Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban”

„A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában”

Kutatási jelentés

2012. március 12.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Cím: 1363 Budapest, Pf.: 49. Tel.: +36 1 235-7200 www.ofi.hu www.femip.hu

1

Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” (TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002) kiemelt projekt finanszírozásában.

Tartalomjegyzék

1

BEVEZETÉS .............................................................................................. 5

2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................... 5

3

KUTATÁS CÉLJA, HATÓKÖRE, HIPOTÉZISEI ............................................. 7

3.1

A kutatás célja, részfeladatai............................................................................... 7

3.1.1 A kutatás célja .................................................................................................. 7 3.1.2 A kutatás részfeladatai ....................................................................................... 7 3.2

A kutatás hatóköre ............................................................................................ 7

3.3

Hipotézisek ....................................................................................................... 8

4 4.1

A KUTATÁS MÓDSZERTANA ..................................................................... 9 Mintavétel......................................................................................................... 9

4.1.1 Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből ............................................. 9 4.1.2 Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből ...................................................... 10 4.2

Módszerek ....................................................................................................... 11

4.2.1 Jogszabályelemzés............................................................................................ 11 4.2.2 Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research) .......................................... 11 4.2.3 Magyar intézményi dokumentumok elemzése ....................................................... 11 4.2.4 Strukturált interjú ............................................................................................. 12 4.2.5 Kérdőív ........................................................................................................... 13

5

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE .......................................... 14

5.1

A fenntartható fejlődés fogalma .......................................................................... 14

5.2

A fenntarthatóság célrendszere .......................................................................... 17

5.3

A fenntarthatóság alapelvei................................................................................ 18

5.3.1 A holisztikus megközelítés elve........................................................................... 18 5.3.2 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve ................................. 19 5.3.3 Társadalmi igazságosság elve............................................................................. 19 5.3.4 Tartamosság elve ............................................................................................. 19 5.3.5 Integráció elve ................................................................................................. 19 5.3.6 Helyi erőforrások hasznosításának elve ............................................................... 19 5.3.7 Társadalmi részvétel elve .................................................................................. 20 5.3.8 Társadalmi felelősségvállalás elve ....................................................................... 20 5.3.9 Elővigyázatosság és megelőzés elve .................................................................... 20

2


5.3.10 A szennyező fizet elve ....................................................................................... 20

6

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A FELSŐOKTATÁSBAN ................................. 21

6.1

A fenntartható fejlődés és a felsőoktatás kapcsolata.............................................. 21

6.2

Nemzetközi törekvések, stratégiák a felsőoktatás területén ................................... 23

6.2.1 A hazai jogszabályalkotás hátterét jelentő és a szabályozást megalapozó nemzetközi folyamatok és dokumentumok............................................................................ 23 6.2.2 International Sustainable Campus Network (ISCN) ............................................... 26 6.2.3 Copernicus kezdeményezések ............................................................................ 29 6.2.4 A Felelős Üzleti Oktatás Alapelvei (PRME) ............................................................ 30 6.3

Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeinek fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata ....................................................................................................... 31

6.3.1 Célrendszer, küldetés, jövőkép, az intézmények szemlélete, stratégiája .................... 31 6.3.2 Minőségfejlesztés és fenntartható fejlődés ........................................................... 41 6.3.3 Támogató környezet ......................................................................................... 44 6.3.4 Kezdeményezések, jó gyakorlatok ...................................................................... 47 6.4

A fenntartható fejlődés hazai jogszabályi környezete ............................................. 51

6.4.1 Magyarország Alaptörvénye ............................................................................... 51 6.4.2 A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia .......................................................... 52 6.4.3 A fenntartható fejlődés felsőoktatási vonatkozású jogszabályi megjelenése .............. 54 6.5

A fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata a hazai felsőoktatási intézményekben .. 56

6.5.1 Intézményi definíciók ........................................................................................ 57 6.5.2 Az intézményi fenntartható fejlődési stratégiaalkotás folyamata, motivációs háttere . 60 6.5.3 A fenntartható fejlődés szemlélete az intézményi működés területein ...................... 63 6.5.4 Kezdeményezések, jó gyakorlatok ...................................................................... 67 6.5.5 Támogató környezet ......................................................................................... 71 6.6

Hazai intézményi minőségirányítási gyakorlat a fenntartható fejlődés tükrében ........ 74

6.6.1 A minőségfejlesztést célzó stratégiai tervek ......................................................... 74 6.6.2 Minőségirányítási rendszerek szabályozása .......................................................... 76

7

MEGÁLLAPÍTÁSOK, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ...................................... 81

7.1

Főbb megállapítások a hipotézisvizsgálat alapján .................................................. 81

7.2

Javaslatok ....................................................................................................... 86

7.2.1 Intézményi stratégiák megerősítése .................................................................... 86 7.2.2 Támogató környezet kialakítása ......................................................................... 87 7.2.3 Felsőoktatási intézmények minőségfejlesztése...................................................... 88 7.2.4 MAB követelményrendszer ................................................................................. 88

3


7.2.5 A képzési és kimeneti követelmények átvizsgálása ............................................... 88 7.2.6 A kutatási pályázati rendszer ............................................................................. 89 7.2.7 Diákjóléti szolgáltatások .................................................................................... 89 7.3

Fenntartható fejlődési szempontrendszer az intézményi minőségirányításhoz ........... 89

7.3.1 Intézményi stratégiai tervezés ........................................................................... 89 7.3.2 Intézményi minőségirányítási rendszer ................................................................ 93

8

MELLÉKLETEK ........................................................................................ 93

8.1

Kutatási terv .................................................................................................... 93

8.2

Elemzési szempontsor ....................................................................................... 93

8.3

Interjú vezérfonal ............................................................................................. 93

8.4

Kutatásban felhasznált intézményi dokumentumok gyűjtő táblázata ....................... 93

9

FELHASZNÁLT IRODALOM...................................................................... 94

4


1 Bevezetés Az

Oktatáskutató

és

Fejlesztő

Intézet

„Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” fejlődés

szempontjai

a

(a

továbbiakban

OFI)

mint

Megrendelő

a

TÁMOP 4.1.4. projektben indított „A fenntartható

felsőoktatás

minőségirányítási

gyakorlatában„

című

kutatás

lebonyolítására vonatkozó beszerzési eljárásban a Mondolat Iroda Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t (a továbbiakban Mondolat Iroda) hirdette ki nyertes Ajánlattevőként. A nyertes ajánlatban szereplő kutatási tervet az OFI és a Mondolat Iroda 2011. december 16án közösen véglegesítette, melynek alapján került lebonyolításra a jelen kutatás.

2 Vezetői összefoglaló A

fenntartható

fejlődés

–

hazai

és

nemzetközi

gyakorlaton

alapuló

–

egységes

szempontrendszerének összeállítását, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítését célzó kutatást a magyarországi felsőoktatási intézmények 25%-ában folytattuk le, valamint vizsgálat tárgyává tettünk 6 intézményt az Európai Felsőoktatási Térségből. A kutatás során a dokumentumelemzés, a kérdőíves felmérés és a strukturált interjú módszerét alkalmaztuk. A kutatási időszakban (2012. december 16. – 2012. március 12.) két alkalommal műhelymunkát szerveztünk, melyre a mintába tartozó hazai felsőoktatási intézmények delegáltak résztvevőket, valamint a Megrendelő képviselői vettek részt. Vizsgáltuk többek között, hogy a felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésében és minőségfejlesztésében, illetve ennek dokumentumaiban miként jelenik meg a fenntartható fejlődés gondolata. Jelen tanulmány 6.3. és 6.5. fejezeteiben külön kitérünk arra, hogy mely intézményi funkciókban és szolgáltatásokban jutnak érvényre a fenntarthatósági elvek. Ízelítő jelleggel

a

6.3.4.

és

6.5.4.

fejezetekben

kezdeményezéseket,

jó

gyakorlatokat,

bemutatunk

melyeket

a

olyan

európai

felsőoktatási

és

hazai

intézmények

a

fenntarthatóságra nevelési feladataik, társadalmi felelősségvállalási tevékenységük keretei között indítottak el a jövő generációk számára is „élhető élet” érdekében.

5


A kutatás során az eredeti, Brundtland-i fenntartható fejlődés fogalmat használtuk (ld. 5.1. fejezet), a fenntartható fejlődés természeti, társadalmi és gazdasági dimenzióban egyszerre gondolkodtunk, illetve a felsőoktatási intézmények tevékenységét e szerint vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények elsősorban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiára és a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXIX. törvény preambulumára

hivatkoznak

a

fenntarthatósági

célok

és

feladatok

intézményi

dokumentumokban való megjelenítésekor. Az európai felsőoktatási intézmények aktívak a fenntarthatósági

hálózatok létrehozásában, ilyen jellegű együttműködésekben. A hazai

felsőoktatási intézmények ezt formalitásnak tartják. Meghatározóbbak a partnerkapcsolatok, melyek befolyásolják a fenntarthatóságra vonatkozó intézményi tevékenységeket (gyakorlati képzés, kutatás-fejlesztés), azonban még ennél is jelentősebb a vezetés elkötelezettsége. Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeiben a minőségügy szintjén is megjelenik a környezeti elköteleződés, míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségfejlesztés kapcsolata nem releváns, bár néhány felsőoktatási intézmény már tett ez irányú lépéseket. A stratégiai tervezésben mind a vizsgált külföldi, mind pedig a hazai intézmények körében megjelentek a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor a magyarországi felsőoktatás esetében nem jellemzi az intézményi működés egészét. A kutatás a hazai felsőoktatási folyamatok olyan szakaszában történt, amikor a felsőoktatáspolitika változik, az intézményi szerveződés és dokumentáció átalakul. Mind az adatgyűjtés során történő levelezés, telefonos egyeztetés, valamint az interjúk is azt mutatják, hogy az intézményekben nagyfokú bizonytalanság uralkodik a stratégiai tervezés és intézmény-, illetve minőségfejlesztés területén. A szervezetfejlesztés sikerességének oldaláról nézve a javaslataink éppen e változási folyamatban tűnnek megvalósíthatónak. A magyarországi helyzetfelmérésre és az Európai Felsőoktatási Térségben láthatóan sikeres példák alapján az ágazati oktatás-irányítás és az intézményi minőségfejlesztési gyakorlat számára fogalmaztunk meg fejlesztési javaslatokat az intézményi stratégiai tervezésre, minőségfejlesztésre és minőségügyi szabályozásra, az intézmények MAB által történő értékelésére, a képzési és kimeneti követelmények átvizsgálására, a kutatási pályázati rendszerre, az intézményi diákjóléti szolgáltatásokra és támogató környezet kialakítására vonatkozóan. Elkészítettünk egy olyan szempontrendszert, mely ezeken a fejlesztési területeken segíti a felsőoktatási intézményeket az alapdokumentumaik és belső szabályozásaik fenntartható fejlődés tükrében történő újragondolásában.

6


3 Kutatás célja, hatóköre, hipotézisei A jelen felsőoktatás-kutatás során a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletet és gyakorlatot vizsgáltuk az intézményi minőség és stratégia tükrében.

3.1 A kutatás célja, részfeladatai 3.1.1 A kutatás célja A kutatás célja a fenntartható fejlődés – hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló – egységes szempontrendszerének összeállítása, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítése. A kutatás a TÁMOP 4.1.4. „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” című kiemelt projekt „L” részcél

–

Fenntartható

fejlődés,

minőségkultúra

feltételrendszerének

megalapozása,

a

szervezeti kultúra fejlesztése célhoz kapcsolódóan valósul meg.

3.1.2 A kutatás részfeladatai Az kutatás során az alábbi feladatok valósultak meg: 

A fenntartható fejlődés szempontrendszerének vizsgálata dokumentumelemzéssel, a hazai

és

uniós

irányelvek

figyelembe

vételével

a

hazai

működő

felsőoktatási

intézmények 25%-ában és 6, az európai felsőoktatási térséghez tartozó intézményben. 

A helyzetelemzés alapján egységes szempontrendszerre és ennek minőségirányítási rendszerekbe történő beépítésére vonatkozó javaslat kidolgozása a hazai ágazat és a felsőoktatási intézmények számára.



Műhelymunkák lebonyolítása a felsőoktatási intézmények képviselőinek bevonásával a felsőoktatási szereplők igényeihez igazodó szempontrendszer és a működésbe való beépítésre vonatkozó javaslatok kidolgozásához kapcsolódóan.

3.2 A kutatás hatóköre A

kutatási

célnak

megfelelően

a

kutatás

hatóköre

a

Magyarországon

működő,

az

Országgyűléstől állami elismerést kapott, az állam által fenntartott és a nem állami (magán, alapítványi, egyházi) fenntartásban működő felsőoktatási intézmények (egyetemek és főiskolák), továbbá az Európai Felsőoktatási Térség területén működő külföldi felsőoktatási intézmények.

7


3.3 Hipotézisek A kutatási tervben szereplő hipotéziseinket a mintában szereplő felsőoktatási intézmények minőségirányítási,

fenntarthatósági

megbízott

munkatársaival,

valamint

Megrendelővel

közösen véglegesítettük a 2012. január 5-ei műhelymunkán. 

A felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségügy kérdése összekapcsolódik,

a

minőségfejlesztési

programok/minőségirányítási

rendszerek1

szabályozási szintjén azonban ez nem minden esetben jelenik meg. 

A

minőségfejlesztési

intézmények

túlzott

programok elvárásokat

készítése,

megújítása

fogalmaznak

meg

a

során

a

felsőoktatási

fenntartható

fejlődés

vonatkozásában, melyeknek nem tudnak megfelelni. 

A külső szemlélő számára is aktívnak észlelhető civil és helyi, regionális társadalmi partnerkapcsolatokkal rendelkező, a fejlesztési munkákban közreműködő intézmények, karok nyitottabbak a fenntartható fejlődés szociális, gazdasági és környezeti elveinek, illetve gyakorlatainak befogadására, helyi szintű meghonosítására.



A minőségfejlesztési programmal, egyetemi polgárok aktív közreműködésére alapozott stratégiai tervezés során született fejlesztési tervekkel, fenntarthatósági stratégiával rendelkező intézmények környezeti és fenntarthatósági elköteleződése és ez irányú tevékenységei is jelentősebbek.



A

fenntarthatóság

a

képzésben,

kutatásban

és

működésben

ott

jelenik

meg

hangsúlyosabban, ahol a minőségfejlesztés visszacsatolási mechanizmusai kiépültek és ténylegesen működnek, ahol a minőségügy és fenntarthatóság iránt elkötelezett oktató kollégákat kiemelt vezetői támogatás és legalább minimális forrásallokáció segíti. 

Azon intézmények, ahol a karok, szakok, oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködés erősebb a képzések, kutatások egyéb szakmai programok tervezése, megvalósítása során, nyitottabbak a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges feltételek kialakítása iránt.



A karok és szakok közötti, illetve az oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködések, valamint a szervezeti integráció kedveznek a fenntartható fejlődés intézményi szintű feltételei megteremtésének.

1

Amennyiben a vizsgált mintában a Minőségfejlesztési programokon túl a felsőoktatási intézmény rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel.

8


4 A kutatás módszertana 4.1 Mintavétel A jelen kutatás hatóköre alapján két részmintával dolgoztunk. A mintavételi szempontokat az alábbiakban ismertetjük.

4.1.1 Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből A hazai részmintát a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.) 1. sz. melléklete alapján az államilag elismert, felsőoktatási intézmények közül a következő szempontok szerint határoztuk meg, fenntartva, hogy egy-egy felsőoktatási intézmény több szempontnak is megfelelhet. 

Fenntartás szerinti típus (állami, magán, alapítványi, egyházi);



Területi lefedettség;



Intézményi szerveződés (kutatóegyetem, egyetem, főiskola);



Képzési profili szerinti lefedettség (művészeti, műszaki stb.);



Hálózati szerveződés. 1. táblázat Copernicus tagság2

Intézmény Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

x

Edutus Főiskola Debreceni Egyetem

x

Dunaújvárosi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Közép-európai Egyetem, Budapest

x

Magyar Képzőművészeti Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem

2

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem

x

Szent István Egyetem

x

A Copernicus Chartát aláírt felsőoktatási intézmények. A Charta a fenntartható fejlődésre vonatkozó Brundtlandjelentés alapján kifejezetten a felsőoktatási intézmények számára fogalmaz meg alapelveket a fenntartható fejlődés előmozdítása tekintetében.

9


A kutatás során a minta megfelelőnek bizonyult, ugyanakkor az adatgyűjtés során 

az

egyik

egyházi

felsőoktatási

intézmény

rektora

hivatalosan

jelezte,

hogy

a

minőségirányítási rendszerének továbbfejlesztése, új stratégiai szervezeti egység kialakítása a kutatással egy időben történik, így – bár bizonyos területeken kifejezetten jó gyakorlatokat tudnának bemutatni – a kutatásban részt venni nem tudnak; 

egy másik egyházi intézmény nem küldött hivatalos választ, ugyanakkor információkkal sem segítette a kutatást, azokat a honlapon elérhető intézményi dokumentumokból gyűjtöttük össze;



egy vidéki főiskola a kutatással kapcsolatban küldött tájékoztató és adatkérő levelekre nem

válaszolt,

telefonon

információt

nem

tudott

adni, így

esetükben

csak

a

honlapjukon elérhető – nem teljes körűen rendelkezésre álló – dokumentációra támaszkodhattunk az elemzés során.

4.1.2 Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből Az elemzések során a területi eltérésekre is tekintettel kívántunk lenni, ezért a külföldi elemzendő országok kiválasztásánál figyelembe vettük a földrajzi megoszlást és a társadalmigazdasági eltéréseket is. Ily módon az észak-, nyugat- és közép-kelet-európai felsőoktatási intézmények kerültek ebbe a mintába. Az Európai Felsőoktatási Térségben a fenti megoszlás szerint 6 ország 1-1 felsőoktatási intézményét tettük elemzés tárgyává a kutatási téma szempontjából a vizsgálati szempontsor szerint. Ezen intézmények közül négy kapott kiválósági díjat kapott az International Sustainable Capmus Networktől (ISCN, 2. táblázat). 2. táblázat

Intézmény Göteborgs Universitet Universiteit van Amsterdam University of Bradford École polytechnique fédérale de Lausanne Leuphana Universität Lüneburg Charles University in Prague

Európai Felsőoktatási Térség x x x x x x

10

Terület

Ország

Észak-Európa Észak-Európa

Svédország Hollandia

Nyugat-Európa Nyugat-Európa

Egyesült Királyság Svájc

Nyugat-Európa

Németország

Közép-KeletEurópa

Csehország

ISCN díj x x x x -


4.2 Módszerek 4.2.1 Jogszabályelemzés A jogszabályi háttér feltérképezésének célja egyrészt annak vizsgálata volt, hogy a jogi szabályozás milyen mértékben írja elő vagy engedi érvényesülni a fenntartható fejlődési szempontok figyelembe vételét a hazai felsőoktatási intézményi működés során. Kerestük a hazai joganyagban a fenntartható fejlődés felsőoktatást érintő szabályozási elveket. Az intézményi szabályozások, útmutatások dokumentumait abból a szempontból vizsgáltuk, hogy milyen – más felsőoktatási intézmény számára is tanulságokkal szolgáló – saját eljárásokat, szabályozási elveket, szempontokat alakítottak ki.

4.2.2 Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research) A

magyarországi

felsőoktatási

intézmények

fenntartható

fejlődéssel

kapcsolatos

szemléletváltásának és a közös szempontrendszer kialakításának érdekében fontosnak tartjuk összegezni a külföldi tapasztalatokat, az Európai Felsőoktatási Térségben működő felsőoktatási intézmények jó gyakorlatait és működési problémáit. A desk research módszerrel lehetséges a külföldi

felsőoktatási

intézmények

saját

kutatási

eredményeinek,

illetve

az

érintett

felsőoktatási intézményekről szóló publikációkban szereplő adatok, tényezők megismerése. Ennek során a Kutatási tervben (8.1. fejezet) és a Felhasznált irodalomban (9. fejezet) egyaránt feltüntetett ENSZ, EU dokumentumokat és külföldi szakirodalmat használtuk fel.

4.2.3 Magyar intézményi dokumentumok elemzése A kutatási téma intézmény-specifikus háttéradatainak összegyűjtését és értelmezését a dokumentumelemzés módszerével valósítottuk meg. A kutatás során felhasználtunk minden olyan nyilvános, a felsőoktatási intézmények által közzétett vagy számunkra megküldött eredeti, hivatalos dokumentumot, amely a kutatási téma szempontjából releváns. A felsőoktatási intézmények azt jelezték vissza, hogy az Ftv. változásához igazodva átdolgozzák a stratégiájukat, mely dokumentációs változást is jelent a kutatással érintett intézményfejlesztési

tervekre

és

fenntartható

fejlődési

stratégiákra

nézve,

továbbá

a

minőségirányítási rendszerekre is kihat a törvényi változás abból kifolyólag, hogy megszűnik a minőségfejlesztési programkészítési kötelezettség.

11


Emiatt nem áll rendelkezésre teljes adatbázis (ld. 8. fejezet) a kutatás tárgyához kapcsolódó intézményi dokumentumokra vonatkozóan, hiszen egy részüket munkaanyag formájában csak helyszíni betekintés során volt lehetőségünk megismerni. A dokumentumelemzés módszere az egyes felsőoktatási intézményektől a kutatás céljából, kapcsolatfelvétel alapján begyűjtött alábbi dokumentumokat érintette – szintén eltérően a kutatási tervtől szélesebb körben vizsgálódtunk (vastagon szedve szerepelnek az eredetileg elemzésre szánt dokumentumtípusok): 

Minőségpolitika;



Minőségfejlesztési program;



Intézményfejlesztési terv;



Küldetésnyilatkozat, jövőkép;



Intézményi fenntartható fejlődési stratégia;



Egyéb

releváns

belső

munkafolyamatokra

hatnak,

szabályozó pl.

dokumentumok

minőségügyi

kézikönyvek,

(amelyek az

a

intézményi

minőségügyi testületek működési szabályzatai). A kialakult helyzet (ld. 4.1.1. fejezet) miatt a kutatási tervtől eltérően alkalmaztuk a kikérdezés (interjú, kérdőív) módszerét is.

4.2.4 Strukturált interjú A dokumentumelemzés módszerével gyűjtött adatokat kiegészítendő, többek között a fenntartható fejlődés intézményi definíciójára és a stratégiakészítés motivációjára, folyamatára vonatkozóan strukturált interjút készítettünk kilenc hazai felsőoktatási intézményben, azaz a vizsgálati minta felében. Az interjú igénye a 2012. január 5-ei műhelymunkán merült fel annak kapcsán, hogy a résztvevő intézményi delegáltak csupán – a megrendelői elvárásnak megfelelő – dokumentumelemzés módszerét nem tartották elégségesnek a hipotézisek vizsgálatához. A kutatócsoport a műhelymunkán felmerültek szerint összeállított egy interjú vezérfonalat (ld. 8.3. melléklet), mely hét blokkban tartalmaz kérdéseket: 

a fenntartható fejlődés fogalma;



a fenntartható fejlődési stratégia és motivációs háttere;



partnerkapcsolatok, interdiszciplináris kapcsolatok;



a stratégiai tervezés folyamata;



minőségfejlesztés;

12




együttműködések;



Fenntartható fejlődési stratégia és Minőségfejlesztési program közötti kapcsolatok.

A 3. táblázat bemutatja, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben milyen formában készültek el az interjúk. Amelyik intézmény vezetése, illetve az interjúalany nyitott volt, ott a technikai lehetőségekkel (skype, telefon) élve, az utazást kerülve készítettük el az interjúkat. 3. táblázat

Srsz.

Felsőoktatási intézmény neve

Interjú formája

1.

Budapesti Corvinus Egyetem

2.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

skype

személyes

Egyetem 3.

Debreceni Egyetem

személyes

4.

Edutus Főiskola

5.

Eszterházy Károly Főiskola

6.

Kodolányi János Főiskola

személyes

7.

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

személyes

8.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

személyes

9.


személyes

skype telefonos

Az interjúkon az intézményvezetés képviseltette magát. Az interjúalanyok a minőségfejlesztési vagy stratégiai rektorhelyettes, kancellár, főtitkár, dékán, a megbízott minőségirányítási vezető és a fenntartható fejlődési megbízott köréből kerültek ki. A személyes és telefonos interjúkon egyszerre két-három fő vett részt egy-egy intézményből.

4.2.5 Kérdőív A Mondolat Iroda párhuzamosan futó, a TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 program keretében zajló „A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje” című, 760 oktató véleményét tükröző online kérdőíves kutatás eredményeit is figyelembe vettük az adatok elemzése során. Felsoroltuk a minőségfejlesztésben célként megjelenő területeket, melyekhez az intézményében folytatott munka kapcsán írt gondolatot, képet kellett értékelni +2/-2 skálán, ahol a +2 a nagyon pozitív, a -2 a nagyon negatív jelentéssel bírt: 

a saját adminisztrációs feladatok teljesíthetősége;



az intézmény szolgáltatásainak elérhetősége;



a munkához szükséges tárgyi eszközök hozzáférhetősége;

13




az átadott tudás munkaerő-piaci igényekhez igazodása;



a szakmának megfelelő elméleti tudás átadása;



a szakmának megfelelő gyakorlati készségek átadása;



a munkatársak elméleti és gyakorlati képzettsége;



az átadott ismeretek, készségek kapcsolódása más tudományterületekhez;



az intézmény tudományos hírneve;



az intézmény szolgáltatásaival kapcsolatos panaszok kezelése;



a számonkérés átláthatósága;



a hallgatói visszajelzések felhasználása az oktatói munkában;



a munkatársi visszajelzések felhasználása az oktatói munkában;



a hallgatók szükségleteinek megértése;



személyes törődés a hallgatókkal.

Az ezekre adott válaszok részletes elemzése „A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje” című kutatási jelentésben olvasható. E tanulmányban csak azon területeket vettük figyelembe, melyek a fenntartható fejlődés intézményi feltételrendszerére vonatkozó hipotéziseink vizsgálatát segítik.

5 A fenntartható fejlődés értelmezése 5.1 A fenntartható fejlődés fogalma A fogalom leginkább a Gro Harlem Brundtland által vezetett Környezet és Fejlesztés Világbizottság által 1987-ben kiadott Közös Jövőnk Jelentés által vált ismertté. Eszerint fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné

a

jövő

nemzedékek

esélyét

arra,

hogy

ők

is

kielégíthessék

saját

3

szükségleteiket . Az Európai Unió 2006-ban elfogadott (2009-ben felülvizsgált) Fenntartható Fejlődés Stratégiája is a fenti definíciót használja. A Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (továbbiakban NFFS) mely a fogalom meghatározásaként a következőket rögzíti.

3

A hazai fordításban (Persányi, 1988) több helyen harmonikus fejlesztésként fordították, ami jobban felhívja a figyelmet a fejlesztők és a fejlesztés felelősségére. A szükségletek helyett helyenként igényeket írtak, ez utóbbi használata azonban definícióként magában hordozhatja a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválását, amely ellentétes lenne a jelentés üzenetével.

14


Ez a megfogalmazás is egyértelműen illeszkedik a fenti definícióhoz, melyet pontosít és részben célokat is tartalmaz: „A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása.” Jelen kutatásban a fentiek alapján fenntartható fejlődésen az eredeti értelmezést értjük, azaz „fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül,

hogy

veszélyeztetné

a

jövő

nemzedékek

esélyét

arra,

hogy

ők

is

kielégíthessék saját szükségleteiket”. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a fenntartható fejlődés, vagy a fenntarthatóság három alappillére a következő: 

környezet és a természet;



gazdaság;



társadalom.

Abban azonban az egyes szektorok érdekei szerint eltérések vannak, hogy ezen pillérek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A kutatócsoport a fenntartható fejlődés három pillérét (környezeti, társadalmi, gazdasági) nem egymás melletti három szektorként értelmezi, hanem úgy, hogy a környezet biztosítja az életfeltételeket, a társadalom pedig a gazdaság révén elégíti ki szükségleteit, miközben társadalmi és környezeti erőforrásokat használ fel.

15


1. ábra A környezeti, természeti (ökológiai), társadalmi és gazdasági rendszer egymásba ágyazottsága (Czippán, 2012)

A fenntartható fejlődés eredeti megfogalmazásában a fejlődés lehetséges értelmezésének kritikái, – melyek szerint nem lehet korlátlan módon fejlődni egy korlátos rendszerben, azaz a földi körülmények között (anyagi értelemben) nem lehetséges fenntartható gazdasági fejlődés – életre hívták a fenntarthatóság kifejezést. A fenntarthatóság kifejezés használata a fejlődés helyett azon folyamatok fenntartását, fenntarthatóságának biztosítását helyezi középpontba, melyek az emberiség számára hosszú távon is ember számára méltó létfeltételeket biztosítanak az egész Földön. Erre utal az is, hogy a Környezet és Természetvédelmi Lexikon 2002-es kiadásában egyaránt van „fenntartható fejlődés” és „fenntarthatóság” szócikk is. Mindkettő a Brundtland jelentésben szerelő értelmezésre alapoz: „Az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások a jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg” A közöttük levő különbség a fen említett ellentmondás különböző megközelítéséből fakad.

16


A dokumentumban, mivel egyértelműen megmondtuk, hogy a fenntartható fejlődés a mi felfogásunk szerint milyen viszonyrendszerben értelmezett, a dokumentumban a továbbiakban a fenntartható fejődés és fenntarthatóság kifejezéseket egymás szinonimájaként használjuk.

5.2 A fenntarthatóság célrendszere Az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája a meghatározás részeként az alábbi célokat vezeti le a fenti definícióból. 

Ez az Európai Uniónak a Szerződésben foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja; lényege: o

a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése;

o

a demokrácia, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartása;

o

beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget, köztük a nemek közötti egyenlőséget és a szolidaritást..



Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára – a fenntartható fejlődés egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világ érdekében elősegíti:



o

a dinamikus gazdaságot;

o

a teljes foglalkoztatottságot;

o

a magas szintű oktatást;

o

az egészségvédelmet;

o

a szociális és területi kohéziót;

o

a környezetvédelmet.

Ezzel teljesen összhangban állnak a Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadott NFFS értelmező részében a következő célok: o

A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint

a

társadalom

nyújtotta

szolgáltatásokhoz

és

intézményekhez

hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is.

17

való


o A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. o

A

természeti

erőforrásokkal

való

fenntartható

gazdálkodásnak

együtt

kell

érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. o

A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni; a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon.

A kutatás során a NFFS céljait iránymutatónak tekintettük.

5.3 A fenntarthatóság alapelvei Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények a fenntartható fejlődés alapelveit alkalmazni tudják működésük valamennyi területén, célszerű átgondolni, és esetenként rögzíteni, hogy mik ezek az elvek. Az NFFS szerint a fenntartható fejlődés alapelvei egyfelől a különböző ágazati fejlesztési stratégiák közötti összhang biztosítását segítik elő, másfelől ezek általános útmutatót nyújtanak a stratégia prioritásainak, konkrétabb céljainak és feladatainak, valamint a végrehajtás kereteinek, eszközeinek egységes szellemű meghatározásához. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt a következőket emeljük ki.

5.3.1 A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete.

18


5.3.2 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A fenntartható fejlődés középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket.

5.3.3 Társadalmi igazságosság elve El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat.

5.3.4 Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk.

5.3.5 Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni.

5.3.6 Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is.

19


5.3.7 Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali fenntartható

folyamatokra,

fejlődéssel,

a

annak

környezetre

vonatkozó

társadalmi-gazdasági

információkhoz.

és

környezeti

Javítani

kell

a

vonatkozásaival,

a

fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét.

5.3.8 Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést.

5.3.9 Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, – s ahol ez nem lehetséges – mérsékelni kell a természeti

rendszereket

és

az

emberi

egészséget

veszélyeztető

környezetkárosító,

környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat.

5.3.10

A szennyező fizet elve

Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik

valós

használatának

költségeit költségeit.

a

társadalom A

számára,

környezetkárosító,

beleértve

a

természeti

környezetszennyező

erőforrások

tevékenységet

folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat.

20


6 Fenntartható fejlődés a felsőoktatásban 6.1 A fenntartható fejlődés és a felsőoktatás kapcsolata Szinte valamennyi fenntartható fejlődéssel foglalkozó dokumentum, esemény hangsúlyozza a szemléletváltozás fontosságát és az oktatás, benne a felsőoktatás felelősségét a fenntartható fejlődés megvalósításához. A felsőoktatásból kerülnek ki a következő évek, évtizedek vezető gazdasági, műszaki és politikai

döntéshozói,

szemléletük,

a

világról,

annak

rendszerszerű

működéséről,

összefüggésekről, ok-okozati kapcsolatairól szerzett tudásuk, tapasztalataik, elkötelezettségük meghatározza, hogy milyen döntéseket fognak hozni. Mindemellett a felsőoktatásból kerülnek ki azok a leendő tanárok, akik az egész társadalom szemléletét, hozzáállását alakítják. Egy felsőoktatási intézmény működésével, működtetésével tanít, szemléletet alakít, tudást, életvitelt közvetít, befolyásolja a hallgatók, munkatársak és partnerek értékrendjét. Ráterelheti figyelmüket fontos kérdésekre, vagy egyszerűen „csak” normává érlelhet bizonyos viselkedési életviteli

mintákat.

használatáért,

Emellett

intézményként

környezetterheléséért,

az

önmagában

igazságos,

is

felelős

demokratikus,

saját

erőforrás-

jogszerű

feltételek

biztosításáért. Ugyanilyen fontos, hogy egy felsőoktatási intézmény környezete felelős intézményévé váljon, és részt vegyen – a hallgatók számára valós élethelyzetekre, problémákra való rálátást, felelős megoldás-keresést biztosító – kutató, fejlesztő együttműködésekben. Magyarországon zömmel a felsőoktatásban végeznek kutatásokat, fejlesztéseket. Fontos, hogy legyenek kutatások, amelyek megoldást keresnek napjaink súlyos, társadalmi, környezeti pénzügyi válságaira, szem előtt tartva, hogy ezeket csak rendszerben gondolkozva, a problémák ok-okozati összetett kapcsolatait, és a másik terület szempontjait figyelembe véve lehet megoldani.

21


2. ábra Czippán K., Kelen G., SoL Intézet, 2008

hD ,P s Sc zé M kép c, tt BS lnő dás k, fe tu ége ek, s sz ség k ké pes üdö ké attit

ja ód m s aé gy ztés r s tá ió ás fejle vác iák at t o nc k n ku in fere ció sek n ká dé ko bli űkö u p tm t yü eg kultúra,

s tá ta ok

ás at t ku

szinergiák

morális elkötelezettség egészségtudatosság környezettudatosság részvétel, esélyegyenlőség minőség-szemlélet Intézményfejlesztés

m

s té te öd űk

s té sz jle fe és ás y- a- od ás s t á án gi lk jí m er dá felú kod és lo n z l ál e ízga és, zdá zerz és v ez a es ed ítk kg zb ek ép ladé kö özl k l ” hu ld tás, ö „z állí sz

kommunikáció

g tsá ok zot t la ya ok so g pc beá atás a t k i y ál ti el lg le üz és h szo i m lis ná adal o gi árs re t

r tá

s

m al ad

i

e sz

re

p

A 2. ábra a fentiek szemléltetésén túl egyben illusztrálja a vizsgálati szempontsorunk egy részét is, nevezetesen azt a kérdést, hogy a felsőoktatási intézmények működésének mely területeire (oktatás, kutatás, partnerkapcsolatok, intézmény-üzemeltetés) és hogyan terjed ki a

Fenntartható

fejlődési

stratégia.

A

vizsgált

fenntartható

fejlődési

stratégiák,

intézményfejlesztési tervek és az interjúk válaszokat adnak arra, hogy milyen elképzelések, gyakorlatok léteznek az előbb említett területeken. Az eredményeket a 6.5. fejezetben írjuk le.

22


6.2 Nemzetközi törekvések, stratégiák a felsőoktatás területén 6.2.1 A

hazai

jogszabályalkotás

hátterét

jelentő

és

a

szabályozást

megalapozó nemzetközi folyamatok és dokumentumok 6.2.1.1 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődés megteremtését szolgáló tevékenysége A Johannesburgban, 2002-ben megtartott Fenntartható Fejlődés Világcsúcsot követően ENSZ 57. közgyűlése, 2002. december 20-án a 2005 és 2014 közötti időszakot „A Fenntarthatóság fejlődését szolgáló oktatás” évtizedének nyilvánította,

melynek témafelelőse az ENSZ

Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO lett. Az oktatást a fenntartható fejlődés fókuszába helyező kezdeményezés az 1992-ben megrendezett riói „Környezet és Fejlődés”

világkonferencián

–

„Feladatok

a

XXI.

századra”

címmel

–

elkészült

záródokumentumának (AGENDA21) megállapításaiból táplálkozik. A speciális dekádot elindító ENSZ-határozat felhívást jelentett a kormányok számára, hogy kiemelten vállaljanak szerepet a fenntartható fejlődésre való felkészülésben, a társadalom felkészítésében. Határozott felkérést fogalmazott meg a dokumentum arra vonatkozóan, hogy a fenntartható fejlődés szempontjait építsék be nemzeti oktatási koncepciójukba és stratégiájukba, teremtsenek megfelelő környezetet a fenntarthatóság céljainak elérését segítő tanuláshoz, a formális oktatási rendszerben, az óvodai neveléstől a felsőoktatásig, valamint a nem formális és informális tanulásban egyaránt. Az Évtized programja az intézményi oktatás szerepe mellett kiemeli a nem kormányzati szervezetek és a társadalom valamennyi résztvevőjének szerepét és a folyamatba történő bevonásuk szükségességét. A „Fenntarthatóság fejlődését szolgáló oktatás” évtizedének célkitűzései a következők: 

a fenntartható fejlődés általános törekvéseinek megjelenése az oktatásban és a tanulásban;



az érdekelt felek közti kapcsolatok és hálózatok elősegítése;



lehetőség biztosítása a fenntartható fejlődés által kínált jövőkép finomítására és az átmenet elősegítésére, az oktatás, illetve a társadalom tudatosságának növelése minden területén;



a tanítás és a tanulás minőségének növelése;



stratégiák kidolgozása minden szinten a fenntarthatóság oktatásának és tanulásának ösztönzése érdekében.

23


Az UNESCO az ENSZ felkérésére megalkotta az évtized nemzetközi és nemzeti programjainak kereteit meghatározó a Nemzetközi Végrehajtási Tervet (IIS). Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) elkészítette az Oktatás a Fenntarthatóságért Stratégiát, mely az évtized kezdeményezésével

összhangban

levő,

hosszabb

távra

szóló

stratégiai

dokumentuma,

amelynek célja, hogy ösztönözze a kormányzatokat a fenntarthatóság pedagógiájának fejlesztésére és beépítésére formális- és nem formális oktatási rendszerükbe, az informális oktatásba-nevelésbe. A stratégiát 2005 márciusában fogadta el a környezetvédelemért és oktatásért felelős miniszterek találkozója Vilniusban. Ezen a találkozón Magyarország is aláírta a stratégiához való csatlakozást. Az

Oktatás

a

Fenntarthatóságért

Stratégia

célkitűzései,

amelyek

hozzájárulnak

a

fenntarthatóság pedagógiájának oktatási rendszerbe történő beépüléséhez, a következők: 

biztosítani kell, hogy a politika, a szabályozói és a működtetői keretek támogassák a fenntarthatóságra nevelést, oktatást, tanulást;



elő kell mozdítani a fenntartható fejlődést a formális, a nem formális és az informális tanuláson keresztül;



fel kell vértezni az oktatókat azzal a képességgel, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát beillesszék a tanításba;



biztosítani kell, hogy a fenntarthatóság pedagógiájának megfelelő anyagai és eszközei elérhetőek legyenek;



bátorítani kell a fenntarthatóság pedagógiájának kutatását és fejlesztését;



minden szinten erősíteni kell a fenntarthatóság oktatásával, tanulásával kapcsolatos együttműködést az UNECE- régióban.

6.2.1.2 Az EU Fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiája és a Fenntarthatóság oktatására vonatkozó Tanácsi következtetés Az Európai Tanács 2001-ben, Göteborgban fogadta el az Európai Unió első fenntartható fejlődési stratégiáját, melyet a Johannesburgban megtartott ENSZ Világcsúcson született eredmények hatására a következő évben egészített ki. A stratégia megújítására az első alkalommal 2006-ban, a Bizottság által 2004-ben elrendelt átfogó vizsgálat alapján, legutóbb pedig az UNESCO 2009-ben, Bonnban megtartott világkonferenciáját követően került sor.

24


Az Európai Tanács 2010. november 19-én kiadott, a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról szóló

következtetései

átfogó

képet

vázolnak

fel

a

témakör

oktatási

szektort

érintő

lehetőségeiről, az érvényesíthetőség eszközeiről, a szereplők elvárt közreműködéséről. Az oktatási

szektor valamennyi szintjét megemlítve a szabályozó dokumentumban a

fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével határozzák meg az élethosszig tartó tanulás elvárt működését: a fenntartható fejlődést szolgáló oktatást végrehajtása során úgy kell minden oktatási szinthez hozzáigazítani, hogy figyelembe vegye az egyes szintek sajátosságait. Az iskola előkészítő oktatás elkezdheti a folyamatot, olyan alapértékeket, alapismereteket és alapvető viselkedési mintákat mozdítva elő a gyermekeknél, amelyek később

a

fenntarthatósággal

kapcsolatos

további

tanulás

alapjául

szolgálhatnak.

A

fenntartható fejlődést szolgáló oktatás az alapfokú oktatásban és a középfokú oktatás alsó szintjén összpontosíthat a figyelemfelkeltésre és a kulcskompetenciák fejlesztésére, és azt az adott helyzet és a tanulás későbbi szakaszainak figyelembevétele céljából ki lehet igazítani. A fenntartható fejlődést szolgáló oktatást a szakképzés és a felsőoktatás szintjén meg kell erősíteni, és a figyelemnek a speciálisabb készségek és a különböző szakmákhoz szükséges kompetenciák fejlesztésére, valamint az olyan kérdések kezelésére kell összpontosulnia, mint például az egyének és a közösségek felelős döntéshozatala vagy a vállalati társadalmi felelősségvállalás témaköre. A

Tanácsi

következtetés

kiemelten

foglalkozik

a

tanárképzés

jelentőségével

is:

„a

tanárképzésnek és továbbképzésnek kulcsszerepet kell kapnia a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás távlatainak a kialakításában és annak meghatározásában, hogy miként lehet azt konkrétan megvalósítani az iskolákban, a szakképzésben és a felsőoktatási intézményekben. Attól függően, hogy általában mit tanítanak, a tanárok és az oktatók az oktatás és képzés minden szintjén számos sajátos pedagógiai kihívással néznek majd szembe egy olyan transzverzális tantárgy tanításakor, mint amilyen a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás, és ezért megfelelő képzésre lesz szükségük”. 4

4

Az Európai Unió Tanácsának 2010. november 19-i következtetései a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról (2010/C 327/05), 8. pont - a Tanács vélekedése.

25


Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok számára konkrét felkérést fogalmaz meg a fenntartható fejlődés oktatási szektorban való érvényesülésnek elősegítésére. „Hozzák meg a megfelelő intézkedéseket az adott – helyi, regionális vagy országos – illetékességi szinteken, ezzel ösztönözve a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás továbbfejlesztését és alkalmazását, és azt, hogy az minden szinten beépüljön az oktatási és képzési rendszerekbe, a nem formális és az informális tanulás, valamint a formális tanulás területén egyaránt”.5

6.2.2 International Sustainable Campus Network (ISCN)6 6.2.2.1 Fenntartható Campus Charta A Nemzetközi Fenntartható Campus Hálózat – Globális Egyetemi Vezetők Fóruma7 (ISCNGULF) a Világgazdasági Fórummal 8 közösen alkotta meg a Fenntartható Campus Chartát. A Charta a felsőoktatási intézmények számára közös keretet nyújt, hogy kinyilváníthassák elkötelezettségüket a fenntartható campus megvalósítása. Csatlakozásukkal kapcsolatba kerülnek a hasonló célokat valló intézetekkel világszerte, és a jelentések révén megoszthatják tapasztalataikat. A Charta három egymásba ágyazott alapelve a következő: 

a természet és a társadalom tiszteletének bizonyítására, fenntarthatósági szempontokat figyelembe kell venni a campusokon levő épületek tervezése, kivitelezése, a felújítása és működtetése során;



a hosszú távú fenntartható campus-fejlesztés érdekében a környezetvédelmi és szociális célokat be kell építeni a campus egészére kiterjedő tervezésbe, a célok kitűzésébe;



annak érdekében, hogy a szervezet küldetése összhangba kerüljön a fenntartható fejlődéssel,

a

felszerelések,

a

kutatások

és

az

oktatás

kapcsolják

össze

egy

fenntarthatóságot szolgáló „élő laboratóriummá”.

5

Az Európai Unió Tanácsának 2010. november 19-i következtetései a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról (2010/C 327/05), a tagállamoknak szóló tanácsi felkérés. 6 International Sustainability Campus Network http://www.international-sustainable-campus-network.org/table/about/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 7 Global University Leaders Forum http://www.weforum.org/academic-networks (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 8 World Economic Forum http://www.weforum.org/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

26


3. ábra A Fenntartható Fejlődés Charta alapelvei

A Charta aláírói számára a jelentések elkészítéséhez készült egy Útmutató, amely az amerikai Fenntarthatóság Fejlesztése a Felsőoktatásban Egyesület 9 által az Egyesült Államokbeli és Kanadai felsőoktatási intézmények számára kidolgozott STARS 10 rendszerre épít, és figyelembe veszi az Egyesült Királyságban működő Felsőoktatás – Környezeti teljesítményfejlesztés (HEEPI)11 tapasztalatait is. Az útmutató bevezetője szerint a Charta aláírói kijelentik, hogy a kutatási és felsőoktatási szervezetek különleges szerepet játszanak a fenntarthatóbb jövőhöz szükséges technológiák, stratégiák, állampolgárok és vezetők fejlesztésében. A jelen Charta aláírása a szervezet nyilvános elköteleződését képviseli, hogy a működését, kutatását és oktatását összehangolja a fenntarthatóság céljaival. Vállaja, hogy: 

az ISCN/GULF 3 alapelvét végrehajtja;



konkrét és mérhető célokat fogalmaz meg mindhárom alapelvre, és törekszik azok megvalósítására;



rendszeres és nyilvános jelentést készít a szervezet ez irányú teljesítéséről.

9

Association for the Advancement of Sustainability in Higher Education https://stars.aashe.org/pages/about/history/stars-10.html (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 10 Sustainabilty Tracking Assesing and Rating System (STARS) https://stars.aashe.org/pages/about/history/stars-10.html (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 11 http://www.heepi.org.uk/ (Utolsó letöltés:2012.02.29.)

27


A Hálózathoz csatlakozott tagok számára az útmutató abban nyújt, segítséget, hogy 

mindhárom alapelvhez illeszkedően be tudják mutatni az alapelv megvalósítását támogató menedzsment eszközöket és megközelítéseket;



be tudják azonosítani a jelentés számára azokat a területeket, melyeken számokkal be tudja mutatni a beazonosított célok felé történt előrehaladás mértéket;



beszámoljanak azokról a kezdeményezésekről, amelyek közelebb viszik az alapelvek területén kitűzött céljaik megvalósításához.

Az alapelvek alatti bontásban konkrét példákat is adnak a környezeti és szociális szempontú célok kitűzéshez, a teljesítmény értékeléséhez. A Chartát Európából 10 intézmény írta alá, közöttük a kutatásba kiválasztott egyetemek közül a Göteborgi Egyetem és a Lausanne-i Műszaki Főiskola.

6.2.2.2 Fenntarthatósági Campus Kiválósági Díj12 Az

ISCN

Fenntarthatósági

Campus

Kiválósági

díjjal

azokat

a

Campus

projekteket,

eredményeket kívánják jutalmazni, melyek jól szemléltetik az irányítást, a kreativitást, a hatásosságot és a kimagasló működést. Évenként hirdetik meg, a Charta alapelveinek megfelelően az épület, campus, integráció kategóriában, melyet kiegészít egy hallgatói irányítás kiválósági díj. A jelentkezőknek a tagok számára kidolgozott útmutató szempontjaival összecsengő kérdésekre adott válaszokkal kell pályázniuk. A Lausanne-i Műszaki Főiskola 2009-ben kapta meg az Építésért Kiválósági Díjat, a Lüneburgi Leuphana Egyetem a Vezetésért, a Bradford Egyetem a Hatásosságért, az Amszterdami Egyetem pedig a Co2semleges számítógépterem Hallgatói projektért kapott 2010-ben kiválósági díjat.

12

A díj eredeti, angol nyelvű megnevezése ISCN Sustainable Campus Excellence Awards.

28


6.2.3 Copernicus kezdeményezések 6.2.3.1 Copernicus Charta A Copernicus hálózatot 1988-ban indította útjára az Európai Rektori Konferencia (CRE), amely a mai Európai Egyetemi Szövetség (EUA) egyik elődjének tekinthető. 1993-ban született meg a Copernicus Charta, melynek aláírásával 2005-ig 326 európai egyetem, (közöttük 12 magyar intézmény) nyilvánította ki, hogy az alábbi területeken lépéseket tesz a fenntarthatóság felé: 

a tudás terjesztése;



az egyetemi alkalmazottak oktatása;



együttműködés;



folyamatos oktatási programok;



hálózatépítés;



interdiszciplinaritás;



intézményi elköteleződés;



környezeti etika;



környezeti nevelési programok;



technológiai információcsere.

6.2.3.2 Copernicus Campus és Útmutató A Charta aláíróinak támogatására alakult meg a Copernicus Campus, illetve annak elektronikus honlapja. A Charta szellemiségét és a felsőoktatás terén végbement változásokat a fenntarthatóságra oktatást sürgető és segítő dokumentumokat figyelembe véve 2007-ben elkészült a minőségbiztosítási szempontból is hasznos támpontokat adó Copernicus útmutató a fenntartható fejlődéshez az Európai Felsőoktatási Térség számára: Hogyan építsük be a fenntartható fejlődés elveit a Bolognai folyamatba?13 Az útmutató négy területre terjed ki: 

a fenntartható fejlődés beépítése a képzési rendszerbe (modul-szerkezet);



a fenntartható fejlődés beépítése a képzési és kimeneti keretrendszerbe;



a fenntartható fejlődés beépítése e minőségbiztosításba;



az Európai Felsőoktatási Térség szociális szempontjainak (dimenziójának) és vonzóvá tételének erősítése a fenntartható fejlődés beépítése által. 14

13 14

Winkelman, 2007 Sajnos a hálózat korábbi honlapja nem érhető, így az útmutató használatáról, az annak alapján készült estleges jelentésekről nincs jelenleg elérhető információnk.

29


6.2.3.3 Copernicus Szövetség – Copernicus Charta 2.0 Szintén 2007-ben a Copernicus Campus egyetemeinek egy csoportja, úgy döntött, hogy aktívabbá kívánja tenni az egész hálózatot, ezért 2010-ben megalapították a Kopernikusz Szövetséget, és 2011-re elkészítették a Copernicus Charta frissített változatát Copernicus Charta 2.0 néven. A megújított Charta tükrözi a hálózat új céljait és nagyobb elkötelezettséget vár tagjaitól fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás mellett az alábbi területeken: 

a felsőoktatási intézményekben;



az oktatás egészében;



a társadalom egészében;



az egyetemi hálózatokban.

6.2.4 A Felelős Üzleti Oktatás Alapelvei (PRME)15 A kezdeményezés az üzleti oktatással foglalkozó intézmények számára kíván a folyamatos fejlődéshez segítséget adni annak érdekében, hogy képesek legyenek a vezetők új nemzedékét felkészíteni a XXI. században az üzleti világ és a társadalom előtt álló összetett kihívásokra

válaszokat

találni.

A

jelen

akadémiai

környezetben

már

megjelent

a

fenntarthatóság és a felelős társadalmi szerepvállalás, de nem ágyazódott be igazán. Ezért a PRME erre hívja fel az üzleti iskolák és egyetemek figyelmét. A kezdeményezéshez csatlakozó felsőoktatási intézmények számára hat vezérlő alapelvet fogalmaztak meg: 4. táblázat

A felelős üzleti oktatás alapelvei Szándék Értékek Módszer

Kutatás

15

A hallgatók felkészítése ara, hogy képesek legyenek általában az üzleti világ és társadalom fenntartható értékeit előállítani és egy befogadó és fenntartható globális gazdaságért dolgozni. A kutatási és oktatási tevékenységek hozzáillesztése a globális társadalmi felelősségvállalás értékeihez, ahogy a nemzetközi kezdeményezések, (mint például az ENSZ Global Compact) bemutatják. Olyan oktatási keretek, anyagok és folyamatok kidolgozása, melyek támogatják a felelős vezetővé váláshoz szükséges a hatékony tanulást és tapasztalatszerzést. Kiemelkedő szerepet bizonyító elméleti és gyakorlati kutatások indítása arra vonatkozóan, hogy a vállalatok szerepe, dinamikája, hatása hogyan járul hozzá a fenntartható társadalmi, környezeti és gazdasági értékek előállításához.

http://www.unprme.org/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

30


A felelős üzleti oktatás alapelvei Együttműködés Párbeszéd

Kapcsolat fenntartása az üzleti vállalatok vezetőivel, hogy megismerjék az ő kihívásaikat a társadalmi felelősségvállalás területén, továbbá, hogy közösen fedezzék fel ezen kihívások kezelésének módjait. Az oktatási, üzleti, állami, civil, fogyasztói és média szervezetek, más érdeklődő csoportok, érdekeltek párbeszédének támogatása a fenntarthatóságot és a globális felelősségvállalást érintő kérdésekben.

A PRME kezdeményezéshez a vizsgált külföldi egyetek közül négy, illetve annak egy-egy üzleti oktatással foglalkozó egysége is csatlakozott: az Amszterdami Egyetem, a Bradford Egyetem Menedzsment Iskolája, a Göteborgi Egyetem Üzleti, Gazdasági és Jogi Iskolája és a Lausanne-i Műszaki Főiskola.

6.3 Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeinek fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata A vizsgálatba olyan intézményeket vontunk be, akik valamilyen kapcsolatban állnak a Nemzetközi

Fenntartható

rendezvényeken).

Ebből

Campus

Hálózattal

következik,

kötelezettségük egyértelmű. Továbbá

hogy a

(tagok,

díjazottak,

fenntartható

kutatás során

fejlődés előtérbe

vagy

részt

megvalósítás

került

vettek iránti

dokumentumok

mennyiségét befolyásolhatta az, hogy az adott intézmény honlapja mennyire felhasználóbarát, azaz milyen valószínűséggel érhetők el a keresett információk. Ennek megfelelően a kigyűjtött információk összehasonlításra semmiképpen sem használhatók, azonban mintaként, a lehetséges megközelítések megismerésére, jó gyakorlatokként kifejezetten hasznosak.

6.3.1 Célrendszer, küldetés, jövőkép, az intézmények szemlélete, stratégiája A vizsgált intézményekben a fenntarthatóság egyaránt előfordul komplex, egész intézményt átfogó szemléletként és vezérlő elvként. Ilyenkor az intézmény küldetésében, stratégiai tervében és speciális programokban is megtalálható, és a környezeti, társadalmi és gazdasági célokat egymással összhangban fogalmazzák meg. Ahol nem ennyire átfogó a szemlélet, ott általában a fenntarthatóság környezetvédelmi oldala erősebb és főként infrastrukturális vagy egy intézeti egység profiljaként találkozunk vele.

31


A Lüneburgi Leuphana Egyetem küldetésében is megjelenik a fenntarthatóság. A küldetés három

területet

határoz

meg:

Humanisztikus,

Fenntartható

és

Proaktív

egyetem.

A

fenntartható egyetem küldetése: Az oktatáson és a kutatáson keresztül Leuphana hozzájárul a társadalom fenntartható fejlődéséhez.

Ezek közül

kiemeli

a komplexitás kezelését, a

problémamegoldás interdiszciplináris megközelítését, a hallgatók bevonását felelős, önmaguk irányította tanulásba, a társadalmi felelősségvállalásra, és a fenntartható jövő alakítására irányuló a szándék kialakítását. A 2008-ban készült Intézményfejlesztési Terv16 célokat kitűző első bekezdésében úgy fogalmaznak, hogy az egyetem a kutatásival és az oktatásával hozzá kíván járulni a társadalom előtt álló nyomasztó kihívásokra válaszoló fenntartható megoldások fejlesztéséhez. A fenntarthatóság a későbbiekben is megjelenik, mint a környezet, gazdaság, társadalom összhangjának megteremtése. A fenntarthatóság gondolata sok helyen előkerül olyan felfogásban, hogy az élet természetes alapfeltételei

veszélyben

vannak,

növekszik

a

társadalmi

és

személyi

szakadék

és

egyenlőtlenség, valamint, hogy felelősséggel tartozunk a jövő generációi felé. A honlapon barangolva úgy tűnik, hogy a Leuphana Egyetem az egyetemi élet majd minden területén figyelmet fordít arra, hogy megjelenítse a fenntarthatóság ismérveit a kutatásoktól kezdve egészen az egyetemi arculatáig. Az egyetem az oktatásban, kutatási projektekben, konferenciák

megtartásán

és

az

egyetemi

adminisztráción

keresztül

is

próbál

egy

fenntarthatóságot szolgáló innovatív modellt kiépíteni. Egy 80 oldalas jelentésben „Steps in the future” ecseteli az egyetem, hogyan lehet a fenntarthatóságot belevinni az egyetemi élet mindennapjaiba.

16

Universitätsentwicklungsplanung Leuphana Universität Lüneburg ab 2008 http://www.leuphana.de/fileadmin/user_upload/ueberleuphana/files/Entwicklungsplan.pdf (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

32


A Bradfordi Egyetem fenntarthatóság iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a honlapjára17 kitett „Intézményi stratégia, küldetés és politika” cím alatt közvetlenül megjelenik a „Fenntarthatóság és Ecoversity”18 politika is. Ebben a stratégiában az intézmény 4 fő célkitűzés találkozásában fogalmazza meg fenntarthatósági elképzeléseit: 

dolgozni a fenntartható oktatás érdekében – a hallgatókon, az alkalmazottakon, a helyi közösségen és a munkaadókon keresztül törekedni a készségek és ismeretek bővítésén keresztül a fenntartható fejlődésre;



dolgozni az egészséges környezet érdekében – védeni a környezetet azáltal, hogy minimalizáljuk a források felhasználását, és a kibocsájtást, mindamellett, hogy fejlesszük a minket körülvevő környezetet;



dolgozni a szociális jóllét érdekében – létrehozni egy zöldebb, biztonságosabb környezettet, melyben a hallgatók, a dolgozók és a helyi közösség képes aktívan élni, tanulni és kommunikálni egymással;



dolgozni a virágzó gazdaság érdekében - fejleszteni a kutatást, az innovációt és a tudástranszfert, hogy a hallgatókat, az egyetemet, a várost és a régiót eljuttassák jobb, virágzóbb gazdaságba.

Az üzleti stratégia „Corporate Strategy: Making Knowledge Work 2009–2014”19 kialakításába, formálásában közel 1800 főt vontak be a személyzet, a hallgatók, a kulcspartnerek és a távolabbi érintettek köréből. A visszajelzések megismerését és beépítését segítendő 29 különböző rendezvényt, eseményt tartottak. A 2014-re kitűzött hat cél között szerepel többek között a társadalmi egyenlőséghez és igazságossághoz való hozzájárulás, és az, hogy a tanulásban, a kutatásokban és a vállalkozásokban is a fenntartható fejlődés alapelveit veszik figyelembe, valamit hogy 2014-re az egyetem nemzetközileg és nemzetileg elismert vezető intézménye lesz a fenntarthatóságnak.

17

http://www.bradford.ac.uk/about/StrategiesPoliciesMissionandValues/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/about/StrategiesPoliciesMissionandValues/sustainability-and-ecoversity/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 19 http://www.bradford.ac.uk/media/UniversityofBradford/AllFiles/Documents/making-knowledge-work-2009.pdf (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 18

33


A közösségi együttműködési programjukban (Community Partnership)20 is hangsúlyozzák, hogy a dokumentumot az UNESCO Fenntarthatóságra oktatás alapelveire építik, kiemelten a társadalmi igazságosságra, az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartására, a generációk közötti

igazságosságra,

a

társadalmi

és

gazdasági

igazságosság

megteremtésére,

a

toleranciára és a békére. Az egyetem az ingatlanokról szóló honlapján létrehozott egy Környezetgazdálkodási alhonlapot mely alatt szabad hozzáférést biztosítanak a környezetterhelésekkel kapcsolatos adatokhoz a kapcsolódó

stratégiákhoz

és

környezeti

teljesítésekhez.

Itt

érhető

el

az

egyetem

Környezetvédelmi Stratégiája21 (Environmental Strategy). A Környezetvédelmi Stratégia három fejezetből áll, melyek:   

Environmental Policy; Service Level Agreement; Carbon Management.

A Bradfordi Egyetem 2011. évben elfogadott Környezetvédelmi Politikája22 („Environmental Policy”)

jelentős

környezeti

hatásokként

jelöli

meg

a

hulladéktermelést,

a

fosszilis

tüzelőanyagok az energiafelhasználás és a közlekedés által történő káros-anyagkibocsátást. A leírás szerint az egyetem az úgynevezett Ecoversity Programon keresztül próbálja meg a fenntarthatóságot a döntéshozatali folyamatok középpontjába állítani. A Politika támaszkodik a Vállalati Stratégiára „Corporate Strategy” és kijelenti, hogy annak egyik kulcseleme az egyetem azon célja, hogy világelső legyen a fenntarthatóság szervezeti kultúrába való beágyazásában. Annak érdekében, hogy a környezetre gyakorolt hatásaikat minimalizálják és folyamatosan javítsanak környezetvédelmi teljesítményükön, végeztek egy kiindulási környezetvédelmi vizsgálatot, melyhez mérhetik teljesítményüket. A Környezetvédelmi Menedzser (Environment Manager) és a Vezető Vagyongazdálkodási Csoport (Estates Senior Management Group) az Ecoversity Feladattámogatási Csoportjával (Assistance of the Ecoversity Task Groups) évente meghatározza a környezetvédelmi célkitűzéseket és feladatokat.

20 21 22

http://www.brad.ac.uk/community-partnerships/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/estates/environment/Strategy/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/estates/environment/Strategy/environmental-policy/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

34


A Bradfordi Egyetem Környezetvédelmi Politikája meghatározza az eljáró és a felelős szervezeteket, személyeket, és három területen szorgalmaz beavatkozást: 

környezeti menedzsment és jogi teljesítés;



környezeti hatás csökkentése;



kommunikáció, figyelemfelkeltés, bevonódás.

Az előzőeken túl elfogadott Környezeti szolgáltatási szint egyezmény

23

(Environmental Service

Level Agreement) hat részre tagoltan jelenik meg: 

környezetmenedzsment;



szén-és energiatakarékosság;



víztakarékosság;



biodiverzitás-védelem;



hulladékok csökkentés, hasznosítás, újrafeldolgozás és ártalmatlanítás;



utazástervezés.

Az írás számtalan helyen említ és támaszkodik más dokumentumokra, mint pl.: 

Környezetközpontú Irányítási Rendszer (Environmental Management System - EMS);



Éves Környezetvédelmi Cselekvési Tervek (Annual Environmental action Plans);



Környezetvédelmi Politika (Environmental Policy);



5 éves CO2 redukálási terv (Five year carbon savings plan);



5 éves utazási terv (Five year travel plan).

Megemlít

olyan

technikákat

is

melyek

a

minőségfejlesztésből

ismeretesek,

például

benchmarking az épületek energiahatékonyságának megítélésénél. A Bradfordi Egyetem CO2 Gazdálkodási Tervét24 (Carbon Management Plan) az egyetem tanácsa

2011-ben

hagyta

jóvá.

Az

ehhez

kapcsolódó

végrehajtási

terv

megalkotása

folyamatban van. A terv egy bázisévhez 2005/2006-hoz viszonyítva követi nyomon az intézmény CO2 kibocsátását. A tervben a minőségirányításnál megszokott folyamatábrák láthatók (4. ábra).

23 24

http://www.bradford.ac.uk/estates/environment/Strategy/service-level-agreement/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/estates/environment/Strategy/CarbonManagement/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

35


4. ábra

BEC: Épület és vagyon bizottság EAG: Ecoversity akció csoport ASPC: Akadémiai stratégiai és teljesítmény bizottság

A Lausanne-i Műszaki Főiskola (École Polytechnique Fédérale De Lausanne EPFL) honlapján önálló fejezet készült Fenntartható Campus címen.25 A campus koordinálja, fejleszti és támogatja mindazon kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a gazdasági, környezeti és társadalmi egyensúlyt az főiskola campusán, az egyetemekhez köthető kettős dimenzióban: infrastruktúrában és tudományban egyaránt.

25

http://developpement-durable.epfl.ch/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

36


A honlap szervezéséből látszik, hogy az EPFL szintén a három alappillér szerint szervezi a fenntarthatósági tevékenységeit, ám a felsőoktatási intézmény lévén emellé beemeli a tudást is önálló tevékenységi területként. A társadalmi címszó alatt jelennek meg az egészséget és jól-létet, prevenciót és segítségnyújtást, sportot és a egészséges táplálkozást támogató „Zöld villa” projekt26. A környezetvédelem alatt a RUMBA projekt található, melyről a jó gyakorlatok között hosszabban írunk. A gazdaság címszó a beszerzések és indikátorok fejezetekre bomlik tovább, míg a tudás fejezet alatt az Energia Központ, a Közlekedési Központ, illetve az UNESCO, LODH és

Landolt

tanszékek

fenntarthatóságot

(chair)

segítő

aloldalak

információkat

a

hivatkozásait közösség,

találjuk.

energia,

A

Campus

kormányzás

és

által

a

keretek

(formation) címszavak alá szervezték. Itt a hallgatók és munkatársak megtalálhatják a fenntarthatósági tevékenységeket támogató dokumentumokat, többek között az intézmény által aláirt ISCN-GULF Kartát, vagy intézmény saját etikai kartáját. De segítséget találhatnak az eszközök energiatakarékos használatához, vagy információkat a fogyatékkal élők számára. A Lousanne-i Műszaki Főiskola Kartája a Fenntartható Fejlődésért a következőket rögzíti: 

alapküldetés: az oktatási, kutatási és szolgáltatási missziók/célkitűzések megvalósítása, azok teljesítményének folyamatos javítása;



sajátos elköteleződés: az EPLF elkötelezi magát amellett, hogy konkrét módon járuljon hozzá saját forrásaival a fenntartható fejlődés jegyében történő gazdálkodáshoz, és felhasználásához;



hivatás: a mindenkor hatályos jogszabályok és rendelkezésre álló eszközök szem előtt és tiszteletben tartásával, az EPLF elkötelezetten kívánja megosztani és alkalmazni a fenntartható fejlődés terén érvényes, fejlett tudást;



külső kapcsolatok: az EPLF biztosítja, hogy mindennek közvetítői a lehető legnagyobb mértékben tisztelik és megfelelnek ezen Charta alapelveinek;



átláthatóság

és

javítás

melletti

elköteleződés:

az

EPLF

politikájának

valamint

intézkedéseinek eredményeit minden évben közzé teszik, emellett elköteleződést vállal mind belső, mind alakosság részéről érkező javaslatok és kérdések megválaszolására;

26

http://www.fourchetteverte.ch/fr/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

37




szabályozási/ellenőrzési eszközök és intézkedések: az EPLF Igazgatóság elkötelezett célja, hogy biztosítsa a rendelkezés végrehajtásához és tiszteletben tartásához szükséges eszközöket.

A Göteborgi Egyetem angol nyelvű honlapján27 a bemutatkozó oldalon egy rövid leírás után a fenntartható fejlődésnek való elköteleződés jelenik meg. Itt rögzítik, hogy a Göteborgi Egyetem 1993-ban elsők között írta alá a COPERNICUS Kartát a fenntartható fejlődésért és kinyilatkoztatják, hogy az intézmény elkötelezett a fenntarthatóság mellett mind a kutatások, mind az oktatás, mint a menedzsment (pl. beszerzések, hulladékkezelés) terén. Az intézmény évente készít Fenntarthatósági jelentést, a 2010-es jelentése28 elnökhelyettesi (rektorhelyettes – vice chair) köszöntőjéből kiderül, hogy az intézményben a fenntartható fejlődés és az éghajlatra gyakorolt hatás csökkentése központi kérdés az egyetem számára. Több mint 300 kutató dolgozik fenntarthatósági és környezetvédelmi területeken, a hallgatók pedig 538 tárgyból 59 kurzus közül tudnak választani ezen témában. A svéd „Legjobb Zöld Egyetemi Gyakorlat” összehasonlításban is a vezető egyetemek között vannak. A 2009-es jelentésben az elnökhelyettes kijelenti, hogy az intézmény kutatási és oktatási profilja sokkal nyitottabbá vált a környező társadalommal való együttműködésre. Az elkötelezettség legegyértelműbb jele, hogy az intézmény profiljának részévé vált, hogy egy fenntartható társadalomért dolgoznak. Az egyetem 2006 óta EMAS és ISO 14001 tanúsítvánnyal is rendelkezik. Tagja a Nemzetközi Fenntartható Campus Hálózatnak (ISCN). Az egyetem 1997-ben készített először környezetvédelmi szakpolitikát, melyet azóta többször megújítottak. A legutóbbi célkitűzése29, hogy a Göteborgi Egyetem váljon Európa egyik vezető egyetemévé a fenntartható fejlődés kutatásában és oktatásában. időszakra intézmény

készített stratégiai

Környezetvédelmi tervéhez

A

és

program

fenntarthatósági elkészítéséhez

A 2010-2015 közötti

akcióprogram egy

illeszkedik

elektronikus

az

platformot

használtak, melyhez több mint 2768-an szóltak hozzá.

27

http://www.gu.se/english/about_the_university/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.mls.adm.gu.se/digitalAssets/1331/1331760_sustainability_report_2010.pdf (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 29 http://www.mls.adm.gu.se/digitalAssets/1331/1331963_action-plan-for-environment-and-sustainable-development2011-2015-1-.pdf (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 28

38


Az akcióprogram az egyetemi élet következő területei szerint tagolódik: 

kutatás;



oktatás;



kapcsolat a környező közösséggel;



hallgatói részvétel;



képességfejlesztés;



klímahatás;



fogyasztás és erőforrások;



veszélyes vegyszerek;



környezeti kockázatok.

Minden területen a tervezett feladatokhoz előírnak minimum egy Fő-indikátort és egy Jelentésindikátort. A Fő-indikátor egy környezetvédelmi mutató, amely megmutatja, hogy elérték-e a környezetvédelmi célt vagy sem. A Jelentés-indikátor pedig lehetőséget biztosít egy mélyebb áttekintésre, hogyan működik a folyamat vagy kötelező az állami jelentés elkészítéséhez vagy az EMAS, illetve a GRI (Global Reporting Initiative) jelentéshez. Az a 2011-2012-re szóló oktatási és kutatási stratégát és a 2013-2020-ra készülő stratégia vízióját illesztik a környezetvédelmi politikához. A Fenntarthatósági jelentésben az egyetem leírja, hogy csatlakozott az ENSZ Global Compacthoz, és ezzel elkötelezte magát, hogy figyeli és beszámol az abban szereplő tíz alapelv teljesüléséről. Többek között támogatja és elismeri a nemzetközi emberi jogokat, kizárja a megkülönböztetést

a

munkatársak

felvételénél

és

alkalmazásuk

során,

támogatja

az

elővigyázatosság elvét a környezeti kockázatok mérlegelésekor. Az Amszterdami Egyetem (UvA) küldetésében a fenntarthatósága a következő módon jelenik meg. Az UvA a tudomány minden területén kínál képzéseket és ösztöndíjat, olyan hallgatókat és munkatársakat vár – minden kultúrából, különböző vallási és társadalmi háttérrel –, akik eltökéltek, hogy tehetségüket gazdag kulturális forrást és a fenntartható fejlődésnek biztos alapokat nyújtó akadémiai tudássá formálják.

39


A Stratégiai terv30 az oktatás, a kutatás, a társadalmi felelősségvállalás és az innováció területén határoz meg célokat, melyek megvalósításának alapja: 

a munkatársak minősége;



kiemelkedő elismertség;



megbízható, fenntartható szolgáltatások;



céloknak megfelelő campus infrastruktúra;



fenntarthatóság;



finanszírozás.

A campus és infrastruktúra céloknál megjelenik a hallgatók szolidaritását, toleranciáját növelő megoldások keresése. A fenntarthatóság fejezet bevezetéseként az intézmény leszögezi, hogy a fenntartható működtetés kiemelt szempont az egyetem számára, „zöld” egyetemmé kíván válni. és kiemelkedő helyet biztosít a fenntarthatóságnak a kutatásokban és az oktatásban. Fenntarthatósági céljai egyértelműen környezetvédelmi jellegűek: a 2005-ös évhez viszonyítva 2020-ra 30%-os energiahatékonyság javulást; az 1990-es adatokhoz viszonyítottan 2025-re 40%-os Co2 kibocsátás-csökkenést kíván elérni, és azt várja, hogy 2012-re a beszerzések 50%-a megfeleljen a fenntartható beszerzés szempontjainak. A konkrét kibocsátási célok elérését az építkezések, épületműködtetés, energiagazdálkodás, közlekedés, beszerzés és fogyasztás terén kívánják elérni. A célok elérését szolgáló lépésekért a Fenntartható Működési Munkabizottság felelős. A fenntarthatóság címszó a Technológiai Transzfer Iroda honlapján a Technológia transzfer alatt is megtalálható, ahol a hallgatók és kutatók információkat találnak, hogy miként tudnak hatékonyan fenntarthatósági oktatásfejlesztési, kutatási támogatásokra pályázni. A Prágai Károly Egyetemen fenntartható fejlődéssel kapcsolatban történő keresésre az 1992ben alapított Környezetvédelmi Központra lehet rátalálni.31 A Központ közvetlenül a rektorhoz tartozik, önálló szabályozása van, feladata tanácsadás és szakértők biztosítása rektor és az Egyetem egyéb szervezeti egységei számára a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén, mind a kutatásokhoz mind a képzési programokhoz, mind az egész élten át tanulás programjaihoz állítanak elő releváns információkat.

30

http://www.english.uva.nl/about_the_uva/object.cfm/objectid=59EA3007-5AB4-43DF-BA6E8C49873309C7 (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 31 http://cozp.cuni.cz/COZPENG-14.html (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

40


Három tanszéke foglalkozik kiemelten a fenntartható fejlődés témájával: 

Környezeti Nevelés;



Környezeti Fenntarthatósági Indikátorok;



Környezetgazdaságtan és Szociológia.

Jelenleg a Központ pedagógia munkája az oktatás modern formáira koncentrál. Elkészítettek egy globalizációval és globális problémákkal foglalkozó elektronikus tananyagot. Számos nemzetközi hálózatban, projektben vettek és vesznek részt. (Európai Virtuális Szeminárium, Virtuális Campus a Fenntartható Európáért, Fenntartható Fejlődés Gyakorlása E-tanulással) Kifejlesztették az Enviwiki-t, egy elektronikus on-line enciklopédiát az oktatási munka támogatására. A Központ 1993 óta aktívan támogatója és résztvevője az öt egyetem által megalapított Prágai Egyetemek Együttműködési Megállapodása a Fenntartható Fejlődést és Környzetvédelmet Szolgáló Tanulmányok Érdekében (Prague University Co-operation Agreement to Introduce and Conduct Sustainable Development and Environmental Studies) című projektnek.

6.3.2 Minőségfejlesztés és fenntartható fejlődés Két intézménynél találtunk egyértelmű utalást arra, hogy intézmény egészére általánosan alkalmazott minőségmenedzsment feladatául vagy céljául tűzték ki, hogy szolgálja az intézményi

fenntarthatósági

célokat.

Az

egyiknél

egyértelműen

felfedezhetők

a

környezetvédelmi programban a minőségirányítási eszközök. Két intézmény nemzetközileg elterjedt, hitelesített környezetirányítási és tanúsítási rendszert (EMAS, ISO) vezetett be, négyen pedig különböző önként vállalt nemzetközi hálózat tagjaként, és/vagy országos rendszerhez csatlakozva

különböző fenntarthatósági, környezetvédelmi értékelést végeznek

és erről jelentést adnak ki. A Lüneburgi Leuphena Egyetem Minőségirányítási és akkreditációs irodája leírása első pontjában

szerepel,

hogy

az

egyetem

küldetésének

megfelelően

a

Humanizmus,

a

fenntarthatóság és a gyakorlatorientáltság szerepel, ennek megfelelően ezek a célok határozzák meg a minőségirányítási rendszer kereteit is.

41


Emellett az intézmény 2000 óta rendelkezik egy önkéntes környezetirányítási rendszerrel, az EMAS-szal (Eco-Management and Audit Scheme) amit mind a képzés, mind pedig a kutatás területén alkalmaz. Az egyetem a jelentése elkészítéséhez alapul veszi a Global Reporting Initiative (GRI) szempontjait. A Bradfordi Egyetem Akadémiai Minőségi Egysége32 (Academic Quality Unit33) átfogó célja, hogy biztosítsa és növelje a képzés és a kutatás minőségét. A Bradford Egyetem Minőségbiztosítási kézikönyve34 a UK Quality Code for Higher Education35 dokumentumra épül és három részre tagolódik. Az

egyetem

az

UNESCO

Fenntarthatóságra

Oktatás

című

programjának

keretrendszere mentén építette be a fenntarthatóságot a képzésekbe.

végrehajtási

Az egyetem az ESD

(fenntarthatóság pedagógiája) követelményeit a Tanulmányi jóváhagyási és felülvizsgálati folyamatban tagolja (Course Approval and Review Process - CARP36). Az ESD megjelenését, jóváhagyását az akadémiai politikában és a kurzusjóváhagyásokban az „Ecoversity and the curriculum: Achieving Education for Sustainable Development at Bradford Education for Sustainable Development – the CART requirements” című, fenntartható fejlődés és oktatás kapcsolatáról szóló dokumentum támogatja. A Lausanne-i Műszaki Főiskola 2006. március 23-án megkapta a svájci környezetközpontú irányítási rendszer, a RUMBA37 sikeres bevezetéséről szóló tanúsítványt. A Göteborgi Egyetem a „Legjobb Zöld Egyetemi Gyakorlat”38 összehasonlításban is a vezető egyetemek között van. Az egyetem, a svéd felsőoktatási törvénynek megfelelően EMAS és ISO 14001 tanúsítvánnyal is rendelkezik. Tagja a Nemzetközi fenntartható Campus Hálózatnak (ISCN), és évente készít fenntarthatósági jelentést.

32 33 34 35 36 37 38

http://www.bradford.ac.uk/academic-quality-unit/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/academic-quality-unit/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/academic-quality-unit/quality-assurance-handbook/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.qaa.ac.uk/AssuringStandardsAndQuality/quality-code/Pages/default.aspx (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/course-quality/index.php (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.rumba.admin.ch/de/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) az Oslói Egyetem által végzett kutatás (Faghihimani, 2010)

42


Az intézmény angol nyelven is megjelentetett Minőségmenedzsment 2007-2010 programja nem tartalmaz intézményi célokat és területeket, de leszögezi, hogy a minőségmenedzsment célja, hogy az intézmény fejlesztési tervében meghatározott valamennyi célhoz megfelelő eszközöket rendeljen. A rektorhelyettes által kiadott a karok és intézmények vezetői számára a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés terén elvégzendő feladatokat tartalmazó utasításban a Szabályokról és működési gyakorlatról fejezet alatt előírja, hogy alkalmazzanak a közös, vagy a szervezeti egység által elfogadott szabályokat és gyakorlatot azokra a működésekre, amelyeknek környezeti hatása lehet vagy valamilyen környezeti jogszabályt sért. A jelenleg érvényes környezetvédelmi és fenntarthatósági akcióprogramban a tervezett feladatokhoz előírnak minimum egy Fő- indikátort és egy Jelentés-indikátort. A Fő indikátor egy környezetvédelmi mutató, amely megmutatja, hogy elérték-e a környezetvédelmi célt vagy sem. A Jelentés-indikátor pedig lehetőséget biztosít egy mélyebb áttekintésre, hogyan működik a folyamat vagy kötelező az állami jelentés elkészítéséhez vagy az EMAS illetve a GRI (Global Reporting Initiative) jelentéshez. A Prágai Károly Egyetem honlapján nem találtunk kifejezetten minőségbiztosítással foglalkozó oldalakat, azonban a fenntarthatóság és a minősítés, tanúsítás kapcsolatának fontosságára hívja fel a figyelmet. A Prágai Károly Egyetem, és a Lüneburgi Egyetem három másik egyetemmel közösen 2007 és 2009 között megvalósított Virtuális Campus egy Fenntartható Európáért (VCSE) projektje eredményeit a VCSE Jó Gyakorlat Útmutatóban39 foglalták össze. Ezen útmutató „A VCSE tagság, mint az egyetem szélesebb fenntarthatóságra való oktatási stratégiájának része” fejezetben megállapították, hogy a tevékenység kiterjesztésének egyik lehetséges

módja,

ha

bevezetik

a

holland

Bizottság

a

Fenntartható

Fejlődésért

és

Felsőoktatásért által kidolgozott Audit Eszközt a Fenntarthatóság a Felsőoktatásban terület vizsgálatára (Audit Instrument for Sustainability in Higher Education - AISHE).

39

http://www.czp.cuni.cz/vcsewiki/index.php/VCSE_Best_Practice_Guidebook (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

43


Az audit eszköz bevezetése hasznos azon intézményeknek, akik szeretnék szélesíteni a fenntartható fejlődési stratégiájukat. Amennyiben a VCSE tagok erősítették volna az AISHE használatát a hálózat tagjai között, az segített volna partnereiknek jobban definiálni a céljaikat. Továbbá segített volna a VCSE kurzusoknak a (néhány estben) peremen levő helyzetből a jobban beépülni az egyetemi életbe. 40

6.3.3 Támogató környezet Az intézmények által kitűzött fenntartható fejlődési célok eléréshez egyaránt szükséges, hogy mind

az

intézményen

belül

legyen

meg

a

vezetői

elköteleződés,

a

koordinációért,

végrehajtásért felelős szervezeti egység, mind az ország felsőoktatási környezetét szabályozó, ellenőrző, finanszírozó külső rendszerek támogatása. 6.3.3.1 Intézményi támogató intézkedések, szervezeti egységek A Lüneburgi Leuphena Egyetem Fenntartható Fejlődés Kara (korábban környezetvédelmi) aktív szerepet játszott és játszik az intézmény fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségének alakításában

és

Fenntarthatóságért

megvalósításában. UNESCO

chair.

Tíz A

éve

Lüneburgi

van

az

Leuphena

intézetben Egyetem

Felsőoktatás több

a

nemzetközi

hálózatban is aktívan közreműködik. Copernicus Szövetség, aláírta ISN-GULF Kartát, 2010-ben elnyerte az ISCN Egyetem vezetésért kiválósági díjat. A Bradfordi Egyetemen mind a szakmai, mind a fizikai környezet a fenntarthatóságot szolgálja. Az átvizsgált dokumentumokból, leírásokból és honlapokból az derül ki, hogy az egész egyetem vezetése és szervezeti egységei elkötelezettek a fenntarthatóság iránt mind fizikai környezet megteremtése, mind a szemléletformálás, mind pedig a képzések tartalma terén. A teljes intézményt egységesen közelítik meg. Az intézményben kilenc kutatási és tudástranszfer központ jött létre (Research and Knowledge Transfer Centre) van, melyek egyike a Környezeti Fenntarthatóság Központ (Centre for Sustainable Environments)41.

40

http://www.czp.cuni.cz/vcsewiki/index.php/VCSE_Guidebook/Enlargement_of_the_Virtual_Campus_for_a_Sustainabl e_Europe/Membership_in_VCSE_as_part_of_a_wider_university_strategy_for_ESD%3F (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 41 http://www.sustainable-environments.brad.ac.uk/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

44


A Lausanne-i Műszaki Főiskolán a RUMBA program, valamint az összes, fenntarthatósággal kapcsolatos politikák és eljárások egy fenntarthatósági koordinátor irányítása alá tartoznak. Az ő felelősségi körébe tartozik a program küldetésének, a célkitűzések fejlesztésének, valamint a megvalósításának és a felügyelő munkacsoport tevékenységének koordinálása. A RUMBA program a RUMBA Bizottság irányításával működik, amely testület egy több tudományágat átfogó csoport, megtalálhatók benne vezető tisztviselők, a gazdasági-műszaki személyzet, oktatók és hallgatók. Feladataik közé tartozik mutatók kidolgozása és elemzések frissítése az intézmény környezeti hatásairól, valamint, hogy bevezessék és végrehajtsák az akcióterveket a különböző szervezeti egységekben. A Göteborgi Egyetem rektorhelyettesi utasítást adott ki a karok és intézmények vezetői számára a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés terén elvégzendő feladatokról, és ezen feladatok

végrehajtására

készítette

el

a

Környezetvédelem

és

fenntartható

fejlődés

akcióprogramot a 2011-2015 időszakra. Az Amszterdami Egyetemen a fenntarthatósági célok megvalósításért és értékeléséért a Fenntartható Működési Munkabizottság felelős. A Prágai Károly Egyetemen nem találtunk az egész egyetem működésére átfogóan érvényes fenntarthatósági

stratégiát,

minőségbiztosításra

dokumentumot.

vonatkozó

Sőt

dokumentumokat

általában sem.

A

a

stratégiai

vizsgált

tervezésre,

Környezetvédelmi

Központnak egyik célja, hogy a fenntarthatóság szemléletét és megvalósítását elterjessze az egyetemen, és annak kapcsolati hálójában, egyik projekt beszámolója megjegyzése szerint – egyelőre még sok teendő van ezen a téren. 6.3.3.2 Külső támogató rendszerek Az

intézményi

kezdeményezést

honlapok tudtunk

és

dokumentumok

beazonosítani,

alapján

melyek

több

hasznosak

olyan lehetnek

országos, a

nemzeti

magyarországi

lehetőségek továbbgondolása szempontjából. A svájci szövetségi kormány RUMBA néven 1999-ben kezdeményezett programot, melynek célja, hogy kereteket adjon a rendszerszerű erőforrás és környezetgazdálkodáshoz. A svéd felsőoktatási törvény előírja a környezeti menedzsmentet az állami hivatalokban illetve más alkalmazható környezetvédelmi szabályozást illetve tanúsítványt, EMAS, ISO 14001.

45


Hollandiában az államilag létrehozott Alapítvány a fenntartható felsőoktatásért (DHO) 2001ben kidolgozta az EFQM alapú Fenntarthatóság a Felsőoktatásban Értékelő Rendszert (Assessment Instrument for Sustainability in Higher Education, AISHE42), és az alapján minősítette az intézmények, vagy szervezeti egységeik fenntarthatóságot szolgáló oktatását, főleg Hollandiában, de a világ minden részén voltak ezáltal minősített intézmények. Az AISHEt a Holland és Flamand Felsőoktatási Akkreditációs Szervezet is hivatalosan elismerte. Egy nemzetközi együttműködés keretében, 2009-ben kiterjesztették a szempontrendszert a felsőoktatási intézmények szolgáltatásainak mindegyikére és AISHE 2.0 címen elérhető, a mérés kiértékelését és annak megjelenítését segítő programmal együtt. A DHO-tól a tanúsítási és minősítési feladatokat átvette a Hobéon csoport 43 2011-ben. A Hobéon a felsőoktatás és szakképzési intézmények részére nyújt tanácsadási, minősítési, akkreditációs és tanúsítási szolgáltatásokat csaknem két évtizede.

A fenntarthatóság értékelési program jelmondata,

hogy „Minden hallgatónak úgy kell elhagynia a felsőoktatást, hogy képes legyen vezető szerepet vállalni a fenntartható fejlődés felé történő elmozdulás érdekében”. Mint

a

legtöbb

összehasonlításra,

minősítési de

szempontrendszer,

legalább

annyira

az

fejlesztési

AISHE

is

használható

segédeszközként

is.

Az

minősítésre, elsősorban

önértékelésre építő szempontrendszere a következő módon épül fel, az intézmények négy vizsgálandó alapfunkciója: oktatás, kutatás, társadalmi szolgáltatások, működtetés mellé ötödiknek felsorakoztatja az intézmény identitását, az intézményt mint egységet. A vizsgálat alapja az EFQM modell, és az értékelés folyamatos fejlődést feltételez, melyet a PDCA ciklusnak megfelelőn követ.

42

Ezen modell ismeretében rendelte meg a Környezeti Nevelési Programiroda 2005-ben Bálint Júliától a Fenntarthatóság és minőség a felsőoktatásban tanulmányt 2004-ben. 43 http://www.hobeon.nl/index.cfm/site/E76F456D-1805-4CB2-8275D41DF3E0E057/pageid/6D80AF1D-E217-90D968931F195F128224/index.cfm (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

46


5. ábra

Mindegyik szemponthoz 5 kategória tartozik:     

tevékenység folyamat rendszer lánc társadalom

központú megközelítés

6.3.4 Kezdeményezések, jó gyakorlatok A Lüneburgi Leuphena Egyetem az egyik legnagyobb kihívásnak és megoldandó problémának a klímaváltozást tartja, és ennek tükrében határozza meg legfontosabb feladatát is, mely a karbon-semleges egyetem kialakítása. Ennek keretében 2012-ig szeretnének szignifikáns csökkentést elérni a CO2 kibocsájtás terén.

47


Az egyetemi működés minden területére átgondolták a klímabarát működést, és ezek a honlapon is megtalálhatók. Napenergia hasznosítás energiatermelés céljából. Ez azért is fontos,

mert

az

itt

kapott

eredményeket

a

fizika,

számítástechnika

és

környezetei

kommunikáció órákon fel is használják a tananyagban. Az egyetemen elkötelezett az energiahatékony technológiák alkalmazás terén, ami kiterjed a világításra, a légcserélő és a fűtési rendszerre egyaránt. A fűtési csőrendszer szigetelése révén évi 190.000 kWh energiát takarítanak meg. Ezek mellett az egyetem a világításkorszerűsítés, a hulladékcsökkentés, az étkezés, és a hallgatói vásárlói szokások terén tett lépéseket a fenntarthatóság érdekében. A Bradfordi Egyetem nagyon sok jó gyakorlattal és programmal, kezdeményezéssel próbál a fenntarthatóság útján haladni és erre sarkallni a hallgatókat is. Az Intézmény elismeri, hogy az emberek játsszák a központi szerepet a fenntarthatóságban és erre építkeznek a programjaik tervezésénél is44. Az egyetem nyomon követi és közzéteszi fogyasztási adatait, mely kiterjed a gáz, elektromos áram, víz-fogyasztásra, CO2 kibocsájtásra és hulladéktermelésre45. A Bradfordi Egyetem épített egy új kollégiumot a városi campus szívében, a „The Green”46 BREEAM

minősítéssel

rendelkező

47

épület ,

ez

a legmagasabb úgynevezett

legmagasabb

akkreditált,

fenntartható

épületfejlesztésért adható díj, elsősorban az Egyesült Királyság területéről, de más országokból is vannak már díjazott épületek. A „The Green” számtalan területen megfelel a fenntarthatóság szempontjainak. A teljesség igénye nélkül álljon itt pár példa: 

az épületek anyaga fenntartható forrásokon alapuló előre gyártott panelekből áll;



az építkezésnél

a helyi

alapanyagokat előnyben részesítették

és a hulladékok

csökkentésére is nagy gondot fordítottak; 

interaktív kijelző mutatja a hallgatóknak az energia és/vagy vízhasználatot, amelyet lehetőségük van összehasonlítani szomszédjaikkal;



mechanikusan keringik a levegőt, így oldva meg a szellőztetést és az energiaspórolást;



a vízspórolás érdekében a csapok levegővel keverik a vizet;

44

http://www.sustainable-environments.brad.ac.uk/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/about/ecoversity/people/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) http://www.bradford.ac.uk/about/ecoversity/programmes-and-projects/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 45 http://www.bradford.ac.uk/estates/environment/performance/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 46 http://www.bradford.ac.uk/accommodation/living-at-the-green/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.) 47 http://www.bradford.ac.uk/accommodation/living-at-the-green/about-breeam/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

48




a melegvíz előállításánál a napkollektorokat alkalmaznak a víz előmelegítésére;



kettős öblítésrendszerű, csapadékvizet is felhasználó WC-k kerültek beépítésre;



egy kis tó van kialakítva a „falu” közepén, amit az összegyűjtött esővízből táplálnak;



a lakásokban széles körű újrahasznosítási lehetőségek állnak a lakók rendelkezésére;



érdekes, hogy nincsenek kukák az előadótermekben, a szociális terekben és az irodákban, ezzel sarkallva a hallgatókat arra, hogy a lehető legkevesebb hulladékot állítsák elő és már a vásárlásnál is gondoljanak az újrahasznosításra;

Az



minden szoba alacsony energiafogyasztású világítással van felszerelve;



ez étkezés kapcsán is próbálják a hallgatókat rávenni a fenntartható életvitelre. energiafelhasználás

terén

jó

eredményeket

elérő

hallgatók

a

számlájukból

még

engedményeket is kaphatnak. A fiatalokat úgynevezett „Zöld Nagykövetek” tanítják, hogyan lehet minél fenntarthatóbban élni mind a „The Green”-ben, mind pedig otthon. A Lausanne-i Műszaki Főiskola (EPLF) RUMBA környezetirányítási rendszer bevezetését célzó programjának

célja,

gazdálkodási

és

egy,

a

fenntartható

környezetvédelmi

fejlődés

rendszer

alapelveivel

végrehajtása,

kompatibilis az

erőforrás-

intézmény

minden

tevékenységére kiterjedve. A program tevékenysége elsősorban operatív műveleti szinten történik, többszintű interakcióban és kapcsolattartásban a főiskola egységeivel. Habár természetesen rendelkezik bizonyos forrásokkal küldetésének megfelelő teljesítéséhez, a RUMBA program nem képes végrehajtani a kitűzött intézkedéseit az egységek aktív együttműködése

nélkül.

Az

intézmény

2006.

környezetközpontú irányítási rendszer, a RUMBA

48

március

23-án

megkapta

a

svájci

tanúsítványt, mely projekt keretében az

alábbi tevékenységeket végzik. 6.3.4.1 Hulladékgyűjtés Az EPLF-nél a hulladékgyűjtésnek egész rendszere van. Az intézményi kupola alatt található fő hulladékkezelő minden pénteken de. 10-11 óráig nyitva van. A hulladék különgyűjtésére és hasznosítására (papír, karton, műanyag fajták, alumínium, PET palack, üveg, elemek, fa, komposztálható anyag) való konténerek az egyetem campusának különböző helyein találhatók.

48

http://www.rumba.admin.ch/de/ (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

49


6.3.4.2 Közlekedés ösztönzés A RUMBA program és az UniPoly szervezet 2005-ben közösen alakította meg „Kerékpározás csoportot”. A közel 600 résztvevő hallgató és közreműködő 80%-a biciklista, így a „Kerékpározás Csoport” arra törekszik, hogy tagjai minél szélesebb körben terjesszék véleményüket és értékrendszerüket a biztonságos kerékpárhasználat minden kérdésében a campusokban,

főiskoláknál.

Kiterjedt

konzultációt,

felmérést

végeztek

a

2005-ös

véleményekről és addig elért eredményekről, valamint a területekről amin javítani kívánnak. A felmérés eredményeként elkészült egy katalógus konkrét javaslatokkal a kerékpárosok biztonságára vonatkozó megfelelő közlekedés és tároló/parkoló hely biztosításáról. Ennek következményeként:  fedett kerékpár parkoló/tároló helyet hoztak létre;  bevezették a campus területére érvényes 30km/h sebességkorlátozást (a kitűzött 20km/h még nem valósulhatott meg);  a jelen és jövőbeni kerékpárosok támogatására Kerékpár Pont-okat hoztak létre. Az intézmény 2010-re a következő célokat tűzte ki: 

Oktatás és Fenntartható fejlődés, célja: elősegítse a fenntartható fejlődés alapelveinek bevezetését a képzések és projektek minden szintjébe. Ennek érdekében, az ez iránt elkötelezett oktatók partnerségének létrehozása. Ezen célkitűzést a RUMBA-EDUC csoport vezeti, koordinálja. A csoport 2009 óta 5 állandó koordináló személyből áll.



Munkahelyi mobilitás, közlekedés: összességében, a munkahelyi/intézményi mobilitás magában foglalja a tagjai által megtett összes utat, a szolgáltatás eredményeinek tekintetében. Szokásos közlekedési eszközök: vonat, busz, metró, járművek (autó, motor, egyéb járművek), repülőgép.



Konyhakert, célkitűzés konyhakertek létrehozása az egyetem, főiskola területén, amelyek művelésében egyaránt részt vesznek hallgatók és oktatók.



Rendezvények, megmozdulások, célja kidolgozni és elterjeszteni a környezetvédelmi kartát az egyetemen végzett eseményekhez.

A Prágai Károly Egyetem, és a Lüneburgi Leuphana Egyetem három másik egyetemmel közösen 2007 és 2009 között valósította meg a Virtuális Campus egy Fenntartható Európáért (VCSE) elnevezésű projektet.

50


A projekt célja volt, hogy felállítson egy Felsőoktatási Intézetekből álló Virtuális Campust, kinyissa az akadémiai intézetek kapuit, és a társadalom releváns szektoraival közösen gondolkozzon arról, hogy az E-tanulás miként szolgálhatja a tudományközi, kultúraközi tanulást különösen egy olyan összetett területen, mint a fenntartható fejlődés. A projekthez kapcsolódó útmutató megtalálható a Károly Egyetem honlapján. Valószínűleg ennek az együttműködésnek is köszönhetően ugyanezen intézmények, kibővülve megalapították a 3Lensus projektet (Életen át Tartó Tanuló Hálózat a Fenntartható Fejlődésért - Lifelong Learning Network for Sustainable Development). A projekt honlapja a Lüneburgi egyetem honlapján található49, melyre számos jó gyakorlatot töltöttek már fel. Többek között a prágai egyetem egyik projektjét.

6.4 A fenntartható fejlődés hazai jogszabályi környezete A tanulmány jelen fejezete azt a jogszabályi környezetet mutatja be, amelynek feladata, hogy elősegítse a fenntartható fejlődés szempontjainak a felsőoktatási minőségirányítás rendszerébe történő beépülését és megszabja érvényesíthetőségük jogi kereteit.

6.4.1 Magyarország Alaptörvénye A jogrendszerünk csúcsán elhelyezkedő jogszabály, a 2011. április 25-én elfogadott és 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvény Q) cikke arról rendelkezik, hogy „(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség

fenntartható

fejlődése

érdekében

együttműködésre

törekszik

a

világ

valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.”

49

http://www2.leuphana.de/3lensus/index.php?id=14 (Utolsó letöltés: 2012.02.29.)

51


Alaptörvényünk tehát a fenntartható fejlődés megteremtésének zálogát az aktív nemzetközi együttműködésben látja, melyhez szorosan kapcsolódik a nemzetközi jog szabályainak való alávetés önkéntes elfogadása is.

6.4.2 A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Az ENSZ és az EU fenntartható fejlődést érintő stratégiai tervezés hazai leképeződése nem képezi tárgyát a tanulmány jelen fejezetének. A kutatás célját tekintve lényegesebbek azok a stratégiai

dokumentumok

által

megfogalmazott

elvárások,

melyek

aktív

kormányzati

együttműködést, nemzeti szinten pedig innovatív, konstruktív és helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozási lapok megteremtését írták elő. Az NFFS kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 2052/2005. (IV.8) Korm. határozat rendelkezett arról, hogy „(A) Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésének megalapozása, az átfogó célkitűzések meghatározása, a társadalmi-gazdasági igények, a környezeti adottságok,

a

vonatkozó

európai

uniós

és

nemzetközi

programok,

illetve

kötelezettségek figyelembevétele alapján a Kormány 1. a további előkészítő munka alapjául elfogadja a fenntartható fejlődési stratégiát szolgáló szempont- és követelményrendszert, és felhívja az előterjesztőket, hogy gondoskodjanak annak megfelelő közzétételéről;” A Kormányhatározat előírta azt is, „hogy a fenntartható fejlődés stratégiájának a lehető legteljesebb társadalmi, politikai és tudományos konszenzuson kell alapulnia; ennek érdekében az előkészítésbe be kell vonni a társadalom széles körét, együttműködést kezdeményezve különösen a tudományos élet, a társadalmi szervezetek és a gazdaság képviselőivel, a Gazdasági és Szociális Tanács elnökével, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével;” A fenti jogszabály által elindított tervezési folyamat eredményeként 2007 júniusában készült el az NFFS, melyet a Kormány az 1054/2007 (VII.9.) számú Kormányhatározatban fogadott el.

52


Az NFFS 4., a Végrehajtás átfogó feladatai és eszközeit taglaló fejezetének egyes pontjai tartalmaznak

olyan

megvalósításának

konkrét

oktatás

utalásokat,

vetületeit

amelyek

taglalják

(4.1.

egyrészről A

a

fenntartható

Tudásbázis

növelése

fejlődés a

tudás

megosztása), másrészről az intézmény rendszer átalakításában (4.4.) egyik legfontosabb cselekvési területként a jogszabályi környezet fejlesztését jelölik meg. A Stratégiában megfogalmazottak végrehajtását lehetővé tevő, a hosszú távú fenntartható fejlődés megteremtésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló Országgyűlési határozat50 preambuluma a következő deklarációt tartalmazz: „a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos célkitűzések, cselekvési irányok és eszközök meghatározásának és megújításának fontosságára, a természeti környezetével harmonikusabban együtt élő társadalom kialakítását szolgáló stratégiai program végrehajtásához nélkülözhetetlen társadalmi és politikai összhang megteremtésének szükségességére, figyelembe véve a hazai tervezési előkészületeket, valamint a vonatkozó nemzetközi és európai közösségi együttműködési eredményeket. Ennek megfelelően, határozatának 3. pontjában előírja, hogy a kialakítandó tervezési és egyeztetési folyamat keretében vizsgálat alá kell vonni a témakörhöz kapcsolódó hosszú távú - átfogó és szakirányú ágazati - fejlesztési koncepciókat, stratégiákat, biztosítva e programok és a fenntartható fejlődési stratégia közötti összhang folyamatos erősítését.” Az idézett pontban ugyan nem találhatunk konkrét utalást a jogszabályi környezet megfelelő kialakítására, mégis az átfogó- és szakirányú ágazati fejlesztési koncepciók, stratégiák és a fenntartható fejlődési stratégia között összhang megteremtésére vonatkozó elvárás közvetlen kötelezettséget teremtenek a jogalkotók számára.

50

A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007 (XI.14.) Országgyűlési határozat

53


6.4.3 A

fenntartható

fejlődés

felsőoktatási

vonatkozású

jogszabályi

megjelenése

6.4.3.1 A felsőoktatási törvény A felsőoktatásról szóló, jelenleg is hatályos szövege 2005. évi CXXXIX. törvény preambuluma a következőket tartalmazza: „Az Országgyűlés annak érdekében, hogy Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával a magyar felsőoktatás az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként a megváltozott körülmények között úgy legyen képes ellátni a korszerű ismeretek létrehozásában, közvetítésében és átadásában, a társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés érdekében, a nemzetközi versenyképesség, a technológiai innováció kívánatos mértékének fenntartásában kijelölt feladatait, hogy hagyományai és az európai egyetemek Magna Chartájában rögzített szellemi értékek megőrzése mellett - javuljon versenyképessége, erősödjék az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonysága, a képzés minősége, a társadalom,

a

gazdaság

és

a

környezeti

fenntarthatóság

igényeihez,

a

költségvetés feltételeihez való alkalmazkodás képessége, megvalósuljon a hallgatói és oktatói mobilitás, növekedjék a hallgatói esélyegyenlőség, továbbá, hogy a felsőoktatási rendszer és az egyes intézmények működésében a tanulás, tanítás, tudományos kutatás szabadsága, valamint a minőségre való törekvés folyamatosan és egyre fokozottabban érvényesüljön, a következő törvényt alkotja:” A Törvény célját meghatározó 2. § (1) bekezdésének c) és J) pontja az alábbiakról rendelkezik: „E törvény célja továbbá: c) a magyar felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának erősítése, valamint programjaiban

és

működésében

a

fenntartható

fejlődés

egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése,

54

biztosítása,


j) a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatási intézmények szakszerű, hatékony, törvényes

működéséhez,

meghatározása,

a

fenntarthatóság

gazdasági

társadalom

igényeihez

önállóságához

és

való

a

szükséges

gazdaság,

alkalmazkodási,

jogi

valamint

a

együttműködési

feltételek környezeti

képességének

erősítése,” Mint

láthatjuk,

a

törvényi

szabályozás

nevesíti

a

fenntartható

fejlődésre

vonatkozó

elvárásokat. Ezek az elvárások azonban csupán deklaratív módon jelennek meg a jogszabály szövegében és a későbbiekben sem találhatunk konkrét, a felsőoktatási intézmények számára tevékenységi szintű előírásokat tartalmazó, útmutatást nyújtó rendelkezéseket. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban NFtv.), a remélt eredménytől eltérően még deklaráció szintjén sem tesz említést a fenntartható fejlődésről. Sem preambuluma, sem a célrendszerét meghatározó 1.§-a nem tesz említést a fenntartható fejlődésről. 6.4.3.2 A környezetvédelmi törvény A címbeli norma ugyan nem kifejezetten felsőoktatási jogszabály, de az oktatás valamennyi szintjére vonatkozó elvárásai miatt fontos megemlítenünk a következőket: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Környezeti nevelés, képzés, művelődés címet viselő fejezetének 54. § (6) bekezdése összecseng azzal a szándékkal és javasolt szemléletmóddal, amelyet a 6.1.1.2. pontban idézett Tanácsi következtetésből olvashattunk ki. A környezetvédelmi csúcsjogszabály releváns szakasza szerint tehát „(A) környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudományökológiai,

társadalomtudományi,

gyakorlásához

szükséges

műszaki-technikai,)

környezetvédelmi

ismereteken

ismeretekre,

a

túl

környezetet

a

szakmák

veszélyeztető

tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie. A jogszabályhely ugyan nem nevesíti a fenntartható fejlődést, de az ott megfogalmazott elvárt ismeretek

szorosan

kapcsolódnak

a

témakörhöz

elvárásainak.

55

és

megfelelnek

szempontrendszer


6.5 A fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata a hazai felsőoktatási intézményekben Az 5. táblázat azt mutatja be, hogy mely felsőoktatási intézmények rendelkeznek fenntartható fejlődési stratégiával, ezek mikor készültek és nyilvános dokumentummá váltak-e. A kutatási mintába került tizenhét felsőoktatási intézmény közül tíz51 készített fenntartható fejlődési stratégiát. További egy-egy felsőoktatási intézmény rendelkezik környezetvédelmi szabályzattal, fenntartható fejlődéssel is összefüggésbe álló részterületi stratégiával, illetve a jogelőd intézmény stratégiájával. A fenntartható fejlődési stratégiával nem rendelkező intézmények közül

két

esetben

a

küldetésnyilatkozat, illetve a

jövőkép

tartalmaz

a

fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elemeket. A táblázatból látható, hogy a fenntartható fejlődési stratégiák jellemzően 2008-ban készültek. Felülvizsgálat eddig egy esetben történt (2010), ugyanakkor akad olyan stratégia is, mely meghatározott időszakra készült, és 2012ben megújítandó. Mindemellett azonban az adatgyűjtés során szinte az összes felsőoktatási intézmény jelezte, hogy az Ftv. változása miatt az intézményfejlesztési tervvel és minőségügyi dokumentumokkal együtt a fenntartható fejlődési stratégia is várhatóan változni fog. 5. táblázat

Srsz.


1.


2.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

3.

Debreceni Egyetem

4.

Edutus Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem

5. 6. 7.

51

Fenntartható stratégia Intézményi Fenntarthatósági Stratégia Kutatóegyetemi Stratégia:  Biotechnlógia, egészség- és környezetvédelem kiemelt kutatási terület;  Járműtechnika, közlekedés és logisztika;  Fenntartható energetika Fenntartható Fejlődési Stratégiája Fenntartható Fejlődés Stratégia

Keletkezé s ideje

Elektronikusan elérhető-e a honlapon

2010

igen

2010

igen

2008

igen igen

Fenntartható fejlődés stratégia

2009

igen

Fenntartható Fejlődési Stratégia

2008

nem

Környezetvédelmi Szabályzat

2008

igen

A számszerű adatok a kutatás adatgyűjtési időszakban a felsőoktatási dokumentumokon, illetve a honlapokon elérhető információkon alapulnak.

56

intézmények

által

megküldött


Srsz.


8.

Közép-Európai Egyetem (CEU)

9.

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Fenntartható stratégia Sustainable Development Policy

Keletkezé s ideje

Elektronikusan elérhető-e a honlapon

2008, 2010

igen

 Fenntartható Fejlődési Stratégia  Intézményi Fenntarthatósági és Környezetvédelmi Terv Intézményi Fenntartható Fejlődési Stratégia (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – jogelőd intézmény)

10.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

11.

Nyugat-magyarországi Egyetem

12.

Pécsi Tudományegyetem

13.


2008 nem 2010

Fenntartható Fejlődési Stratégia Pécsi Tudományegyetem Fenntartható Fejlődési Stratégiája Fenntarthatósági Stratégia

2007

igen

2008

igen

2007

igen

2009

igen

A következőkben leírt fogalom-értelmezés elsősorban a felsőoktatási intézmények fenntartható fejlődési

stratégiáin

és

az

elkészített

interjúkon

alapul,

másodsorban

a

küldetésnyilatkozatokat, jövőképeket, intézményfejlesztési terveket is figyelembe vettük.

6.5.1 Intézményi definíciók A felsőoktatási intézmények az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos dokumentumai (nyilatkozatok, ajánlások, konferenciák szakmai anyagai), valamint az NFFS alapján, ezekre hivatkozva definiálják a fenntartható fejlődés fogalmát. Az ide vonatkozó részek tartalmilag és szóhasználatban is sok egyezőséget mutatnak. A felsőoktatási intézmények a fenntartható fejlődést mint koncepcionális keretet tekintik az életminőség hosszútávon történő javításának és megőrzésének stratégiájához. E legfőbb célkitűzést gátlónak azokat a természetitársadalmi-gazdasági

problémákat

(például

környezeti

károk,

népességnövekedés,

erőforrásokhoz való hozzáférés stb.) látják, melyek világszerte közismertek. Ezen

tények,

problémák

összefoglalása

a

háttérmagyarázatként olvashatók.

57

stratégiák

bevezető

részében

a

stratégia


„A

fenntartható

fejlődés az

életminőség

javulását

szolgálja, azaz

a

gazdasági

növekedést, a környezeti károk csökkentését/természetes élőhelye megőrzését és a hátrányos helyzetű csoportok támogatását.” (Részlet a Budapesti Corvinus Egyetem 2010. évben elfogadott Intézményi Fenntarthatósági Stratégiájából) „A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban többek között érvényesül a szociális igazságosság,

amelynek

az

alapja

a

lehetőségekhez

való

hozzáférés

esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés.” (Részlet a Debreceni Egyetem 2008. évben elfogadott Fenntartható Fejlődési Stratégiájából) „A XX. század második felében kialakult és elmélyült környezeti, gazdasági és társadalmi válság mára globálissá vált. A problémák feltárására és megoldására tett kutatások eredménye a „fenntartható fejlődés” koncepciója.” (Részlet az Eszterházy Károly Főiskola 2008. évben elfogadott Fenntartható Fejlődési Stratégiájából)

„A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez

szükséges

természeti

és

épített

környezet

minőségét,

értékeit

megőrizzük.” (Részlet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2008. évben elfogadott Fenntartható Fejlődési Stratégiájából) Bár

a

felsőoktatási

intézmények

képesek

a

társadalom-gazdaság-környezet

hármas

dimenziójában gondolkodni, hajlamosak a környezeti fenntarthatóságot hangsúlyozni. Ez az a terület ugyanis, melyen a leglátványosabb intézkedéseket (pl. szelektív hulladékgyűjtés, fűtéskorszerűsítés, autó helyett kerékpáros közlekedés ösztönzése stb.) lehet megtenni, illetve az elért eredményeket rövid időn belül felmutatni. „A

fenntartható

fejlődés

elősegítésének

és

a

környezettudatos

életmód

népszerűsítésének célját szem előtt tartva az Edutus Főiskola Fenntartható Fogyasztás Klubot indított.” (Részlet az Edutus Főiskola honlapjáról a Fenntartható fejlődési stratégiájuk bemutatása tárgyában)

58


„Ebben a megvilágításban, roppant nagy szerepe van (és lesz a jövőben is) a Nyugatmagyarországi Egyetemnek, mely a "Zöld Egyetem" ideológiája alatt, egy olyan elvet nevez meg és tesz magáévá, amely nemcsak a környezeti, környezettudatos oktatást teszi kötelezővé, hanem megalapozza mindazokat a stratégiai lépéseket is, amelyek az elméleten túlmutatva, gyakorlatba helyezik a környezet tudatos és önkéntes védelmét, óvását.”

(Részlet

a

Nyugat-magyarországi

Egyetem

Fenntartható

Fejlődési

Stratégiájából) A „zöld egyetem”, „ökofőiskola” gondolata öt felsőoktatási intézménynél jelenik meg a fenntartható fejlődési stratégiában, küldetésnyilatkozatban, jövőképben: 

Edutus Főiskola;



Eszterházy Károly Főiskola;



Moholy-Nagy Művészeti Egyetem;



Nyugat-magyarországi Egyetem;



Pécsi Tudományegyetem.

A fenntartható fejlődést két felsőoktatási intézmény kifejezetten az egész életen át tartó tanulás keretében értelmezi, azonban a többi felsőoktatási intézményre is igaz, hogy az intézmény által végzett, mégis a falain átnyúló, a helyi lakosságot megcélzó szemléletformálási tevékenységet tartanak kívánatosnak. Van egy olyan felsőoktatási intézmény, ahol nem készült fenntartható fejlődési stratégia, mégis komplexen gondolkodnak a problémakörről, a fenntarthatóságot a társadalmi kohézió átfogó keretprogramjaként kezelik, és ugyancsak az életminőséggel, egyéni és társadalmi jólléttel kapcsolatos célokat terveznek kitűzni a következő időszakra szóló intézményfejlesztési tervben.52 „Célunk, hogy a hallgatók olyan mértékben legyenek képesek részt venni közösségeik társadalmi, gazdasági életében, amellyel jólétüket és egyéni lehetőségeiket kiteljesítik.” (Részlet a Kodolányi János Főiskola Küldetésnyilatkozatából)

52

Az információ a felsőoktatási intézményben készült interjúból származik, továbbá a jelenlegi küldetésnyilatkozatából és jövőképéből.

59


Ebben az esetben fenntarthatósági tervek konkrét pályázatokhoz készültek, és magát az – átalakítás alatt álló – intézményfejlesztési tervet tekintik a fenntarthatósági stratégiának.

6.5.2 Az

intézményi

fenntartható

fejlődési

stratégiaalkotás

folyamata,

motivációs háttere A felsőoktatási intézmények hivatkoznak a fenntartható fejlődési stratégiájukban az Ftv. preambulumára, mely szerint a felsőoktatásnak oly módon kell ellátnia a feladatait, hogy közben a fenntartható fejlődés érdekében javuljon a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság. Az

Ftv.-ből

eredeztethető

megalkotásának

kötelezettségen

motivációja

egyfelől

az

túl,

volt,

a

fenntartható

hogy

a

fejlődési

környezetkímélő

stratégiák

technológiák

alkalmazását, folyamatok meghatározását összekössék a költségcsökkentéssel, mely így hosszú

távon

intézmények

elősegíti

az

küldetésében

intézmény és

fennmaradását.

jövőképen

is

Másfelől

megjelenő

éppen

szándék

a

felsőoktatási

játszott

közre

a

stratégiaalkotásban, nevezetesen az, hogy differenciált tudásközpontként működjenek az adott régióban, és ennek keretében vállalják fel a fenntarthatóságra nevelési szerepet. Egyrészt oly módon teszik ezt, hogy mind az alap, mind pedig az alkalmazott kutatási területeken keletkeznek olyan eredmények, melyeket az oktatásba visszaforgatva a kilépő hallgatók szemlélete, tudása által egyaránt megvalósulhat a lakosság szemléletformálása és a különböző szakterületeken

a

munkafolyamatok

pozitív

irányú

szabályozása.

E

szempontból

az

intézmények kiemelt fontosságúnak tartják a tanárképzést. Másrész oly módon is, hogy a képzési profil szerinti tevékenységek (például a különböző művészeti ágakban, turisztikai, gazdasági, építészeti területeken) lehetőséget adnak a fenntartható fejlődés szellemiségének megismerésére, megértésére és közvetítésére. „Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható fejlődés részét képező változások elősegítésében. Biztosítja, hogy az emberek képesek legyenek alkalmazkodni a globális változáshoz, hogy a tudás széles körben ismertté váljon, és hogy az érintettek elkötelezzék magukat a változás mellett.” (Részlet az Eötvös Loránd Tudományegyetem

2009.

évi

szenátusi

stratégiára vonatkozóan)

60

határozatából

a

Fenntartható

fejlődési


„Egy felsőoktatási intézmény újkori küldetéséből is fakad, hogy próbál választ adni a mikro- és makrokörnyezetben megjelenő igényekre az itt élő emberek életminőségének javítása miatt.” (Részlet egy kelet-magyarországi felsőoktatási intézményben készült interjúból) „Tudatosítjuk a hallgatókban, hogy minden termék, épület vagy tárgy környezeti hatása 80-90%-ban a tervezéskor dől el, ezért a hallgatók olyan kérdésekkel foglalkoznak, ahol megismerik ezeket a problémákat, kapcsolataik alakulnak ki, nemzetközi irodalmat hoznak be, és olyan tervező válik belőlük, aki sokrétűen tud reagálni.” (Részlet egy közép-magyarországi felsőoktatási intézményben készült interjúból) Lényeges motivációként hatott még a kutatóegyetemi címpályázatot követő TÁMOP pályázat megvalósítása,

melyhez

kutatóegyetemek

a

kapcsolódóan

pályázatuk

sor

keretében

került

részterületi

készítettek

olyan

stratégiák

alkotására.

tudományterületi

A

kutatási-

fejlesztési-innovációs stratégiákat, melyek a fenntartható fejlődés kérdését is érintik, és melyekben az interdiszciplinaritás is megjelenik. „[…] fel kell vállalni a fenntarthatóság korszerű dimenzióiban való gondolkodást, muníciót adva a képzési-oktatási folyamatnak is”. (Idézet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem Kiemelt kutatási terület 2010. évben megalkotott Kutatóegyetemi stratégiájából.) Néhány intézmény felismerte, hogy a felsőoktatási versenyben a hallgatók bevonzása érdekében plusz intézményi vonzerőt kell kifejteni: a fenntartható fejlődés egy olyan koncepció,

mely

különösebb

költségvonzat

nélkül,

jó

marketing

révén

az

intézmény

arculatának és képzési profiljának szerves része lehet. „A design felfogás átalakulásával is egyre inkább középpontba kerül a valós problémák megértése, az abban rejlő problémákra megoldást kereső tervezés. A korábbi design felfogás (hasznosság/esztétikum/gyárthatóság) most mozdul el a fenntartható fejlődés irányába, ahol felelősséggel kapcsolódik össze. Megjelenik egy erős etikai dimenzió az egyetemi tervezői szemléletben.” (Részlet egy közép-magyarországi felsőoktatási intézményben készített interjúból)

61


Az ily módon felépülő felsőoktatási intézmények az oktatás, kutatás, intézményüzemeltetés, ügyvitel és partnerkapcsolatok területén is érvényre juttatják a fenntartható fejlődés elveit. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények közül több is egymástól vette át a fenntartható fejlődési stratégia egyes elemeit, olykor szövegszerű egyezéssel. A stratégiák bevezető részei, a problémakör ismertetése, a fogalommagyarázatok, a dokumentációs hivatkozások és a stratégiaalkotás indokainak bemutatása közel azonos minden felsőoktatási intézményben. Ez arra enged következtetni, hogy az intézmények nem kezelik stratégiaként („testre szabott”, a fejlődés

lehetőség

dokumentumot,

irányainak

valamint

a

és

eszközeit

szélesen

világossá

értelmezett

tétele)

intézményi

a

stratégiának

működés

és

nevezett –fejlesztés

szempontjából prioritásként sem kezelik. A dokumentumelemzés és az interjútapasztalatok alapján a fenntartható fejlődési stratégiák keletkezési okai között az NFFS-ből és az Ftv-ből eredeztethető kötelezettségérzeten és a pályázatok horizontális szempontjainak való megfelelésen túl az imázsépítést, a nemzetközi jelenlét fokozását, tudatos gazdálkodást és a személyes elkötelezettséget sorolhatjuk fel, illetve ezek összekapcsolt jelenlétét. A fenntartható fejlődési stratégiák megalkotásában az alulról építkezés (szakterületi oktatók, kutatóműhelyek, hallgatói kezdeményezés, tanácskozási joggal bíró intézményi bizottságok) és a felülről történő szabályozás (minőségirányításért felelős vezetés, Szenátus) egyaránt megfigyelhető. Az alulról jövő kezdeményezések esetében maga a munkafolyamat adta a lehetőséget a közös gondolkodásra, vitára. A stratégiákat minden esetben a Szenátus hagyta jóvá. A

felsőoktatási

intézményi

integráció,

továbbá

a

törvényi

változás

következtében

az

intézményvezetésnek újra kell gondolnia a stratégiai tervezési, intézményfejlesztési és minőségirányítási

rendszert.

Az

intézmények

úgy

vélik,

hogy

az

eddigi

pályázatok

ráirányították a figyelmet a rendszerszerű gondolkodásra, azonban a különböző területeken elért eredményeknek, valamint az új intézményegységeknek „össze kell érnie”. Azok az intézmények, amelyekben jogelőd intézmény vagy kisebb szervezeti egységek korábbi gyakorlat révén van hagyománya a fenntartható fejlődésben való gondolkodásban, ott az újratervezéskor várhatóan kitérnek majd az összintézményi szinten is a fenntartható fejlődésre, valamint a minőségüggyel való összekapcsolására.

62


„[…] kitörési lehetőség a megújuló energiatermelés és –gazdálkodás. A polgármester a megújuló energiák használata terén elkötelezett, persze pályázatban is hasznos volt egy fenntartható fejlődési stratégia megalkotása. A kettő szerencsésen erősítette egymást.” (Részlet egy újjá alakult felsőoktatási intézményi interjúból) „Az átdolgozott fejlesztési terv a fenntartható fejlődési stratégia lesz, ennek lesz része a minőségfejlesztési stratégia is, ezeket ebben a félévben viszik a Szenátus elé. Átdolgozva, mert az egészet hozzá kell alakítani az új intézményi modellhez.” (Részlet egy korábbi FMD nyertes felsőoktatási intézményi interjúból) Ugyanakkor

igaz

az

is,

hogy

–

az

interjútapasztalatok

szerint

–

még

ezekben

az

intézményekben is fontosabb az átalakulás és a finanszírozás kérdése.

6.5.3 A fenntartható fejlődés szemlélete az intézményi működés területein Az

intézményi

fenntartható

fejlődési

stratégiákban

megjelenik

néhány

olyan

–

költségcsökkentő – szempont, hogy például beszerzésnél a környezetbarát eszközöket részesítik előnyben; a pályázati dokumentációt elektronikus úton végzik. A stratégiák alapján látszik a szándék az épületek energiahatékony, illetve megújuló energiaforrásokból történő működtetésére, az interjúkon azonban elhangzott, hogy a megvalósítás akadályokba ütközik részben finanszírozási okokból, részben pedig azért, mert a nagy múltra visszatekintő felsőoktatási intézmények épületei közül több is műemlékvédelem alatt áll. A fenntartható fejlődés a nagy felsőoktatási intézményekben is szigorú pénzügyi korlátokba ütközik, és elsősorban olyan változásokat vezetnek be, melyek közvetlen finanszírozás nélkül (önkéntes munkával, más pályázat keretében) megvalósíthatók. Az intézményfejlesztési tervekben és fenntartható fejlődési stratégiákban egyaránt van példa arra, hogy külön fejezetben megjelenik a „Pénzügyi fenntarthatóság”. „A Budapesti Corvinus Egyetem célja, hogy a térségben vezető szerepet vállaljon a fenntartható fejlődés elvei mellett való elkötelezettség vállalásában, illetve az elvek gyakorlati megvalósításában és mindezek eredményeképpen középtávon fenntartható egyetemmé váljon. […] Így növelni kell az egyetemnek a helyi fejlődésben betöltött szerepét, javítani kell az outreach jellegű tevékenységeket.” (Részletek a Budapesti Corvinus Egyetem 2010. évben elfogadott Intézményi Fenntarthatósági Stratégiájából)

63


„Az

egyetem

folyamatosan

törekszik

arra,

hogy

létesítményei

működésében

megjelenjenek a pazarlásmentes, erőforrástakarékos és környezetkímélő formák”. (Részlet az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2009. évi szenátusi határozatából a Fenntartható fejlődési stratégiára vonatkozóan) A

kisebb

felsőoktatási

intézmények

a

partnerkapcsolatokon

keresztül

próbálnak

a

szemléletükhöz igazodó finanszírozókat találni, és erőteljesen beépíteni a képzési kínálat a fenntartható fejlődés szemléletének elterjesztését elősegítő gyakorlatokat. „A Copernicus és az Erasmus programokhoz való csatlakozások önmagukban nézve nem vezettek

eredményre,

formálisak

maradtak.

[…]

A

kutatás-fejlesztésekben

együttműködünk magyar vállalatokkal, az új technológiák kidolgozása és alkalmazása a térségfejlesztést

támogatja.”

(Részlet

egy

közép-magyarországi

felsőoktatási

intézményben készített interjúból) Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol magas szintű technológiát igénylő műhely, labor működik, melyben a fenntartható fejlődés szemléletének és gyakorlatának terjesztésével kapcsolatos tevékenység folyik, jellemző a vállalkozásokkal történő együttműködés. Ezen esetekben alkalmazott kutatásokról, fejlesztésekről eshet szó, továbbá a hallgatók szakmai gyakorlatáról. Összességében nézve igaz az, hogy a partnerkapcsolatokra kiterjesztett ide vonatkozó gondolatok,

törekvések,

célkitűzések

az

intézmény

fenntarthatóságával,

regionális

létjogosultságával állnak szoros összefüggésben. A kutatási tevékenységre vonatkozóan a felsőoktatási intézmények azt is megállapították, hogy nem csak a fenntartható fejlődés témakörét kell kutatni az adott tudományterület szempontjából és módszereivel, hanem valamennyi kutatási területen figyelembe kell venni a fenntartható fejlődés elveit. Ez már közel álló gondolat ahhoz, hogy

az intézményi

alapfunkciókban érvényesítsék a fenntartható fejlődés szempontjait. A fenntartható fejlődés jelen van a képzési programokban vagy foglalkoznak a képzésbe való visszacsatolással, új szakok, szakirányok kidolgozásával a fenntartható fejlődés problémaköre szerint. A fenntartható fejlődés kutatásokban való megjelenése összefügg az oktatásban való megjelenésével, ugyanakkor ez egy erőteljesebb iránya a témával való foglalkozásnak.

64


A kutatások behoznak nemzetközi partnerkapcsolatokat, a hazai partnerkapcsolatok pedig kifejezetten tevékenységorientált együttműködési jellegűek. Az intézményüzemeltetésben is megjelennek a

fenntartható fejlődés szemléletét

igazoló gyakorlatok:

energiahatékony

épületek, szelektív hulladékgyűjtés, zöldesítés, forgalomkorlátozás. A fenntartható fejlődési stratégiákban leggyakrabban megjelenő elemeket a következőképp összegezhetjük: 

curriculum – oktatási programba való beépítés vagy oktatási program kidolgozása;



network – hálózati együttműködés (projektek, kutatások);



klaszteralapítás – koncepció kidolgozás, érdekképviselet;



társadalmi felelősségvállalás (CSR) – fenntartható életmód;



(öko)campus infrastrukturális fejlesztés.

6.5.3.1 A fenntartható fejlődés beépülését erősítő intézményi feltételek A Mondolat Iroda párhuzamosan a jelen, a TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 program keretében zajló „A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje” című kutatás keretében online kérdőíves adatfelvételt végezett 760 oktató részvételével. A feltett kérdések több ponton (interdiszciplinaritás, partnerkapcsolatok, minőségfejlesztés) kapcsolódnak a jelen kutatáshoz is, egyben lehetőséget biztosítanak a jelen mintában szereplő és az abba be nem került intézmények oktatói véleményeinek összevetésére. A dokumentumok elemzése és a felvett személyes interjúk alapján a Budapesti Corvinus Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az Edutus Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola a legelkötelezettebbek a fenntartható fejlődés iránt. Ugyanakkor a személyes interjúk alapján azt láthatjuk, hogy azokban az intézményekben, ahol a fenntartható fejlődés szempontjai megjelennek az intézményi dokumentumokban, ott ennek a területnek a mozgatórugói egyes oktatók, döntéshozók, a fenntarthat fejlődésé szemléletét előmozdító és elterjesztő szempontok és intézkedések eredményei nem jutnak el minden oktatóhoz, illetve nem épülnek be (mindeddig nem épültek be) az intézményi mechanizmusokba. Az

6.

táblázat

mutatja,

hogy

nem

látható

szignifikáns

különbség

interdiszciplináris

együttműködés szempontjából azon között az intézmények között, akik a fenntartható fejlődést kiemelt területként kezelik és azok között, akik ezt kevésbé tartják fontosnak.

65


Míg azokban az intézményekben, ahol a fenntartható fejlődés szempontjai hangsúlyosabban jelennek meg, a kérdőívet kitöltő oktatók 33,55%-a szerint erős az interdiszciplináris együttműködés, addig azokban az intézményekben, ahol ezt kevésbé tartják fontosnak, ez az arány 43,59%. 6. táblázat

A fenntartható fejlődés és az interdiszciplináris együttműködés kapcsolata az oktatók válaszai alapján kevésbé fontos a sor fontos a sor fenntartható összesen százalék fenntartható százalék fejlődés fejlődés erős az interdiszciplináris 51 30,00% 119 70,00% 170 együttműködés oszlop százalék

33,55%

gyenge az interdiszciplináris együttműködés

15

oszlop százalék

43,59% 41,67%

21

9,87%

változó/fejlődő az interdiszciplináris együttműködés

20

oszlop százalék

66

oszlop százalék

43,42%

Összesen (fő)

152

36

64,91%

57

59,26%

162

64,24%

425

7,69% 35,09%

37

13,16%

nem tudja / nem válaszol

58,33%

13,55% 40,74%

96 35,16%

35,76%

273

Ezen válaszok nem támasztják alá a kutatás azon hipotézisét, miszerint a képzéseiben, kiemelt kutatási projektjeikben és a napi működében a fenntarthatóságot hangsúlyosan megjelenítő intézmények

magasabb

fokú

tényleges

elkötelezettséget

mutatnának.

Ugyanakkor

a

személyes interjúk alátámasztották azt a hipotézisünket, hogy ahol a minőségügy és fenntarthatóság iránt elkötelezett oktató kollégákat kiemelt vezetői támogatás és legalább minimális

forrásallokáció

segíti,

ott

a

fenntartható

fejlődés

mind

az

intézményi

dokumentumokban, mind a gyakorlatban nagyobb szerepet kap. A

8.

fejezetben,

fenntarthatóság

mellékletként megjelenését

találhatók a

azok

képzésben,

minőségirányítási rendszerben.

66

a

táblázatok,

kutatásban,

melyek

intézményi

bemutatják

a

működésben,


A 7. táblázatban láthatjuk, hogy nincs szignifikáns különbség a hallgatói visszajelzéseket illetően azon intézmények között ahol a fenntartható fejlődés szempontjai hangsúlyosabban jelennek meg, illetve azokban az intézményekben, ahol ezt kevésbé tartják fontosnak (35,53%, illetve 34,7%). 7. táblázat A fenntartható fejlődés és a hallgatói visszajelzések beépülésének kapcsolata az oktatók válaszai alapján fontos a fenntartható fejlődés a hallgatói visszajelzés rendszere jól működik, a visszajelzések beépülnek az oktatói munkába oszlop százalék a hallgatói visszajelzés rendszere nem, vagy elégtelenül működik, a visszajelzések nem épülnek be az oktatói munkába oszlop százalék változó a hallgatói visszajelzés rendszerének működése és a visszajelzések beépülése az oktatói munkába oszlop százalék nem tudja / nem válaszol

54

sor százalék

kevésbé fontos a fenntartható fejlődés

11,34%

422

35,53% 9

7,56%

oszlop százalék

40,79%

Összesen (fő)

152

88,66%

476

110

92,44%

119

90,11%

273

87,60%

500

88,89%

1368

9,05% 9,89%

17,76% 62

Összesen

34,70%

5,92% 27

sor százalék

246 20,23%

12,40%

438 36,02%

11,11%

1216

6.5.4 Kezdeményezések, jó gyakorlatok A fenntartható fejlődés látványos intézményesüléséről beszélhetünk azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol az oktatókat és hallgatókat, külső partnereket egyaránt bevonó szakmai műhelyek, klubok jöttek létre, nyári egyetemi vagy szakkollégiumi képzési programot dolgoztak ki, és ezekhez kapcsolódóan az intézményi rendezvény-programkínálat is színesedik. Az itt következőkben a kutatási mintába tartozó magyarországi felsőoktatási intézmények köréből adunk ízelítőt e tekintetben.

67


6.5.4.1 Hallgatói kezdeményezések a Pécsi Tudományegyetemen A

Zöld

Campus

honlapján

megismerhetők

–

a

honlap

szóhasználata

szerinti

–

környezetvédelmi irányultságú hallgatói kezdeményezések, így például az Újrapapír Program, a Virágos egyetem és a Fair Filmklub.53 Az Újrapapír Program keretében a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar oktatói és hallgatói tudják csökkenteni a felhasznált papírmennyiséget azáltal, hogy kétoldalas formában jegyzetelnek, a korábbi zárthelyi vagy beadandó dolgozatok üres oldalait újabb vizsgák során felhasználják. Amennyiben egy tanszék vagy iroda csatlakozik a Zöld Campus kezdeményezéshez, megkapja a Zöld Tanszék vagy Zöld Iroda bélyeget és felkerül a Zöld Campus honlap oldalsávjában található környezettudatos tanszékek listára. Amikor összegyűlt elvihető mennyiségű papír egy, a programban résztvevő tanszéknél, a tanszék munkatársai jelezni tudják azt a honlapon keresztül. Ezután az önkéntesek összeszedik a feleslegessé vált papírt és elviszik a nagyobb előadók közelében kihelyezett újrapapír tárolókba. A már kétszer felhasznált papírtól a szelektív hulladékgyűjtés útján lehet megszabadulni. A Virágos egyetem program a környezeti felelős magatartás kialakítása érdekében jött létre. A Zöld Campus logóval ellátott cserepes növényeket az egyetem tizenkét különböző helyén tették ki a Botanikus Kert és a Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium közreműködésével. A növények gondozásához útmutató készült, ellenőrzésük folyamatosan történik. A Fair Filmklub 2011-ben nyolc olyan filmet vetített le, melyek az ökológiai problémák társadalmi-gazdasági vonatkozásával foglalkoznak. A nyilvános programon résztvevőket Fair Trade teával kínálták. A Pécsi Tudományegyetem Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiuma a Zöld Campus program keretében jött létre a Bölcsészettudományi Kar kezdeményezésére. A Szakkollégium az attitűdformálást hivatott elősegíteni, a fő cél, „hogy a résztvevők nyitottabbá váljanak a környezetvédelemről szóló információk befogadására, és a kapott ismereteket beépítsék mindennapi életükbe, hallgatói szokásaikba, tevékenységeikbe, a felnövekvő generáció minél szélesebb körét ökológiai és társadalmi szempontból tudatos, felelős állampolgárokká nevelni, akik

nyitottak

jelenlegi,

pazarló

életformánkat

(Fenntarható Fejlődésért Szakkollégium honlapja)

53 54

felváltó,

54

http://zoldcampus.pte.hu/ (Utolsó letöltés: 2012.02.20.) http://www.fenntarthato.pte.hu/?p=712 (Utolsó letöltés: 2012.02.20.)

68

fenntartható

alternatívákra.”


A Szakkollégium honlapjáról elérhető Fenntartható blog, melynek témái: 

a klímaváltozás és migráció kapcsolata;



Afrika együtt lép klímaügyben;



az egyéni szén fejadag;



biomassza, csodaszer vagy mégsem?



globális vízproblémák.

A témákhoz kapcsolódó tanulmányok a blog oldaláról letölthetők.

6.5.4.2 Egyetemisták

a

Környezettudatos

Szemléletért

az

Eötvös

Loránd

Tudományegyetemen Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2008-ban a fenntarthatóság jegyében hallgatói szerveződés alakult: Egyetemisták a Környezettudatos Szemléletért (EKSZ). Az EKSZ program integráltan valósít meg gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági gyakorlatokat. A program fő vezérelvei a környezettudatosság, a szakmaiság, a nem-versengés, a bevonás és az összefogás. Fő tevékenységük a szelektív hulladékgyűjtés, eredményeiket honlapjukon számszerűen közzéteszik. A megalakulás óta mintegy 250 hallgatót tömörítő, több mint 20 hallgatói önkéntes munkacsoportot szerveztek, emellett 3 dolgozói munkacsoportot alakítottak ki. A munkacsoportok szerveződése bár civil alapú, az intézményhez kötődik, tehát karokon és kollégiumokban végzik a munkát. Az EKSZ rendkívül aktív, 2012. január-februárja között hét programot bonyolítottak le, illetve vettek részt valamilyen eseményen. Összesen mintegy 15 alprogramot működtetnek, amely magában foglalja a Fenntarthatósági Napok szervezésétől kezdve a fásítást, virágosítást, madár- és békavédelmi programban való részvételt, oktatást és tanfolyamok szervezését, kreatív anyagok előállítását és kézműves műhely kialakítását. Az egyetemhez kötődő fenntarthatósági program 18 civil szervezettel és 20 céggel működik együtt, valamint nagy hangsúlyt fektet a hasonló témában dolgozó más egyetemi ( például Budapesti

Műszaki

és

Gazdaságtudományi

Egyetem,

Közép-európai

Egyetem,

Szegedi

Tudományegyetem) kezdeményezésekkel való kapcsolattartásra. Tagja a Tikopiának, amely az ilyen jellegű egyetemi kezdeményezések országos hálózata. Óvodák és iskolák megkeresését is fogadják.

69


Az EKSZ 2011-ben felvette a kapcsolatot az ISCN menedzsmenttel is, így nemzetközi partnerkapcsolat kialakítására is lehetőség nyílt. 6.5.4.3 Ökolabor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2010 nyarán indította el a MOME Eco-Lab nevű fenntarthatósági kutatólabor programját azzal a céllal, hogy innovatív válaszokat keressen a XXI. század legnagyobb kihívásaira: a klímaváltozásra, az erőforrások túlhasználatára és ezek nyomán kibontakozó ökológiai és társadalmi problémákra. A csoportot, a MOME vezető oktatónak és kutatóinak irányításával formatervezők, építészek, tájépítészek, média szakértők, design menedzserek, közgazdászok, szociológusok és fenntarthatósági szakértők alkotják. A MOME EcoLab fenntarthatósági csoport két fő kutatási területre a „Fenntartható életmód és jövő kutatás - hight-tech innováció”, valamint a „Szociálisan érzékeny és humanitárius design –low-tech innováció”. Ezen a két kutatási területen több projekt (például jövődesign – életmódtervezés, fenntartható épület és közösségfejlesztés stb.) ér össze. A fenntartható fejlődés társadalmi vonatkozása jelenik meg ezekben projektekben. A MOME bekapcsolódott a Máltai Szeretetszolgálat által a „pokoli torony”, azaz egy veszprémi toronyház-fejlesztési programba, a fenntartható működés átgondolását is célozta. A Fejér megyei közösségfejlesztési projektben a mélyszegénységben levő roma közösségeknek számára terveznek épülteket, azon szempontok szerint, hogyan lehet kis alapterületen élni, közlekedni, fenntartható gazdasági tevékenységet folytatni, tovább a hazai árvizek és árvízi katasztrófákra vonatkozó tervezői és mentési válaszadás is megtörténik. „A projekt az tudatosítja a hallgatókban, hogy minden termék, épület vagy tárgy környezeti hatása 8090%ban a tervezéskor dől el, ezért a hallgatók olyan kérdésekkel foglalkoznak, ahol megismerik ezeket a problémákat, kapcsolataik alakulnak ki, nemzetközi irodalmat hoznak be, és olyan tervező válik belőlük, aki sokrétűen tud reagálni.” (Részlet a MOME-n készített interjúból) Az Eco-Lab ráirányította a figyelmet a fenntarthatósági tervezésre, melyben úttörőnek számít az újonnan alakuló interdiszciplináris szakkollégium.

70


6.5.4.4 Az Edutus Főiskola társadalmi felelősségvállalása A MOME-hoz hasonló társadalmi felelősségvállalás elve jelenik meg az Edutus Főiskola fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, jó gyakorlatnak számító tevékenységeiben is, így például ökofüzet-csomagot juttattak el hátrányos helyzetű hallgatókhoz, kezdeményezték a „10.000 kézfogás a jövőért” projektet annak érdekében, hogy mindenkihez eljusson az intézmény ökoüzenete. A projekt honlapján olvasható a 2010. évi szimpózium „Mit jelent egy tizenéves fiatalnak a fenntartható fejlődés és mit tehet ő érte?” témájában keletkezett, középiskolás diákoktól származó írások az alábbi kategóriákban: 

energiahordozók;



vízvédelem;



tudatos vásárlás, fogyasztás;



demográfia és munkaerő-piac hatása a fenntartható fejlődésre;



a fenntartható fejlődés és a társadalmi jólét összefüggései.

A fenntartható fejlődés gazdasági, technológiai, környezeti szemlélete a 2010-ben alakult Megújuló Energia Műhelyben van jelen, amely a nap, szél, geotermikus és biomassza alapú energiatermelés és gazdálkodás különböző lehetőségeinek kutatásához, oktatásához és népszerűsítéséhez nyújt jó feltételeket. A Műhelyben két partner céggel együttműködésben az új típusú nap- és szélenergia-hasznosító berendezések fejlesztésén dolgoznak. Az új technológiák alkalmazása jelentősen hozzájárul Tatabánya klímaváros koncepciójának megvalósításához is. A térségi együttműködés fejlesztésére irányuló másik kezdeményezés a Fenntartható Fogyasztás Klub megalapítása, mely egyben az intézményi öko-stratégia képviselője is. A Klub célja, hogy az összejöveteleken olyan témák kerüljenek napirendre, melyek a környezettudatos életmódot népszerűsítik.

6.5.5 Támogató környezet Az interjútapasztalatok szerint a fenntartható fejlődés szemléletének elterjesztésében sokat nyom a latba a személyes elkötelezettség. Egyfelől szükséges az oktatók téma iránti elkötelezettsége, másfelől a hallgatóké is. A kettő együtt tudja valóra váltani azt a célt, hogy a jövő

nemzedékekért

felelősséget

vállaló

szakemberek

lépjenek

ki

a

felsőoktatási

intézményekből. Annak érdekében, hogy a szemléletformálás a képzési programokon felül emelkedjen, és megjelenjen az intézményi élet valamennyi területén, szükséges a vezetőség elkötelezettsége is.

71


6.5.5.1 Vezetői elkötelezettség A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vezetői elkötelezettséget az interjúkészítés során mértük fel. Hat felsőoktatási intézményben találtuk úgy, hogy a felső- és középvezetés elkötelezett, személyesen részt vett a stratégiakészítésben, valamint vezető szerepet vállal a megvalósításban. Két intézmény esetében a rektori programba is beépült, azonban „minden a személyiségen múlik, az a kérdés, hogyan lehet mozgósítani a kollégákat a célok érdekében, mert például terveztük, hogy az oktatók tervek alapján dolgozzanak, de a személyes kapcsolatok hatékonyabban műdnek”. Kifejezetten egy interjúban hangzott el, hogy az intézmény számára azért fontos a fenntartható fejlődéssel való foglalkozás, mert vezetői elkötelezettség áll mögötte. Elhangzott olyan gondolat is, hogy az intézményi megkülönböztető jegyek keresésekor a fenntarthatóság volt az, amely egy olcsón vállalható elköteleződés, mégis komoly hatása van. Valamennyi intézményben jellemző, hogy a felsőoktatási intézmény folyamatosan „nőnek bele a stratégiába”. 6.5.5.2 A fenntartható fejlődés intézményi kommunikációja A

Magyar

Felsőoktatási

Akkreditációs

Bizottság

elvárása

az

intézményi

honlapokra

vonatkozóan, hogy az intézmény működését bemutassák, a dokumentáció elektronikusan elérhető, a honlapok tartalma átlátható legyen. A fenntartható fejlődési stratégiák két kivétellel letölthetők a felsőoktatási intézmények honlapjairól általában a szabályzatok, dokumentumok, letöltések

nevű

menüpontokból.

Az

itt

elsőre

nem

talált

stratégiák

a

böngésző

keresőprogramjával előhívhatók az intézmény nevét és a fenntartható fejlődési stratégia kulcsszót beírva, kivéve két intézmény esetében. A kutatóegyetemek honlapjain a kutatásokhoz kapcsolódó menüpontokban rá lehet találni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos témákra, valamint az elektronikusan elérhető publikációs adatbázisokban is megtalálhatók a témában folytatott kutatásokra vonatkozó információk. A felsőoktatási intézmények hazai és nemzetközi partnerkapcsolatait bemutató menüpontok alatt szintén akad példa a fenntartható fejlődés témájának megjelenésére. Ez azon intézmények esetében

igaz, ahol

élő együttműködés történik, jelenleg is van közös

tevékenység, legyen az szemléletformáló program, gyakorlati képzés vagy kutatás.

72


Négy

intézmény

esetében

a

fenntartható

fejlődésben

a

felsőoktatási

intézmény

szerepvállalását elősegítendő jó gyakorlat létezik, és ennek intézményesült formája is, a felsőoktatási intézmény fő honlapjáról ez az információ mégsem szerezhető meg. A stratégiai dokumentumok alapján magát kifejezetten zöld intézménynek valló egyetemek és főiskolák (Eszterházy Károly Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem, Edutus Főiskola, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Pécsi Tudományegyetem) honlapjain a kereső funkciót használva a hírrovat számos találatot eredményez az intézmény által kezdeményezett vagy az intézmény részvételével lezajlott olyan programokon, melyek a fenntartható fejlődéshez kapcsolódnak. Ezen zöld intézmények közül a kutatás lezárásának pillanatában csak egy intézmény kezdőlapján szerepel fenntartható fejlődéssel kapcsolatos aktuális hír. 55 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy felsőoktatási intézmények honlapjain a fenntartható fejlődéssel

kapcsolatos

kezdeményezések,

oktatási

egész

programok,

intézményt

érintő

kutatási

témák

projektek,

és

térségi

eredmények,

hallgatói

együttműködések

is

megtalálhatók. A fenntartható fejlődés témáit felölelő – szakkollégiumhoz, klubhoz, műhelyhez – kapcsolódó rendezvények az oktatók, kutatók, hallgatók, az intézmény dolgozói és partnerei számára egyaránt nyitottak. A fenntartható fejlődési stratégiákkal összhangban a honlapokon szereplő projektek között is van olyan, mely a felsőoktatási intézmény polgárait, azaz oktatókat, adminisztratív dolgozókat, hallgatókat is egyaránt megcélozza (ld. például a jó gyakorlatok között a Zöld Campust). Az interjúk rámutattak arra, hogy mindezek ellenére a fenntartható fejlődési stratégiák a nagy, több karból álló egyetemeken szűk körben ismertek. Ez a vezetőség tapasztalata is, és előfordult az is, hogy interjúalanyunknak nem volt tudomása a stratégiáról.

55

http://momeecolab.blogspot.com/2012/02/holnap-du-fenntarthatosagi.html (Utolsó letöltés: 2012.02.20.) http://momeecolab.blogspot.com/2012/02/vilagmegvalto-gondolatok-fair-trade-tea.html (Utolsó letöltés: 2012.02.20.)

73


6.6 Hazai

intézményi

minőségirányítási

gyakorlat

a

fenntartható

fejlődés tükrében 6.6.1 A minőségfejlesztést célzó stratégiai tervek Az interjúalanyok egybehangzó véleménye, hogy a minőségügyi dokumentumokba eddig nem épültek be a fenntartható fejlődés szempontjai annak ellenére sem, hogy az intézményekben már

vannak

erre

vonatkozó

gyakorlatok.

Ugyanakkor

az

intézményfejlesztési

tervek

célkitűzései, az intézményi küldetésnyilatkozatok és jövőképek nem állnak távol attól, hogy a fenntartható fejlődés gondolatköre összeérjen a minőségfejlesztéssel. A felsőoktatási intézmények szinte kivétel nélkül az ország társadalma és gazdasága fejlődésének elősegítését, valamint az egész életen át tartó tanulás társadalmi mértékű lehetőségének biztosítását tartják küldetésüknek az értelmiségi képzés, az elitképzés és a tudományos kutatások által. A jövőképekből visszaigazolódik, hogy valamennyi felsőoktatási intézmény az adott régió tudásközpontja kíván lenni, és vezető szerepet betölteni a térségi innovációban. Ehhez kapcsolódóan megjelennek a szektorközi együttműködések fejlesztésére vonatkozó célkitűzések. A fenntartható fejlődés szemléletére utalnak azok a célkitűzések, melyek környezettudományi, regionális és településtudományi doktori iskolák megalapításával, az energiafelhasználást racionalizáló intézkedésekkel kapcsolatosak. „[…] A PTE felhalmozott tudástőkéjével támogatja a régió és az ország gazdaságának, társadalmának

fejlődését,

különösen

a

gyógyítás,

a

műszaki

tudományok,

a

gazdálkodás, a művészet és kultúra területén. […]” (Részlet a Pécsi Tudományegyetem Küldetésnyilatkozatából) „Küldetése, hogy hozzájáruljon az európai felsőoktatás versenyképességéhez, a magyar felsőoktatás nemzetközi integrációjához, Székesfehérvár Megyei Jogú Város regionális központ szerepének erősítéséhez, Siófok és Orosháza térségében a turisztikai és rekreációs szolgáltatásokban innovációs centrumszerepkör megvalósításához, Budapest várostérségében a főváros nemzetközi regionális központtá válásának segítéséhez.” (Részlet a Kodolányi János Főiskola Küldetésnyilatkozatából) „Az EKF a környezeti változásokra érzékenyen, a kihívásokra eredményesen reagálva biztosítja szolgáltatásait. A társadalmi-gazdasági elvárásokra figyelemmel szervezi és fejleszti az oktatásban és a kutatásban programjait – különös tekintettel a régió igényeire. […]” (Részlet az Eszterházy Károly Főiskola Jövőképéből)

74


A kutatási mintába került felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési terveiben szereplő stratégiai célok a jövőképekben is megfogalmazott a tudásközpont kialakítása irányában mutatnak,

ezt

támogatva

a

kutatóintézményi

profil

erősítésére,

a

campus-szerkezetű

infrastruktúra-fejlesztésre, az intézményi kulturális, sport és nyelvi szolgáltatások körének bővítésére. Az intézményfejlesztési tervben a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai célkitűzések az alábbi területeken jelennek meg: 

az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megjelenő Környezet és Energia Operatív Programhoz történő pályázás;



az Európai Felsőoktatási Térségben képzési együttműködésekre kiírt pályázás;



kutatási prioritások;



partnerkapcsolatok fejlesztése;



megújuló energiaforrásokra épülő infrastrukturális fejlesztés.

A minőségpolitika a felsőoktatási intézmény vezetésének szándéknyilatkozata, a minőség iránti elkötelezettségének

bemutatása.

E

dokumentumokban

megismétlődnek

az

intézményi

küldetés és jövőkép elemei. A minőségpolitikákban a fenntartható fejlődésre vonatkozó közvetlen utalás nem található. A Minőségfejlesztési programok törvény által meghatározott területeken56 általános érvényű, nem konkrét célkitűzéseket tartalmaznak, és a fenntartható fejlődésre vonatkozó utalás nem található bennük, miközben a felsőoktatási intézmények éppen a partneri megelégedettség kapcsán is értelmezik a fenntartható fejlődést. Megvizsgálva a mintába került felsőoktatási intézmények minőségügyi dokumentumait, kategorizálva az azokban fellelhető minőségcélokat, azt mondhatjuk, hogy a felsőoktatási intézmények szervezeti méretüktől függetlenül jellemzően a nemzetközi tudományos-szakmai életben betöltött

szerepük

fokozására,

illetve

megőrzésére

törekednek

joint-,

multi-

és

interdiszciplináris kutatások és képzési programok, innovációs projektek által.

56

A minőségfejlesztési program tartalmi elemeire vonatkozóan a 2005-ös Ftv. 21. § (6) bekezdése rendelkezett. „Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a képzési program, a tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység, a hallgatók értékelésének, az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, a belső információs rendszer és a nyilvánosság fejlesztésére irányuló célokat.”

75


A fenntartható fejlődési stratégiával vagy ez irányú minőségügyi szabályozással rendelkező felsőoktatási intézményekben cél a minőség és környezettudatos szemlélet elterjesztése is az oktatásban és a szervezet tevékenységében. Az interjútapasztalatok alapján azonban elmondható, hogy megkezdődött a fenntartható fejlődési és minőségfejlesztési terület összehangolása oly módon, hogy a fenntartható fejlődési megbízott részt vesz a minőségirányítási megbeszéléseken, továbbá az új intézményi stratégiákba tervezik tudatosan beemelni a fenntartható fejlődés gondolatkörét. Ez irányba mutat az is, hogy a felsőoktatási intézmények egy része túllépett a pályázatokhoz kapcsolódó fenntarthatósági terveken, és elkezdte beépíteni a saját stratégiai tervezésébe, minőségirányítási rendszerébe. A működés sikerességéről számot adni a változás óta eltelt idő rövidsége (egy interjú szerint ez csak fél év), illetve a jelenleg is tartó változási folyamat miatt még

nem

lehet.

A

jövőben

tehát

a

fenntartható

fejlődési

stratégiával

rendelkező

intézményeknek - egy részüknek legalábbis, ahol már történtek kezdeményezések és a vezetőség a minőségfejlesztés mellett elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt is

–

szándékában áll a fenntartható fejlődés és minőség ügyét szorosan összekapcsolni. Az ezt deklaráló dokumentum típusa még kérdéses az intézmények számára, mert az eddig szóba jöhető minőségfejlesztési program az Ftv. változásából kifolyólag erre már nem feltétlenül lesz alkalmas, továbbá nem látják még tisztán az új intézményfejlesztési tervek elkészítésének szempontjait.

6.6.2 Minőségirányítási rendszerek szabályozása A 8. táblázat a mintába került felsőoktatási intézmények által preferált minőségirányítási rendszereket mutatja. 8. táblázat Minőségirányítási rendszer

Felsőoktatási intézmény

ENQA (European Network for Quality Assurance in Higher Education - a Felsőoktatás Minőségbiztosításának Európai Hálózata/Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség) ESG (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area – A Minőségbiztosítás Európai Sztenderdjei és Irányelvei az Európai Felsőoktatási Térségben ) EFQM (European Fundation for Quality Manegement Minőségmenedzsmentért Európai Alapítvány Kiválóság Modell) TQM (Total Quality Management – Teljes Körű Minőségirányítás)

76


Debreceni Egyetem

Eszterházy Károly Főiskola Kodolányi János Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Szent István Egyetem


Minőségirányítási rendszer

Felsőoktatási intézmény

EFQM + TQM

Edutus Főiskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Kaposvári Egyetem

ISO 9001 Minőségirányítási rendszer ISO 9001 Minőségirányítási rendszer + 14001 Környezetirányítási rendszer ESG alapú IAQA system (Institutional Assessment and Quality Assurance – Intézményi Értékelési és Minőségbiztosítási Rendszer) EFQM + ISO 14001Környezetirányítási rendszer ENQA + ESG, EFQM + ISO 9001 Minőségirányítási rendszer

Közép-Európai Egyetem (CEU) Nyugat-magyarországi Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem

A TÁMOP 4.1.4 „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” című kiemelt program II. 1. A) feladatának

keretében

végzett

2011.

évi

kutatás

eredményeként

elkészült

egy

„minőségtérkép”, mely elérhető a Felsőoktatási Minőségfejlesztési Portálon. A „minőségtérkép” intézményi bontásban, minőségügyi témában adja meg a navigációt a honlapokon.

A minőségfejlesztési programokban, minőségpolitikákban a felsőoktatási intézmények utalnak arra,

hogy

mindenek

felett

a

MAB

akkreditációs

követelményrendszerének

minőségkritériumainak való megfelelés áll. A Felsőoktatási Minőség Díjat (továbbiakban FMD) nyert intézmények e követelmények teljesíthetőségét is beépítették a minőségirányítási rendszerükbe. Az FMD továbbfejlesztett – egyelőre még nem pályázható – modellje már tartalmazza a fenntartható fejlődés szempontjait. Az e kutatás mintájába tartozó korábbi FMD nyertes két intézmény pályázati anyagaiban a fenntartható fejlődés a TÁMOP kutatóegyetemi pályázathoz kapcsolódóan a kutatási, nemzetközi együttműködési tevékenység alapján jelenik meg. A mintába nem tartozó nyertes intézmények közül csak egy olyan főiskola van, amely a pályázati anyagában messzemenően érvényesíti a fenntartható fejlődés szempontrendszerét a minőségügy vonatkozásában is: PDCA logikán alapuló, fenntartható minőségügyi fejlődésről beszél a hosszú távú versenyképesség érdekében, valamint adottságokra épülő fenntartható fejlődésben gondolkodik, melyhez szorosan hozzátartozónak véli a teljesítményértékelési rendszert. A

nemzetközi

minőségügyi

szabvány

9001:2008

(2009)

változatát

a

minőségügyi

dokumentumai alapján három felsőoktatási intézmény alkalmazza. A tanúsított területek: oktatás, kutatás, fejlesztés, innováció, művészeti és alkotó tevékenység, felsőfokú képzés és szaktanfolyamok. felsőoktatási

A

környezetirányítási

intézmény

rendelkezik.

rendszer Ezen

tanúsításával

intézmények

(ISO

egyike

14001:2004)

környezetpolitikát

környezetvédelmi szabályzatot is alkotott, melyet nyilvános dokumentummá tettek.

77

két és


A

környezetvédelmi

hulladékgazdálkodás,

szabályzat a

a

felsőoktatási

levegőtisztaság

védelem,

intézményi a

víz-

és

tevékenység talajvédelem,

a

során

a

zaj-

és

rezgésvédelem, a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos tevékenységek, valamint a rendkívüli események területére érvényes. Ugyanezen felsőoktatási intézmény minőségirányítási kézikönyvben a szolgáltatások végrehajtása folyamatára vonatkozóan szabályozott a környezeti tervezés, valamint a környezeti tényezők azonosítása és értékelése. Maga az ISO 14001 szabvány alkalmazása elősegíti az anyag és energiafelhasználás, a szennyezőanyag kibocsátás, a keletkezett hulladék, a környezeti kockázat csökkentését, a cég társadalmi, közösségi, és piaci megítélésének javulását. 6.6.2.1 Belső intézményi szabályozások Az intézményi szintű minőségirányítást az e célból felállított tanács vagy bizottság felügyeli, melyet általában minőségügyi vagy stratégiai rektorhelyettes vezet. A testület megnevezése változó: minőségügyi, minőségfejlesztési, minőségbiztosítási.

Bizottságok kari szinten is

létrejöttek, valamint akad példa intézeti, illetve tanszéki minőségügyi felelősre. Külön szervezeti egységet (osztály, iroda vagy központ formájában) három felsőoktatási intézmény hozott létre a minőségirányítással kapcsolatos feladatok intézményi szintű koordinálására, ezen túlmenően intézményi szinten a főtitkári, rektori hivatali, kari szinten pedig a dékáni hivatali körbe tartozik a minőségirányítás koordinálása. A hazai felsőoktatási intézményekben ez idáig nem számított jellemzőnek a fenntartható fejlődéséért felelős testületek megalakítása, működése. Ahol dolgozik fenntartható fejlődéssel foglalkozó megbízott munkatárs, feladata általában az intézményi stratégiai tervezéshez és megvalósításához kapcsolódik, azaz a fenntartható fejlődésre irányuló célkitűzések e tágabb keretbe illeszkednek. Két felsőoktatási intézményben dolgozik fenntarthatósági megbízott, egy helyen működik rövid ideje bizottság, három helyen pedig célként tűzték ki a létrehozását a stratégiakészítéskor.

78


9. táblázat Intézmény neve57 Budapesti Corvinus Egyetem

Debreceni Egyetem

   

Intézményi minőségirányítás Egyetemi Minőségügyi Koordinációs Bizottság Minőségügyi Iroda

Minőségirányítási Bizottság

Eötvös Loránd Tudományegyetem

  

Kaposvári Egyetem



  

Közép-Európai Egyetem (CEU)

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem

 

57

Akkreditációs és Minőségbiztosítási Bizottság Minőségi és Akkreditációs Központ fejlesztési és minőségirányítási rektorhelyettes Senate Academic Assurance Committee (Szenátusi Minőségbiztosítási Bizottság) Minőségbiztosítási Bizottság Minőségbiztosítási rektori megbízott

 

Kari Minőségbiztosítási Bizottság Kari Minőségfejlesztési Bizottság

Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság Egyetemi Minőségügyi Központ

Felelős Üzleti Oktatásért Bizottság Fenntarthatósági megbízott  Környezetvédelmi és veszélyes hulladék felelős A két terület összehangolása az új intézményfejlesztési terv által fog megtörténni. Öntevékeny hallgatói csoport Fél éve működő bizottság Környezetvédelmi megbízott

-

A két terület összehangolása az új intézményfejlesztési terv által fog megtörténni.

Az egyetemen nincsenek karok

CEU Sustainability Advisory Committee (CEU Fenntarthatóság Tanácsadó Bizottság)

Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság

Fenntarthatósági megbízott



Minőségfejlesztési Bizottság



Kari Minőségügyi Bizottság



Egyetem Minőségfejlesztési Bizottsága Rektori Hivatal Minőségügyi Munkacsoport

Fenntartható fejlődés



Kari Minőségirányítási Bizottság

Egyetemi Minőségügyi Bizottság

 Szent István Egyetem

Minőségirányítási Bizottság Minőségbiztosítási Osztály Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság Minőségbiztosítási Iroda

Minőségirányítási Bizottság 

Kodolányi János Főiskola

Kari Minőségügyi Koordinációs Bizottság

Minőségfejlesztési Bizottság Minőségbiztosítási rektori biztos

Edutus Főiskola

Eszterházy Károly Főiskola

Kari minőségirányítás

Kari Minőségügyi Bizottság Minőségbiztosítási Szakcsoport

-

Kari Minőségbiztosítási Bizottság

-

Kari Minőségfejlesztési Bizottság

Stratégiai cél a létrehozása

Kari Minőségügyi Tanács

Stratégiai cél a létrehozása

A táblázat csak azon felsőoktatási intézményeket tartalmazza, melyek a kutatás mintájában szerepelnek és kifejezetten fenntartható fejlődési stratégiai dokumentummal rendelkeznek.

79


A fenntartható fejlődés szemléletét tükröző intézményi működést érintő szabályozások (elvek és gyakorlatok az intézményi stratégiákban, szabályzatokban) a következő területeken jellemzőek: 

Infrastruktúra o

oktatási (a hallgatók szemléletfejlődése érdekében)

o

kutatási;

o

adminisztratív munkavégzési;

o

eszközbeszerzések

(közös

beszerzés

és

használat;

környezetterhelés

mértékének figyelembe vétele). 

Energiafelhasználás: o

megújuló energiaforrások előnyben részesítése;

o

energiatakarékos berendezések;

o

energiahatékony épületek;

o

hatékonyságot

fokozó

információcsere

(fenntartható

fogyasztási

szokások

kialakítása); o 

saját forrású ivóvízellátás (pl. fúrt kút, hidroglóbusz, víztározó medence).

Károsanyag kibocsátás: o

szén-dioxid kibocsátás minimalizálása (pl. autómentes közlekedés pártolása, forgalomkorlátozás);

o 



főzőkonyhai, laboratóriumi szennyvizek előkezelése.

Hulladékgazdálkodás: o

hulladékképződés megelőzése;

o

szelektív hulladékgyűjtés;

o

hulladék hasznosítása (pl. komposztálás helyben).

Partnerkapcsolatok o

más felsőoktatási intézményekkel;

o

gazdasági szférával (pl. környezeti adottságra épülő gazdasági tevékenység);

o

helyi és regionális szereplőkkel (pl. egészséges életmódra nevelés területén, természeti értékek aktív védelme).



Társadalmi igazságosság: o

egyenlő bánásmód;

o

hátrányos helyzetű csoportok támogatása;

o

munkaerő-piaci részvétel fokozása (részmunkaidős és távmunka biztosítása; teljesítményalapú javadalmazási rendszer).

80


A felsőoktatási intézmények fenntartható fejlődési stratégiáinak végrehajtási terve és külön költségvetése nincs, bár erre vonatkozó célkitűzések szerepelnek, hasonlóképp a stratégia kommunikációjára és monitoringjára vonatkozóan: 

intézményi fenntarthatósági program kidolgozása, melyben meghatározott feladatokhoz felelősök és pénzeszközök társulnak;



intézkedések hatékonyságának felülvizsgálata;



projektek monitoringja;



kommunikációs hálózat kiépítése (egy intézményben külön kiemelik, hogy ez au NFFS elvárásai szerint történjen);



a partnerkapcsolati rendszer alapján.

7 Megállapítások, fejlesztési javaslatok 7.1 Főbb megállapítások a hipotézisvizsgálat alapján A kutatás eredményei alapján a 3.3. fejezetben megfogalmazott hipotézisek szerint a következő főbb, fontosabb megállapításokat tesszük oly módon, hogy a felsorolásjel mellett először a hipotézisek szerepelnek, alatta pedig a megállapítások: Hipotézis 1.: A

felsőoktatási

intézményekben

a

fenntartható

fejlődés

és

a

minőségügy

kérdése

összekapcsolódik, a minőségfejlesztési programok/minőségirányítási rendszerek 58 szabályozási szintjén azonban ez nem minden esetben jelenik meg. Megállapítás 1.: A magyar felsőoktatásban a fenntartható fejlődés és a minőségügy egyelőre nem áll szoros kapcsolatban egymással. Bár a stratégiai tervezés során figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre, a minőségirányítási szabályozó dokumentumokban még nem jelenik meg, azonban a bizottsági munka szintjén már vannak látható jelei (pl. fenntartható fejlődési megbízott meghívása a minőségirányítási bizottság üléseire).

58

Amennyiben a vizsgált mintában a Minőségfejlesztési programokon túl a felsőoktatási intézmény rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel.

81


Az

Európai

Felsőoktatási

Térségben

vizsgált

intézményekben

a

fenntarthatóság

a

minőségfejlesztésben a környezetirányítási rendszer kiépítésén és auditálásán keresztül jelenik meg. Erre a hazai intézmények némelyikében van példa, de ezekben sem az intézmény egészére érvényes szabályozásról beszélhetünk. Hipotézis 2.: A minőségfejlesztési programok készítése, megújítása során a felsőoktatási intézmények túlzott elvárásokat fogalmaznak meg a fenntartható fejlődés vonatkozásában, melyeknek nem tudnak megfelelni. Megállapítás 2.: A hazai minőségfejlesztési programokban nem jelenik meg a fenntartható fejlődés, az intézményi fenntartható fejlődési stratégiák azonban tartalmaznak célrendszert, ugyanakkor ennek megvalósítására vonatkozó intézkedési tervek – melyekben az egyes területre lebontott feladatok szerepelnének – nem készültek, monitoring rendszert nem alakítottak ki, a stratégiák csak utalnak ezekre. Az intézményre vonatkozó célkitűzések a kutató- vagy ökointézményi szerveződés, illetve a regionális tudásközpont irányába mutatnak. Ezek olyan jövőkép-elemek, melyekhez oktatási, kutatási, hallgatói élet területén is megtalálhatók különböző

tevékenységek,

programok,

de

ezeket

is

figyelembe

vevő

intézményi

fenntarthatósági teljesítményértékelés nem történik. Hipotézis 3.: A külső szemlélő számára is aktívnak észlelhető civil és helyi, regionális társadalmi partnerkapcsolatokkal rendelkező, a fejlesztési munkákban közreműködő intézmények, karok nyitottabbak a fenntartható fejlődés szociális, gazdasági és környezeti elveinek, illetve gyakorlatainak befogadására, helyi szintű meghonosítására. Megállapítás 3.: A magyarországi helyi társadalmi-gazdasági környezetbe beágyazott, többnyire piaci szemlélet szerint működő felsőoktatási intézményeket – tevékenységeikben látványosan megjelenő – nagyobb partneri aktivitás jellemzi, ugyanakkor ez nem kizárólag és nem elsősorban a fenntartható

fejlődés

érdekében

életre

hívott

partnerkapcsolat.

Azok

a

felsőoktatási

intézmények, ahol a tudományos eredmények elérése a prioritás, a kutatási tevékenységek révén alakulnak a partnerkapcsolatok.

82


Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeire nézve igaz, hogy a társadalmi aktivitás a fenntarthatóság iránti nyitottabb intézményi légkört eredményez. Hipotézis 4.: A minőségfejlesztési programmal, egyetemi polgárok aktív közreműködésére alapozott stratégiai rendelkező

tervezés

során

intézmények

született környezeti

fejlesztési és

tervekkel,

fenntarthatósági

fenntarthatósági elköteleződése

és

stratégiával ez

irányú

tevékenységei is jelentősebbek. Megállapítás 4.: A hazai intézményekben folyó fenntartható fejlődési stratégiai tervezés nem részvételen és széles szakmai bázison valósult meg, hanem pályázathoz kapcsolódóan készült vagy a jogszabályi elvárásnak való megfelelés miatt. Az intézményi fenntartható fejlődési stratégiai dokumentum megléte nem garantálja a fenntarthatósági elkötelezettséget, aktivitást, az sokkal inkább múlik a vezetői elkötelezettségen, egy szervezeti egység vagy önszerveződő – az

intézményhez

vagy

annak

egyik

egységéhez

kötődő

–

csoport

érdekérvényesítő

képességén. Ezzel szemben az Európai Felsőoktatási Térség intézményeiben a minőségügy szintjén is megjelenik a környezeti elköteleződés és jelentősebb az egyes felsőoktatási intézmények ez irányú tevékenysége. Hipotézis 5.: A fenntarthatóság a képzésben, kutatásban és működésben ott jelenik meg hangsúlyosabban, ahol a minőségfejlesztés visszacsatolási mechanizmusai kiépültek és ténylegesen működnek, ahol a minőségügy és fenntarthatóság iránt elkötelezett oktató kollégákat kiemelt vezetői támogatás és legalább minimális forrásallokáció segíti. Megállapítás 5.: Mivel a minőségfejlesztés és a fenntartható fejődés a hazai felsőoktatási intézményekben nem kapcsolódik össze, a minőségfejlesztési visszacsatolás működőképessége nem gyakorol hatást a fenntarthatósági tevékenységre. A magyarországi felsőoktatási intézmények számára a MAB akkreditáció garantálja a rendszeres intézményi önértékelést. Az önértékelést is szabályozó intézményi minőségirányítási rendszerekben helyenként kezd megjelenni a fenntarthatósági szemlélet a minőségirányításért felelős testület összetételének változtatása által. Bár létezik tanúsított környezetirányítási rendszer is, a felsőoktatási intézmények körében nem az ezen szabványt tartalmazó ISO-alapú minőségirányítás a jellemző.

83


A vizsgált külföldi intézmények honlapjain általában mind az egész intézmény fejlesztésére, mind

a

fenntartható

fejlődés

előmozdítására,

mind

a

minőségirányításra

vonatkozó

dokumentumok elérhetőek, a legtöbb helyen ezek angolul is megtalálhatók. Az intézményi alapdokumentumok,

működésre

vonatkozó

aktuális

szabályozások

nem

minden

hazai

felsőoktatási intézménynél lelhetők fel a weblapokon. Ennek részben oka a jelenleg zajló törvényi változás. Az általunk vizsgált, a tagok aktív munkájára építő nemzetközi hálózatok, kezdeményezések és tagjaik fontosnak tartják az általuk vállalt célok teljesülését segítő, és összehasonlításra alkalmas egységes jelentési, tanúsítási, auditálási vagy minősítési eszközök kidolgozását,

használatát.

intézmények

számára.

teljesítményértékelési

Ezek

általában

Jellemző,

hogy

és

az

intézményi

belső

értékelést,

párhuzamosan minősítési

önbevallást

működnek

rendszerek.

a

jelentenek

az

fenntarthatósági

Minden

nemzetközi

felsőoktatási, fenntarthatósági kezdeményezés hangsúlyozza azt, hogy a kutatás, oktatás, működtetés és a társadalmi felelősségvállalás egymással összhangban segítheti az intézményi fenntarthatósági célok megvalósítását. A magyar felsőoktatási intézmények között is található olyan, amelyik a társadalmi felelősségvállalás keretében a fenntarthatóság társadalmi szempontjait érvényesítő projekteket hajt végre, és mindeközben a természeti, gazdasági szempontokat figyelembe vevő, az összefüggéseket felismerő gondolkodást is elősegíti. A fenntartható fejlődés iránt elkötelezett magyarországi oktatók valamennyi tárgyban, általuk vezetett

műhelyben,

kutatásban

megjelenítik

a

fenntarthatósági

témát,

ez

főleg

a

környezettani, környezetgazdasági témákkal foglalkozó tantárgyakra igaz. A vizsgált külföldi intézmények nagy részére jellemző, hogy mind az intézmény küldetésében, mind a fejlesztési stratégiai elképzeléseiben, honlapjaikon, bemutatkozásukban hangsúlyosan jelenik meg a fenntartható fejlődés előmozdítása. A legtöbb helyen egyértelmű felsővezetői támogatás, átfogó intézményi koordináció és teljesítményértékelés segíti a célok megvalósulását. Bár a hazai felsőoktatási intézmények küldetésében, jövőképében, stratégiai céljaiban is szerepet kap a fenntartható fejlődés, mégis, általában a hazai intézményekben ez leginkább egy-egy szervezeti egység céljaira jellemző. A fenntarthatósági törekvések megjelentek az egyes alapfunkciókban és szolgáltatásokban, azonban nem jellemzi az intézményi működés egészét. A személyes vezetői elkötelezettség mindenhol jelentősen befolyásolja a fenntarthatósági célok kommunikálását és megvalósulását. A pályázati források és a partnerkapcsolatokon keresztül történő támogatások segítik a fenntarthatósági téma napirenden tartását, újabb intézményi célcsoportok elérését, ezt erősíti az a jelenség, ha az intézményvezetés a fenntartható fejlődést az intézmény pozitív megkülönbözető jegyeként fogja fel, és a forrásszerzést- és felhasználást ennek érdekében szervezik.

84


Hipotézis 6.: Azon

intézmények,

együttműködés

ahol

erősebb

a a

karok,

szakok,

képzések,

oktatók,

kutatások

kutatók

egyéb

közötti

szakmai


programok

tervezése,

megvalósítása során, nyitottabbak a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges feltételek kialakítása iránt. Hipotézis 7.: A

karok

és

szakok

közötti,

illetve

az

oktatók,

kutatók

közötti


együttműködések, valamint a szervezeti integráció kedveznek a fenntartható fejlődés intézményi szintű feltételei megteremtésének. Megállapítás 6-7.: Az Európai Felsőoktatási Térség intézményei esetében az interdiszciplináris együttműködések, a

nemzetközi

hálózatokban

való

részvétel,

kapcsolatok

egyértelműen

pozitív

irányba

befolyásolják a fenntarthatóság felé való elkötelezettséget, az intézmények fenntarthatósági teljesítményét. Az ISCN bármelyik kiválósági díján elismert intézmény kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat mondhat magáénak. Jelen kutatás során ez a feltevés a hazai felsőoktatási intézményekre nézve nem igazolódott be, a statisztikai elemzés eredménye szerint nincs szignifikáns különbség, az interjús válaszok pedig a személyes elkötelezettségnek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Az interdiszciplináris együttműködés nem a fenntartható fejlődés intézményi feltételrendszerének jobb megteremtését tudja elősegíteni, hanem a már meglévő szemlélet és gyakorlat minél szélesebb körű elterjesztését. Az intézmények méretszerkezetét tekintve a kis intézményekben az interdiszciplinaritás nehezen is értelmezhető, hiszen szinte tiszta képzési profilú intézményekről van szó. Ezen esetekben az intézmény számára létkérdés a helyi szakmai és közéletben való szerepvállalás, így a partnerkapcsolatok meghatározóbbak e szempontból. A nagy intézmények több tudományterület fognak össze, már kialakult a szakok és karok közötti együttműködés, jól meghatározott kutatási irányvonalak léteznek, melyekben a fenntartható fejlődés akkor jelenik meg, ha arra forrás vagy néhány elkötelezett kutató támogatása rendelkezésre áll, és ha ez által az intézmény tudományos életben betöltött szerepe, presztízse növekedhet.

85


7.2 Javaslatok A kutatás eredményeire és a fenti megállapításokra építve a következő javaslatokat tesszük az ágazati oktatás-irányítás és az intézményi minőségfejlesztési gyakorlat számára. A kutatás megerősítette,

hogy

a

felsőoktatási

intézmények

számára

legfontosabb

„motivációt”a

jogszabályi kötelezettség, illetve a támogatási feltételek jelentik. Emiatt szükségesnek tartjuk a fenntartható fejlődés felsőoktatási jogszabályokban, és támogatási rendszerekben történő megerősítését mind stratégiai (intézményi célrendszerekben megjelenő), mind operatív (a napi működésben megvalósuló) szinten.

7.2.1 Intézményi stratégiák megerősítése Mivel a minőségfejlesztés legfontosabb ismérve a folyamatos fejlesztés, melynek minden esetben alapja a pontos célmeghatározás, elengedhetetlen, hogy az intézményfejlesztési tervekben kötelező elemként jelenjenek meg a fenntartható fejlődést szolgáló elvek és célok, melyek az NFFS-ben megfogalmazott célkitűzésekből és feladatokból, illetve az Európai Unió és az ENSZ nemzetközi dokumentumaiból eredeztethetők. Fontos, hogy ezek ne elkülönült stratégiát képezzenek, hanem az intézmény célrendszerébe integrálódjanak. (ld. 7.3.1.3. szempontsor) Az NFtv. nem írja elő a továbbiakban intézményi minőségfejlesztési programok elkészítését, azonban a 19/2012. (II.22.) Korm. rend. szerint a felsőoktatási alaptevékenység, minőségének biztosítása, elsődlegesen a felsőoktatási intézmény feladata és felelőssége. Emellett a MAB, mint szakértő testület az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) által elfogadott „A felsőoktatás minőségbiztosításának tevékenységét.

európai

Mindez

azt

sztenderdjei jelenti,

és

irányelvei”-vel

megkerülhetetlen,

összhangban

hogy

az

folytatja

intézmények

minőségpolitikájában, illetve minőségirányítási rendszereiben is kötelező jelleggel szerepeljen a fenntartható fejlődés. Ez utóbbi, azaz a fenntartható fejlődés szempontjainak intézményi eljárásrendekben, szabályzatokban történő megjelenése biztosíthatja, hogy a hallgatók és az intézményi oktatók, dolgozók gondolkodásmódjába is épüljön be a jövő nemzedékek életminősége és létfeltételei iránti felelősségvállalás.

86


Javasoljuk, hogy az NFtv. végrehajtási utasításai között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szabályozza

az

intézményfejlesztési

tervekkel

kapcsolatos

minimum

elvárásokat

mind

szerkezeti, mind tartalmi, mind elkészítési folyamatra vonatkozóan. Ezen minimumelvárások között szerepeljenek az AISHE és az ISCN (ld. 6.3. fejezet) útmutatójára alapozott szempontok (ld. 7.3.1. fejezet). Az értékelés, minősítés konkrét, skálázott kritériumait széles társadalmi párbeszédben, több szektor képviselőit bevonó műhelyeken javasoljuk kidolgozni, a későbbiekben

pedig

rendszeresen

értékelni, valamint a

tapasztalatoknak, a

hazai

és

nemzetközi szakpolitikai környezet, illetve a természeti, társadalmi gazdasági környezet változásainak megfelelően megújítani.

7.2.2 Támogató környezet kialakítása A jogszabályi kötelezettség még nem jelenti automatikusan a fenntarthatósági elvek érvényre juttatását, ehhez olyan támogató környezet kialakítása szükséges az ágazati oktatás-irányítás részéről, amely a megfogalmazott jogszabályi követelményeknek a napi gyakorlatban való megfelelését segíti elő. A támogató környezet elemei a következők lehetnek: 

A fenntartható fejlődés támogató intézményrendszerének kialakítása a felsőoktatási intézmények partnerkapcsolatainak fejlesztésével összefüggésben, melynek célja a felsőoktatási

intézmények

közötti

párbeszéd,

tapasztalatcsere

előmozdítása,

a

fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kompetenciák szektorközi párbeszédben történő

megfogalmazásának

segítése,

útmutatók,

mérőeszközök

fejlesztése.

(ld.

7.3.1.3.3. szempont) 

Fenntartható fejlődési díj(ak) alapítása magyar felsőoktatási intézmények számára.



A

hazai

felsőoktatás

a

fenntarthatóságért

hálózatok

kialakulásának

és

tapasztalatcseréjének, illetve a nemzetközi hasonló célú hálózatokban való részvétel szorgalmazása és támogatása. 

A felsőoktatás számára kiírt pályázatokhoz kifejezetten felsőoktatási sajátosságokat figyelembe vevő kézikönyv/útmutató készítése és kötelezővé tétele a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés érdekében.



Az

oktatásirányításban

dolgozók

felkészítése

a

fenntartható

fejlődést

szolgáló

felsőoktatás kialakítására és megerősítésére. (ÁROP hatásvizsgálati projekt) 

A

minőségbiztosítási

szakértők

képzése

fenntarthatósági

teljesítményértékelés

szempontból. 

A fenntarthatóságra vonatkozó adatok beillesztése a minőségügyi adatgyűjtésbe.

87




Az

eddig

értékelése.

megvalósított Ezek

pályázatokban

alapul

szolgálhatnak

a

vállalt

egy

–

fenntarthatósági az

intézményi

teljesítmények fenntarthatósági

teljesítményt mérő és értékelő – indikátorrendszer kialakításához, melyet első lépésben „pilot” jelleggel az AVIR-ban lehet megjeleníteni, majd ezt követően – a tapasztalatok alapján – jogszabályi szinten definiálni. 

Az összeszedett, illetve a mintában most nem szereplő hazai intézményektől még begyűjtendő jó gyakorlatok nyilvánossá tétele (központi benchmarking adatbázis létrehozása), a legjobbak („best practice” kézikönyv) kiadvány formájában való terjesztése, népszerűsítése.

7.2.3 Felsőoktatási intézmények minőségfejlesztése Fontos, hogy a fenntartható fejlődés – hasonlóképpen a minőségfejlesztéshez – ne egyik projektje legyen a felsőoktatási intézménynek, hanem a működésének minden területét hassa át, ezért a minőségfejlesztés és a fenntartható fejlődés intézményi szintű összehangolása szükségszerű. Ennek érdekében javasolt a minőségbiztosítási bizottságokba az intézményben a fenntartható

fejlődéssel

foglalkozó

munkatársak

delegálása.

Ez

elősegíti,

hogy

a

fenntarthatósági célok és értékelési eszközök beépüljenek az minőségirányítási rendszerekbe, és a szabályozó-támogató eszközrendszerbe. (ld. 7.3.2.2. szempont)

7.2.4 MAB követelményrendszer Az NFtv., a korábbi kodifikációs gyakorlatot követve a továbbiakban is tartalmaz rendelkezést a MAB vonatkozásában (NFtv. 70-71.§, 41. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság), de a fentebb leírtak alapján a MAB működésére, hatás- és feladatkörére utaló szabályozás a felsőoktatási minőségértékelés- és fejlesztés kontextusában jelenik meg a jövőben. Javasoljuk, hogy

a

7.3.

fejezetben

követelményrendszerébe,

és

bemutatott a

MAB

szempontok eszerint

épüljenek

vizsgálja

és

be

értékelje

az a

akkreditációs felsőoktatási

intézményeket.

7.2.5 A képzési és kimeneti követelmények átvizsgálása Javasoljuk egy minimum, Magyarországon a fenntarthatóság szempontjából szükséges kompetenciarendszer kidolgozását melyekkel minden magyar értelmiséginek rendelkeznie kell ahhoz, hogy képesek legyenek megoldani a XXI. században rájuk váró kihívásokat egyénileg, családban, közösségben, gazdasági vagy politikai döntéshozóként egyaránt.

88


Javasoljuk

ezen

kompetenciarendszer

alapján

a

képzési

és

kimeneti

követelmények

átvizsgálását a fenntartható fejlődésre való felkészülés szempontjából, és az összetett környezeti, gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásához szükséges általános és szakspecifikus tudás és képesség beépítését, kötelezővé tételét a meglévő és a jövőben alakuló szakok esetén. (ld. 7.3.1.3. szempont)

7.2.6 A kutatási pályázati rendszer Az állami és tudományos irányítású kutatási pályázati rendszerekben (pl. OTKA, TÁMOP) is meg kell vizsgálni a fenntarthatósággal kapcsolatos specifikus kutatások, és kiemelten a felsőoktatási

intézményekben

releváns

fenntartható

fejlődéshez

kapcsolódó

kutatási

pályázatok kiírásának és támogatásának lehetőségeit.

7.2.7 Diákjóléti szolgáltatások Az

intézményekben

folyó

diákjóléti

tevékenységek

(kollégiumok,

menzák

és

büfék,

sportlétesítmények stb.) esetében a működés fenntarthatósági pályára állításának gyakorlati és szemléletformáló hatása egyaránt fontos. Megfontolandó a „Zöld Kollégium”, a „Zöld Menza/Büfé” címek rendszerének kidolgozása és bevezetése. A sport és környezetvédelem kapcsolata sem új keletű, itt az edzések és rendezvények megvalósításába, továbbá a sportkommunikációban kell figyelembe venni és megvalósítani a fenntarthatóság céljait.

7.3 Fenntartható fejlődési minőségirányításhoz

szempontrendszer

az

intézményi

7.3.1 Intézményi stratégiai tervezés Az Ftv. és NFtv. szerint is kötelező jelleggel készítendő intézményfejlesztési terv az intézményi stratégiai tervezés legfontosabb dokumentuma. Ezért ebben a dokumentumban kell, hogy megjelenjenek azok a fenntarthatósági elvek és célok, továbbá elvárt eredmények, amelyek elérését, illetve megvalósítását tudja támogatni a minőségirányítási rendszer. Az alábbiakban ismertetjük azokat a szempontokat, amelyek a fenntarthatóságot biztosító intézményfejlesztési terv összeállításához nyújthatnak segítséget.

89


7.3.1.1 Küldetésnyilatkozat 

A felsőoktatási intézmény küldetésnyilatkozatában megjelenik a fenntartható fejlődéshez való pozitív viszony.

7.3.1.2 Jövőkép 

A

felsőoktatási

intézmény

jövőképében

megjelenik,

hogy

aktív

szerepet

vállal

környezeti, társadalmi, gazdasági területen a fenntartható fejlődés elérésében.

7.3.1.3 Stratégiai célok 7.3.1.3.1 Oktatás – képzési struktúra 

A felsőoktatási intézmény fontosnak tartja kifejezetten a fenntarthatósághoz kapcsolódó szakok indítását. Ennek megfelelően kialakul a megfelelő oktatói/tanszéki csoport, továbbá az, intézetek, a karok és az egész egyetem a fenntarthatóságra való felkészítést tűzi ki az oktatási terület egyik stratégiai céljaként.



A szakok szervezésében, tantárgystruktúrájának összeállításában cél a tudományok közötti és azon átívelő megközelítés, együttműködés.



A képzés során a problémák, kihívások kezeléséhez szükséges módszertant is alkalmaznak (akciókutatás, reflexió képessége, innováció).



Az oktatási kínálat kialakításába, a képzések megtartásába bevonják a végző hallgatók alkalmazásában érintett szereplőket.



A szakok alapításakor célul tűzik ki az élhető jövő kialakításához szükséges általános értelmiségi

(hosszú

távú

gondolkodás,

felelősségvállalás,

mérlegelés, kompetens cselekvés, személyes elköteleződés)

rendszergondolkodás, és szakmaspecifikus

kompetenciák fejlesztését. 

A diplomázó hallgatók valamennyi szakon a képzési és kimeneti követelmények alapján egy – a fenntartható fejlődésre vonatkozó – minimumtudást megszereznek, mely a környezeti, társadalmi, gazdasági problémák mibenlétére és összefüggéseire terjed ki, továbbá szakspecifikusan a rendszerelvű megoldások keresésének módjaira is. (E szemponthoz ld. 7.2.4. fejezetben megfogalmazott javaslat.)

7.3.1.3.2 Kutatás-fejlesztés, innováció 

Az intézmény K+F+I stratégiai céljai között hangsúlyosan megjelenik a jelen és jövő kihívásaira válaszokat kereső tevékenységek kiemelt kezelése. Ennek megfelelően cél o

a rendszerbe ágyazott,

90


o

tudományközi,

o

több tudományterület integrált együttműködésében,

o

az intézményen kívüli szereplőkkel való intenzív együttműködésben

megvalósuló kutatások indítása, előnyben részesítése. 

A felsőoktatási intézmény a kifejezetten fenntartható fejlődést segítő célú K+F+I programok mellett a többi tevékenység eredményének hatását is értékeli gazdasági, társadalmi, környezeti szempontból.

7.3.1.3.3 Társadalmi szolgáltatások, támogató környezet 

A felsőoktatási intézmény pontosan ismeri hatókörét, társadalmi helyzetét.



Meghatározó,

felelős

tagjai

kíván

lenni

környezetének,

tudatosan

segíti

a

fenntarthatóság felé történő elmozduláshoz szükséges változásokat. 

Aktív szerepet vállal a regionális fejlesztési célok meghatározásában, a demokratikus, az állampolgárok bevonására épülő programok kialakításában, és ebbe aktívan bevonja a hallgatókat is.



Élő, rendszeres kapcsolatot ápol a társadalmi közeggel és vezetőivel egyaránt.



A

saját

profilban

meglevő

fenntarthatósági

hálózatokban

részt

vesz,

illetve

kezdeményezi ezt. 

Tervezi a fenntarthatósági célok és az azt segítő eszköztár (pl. műhelyek, konferenciák, fejlesztési projektekben való részvétel, hallgatói gyakorlatok stb.) összehangolását.



Figyelmet fordít a fenntarthatóság „üzleti” oldalára, megjeleníti o

az intézményi marketingben,

o

a kiemelt kutatási projektek között, és

o

a külső társadalmi szféráknak nyújtott szolgáltatások kiválasztásában.

7.3.1.3.4 Intézményi működés – humán erőforrás és infrastruktúra 

A felsőoktatási intézmény célul tűzi az infrastruktúrája és működtetése által használt környezeti erőforrások, és terheléseket racionalizálását, optimalizálását.



Minden tervezésre, beruházásra, felújításra, közbeszerzésre vonatkozó döntésnél mérlegeli

a

környezeti

és

társadalmi

hatásokat

is

(pl.

energia,

vízhasználat

csökkentése, beszerzett és felhasznált anyagmennyiség, szelektív hulladékgyűjtés hulladékcsökkentés, külső és belső környezet minősége, beltéri

levegőminőség,

érzékszervi vagy mozgáskorlátozottak lehetőségei, hosszú távú – életciklus alapú tervezés stb.)

91




Egységes – teljes campust, intézményrendszert érintő, hosszú távú, összehangolt tervet készít, melyben legalább az alábbiak szerepelnek: o a dolgozók és hallgatók közlekedésével járó energiahasználat csökkentése, vagy annak kompenzálása; o az élelmiszerellátás, konyhák, büfék, rendezvények környezeti és társadalmi hatásainak fenntartható irányba mozdítása; o a hallgatók és munkatársak aktív részvétele a mindennapjaikat érintő környezet kialakításában.

7.3.1.3.5 Hallgatók részvételei az intézményi fenntarthatósági feladatokban 

Az intézmény a fenntarthatósági célok kijelölésébe, a stratégiák megalkotásába és megvalósításába széles körben bevonja az elkötelezett hallgatókat.



A hallgatók elsődleges feladatai lehetnek: o

a fenntarthatóság szemléletének megismertetése és terjesztése a hallgatótársak között (előadások, klubok, közös projektek szervezése);

o

részvétel a hallgatók és az intézmény fenntarthatósági állapotfelmérésében;

o

az intézményi működés (7.3.1.3.4) gyakorlati feladataiban való önkéntes és hallgatói munkával való részvétel;

o

a

fenntarthatósági

gyakorlat

megvalósítása

a

hallgatói

szervezetek

napi

működésében; o

fiatalok

számára

kiírt

fenntarthatósági

pályázati

lehetőségek

felkutatása,

megpályázása, és végrehajtása; o

a fenntarthatóság intézményen belüli, hallgatók közötti kommunikációjának megvalósítása (cikkek, plakátok, e-mail listák, ETR/Neptun stb.).



Kiemelt területként a kollégiumok működésének fenntarthatósága, ahol a kollégiumi hallgatói önkormányzatok kezdeményező, megvalósító és ellenőrző szerepköröket is vállalhatnak;



A hallgatók részvételének segítésére és motiválására fenntarthatósági mentorok megjelenése, és fenntarthatósági hallgatói (ösztön)díj(ak) alapítása.



A

fenntarthatóság

megjeleníthető

eleme

lehet

az

oktatói

munka

hallgatói

véleményezésének. 7.3.1.3.6 A fenntarthatóságra törekvés tevékenységének összehangolása 

Az intézmény célul tűzi az oktatás, a K+F+I és az intézményi működés fenntarthatósági céljai érdekében összehangolt tervezését és megvalósítását.

92




Ezért prioritásként kezeli a fenti szempontok szerinti stratégiai célok megvalósítást segítő

intézményi

programokat,

szerveződési

modelleket,

együttműködéseket,

a

támogató külső és belső kommunikációt, a spontán interakcióra alkalmas térszervezést.

7.3.2 Intézményi minőségirányítási rendszer 7.3.2.1 Minőségpolitika A minőségpolitika, amely vezetői nyilatkozat tartalmazza, hogy: 

a vezetés elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt;



a minőségirányítási rendszer kialakításánál és működtetésénél figyelembe veszi a fenntartható

fejlődés

alapelveit

(ld.

5.3.

fejezet),

továbbá

a

napi

működési

gyakorlatban ezeket érvényesíti; 

kiemelt figyelmet fordít a munkatársak környezettudatos és szolidáris magatartásának formálására;



vezetői támogatást nyújt, illetve ösztönzi az intézményi fenntarthatósággal foglalkozó kollégákat és hallgatói csoportokat.

7.3.2.2 Eljárásrendek A minőségirányítási rendszer alapdokumentumában (pl. minőségirányítási kézikönyv) oly módon szabályozza az előíró dokumentumok elkészítését, illetve felülvizsgálatát, hogy az eljárásrendek és az alsóbb szintű szabályozó dokumentumok garantálják a fenntarthatóságot. (ld. 7.2.3. fejlesztési javaslat)

8 Mellékletek 8.1 Kutatási terv 8.2 Elemzési szempontsor 8.3 Interjú vezérfonal 8.4 Kutatásban táblázata

felhasznált

intézményi

93

dokumentumok

gyűjtő


9 Felhasznált irodalom 

Bálint J. (2005): A fenntarthatóság és a minőség kapcsolata, Koncepció. Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda, Felsőoktatás a fenntarthatóságért program, Professzorok Háza, Budapest. www.konkomp.hu, utolsó letöltés: 2005. március



Czippán K. (2011): A fenntarthatóságra nevelés céljai és feladatai Magyarországon. Vitaanyag a Fenntartható Fejlődés Bizottság Fenntarthatóságra Nevelés Kerekasztala (FNK) számára. Kézirat.



Czippán K., Juhász Nagy Á., Sapsál J. (szerk., 2003): Helyzetkép a fenntarthatóságról a hazai felsőoktatásban, Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda, Budapest.



Egyesült Nemzetek Szervezete (1993): Feladatok a XXI. századra. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai. Föld Napja Alapítvány, Budapest.



ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (2005): A fenntarthatóságra nevelés stratégia, Vilnius. http://www.unece.org/env/esd/strategytext/strategyHungarian.pdf,

utolsó

letöltés:

2012.02.29. 

Európai Közösségek Bizottsága (2008): A bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az európai gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról, Cselekvési terv. Brüsszel. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0397:FIN:HU:HTML, utolsó letöltés: 2012.02.29.



Európai Unió Tanácsa (2010): A Tanács 2010. november 19-i következtetései a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról. Brüsszel. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:327:0011:0014:HU:PDF,

utolsó

letöltés: 2012.02.29.



Európai Unió Tanácsa (2006): Az EU Fenntartható Fejlődésre Vonatkozó Megújult Stratégiája. Brüsszel. http://www.nfft.hu/dynamic/renewed_eu_sds_hu.pdf, utolsó letöltés: 2012.02.29.



European Commitment to Higher Education for Sustainable Development (2011): Copernicus Charta 2.0. http://www.copernicus-alliance.org/, utolsó letöltés: 2012.02.29.



Faghihimani, M. (2010) Best Green University Practice – study report for the Steering Committee, University of Oslo

94


http://www.uio.no/english/about/strategy/environment/green-uio/reports/Report-bestgreen-university-practice-nov2010.pdf , utolsó megtekintés: 2012. 02.29. 

Gazdag R. (2003): Fenntarthatóság felsőfokon Európában és a világ többi részén, Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda, Professzorok Háza, Budapest. www.konkomp.hu, utolsó letöltés: 2004. november



Implementation Guidelines to the ISCN-GULF Sustainable Campus Charter. Suggested reporting contents and format. Global University Leaders Forum, International Sustainable Campus Network, 2010. http://www.international-sustainable-campus-network.org/about/charter-and-guidelines.html, utolsó letöltés: 2012.02.29.



Kraiciné Sz. M., Czippán K. (2011): A fenntartható fogyasztásra nevelés kérdései. Tanulmányok a képzés és kommunikáció területéről. Budapesti Corvinus Egyetem, Aula Nyomda, Budapest.



Kraiciné

Sz.

M.,

Czippán

K.

(2011):

A

fenntartható

fogyasztás

kérdései.

Szöveggyűjtemény oktatóknak és köztisztviselőknek. Budapesti Corvinus Egyetem, Aula Nyomda, Budapest. 

Lambrechts, W. – Ceulemans, K. (2011): Sustainability in higher education: experiences using the auditing instrument for sustainability in higher education. HUB Research Paper



Láng I. és mtsai (szerk., 2001): Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest.



Martin, S. – Jucker, R. – Martin, M. (2009): Quality and education for sustainable development current context and future opportunities. In Kattington, L.E.: Handbook of curriculum developments, Nova Science Publication. http://insight.glos.ac.uk/sustainability/Education/hefcelgmquality/Documents/Quality%20and%20Ed ucation%20for%20Sustainable%20Development%20current%20Context%20and%20Future%20Opp ortunities%20-%20Martin,%20Jucker,Martin.pdf, utolsó letöltés: 2012.02.03.



Meadows, D. H., Meadows, D. L. és Randers, J. (2005): A növekedés határai, harminc év múltán. Kossuth Kiadó, Budapest.



Minőségtérkép. Gyorsjelentés. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, TÁMOP 4.1.4. projekt. Budapest, 2011.

95




Mogensen, F., Mayer M. (szerk., 2005): Eco-schools: trends and divergences. A Comparative Study on ECO-school development process in 13 countries. Austrian Federal Ministry of Education, Science and Cultural, Vienna.



Nemzeti

Fejlesztési Ügynökség, Környezetvédelmi

és Vízügyi

Minisztérium (2007):

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. Budapest. http://www.nfft.hu/dynamic/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf utolsó letöltés: 2012.02.10. 

Persányi M. (szerk., 1988): Közös jövőnk. A Környezet és Fejlesztés Világbizottság Jelentése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.



Roorda, N. & P. Martens (2008), “Assessment and Certification of Higher Education for Sustainable Development”, Sustainability: The Journal of Record, Vol.1 – No.1. http://www.guninetwork.org/guni.toolbox/he-articles/a-roadmap-to-sisd-systemintegration-of-sustainable-development-in-higher-education utolsó letöltés: 2012.02.26.



The ISCN-GULF Sustainable Campus Charter Reports 2011. http://www.international-sustainable-campus-network.org/index.php?option=com_docman&Itemid=34,

utolsó

letöltés: 2012.02.29.



Winkelmann, H-P. (ed), (2007) Copernicus-guidelines for sustainable development in the higher education area. Copernicus Campus Oldenburg http://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/esd/information/COPERNICUS%20Guidelines.pdf,

utolsó

letöltés:2012.02.03.

A forrásként használt felsőoktatási intézményi dokumentumokat a 8.4. melléklet, valamint a tanulmány

lábjegyzetben

szereplő

hivatkozásai

jogszabályokat a 6.4. fejezet alcímei jelenítik meg.

96

mutatják.

A

szintén

forrásként

használt

Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Recommend Documents