Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet PORTFÓLIÓ. tanár- zenetanár (énektanár)

Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

PORTFÓLIÓ

konzulens:

készítette:

Pappné Dr. Schmiedt Annamária

Mozerné Horga Stefánia

főiskolai tanár

MA 60 kredit tanár- zenetanár (énektanár)

2015

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék………………………………………………………………… 2 Bevezető…………………………………………………………………………. 3 1.A tanuló személyiségének fejlesztése Egy gyermek fejlődéséről készült esettanulmány………………. 5 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése Jubileumi jótékonysági gálaest…………………………………. 9 3. Pedagógiai folyamat tervezése Magánénekesek XVI. Balassagyarmati Találkozója……………. 14 4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Rőth Márta: Gondolatok az énektanításról……………………… 20 5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése Elektronikai eszközök alkalmazása a szaktárgy tanításában…… 25 6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása Ünnepi rendezvények az 50. éves jubileum jegyében……………. 28 7. Pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Belső szaktárgyi értékelés………………………………………... 31 . 8. Szakmai együttműködés és kommunikáció Intézményen kívüli szakmai tevékenység……………………….. 34 9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre…………………………… 37

Felhasznált irodalom……………………………………………………………. 40

Mellékletek Eredetiségi nyilatkozat

3

Bevezető Portfólióm megírásában, annak összeállításában a tanári kompetenciákra alapozva igyekeztem a 22 éves pedagógiai munkásságomat több oldalról megvilágítani, e téren szerzett tapasztalataimat összegezni. Ennek érdekében egyéni és csoportos, iskolán belüli és kívüli tevékenységemet, a hagyományos, írott szakdokumentáció, valamint a mai modern kor nyújtotta lehetőségek felhasználásával kapcsolatos gondolataimat, illetve szakmai fejlődésem érdekében kitűzött céljaim ismertetését szeretném bemutatni. A bevezetőben tanári gondolkodásmódomat, a tanításhoz és a növendékekhez való hozzáállásomat, valamint a művészetoktatásról alkotott nézeteimet kívánom reflektálni. Munkásságom alatt több alkalommal fedeztem fel a diákjaimban rejlő olyan értékeket, melyek a közismereti iskolában nem kerültek felszínre. Mindig igyekszem felismerni bennük a tehetséget, annak fejlesztésére törekszem, mivel a tanulás támogatása esszenciális kérdés számomra. Zenetanárként számos növendéket juttattam pályára, de az is előfordult, hogy egy mások által gyenge tanulási képességűnek mondott fiatalban megláttam a lehetőséget, s biztatásomra, az éneklés által személyiségében hatalmas fejlődésen ment keresztül, megerősödött, kibontakozott. A zene terápiás hatása is ma már tudományosan elismert tézis. A művészetekkel való foglalkozás a többi tantárgy tanulását is elősegíti, hiszen koncentrálásra, rendszerességre, logikus gondolkodásra késztet és nagyban fejleszti a memóriát. Pihentető hatással bír, így a gyermek, a fiatal újult erővel tud más tantárgyak tanulásába fogni. Vallom, hogy egy tanulót nem szabad „beskatulyázni”

akkor

sem,

ha

bizonyos

tantárgyak

tekintetében

gyengébb

képességekkel rendelkezik. Az ő esetükben is meg kell találni a fejleszthető területet, s ilyenkor, ha a készségtárgyakhoz vezet az út, akkor abban kell támogatni őket. Én ennek a híve vagyok és így jelentős eredményeket tudtam elérni. Kodály Zoltán szavait idézem, melyek alátámasztják gondolataimat: „Nemcsak a tárgyat fogja jobban tudni, … hanem életreszóló, az élet minden terén szükséges és hasznos képességet szerez”.

1

Az is előfordul, hogy egy-egy beilleszkedési és/vagy magatartási zavar mögött belső szorongás, komplexusok, olykor lelki tényezők állnak. Ezeket a gyermekeket is ösztönözni kell. Gyakori szóhasználatom növendékeim felé, hogy énekeljék ki magukból a feszültségeket, a belső énjük legelnyomottabb érzéseit. Az önkifejezés érvényre juttatása, a sikerélmény, s ezeken keresztül a kiteljesedés számos esetben segítették 1

egy

kiegyensúlyozottabb

személyiség

Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Zeneműkiadó Budapest 1974./251.old.

megformálását.

Az

önmagát

4

alulértékelő növendékkel is csodákat lehet művelni egy-egy fejlesztési intervallumban. Ehhez szükséges a tanuló személyiségének megismerése, az ő fejlődési útjához vezető út, módszerek megtalálása. A gondos tanári odafigyelés, elbeszélgetések, bátorítások, motivációk egy életre megváltoztathatják egy- egy fiatal gondolkodásmódját. A nem megfelelő családi háttérrel rendelkező, hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű fiatalok is tapasztalatom szerint az éneklés által felszabadultabbakká, nyitottabbakká

váltak,

sikerült

megéreztetni

velük,

hogy

ők

is

fontosak.

Meggyőződésem, hogy az ösztönzés, a bátorítás által az ilyen fiataloknak új értelmet nyerhet önmagukkal szembeni önértékelésük, célkitűzéseik, jövőképük, de még egész életfelfogásuk is.

Soha nem azt nézem, hogy egy gyermek honnan jön, milyen

társadalmi, szociális, vagy kulturális háttérrel rendelkezik, hanem a tehetséget, a belső szépséget próbálom érvényre juttatni. Az esélyteremtés tehát pedagógiai kötelességünk. Az évek folyamán egy-egy gyermek, vagy fiatal személyiségfejlődését nyomon követve jöttem rá, hogy milyen csodálatos dolog a művészetekben való jártasság, milyen fantasztikus eredményeket produkál. A művészetoktatás minden területe lényegében a tehetséggondozás különböző formáit öleli fel. Tehetséggondozást végzünk, amikor egy nagyon jó képességű, vagy egy átlagos, netán egy gyengébb adottságú gyermekkel foglalkozunk és akkor is, amikor egy értelmi, vagy testi fogyatékos gyermeket próbálunk a zene szféráin keresztül fejleszteni, kihozni belőle a legjobbat, legtöbbet. Az előzőekben felsorolt fiatalok bármelyikével is dolgozzunk együtt, az mind a különös bánásmód elve szerint történik. Ezt tesszük mi művészetközvetítők, zenetanárok is. Ezen eseteket elemezve még jobban megerősítést nyert bennem, hogy soha nem adnám fel a pályámat, mert a legszebb és leghasznosabb munkát végzem, amikor egy hátrányos helyzetű, sok értelemben elmarasztalt, vagy sérült fiatalt felkarolok és megértetem vele azt, hogy ő is értékes, s talán egy életre meghatározó útravalóval látom el. Pedagógiai hitvallásom is e gondolatmenetet tükrözi: „Tedd meg először a szükségeset, aztán a lehetségeset

és

hirtelen

képes

leszel

a

lehetetlenre.”(Assisi

Szt.

Ferenc)2

Munkám során azt is mindig fontosnak tartottam, hogy a tantárgyam szaktudományos oldalával is megismerkedjek, hiszen csak akkor rendelkezhetek behatóan annak minden vonatkozásával, a kapcsolódásokkal, tárgyamra vonatkozó összefüggésekkel. A bevezető gondolatok után konkrét tanulmányokon keresztül szeretném a fentebb taglalt benyomásaimat, tapasztalataimat kifejteni.

2

http://sepsi-refi.ro/index.php?esemeny=120/2015.01.30.

5

1.A tanuló személyiségének fejlesztése

- Egy gyermek fejlődéséről készült esettanulmány – Növendékem, akivel ebben a fejezetben foglalkozom 18 éves. A tagozatos, heti képzési ideje: 2x30’. Ötödik és hatodik évfolyamot végzi összevontan, mivel ebben a tanévben érettségizik a gimnáziumban és ezzel együtt szeretné elvégezni a zeneiskolai magánének szakot is, így művészeti alapvizsgát kíván tenni. 14 évesen került hozzám, de már az első hetekben kiderült, hogy különleges hangi adottságokkal rendelkezik. Előképzősként olyan hangokat szólaltatott meg, melyek az ő korában nem szokványosak. Ez a tendencia gyorsan ívelt felfele és világossá vált előttem, hogy hangjában rengeteg lehetőség rejlik. A kezdetekkor lírai szopránként mutatkozott be és az évek folyamán a felnőtté válással hangja testesedett, erősödött és ma már inkább a spinto felé hajlik. Erős zenei előképzettséggel és motivációval rendelkezik, mivel magánének tanulmányai megkezdése előtt furulya, majd fuvola szakra járt, közben a 6 év szolfézs-kötelező tárgy követelményeit is teljesítette, majd 1 évig zongorázott. Fizikai adottságait tekintve, pozitív kisugárzású, megnyerő külsejű, színpadi megjelenése figyelemfelkeltő. Arc, alkati és személyiségkarakterét tekintve Shakespeare Júliájához lehet hasonlítani. Különlegesen szép hangja mellett erősségei közé tartozik a muzikalitás, tonális érzékenység, ritmusérzékenység, s a már említett fizikai adottságok, melyek segítik a színpadi megjelenését, pozitív kisugárzását. Fejlesztendő területek, problémák: Az é” hang körül van a váltóhangja, s itt a hangszíne megtörik. A cél a törés megszüntetése, hangjának egységessé, kiegyenlítetté tétele. E problémából adódóan alakult ki egyfajta félelem benne bizonyos magánhangzók adott hangmagasságban való megszólaltatásával kapcsolatban. A rossz beidegződéseket kell megszüntetni, tudatosítani szükséges a helyes hangképzési módot, el kell hitetni vele, hogy képes mindezekre, ugyanis néha önbizalomhiánnyal küzd. Intonációs problémák általában

nem

jellemzőek

hangmagasságokban

alá

az csúszik

ő

esetében, a

technika

kivéve,

amikor

helytelen

néha

bizonyos

alkalmazása

miatt.

Zenei memóriája jó, azonban gimnáziumi tanulmányai miatt kevés ideje jut a dalanyag elsajátítására, így előfordul, hogy egy-egy mű megtanulása hosszabb időt vesz igénybe. A hangtörés kiküszöbölésére irányzott feladatokat és gyakorlatokat egy, az első félévi tanszaki hangversenyt megelőző óratervezetben ismertetem:

6

Tematikai egység

felkészülés a tanszaki hangversenyre

Az óra témája

A váltóhang körüli hangtörés

Az óra cél és Az előzményekben megkezdett hangtörés megszüntetése az erre feladatrendszere irányzott gyakorlatok által, a váltóhangok törésmentes áténeklése, kiegyenlített hang elérése. A régebbi előadási darab ismétlése, az új dal technikai nehézségeinek megoldása. Tananyag Kodály Z.: Akkor szép az erdő3 L.v.Beethoven: A fájdalom gyönyöre4 Az óra menete: ●Óra eleji beszélgetés. ●Fizikai és lelki állapotfelmérés. ●Az otthoni gyakorlás alatt felmerült problémák, kérdések megbeszélése (2’). A rekeszizom „bejáratása” néhány mélylégzés végzése által (1’). Zárt „hm”, majd nyitott „ng”zöngegyakorlatok d-r-m-r-d, terc, majd d-r-m-f-s-f-m-r-d kvintig terjedően, lentről fölfelé és vissza, portamentóval (egymásba kötött, egymásba csúsztatott hangokkal) félhangonkénti lépésben, középfekvésben, a törést okozó váltóhang környező hangokba való beágyazásával (5’). Ugyanígy tercig ma-a-a, má-á-á, mé-é-é, majd mi-i-i, mü-ű-ű, mu-ú-ú, me-e-e, ezután mé-é-é, mö-ő-ő, mu-ú-ú és mo-ó-ó, mö-ő-ő-, mü-ű-ű hangzókkal. A gyakorlat alaphangjáról kis gliszandóval bele kell csúszni a terc hangba, majd vissza, a levegőoszlop biztos tartása mellett, vagyis a támasztásra is nagyon figyelni kell. A hangzókat úgy kell egymás után összeválogatni skálamenetenként, hogy a legkevesebb szájmozdulattal, láncszerűen lehessen összekötni azokat. Ha a gyakorlat sikeres, vagyis a váltóhangot sikerül törésmentesen áténekelni, akkor ugyanilyen szisztéma alapján növelni lehet az ambitust, vagyis kvintcsúszással meg lehet ismételni a hangzósort. Ha valamelyik hangzóval nem sikerül, akkor azt egyenlőre mellőzni szükséges és azokkal a hangzókkal kell gyakoroltatni, melyeknél nincs a hangban törés. Ezeknek a hangzóknak a sorát kell lassan-lassan növelni, ameddig a teljes, egységes, törésmentes hang létre nem jön. A problémás hangzókat időről időre bele lehet csempészni a gyakorlatsorba próbálkozásképpen, de erőltetni nem szabad, mert végzetes hiba lehet. (5’). Az előző órákon tanult Kodály népdalfeldolgozást ismétlésképpen áténekeltetem a zongorakísérő közreműködésével, ha szükséges javíttatok az énekessel, majd rátérünk az újabb, éppen kidolgozás alatt álló darabra: L. v. Beethoven: „A fájdalom 3

Kodály Z.:Magyar Népzene III. EMB.Z.2054./10.old.

4

Ádám J.: A dal mesterei VII. a. EMB. Z.4470./18.old.

7

gyönyöre”

című

műdalra.

A

dalnak

szöveggel

való

éneklése

következik.

Ismétlésképpen az elemzése: Tartamilag kettős arculatú. Bánat, bú, sírás, könny holt, zordon szavakkal beágyazott gondolatmenetei szomorkás hangvételűvé formálják. Ugyanakkor az É-dúr hangnem fényes kicsengése ellensúlyozni igyekszik érzelmi és hangulati jellegét. Hangterjedelme é’-gisz”, vagyis egy bő decima, nem könnyű! Levegővételekre a szüneteken kívül a szövegben található írásjeleknél van lehetőség, de ott is csak abban az esetben, ha nem szakad meg a dallamvezetés. Előadásmódja andante espressivo, mely a dal hangulatához igazodik. Érzelmi töltöttségét rendkívül jól tükrözi a p-pp-f váltakozás, a crescendók, decrescendók a markáns ritmusképletek egymásutánisága és a dinamikai jelzések sűrű váltakozásai. Ezek mellett romantikus műről lévén szó, építkező jellegű, a nyugodt kezdéstől a csúcspontban kitörő, majd visszahúzódó befejezésig. Öt helyen van olyan érzékeny pont, amely a tanítványomnak a váltóhangja körüli magasságban gondot okoz. Ebből négy a „szív” szóra esik, s mivel a „í” hangzó képzése az é” hangmagasságban olykor problémás, ezért a német szöveggel próbálkozunk. Itt kevesebb a gond, mivel ötből csak egyszer fordul elő az „i” hangzó. A német szövegnél der (e)wigen, un(glück)licher szótagokra esik, melyek mind előnyösebbek esetünkben. A nicht szónál levő „i” hangzót, kissé „ü” felé „gondolva” talán sikerül áténekelni a töréspontot.

A dal éneklése alatt a támasztásra nagyon

figyelni kell, mivel közép-magas fekvésben mozog folyamatosan és az intonáció sérülhet, a kiteljesedő magas hangok, az érzelmi fokozódások úgyszintén.(15’) Az óra végén összegezzük a gyakoroltakat, az ellenőrzőbe pedig otthoni feladatként beírásra kerül az összes emlékeztető, az énektechnikára, dinamikára és előadásmódra vonatkozóan.

Gyakorlásra kottából

németül

van feladva.

(2’)

Reflexió A növendékkel folytatott óra eleji rövid beszélgetést elengedhetetlennek tartom. Minden esetben érdeklődöm a fizikai- és lelkiállapotáról, hiszen annak ismeretében tudom követni, vagy adott esetben változtatni a tervezett óra menetét. A magánének tantárgy oktatása által a színpadra neveljük a növendékeket. A zeneórák a közismereti óráktól eltérően, sokkal bensőségesebb légkörben zajlanak. A tanár és egy növendék kapcsolata révén jobban meg lehet ismerni a tanuló személyiségét, egész jellemét. Az egyéni oktatásban általában a tanuló is jobban megnyílik, saját belső érzéseit, problémáit sok esetben megosztja a tanárával. Ezek lehetnek az iskolai aznapi történések, vagy fizikai állapotra vonatkozó gondok, betegség, melynek állapotában

8

nem lehet eredményesen énekelni. Ilyenkor csökken a koncentrálóképesség, a rezonanciától például erősödhet a fejfájás. A hangadó szervek megbetegedései esetében pedig nem is szabad énekelni. Ha lelki tényezőkről van szó, általában igyekszem segíteni rajtuk, vagy éppen a kedvükben járni egy-egy tréfás skálagyakorlattal. Amikor jó kedvünk van, felszabadultabbak vagyunk, jobb teljesítményt nyújtunk, ellenkező esetben gyengébben produkálunk. Mind a fizikai, mind a lelki diszponáltság tehát nagyban befolyásolják a tanuló aznapi teljesítményét. Tanítványommal igen nehéz stádiumban vagyunk, mivel a váltóhang körüli problémát nagyon nagy körültekintéssel szükséges kezelni. A váltóhangok tulajdonképpen a regiszterek közötti határhangok. Ezek a hangok elválasztják egymástól az egyes hangfekvéseket. A cél, hogy ne elválasztó, hanem összekapcsoló hangokká váljanak, mivel törésmentes egységes hangszín csak akkor jön létre, ha a váltóhangokat sikerül problémamentesen áténekelni. Ezeket a hangsávokat úgy lehet összekötni, ha a bizonyos váltóhangoknál az énekes engedi a gégét a helyes funkció folytán a megfelelő mélységekbe állni, de semmi esetre sem szabad ezeknél a gégét erőszakosan süllyeszteni! Ugyanakkor nagyon oda kell figyelni a helyes légzéstechnikára, a hangzók helyes képzésére, hogy azok a kötött zöngéből megfelelően menjenek át a szavakba. Csak megfelelő rezonanciaképződés mellett jöhet létre a kiegyenlített hangadás, amely nem okoz törést a regiszterek között. A portamento alkalmazása a másik nagy segítség a még problémás váltóhangok áténeklésében. Ez, azt jelenti, hogy az egyik hangból a másikba kell csúszni szigorú kötéssel. Csak ezekkel a technikákkal lehet a törésmentes, kiegyenlített hangszínt elérni, már pedig az énektanításnak, tanulásnak ez az egyik legfőbb célja. A csúszásokat csak a megfelelő helyen és céllal szabad alkalmazni, indokolatlanul soha nem engedem a növendéket a hangokra csúszkálni! Az előadási darabban a váltóhangoknál a német szöveg szerinti magánhangzók előnyösebbek a tanítványom számára mint a magyar szövegnél. Ez nem azt jelenti, hogy a problémákat kikerüljük, ellenkezőleg! Nem szabad ráerőltetni ebben a stádiumban az énekesre a problémát okozó hangzók váltóhangon való éneklését. Nagyon nagy hiba lenne ezt forszírozni. Ezért meg kell találni a legmegfelelőbb megoldást a probléma fennállásáig. Ennek okán választom jelen esetben az eredeti szöveget. A kiegyenlített, homogén hangszín eléréséhez türelemre és kitartásra van szűkség, mert a fizikai és biológiai folyamatokat nem lehet és nem is szabad sürgetni. Az eredmény a körültekintő, gondos és megalapozott munka folytán nem fog elmaradni.

9

2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése - Jubileumi jótékonysági gálaest5- Mezőkövesd 2014. április 25. A mezőkövesdi zeneiskolában nagy hagyománya van az éves jótékonysági gálának, melyet iskolánk alapítványa hirdet meg minden évben a művészetoktatási célok támogatására. Ez a legnagyobb olyan előadásunk, amelyben növendékek és tanárok együtt lépnek fel, s mindhárom művészeti ágat érinti. Eltér a hagyományos hangversenyektől, hiszen játékos formában állítja színpadra a megalapozott tanári és diák munkát. Így a gyerekek számára még inkább érdekes és inspiráló a színpadi jelenlét e formája. A díszletekről a képzős növendékek gondoskodnak, akik tanáraik felügyeletével, ötletgazdag dekorációkkal biztosítják a műsorszámok hátterét. Fontosnak tartom e rendezvény bemutatását, mivel iskolán kívüli rendhagyó, változatos műsorról van szó, s az elmúlt tanévben még nagyobb jelentőséggel bírt, hiszen iskolánk 50 éves jubileumát ünnepeltük. Résztvevők és feladatkörök: Az iskolavezetés gondoskodik a projektfelelős személyének kiválasztásáról, a megvalósulásról, s a protokolláris kompetenciák biztosításáról. A projektfelelős gondoskodik: a szervezési folyamat irányításáról, a segítő személyekkel

való

együttműködésről,

a

szülői

munkaközösséggel

való

kapcsolattartásról és a legfontosabbról: a műsor összeállításáról, zavartalan menetéről. A tantestület, vagyis a szaktanárok feladata a teljes rendezvény megtervezése, a műsorszámok és a szereplők megválasztása, a növendékek betanítása, a színpadra állítás, az egyes műsorszámok koreográfiájának megtervezése, összeállítása, saját szerepeik

megtanulása,

próbára

járás,

jelmezeikről

való

gondoskodás.

A növendékek feladata: a zenei és táncos műsorszámok megtanulása, begyakorlása, próbákra járás. Fontos, hogy fegyelmezett hozzáállást tanúsítsanak, megfogadják felkészítő szaktanáraik tanácsait, ez által megfeleljenek azok elvárásainak. Fontos továbbá, hogy együttműködjenek társaikkal a közös produkciók sikeressége érdekében. Jelmezeiket megválaszthatják, esetleg megtervezhetik, elkészíthetik. Mindezek által hozzájárulnak a rendezvény céljának megvalósításához, annak eredményességéhez. A szülői munkaközösség segít az előkészületekben, háttérmunkákban, a színpadon kívüli feladatokban, a lebonyolításban, a hangszerek helyszínre és visszaszállításáról, a 5

1.kép /Mellékletek

10

támogatók,

szponzorok

felkutatásáról,

a

tombolatárgyak

begyűjtéséről.

A szponzorok tárgyi és anyagi adományaikkal támogatják a rendezvényt, hozzájárulnak a bevétel növeléséhez és kiadások csökkentéséhez. A rendezvény megtervezése,előkészítése A gálahangverseny időpontja naptárfüggő, e szerint farsangi vagy tavaszköszöntő jelmezes előadást tartunk. Nem egyszerű egy ekkora lélegzetvételű műsor kivitelezése, főként, hogy az első félévben a figyelem a vizsgákra és a rendkívül igényes szervezést igénylő hagyományos Karácsonyi Házimuzsikára terelődik. Így, amikor a farsang rövid ideig tart, olyankor tavaszi koncertet tartunk, melynek időpontja általában április hónapra esik, a tavaszi szünet és az év végi vizsgák közé. Vezetői feladataim: A téli szünetet követő első értekezleten a tantestület egyetértésével kijelölöm az időpontot, mely a múlt tanévben április 25-re tevődött. Az időpont megválasztása után, kijelöltem a rendezvényért felelős személyt, ismertetem a kötelezettségeit, teendőit és rábízom az őt segítő személyek megválasztását. A kollégákkal megbeszéltük a színpadi környezet és háttér összes elemeinek kérdését, a képzőművész kollégák javaslatai alapján és a tanszakon tanuló növendékeik bevonásával feladatul kapták a díszletek, díszítések megtervezését és elkészítését. Az időpont közeledtével gondoskodom a meghívók, plakátok megtervezéséről és szövegezéséről, azok kézbesítéséről, elhelyezéséről. Ezen kívül a sajtóban és a médiában való közzététel is az én feladatom. Felügyelem az egész projekt lebonyolítását, a protokolláris kompetenciák biztosítását. Nem mindennapi eseményről lévén szó, meghívtam volt kollégákat is, akik egykor iskolánkban dolgoztak. Szaktanárként vállalt feladataim: A magánénekes lányokkal a Hair című musicalből készítünk egy betétszámot, melyet betanítottam, gyakoroltunk, próbáltunk és színpadra állítottuk. A dalt alapzene aláfestéssel készítettük elő. Egyéni szerepvállalásom: Két műsorszámban kollégáimmal együtt léptem fel. A szaktanárok kiválasztották a szereplő gyerekeket és műsorszámaikat, gondoskodtak azok betanításáról, a próbákról, összefogták a csoportos produkciókat és gondoskodtak a koreográfiák megtervezéséről. A növendékek megtanulták a szerepeiket, próbákra jártak, szorgalmasan gyakoroltak. A rendezvényért felelős személy határidőn belül begyűjtötte a műsorszámokat és összeállította a programot. A feladatok ismeretében tájékoztatta a segítőket és a szülőket

11

a teendőkről, felkérte a konferansziét, a műsorrendet átadta számára. A rendezvény megvalósulása Az esemény hagyományosan iskolán kívül kapott helyet a közösségi házban. A rendezvényt megelőző nap délutánján az erre kijelölt személyek, gyerekek és felnőttek teljes díszbe öltöztették a színpadot és termet. A képzős gyerekek rajzolt, festett, kivágott figurái, krepp és szalag fantáziaformáik, a lufik és az élő virágok jókedvű környezetet teremtettek a másnapi előadáshoz. Ezen a napon érkeztek meg a sütemény felajánlások, szendvicshez valók, üdítők. Az erre a feladatra jelentkező szülők koradélután hozzáfogtak a szendvicsek készítéséhez, a sütemények szeleteléséhez, a büfé berendezéséhez. A színházterem előtti aulában a képzős növendékek és tanáraik kirakodóvásárt

rendeztek,

kézműves,

grafikai,

tűzzománc,

textilműves

és

festményalkotásaikból. A színpadi technika, vagyis a hangszórók, erősítők, mikrofonok, világítótestek,

projektor,

vetítővászon

elhelyezésre

és

kipróbálásra

kerültek.

Az 50 éves jubileum alkalmából az egyik kolléganő, a régi fényképekből, plakátokból és újságcikkekből iskolatörténeti kiállítást készített és állított fel a közösségi ház hosszú aulájában. Az érdeklődők betekintést nyerhettek az intézmény időrendi történéseibe, sokan a fényképeken viszontlátták magukat, egykori tanáraikat és növendéktársaikat. Régen

elfelejtett

események

a

kiállításnak

köszönhetően

felelevenedtek.

A gyülekezési időben jó hangulatú zene szólt a hangszórókból, régi tábori és korábbi jelmezes koncertek képei futottak a vetítővásznon. A színpad két oldalán a támogatóink névsorát állítottuk ki. Két szülő a bejáratnál szedte a belépőjegyeket, két kolléga a közönséget fogadta, a tiszteletbeli vendégeket pedig a nézőtéren a helyükre kísérték. Mire a városi televízió munkatársai is megérkeztek, a közösségi ház 620 férőhelyes nézőtere is meglelt. Az idő lassan elérkezett a kezdéshez, a zene elhallgatott, a nézőtér fényei elaludtak, csak a behúzott függönyre vetült egy körfény, ahol megjelent a műsorvezető. Az előadás az est védnöksége részéről tartott ünnepi beszédekkel és köszöntőkkel kezdődött, melyben méltatták iskolánk fél évszázados tevékenységét. Az ünnepi alkalomra meghívást kapott az iskola első igazgatónője, akit köszöntöttünk a pozíciójában őt követő másik, két volt igazgatónővel együtt. Az után elkezdődött a műsor, melyben 3 tanári csoportos műsorszám, 13 tanszak részvételével 14 csoportos és 4 önálló gyermekprodukció szerepelt. Ezek között zongoristák, gitárosok, gordonkások, ütősök, hegedűsök, néptáncosok és az énekeseim szerepeltek.

12

Nagyelőadásról lévén szó, a műsor két részből állt, melynek szünetében a közönség megtekinthette a kiállítást, a kirakodó vásárban és a büfében vásárolhatott, a nézőtéren pedig ismét halk zene szólt és a vetítőn peregtek a régi filmkockák. Az előadás végén a gyerekek a büfé megmaradt finomságait elfogyasztották, a segítők pedig a büfét és a kirakodó vásár helyét szabaddá tették. Közben a meghívott vendégeket felkísértük az emeleti táncterembe, ahol egy állófogadással zártuk az ünnepi eseményt. A baráti összejövetel végén, bár már késő estébe nyúlt az idő, az utolsó vendég távozása után a kollégákkal lementünk a színházterembe, összepakoltuk a hangszereket, technikai berendezéseket és visszaszállítottuk a zeneiskolába, a díszleteket lebontottuk, a színháztermet és a színpadot az eredeti formájában hagytuk. A rendezvény teljes értékelését, sikerességét, eredményességét és tanulságait az azt követő első munkanapon tartott értekezleten vitattuk meg. Az eseménnyel kapcsolatos egyéb tudnivalók: A felkészülési idő a szervezéstől kezdődően a műsor napjáig a tavaszi szünettel együtt 8 hét. Időtartama a szünettel együtt 2 óra 50’ volt. Fellépők száma: 98 tanuló, 16 tanár. Bevételek összetétele: belépőjegyek, kirakodóvásár és büfé, valamint adományok Kiadások: hangszerkarbantartás, kiállítás- és díszletköltség, reklám, propaganda, szendvics alapanyagok (melyek a felajánlásokból hiányoztak), üdítők, ásványvíz Az állófogadás költségét az Önkormányzat állta, ezáltal is támogatva rendezvényünket. A tényleges bevételt a kiadások fedezése után az alapítványunkon keresztül iskolai célokra és a nyári zenei tábor költségeire fordítottuk.

Reflexió Úgy gondolom, hogy a céljainknak megfelelően, színvonal és hangulat tekintetében, egy nagyon jó műsort tartottunk. Gyerekek, kollégák, segítők, mindenki tette a dolgát, s a tőle telhető legtöbbet nyújtotta. A közönség tetszésnyilvánítása, a műsor alatt uralkodó hangulat is azt bizonyította, hogy felnőttek, gyerekek egyaránt jól érezték magukat. Végigtekintve a műsor szerkezetét és az előadások minőségét, azt mondhatom, hogy rendezvényünk méltó volt az 50 éves jubileum rangjához. Sok tanulsággal is jár egy ilyen nagy összeállítás lebonyolítása, növendékeink pedig megtapasztalhatják, hogy a művészeteket adott esetben játékos formában is lehet művelni. A hangulat oldott, hiszen az együttmuzsikálás, táncolás felszabadítja az olykor gátlásos gyermekeket is. Összetartó és közösségformáló erővel is bír, mert úgy a

13

tanulók, mint a kollégák és a szülők „családtagként”segédkeznek, részt véve iskolánk életében. A mély benyomást keltő élmények mellett, melyekkel növendékeink gazdagodtak, igazgatói dicséretben is részesülnek, hiszen munkájukat ilyen formában is el kell ismerni. Jó érzés volt egykori kollégákkal találkozni, elbeszélgetni, felidéztünk régi emlékeket, megtárgyaltuk, hogy kivel, mi történt az elmúlt időben, ki hol dolgozik, stb. Konklúziók A színpadi szereplés hozzátartozik növendékeink képzéséhez, hiszen a hangszerjáték, a táncok elsajátítása mellett igyekszünk a színpadi állóképességüket is fejleszteni, erősíteni. A tréfás, jókedvű, kötetlen előadás hozzásegíti tanítványainkat a biztosabb szerepléshez. Feloldja a lámpalázat és így az ilyen gyerekek is teljes átéléssel és odaadással kibontakoznak a színpadon, átadva magukat az előadó-művészetnek saját maguk és szüleik örömére, tanáraik megelégedésére. Fontos, hogy a hozzátartozók lássák a gyermekeket a napi megszokottól eltérő környezetben és szerepben. Szándékunk szerint a művészetekben jártas, önállóan gondolkodó, alkotó és értelmező fiatalokat nevelünk, akik az igazi művészi értékeket, ezáltal felismerik és megismerik. A művészet, s ezen belül a zene személyiségformáló ereje fejleszti a gyerekek értelmi és érzelmi

intelligenciáját.

Felnőtté

válva

megőrizhetik

nyitottságukat

és

természetességüket, a társadalmi beilleszkedő és problémamegoldó képességük is fejlődik. Nagyon ide illőek Kodály Zoltán szavai: ” A zene elemei külön- külön is értékes nevelőeszközök. … A dallam az érzés világát nyitja meg. Az ének végül oly sokoldalú testi működés, testnevelő hatása is felmérhetetlen…”6 Végül, egy ilyen rendezvény alkalmával a gyerekek megtanulnak nem csak önmagukért, de egymásért és a közért is felelősséget vállalni és felismerni, hogy eredményeket csak úgy lehet elérni, ha együttműködnek másokkal is. Iskolánk művésztanárai pedig mindebben igyekeznek okítani és irányítani őket, s az elért eredmények számukra is visszajelzés értékűek munkájuk eredményességét illetően. Rendelkeznek mindazokkal a pedagógus kompetenciákkal, melyek a gyermekek szakmai és személyiségfejlődését segítik, a művészi értékek közvetítése révén.

6

Kodály Zoltán: Visszatekintés I./ Zeneműkiadó – Budapest 1974./95. old.

14

3. Pedagógiai folyamat tervezése - Magánénekesek XVI. Balassagyarmati Találkozója - 2014.04.23. Ebben a fejezetben a 2014 évi magánének versenyre való felkészítést és annak megvalósulását szeretném ismertetni. Mindenekelőtt, bemutatom a tavalyi tanszakomat és a kiválasztott versenyzőket. Tagintézmény vezetőként a kötelező óraszámom 6, mivel a növendéklétszámunk 439, vagyis 450 alatti. A tanszakom 4 főtárgyas és 2 magánének választott tárgyas növendékből állt. E mellett két kamarazene órát is tartottam, így 7 tanítási órám volt hetente. A korosztályt és nemet tekintve 14 és 20 év közötti lányok. Versenyzőim Első növendékem 14 évesen, 2013.szeptemberben kezdte meg énektanulmányait heti 1x30’-ben. A képzési idejéből látszik, hogy nem főtárgyas növendék. A korai képzés mellett szólt, hogy korához képest nagyon fejlett, fizikai adottságai és szellemi érettsége egy körülbelül 16-17 éves fiataléval volt megegyező. Az első évben zsenge korára való tekintettel kizárólag csak népdalokat tanítottam neki. A hangképzéssel is óvatosan bántam, s mégis rövid idő alatt olyan fejlődésnek indult, hogy elhatároztam, benevezem a versenyre. 14 év az alsó korhatár, tehát már versenyezhetett. Időközben bevallotta, hogy magánének pályára szeretne tovább menni, így ésszerűnek láttam, ha minél előbb szembesül a versenyzés körülményeivel, meghallgathatja mások énektudását, a színvonalat, az elvárásokat megismerheti. Így mire már kissé idősebb lesz, rutinszerű versenyző lehet. A műsorát több népdalfeldolgozás és műdal közül választottam ki. Fontos szempont volt a döntésben, hogy korának megfelelő nehézségű dalokat énekeljen, hangja szépen, kiegyenlítetten szóljon a dalokban és műsora az egyéniségéhez illeszkedjen. Műdal kategóriában indult a következők szerint: Népdalfeldolgozás: Vass Lajos: A blúzomon párosával a rózsa 7 Műdal: Johannes Brahms: Bölcsődal 8 Második növendékem

„A” tagozatos, 4. évfolyamos főtárgyas tanuló, aki volt

előképzős is, így 5 éve tanul az irányításom alatt. Szintén magánénekesi pályára készül, s a sikeres felvételire minden esélye meg van. Így a versenyzést is már néhány éve elkezdtük. Első alkalommal dicsérő oklevelet kapott, második évben, amikor először jelentkezett opera kategóriába, második díjat nyert. Az ő műsorának véglegesítése is az 7

8

Vass Lajos: Szép a páva- 25 Magyar népdal énekhangra zongorakísérettel/Zeneműkiadó-Z.6368./25.old. Ádám J.:A dal mesterei III.-EMB-Z.2262./46.old.

15

előzőhöz hasonlóan történt, s e mellett még két opera ária közül is választani kellett. A későbbiekben technikai gondok merültek fel az egyiknél, így - bár nehézségi szintjét tekintve, azt szerettem volna inkább- a választás itt is egyértelművé vált, sőt a műdal szövegét is magyar helyett eredeti, vagyis német nyelven kellett megtanulni. A népdalfeldolgozásban előadásmódbeli -, a műdalban technikai nehézségek merültek fel,

míg

az

operaária

olasz

nyelven

való

éneklése

bizonyult

nehéznek.

Komoly, összetett munkának néztünk elé. A választott művek – műdal és opera kategória: Népdalfeldolgozás: Kodály Zoltán: Este rózsám ne jöjj hozzám 9 Műdal: Johannes Brahms: Már többé rám se nézz 10 G.B. Pergolesi: Serpina B-dúr áriája11 - Az Úrhatnám szolgáló c. operából Harmadik növendékem „A” tagozatos,

5. évfolyamos, főtárgyas tanuló, aki először

készült ilyen jellegű próbatételre, mivel a versenyt megelőző tanév végén kezdett igazán „megcsillanni” a hangja. Önbizalma is ekkor kezdett megerősödni. Ezért úgy döntöttem, hogy komolyodni látszó szorgalmát és az eredményeket is tekintve, megjutalmazom és beneveztem a versenyre. Műsora technikailag nem volt túl nehéz, azonban előadásmódban gondos megformálásra volt szükség. Műsora- műdal kategória: Népdalfeldolgozás: Kodály Zoltán: Kocsi, szekér 12 Műdal: Johann A. Hasse: Jól sejtettem én a sorsot 13 Negyedik növendékem szintén „A” tagozatos, 6.évfolyamos, főtárgyas diák, aki a legidősebb a tanszakon és így a versenyzőim között is. Már többször volt versenyen, egy alkalommal dicsérő oklevelet, egy alkalommal pedig 3. helyezést ért el. Igazán ő is a versenyt megelőző tanév vége felé kezdte komolyan venni az éneklést, így érdemi fejlődése azóta kezdődött el. Az aktuális tanévben már lényegesen szebben és jobban teljesített mint előtte. Nem a magánénekesi pályát tűzte ki célul, de az éneklés szerepel a továbbtanulási terveiben. Műsorában a népdalfeldolgozás mind énektechnikailag, mind előadásmódban nehéznek minősült, a műdal sem könnyű, talán pont azért, mert

9

Kodály Z.:Magyar Népzene XI. EMB.Z.4637./6.old. Ádám J.:A dal mesterei VII.c.. EMB. Z.4472./60.old. 11 G.B.Pergolesi: La serva padrona- Ricordi/175.old. 12 Kodály Z.: Magyar Népzene III.EMB-Z. 2054/ 4.old. 13 Ádám J.: A dal mesterei V./ EMB-Z.3118./89.old. 10

16

interpretálást

könnyed

igényelt.

Nagy

reményeket

fűztünk

a

versenyhez.

Műsora- műdal kategória: madár14

Népdalfeldolgozás: Kodály Zoltán: Árva Műdal: Jules Massenet: Ébresztő 15

A találkozóig sok gyakorlásra, pontosításra, finomításra volt szükség. A korrepetitorral is hosszasan dolgoztunk. A tanszaki hangversenyen előadtuk előzetesen a műsort. A verseny jellemzői, részletes ismertetése A megmérettetésen hagyományosan műdal és opera kategóriában lehet indulni. Az előző kategória előírásaiban egy magyar népdalfeldolgozás és egy szabadon választott műdal, az utóbbiban egy operaária szerepel. Aki csak operában indul, annak egy magyar népdalfeldolgozást és egy operaáriát kell előadnia. A megmérettetésen 68 versenyszám jegyeztette magát. Műdal kategóriában, az első korcsoportban 15-en, a másodikban 27-en, az opera kategóriában a három korcsoportot összevonva 18-an versenyeztek. Emléklapot minden iskola, versenyző, zongorakísérő és felkészítő tanár kapott. A díjazottak külön oklevélben részesültek. Eredményeink: Növendék

1. - szóbeli dicséret - I. korcsoport

Növendék

3.- szóbeli dicséret - II. korcsoport

Növendék

4. - III. helyezés - II. korcsoport /műdal kategória16

Növendék

2.- dicsérő oklevél -/ opera kategória17

Felkészítő tanári munkámért dicsérő oklevélben részesültem.18

Reflexió 1999 óta járok növendékeimmel a Magánénekesek Balassagyarmati Találkozójára. Általában évente több énekest készítek fel erre az alkalomra. Szinte mindig kiemelkedő díjakat, helyezéseket hozunk el. Magam is többször részesültem felkészítő tanári dicsérő oklevélben, sőt egy alkalommal a Zeneművészet és Táncművészet Szakszervezetének Különdíjával tüntettek ki. Zongorakísérőink is gyakran kapnak díjakat

a

nagyszámú

és

nehéz

Kodály Z.: Magyar Népzene X. EMB-Z.2061./ 14.old. Ádám J.: A dal mesterei VIII./EMB – Z.13980./63.old. 16 2.kép/ Mellékletek 17 3.kép /Mellékletek 18 4.kép /Mellékletek 14 15

kíséretek

színvonalas

teljesítése

miatt.

17

Ez esetben is elmondható, hogy a versenyen szép eredmények születtek. Igaz, hogy nem mindenben értettem egyet, de egy szakmai zsűri döntése és az érintettek, vagy a kívülállók véleménye nem mindig fedi egymást. A versenyzőim teljesítménye saját szakmai véleményem alapján: 1. Növendékem 14 éves lévén, először versenyzett. Ilyen nagy közönség előtt még nem lépett fel, iskolán kívüli szakmai stáb előtt pedig szintén nem szerepelt még. Véleményem szerint nagyon jól vizsgázott színpadi állóképességből ugyanúgy, mint a szakmai részét illetően. Helyes formálással, érthető prozódiával, szép hangszínen énekelt, a technikai nehézségeket az elvárások és a megbeszéltek szerint teljesítette. Egy apró szöveg memóriazavara támadt, de a pillanat törtrésze alatt korrigált. A lélekjelenlétéért és a produkcióért mindenképpen dicséret illeti. Első versenyének teljesítményével nagyon meg vagyok elégedve. A végén véleményt is kértünk az egyik zsűritagtól, aki néhány, a légzéstechnikával és hangulati kisugárzással kapcsolatos tanács mellett, szóbeli dicséretben részesítette, majd további munkára biztatta, mondván, hogy mindenképpen érdemes számára a megkezdett úton haladnia. 3. Növendékem önbizalomhiányán szerettem volna átsegíteni a versenyre való benevezéssel, mivel véleményem szerint nem gyengébb az átlagnál. Bíztam benne és a saját meglátásomban is. Nehéz helyzetben volt, mivel a másik két, vele majdnem egykorú tanítványom már előrébb járt tudásban és tapasztalatban, s tulajdonképpen e miatt támadt kisebbségi komplexusa. Elhatároztam, hogy felkarolom és minden erőmmel azon leszek, hogy mielőbb felzárkózzon és a maga képességeihez mérten eredményeket is produkáljon, produkáljunk. Az iskolai szereplésekkel kezdtem a munkának ezt a részét és a verseny volt a következő nagyobb lépés. Meglátásomban megerősítést nyertem, mert nagyon jól szerepelt figyelembe véve, hogy ő is először versenyzett, ráadásul idegen környezetben, nagy hallgatóság és főként zsűri előtt. A műdal kifejezetten szépen sikerült, a színpadi megjelenése és szereplése megelégedettséggel töltött el. Kicsit erős önkritikával fordult önmaga felé, de ez azt jelenti számomra, hogy nagyon akar és teljesítmény-centrikus. Törekvésében továbbra is segíteni fogom, mert szépen fejlődik és bízom benne, hogy ösztönzésem és az ő pozitív

hozzáállása

az

elkövetkezőkben

egyre

jobb

teljesítményekben

és

eredményekben fog kiteljesedni. A kikért vélemény alapján is szép hanganyaggal rendelkezik, hangképzésileg rendben van, ezért szóbeli dicséretben részesült ő is, számára is mindössze a hangulati kisugárzással kapcsolatban kaptunk tanácsot. Ezen a téren magam is rengeteget időztem az órákon, próbáltam ebben az irányban is

18

fejleszteni, most ennyire sikerült, de mindenképpen elégedett vagyok és a teljesítményét abszolút pozitívan értékelem, mivel első versenyén kimert állni az önbizalomhiánya ellenére is. Az érzelmi kisugárzásra a jövőben is nagy gondot fordítok majd a további ösztönzés és biztatás mellett. Vele kapcsolatban az eredmény többoldalú, mert a jó helytállás mellett, a tanítványom boldog volt és hálás, amiért lehetőséget kapott és megköszönte, hogy részt vehetett a versenyen. 4. Növendékem: Örömömre szolgál, hogy nem hiába fordítottam rá akkora figyelmet, mert ő fejlődött hangilag és előadásmódban a legtöbbet. Jó fellépő, a színpadi jelenlét nem zavarja, nem izgul, szeret szerepelni, s itt is mindent megtett annak érdekében, hogy helytálljon. Ez azért jó, mert míg másoknál a lámpaláz csökkenti a teljesítmény értékét, nála ez a destruktív hatás nem áll fenn. Fellépés közben is képes koncentrálni a megbeszéltekre. Nagyon szép hangon énekelt, végre megcsillant a várva-várt vibrato is a hangjában. Mindössze pillanatnyi szöveg memóriavesztése volt, de ez a „gyengesége” mindig is fennállt. Pontosan a jó szereplői vénájának köszönhetően, túllépett ezen a nehézségen és továbbvitte a produkciót. Boldog vagyok, mert türelmes voltam vele szemben és az elhúzódó serdülőkori viselkedési problémákon végre túllépve egy nagyon szép, eredményes időszakba érkeztünk. Minden erejével arra törekedett, hogy az elvárásoknak megfelelően teljesítsen, sőt a versenyt követően ő is nagyon kritikus volt önmagával szemben, pedig a darabokat teljesen úgy adta elő, ahogyan azt kértem. A zsűri részéről is dicséret hangzott el a teljesítményt és a dalok érzelmi kisugárzását illetően. A szakma véleménye a III. helyezés odaítélésében is megmutatkozott. Ezt a szép eredményt tanítványommal meglehetősen rövid idő alatt értük el. Biztos vagyok abban, ha hamarabb változtatott volna a hozzáállásán, akkor hosszabb idő alatt még előrébb juthattunk Növendékem

volna így

és

még

előkelőbb

is

nagyon

boldog

helyezést volt

az

érhetett elért

volna

eredmény

el. miatt.

2.Növendékem, hangja reményteljes énekesi pályát vetített előre, s reméltem is, hogy ebben az irányban megy majd tovább. (Azóta már sajnos letett erről a tervéről.) A versenyen a népdalt nagyon figyelemreméltó interpretálásban, teljesen a megbeszéltek szerint énekelte, a műdalt németül, az áriát olasz nyelven adta elő. Az ott levő kollégák és ismerősök egybehangzóan azt mondták, hogy az első két díjazott között van a helye. A zsűri mégis úgy döntött, hogy mindössze dicsérő oklevélben részesíti opera kategóriában.

19

A véleményükre a versenyt követően nagyon kíváncsiak voltunk. A megkérdezett zsűritag a hangját nagyon dicsérte, a különös vibrátóját, a szép hangszínét is, azonban a német szövegkiejtéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy az artikulációja nem volt elég aktív, valamint a dalokat és az áriát több átéléssel kellett volna előadnia. Valószínű, hogy ez a két dolog indokolta a döntésüket, vagyis, hogy csak dicsérő oklevelet ítéltek meg számára. Az eredményen többen elcsodálkoztak, mert mások szerint is a hangja a mezőny talán legszebb szopránja volt. Tanítványom is egy kicsit kedvetlen volt, mivel az előzőekben már hozott előkelőbb helyezéseket is. Természetesen én biztattam és próbáltam vigasztalni, mondván, hogy ez is nagyon szép eredmény, mert nem szeretném, ha kedvét veszítené, hiszen nagyon tehetséges. Véleményem a versenyeredményekről: 1.Növendékem a mezőnyt tekintve, megérdemelt volna egy dicsérő oklevelet. 3.Növendékem eredményével egyetértettem. 4.Növendékem lehetett volna II. helyezett. A három eredmény mindezek ellenére végül is elfogadható, azonban 2. növendékem produkciójának

megítélésével

nem

értettem

egyet,

mert

úgy

éreztem

- de nem csak én, hanem a jelenlévők közül többen is -, hogy alulértékelték. Természetesen azt is tudjuk, hogy egy verseny értékelése nem mindig végződik mindenki számára kedvezően, ezért sem veszítjük el kedvünket és tovább dolgozunk nagy lelkesedéssel, mert van értelme és azt a szakmai bizottság is elismerte, hogy tanítványom tehetséges és különös hangi adottságokkal rendelkezik. A szakmai elismerésem kifejezetten jól esett, mert egy budapesti, két miskolci és egy egri tanár mellett kaptam a felkészítő tanári dicséretet. Összességében a verseny pozitív kimenetelű volt mind teljesítményében, mind az értékelés tekintetében. Mindenképpen inspirálóan hat rám, és a diákjaimra, s a továbbiakban is komoly kitartással fogunk dolgozni.

20

4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Rőth Márta: Gondolatok az énektanításról 19 A szerző rövid hazai szerződés után inkább külföldön alapozta meg karrierjét. Német színházaknál dolgozott, később a berlini Hanna Eisler Zeneművészeti Főiskolán, majd Nyugat-

Németországban,

a

weimari

Nemzeti

Színháznál,

a

Liszt

Ferenc

Zeneművészeti Főiskolán, a csepeli zeneiskolában, valamint a Rádió Énekkarában dolgozott hangképzőként. 36 éves aktív énekesi és énekpedagógiai munkásság után írta meg könyvét, mely most bemutatásra kerül. Ez a könyv a kezdő lépésektől elindulók számára a harmadik tanítási, tanulási évig terjedően nyújt segítséget. Továbbá a megújulás erejével tanítók, de minden hangképzéssel

foglalkozó

számára

igen

fontos

és

hasznos

dokumentáció.

A szerző elgondolása alapján öt fejezetből ésszerűen felépített szakmai tanulmány, melyet egy ajánlás előz meg, a végén található a függelék, melyet a bemutatkozás majd a köszönetnyilvánítás követ. Előszó helyett bemutatatásra kerül, hogy ki a jó növendék, ki a jó tanár, mi szükséges az énekléshez, illetve a tanításhoz. A jó növendék nemcsak tehetséges, de szorgalmas is, felelősségtudattal és áldozatkészséggel rendelkezik. Együttműködő, figyel és hajlandó kísérletezni a jobb eredmény elérése érdekében. Fontos felismernie, hogy a zenei átélés önmagában nem elegendő, mindenképpen szükséges hozzá a technikai tudás. A jó tanár nem érzelmi alapon tanít, hanem tudatosságra nevel, nem uralkodik, hanem növendékét partnerként kezeli. Tanítása átfogó ismereteket közvetít, melyek nem csak az éneklési technikákra vonatkoznak, hanem önállóságra nevel, mely a színpadi jelenléttől az előadásig és minden olyan összetevőig kiterjed, amire egy énekesnek szüksége lehet egy több évtizedes pálya alatt. A tanítási óra idejével jól gazdálkodik, az órán jó hangulatot teremt, s bár a bizalmas kapcsolat elengedhetetlen a sikeres együttműködés érdekében, mégsem hajlik át túlzott bizalmaskodásba, de a tekintélyelvű rideg szellem szerepébe sem. A növendékkel „kötött”szövetségre azért van szükség, hogy a tanítvány biztonságban érezze magát, s ez a testi – lelki szövetség előkészítse a későbbiekben a partnerekkel – a zeneszerzővel, a kísérőjével, a karmesterrel és az énekes társaival- való sikeres és harmonikus együttműködésre. Meggyőződése, hogy az énekléshez az éber szellem és az éber test együttes jelenléte szükséges, felsorolja a 19

MZMSZ – Metronóm Módszertani Füzetek /1999/1

21

szellemi és fizikai tanulnivalókat. Általános gondolatokat fogalmaz meg az éneklésről, mire van szűkség a jó énekléshez, a jó tanításhoz, az énektanulás folyamatát végig vezeti a kezdő lépésektől a harmadik évig bezárólag pontos és részletes gyakorlati instrukciókkal, légző és hangképző feladatokkal szemléltetve.

I.Fejezet Az első lépésekben a test és lélek egyenrangúsága, s ezek működési egyensúlyára kell a növendéket megtanítani, mivel egyik sem tud a másik nélkül sem meglenni, sem helyesen működni. A tanítványnak ehhez a munkához szüksége van szövetségesekre, úgy, mint saját maga és a tanár között, a teste és lelke között, a harmadik szövetséges erő pedig az idő, mely gyorsan telik, s ezért minden percét hasznosan és értelmesen kell eltölteni. A szerző megfogalmazása szerint az éneklés emberformáló folyamat, mely az állandó odafigyelés által a növendéket minden szempontból alakítja. Így a kezdő énekes képes lesz felismerni és elismerni hibáit, a javításhoz vezető utat keresi, megérti a lélek és tehetség lényegét, s végül önkritikát gyakorol, hiszen a nélkül nincs előrejutás. Művész csak abból lehet, aki az állandó éber figyelem mellett megerősödik a teherbíró képességben is, hiszen ez a pálya a sok szépség mellett, bizony gyakran emberpróbáló, könyörtelen is tud lenni. Az éneklés egy olyan komplex folyamat melynek során nem csak a növendék tanul a tanártól, hanem fordítva is, hiszen a tanítványok sokfélesége, különbözősége, s az ebből adódó megoldandó feladatok a tanárt is formálják, tudását, módszertárát gazdagítják, színesítik.

II.Fejezet Ebben a részben a szerző az énekhang fogalmával, valamint az anatómiai felépítéssel foglalkozik. A legfontosabb dolog, hogy az énekhanggal kapcsolatban nem szabad azonnal véleményt formálni, hiszen nem tudható biztosan, hogy az melyik irányba akar elindulni, merre fog építkezni. Sok összetevője van egy ilyen megállapításnak, a férfi és női hangok sajátosságain belül a legfőbb tényezők a hangszín, a hangterjedelem és a hangerő. Ezek mellett ismerni kell a rezonátor üregeket, funkciójukat, szerepüket, a levegő útját, a hangadó és légzőszervek működését, egymás közötti működésbeli kapcsolatait. Itt főként meghatározó a gége, a hangszalagok, a rekesz, has, és a bordaközti izmok együttes funkciója és egymásra kifejtett hatása. A következő fejezetekben az évekre lebontott konkrét feladatok ajánlására kerül sor. Az első évben azonos ismeretanyagot kell közvetíteni minden tanítványnak. Ekkor

22

történik az ismerkedés a növendékkel, s annak az alapfogalmakkal való megismertetése. A második év vége felé általában körvonalazódik, hogy ki alkalmas az énekesi pályára, itt már a követelményrendszer is mindenkinél másképpen alakul, s az is megmutatkozik, hogy ki az, aki marad a hobbiéneklésnél. A harmadik évben a tehetségesebb növendékek testreszabott képzése következik. III. Fejezet (1.év) Az első lépések közé tartozik a helyes légzés megtanítása, mivel ez a jó éneklés alapja. Ez egy összetett folyamat, melynek részei a kilégzés, belégzés és ezek helyes alkalmazása, a testérzetek kialakulása, a hallás és a koncentráció elmélyítése. Mindezek között nagyon fontos tudatosítani, hogy az éneklés a kilégzésen alapul. A légzésben résztvevő izomzat összmunkáját tudatosan uralni kell, ahhoz, hogy egyenletesen áramló hangokat tudjon énekelni a növendék. Zárt, illetve nyitott zümmögés, továbbá az „ng” hangzók használata a fejrezonancia fejlesztését segítik. Perregéskor a hangszalagok munkája, a „z” hang kimondásakor, illetve berregéskor a gége rezgése figyelhető meg. A rekeszérzet kialakítása: a „p” „t” és „k”és „b” hangzókat a rekeszizom rugozó mozgásával kell létrehozni. Ezek mellett arra is ügyelni kell, hogy az éneklés alatt a rekeszmunka nehogy abbamaradjon..

IV.Fejezet (2.év) A cél, hogy a technikailag megértett és megoldott feladatokat a kifejezés „szolgálatába” tudja állítani a növendék. Ekkor kell megtanítani a lágy hangadást, mely az áramló levegőnek a záródó hangszalagokkal való találkozásakor jön létre. A terhelést minden esetben lazítás kövesse, mely alatt fontos a pillanatnyi pihenés. Mi a támasz? „A támasz a rugalmas testérzeten keresztül fedezhető fel, amelynek alapja az egészséges légzéstechnika. A támasz nem állapot, hanem folyamat.”20 A támasz jelenléte mellett szerepet kap a hangerő, hangmagasság, a szövegmondás, a dinamika és a levegőbeosztás. Ebben a tanulási szakaszban még fontos a kupola fogalmával megismertetni a tanítványt. Ez a fej csontozatának és üregrendszerének összmunkája A

következő

során

alakul

feladat

a

ki.

Itt

futóskála

kell

a

alkalmazása.

hangokat A

megszólaltatni.

staccato

lényege:

a hasfal gyors, apró behúzódása, melynek segítségével egy kevés levegő éri el a záródó 20

Rőth Márta: Gondolatok az énektanításról /MZMSZ – Metronóm Módszertani Füzetek /1999/1/38.old.

23

hangszalagokat,

ezután

a

hasfal

ellazul,

majd

megismétlődik

a

folyamat.

Ebben az évben ajánlatos a légzési technikát még jobban elmélyíteni bekapcsolva a bordaközti izmokat és a repülőbordákat. Ez év végére az út a meggyőző előadáshoz a testen és annak uralmán keresztül vezet.

V.Fejezet (3.év) A cél, a kiegyenlített, egységes hangszín elérése. Ehhez meg kell ismertetni a növendéket a”keveréssel”. Ugyancsak erre az évre írja elő a szerző a legato- staccato egymásutánjának érzetmegismerését. Az alaptechnikai feladatok után az előadnivaló lelki oldalával kell foglalkozni. Aki énekel, közvetít a hallgató és a zeneszerző között. Utolsó feladatként a forte és a piano éneklése közben a növendék rögzítse a testérzetet. A 3. év végére a növendéknek tudatosítania kell, hogy testből és lélekből áll és ezek egyensúlyáért ő maga felel. Ekkorra már megismerte a technika és az átélés egymást segítő folyamatát. Ezek mellett, ha jól tűri a stresszhelyzeteket és énekesi pályára szeretne lépni, felkészülhet a felvételi vizsgára. A Függelékben a három év alatt elsajátított légzéstechnika egymásra épülő folyamatának és a teljes munkának az összegzése következik. „1. év: Anatómia, légzés, zümmögés, rekeszrugó 2. év: Légzés, támasz, kis futóskálák, staccato, legato 3. év: Légzés, támasz, keverés, figyelem Eredmény: Rekesz-fejrezonancia összjátéka = támasz, hangzás, rugalmasság Rekesz + gége összjátéka = koloratúra, abszolút lazaság”21 A könyv végén a szerző köszönetet mond mindazoknak, akik segítették tanulmánya közreadásában.

Reflexió Egy nagyon hasznos szakkönyvvel állunk szemben. Ajánlhatom a zeneiskolai és azon kívüli képzésben résztvevőknek egyaránt. Ez egy logikusan megszerkesztett tanulmány, mely az énektanítás folyamatának egymásra épülő szakaszait, s a szerző által

21

Rőth Márta: Gondolatok az énektanításról /MZMSZ – Metronóm Módszertani Füzetek /1999/1/60.old.

24

hasznosnak tartott feladatsorozatot mutatja be az első három évre bontva. Az általános tudnivalókon kívül, néhány mások által ritkán, vagy nem taglalt dologra világít rá, például a szellemi és testi tényezők együttes jelenlétének fontosságára, vagy az énektanár és a növendék kapcsolatára .A tanár a növendék szövetségese kell legyen, hogy ezáltal a tanítvány biztonságban érezze magát. A biztonságérzet elengedhetetlen egy kezdő énekes számára a sikeres úton való elinduláshoz. Ezt a tényt magam is tapasztalom nap mint nap munkám során. A tanulmány bemutatására összegző jelleggel törekedtem, az általam legfontosabbnak megítélt gondolatokat ismertettem. Több pontom magam is elgondolkodtam, hogy adott helyzetben egy-egy problémát én milyen módszerekkel próbálok megoldani a könyvben leírtakhoz képest. Ugyanakkor, számos dolgot sikerült a könyv olvasása közben újragondolnom, s ezek új lendületet adtak munkámhoz. Ilyen, fontos téma számomra a támasz fogalma és kifejtése. Nem egyszer okozott fejtörést, hogy annak mibenlétét, alkalmazását hogyan magyarázzam meg még behatóbban. A tanulmányban erre a kérdésre is világos választ kaptam. Ugyancsak ilyen jelentős megvilágítás az éneklés kilégzésen alapuló fogalma. Természetesen tisztában vagyok ezzel, hiszen evidens, mégis megfogalmazva, leírva felelevenedik bennem annak lényege, s a tanításban jól tudom hasznosítani. Nagy megnyugvással töltött el a test és lélek egységének kihangsúlyozása, mivel erre a tényre a tanítási koncepciómban magam is rendkívül nagy hangsúlyt fektetek, s ezáltal megerősítést nyertem szemléletemben. Mindezek mellett több, számomra új, vagy a mindennapi gyakorlatban nem rendszeresen alkalmazott gyakorlatokat, technikákat is felfedeztem a könyvben, melyek felkeltették érdeklődésemet. Ilyenek, például a perregős, vagy berregős gyakorlatok hasznosságának kifejtése, vagy a kupola kifejezés használata, de sorolhatnám hosszasan az általam hasznosnak

vélt

megfogalmazásokat,

összefüggési

leírásokat,

gyakorlatokat.

Összességében úgy érzem, hogy a tanulmány elolvasása révén tudásomban gazdagodtam, egy szélesebb látókör nyílt meg előttem, akár az új, akár a felelevenített megfogalmazásokra, gyakorlatokra gondolok. Véleményem szerint, aki igyekszik követni a szerző javaslatait, utasításait, az jó alapokkal indulhat és haladhat az éneklés és énektanítás művészetének csodálatos, ám nem könnyű útján.

25

5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése - Elektronikai eszközök alkalmazása a szaktárgy tanításában A technikai és informatikai eszközvilág fejlődésének, modernizációjának köszönhetően az oktatásban is új lehetőségek kínálkoznak mind a tanítás, mind a tanulás terén. A közismereti iskolákban ma már természetes, hogy a diákok számítógépen dolgoznak például informatika órán, vagy interaktív táblán folyik a prezentáció, az internetes kapcsolatvilág pedig már mindenki számára elérhető. A művészetoktatásra nem olyan sokrétűen alkalmazhatóak az elektronikai eszközök, mint az előbb említett közismereti iskolarendszerben, ám mégis van néhány lehetőség, melyet magam is használok a tanításban és a saját ismereteim bővítésére egyaránt. Elektronikai eszközök a zeneoktatásban Előfordult már, hogy növendékem a reggeli sietségben otthon felejtette a zeneiskolai tájékoztató füzetét. Ilyenkor nem szoktam különböző füzetlapokra írni a következő órai feladatokat, hanem a mobiltelefonra felmondom a házi feladatot, a tananyag tanulásával

kapcsolatos

technikai,

dinamikai

és

egyéb

instrukciókat.

A légzéstechnikai feladatokat pedig lassan, ütemesen mondom fel, ez alatt a gyakorlatokat a szöveg elhangzása közben el lehet végezni. Például: Lassú kilégzés..,lazítás,- lassú összetett belégzés..-megtart, majd ismét lassú kilégzés…lazítás,stb. A beszédtechnikai gyakorlatokat ugyanúgy fel lehet mondani otthoni gyakorlásra. Az okos-telefonokban ma már metronom is található, így a zeneművek betanításánál, megtanulásánál a tempójelzés betartására, vagy a tempó egyenletes tartásához is kiváló segítség egy ilyen eszköz. Adathordozásra praktikus és gyakori megoldás a pendrive használata, vagy a cd- k, dvd-k lejátszása akár hagyományos szerkezettel, vagy számítógép, laptop segítségével. Ez utóbbiak ma már a legkézenfekvőbb és legmodernebb segédeszközök, s az ezek által elérhető internetvilág. A Youtube-on keresztül nagyon sok hasznos segítséget kaphatunk a tanításhoz. Előfordult az is, hogy egy zenei darabbal kapcsolatban a mű tartalma, vagy elvont jellegéből adódóan, nehezen tudtam koreográfiát elképzelni. Ilyenkor segítséget nyújthat egy Youtube felvétel, melyet, ha nem is ajánlatos leutánozni, de kiindulási támpontot adhat. A zeneműtárakban régi felvételeken pedig sok érdekes és talán elfelejtett zeneművet, színpadi énekes produkciót lehet találni.

26

Használhatunk még videó-kamerát, de itt is a jó minőségű mobiltelefonok nagy segítséget nyújtanak esetenként a tanszaki hangversenyek, a vizsgák, vagy versenyek felvételeinek rögzítéséhez, melyek pedagógiai szempontból szintén nagyon hasznosak. Az interaktív-tábla a zeneoktatásban is elterjedt. A szolfézs- kötelező tárgyat tanuló növendékeim

számára

az

oktatás

interaktív

–

tábla

segítségével

folyik.

Mint énekes magam is gyakran szoktam elidőzni a Youtube - felvételek között. Akár egy új mű felkutatása, vagy csak címről ismert darab megkeresésében sokat segít ez a lehetőség. Olyan is előfordult már, hogy csupán kíváncsi voltam egy híres operaénekes előadására és ezért kerestem rá az interneten. Ha egy mű kottáját nem lehet könnyen megszerezni, olyankor az internet segítségével, kiváló énekesek tolmácsolásában ezek meghallgathatók, vagy a kotta is letölthető. Sok fontos és hasznos információ birtokába is lehet jutni a zenei hírportálokon keresztül. A zenei világ történéseivel, újdonságaival fontos, hogy naprakészen tisztában legyünk. Mindezekhez én a következő zenei és kottaletöltő portálokat használom, illetve ajánlom: ●https://www.youtube.com/?gl=HU&hl=hu; ●www.musicianswho.hu;● www.fidelio.hu ●www.parlando.hu; ●www.enekverseny.hu; ●http://imslp.org/;

●http://www.free-scores.com/index_uk.php3; ●http://www.music-scores.com/ ●http://www.sheetmusicplus.com/?aff_id=298930 ●http://en.scorser.com/S/Sheet+music/Classic+Scores/-1/1.html http://www.classical-

scores.com/free/index.php http://www.kottanet.hu/; ●http://www3.cpdl.org/wiki/index.php/Main_Page

A zeneszerkesztő programok is nagyon hasznosak és szükségesek egy zenetanár, vagy növendék munkájához. Munkám során a következőket használom: ●http://www.sibelius.com/home/index_flash.html; ●http://www.musica.at/encore/ ●http://musescore.org/hu; ●http://www.mozart.co.uk/

Az MZMSZ honlapja: ●http://www.mzmsz.hu/index.php?option=com_simplestforum&view=postlist&forumId=1

Ez utóbbi honlap a fórumon keresztül kiváló kapcsolattartási lehetőséget biztosít a szakma érdekképviseletével, illetve tartalmaz minden fontos hírt, információt, jogszabályt a művészeti iskolák működését érintően. A felsoroltakon kívül számos más zenei portál is elérhető az interneten keresztül.

27

Végül a technikai, informatikai eszközök a tanszak összehívására, vagy egy rendkívüli óra megtartására való értesítéshez, akár egy próba megszervezéséhez is nagy segítség. Ma már teljesen természetes, hogy telefonálunk, sms-t, e-mailt írunk, vagy a face bookon csoportüzenetet küldünk tanítványainknak, vagy ők küldenek nekünk.

Reflexió Látható, hogy a zeneoktatásban is általában véve nagyon hasznosak a digitális és informatikai eszközök, mivel tájékozódáshoz, bőséges ismeretanyag elsajátításához nyújtanak segítséget. Mire kell vigyázni, ezeknek az eszközöknek a használata során? Hangképzési feladatokat például egyáltalán nem diktálok fel mobiltelefonra otthoni gyakorlásra, mivel felügyelet és kontroll nélkül ezek veszélyesek lehetnek, ugyanis helytelen, rossz metodika szerint gyakorolhatnak és a berögződött hibákat nagyon nehéz kijavítani. Ez azért van, mert az énekes nem úgy hallja önmagát, mint tanára, akinek a felügyelete alatt énekel. Mindezek mellett a tanítás során én nagyon óvatos vagyok a különböző felvételekkel kapcsolatban is. Köztudott, hogy ma már bárki feltehet gyenge, színvonaltalan előadásokat és nem lenne jó, ha a pályakezdő muzsikusok, esetemben az énekeseim, egy rossz minőségű előadást tekintenének példának. Fontos, hogy csak a szakma jeles, elismert művészei által előadott zenei műveket ajánljunk tanítványainknak otthoni meghallgatásra, vagy a tanórán mintaként. Akkor is hozzá szoktam fűzni, hogy nem utánozni kell, csak figyelni, egy-egy technikai megoldásra, dallamvezetésre, formálásra, dinamikára, hanghordozásra, szövegkiejtésre. Ezzel szemben történt olyan is, hogy a tanórán meghallgattunk kifejezetten rossz, hibás előadásokat, pontosan azért, hogy felhívjam a növendékeim figyelmét arra, hogyan nem szabad énekelni. Közösen kielemeztük a hibákat, majd meghallgattuk ugyanazt a művet egy

„jó”

előadásban,

s

a

konklúzió

mindenki

számára

egyértelmű

volt.

Hasznosnak tartom a tanszaki hangversenyek, vagy a főtárgyi vizsga előadásait videóra rögzíteni. E felvételeket később pedagógiai célzattal fel lehet használni. Sokat tanulhat belőle az érintett növendék, mivel az előadásban magát nem úgy hallja, mint később a felvételen. Egy-egy technikai, formálási, vagy akár hangképzési hibát a felvétel jobban visszaad és ez együtt megtárgyalható, javítható a későbbiekre nézve. Az ilyen felvételeket érdemes a teljes tanszaknak is megtekinteni és egymást meghallgatva szintén sokat tanulhatnak az esetleges hibákból. A hibák mellett beszélni kell a szép, sikeres előadásokról is, hiszen azok is nagyon fontosak pedagógiai szempontból, ezért a

28

jó megoldásokat rögzíteni, tudatosítani kell. Ez utóbbi előadások kapcsán véleményem szerint elmaradhatatlan a dicséret, míg a hibák esetében a javítást és a további biztatást tartom nagyon fontosnak.

6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása - Ünnepi rendezvények az 50. éves jubileum jegyében22 Alapfokú Művészeti Iskola Mezőkövesd 2013/2014 Az intézmény, amelyben dolgozom a 2013/2014-es tanévben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. Ez alkalomból az éves hagyományos programjaink is a jubileumi év jegyében kerültek megrendezésre, továbbá különleges, az évfordulóra meghirdetett hangversenyek és egyéb műsorok is helyet kaptak, egykori növendékek és tanárok,vagy jelenlegi művésztanáraink közreműködésével. Még a tárgyévet megelőző tanévben tartottuk az ünnepségsorozat „avizóját”, „Ötven perc zene az 50 éves zeneiskoláért” címmel, melynek nagy sikere volt és igen jó kezdeményezésnek tűnt. A tanév szeptemberben a hagyományos Tanévnyitó növendékhangversennyel kezdődött. Erre a rövidebb hangversenyre a gyerekek a nyári zenei táborban készültek fel tanáraik irányítása alatt. Ezt követte október 1-jén a Zene Világnapja, melyet hagyományosan tanári koncert formájában rendezünk meg. Már a múlt tanév végén elkezdődött a szervezés a kétéves gyakorisággal megrendezendő Zenetanárok XIV. Megyei Kamarazene Találkozójára, melynek időpontja október 25-ére tevődött. A találkozóra a megyéből és immár a szomszédos megyékből is szoktak kamarazene csoportok érkezni. Novemberben az ilyenkor szokásos növendékhangverseny, majd ezt követően a „Régi növendék koncert” sorozatunk első hangversenye került megrendezésre. Ez alkalomból egy volt zongorista növendékünk koncertezett, aki már művésztanári diplomával rendelkezik és egy budapesti zeneiskolában tanít. Az est folyamán egy fuvolista is közreműködött, így a hallgatóság egy nagyon színvonalas koncertet hallgathatott meg.

22

5.kép /Mellékletek

29

A december hónap is „Régi növendék koncerttel” folytatódott, egy hegedűs és egy gordonkás volt növendékünk előadásában. Mindkét ifjú tehetség ma már zenetanár, s most éppen külföldön öregbítik országunk, városunk hírnevét. A hónap közepén elkezdődtek az előrehozott vizsgák, mivel a téli szünet után nagyon hamar véget ér a félév, s így kevés az idő az összes vizsga megszervezésére. E közben nagy lelkesedéssel készültünk a Karácsonyi Házimuzsikára, mely az iskola régi hagyományai közé tartozik. A koncert, a megszokott módon zsúfolásig megtelt hangversenyteremben, kellemes és meghitt hangulatban telt. Az újév első hónapja, a január a vizsgákról szólt, így csak a hónap végén kerülhetett megrendezésre a következő koncert, mely rendhagyóan, nem klasszikus, hanem az igényes könnyűzenei műfaj kedvelőinek imponáló, Simon and Garfunkel est volt. Ez volt az egyetlen olyan „Régi növendék” koncert a tanév folyamán, amelyet nem pályán levő egykori növendékünk tartott. A cím ugyanaz maradt, mivel a két előadó egyike több mint 10 évig járt iskolánkba. Februárban ez a koncertsorozat folytatódott két gitár szakos zenetanár műsorával, akik közül az egyik iskolánk tanára, mellettük pedig egy magánénekes régi kolléganőnk lépett fel, aki a szentistváni tagozatunkon valamikor zongoratanárként dolgozott. Március hónapban egy olyan hangversenyt rendeztünk, melyben a négy fellépő közül csak egy volt növendékünk, hárman jelenlegi tanárok, köztük magam is. 23 A

koncerten

zongora,

ének

és

harsona

művek

csendültek

fel.

Az április hónap igen változatos programokat kínált a hallgatóságnak. Egy „Négy generációs zongorahangversennyel” indult, melyben két zongora művésztanár volt növendékünk lépett fel egykori zeneiskolai tanáraikkal együtt. Ezt követte egy fuvola koncert, melyet szintén egy régi növendékünk hirdetett meg, aki kollégánk is volt, mellette még két fuvolatanár és iskolánk volt igazgatónője, valamint a jelenlegi gitár- és ütőtanárunk is közreműködött. A műsorban klasszikus és jazz művek szerepeltek. Az eseményt „Emlékkoncertként” hirdettük meg egy fiatalon elhunyt egykori növendékünk

és

későbbi

zongoratanárnő

kolléganőnk

emlékére.

A hónap végén volt az éves „Tavaszköszöntő jótékonysági gálakoncertünk” a közösségi házban, mely az egész iskolát mozgósítja. Hagyományosan tanárok és növendékek

egyaránt

felléptek

vicces,

jókedvű

műsorszámokkal.

Májusban folytatódott „Régi növendék koncert” – sorozat, régi rézfúvós növendékek

23

6.kép/Mellékletek

30

közreműködésével, akik már zenetanárként dolgoznak itthon és külföldön. Szintén májusban egy képzőművészeti kiállítás nyílt, melyen két volt diákunk – egyikőjük a gimnázium művésztanára -, állította ki alkotásait. A hónap végén hagyományosan a képzős gyerekeink vizsgakiállítására került sor a közösségi házban, miközben már a folytak az év végi zenei és néptánc vizsgák is. Június hónapban a szokásos „Tanévzáró ünnepséggel” ért véget az 50. tanévünk. A jubileumi évre egy ünnepi kiadványt szerkesztettem az iskola történetéről, bemutatva az összes tanszakot, az aktuális tanári kar névsorát, képekkel illusztrálva és természetesen belefoglalva a művészetoktatás fontosságát.24 Szintén az évforduló kapcsán meghirdettünk egy logópályázatot iskolánk képzős diákjai és tanárai között, mivel az eddigi logónk csak a zenére vonatkozott, holott, már 1999- 2000 óta komplex művészeti iskola vagyunk. A nyertes logó a tanszakvezető tanárunk alkotása lett. Az ünnepségsorozat minden hangversenyén fellépő művésznek ebben a tanévben egy logókorongot és egy díszprospektust ajándékoztunk. A felsoroltak mellett voltak még más hagyományos rendezvényeink is, úgy mint a tanszaki koncertek, az óvódásoknak tartott bemutató foglalkozás, a hangszerválasztó családi nap, mely egyben nyílt nap az iskolában. Így az év folyamán 17 saját és 19 különböző városi rendezvényen léptünk fel.

Reflexió Az előzőekben bemutattam iskolánk fennállásának 50-ik évéhez kötött szakmai programsorozatát. Úgy gondolom és ez a vélemény nem szubjektív, hogy a jubileumot lehetőségeinkhez

mérten,

méltóképpen

megünnepeltük

mindenki

örömére

és

megelégedésére. A művészetpártoló közönségnek igyekeztünk színes kínálatot nyújtani, a megszokottól még mélyebb betekintést nyerhettek sokrétű tevékenységünkbe. A koncertsorozat sok hasznos tapasztalatot nyújtott, s azt látjuk, hogy egykori növendékeink és/vagy tanáraink szívesen jönnek vissza régi iskolájukba, ahonnan pályájuk elindult, vagy ahol éppen valamikor dolgoztak. Jó érzés találkozni régi arcokkal, elbeszélgetni arról, hogy kivel, mi minden történt az elmúlt évek folyamán. Ugyanakkor értékes eszmecseréket is lehet ilyenkor folytatni a más iskolákban folyó munkáról, tanítással kapcsolatos dolgokról, sikerekről, eredményekről, esetleg problémákról. Ilyenkor a visszatérő művészek különbséget is tudnak tenni a volt 24

7.kép /Mellékletek

31

iskolájuk és a jelenlegi munkahelyük között, s ezek mellett építő jellegű tanácsokkal is szolgálhatunk egymás számára. Így mind a helyi tanárok, mind a hazalátogatók színvonalas produkciókkal színesítik hangversenypalettánkat, növendékeink is nagy lelkesedéssel szerepelnek akár zenei, akár táncos produkciókban, de a képzős kiállítások is jelentős színfoltot jelentenek iskolánk életében. Közönségünk igényli és el is várja tőlünk, hogy rendszeresen frissítsük kínálatunkat. Nagydolognak tartom, hogy kisvárosi iskolánk már ötven éve fennáll, hiszen számos nagyváros nem rendelkezik fél évszázados múlttal. E mellett kiváló tanáraink vannak, akik a művészetek közvetítése által komoly, életre szóló alapokat biztosítanak a gyermekek, fiatalok számára. Az évtizedek alatt elért eredmények, jó hírnevünk iskolánkat mind a térségben, mind országos szinten a megbecsült művészetoktatási központok közé emeli. 2007-ben elnyert rangsorolásunk: „Kiválóra minősített Művészetoktatási Intézmény”. Továbbtanulási mutatónk 100%-os, versenyzőink szinte mindig az első három helyen végeznek, pedagógusaink felkészítői és zongorakísérői díjazásokban részesülnek. Mi tanárok kötelességünknek érezzük nem csak tudásunk szinten tartását, de gyarapítását is, a gyermekek tehetségének felismerését és támogatását. Mindezt egy szeretetteljes, békés és harmonikus légkörben, értékközvetítésünk révén, a pozitív megerősítések által inspirált módon tesszük. Igyekszünk az esélyegyenlőség biztosítása mellett, a gyermekekhez és a művészetekhez kellő alázattal és méltósággal fordulni.

7. Pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása - Belső szaktárgyi értékelésElső évfolyamos növendékem 2014/2015. I. féléves értékelése, osztályzatai Ebben a dokumentumban tanítványom első féléves munkáját szeretném kiértékelni, összehasonlítva az előzményeket és az eredményt ahová eljutottunk. Nem volt könnyű feladat, mivel egy helytelen éneklési beidegződéssel érkezett hozzám. Így az általános alapok elültetése mellett a rossz éneklési metodikát is javítani kellett. A tanórákat ezzel a kettősséggel terveztem meg, átgondolva, hogy milyen sorrendiséggel építsem fel. Kihívásnak tartom ezt a feladatot, mivel a tervezés és a kivitelezés olykor nem fedi egymást az adott óra keretein beül. A megvalósítás nagyban függ a növendék hozzáállásától, befogadó és realizáló képességétől, a tanár- növendék

32

kommunikáció eredményességétől. Értékelésem tanítási, tanulási szempontok alapján: Az első órákon a rekeszlégzés alapjaival ismerkedtünk meg és ennek gyakorlása nem csak a tervezett órák feladata, hanem az egész tanévre nézve esszenciális feladat. A magánének tanulás első lépései közé tartoznak a szöveg és beszédgyakorlatok, melyek fejlesztik és erősítik a helyes artikulációt, a hangzók kiejtési módját. Ezeket beszédjavító feladatokkal kombinálva gyakoroltattam az órákon. A rezonanciafejlesztési gyakorlatokat szintén minden órán végeztetem, mert annak fejlesztése folyamatos munkát igényel. A hangképző gyakorlatokat egymásra épülően állítottam össze óráról-órára, építkező jelleggel és a tanítvány képességeihez mérten. Az előadási darabokat szintén a tanulási folyamatnak megfelelően választottam meg, az iskola helyi tantervének előírásaival összhangban. Az első órától kezdve a megtervezettek alapján tudtam haladni, mivel tanítványom szerencsére igen fogékony volt minden instrukcióra. Évfolyamát tekintve, elérte az előirányzott tudásszintet, teljesítette a tantervi előírásokat. Elvárásaimnak megfelelően haladt, mind az alapképzési, mind a javítási célzattal tervezett feladatokat jól megoldotta. Természetesen, mivel még csak elsős, rengeteg tanulnivaló áll még előtte, de a jelen állás szerint az évfolyam követelményeinek és tudásszintjének megfelel. Az első féléves tanszaki koncerten kiválóan szerepelt, ugyanúgy, mint a félévi vizsgán. Hozzáállás, szorgalom: Mind hozzáállásban, mind szorgalmi szempontból szintén elmondható, hogy kifogástalan, mindig készül az órákra, pontosan érkezik, kottáját, ellenőrzőjét mindig magával hozza. Betegség, vagy gimnáziumi elfoglaltság esetén előre értesít, komolyan veszi zeneiskolai kötelezettségeit. Ezek alapján a havi és a félévi osztályzatokat a következők szerint állapítottam meg: Főtárgy

Szorgalom

Szeptember

5

5

Október

5

5

November

5

5

December

5

5

Január

5

5

Félévi osztályzat

5

5

(A tanmenet, a mulasztási és haladási napló, valamint a félévi értesítő a mellékletben) 25

25

8.-9-10.kép/Mellékletek

33

Reflexió Izgalmas feladattal állok szemben, mivel nem csupán egy kezdő énekes hangképzési alapjait kell megteremtenem, hanem a már meglévő hibák javítását is meg kellett terveznem. Külön- külön sem egyszerű feladat, de együtt a két folyamat még összetettebb és nehezebb. Figyelembe véve növendékem enyhe selypítős beszédét, igyekeztem olyan gyakorlatokat választani, melyek nem csupán az általános szép és érthető szövegmondást segítik, hanem a beszédhiba javítását is előmozdítják. E feladatokat felváltva és kombinálva gyakoroltattam és természetesen időről időre visszatérek rájuk, ha erre szükség van. Az enyhe intonációs problémák javítása is sok gyakorlást igényel, tudatosítani kell a növendékkel, hogy a hangindításai ne véletlenszerűek, hanem előre kigondoltak legyenek, a hangok pozícionálását előre tervezze meg. figyeljen a támasztásra, vagy a megfelelő nyitásra. A torkolásos, nyitott éneklést átváltani nagyon fontos, mert azon túl, hogy nem szép, de káros is a hangképző szervekre ez a fajta erőltetett, préselős éneklés. Előénekléssel értem el a legrövidebb idő alatt a legjobb eredményt. Bemutattam a kétfajta éneklést és a növendékem különbséget tudott tenni közöttük. Ezután engem utánzással azonnal „megtalálta a helyes hangszínét”, ami eddig is meg volt, csak nem tudott róla. Így a rezonanciafejlesztő és a hangképző gyakorlatokat, a tanult darabok előadását, már az „új” hangján sikerült megszólaltatni.

Természetesen, amikor arra

szűkség mutatkozik, javítok,

és

magyarázok. Tanítványom befogadó képessége és a kettőnk közötti kommunikáció minősége igen jó. Ha azonban előfordul, hogy nem teljesen érti amit kérek tőle, akkor megpróbálom másképpen megmagyarázni, más módszert alkalmazok és szintén bemutatom amit szeretnék. Növendékem pontos, szorgalmas és kötelességtudó. Hozzáállása komoly, minden téren kiválóan teljesít, együttműködő és elfogadó. Nagyon szeret énekelni és mindent megtesz a fejlődése érdekében. A kezdeti berögzült hibák ellenére, elmondható, hogy az elvárásaimnak megfelelően, szépen fejlődik, a tananyaggal is a megtervezettek szerint tudunk haladni.

Mindezeket számba véve

állapítottam meg az osztályzatokat, melyek a tanulási és a szorgalmi szintjét tükrözik.

34

8. Szakmai együttműködés és kommunikáció - Intézményen kívüli szakmai tevékenységIskolánk pedagógusai és növendékei a kezdetektől napjainkig folyamatosan jelen vannak a városi és egyházi ünnepségeken, nemzeti, történelmi, irodalmi, jótékonysági rendezvényeken. Egyszóval állandó részesei vagyunk Mezőkövesd kulturális életének. Kapcsolataink: Az iskolavezetéssel és a tagintézményekkel jó a kapcsolatunk. Az összevont intézményi formában sajátosságaink és profilkülönbözőségünk ellenére is sikerült egy harmonikus egyetértő munkarelációt kialakítani, mely a felek együttműködő, pozitív hozzáállásának köszönhető. A szülői munkaközösséggel szintén jó együttműködésben vagyunk. Támogatják munkánkat,

iskolai

rendezvényeken

is

mindig

számíthatunk

segítségükre.

A szülői háttértámogatásra egyébként is nagy szükségünk van, hiszen munkánk eredményessége nagyban függ az ő hozzáállásuktól. A Közösségi Házzal, a Városi Könyvtárral a Galériával és a múzeumokkal hagyományokra épülő a kapcsolatunk, mivel iskolán kívüli hangversenyeinknek és kiállításainknak mindig készségesen helyet biztosítanak, ugyanakkor felkéréseiknek mi is örömmel eleget teszünk. A Szent László Gimnáziummal, a Szent István Katolikus Általános Iskolával, a Kollégiummal is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot közös tanulóink révén is. Az egyházakkal régi, jó viszonyban állunk. A Szent László templom több, hagyományos koncertünknek nyújt méltó helyet évről- évre, viszonzásul iskolánk tanulói

és

tanárai

is

szívesen

lépnek

fel

rendezvényeiken.

Új a kapcsolatunk a Jézus szíve Templommal, de igen reményteljesen alakul, már több rendezvényükön is közreműködtünk. A karitatív szervezetek felkéréseit is mindig teljesítjük a szegények, árvák, magányosak, idősek és betegek megsegítése céljából. A városi médiaközponttal állandó kapcsolatot tartunk fenn, minden programunkon jelen vannak munkatársaik. Kulturális, művészeti tevékenységeinkről a televízió csatornáin, a honlapjukon és a sajtóban folyamatosan tájékoztatják a város valamint a környék lakosságát. E rendezvények felvételeit számunkra eljuttatják, így DVD-n megörökítve archiváljuk ezeket. Iskolánk alapítványa nagymértékben segíti működésünket.

35

A Mezőkövesden kívüli közép és felsőfokú zeneoktatási intézményekkel jó szakmai kapcsolatot

ápolunk,

így

főként

a

miskolci

Bartók

Béla

Zeneművészeti

Szakközépiskolával, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolával, a budapesti Szent István Király Szakközépiskolával, a Weiner Leó Szakközépiskolával, a debreceni Kodály Zoltán Szakközépiskolával, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetével, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karával, és a Szegedi Tudományegyetem

Zeneművészeti

Karával,

ugyanúgy,

mint

a

Liszt

Ferenc

Zeneművészeti Egyetemmel. Ezek közül legközelebbi kapcsolatban a miskolci zeneművészeti intézményekkel állunk, hiszen felvételiző növendékeinket általában ide irányítjuk, tanáraink nagy része miskolci végzettségű. E szakközépiskola és főiskola tanárai több esetben hoztak tanítványokat fellépni iskolánkba egy-egy vizsga, felvételi, vagy koncert előzeteseként. Több esetben fordultam segítségért az intézmény tanszékvezetőihez, ha megüresedés miatt tanárra volt szükségünk, mivel jó szakemberek tekintetében az ő ajánlásuk biztosíték

számunkra.

Testvérvárosi kapcsolatokat ápolunk a lengyelországi Zory várossal, ahol több alkalommal is felléptünk, ugyanott szakmai cserelátogatáson is részt vettünk, ugyanúgy, mint a budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskolában. Vendégeink voltak japán zenetanárok, tartottunk finn napot is a nagykövet jelenlétében nagy sikerrel. Szakmai kirándulást szerveztünk Kassára és Nagyváradra. Hangversenyeinken felléptek híres operaénekeseink közül: Kincses Veronika, Kováts Kolos, Marczis Demeter, Takács Klára, Bazsinka Zsuzsanna, Jelinek Gábor, Balatoni Éva. Zongoraművészek közül Fellegi Ádám, Érdi Tamás, Dr. Farkas Gábor, Dr. Réti Balázs, Dr. Gábos Judit, Dr. Csüllög Judit, volt növendékeink Drabon Anikó, Dr. Molnár Mónika, Gulybánné Varga Krisztina és Bokor Ildikó, fuvolaművészek, trombita, hegedű és csellóművészek, valamint Dr. Kovács Sándor zenetörténész. Zenei pályán levő volt növendékeink is szívesen koncerteznek volt iskolájukban.

Reflexió A leírtakból is kitűnik, hogy iskolánk milyen széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Fontos, hogy egy művészetoktatási intézmény jó hírnévnek örvendjen és tekintélye legyen a többi intézmény előtt. Tevékenységünkre szükség van, hiszen átlagosan kéthetente érkezik felkérés irányunkba különböző városi rendezvényen való szereplésre. Mi ezen elvárásoknak igyekszünk megfelelni és mindig alkalomhoz illő

36

műsort

állítunk

össze

tanáraink

és/vagy

növendékeink

közreműködésével.

Munkánknak a közismereti iskolákra is pozitív hatása van, mivel tanítványaink gyakran fellépnek iskolájukban a nálunk tanult zenei számokkal, de számos esetben előfordul, hogy a külsős tanárok kérnek meg bennünket, hogy segítsünk egy-egy iskolai műsorhoz megfelelő zeneszámot találni és tanítsuk is be azt a nálunk tanuló diákjaiknak. Az egyik általános iskolában és a gimnáziumban az éves jótékonysági bálra is általában mi szolgáltatjuk a zeneszámokat, s még mindig elismerés övezte felkészítő munkánkat. Példaként szemléltetem, hogy a legutóbbi október 23-ai városi ünnepségen a gimnázium diákjai szerepeltek, s ebben a zenei betétszámokat kizárólag zeneiskolások adták elő. Külön említést érdemel a tanulmányban már ismertetett különleges hangú tanítványom, aki több szólóének számmal is fellépett. A műsor végén a művelődési házból kifele özönlő tömeg arról beszélt, hogy milyen szépen énekelt. Meglátásom szerint a zeneiskolai tanulásnak nagyon sokoldalú hozadéka van, s a kapcsolatrendszer ilyen módon is kifejti hatását, hogy adott esetben „mások” profitálnak a munkánkból. Azonban, ha a növendékeink érdekeit nézzük, mindenképpen nagy eredmény, hogy önállósodni képesek és helyt tudnak állni a zeneiskola falain kívül is. Ugyanakkor fontos közszolgálati munkát is végzünk, mert egy városi műsorban olyan közvetett munkát fejtünk ki, amely mindenki megelégedésére szolgál és a város kulturális életének színvonalát emeli. Arra például kevesen gondolnak, hogy egy külső felkérésnek a zenetanár szempontjából milyen egyéb vonzatai vannak. Amikor egy délutáni programban zeneiskolai számot kérnek, a tanár fél órával előtte elindul az iskolából, a fellépés miatt a helyszínen eltölt jó esetben egy órát, majd utána összepakol és visszamegy az iskolába, ami körülbelül szintén egy félórát vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy négy növendékének marad el az órája, amit a lelkiismeretes tanár egy másik alkalommal bepótol. Tehát itt nem csak arról van szó, hogy kimegyünk és játszunk, hanem gondoskodunk arról, hogy a gyerekeknek az órája később be legyen pótolva, arról nem beszélve, hogy a szereplést természetesen gyakorlás előzi meg, hiszen a nélkül nem vállalható egyetlen fellépés sem. Ugyanez, vagy még nehezebb a helyzet, ha növendékprodukciót kérnek, ami külön felkészítéssel jár, mert nem mindig van kézben az illető programhoz megfelelő műsorszám, s a tanár ugyanúgy kimegy a helyszínre, hiszen a növendéket nem hagyja magára egy városi rendezvényen. Azt gondolom, nem kétséges, hogy mennyire fontos a mi munkánk és, hogy a zenetanárok milyen lelkülettel és alázattal tesznek a közjóért, milyen sokoldalú és ugyanakkor gyakran áldozatos ez a tevékenység amelyet kifejtünk.

37

9. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre 1998-ban kaptam kézhez a diplomámat, s bár hét évig mentesültem a továbbképzési kötelezettség alól, mégis három évvel ezután úgy döntöttem, hogy szeretném magam még tovább képezni, ezért jelentkeztem a „ Metronom Kht.” által 2001-ben és 2002-ben szervezett magánének mesterkurzusokra. Az egyiket Hamari Júlia nemzetközi hírű operaénekesnő, a másikat Pallagi Judit országos hírű szaktekintély vezette, aki az 1998ban kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” (Mogyoród, Romi-Suli Könyvkiadó) zeneiskolai magánének szakra összeállított útmutatójának szerkesztője. A Hamari Júlia kurzusán bemutató alanyként többek között részt vett Miklósa Erika operaénekes, aki már akkor nemzetközi ismertséggel büszkélkedhetett. Egy magas rangú énekmester és egy világhírű résztvevő közös munkáját testközelből látni, életre szóló élményt és komoly szakmai feltöltődést jelentett. Mind énektechnikailag, mind pedagógiailag, előadó-művészet és zenei felfogás tekintetében rendkívül sokat jelentett számomra ez a továbbképzés. A Pallagi Judit kurzusa szintén nagyon fontos és értékes számomra, mivel haladó és kezdő énekesekkel is dolgozott, ami zeneiskolai tanárként megerősített pedagógiai felfogásomban és módszereimben, ugyanakkor sok új technikai fogást, alternatív megoldásokat láttam, melyeket hasznosítok mindennapi tanításomban. Az énekmester betekintést engedett az általa alapított Operastúdió munkájába, egy Mozart operarészletet

nézhettük meg tanítványainak

fantasztikus

előadásában. Ekkor

fogalmazódott meg bennem az énekstúdió megalapításának gondolata, melyet jól előkészítve és megalapozva négy évvel később sikerült létrehoznom. A stúdió azóta is sműködik a volt és jelenlegi tanítványaimmal. Opera, operett, musical, népdal, chanson, jazz, könnyűzene, rock-opera, folk-pop és mesezene műfaj szerepel repertoárunkban. 2002 évet követően félbeszakadtak a magánének továbbképzéseim. Ennek oka, hogy 2005-ben

megbízott,

2006-ban

kinevezett

tagintézmény-vezető

lettem.

Így

beosztásomnak megfelelően szakvizsgára kellett jelentkeznem, mely négy féléves képzés volt és dupla szakképesítést jelentett. 2007-ben szereztem meg a közoktatási vezető és pedagógus szakvizsgát igazoló oklevelemet, s már 2009-ben újabb továbbképzésre jelentkeztem az Országos Minősítő Testület felhívására. 2011-ben az Eruditio által szervezett „Stressz és kiégés” iskolai kötelező továbbképzésen vettem részt, majd 2012-ben a köznevelés átalakuló rendszerében felmerülő általános

38

zeneoktatási kérdéseket, problémákat tárgyaló továbbképzés résztvevője voltam. 2014 februárjában felvételt nyertem az Országos Szakértői Névjegyzékbe alapfokú művészetoktatás-zeneművészeti

ága;

pedagógiai

értékelés;

intézményértékelés

szakterületre. Ugyancsak 2014-ben jelentkeztem az pedagógiai-szakmai ellenőrzési (tanfelügyeleti) és pedagógusminősítő szakértői képzésre. A jelentkezéshez többek között pedagógus szakvizsga, 14 év szakmai gyakorlat és az adott intézményi formában ledolgozott minimum 5 év igazolására, a szakmai életutat, valamint a nyolc tanári kompetenciát és az ahhoz tartozó 77 indikátort igazoló teljes tanári portfólió feltöltésére, illetve egy tanítási óra felvételére volt szükség. Online és kontaktvizsgák sorozatát kellett teljesíteni. Ezek között saját tanóra és portfólióvédés is szerepelt. Nehéz és összetett feladat volt. A sikeres abszolválást követően, 2015. januártól a pedagógus életpályamodell előírásai szerint mesterpedagógusi fokozatba soroltak, s ennek megfelelően ellenőrzési, valamint minősítési feladatokat fogok ellátni. Végül szakmai életem legszebb tervét sikerült megvalósítanom: 2014 nyarán felvételt nyertem a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének magánének master-képzésére. Fantasztikus tanárokat volt szerencsém kapni, akik mind szakmailag, mind művészileg magas felkészültséggel és tapasztalattal, országos és nemzetközi hírnévvel rendelkeznek. Tudásom gyarapításában biztos bázist jelent az ő szakmai irányításuk alatt tanulni.

Reflexió Mit tettem és teszek szakmai fejlődésem érdekében? ● Szakirányú tanulmányokat folytattam 14 éves kortól. ●Továbbtanulás céljából áttelepültem családommal és új életet kezdtem. ●Gyermekek mellett végeztem el a főiskolát.

●Továbbképzésekre,

konferenciákra

járok.

●Gyakran

fellépek

hangversenyeken, zenei, egyházi és kulturális rendezvényeken. ●Opera előadásokra járok. ●Szaktekintélyek, híres énekművészek felvételeit hallgatom. ●Énekkart26 és énekstúdiót27 alapítottam. ●Kettős szakvizsgát tettem. ●Versenyekre és továbbtanulásra készítem fel tanítványaimat. ●Szakértői névjegyzékben szerepelek. ●Jelentkeztem a tanfelügyeleti és minősítési rendszerbe. ●Felvételiztem a szakomon a master - képzésre. Összegzésképpen elmondható, hogy e tevékenységek profiljukban nem mindig fedték egymást, de talán pont ezért voltak nagyon hasznosak és tanulságosak, egymást 26

11.kép/ Mellékletek

27

12.kép/Mellékletek

39

kiegészítve

a

munkám

szakszerű

végzéséhez

sok

segítséget

nyújtanak.

Jelenleg is igyekszem képezni magam, mindent megteszek énektechnikai és szaktárgyi tudásom frissítése és fejlesztése érdekében. Érdekelnek az innovációs irányvonalak, így pedagógiai módszereimet is bővíteni és még változatosabbá szeretném tenni. Ezért jelenti a legnagyobb örömet számomra az összes képzési terület közül a magánének master – képzés. Kiváló művésztanárok irányítása alatt magas színvonalú oktatásban veszek részt. Mestereimre mind szakmailag mind emberileg felnézek és mélységes tiszteletet érzek irántuk, példaképemnek tekintem őket. Belátom és elismerem, hogy 22 év gyakorlat után is rengeteg tanulni való áll még előttem, s a képzésben eddig eltöltött idő alatt sikerült nagyon értékes ismeretanyagot elsajátítanom. Hálás vagyok, hogy 17 évvel a diplomaszerzést követően ismét a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet hallgatója lehetek. Zárógondolatok Amint azt a bevezetőben kifejtettem, igyekeztem az egyes kompetenciákhoz rendelt témakörök közül úgy válogatni, hogy tanári munkámat, pedagógiai szemléletemet valamelyest reflektálni tudjam. Értékelve saját szakmai életutamat, azt lehet mondani, hogy a pedagógus kompetenciák, a pályám kezdetétől végigkísértek. Az elkötelezettség és a szakmai fejlődésért vállalt felelősségvállalás nélkül az előzőekben tárgyaltak nem valósulhattak volna meg, s ebből is következik, hogy a tanári kompetenciák egymással szorosan összefüggnek, s ezek birtoklása nélkül senki sem lehet elkötelezett, eredményes és lelkiismeretes pedagógus. Meggyőződésem, de a tapasztalatom is azt mutatja, hogy e témáról minden zenetanár velem egyformán gondolkozik, s ha feltennénk a kérdést, hogy: „Van-e, lehet-e jövőképe továbbra is a magyar zenekultúrának?” Válaszként ifjabb Sapszon Ferenc szavait szeretném idézni: ”…csak akkor, ha lesznek Kodály eszméivel átitatott megszállottak, jól képzett tanárok, akik tudnak felelősen és önzetlenül tenni egy

28

nemzetnyi, vagy annál is átfogóbb közösség érdekében”.

Szőnyi Erzsébet (szerk.): Kodály Zoltán nevelési eszméi a harmadik évezred küszöbén/ 1999./63.old.

28

40

Felhasznált Irodalom 

Ádám Jenő: A dal mesterei III.-EMB-1956/Z.2262.



Ádám J.: A dal mesterei V. - EMB-1960/Z.3118.



Ádám J.: A dal mesterei VII. a.- EMB- Z.4470.



Ádám Jenő: A dal mesterei VII.c.-EMB-Z.4472.



Ádám Jenő: A dal mesterei VIII.-EMB-1994/Z.13980.



Giovanni Battista Pergolesi: La serva padrona- Ricordi



Kodály Zoltán: Magyar Népzene III.-EMB- Z.2054.



Kodály Zoltán: Magyar Népzene X.-EMB-Z.2061.



Kodály Zoltán: Magyar Népzene XI.-EMB-Z.4637.



Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Zeneműkiadó Budapest 1974.



Rőth Márta: Gondolatok az énektanításról /MZMSZ – Metronóm Módszertani Füzetek /1999/1.



Szőnyi Erzsébet (szerk.): Kodály Zoltán nevelési eszméi a harmadik évezred küszöbén/ 1999/1.



Vass Lajos: Szép a páva - 25 Magyar népdal énekhangra zongorakísérettel/Zeneműkiadó-Z.6368.



/http://sepsi-refi.ro/index.php?esemeny=120/2015.01.30.

41

1.kép

42

2.kép

43

3.kép

44

4.kép

45

5.kép

46

6.kép

47

7.kép

48

8.kép

9.kép

49

10.kép

50

Szent László Kamarakórus 11.kép

Mezőkövesdi Hang-Stúdió 12.kép