évek végéhez képest. Pályakezdő tanárként ebben a zeneiskolában dolgoztam; az iskolatörténetből is kiderül, hogy akkor még több épületben dolgoztunk és nem rendelkeztünk ilyen korszerű iskolaépülettel, tantermekkel. A Vikár Sándor Zenei Alapfokú Iskola az ország iskolái között abban nagyon szerencsés helyzetben van, hogy a város legnagyobb szintű támogatását kapja a kezdetektől fogva. Így volt lehetséges az is, hogy rendszerváltozás idején gazdasági nehézségek közepette építettek fel egy 51 tanteremből (amelyek a benne tanított hangszer igényeihez kialakított akusztikával és hangszigeteléssel rendelkeznek) és két hangversenyteremből álló modern iskolát, számos új hangszert is beszerezve akkor. Ez az iskola a művészetoktatási rendeletben tételesen meghatározott tárgyi feltételeket nem csak teljesíti, hanem felül is múlja. A személyi feltételek tekintetében is kedvező
a jelenlegi helyzet, a
dokumentumokat átolvasva kiderül az is, hogy alapfokon számos egyetemi vagy master végzettséggel rendelkező tanár mellett az iskolának főállású és szakirányt végzett zenei könyvtárosa van, továbbá a stúdiót vezető külön szakembere. Napjaink változásaihoz igazodva a tanári kar egy része mesterpedagógusi minősítéssel is rendelkezik. A tárgyi- és a személyi feltételek alapfeltételei annak a minőségi oktatásnak, mint amilyen a Vikár Sándor Zeneiskolában 77. éve zajlik. A rendszerváltozás után nem sokkal a művészetoktatás a közoktatás része lett. Ez különösebb változást nem jelentett, hiszen az előző rendszerben is állami kézben volt a zeneoktatás egésze (fenntartás és tartalmi szabályozás egyaránt). Az 1993 utáni törvényi szabályozás azonban lehetővé tette nem csak az alapítványi iskolák létrejöttét, hanem más művészeti ágak (képző-, tánc- és színművészet) megjelenését a hivatalos alapfokú oktatásban. Számos zeneiskola így kibővítette képzési területét, a Vikár azonban nem. Így ez a zeneiskola ebből a szempontból (is) hagyománytisztelő. A rendszerváltozás utáni előírások és elvárások más területeken viszont formálták az iskolát: az iskola mindennapjaiban és szervezetileg is megjelent a diákönkormányzat,
19 a határok szabaddá válásával egyre több nemzetközi kapcsolatot építettek ki. Fontos szerepet tölt be az iskola a város kulturális életében is. A jelenlegi elvárásokhoz igazodva nem csak Tehetségközponttá vált, hanem bekapcsolódik az új oktatási innovációkba is: számos pályázat megvalósítója és „Jó gyakorlat” átadója. Az időszerű változások ellenére a Vikár Sándor Zeneiskola joggal tekinti magát a világszínvonalú magyar zeneoktatás egyik jelentős megyei bázisának. A hagyományok ápolására és fejlesztésére folyamatosan törekszik. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni az 1977-ben az akkor még az iskolában tanító Sára Jenő által elindított Zeneiskolai Zongoraversenyt, amely vitathatatlanul legrangosabb az alapfokú versenyek között az országban a mai napig; annak ellenére, hogy a versenyek-találkozók száma folyamatosan növekszik. Az iskola zongora tanszakán nem csak kiváló zongoristák, hanem magasan képzett és megújulásra igényt tartó tanárok dolgoznak.
4. A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Tankönyvelemzés: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach (EMB Urtext) Az Editio Musica Budapest (korábban Zeneműkiadó Vállalat) gondozásában, Sulyok Imre közreadásával jelent meg a kotta 1976-ban. A kotta külső képe igazodik a kiadó Urtext-sorozatához, annak kevésbé ismert része. A 28 oldalas kiadvány előszót, függelékben díszítési javaslatot, továbbá a címben szereplő jegyzetfüzet 25 művét tartalmazza. 10 menüettet, 2 korált, 6 polonézt, 3 indulót, 1 musettet; továbbá 1 cím nélküli művet (Andante), Couperin: Rondeau és Ph.E.Bach: Esz-dúr csembaló szóló című művét tartalmazza a kötet. A kiadvány előszavát a közreadó írta, ebben a címadó füzet keletkezésének körülményei és tartalma kerül felvázolásra. A köztudatban Anna Magdaléna Bach füzet néven emlegetett gyűjtemény (van aki „kis-Bachok”-ként ismeri) névadója J. S. Bach második felesége volt. A kottás füzeteiben lejegyzett daraboknak azonban csak egy része származik a legismertebb szerzőtől. Két füzetet ismerünk, az első 1722-ből, míg a második 1725-ből származik. A korábbi 13, a
20 későbbi pedig 42 művet tartalmaz; közöttük találunk ismert kis tánctételeket, korálokat, de megtaláljuk be a Francia szvitek és a Partiták egy részét is más szerzők művein kívül. Magyarországon elsőként Bartók Béla adta közre az alapfokon is tanítható darabokat (az Editio Musica elődjénél, a Zeneműkiadó Vállalatnál azonban csak 1950ben jelent meg) – összesen 13 táncdarabot. Kiadásának fő jellemzője a didaktikus cél: nem csak nehézségi sorrendbe állította őket, hanem a kor kottaírási gyakorlatától eltérően előadási jelekkel is ellátta az egyes darabokat. A barokk kottaképhez közelebb álló kiadás Hernádi Lajos közreadása 1950-ből, ebben már 5 másik darab is kiadásra került az eredeti hangjegyfüzetekből. 1970-ben Sulyok Imre gondozásában került kiadásra az eredeti címet követve 25 mű, ismerve a zongoratanítás magyarországi hagyományait és a korábbi kiadások darabjait is újraközölve, de immár urtext igénnyel. A kötet vége az egyes díszítési jelek feloldására javaslatokat is közöl. Reflexiómban a címben foglaltak szerint az urtext kiadás tanítási lehetőségeit és problémáit foglalom össze. Dokumentumként hivatkozok a tanítási gyakorlatom naplójára (zeneiskolai gyakorlaton A1 évfolyamon volt lehetőségen ezeket a műveket tanítani egy kivételesen tehetséges növendék számára), illetve csatoltam a három kiadvány ismert borítóját is.
9. ábra: Az EMB Kiadó Anna Magdaléna Bach kötetei időrendi sorrendben
21 Reflexió A bemutatott kotta segítségével az eleve pályára készülő növendékek szak- és korszerű felkészítését segíthetjük. A Bach-tanulmányok a kötet fontosabb darabjainak elsajátítása után folytathatjuk a Hernádi Lajos által kiadott urtext igényű 18 kis Prelúdium című kottával és vissza lehet térni az EMB-Urtext sorozathoz az invenciók/sinfoniák, majd magasabb fokon a szvitek és a Jól temperált zongoradarabjai kapcsán. Erre azonban ritkán van lehetőségünk és akkor is alapos előkészítő tanári munkát kell végezni. A jelenlegi tantervi követelmény és így munkahelyem pedagógiai programja alapfok harmadik évfolyamához ajánlott tananyaga a Sulyok kiadás, Bach-művek játéka azonban csak a 3.B és a negyedik A évfolyamtól kötelező (ebben az esetben is ajánlja az urtext kottát az előírás).11 A kiadás szerinti tanítás alapvető nehézsége, hogy nem tartalmaz artikulációs és frazeáló íveket sem. Ebből a kottából való játékhoz alapvetően ismerni kell a barokk kotta olvasásának hagyományait (terclépésig kötünk, attól nagyobb lépésnél elválasztunk; szekvencia azonos ujjrenddel való játéka, portatos balkéz nyolcad értékek megfelelő használata, stb.). Ujjrend tekintetében csak a legfontosabbakat írja be a közreadó, tehát a növendéknek ismernie kell legalább az alapvető ujjrend-szabályokat – alapos felkészültséget igényel. Díszítések terén, ahogy az ismertetőben is írtam, javaslatot a kotta csak a kötet végén közöl, ellentétben a másik két kiadvánnyal, ahol viszont lábjegyzetben az adott darabra és konkrét hangokkal leírva oldják fel a kiírást. Az előbb vázolt tömör összegzésben is igyekeztem arra konkrétan rámutatni, hogy ebből a kötetből csak alapos előismeretekkel lehet zenélni. Véleményem szerint elsősorban B-tagozaton használható és csakis úgy, hogy a második évfolyamon ezeket a kérdéseket a Zongoraiskola II. kötetéből részben előkészítettük. Ilyen darab lehet például abban Bach: g-moll és G-dúr Menuettje, Duncombe Trombita Menuettje, Purcell d-moll Menuettje és J.Chr. Bach G-dúr Menuettje. Azt is fontosnak tartom leírni, hogy a Bartók-kiadást az urtext kötettel párhuzamosan a tanárnak is fontos átjátszania és az abba írt megjegyzéseket, ujjrendi és díszítési javaslatokat átgondolnia. Mivel a fent említett kotta pedagógiai igénnyel lett
11
Vikár Sándor Helyi tanterv I 286.p. és Helyi tanterv II.291.p.
22 kiadva, különösen egy kezdő tanár számára nyújthat segítséget például a művek nehézségi sorrendjének tekintetében. Átgondolandó Bartók ujjrendje is, amely nem igazán a barokk hagyományokat követi, hanem a klasszikus zongorázás elvárásait (ebben már van jártassága a növendékeknek és sok esetben az ismert ujjrendi fordulatok használata segítheti a tanulást) és kimondottan a kezdő zongoristák igényéhez, esetenként kézalkatához van rendelve. Olyan ujjrendet is közöl Bartók a 13 Könnyű Bach-darab kiadványában, amelyek nagyban hozzájárulnak a zenei előadás megvalósításához. A beírt dinamikai jelek nem korhűek; viszont az órai szóbeli magyarázatokban dolgozhatunk ezeket követve az Urtext kiadás tanulásával együtt. Napjainkban ismert, hogy a zeneiskolások jelentős része nem készül még középfokra sem, nem továbbtanulási célzattal járnak órákra, így felkészültségi szintjük is alacsonyabb. Számukra célszerűbb ezeket a darabokat az ismert gyűjteményekből tanítani (Repertoire, Zongoráskönyv).
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése Számítógéppel segített tanulás– saját honlap ismertetése 2010-ben, akkor még főiskolai tanárként igazodva napjaink oktatási igényeihez saját honlapot terveztem. A szakmai anyagok összegyűjtése és válogatása (szerzői jogok és zongorakötelező tantárgy szempontjából egyaránt) után férjem számítástechnikai tudásának segítségével kiviteleztem a gondolatomat.12 Az akkori tanítványaim változó felkészültséggel érkeztek a főiskolára, elvileg a belépési minimumszint
az alapfok második-harmadik évfolyamnak megfelelő
zongorázás volt. Olyan hallgatót is volt szerencsém tanítani, aki továbbképzős tanulmányok után érkezett az ének-zene tanszékre. Mivel különböző előképzettségű zongoristákat tanítottam, a honlap legfontosabb alapkövetelménye az volt, hogy az eltérő tudásszintű felhasználói rétegek igényeit egyaránt kielégítse.
12
A honlap elérhetősége: http://csokabeata.hu
23 A honlap szerkezete egyszerű. A regisztráció nélkül is elérhető főbb menüpontok: szerzőnként összegyűjtött zenei anyag (kották és hangzóanyagok) és a szerzők életrajzai (wikipedia linkre ugrás), hírek és kulturális ajánló (benne zenepedagógiai oldalakra való ugrási lehetőség); valamint helyi eseménynaptár (elsősorban a Nyíregyházi Főiskola életével kapcsolatban) és a vendégkönyv. Az oldal jelenleg 1300 mű kottáját és 340 hangzóanyagot tartalmazza (12 szerzőtől). A felület belső részére regisztrációval (nicknév és jelszó megadásával) lehet belépni: itt hagyományos weboldal lehetőséget találunk (üzenetváltási lehetőség regisztrált felhasználók között). A felület jelenleg 12674 oldalt tartalmaz, jelen portfolió befejezéséig több mint 6500 látogatója volt. Dokumentumként csatolom a honlap főbb lehetőségeit és a statisztikát bemutató képernyőfelvételeket.
10. ábra: A honlap címoldala
24
11. ábra: A honlap kottákat és hanganyagokat gyűjtő része szerzői bontásban
12. ábra: Carl Czerny - 101 gyakorlat
25
13. ábra: Statisztika a honlap látogatottságáról Reflexió Főiskolai oktatóként állítottam össze a honlap anyagát, az akkori vélt elsődleges felhasználói réteg igényeiből kiindulva. A kezdő szinttől kezdve (alapfok A2) haladó- és profi réteggel bezárólag (zeneiskolai TK szint). Kettős célom volt az oldal elkészítésénél. Egyrészt az, hogy az akkor tanított réteg számára olyan felületet biztosítsak, ahonnan a megtanulandó darab kottaanyaga egyszerűen elérendő – erre azért volt különösen szükség, mivel a nem főtárgyként tanulandó zongora esetében az akkori és jelenlegi kottaárakat figyelembe véve nem volt elvárható követelmény 1-1 mű megtanulása miatt a kottánként kifizetendő 1-2 ezer forintos ráfordítás a növendék részéről. Másik fő célom az volt, hogy biztosítsam az önálló darabválasztás lehetőségét is egy-egy szerző tekintetében. A főbb szerzők, művek esetében együtt került feltöltésre a kotta és a hangzóanyag. Így az addig ismeretlen művet a meghallgatás mellett kotta alapján is választhatja a tanuló, figyelembe véve a saját technikai felkészültségét. Mivel a honlap nyitott, ezért így eleve biztosítja az önálló tanulás lehetőségét az iskola elhagyása után is.
26 A felhasználói réteg akkor elsősorban a főiskolai hallgatók közül került ki, igaz olyan szinten, amilyen az alapfokú tanulmányoknak is megfeleltethető. Az együttes kotta és hangzóanyag feltöltés nem csak a választásnál segíthet, hanem a tanulás folyamatában is: a már megtanult mű részleteinek pontosítását, esetleg újragondolását segítheti a kottakép újbóli áttekintése zenehallgatással együtt. A honlap készítésekor a nehezebb feladatot a felöltendő anyagok megkeresése jelentette. Mivel az ismert művek mindkét formában elsősorban jogdíjas változatban léteznek, így olyan oldalakról kellett letöltenem azokat, amelyek a szerzői jogokat nem megsértve teszik közzé az egyes műveket. Arra is figyelni kellett, hogy az így megszerezhető anyagok ne csak jogtiszták, hanem szakmailag is elfogadhatók legyenek. Abban az esetben különösen fontos ennek a jelentősége, amikor az önálló választás és tanulás lehetőségét biztosítom a növendék számára. A digitális eszközzel és tartalommal való nevelésben fontos szerepe van a tanári irányításnak (a helyes minta bemutatása), ezt én az oldal anyagának válogatásával tehettem meg. Az elkészítéstől eltelt hat év nem csak az én életemben hozott változást, hanem az IKT eszközök még szélesebb elterjedésében is. Amíg öt évvel ezelőtt ezek használta elsősorban a középiskolás és felsőoktatásban résztvevő generációt jellemezte, ma már az eszközök igen gyors fejlődése és olcsóbb elérhetősége miatt (Ipad, tablet) ma már az általános iskolai generáció nagy részére is jellemző. Ez gyakorlatilag az oldalra nézve azt is jelenti, hogy annak tartalmi összeállítása miatt (a főiskolán tanított zongorakötelező anyag megfeleltethető a zeneiskolai főtárgyi zongora egy részének) a honlap megújulhat és tovább élhet. Mostani (zeneiskolás) növendékeim is sok esetben erről az oldalról szereznek az órán kívüli hangzó élményt a tanult darabjukkal kapcsolatban, vagy éppen letöltik a megfelelő kottát. Gyakorló tanárként egy ilyen oldal segítségével kivédhető az „otthon felejtettem a kottámat” szituáció is. Mindenképpen az oldal frissítését tervezem. A belső felület egy online közösség kialakítását célozta meg, azonban az újabb közösségi fórum és alkalmazások (viber) megjelenése miatt ez háttérbe szorul - a jelenlegi viszonyok között a kotta- és hangzóanyag tár, valamint a zenetörténeti direkt linkek továbbélésnek van lehetősége. Mindenképpen élni fogok ezzel.
27
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása Hangversenyek szervezésének dokumentumai Gyakorlótanításom helyszínének, a miskolci Egressy Béni-Erkel Ferenc Zeneiskolának
évek
óta hagyományává
vált
bérletes hangversenysorozatának
megszervezése. A tanév folyamán a Zenepalotában négy hangversenyt szerveznek; félévenként kettőt. Egy-egy koncert a fellépők magas száma miatt két előadásban került bontásra, külön műsorral. A koncertek tematikája: karácsony, családi hangverseny, együttesek koncertje és a tehetségtalálkozó. Gyakorlatom időszakában ez utóbbi került megrendezésre. A hangversenysorozat a zeneiskolai tanulók számára több lehetőséget is teremt: játszhatnak a Miskolci Zenepalota nagytermében, és mivel nem hagyományos tanszaki koncertről van szó, ebbe a műsorba bekerülni érdem; gyakorlásuk, tehetségük jutalmazása. Olyan koncerten működhetnek közre, amely már belépődíjas. Az így befolyt összegek a zeneiskola alapítványán keresztül az intézmény hangszerparkjának bővítését és folyamatos karbantartását, javítását teszik lehetővé. Az újabb színpadi lehetőség mellett azonban a koncert több kompetenciát is fejleszt. A koncerteken különböző tanárok növendékei játszanak, az évfolyamok sem egyezőek. Tanítványainknak így lehetősége van nem csak a más tanároknál tanulókkal való összehasonlításra (ezzel fejlesztve önértékelésüket), hanem arra is, hogy más hangszeres darabokat meghallgatva zenei ízlésük is fejlődjön. A közösségformáló hatásról is szólni kell. A tanszaki-, a szolfézs- és a kamaracsoportok mellett itt újabb közösségek alakulnak (különösen azokból, akik több éven át és többször is játszhatnak) spontán és nem hivatalos módon, ez egy természetes csoportszerveződés. A növendékek újabb csoportjait kiegészíti a szülők ehhez a koncerthez kapcsolódó szerveződése (akár nézőként, kísérőként vagy fellépőként) és az összefogott tanári munka miatt a tanári közösség is újabb szinten szerveződik. A megvalósuláshoz fontos szerepe van az átgondolt és jól szervezett tanári munkának is. Ennek szükségét már csak az is körvonalazza, hogy a bemutatott koncertsorozaton esetenként 40-50; kamarazene találkozó esetén még ettől is több fellépő vesz részt. Amennyiben a nézők számát is hozzávesszük, akkor legalább 150-200 fős közösségnek kell minden szempontból biztosítani egy másfél-kétórás gördülékenyen
28 megszervezett találkozó élményét. Egy mai zeneiskolai tanárnak ezzel a kompetenciával is bírnia kell, valójában a gyakorlatban sajátítjuk el ezeket a lépéseket. A tanítási gyakorlaton kiírt és teljesített szervezési feladat alapján reflexiómban egy ilyen koncertszervezés folyamatát és főbb szempontjait rendszerezem. Hiteles dokumentumként csatoltam a koncert meghívóját.
14. ábra: A koncert meghívója Reflexió A zeneiskolák formális szervezet miatt meghatározott munkaterv alapján működnek, amelyek a tanév elején készülnek el. Ebben havi lebontásban az intézmény hagyományos rendezvényeit is megtaláljuk. A szervezéshez kijelölt kollégákkal együtt. Elsőként a felkészítő tanároknak van fontos szerepe a színpadképes produkciók létrehozásában. A koncert előtt legalább egy hónappal már újabb közreműködők is aktívan dolgoznak. A megfelelő vezetőnek ebben az esetben jeleznie kell a Zenepalota felé a teremigényt, meg kell egyezni a hangversenyzongora aktuális karbantartásáról, vagy legalább felhangolásáról. Ki kell jelölni a műsor vezetőjét, és folyamatosan egyeztetni kell a felkészítő tanárokkal (javarészt a teljes tanári karral) a készülő zeneművek színpadképességéről és az esetleges változásokról. A végleges műsor összeírása, sorrendbe állítása (évfolyam vagy stílusérzék szerint) egy újabb feladat. A kész műsort az intézményvezetővel engedélyeztetni kell. Ennek
29 szokott formája az, hogy a végleges műsort tartalmazó meghívó egy példányát az igazgató ellenőrzi és aláírásával, valamint az intézmény használatos pecsétjével engedélyezi. A műsort ezzel egyidejűleg a koncert vezetését vállaló kollégának is el kell juttatni. Ezután kerülhet sor a végleges hangszer- és eszközigény összeállítására (egyeztetve a felkészítő tanárokkal) és koncert helyszínére történő szállítás megszervezésére. Külön feladat a hangosítás megszervezése is. Helyszíni próbára ennél a koncertnél a hangversenyt megelőzően van csak lehetőség. Sok esetben a teljes műsor végigpróbálásra nem is jut idő, csak hangszer- és akusztikai próbára. Ehhez fontos szempont, hogy a termet ne csak a koncert idejére biztosítsa a befogadó intézmény, hanem hosszabb időtartamot kell megjelölni a terembérlet kapcsán. A fellépők számára több öltözőt, illetve a színpadi várakozóhelyiséget is szabaddá kell tenni. Ahol lehetséges, ott tanári felügyeletet is biztosítani kell, mivel iskolai rendezvényről van szó, a fellépő gyermekek testi épségéért az intézmény, a résztvevő- és a felkészítő tanár gondoskodik. Egy esetleges baleset során is ők a felelősök. Ezt a felügyeletet sok esetben a felkészítő tanárok látják el. Legalább egy tanárnak a színpad és az öltözők között kell kapcsolatot tartania, a folyamatos és gördülékeny műsor érdekében; időben kell szólni a soron következő szereplőnek. A koncert után gyakran kisebb fogadás is megrendezésre kerül (így volt a gyakorlati hangverseny után is), az állófogadást már koncert alatt legkésőbb elő kell készíteni (asztalok, terítés, stb.). Ilyen esetben gyakran szülői segítséget is kérünk a tanári munka mellett. A rendezvény végén további feladatok várnak a kollégákra, egyrészt a hangversenyterem átvétel szerinti visszarendezése, esetleges takarítás, a behozott hangszerek és kellékek visszaszállítása. A bemutatott és leírt szervezési folyamat elengedhetetlen része egy sikeres hangversenynek és jelentős tanári munkakörköz köthető munkaidővel jár. A két koncert szervezése, lebonyolítása kapcsán csak az adott napon, a helyszínen közel 6 órát segítettem. Zeneiskolai dolgozó esetében ez nyilvántartott és elszámolt munkaidőnek minősül a tanítási órával le nem kötött munkaidő terhére. Mivel rendszeresen kerülnek megrendezésre koncertek egy zeneiskola életében, gyakorló iskolám vezetése olyan döntést hozott, hogy az egyik igazgató helyettes
30 munkakörének jelentős részét a koncertek szervezése és lebonyolítása fogja kitenni. Így ebben az iskolában az esetlegesen túlzott tanári pluszmunkák valamennyit csökkennek, és több idő marad az elmélyült tanításra, a tanároknak pedig az alapos felkészülésre.
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A pedagógiai értékelés gyakorlata - belső szaktárgyi értékelés A mérés-értékelés az elmúlt években a közoktatás tartalmi és formai megújulásával együtt ismét a figyelem középpontjába került. A szakirodalom iskolai mérés-értékelés tekintetében három nagy területet különböztet meg: a tanulók teljesítményének mérését (szaktárgyi értékelés), az intézmény értékelését, a dolgozók értékelését.13 Az utóbbi tanévben
ismét
bevezetett
tanfelügyeleti
rendszer
ezt
tovább
bővítette
az
intézményvezető külön értékelésével is. A mérés-értékelés külön tudományág, alapvetően már a megfelelő diploma utáni szakvizsga szintje. Ugyanakkor a mindennapi tanári gyakorlat is megköveteli az ebben való jártasságot. A törvényi előírások szerint készült pedagógiai programokban külön fejezetnek kell foglalkoznia a szaktárgyi értékeléssel. Formailag ez történhet szóban és írásban. A szóbeli értékelés folyamatos, az alapvető elvárás a fejlesztő célú értékelés. Ennek lényege, hogy olyan minősítést adjunk a növendéknek, amellyel a továbbfejlődését is segítsük. Nem elegendő csupán egy számérték közlése. Amíg az előző a növendék számára a fontos, addig az intézményesített oktatás keretei között zajló munkában jelentősebb írásbeliségen van a hangsúly, amelyek összehasonlítási alapként szolgálhatnak intézményen belül és intézmények között. A mérés és az értékelés több időpontban és rendszeresen zajlik, így alakítható ki valamilyen számadat.
A hangszeres tanár havonta értékeli a növendéke főtárgyi
előrehaladását és szorgalmát a tanterv és az egyéni tervezés elvárásaihoz képest. A félévi és az év végi vizsgákon már több tanár által megállapított érdemjegyet kap a növendék. A közoktatás egyik reformja volt, hogy a számjegyes értékelés mellett bevezetésre került a rövid írásos minősítés és értékelés. Ez utóbbit csak a közismereti tanításban
13
Sánta Ferenc: Mérés-értékelés az alapfokú művészetoktatási intézményekben Szakdolgozat, Budapest, 2011. 10.p.
31 használják, az írásos minősítést a művészetoktatásban. A minősítés kategóriái: felzárkóztatásra szorul, megfelelően teljesített, jól teljesített, kiválóan teljesített. Ez a rendszer az előképzős évfolyamokban használható, míg a számjegyes értékelés az alapfokú és a továbbképző évfolyamokon. Az előképzőben használt kizárólagos szöveges minősítés bevezetését az a jogos indok támasztotta alá, hogy a fiatalabb életkorú növendékek terhelését, az oktatási versenyhelyzetből származó stresszt csökkenteni kell. Dokumentumként egy előképzős és egy továbbképzős naplórészletet illesztettem be.
15. ábra: Előképzős értékelése a főtárgyi naplóban
32
16. ábra: Továbbképzős értékelése a főtárgyi naplóban Reflexió A mérés-értékelés témakörnek első és legfontosabb kérdései a következők: Mit mérünk? Hogyan mérünk? Hogyan értékelünk? Alapvető követelménye a szubjektív tényező kizárása vagy minimumra szorítása, csak így lehet összehasonlítani a mért eredményeket és azokból bármilyen következtetést levonni. Legelső sorban azt kell hangsúlyozni, hogy művészettel kapcsolatban a szubjektív tényezőt igen nehéz a minimumra szorítani egy-egy produkció kapcsán. Az oktatásban az előírásoknak köszönhetően azonban találunk egységesített követelményeket,
amelyek
összehasonlíthatóak.
Ezek
közé
tartozik
a
vizsgamegfeleléshez tartozó darabszám és műfaji megfeleltethetőség. Az 1981-es zongoratanterv még évfolyamokra lebontott kötött és javasolt elvégzendő mű vagy tételszámot is előírt. Ez többek között a kevésbé terhelhető növendékek nagy száma miatt elsőként háttérbe szorult, majd ki is került a szabályozásból. Így, aki a tantervben és a pedagógiai programban előírt műből álló műsorokat vizsgán eljátssza, az a tantervi előírást már teljesítette (ez akár lehet 5-6 darab is összesen egy tanév folyamán). Nehezebben hasonlítható össze pont az előbbiekben leírtak miatt a vizsgán és a havonta kapott érdemjegy különböző intézmények között, vagy akár iskolán belül. Valójában teljesen más tudást takar egy olyan tanár esetében, ahol a régi hagyományokat
33 követve több darab megtanulását kérik egy-egy évfolyamon, mint ahol csak a tantervi minimumot tanítják meg. A két tanár jeles osztályzata között komoly minőségi különbség lehet. Valójában ennek a két osztályzatnak az összehasonlítása nem valós következtetéseket jelent. A művészeti tanterv készítői megpróbáltak összeállítani az érdemjegyek megállapításához a zeneművészet minden ágában használható szempontokat (ilyen többek között a megfelelés az előírt követelményeknek, a technikai felkészültség, a hangképzés, a hangszerkezelés, az artikulációk és díszítések alkalmazása, a helyes ritmus és
tempó,
a
zenei
stílus
és
az
előírások
megvalósítása,
memória,
az
alkalmazkodóképesség és az állóképesség), azonban ezek tartalma hangszerenként és tanáronként változó definiálás alá esik. Egységesíteni ettől jobban nem is szabad, mert egyébként a művészetoktatás elveszti az egyéniségét és gyakorlatilag gépiesített előadókat nevelnénk. Megszűnne az egyéni hangvétel kialakulásának lehetősége is. A művészetoktatás jellemzője, hogy a tervezés és az előrehaladás során (keretek között) figyelembe vesszük a növendék egyéni képességeit és lehetőségeit (dinamikus tervezés és tanterv). Ebből következik, hogy mérés sem lesz objektív két különböző növendék szereplésekor. A kérdés nehézségét tovább fokozza az is, hogy ez a differenciálás zeneművészet esetében az állami rendszer bevezetése óta jelen van: a növendéknek nem csak a főtárgyi tudását értékeljük, hanem szorgalmát is. Ez mérés-értékelési szempontból bonyolultabbá teszi a kérdést, ugyanakkor a növendékek érdekét szolgálja. Abban az esetben, amikor egy növendék önmagához képest jelentős előrelépést tett, viszont a produkciójától van jobb egy vizsgán, akkor a rangsorolás miatt kisebb esélye van a jeles fokozatra. Ilyenkor növekszik meg a szerepe a szorgalom értékelésének. Abban az érdemjegyben viszont ki tudjuk fejezni, értékelni tudjuk a fejlődés érdekében megtett utat, illetve az önmagához képest jelentkező fejlődést. Ha nem így értékelünk, akkor a növendék a sorozatos erőfeszítések és kisebb ívű fejlődés ellenére is úgy fogja értelmezni, hogy munkája kevés, lassan a gyakorlási kedve is alább hagy, legrosszabb esetben abbahagyja a tanulmányokat. A mérőeszközök tekintetében nagyobb egység található a művészetoktatásban. Ilyenek a tanári értékelés, a vizsgák (félévi, év végi, alapvizsga és művészeti záróvizsga) rendszere, felvételi eredmények. Az értékelésben megint nehéz az összehasonlíthatóság, mivel igaz, hogy a törvény kijelöli az értékelő fogalmakat és számokat, azonban ahhoz nem társít kötelező érvényű
34 megállapítást. Megalkotásukat az iskola és az iskolában tanító pedagógusok hatáskörébe utalja, ezek kerülnek leírásra az adott intézmény pedagógiai programjában. 14 A kérdés áttekintése és az ellentmondások feltárása azért is volt időszerű, mivel az állami oktatás jelenlegi iránya szerint a mérés-értékelés újragondolása és egységesítése lassan a művészetoktatást is eléri. 15
8. Szakmai együttműködés és kommunikáció Külső szervekkel való együttműködés dokumentumai, az együttműködés formáinak bemutatása A Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola külső szervekkel való együttműködését az intézmény dokumentumai, illetve az iskolában és online módon is elérhető képanyagok segítségével mutatom be.16 Az intézmény helyi szinten kapcsolatot tart a Kodály Zoltán Általános Iskolával, amelyből tanévenként legalább 300 növendék iratkozik be hangszert tanulni. A Zeneiskola tanárai a Kodály Iskola osztályhangversenyeire is felkészítik tanítványaikat, illetve a zongoratanárok ellátják a nemzetközileg is elismert kórusok zongorakíséretét, néhány kolléga tagja is a felnőtt kórusoknak. A helyi szintű kapcsolatok közül elsők között kell kiemelni a Művészeti Szakközépiskolával fenntartottat is: a nyíregyházi pályára készülő zeneiskolás növendékek közül sokan itt folytatják tovább tanulmányaikat.
14
15
Vikár Sándor Zeneiskola Pedagógiai Programja 30-31.p. A köznevelés megerősítésének és megújításának lehetőségei és eszközei, Emberi Erőforrások
Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság, 2015. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tanevnyito2015/szakmai_tanevnyito_EMMI .pdf 16
Felhasznált
elérhetőségek
és
dokumentumok:
http://www.vikarzeneiskola.hu
http://www.vikarzeneiskola.hu/wp-content/uploads/Pedagogiai-program-2013-Vikar.pdf 10-11.p http://www.vikarzeneiskola.hu/fotoarchivum/ http://www.vikarzeneiskola.hu/kulkapcsolatok/ https://www.facebook.com/vikarzeneiskola?fref=ts https://www.facebook.com/vikarzeneiskola/photos?source_ref=pb_friends_tl
35 Fontos megemlíteni, hogy az intézmény bekapcsolódik a Filharmónia KeletMagyarország Nonprofit Kft. munkájába is (szervezés és előadás szintjén egyaránt), továbbá sok tanár tagja a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarnak. Aktív kapcsolattartás jellemző a Jósa András Múzeummal, a Móricz Zsigmond Színházzal, a Bessenyei Társasággal és a Pro Archi Egyesülettel. Regionális szinten az intézmény bázisiskolaként is működik, így a megyében található zeneiskolák tanárai itt vehetnek részt továbbképzéseken. Az országos szervezetek közül fontos kapcsolat a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségénél fenntartott tagság és Kodály Társaság SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Tagcsoportjának vezetőségében való képviselet. Országos szintű kezdeményezés a Tehetségpontként való megjelenés, itt már nem csak a regisztrált státusz jellemző, hanem rendezvények tartására is jogosult a Vikár Sándor Zeneiskola. Nemzetközi szinten szakmai kapcsolatot tart fenn Iserlohn, Ungvár és Eperjes, Vitkov, Máramarossziget zeneiskoláival is, jellemzőek az évente megrendezésre kerülő közös koncertek és a testvériskolák számának folyamatos növekedése.
16-17. ábra: Lengyel-magyar barátsági hangverseny és zongorás szakmai nap a Miskolci Egyetem tanárának közreműködésével.
36 Reflexió Címszavakban is nehéz volt válogatva felsorolni és bemutatni a Vikár Sándor Zeneiskola kapcsolatait a jelentős szám miatt. Célom elsősorban a fontosabbak kiemelése volt annak érdekében, hogy a külső kapcsolatok jelentőségét feltárjam. A dokumentumokban feltüntetett kapcsolatok kivétel nélkül szakmai jellegűek. Ez természetes, céljuk más intézmények szakmai munkájának megismerése, a szakmai naprakészség
biztosítása;
nemzetközi
szinten
pedig
a
különböző
nemzetek
zeneiskoláinak megismerésén keresztül a magyar zeneoktatás hagyományainak kiegészítése más eredményes módszerekkel is. A zene természetes közege a hangversenyterem. Az ott, és élőben hallott produkciók átgondolása, illetve a más iskolák kollégáival folytatott beszélgetések sok esetben több előremozdító értéket adnak, mint bármilyen szervezett előadás. Az intézmény ezt a nyitottságot alapfeltételnek tartja az eredményes munka érdekében. A külső kapcsolatok rendszere rámutat az intézmény rangjára is: mivel tagja az országos szakmai érdekképviseleteknek, így regionális szinten a zeneoktatás legmeghatározóbb iskolája. Az áttekintésben többször említésre került, hogy a zeneiskolai tanárok számos együttesnek a tagjai is. Gyakran láthatóak a különböző koncerteken fellépőként. Ez a külső kapcsolatok újabb csoportját jelenti: a helyi (köz)művelődésben való részvételét. Ez kiterjed nem csak a pedagógusokra, hanem a tanulókra is, akik gyakran közös előadásokon is részt vesznek a különböző helyi és regionális szinteken. A Vikár Sándor Zeneiskola tanárai, diákjai rendszeresen fellépnek a helyi rendezvényeken, ezek száma folyamatosan bővül. A Pedagógiai Program nem tesz még arról említést, hogy az országos rangúvá emelkedett Vidor Fesztivál (színházi- és művészeti fesztivál, melynek konkrét eseményei minden tanév elején a teljes megye területére kiterjednek) kísérőrendezvényein, koncertjein mindig szerepelnek az iskola tagjai. A külső kapcsolatok rendszere az elmúlt közel 20 évben jelentősen átalakult: a szakmaiságot szem előtt tartva a zeneiskolák nem csupán „iskolák”, hanem a mindennapi élet aktív szereplői is. Ezt az igényt az újonnan bevezetett tanfelügyeleti rendszer tovább erősíti. A három fő értékelési terület (pedagógus, intézmény és intézményvezető) közül több esetben külön kompetenciaként emelik ki a külső kapcsolatokat, amelyet az értékelési rendszerben nem
37 elég már csupán formális szerződéssel igazolni; hanem a külső partnerek elégedettségét is igazolnia kell az iskolának.17 Ez változatos formában történhet: díjak, elismerések, írásos köszönetnyilvánítás. A rendszer legújabb javaslata a kérdőíves elégedettségmérés bevezetése.
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Szakcikk összegzése, értékelése Siker és kudarc. Ábrahám Mariann cikke dr. Hargitai Imrével, a XIV. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny zsűrielnökével. A XIV. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny összegzéséről az elmúlt verseny hagyományaihoz híven a Parlandóban Ábrahám Mariann készített cikket a zsűri elnökével, aki ezúttal dr. Hargitai Imre zongoraművész volt.18 A cikk több részre bontható. Az első szakasza a verseny szervezésével kapcsolatos. Itt leírásra kerül, hogy a versenyt az Emberi Erőforrások Minisztériuma hirdette meg, szervezője az Oktatási Hivatal volt. A lebonyolító intézmény a nyíregyházi Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola. A zsűri tagjainak (dr. Hargitai Imre, Mezei Rita és Bőgös-Minya Ágnes) bemutatása után, a nyíregyházi szervezőkre és támogatókra tért ki és megköszönik a magas színvonalú szervezést. A cikk beszámol a nyitóhangversenyről is, amelyen Boros Mihály játszott Scarlatti, Liszt és Bartók-műveket. A fiatal tehetség a 2013 márciusában Nyíregyházán megrendezett XIII. Zongoraverseny első korcsoportjának kiemelt első díjasa, számos magyarországi és külföldi verseny után 2015-ben a Magyar Televízió Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsor kicsik korcsoportjának győztese volt. A cikk lényegi része a zsűri elnök gondolatainak összegzése. Ebben elsőként kerül kiemelésre a versenyzéssel kapcsolatos gondolatok. Hargitai művésztanár úr jelenleg, ha választani kell a verseny és a szakmai találkozó között, inkább a szakmai találkozó mellett teszi le a voksát. Kifejti, hogy a találkozó az odafigyelésről, a szakmai kérdések megbeszéléséről szól. A verseny a nyilatkozó számára természetesen szigorúbb,
17
18
PSZE Kézikönyv Alapfokú művészeti iskolák számára 78-79.p.
http://www.parlando.hu/2016/2016-2/Abraham_Mariann-Siker_es_kudarc.pdf
38 komolyabb kategória, ahogy a cikkben megfogalmazta: „ A verseny egy más dolog, mert amellett hogy találkozunk, és sokan eljönnek, nem mindenki nyer!” A zsűri elnöke és a cikk írója egyaránt hivatkozik az előző verseny elnökének, Nádor György professzornak a gondolataira, mely szerint nem szerencsés, ha egy olyan sikerorientált világban, amelyben most élünk, csak versenyek léteznek, mert így háttérbe szorulhat a zenetanítás fontos szerepe, az átfogó nevelés. A később nem pályára lépő növendék számos olyan kompetenciára tehet szert, amelyeknek a civil életben nagy hasznát veheti. Ilyen például a felkészülés átgondoltságának, az időzítésnek a megtanulása, vagy egyfajta kisebb vizsgarutin megszerzése. Ezt nem csupán a pályára készülő növendékeknek hasznos elsajátítani. A versenyek is fontosak ugyanakkor a szakma szemszögéből. Hangsúlyozza, hogy a nyíregyházi versenyt meg kell őrizni a „versenynek”. Számos ma meghatározó zongorista tűnt fel a Sára Jenő tanár úr által egykoron elindított versenyen, így Bogányi Gergely, Réti Balázs és Falvai Katalin. A címadó téma kifejtése külön kiemelendő (siker és kudarc). Itt ismét kitér az elnök arra, hogy a sikerorientáltság egy rossz kényszerré is válhat, elveszhet a zene és a zenélés öröme. Arra is kitér, hogy sajnos néhány tanár túlterheli a növendékét és sorozatosan, folyamatosan versenyen játszatja tanítványát. A növendék pedig így kifáradva érkezhet egy-egy megméretetésre és rosszabbul teljesíthet felkészültségéhez, tehetségéhez képest. A kudarcot sem teljesen negatívumként értékeli, inkább egy átgondolandó ténynek, egy újabb tanulási folyamat, időszak kiindulásának. A lezajlott verseny kapcsán kiemeli, hogy magas színvonalú volt az elhangzott produkciók tekintetében is. Ehhez szükséges volt az elődöntő vándor zsűrijének a munkájára is, akik nem csak az egységességet próbálták biztosítani, hanem a szakmai szempontokra is odafigyeltek. A színvonal kapcsán kétértelműen fogalmaz a versenykiírás tekintetében. A második és harmadik korcsoport számára két fordulót írtak elő. Érezhető, hogy szakmai szempontból a zsűri elnöke is támogatja ezt a kétszintű mércét, ugyanakkor a verseny tapasztalatai alapján az újragondolást említette meg. A kétfordulós korcsoportban gyakori volt, hogy a második fordulókban játszott művek érezhetően felületesebbek voltak. Itt nem a növendék vagy tanári hibáról szól, hanem arról, hogy a mai fiatalok jobban leterheltek, és így nem valósult meg minden esetben a maximális kidolgozás. Szép dolognak tartja és ki is emeli, hogy a két forduló visszaállítása méltó kezdeményezés volt
39 (a verseny elindulásakor nagyon sokáig két fordulóban versenyeztek a döntőben is növendékek); de úgy tűnik, erre nem biztos, hogy a mai környezet alkalmas. Hargitai tanár úr kifejti a saját szubjektív véleményét az értékelésnél, számára sokszor döntőbb az, hogy hogyan hat egy produkció. Arra is kitér ezzel kapcsolatban, hogy ha a növendék önhibáján kívül nem hiteles kotta alapján játszik, de produkciója, személyisége meggyőző, akkor a fiatal zongoristát értékelni kell helyezéssel is. A tanári pontatlanságot nem szabad teljes mértékben a növendék hátrébbsorolásával „büntetni”. Így ezek a sorok finoman azt is megfogalmazzák, hogy a felkészítő tanárnak folyamatosan kell igazodnia a szakma elvárásihoz, így kerül ismét említésre a XVII-XVIII. századi zenék kapcsán is az urtext kiadványok használata. A cikk méltóan zárul azzal, hogy összes növendék és tanári díjazás felsorolásra kerül.
Reflexió Az összegzett szakcikk több szempontból is kapcsolható a portfóliómhoz. A Parlando folyóirat 1959 és 2011 között nyomtatásban jelent meg. 2011 után már csak online változatban érhető el. 19 Ez egyrészt illeszkedik korunk elvárásához, másrészt a gyakorló és jelentősen leterhelt tanárok számára is egyszerűbb elérhetőséget biztosít. A folyóirat honlapja a naprakész informálással nem csak a folyamatos megújulás lehetőségét teremti meg önművelés útján, hanem a régebbi számok archívumával akár kisebb kutatások is elvégezhetőek. Az archívum kétféle bontásban jelenik meg: időrendi és tematikus. Sajnos az archívum nem teljes időrendi szempontból, az 1965 és 1995 közötti időszak meglehetősen hiányos. Az önművelés igénye nem csak a master képzés követelménye, hanem a jelenlegi pedagógusminősítő rendszerben is több kompetencia része, illetve elvárása. Mivel én is gyakorló tanár vagyok, és magas óraszámban tanítok a hét minden napján, sajnos kevés lehetőségem van szakmai fórumokra eljutni. A szakmai elvárásokról, változásokról az internet segítségével tájékozódok. A versenyekről szóló beszámolók különösen fontosak. Az összegzésből is kiderül, hogy egy-egy ilyen
19
www.parlando.hu
40 beszámoló nem csupán szakmai kérdésekről szól, hanem a verseny emberi oldaláról (tanár és diák egyaránt) is, amelyek a pedagógiai pályán ugyanolyan fontosak. A legutolsó verseny hasonló riportját is elolvasva,20 irányomban, mint gyakorló zongoratanár felé az alábbi elvárások fogalmazódtak meg. Az első, hogy a mai sikerorientált és teljesítmény centrikus világban figyelni kell arra is, hogy a zene önmagában is nevel, formálja a személyiséget. Egy versenyre vagy koncertre való felkészülés mindezt intenzív formában teszi meg. Ha csupán az eredményre és a helyezésre koncentrálunk, elveszhet a zenélés öröme, a közönségnek adás-közlés élménye, amely mind a hallgató és mind az előadó személyiségét egyaránt formálja. A kevésbé tehetséges, vagy a nem pályára készülő növendékek számára kisebb követelményeket támasztó „találkozók” ugyanezt az élményt és tapasztalást adhatják, gazdagítva ezzel személyiségüket. A második is ehhez kapcsolódik. A verseny és a versenyre készülés több fázisból áll (darabválasztás, darabtanulás, formálás, kipróbálás, „megmérettetés” és értékelés), ezek megismerése, megélése a zenét tanuló növendéket többé teszik az átlagtól, akkor is, ha nem kerül pályára, ezeket a hétköznapi életben is jól hasznosíthatja (pl.: nem 18 éves korában, az érettségi előtt szorong a vizsgasorozat kapcsán, hanem arra nyugodtan fel tud készülni). Ennek a rutinnak a megszerzéséhez is hozzájárulhat a zeneiskola. Szakmai tekintetben én is fontosnak tartom a hiteles kotta alapján történő játékot, elvárásként fogalmazódik meg most már az alapfokú tanítás felé: az elmúlt két verseny zsűrije egyaránt igényli az urtext kották használatát. Akár úgyis meg lehet fogalmazni, hogy mivel a verseny 3 évente kerül megrendezésre, így az elmúlt 6 év egyik fontos szakmai változása, igénye a hiteles szövegek és kiadások használata az alapfokú oktatásban, különösen a pályára esélyes növendékek esetében. A növendékek terhelésével kapcsolatban fontosnak tartom kiemelni, hogy ez volt a második cikk amelyik hangsúlyozta, hogy az országos megmérettetésen tanítványaink nem úgy teljesítenek, ahogyan az első versenyeken tapasztalhattuk. Ennek okai nem a növendékek képességeinek változásában keresendőek, hanem abban, hogy az oktatási rendszer sokkal nagyobb elvárásokat támaszt egy mai általános iskolás felé: sokkal rövidebb időt biztosít ugyannak a tananyagnak az elsajátítására. A magas közismereti
20
http://www.parlando.hu/2013/2013-3/2013-3-12-AbrahamNador.pdf
41 óraszámok, különórák és fakultációk mellett ‒ nem is beszélve az egész napos iskola rendszeréről ‒ egyre kevesebb idő jut sajnos a zeneiskolára és az igazán elmélyült hangszeres tanulásra. Így én is azt vallom, hogy kisebb és megoldható darabok tanítása, egyszerűbb műsorok összeállítása jobban megvalósítható a mai környezetben. Teljesen egyetértek Hargitai Imre azon állításával is, hogy egy-egy ügyesebb, tehetségesebb növendéknél (akik száma az előbbiekben leírtak miatt folyamatosan csökken) ügyelni kell arra is tanárnak, hogy ne terhelje túl. Nem szabad ezeket a növendékeket sem „túlhajtani”, folyamatosan versenyeztetni. Ez nem csak a minőség és teljesítmény rovására megy, illetve kudarcélményt okozhat, hanem a zeneoktatás elvesztheti egyik legfontosabb szerepét: az átfogó és a személyiségfejlesztő nevelés funkcióját is.
42
Irodalomjegyzék A köznevelés megerősítésének és megújításának lehetőségei és eszközei, Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság,2015. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tanevnyito2015/szakmai_tanevny ito_EMMI.pdf Ábrahám Mariann: Siker és kudarc http://www.parlando.hu/2016/2016-2/Abraham_Mariann-Siker_es_kudarc.pdf Biológiai és kognitív fejlődés a 9-12 éves korban http://ofi.hu/tudastar/jovo-eloszobaja/biologiai-kognitiv Csóka Beáta honlapja: www.csokabeata.hu Denis Matthews (szerk.): Zongoramuzsika kalauz Zeneműkiadó Budapest, 1976. Kokas
Klára:
Zenei
nevelésünk
szerepe
a
gyermek
személyiségének
formálásában. Ének-Zene Tanítás, XIII. évf., 1970. 2. sz Lindenbergerné Kardos Erzsébet és Szabó Julianna: Lélekgyógyítás zenével http://www.parlando.hu/Linden.htm Mentesné Tauber Anna: A zeneterápia, mint a személyiségfejlesztés hatékony eszköze Magyarországi vonatkozások http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2011/nyar/06.pdf Országos tanfelügyelet - Kézikönyv alapfokú művészeti iskolák számára, OH Budapest, 2016. Sándor Géza: A zenei nevelés hatása a személyiség fejlődésére In.Létünk 1983.06.09 1065-1074.p. Sánta Ferenc: Mérés-értékelés az alapfokú művészetoktatási intézményekben Szakdolgozat, Budapest, 2011. Sulyok Imre: Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach, EMB Urtext (Z. 7487) Szikszainé Dobronyi Erzsébet: Az énekes játékok személyiségfejlesztő hatása a kisgyermekkorban In. Gyakorló pedagógusok és a pedagógia gyakorlata szerkesztette: Karlovitz János Tibor, Neveléstudományi Egyesület Budapest 2009. Neveléstudományi Egyesület Kiskönyvtára, 3. 85-91.p. Urbánné Varga Katalin: A muzsikának oly nagy ereje vagyon… (1) Zene és terápia http://www.parlando.hu/Urbanne.htm
43 Vikár Sándor Zeneiskola honlapja: http://www.vikarzeneiskola.hu http://www.vikarzeneiskola.hu/wp-content/uploads/dokumentumok/vikar-sandorzeneiskola-helyi-tanterv1.pdf http://www.vikarzeneiskola.hu/wp-content/uploads/Helyi-Tanterv-II.-ok.pdf http://www.vikarzeneiskola.hu/kulkapcsolatok/ http://www.vikarzeneiskola.hu/wp-content/uploads/Pedagogiai-program-2013Vikar.pdf
