1
PORTFÓLIÓ
MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET
Konzulens tanár: Szitka Rudolf Fúvós tanszékvezető, adjunktus Készítette: Anderkó Dániel MA 120 Klarinét
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés 3.oldal 1. A tanuló személyiségének fejlesztése 4.oldal Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 6.oldal 3. A pedagógiai folyamat tervezése Intézmény bemutatása az iskolában begyűjtött dokumentációs anyagokkal 8.oldal 4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Felkészülés a nyilvánosság előtti szereplésre
11. oldal
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése Számítógéppel segített tanulás 18.oldal
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása Növendékhangverseny szervezése 21.oldal
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása 23.oldal
8. Szakmai együttműködés és kommunikáció 25.oldal
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre 27.oldal
3
Bevezetés
A portfólióban jellemzést adok az egyik növendékemről, majd a miskolci Fekete Sereg Ifjúsági Fúvószenekar próbatervét és közösségformáló hatását mutatom be. A fellépések sikerét meghatározza a megfelelő tanári felkészítés, ezért a következő oldalakon a nyilvános szereplésre való felkészítésről írok, saját tapasztalataim és a képzés során elvégzett kurzusok tanulságainak felhasználásával. A számítógép jelentős segítséget ad számunkra a tanulásban és a tanításban is, remélem, hogy az általam összeállított linkgyűjtemény hasznos segítséget jelent majd mások számára is. Ezután a hangversenyek megszervezésének és lebonyolításának fontosabb állomásait vázolom, majd egy fogadóóra és egy hangszerbemutató tapasztalatit összegzem. Végül egy számomra igazán meghatározó nyári iskolát, és annak a művészi pályámra tett hatásait, a Crescendo Nemzetközi Zeneakadémiát fogom bemutatni. Úgy gondolom, hogy a portfólióm olvasói megfelelő képet kapnak majd szakmai munkámról. Remélem, hogy a képzés során újonnan elsajátított ismeretek és készségek segítenek majd a tanári munkámban, és mások számára egyaránt hasznos ismereteket adhatnak a jövőre nézve.
4
1. A tanuló személyiségének fejlesztése Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból
1
D. Sárát hetedik osztályos kora óta tanítom, a közös munka során sikerült képet kapnom fizikai, pszichikai jellemzőiről, zenei képességeiről, családi hátteréről. Sára 15 éves, jelenleg a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola első éves klarinétos tanulója. Nyékládházán él szüleivel és nővérével. Édesanyja óvodapedagógus a helyi Dargay Attila Óvodában. Testalkata korának megfelelő fejlettségű, bár kissé alacsonyabb az átlagnál. A klarinét tanulásához megfelelő fizikummal rendelkezik. Tanulmányi eredményei jók. Szabad idejében szeret kirándulni, sportolni és olvasni. Az első hat évben furulyázott, majd hetedik osztálytól elkezdte a klarinétot. Értelmi képessége jónak mondható, szorgalma, kitartása felülmúlja az átlagot. Az órán minden tanári instrukciót képes végrehajtani, de sajnos ezek nagyon nehezen és lassan válnak készség szintűvé. A művekben előforduló ritmikai problémákat folyamatos kontroll mellett sem mindig oldja meg maradéktalanul. A darabok zenei karakterének megérzése
1
D. Sára hangversenyen
5
és megformálása sokszor problémát jelent számára. Ez azonban az életkorából is adódhat, és később valószínűleg változni fog. Szájizomzata és szájának felépítése miatt erősebb nádak használata nem volt lehetséges, emiatt a hang minőségének javítása egy bizonyos szinten túl korlátokba ütközött. Ezt a problémát egy hosszabb lehúzású fúvókával orvosolni tudtuk. A rendszeres speciális gyakorlás ellenére a hangindítás, staccato játékmód minőségének fejlesztése nagyon lassan halad, de mindig van egy kis előrelépés ezen a területen is. Nagyon kitartó, szorgalmas növendék, minden órára megfelelően felkészül. Idegrendszere stabil, ezért a fellépéseken mindig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. Megbízhatósága miatt szívesen kérik fel különböző iskolai rendezvényeken való szereplésre is. Rendszeresen klarinétozik megyei és helyi szintű zenei találkozókon és versenyeken, egyéb rendezvényeken és a nyékládházi Fúvószenekar fellépésein is. A zene iránti elkötelezettségét jelzi, hogy lelkesedése és kitartása 9 éve töretlen, és kamaszként is folytatja zenei tanulmányait. Barátságos, közvetlen természete miatt közös munkánk folyamán kifejezetten jó kapcsolatot tudtam vele kialakítani. Ugyanez érvényes a kortársaival való kapcsolataira is.
Reflexió A zenetanítás a leghatékonyabb személyiségfejlesztő eszközök közé tartozik, mivel ahhoz, hogy növendékünk megfelelően fejlődjön zenei téren, minden esetben nevelnünk is kell őt. Ezért csatoltam a tanuló személyiségének fejlesztéséhez az egyik növendékemről készített jellemzést. A zene személyiségünkre gyakorolt pozitív hatását már évszázadokkal ezelőtt felismerték és napjainkban is széles körben használják a zenét különböző terápiák eszközeként, vagy egyszerűen a szórakozás, kikapcsolódás egyik formájaként. A zenetanári munka sikere azon is múlik, hogy mennyire ismerjük a gyermekek életkori sajátosságainak tipikus és egyéni vonásait. A fejlődéslélektan által felállított pszichológiai fejlődési szakaszok ismerete nagy segítség a tanításban, ám ezek a kategóriák csak hozzávetőlegesek. A növendék fejlődését nagymértékben befolyásolja lelkialkata, karaktere, családi környezete, kortársaihoz viszonyított fejlettségi szintje.
6
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A miskolci Fekete Sereg Fúvószenekar próbája 2014. május 14. 17.30-19.00
A próba terve
Tevékenység
Mű
Időpont 17.00 – 17.30
Szólampróba
Ács Gyula: Dobó inuduló
Didaktikai célkitűzés
Musszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen (Ács Gyula átirata)
17.30 – 17.40 17.45 - 18.20
18.20 – 19.00
Szünet Összpróba
Összpróba
- a klarinét szólamban felmerülő ritmikai, zenei formálást érintő, intonációs, artikulációs, dinamikai problémák megoldása növendékenként (egyesével), majd szólamonként
próbaterem berendezése Ács Gyula: Dobó induló
Musszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen (Ács Gyula átirata)
- a rézfúvós, fafúvós és ütős hangszercsoportok szólamainak zenei kidolgozása - ritmikai - és hanghibák kijavítása - az egyes hangszercsoportok munkájának összehangolása - az összjáték tökéletesítése - a tételek karakterbeli sajátosságainak kiemelése - a hangszeres szólók megformálása - intonációs nehézségek leküzdése
7
2
Reflexió A zenekari próba tervét azért csatoltam ehhez a kompetenciához, mert ez a munka nagyfokú együttműködést, igazi csapatmunkát kíván, és így jó lehetőséget kínál a szociális kompetenciák fejlesztéséhez. Amikor együtt játszunk valakivel, mindenképpen alkalmazkodnunk kell a kamarapartnerünk zenei elképzeléséhez, lelkialkatához, és gyakran hangszeres képességeihez is.. A projektmunka nagyfokú kooperativitást feltételez, mely a zenélésnek is alapvető eleme. Ezzel egyet értek, a projekt-módszer bizonyos jellegzetességei a zenekari munka során is megfigyelhetőek. Például a szólampróbák, a terem átrendezése, a közös fellépések előtt és után a hangszerek pakolása során mindenkinek megvan a saját, testreszabott feladata, amit a közös cél érdekében hajt végre. Az újoncokat a régi tagok segítik, beilleszkedésük a közösségbe általában könnyen megy. A hetente megtartott próbák és a gyakori fellépések alatt a gyerekek összebarátkoznak, nagyon jó közösség jön létre. A próbák és fellépések alkalmával a növendékek megtanulják azt is, hogy türelemmel és empátiával közelítsenek a társaikhoz.
2
Fekete Sereg Fúvószenekar
8
A zenekarban játszani kitüntetést jelent, mivel az iskola szakmai életében fontos szerepet tölt be, ezért a gyerekek számára a motivációs ereje jelentős. A diákok büszkék arra, hogy városi és megyei rendezvényeken is rendszeresen képviselik az iskolát. A zenekari tagok között nem jellemző a lemorzsolódás, a növendékek még középiskolásként, vagy egyetemi tanulmányaik mellet, felnőttként is folytatják a fúvószenekari munkát. A zenekar tagjait szüleik támogatják, a munkájukat segítik, sokszor végignézik a fellépéseket is. Így a szülők között is létrejönnek ismeretségek, baráti társaságok. A zenekaros gyerekek szüleinek a gyakori fellépések miatt a Zeneiskola vezetésével és tanáraival is személyesebb a kapcsolatuk, mint a többi szülőnek.
3. A pedagógiai folyamat tervezése Intézmény bemutatása az iskolában begyűjtött dokumentációs anyagokkal
9
Cím: 3432 Emőd, Kossuth Lajos u. 87. Alaptevékenység:Szolgáltatás Tevékenységek: Oktatás Zeneoktatás Alapfokú művészetoktatás Cégbemutatás:
2007-ben elnyertük a "Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet." Intézmény rövid bemutatása: 1972 óta van zeneoktatás Emődön, eleinte más zeneiskolák tagintézményeiként működtünk. Önálló intézménny lettünk 1994-től. Tagintézményünk van Nyékládházán 1996 óta. Tanszakaink: zongora, fuvola, furulya, hegedű (csak Emődön), gitár, (csak Nyékládházán), klarinét, trombita, tenor, tuba, ütő, szolfézs előképző. Növendéklétszámunk 160-180 között váltakozik.
Fúvószenekarunk Emődön 1992-től, Nyékládházán 2003-tól működik. Rendszeresen szerepelnek helyi rendezvényeken, de gyakran meghívást kapnak más települések ünnepi rendezvényeire is. Több alkalommal szerepeltek külföldön, így Görögországban, Lengyelországban, Szovákiában. Állandó helyi rendezvényeink: évente 3 növendékhangverseny tanári-fúvószenekari hangverseny adventi, húsvéti templomi hangverseny évente kétszer hangverseny óvodásoknak Állandó regionális rendezvényeink: évente: Megyei Klarinét Találkozó két évente: Muzsikáló Vidék Találkozó Testvérintézményeinkkel, -Varsói Zeneiskola, Lembergi Zeneiskola- rendzseresen tartjuk a kapcsolatot, közös koncertek rendezésével.
Azért választottam a Reményi Ede Alapfokú Oktatási Intézmény bemutatását a Pedagógiai folyamat tervezése című kompetenciához, mert gyermekkorom óta kötődöm ehhez iskolához, 4 évig furulyáztam, majd klarinétozni kezdtem Balla Miklós, Sándor Ferenc és Erdő Zoltán osztályában. Az intézmény 1972-ben történt megalakulása óta számos változáson, költözésen, bővítésen esett át. Az iskola régi és jelenlegi vezetése és pedagógusai alapvető feladatuknak tekintették és tekintik ma is, hogy a gyermekeket a művészetek által neveljék, személyes példát adva számukra. A tantestület munkájának középpontjában a gyermekek személyiségének fejlesztése, a tehetséggondozás és az értékek közvetítése áll.
10
Az intézményben működő hangszeres oktatás mellett, ma már aktívan működő kamaraegyüttesek, szolfézs-zeneelmélet tanszakok és kóruscsoportok várjak a zenét tanulni vágyó diákokat.
A Reményi Ede Alapfokú Oktatási Intézmény története
A zeneoktatás 1971-ben kezdődött Emődön, a leninvárosi Vándor Sándor Zeneiskola, majd a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola fiókiskolájaként. 1994-ben vált önállóvá az intézmény, felvéve Reményi Ede, a világhírű miskolci születésű hegedűművész nevét. Az iskolában zongora, furulya, fuvola, hegedű, klarinét, trombita, tenor, harsona, tuba, ütő és szolfézs előképző tanszakokon az oktatói feladatokat hét zenepedagógus látja el. A zeneiskola jelentős hangszerállománnyal rendelkezik, így igény szerint kölcsönhangszert tudnak biztosítani a növendékek számára. Az önálló épület mellett, minden tanszak számára saját tanterem áll rendelkezésre, amely szintén fontos a minőségi munka érdekében. 1996-tól Nyékládházán tagintézmény nyílt, hat pedagógussal. Az itt működő tanszakok: zongora, furulya, trombita, tenor, tuba, gitár, fuvola, klarinét és szolfézs előképző. Az oktatás önálló épületben, négy szaktanteremben történik. 2007-ben kiválóra minősített alapfokú intézménnyé nyilvánították a zeneiskolát. A tanszakok rendszeres résztvevői a megyei versenyeknek, ahol nem egy alkalommal sikerült első, második, harmadik helyezést elérni. Az országos versenyeken, találkozókon is szép számmal vesznek részt a növendékek, melyeken méltón képviselik az iskolát és a várost egyaránt. Az évek során több növendék is felvételt nyert a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, hegedű, fuvola, klarinét és trombita tanszakról. 1996-tól kétévente kerül megrendezésre a Muzsikáló Vidék Zenei Találkozó, mely a B.A.Z. megyei községi, kisvárosi zeneiskolák növendékeinek ad lehetőséget ad lehetőséget
a
szaktanácsadók,
bemutatkozásra illetve
egy
zeneművészeti
közös
hangversenyen,
szakközépiskolai
melyen
tanárok
megyei
értékelik
az
elhangzottakat. 2006-tól Klarinét Találkozó kerül Magyarország zeneiskolásai részére.
megrendezésre B.A.Z. megye, 2008-tól Észak-
11
Az
ifjúsági
fúvószenekar
1991-től
működik,
amely
állandó
résztvevője
hangversenyeknek, városi rendezvényeknek. 2000-ben került először megrendezésre a zenekari tábor, melynek Bogács városa adott otthont, ahol azóta minden évben egy hetet közös munkával, szereplésekkel, pihenéssel töltenek a zenekar tagjai Bogácson, majd 2004-től pedig Balatonlellén.
4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Felkészülés a nyilvánosság előtti szereplésre
"Ha egy napot kihagyok, én magam már észreveszem, ha kettőt, észreveszik a kritikusok, és ha hármat, észreveszi a közönség."3 /David Ojsztrah/ A zenetanítás komplex folyamat, amely az iskolai órákból, otthoni gyakorlásból és nyilvános hangversenyekből, vizsgákból, versenyekből áll. A növendékek, szülők és a tanárok számára is nagy jelentőségűek a különböző fellépések, szereplések; ezek az alkalmak a befektetett munka eredményének gyümölcsét jelentik. A fellépések azonban nem minden zenét tanuló gyermek számára járnak sikerélménnyel, gyakran csalódás, sikertelenség-érzet forrásai. Az az ideális, ha minden nap olyan vegyes anyagot teszünk be gyakorlási tervünkbe, amely már mennyiségénél fogva meghatározza munkaidőnket. Ez az anyag a jól bevált gyakorlási "menü": skála, új és régi etűdök, új és régi darabok, esetleg zenekari és kamarazenei szólamok. (A skálázással, valamint az etűdök és darabok játszásával a következő fejezetben foglalkozunk.) Saját véleményünk szerint ehhez az anyaghoz szükséges - és normális körülmények között elégséges is - napi három óra gyakorlás. A gyakorlási módszer hatékonysága az a tényező, amely nem csak a napi munkaidőt, de tulajdonképpen - adottságai mellett - a játékos minőségét, végső soron sikerességét is meghatározza. A zenetanár sokrétű feladatai között ezért foglal el kiemelkedő helyet az, hogy tanítványát megtanítsa tanulni, vagyis gyakorolni. Nagyon sok múlik mindjárt a játszandó zene vizuális, vagy auditív megközelítési módján. Ha módszerünk az, hogy 3
David Ojsztrah
12
"nekiesünk" a kotta játszásának az első hangtól az utolsóig, könnyebben elveszhetünk a részletekben, mintha először hangszer nélkül átolvassuk belső hallásunk segítségével. Utóbbi módon képet kapunk az egészről: tempókról, stílusról, karakterekről; ugyanakkor máris megtervezhetjük a részletekbe menő gyakorlásunk területeit, módszereit. Ezután jöhet egy, az előírt tempónál lassabb - ha szükséges, jóval lassabb – lapról olvasási kísérlet, amivel két célt érünk el: Fejlesztjük blattolási képességünket és belső hallásunk által vezetve megszólaltatjuk a zenét. Ez a megszólaltatás már - a tempó kivételével - közelítse meg az előírásokhoz hű előadást, vagyis vegye figyelembe a dinamikai, artikulációs, stb. jeleket, nem beszélve a hanghűségről. Saját szakmai fejlődésem szempontjából nagyon fontosnak érzem a hangversenyeket, próbajátékokat és rendszeres szólóhangszeres fellépéseket különböző koncerteken, fesztiválokon, kiállítás megnyitókon. Meggyőződésem, hogy a saját példámmal ki tudok alakítani a tanítványaim többségénél egy megfelelő viszonyulást a nyilvános fellépésekhez. Mi a nyilvános szereplés? Duffek Mihály szerint: „A szereplés, a koncert mindenek előtt az emberi kommunikáció sajátos formája, amely előadó és hallgató közötti közvetlen, zeneszerző és hallgató közötti közvetett kapcsolatot jelent, hacsak nem éppen a szerző az előadó.”4 Ez a fajta kommunikáció azonban nem mindenki számára természetes, gyakran lépnek fel különböző gátlások, problémák a koncerten szereplő diákoknál. A zenetanárok munkájának fontos része az, hogy a növendékek megfelelő gyakorlási technika, életmódbeli változtatások, és lelki tréning segítségével fel tudjanak készülni erre a kihívást jelentő feladatra. Hogyan tudjuk tanárként a legmegfelelőbb módon segíteni diákjainkat ebben? Mindenkinek van valamilyen bevált módszere, szokása a fellépések előtt, de van néhány általános tényező, amelyet figyelembe véve csökkenthetjük a szereplés során fellépő stresszt, lámpalázat.
Helyes gyakorlás
Mi a gyakorlás? Egy és ugyanazon folyamatnak a tökéletesedésre irányuló ismétlése, a tanulási folyamat szerves része, tehát nem csak gépies ismételgetés. A gyakorlás során minden esetben tudatosítanunk kell a gyakorlás célját, ezért mindig világosan fogalmazzuk meg a feladatot.5 A gyakorlás metódusainak ismerete elengedhetetlen követelmény a zenetanár számára. A megfelelő gyakorlási technikákat a tanárnak saját magának is tudni 4
Duffek Mihály: Tanítványaink felkészítése a nyilvános szereplésre. In: Varró Margit és a XXI. század – Tanulmányok, visszaemlékezések (Zenetanárok Társasága, 2000) 71. 5 Paul Michel: A zenei nevelés lélektani alapjai (Zeneműkiadó, Budapest, 1974) 43-44.
13
kell alkalmazni, ellenkező esetben nem tudja a növendékeit megfelelően felkészíteni a koncertekre. A gyakorlás tempóját egyszerű megválasztani: az a tempó, amiben megakadás nélkül sikerül eljátszani a művet, vagy a mű részletét. A gyerekek számára azonban ez nem is olyan magától értetődő dolog, mivel ők életkori sajátosságaiknál fogva szeretnek gyorsan gyakorolni. Ilyenkor órán is többször eljátszatom velük lassú tempóban a darabot, és csak fokozatosan gyorsítjuk fel. A helyes otthoni gyakorlás nagymértékben függ az órán kapott instrukcióktól, ezért lehetőleg csak azt adom fel otthoni feladatnak, amit közösen átvettünk. Így ki lehet küszöbölni a hibás első beidegződéseket, melyek nagyon nehezen javíthatók, és később stresszhelyzetben, szereplések alkalmával visszatérnek. A hosszabb műveket ajánlott részenként is gyakoroltatni, majd a részek összekapcsolásával folytatni a munkát. A fúvósok esetében fontos tényező az állóképesség, ezért arra törekszem, hogy a klarinét órán végig fújjanak a növendékeim, esetleg egy-két rövid pihenőt iktatunk be. Célszerű a tanárnak úgy kiválogatnia a hangversenyre a műveket, hogy azok egy fokkal könnyebbek legyenek a növendék aktuális tudásszintjénél. Ha a gyermek tudását meghaladó darabot játszatunk hangversenyen, szinte biztos kudarcra számíthatunk. A saját gyakorlatomban jól bevált az a szokás, hogy a koncertre olyan művet választok, amit jól megtanult már a növendék, és egy kis ideig még „pihentetni” is tudtuk a szereplés előtt. A szereplés előtti hetekben már ahhoz szoktatom a gyerekeket, hogy ha bármilyen hibát is vétenek, menjenek tovább, ne álljanak meg. Ez nagyon fontos, mivel a tanuló hozzátartozói általában azon mérik le a gyermekük szereplésének sikerét, vagy sikertelenségét, hogy „mennyit hibázott”. Ilyenkor a tanár hiába magyarázza nekik, hogy milyen szépen szól a hangszer, vagy milyen tökéletesen játszik staccatot a növendék.
Zenész életmód a lámpaláz legyőzéséért Nézzük, tehát mi mindent találhatunk a lámpalázas szereplőknél. Egy sor megzavart működést látunk: emelt üzemű keringést, rendellenes hőszabályozást, jellegzetes izgalmi verejték kiválasztást, túlzott motoros serkentést, az intellektuális és érzelmi szférák működési zavarait. Drámai szembesülés! Hiszen ez az egész tünetcsoport kísértetiesen hasonlít a szereplés izgalmi állapotára! Csakhogy a lámpalázas embereknél nem csupán szerepléskor jelentkezik a magasfeszültségi állapot, hanem normális, nyugodt munkakörülmények között is folyamatosan jelen van. A lámpalázas szereplőknél állandósult izgalmi állapotot látunk, ami élettani vonatkozásban azt jelenti, hogy a szimpatikus idegrendszer aktivitása uralkodik a paraszimpatikussal szemben
14
(szimpatikotónia). Ezzel együtt jár, hogy az ő szervezetükben a kedvezőhöz képest magasabb a serkentő hormonok aránya (adrenalin és rokonvegyületei, szteroidok, thyroxin stb.) Az állandó belső dopping nyugalmi körülmények között is olyan élénk anyagcserét, olyan felfokozott szervműködéseket, olyan idegrendszeri feszültséget tart fenn, ami egyébként csak szerepléskor jön létre. A lámpalázas embereknél a szereplési izgalom azért magasabb a normálisnál, mert a már eleve magas izgalmi alapszintre tevődik rá és ez a kettő együttesen hozza létre az abnormis mértékű riadókészültséget. 6 A következő ábrán megpróbálom ezt vizuálisan is megfoghatóvá tenni.
szereplési
szereplési
izgalom
izgalom
nyugodt feszült
A) Nyugodt, kiegyensúlyozott idegállapotban a szerepléskor jelentkező készenléti feszültség kedvező izgalmi szintet eredményez. B) Az izgalmi szint nyugalomban is olyan magas, mint amilyen szerepléskor szokott lenni. A további serkentés ehhez hozzáadódva túlzott izgalmat okoz.
A lámpalázzal küszködő emberek gyakran kérdezik, miért éppen őnáluk jelentkeznek a vegetatív szabályozás problémái, holott mások is ugyanolyan nehéz körülmények között élnek, dolgoznak. A válasz egyszerű. Egyéni teherbírástól függ, hogy kinek milyen mértékben jelent megterhelést a ’’szokásos’’ zenész életmód, és milyen idegrendszeri reagálást vált ki. Az erősebb szervezetű emberek jobban elviselik, huzamosabban tűrik a megerőltetést. Az érzékenyebbek, gyengébbek hamarabb kimerülnek, és könnyen labilissá válnak. Ebből jól megérthető az a jelenség is, amikor valaki aránylag rövid idő alatt elveszíti korábbi fölényes szereplési biztonságát és lámpalázas lesz. Ilyenkor 6
Dr. Pásztor Zsuzsa: A túlzott lámpaláz legyőzésének fizikális eszközei
15
mindig fellelhető valamilyen kedvezőtlen változás a háttérben, valamilyen stresshatás: nagyobb megerőltetés, a gyakorlási mennyiség megemelése, vizsgafeszültség, bizonyítási kényszer, amely a szervezet ellenálló erejét meggyengítette.
Korszerű zenész életforma A lámpaláz nagyon összetett probléma. A háttérben okok és okozatok egész dzsungele rejtőzik. Ezért is komplexnek kell lennie. A lámpaláz legyőzéséhez nem elég egy-két penzum végrehajtása, hanem teljes és sokoldalú ellátásra van szükség. Mivel a lámpalázat produkáló feszült idegállapot az életmód rendszeresen ismétlődő hatásaira alakult ki, logikus, hogy egész életmódját át kell állítania annak, aki a lámpaláztól meg akar szabadulni. Ezt az elvet Kálmán György már a 20-as években papírra vetette: ,, Ha a sportember sportszerű életmódról beszél, mi beszélhetünk a tehetséghez illő olyan életmódról, mely a fizikumot erőkifejtésre a lehető legteljesebb mértékben teszi alkalmassá.’’ Kálmán György nagy jelentőségű felismerése után még évtizedek teltek el, mire a ,,zeneszerű’’ életmód konkrét elemei körvonalazódtak Dr. Kovács Géza munkaképesség-gondozó
pedagógiájában.
A
speciálisan
zenészeknek
való
edzésmódszerek életrendi tudnivalók ma már mindenkinek hozzáférhetők. Manapság, amikor a zenei gyakorlat követelményei rohamosan emelkednek, a szigorú zenész életforma megvalósítása egyre kényszerítőbbnek látszik. Milyen életmódot folytasson tehát egy muzsikus ahhoz, hogy idegileg, fizikailag alkalmas legyen a feladatai teljesítésére? Tulajdonképpen semmi különös nincs benne. Olyan életrendet kell megvalósítani, amely a szervezet normális működését biztosítja. Semmi többet, csak a normális működést, mert ez jelenti a teljesítőképesség optimumát. Nagyon nagy, gyökeres életrendi változtatásokat nem tudunk tenni, mert életünk szoros kötöttségek között folyik. Lakóhelyünket, családi helyzetünket, munkakörülményeinket, időbeosztásunkat nem tudjuk máról a holnapra megváltoztatni. Mindenkinél meg lehet azonban találni azokat a megoldásokat, ahogyan az ő konkrét élethelyzeteikbe beilleszthetők a szükséges tennivalók. A) Mozgásedzés A szervezet mozgásellátásának elhanyagolása egymagában is feszült idegállapotot alakít ki. A lámpalázas tanulók és felnőttek elmondása szerint a szereplési zavarok sokuknál akkor kezdődnek, amikor a korábbi mozgásalkalmakat elhagyták. A fizikai,
16
idegi stabilitás eléréséhez edzésben kell tartani a szervezetet, hogy bírja a fáradalmakat, és erőfölénnyel tudja teljesíteni a feladatokat. Így a szervezet nem kényszerül huzamosan többlet erőfeszítésre és nincs szükség a serkentő funkciók állandó üzemben tartására. A mozgásedzésben figyelemmel kell lennünk a speciális zenei-szakmai kötöttségekre, igazodnunk kell az egyéni szükségletekhez, valamint a változó állapothoz és mindezek mellett minimális időlekötéssel kell a kedvező hatást elérnünk. B) Légzéstréning A muzsikusok szervezetének gázanyagcseréje sok év mérései és műszeres vizsgálatai szerint általában deficites. Ennek oka egyrészt a friss levegő nélkülözése, másrészt a mozgáselégtelenség. Még a fúvósokra is igaz az előző megállapítás, mert a fúvós hangszereknél a légzőrendszer igénybevétele a szervezet szükségleteitől eltérő és teljesen természetellenes. Az idegrendszer regenerálódásához és kiegyensúlyozott működéséhez szükséges oxigénellátást folyamatosan kell biztosítani. Ezt egyrészt a mozgásedzéssel érjük el. Másrészt tudatos légzéstréninggel, amely megedzi a légzőrendszert és időnként teljes kapacitással működteti. A lámpalázas embereknél különösen ügyelnünk kell a nagy volumenű ,,oxigénpumpálásra’’. Ha a bevitel nem fedezi a szükségletet, akkor az idegrendszer készenléti feszültsége tovább növekszik. Kellő oxigén felvétele viszont segíti az idegi-hormonális szabályozás kedvező behangolódását.
Szakmai tennivalók A szereplési alkalmasság megszerzéséhez az alapozást a fizikai felkészítés adja. Azonban ez önmagában nem elég, a szakmai munkában is szükséges néhány szabály megtartása. Ezek többnyire közismertek, ezért itt csupán emlékeztetőnek felsorolom a legfontosabb szempontokat:
A lámpalázas szereplőknek fokozott gondossággal kell készülniük a fellépésekre.
Izgulós növendéket nem szabad a ,,mélyvízbe dobni” .
A meglévő tudásszinthez képest könnyebb anyagot kell választani szereplésre.
Korán kell elkezdeni a tanulást, és többször kell pihentetni, majd újra elővenni a darabokat.
17
Fontos, nagy szereplések anyagát többször el kell játszani kisebb szereplések alkalmával.
Nagyon tudatosan kell megtanulni a darabokat. Csukott szemmel tudni, bárhonnan elkezdve, fejből leírva stb.
Legbiztosabb, ha valaki képzeletben, belső hallással végig tudja játszani a darabjait.
A szereplési helyzetet naponta kell gyakorolni, a hangszeres órákon, illetve otthon.
Ellenőrizni kell a légzés folyamatosságát játék közben és a darab nehéz helyein jelentkező reflexes légzés-visszatartását ki kell küszöbölni.
Nagy szereplések előtt a tanárok rendszerint mentesíteni szokták a növendékeket egyéb kötelességeik alól.
Szereplés előtti napon aznap már keveset kell gyakorolni, és nem az élőadni való darabokat, hanem új, könnyű anyagot, vagy ismétlést.
Szükség esetén nyugtató, lazító kéz és nyakmasszázst alkalmazhat a hozzáértő tanár, ezzel csillapítani tudja a növendék túlzott izgalmát
A tanár személyiségének szerepe
A nyilvánosság előtti játék sikere sokféle összetevőn múlik, véleményem szerint azonban kiemelt fontossága van a tanár egyéniségének. A hangverseny előtt és közben igyekszem nyugodtnak látszani, mert ha ideges és kapkodó vagyok, az könnyen átragadhat a tanítványaimra. A tanár is ember, és a saját habitusának megfelelően reagál bizonyos dolgokra, de meg kell tanulni azt, hogy bizonyos helyzetekben hogyan szabad, vagy éppen nem szabad viselkednünk. A jó tanárra példaként tekintenek a növendékei, azonosulnak vele, és szeretnének jól szerepelni, hogy a kedvébe járjanak (főleg a kisiskolás gyermekek). Ha hibázik a növendék, akkor a kritikát úgy kell megfogalmaznunk, hogy az ne bántó, hanem a fejlődését segítő legyen. A dicsérettel is óvatosan kell bánni, a gyerekek hamar rájönnek, ha reflex-szerűen, és nem őszintén dicsérjük meg őket. Elítélem azokat a tanárokat, akik a diákjaikat a saját szakmai előrejutásuk egyik eszközének tekintik. Az ilyen jellegű hozzáállás a gyerekekben rossz értelemben vett bizonyítási vágyat alakít ki, ami a zenei előadásra is károsan hathat. Minden szereplés után meg szoktam beszélni a növendékekkel, hogy milyen volt a produkciójuk, a legjobb az, ha először ők értékelik magukat, és aztán jöhet a közös
18
megbeszélés. A tanár-diák viszony őszinte jellege és a kölcsönös bizalom egymás iránt fontos alapja a sikeres szerepléseknek. A sikeres szereplések jól motiválják a gyerekeket, és hamar rájönnek arra, hogy a színpadon állni és zenélni nagyszerű élmény.
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése
Számítógéppel segített tanulás Könyvtári katalógusok, adatbázisok http://nektar1.oszk.hu/librivision_hun.html http://www.rfmlib.hu/ http://www.oszk.hu/ http://www.matarka.hu/ www.mek.oszk.hu http://www.mokka.hu/ Könyvesboltok, zeneműboltok, kiadók oldalai http://www.lisztbolt.hu/ http://www.kotta.info/ www.zenemubolt.hu www.emb.hu www.wiener-urtext.com www.edition-peters.com www.kottanet.hu www.zenemubolt.hu www.kottabolt.hu http://www.libri.hu/ http://www.alexandra.hu http://www.musikalienhandel.de/ http://www.amazon.com/ http://www.amazon.de/ http://www.prospero.hu/katalogus/ http://bookline.hu/ Zeneáruházak oldalai http://www.cdbaby.com/ http://www.hungarotonmusic.com/
19
http://www.classicalarchives.com/ http://www.emusic.com/listen/#/ http://www.multimediaplaza.hu/ Zenei szervezetek, szakmai fórumok http://www.mzmsz.hu/ http://www.artisjus.hu/ http://www.musicianswho.hu/ http://www.mztsz.hu/web/guest/hirek www.hangszereszszovetseg.hu Zenei újságok, periodikák http://www.parlando.hu/ http://www.muzsika.net/ http://www.musicianswho.hu/ http://www.fidelio.hu/ http://www.gramofon.hu/ Hangszerboltok http://www.hangbolt.com/klfo.html http://www.fontrademusic.hu/ http://www.hangszerbolt.org/ http://shop.rose.hu/ Online olvasható könyvek, kották http://archive.org/ http://books.google.hu/ http://library.thinkquest.org/5116/clarinet.htm http://www.gutenberg.org/ Lexikonok www.lexikon.lap.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap Hangversenyek, kulturális rendezvények, színház, opera www.filharmonia.hu http://www.muveszetek.hu/rendezvenyek/ 21
20
http://www.hun-web.hu/Muveszet_Kultura/Kulturalis-rendezveny-musor/ http://www.broadwayjegyiroda.hu/ http://www.opera.hu/ http://www.mnsz.eu/ Klarinétos weboldalak http://www.vandoren.fr/fr/ANIM/index.html http://www.clarinet.com/ http://www.woodwind.org/clarinet/ http://www.clarinet.org/ http://www.clarinetinstitute.com/ http://www.buffet-crampon.com/en/ http://www.clarinetclassics.com/home/ http://www.ricoreeds.com/RicoHome.Page?ActiveID=1195 Videó-megosztó portál, internetes rádiók, archívumok www.youtube.hu http://hangtar.radio.hu/ http://www.shoutcast.com/ http://www.internet-radio.com/stations/classical/ Kottaszerkesztő programok Finale Sibelius MuseScore Score Perfect Professionel
Reflexió A számítógép hasznos eszköz a tanításban, tanulásban és az önművelésben is, ezért ehhez a kompetenciához egy gyűjteményt állítottam össze az általam ismert és használt weboldalakból, illetve számítógépes programokból. Ma már szinte minden háztartásban van internet, és az iskolákban is elengedhetetlen tartozék. Használatával az információk a világ bármely pontjáról összegyűjthetők és beszerezhetők, sok időt és fáradtságot takaríthatunk meg a különböző weboldalak segítségével. Az információk bőségében nehéz kiválasztani a megbízható és jó minőségű forrásokat, de az önképzés egyik fontos eleme az ehhez szükséges önálló döntéshozás képessége is. A Wikipédia például hasznos lehet, ha nagyvonalakban szeretnénk tájékozódni az adott témában, de mivel bárki által szabadon szerkeszthető, nem minden esetben tartalmaz hiteles információkat, így azok megbízhatóságát magunknak kell ellenőriznünk.
21
6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása Növendékhangverseny szervezése
Meghívó Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt Fafúvós hangversenyünkre melyet 2013. december 11-én, szerda 16 órai kezdettel tartunk a hangversenyteremben 7 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Stamitz: B-dúr Koncert I.tl. klarinét Gossec: Tamburin fuvola Telemann: Esz-dúr Szonáta I.II.tl. II.o. oboa Chedeville: Les Deffis II.o.furulya Kovács Béla: Hommage á Kodály Zoltán MátéI.o.klarinét Telemann: a-moll Szonáta I.II.tl. oboa Vivaldi: C-dúr kettősverseny II.I.tl.
8.
Milde: Andante fagott 9. Barsanti: B-dúr Szonáta II.IV.tl. GabriellaIII.o.furulya 10. Cimarosa: Oboaverseny I.II. tl. III.o.oboa 11. Weber:Esz-dúr Concertino III.o.klarinét 12. Massenet: Thais meditációja III.o.fuvola
7
Fafúvós tanszaki hangverseny meghívó
ea.: Dobsi Sára I. o. ea.: Turcsán Zsófia I.o. ea.: Ács Anna ea.: Takács Franciska ea.:Kavasánszky ea.: Tóth Brigitta III.o. ea.: Turcsán Zsófia Kovács Jusztina Rácz Réka Rácz Levente ea.: Pém Anna II.o. ea.: Krokos ea.:Kosztrub Eszter ea.: Kiss Nikoletta ea.: Kovács Kinga
22
Reflexió
A zenetanárok rendszeres feladatai közé tartozik a hangversenyek szervezése és népszerűsítése is. Ezért gondolom azt, hogy az általam készített meghívó megfelelően dokumentálja a tanulási folyamat szervezésében és irányításában való jártasságomat. A kisebb tanszaki koncertek megrendezése is komoly szervező munkát igényel, nem is beszélve a komolyabb, nagyobb létszámú rendezvényekről. A szervezés során számtalan tényezőt kell figyelembe vennem.
Az első feladat a megfelelő időpont kiválasztása. Az iskolai rendezvények időpontját általában egy tanévre vonatkozóan a munkatervben előre meghatározzák, az egyes tanárok a tanszaki hangversenyek idejét szabadon megválaszthatják, az egyéb rendezvényeket figyelembe véve. Érdemes átgondolni, hogy mikor tudnak a növendékek elkészülni a műsorukkal, így számomra az október-november és a márciusáprilis váltak be a legjobban. A megfelelő időpont kiválasztásánál mindig odafigyelek arra, hogy a közreműködő kollégákon és a gyerekeken kívül a szülőkkel is egyeztessek, hogy lehetőleg el tudjanak jönni munka után. A tanszaki hangversenyek meghívóit általában magam készítem. A plakáton kívül a gyerekeknek is csinálok kisebb méretű változatot, és a zeneiskolai ellenőrző füzetbe is beírom a hangversennyel kapcsolatos tudnivalókat. Többször tapasztaltam már, hogy a növendékek és a szülők is komolyabban veszik a fellépésre való felkészülést, ha szépen tervezett, színes, személyre szóló meghívót kapnak.
A koncert előtt legalább háromnegyed órával
behívom a gyerekeket, mert fontos, hogy a hangszerük bemelegedjen, és kicsit bejátsszák magukat, és ha valaki igényli, még próbálunk egy kicsit. A termet közösen szoktuk berendezni, a diákok lelkesen segítenek. Minden növendéknél ellenőrzöm, hogyan szól a hangszer, ha szükséges, segítek a nád elhelyezésében is (főleg a kicsiknek). A tanszaki hangversenyen legtöbbször rám hárul a konferálás feladata, ami nem könnyű, mivel sok esetben rögtönöznöm kell, ha valaki beteg, vagy ha a sorrend változik. Az én feladatom a színpad berendezése és a kottaállványok beállítása is. Ha a tanárnak sikerül jó közösséget kiépíteni a tanszakán, akkor azt tapasztalja, hogy a gyerekek izgulnak egymásért, és a fellépés közben is segítik egymást, odafigyelnek a másikra. A koncert befejezése után még megbeszélem a növendékeimmel azt, hogy kinek hogyan sikerült a fellépés, és alkalom nyílik arra is, hogy a szülőkkel néhány szót
23
váltsak. Természetesen a helyszín visszarendezéséről is gondoskodunk, ebben a gyerekek és a kollégák is segítenek.
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Fogadóóra vázlata 2011. október 18. 17.00-17.20
Növendékemet, S. Sárát a 2012. december 2-án Emődön megrendezett VI. ÉszakMagyarországi Klarinétos Találkozóra szerettem volna benevezni. Megkértem az édesanyját, hogy jöjjön be a Zeneiskolába a fogadóórára. A felkészüléssel kapcsolatos tudnivalókról és tennivalókról beszélgettem a Nóri anyukájával.
* először az édesanya érdeklődött kislánya haladásáról * elmondtam, hogy nagyon szépen dolgozik Sári, ezért szeretném benevezni a találkozóra * röviden vázoltam, milyen jellegű ez a találkozó, miért érdemes rajta szerepelni Sárinak * az édesanya segítségét kértem abban, hogy fokozottan figyeljen az elkövetkező időszakban a kislány gyakorlásának rendszerességére * felvetettem az édesanyának, hogy a felkészülés valamivel több gyakorlást igényel majd az eddigieknél, ő ebben egyetértett * elmondtam, milyen problémákat kell megoldanunk még Sárival (hajlamos a szorításra játék közben), és emiatt lehetséges, hogy másfajta fúvókára lesz szüksége, megkérdeztem, hogy tudnak-e anyagilag áldozni erre * Sári édesanyja támogatásáról biztosított, és megkért, hogy segítsek kislányának a fúvóka kiválasztásában * mivel egy versenyre, találkozóra való felkészüléshez nagyobb tanári kontroll és odafigyelés szükséges, megbeszéltünk néhány plusz időpontot a zongorakíséretes órákra
24
* elmondtam az anyukának, hogy a találkozó előtt legalább egy alkalommal növendékhangversenyen is szerepelnie kell Sárinak, hogy szokja a szereplési szituációt * megegyeztünk abban, hogy amint megkapom a találkozó részletes programját, felhívom, hogy megbeszéljük az utazás részleteit
Reflexió A zeneiskolai tanítás során a pedagógiai értékelés állandó formája a szóbeli értékelés. Akkor tudunk eredményesen dolgozni, ha minden tanítási órán értékeljük a gyermek teljesítményét, mivel tudnia kell, hogy helyesen gyakorolt-e otthon. A szóbeli értékelés másik fajtája a tanár által évközben tartott fogadóóra, ahol a növendék szüleivel folytatott beszélgetés során értékeljük a gyermek teljesítményét. Itt alkalom nyílik arra, hogy a beszéljünk a növendék erősségeiről és elmondjuk azt is, hogy mely területeken kellene még fejlődnie. Azért csatoltam a fenti kompetenciához a fogadóórám vázlatát, mert ezt az értékelési formát eredményesebbnek tartom az osztályozásnál. A zenetanárnak ismernie kell növendéke családi hátterét, a szülők hozzáállását a zeneiskolai tanulmányokhoz. Eredményes munkát csak megfelelő szülői támogatás esetén lehet végezni, a fogadóóra pedig jó alkalom arra, hogy elnyerjük a szülők szimpátiáját. A beszélgetés előtt általában felkészülök, megtervezem előre, hogy milyen témákat szeretnék érinteni. Az is hasznos lehet, ha az esetlegesen felvetődő kérdésekre adható lehetséges válaszokat is átgondolom, így nem érhet nagy meglepetés a beszélgetés során. A legtöbb szülővel tudunk váltani néhány mondatot heti rendszerességgel, amikor a gyermekért jönnek, de a nagyobb gyerekek esetében ‒ Nóri 5. osztályos, már egyedül jár a zeneiskolába ‒ csak a hangversenyeken és a fogadóórákon adódik erre lehetőségem. Sajnos, nem minden szülő érdeklődik a gyermeke előrehaladásáról, de a legtöbb esetben sikerül találkoznunk és meg tudjuk oldani a problémákat. A fogadóórán a szóbeli értékelés akkor kényes feladat, ha a gyermek nem gyakorol eleget, vagy nem abban az ütemben fejlődik, ahogyan azt szeretném. Ilyenkor megpróbálok úgy fogalmazni, hogy a szülő érezze az elmarasztalás mögött a segítő szándékot, és mindig kiemelem a gyermek pozitív tulajdonságait is. Szülőként tisztában vagyok vele, hogy senkinek sem esik jól az, hogy ha rossz kritikát hall a gyermekéről, ezért nagyom fontosnak tartom a megfogalmazás módját.
25
A dokumentumként csatolt fogadóórán nem volt nehéz dolgom, mivel a növendékem édesanyja egyetértett az elképzeléseimmel, és biztosított az odafigyeléséről és a támogatásáról.
8. Szakmai együttműködés és kommunikáció Hangszerbemutató ‒ 2012. április 11.
8
9
8 9
Hangszerbemutató Nyékládházán, 2009 Nyílt nap a miskolci Egyetemen, 2012
26
Reflexió
Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz a művészetoktatási intézmények számára az, hogy a gyerekek sokkal több szabadidős tevékenység közül választhatnak, mint akár 10-20 évvel ezelőtt. Sajnos a tanári szakma presztízse is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, és egyre kevesebb szülő gondolja azt, hogy a gyermeke hasznára válhat az, ha zenét tanul. Fontos feladata a művészetoktatási intézmények tanárainak az, hogy az utánpótlás, a leendő növendékek számát növelje, vagy legalább szinten tartsa. Ez azonban csak jelentős szakmai együttműködés révén valósítható meg, hiszen a település óvodáinak és iskoláinak segítsége nélkül elképzelhetetlen lenne. Ezért ehhez a kompetenciához egy kollégáimmal együtt tartott hangszerbemutató dokumentumait csatoltam. A miskolci Napsugár Idősek Otthona, a József Attila Könyvtár és a nyékládházi Reményi Ede Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jó szakmai kapcsolatot alakított ki a helyi és környékbeli óvodák és iskolák vezetésével és pedagógusaival. Így lehetőségünk nyílt arra, hogy közösen szervezzük meg a hangszerbemutatókat úgy, hogy mi mentünk ki az intézményekbe, vagy az intézményekből jöttek el a gyerekek és tanáraik megismerni a zeneiskolát. A hangszerbemutatókon a fafúvós hangszerek népszerűsítése volt a cél, mivel ezek a hangszerek kevésbé ismertek, ezért népszerűségük is kisebb a hangszert választó gyerekek körében. A gyerekek interaktív formában vettek részt a programon, különböző kérdéseket kaptak, és játékos módon ismerkedhettek meg a különböző hangszerekkel. Az első feladat a hangszerek felismerése volt, a fuvolát, a klarinétot és a furulyát sokan ismerősként üdvözölték. Sajnos a fagottot nagyon kevesen ismerték fel. Ezután egyenként szólaltattuk meg a hangszereket, hogy a hangzásbeli különbségeket és jellegzetességeket a gyerekek megtapasztalhassák. Majd közösen is eljátszottunk néhány fúvószenekari darabot. Némely esetben intézményünk néptánc tanszakának tanárai és növendékei is közreműködtek produkciójukkal a bemutatón, illetve rövid zenés mesét adtunk elő a népzenész kollégákkal együtt. Ezeken a bemutatókon mindig sikerült a gyerekek érdeklődését felkelteni a hangszerek iránt, és ennek köszönhetően választották zenei tanulmányaik főtárgyaként a fúvós hangszerek valamelyikét.
27
9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Crescendo Nyári Nemzetközi Ifjúsági Zeneakadémia Sárospatak, 2011,2012,2013
10
10
Gálakoncert győztesei, 2012
28
11
12
11 12
Ifjúsági Nemzetközi Zenekar-W.A.Mozart: Don Giovanni opera próba közben, 2013 Kamaraest- J.Brahms: a-moll Klarinét trió, 2013
29
Reflexió Szakmai fejlődésem érdekében, 2011 óta rendszeres résztvevője vagyok a Crescendo Nyári Nemzetközi Akadémiának, amely Sárospatak városában kerül megrendezésre immáron 10 éve. Az akadémia diákjainak létszáma hozzávetőlegesen, mintegy 200 fő, 25 országból. A két hét, amely mesterkurzusokat, kamaraórákat, zenekari próbákat, koncertesteket, előadásokat és versenyeket tartalmaz, remek lehetőség a szakmai kibontakozásra, fejlődésre és a más kultúrák országaiból érkező diákok zenei nyelvezetének megismerésére. Saját szakmai fejlődésemben a nyári akadémia klarinét és kamarazene tanára, Brian Hysong volt, aki a New York-i City Ballet Orchestra klarinétművésze. Lehetőségem nyílt a kéthetes kurzus során, eljátszani szinte a teljes klarinét repertoár nagyobb szóló és zongorakíséretes műveit, a tanárom irányításával, amely után színpadra állva számos eredménnyel büszkélkedhettem: Bekerültem tavaly a Nyári Akadémia Legjobb Diákjai közé, az Akadémia ösztöndíjasa és egyben reklámdiákja lettem, emellett a tavalyi évben első díjazottja voltam a Kamara és Szólóhangszeres versenynek, aminek köszönhetően szólóesten játszhattam Bécs városában. A Visegrádi Négyek Nemzetközi Kortárszenei Versenyen pedig második díjat nyertem az elmúlt nyáron. A közös munka gyümölcsei és az együtt átélt sikerek, az életre szóló barátságok nagy, mértékben formáltak ifjú művészi pályámban, amelynek köszönhetően ma már a Győri Filharmónikus Zenekar első klarinétosa lehetek.
30
Irodalomjegyzék
Duffek Mihály: Tanítványaink felkészítése a nyilvános szereplésre. In: Varró Margit és a XXI. század ‒ Tanulmányok, visszaemlékezések (Zenetanárok Társasága, 2000) 197 p. ISBN 963‒03‒9685‒8
Michel, Paul: A zenei nevelés lélektani alapjai (Zeneműkiadó, Budapest, 1974) 159 p. ISBN 963‒330‒052‒5
Dr. Pásztor Zsuzsa: A túlzott lámpaláz legyőzésének fizikális eszközei
