Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor A „minőségi” megfogalmazás egyre gyakrabban jelenik meg olyan szakmai kiadványokban, amelyek a számvitelre vonatkozó elvárásokat fogalmaznak meg. A számviteli információs rendszer fejlesztése általában nem tartozik a vállalkozások elsődlegesen meghirdetett céljai közé, a menedzsment számára sokszor magától értetődőnek tűnik az elvárt, illetve kielégített információigény folyamatos bővülése. A gazdálkodás során végrehajtott műveletek számviteli leképezése minimális feladatként jelenik meg a vezetői információs rendszeren belül. Magának a számviteli információs rendszernek a fejlesztése ezért elsősorban az elvárások oldaláról fogalmazódik meg, tehát a rendszer "termékével", a számviteli információval kapcsolatban változik meg a minőségi követelmény, illetve az előállítás folyamatával összefüggésben kerülnek felszínre további elvárások. Ezen megnyilvánulások indukálhatják az információs rendszerrel kapcsolatos fejlesztési munkákat, amennyiben azok feltételei rendelkezésre állnak. Tartalmi követelményről abban az esetben beszélhetünk, ha az információk mennyiségével és minőségével kapcsolatban következik be az igényszint változása. A döntés előkészítés adott fázisában megnövelt információ mennyiséggel alátámasztva kívánja a döntéshozó kiválasztani az optimális megoldást. Ekkor a szükséges információnövekmény a számvitellel összefüggő adatokból nyerhető számviteli információk magas arányát mutatja. A minőségi változások esetében tehát új dimenziók, új szintek megjelenésével a feldolgozott adatsorok, elemzések, értékelések kerülnek előtérbe, tehát bemutatásra. A formai elvárások az információk vonatkozásában sok tekintetben éppen olyan fontosak, mint a tartalmi kérdések. Gondoljunk arra, hogy az információhoz történő hozzáférés gyorsasága meghatározó lehet felhasználásának szempontjából. A számviteli információk tekintetében is ez a helyzet, mivel ezek az információk - jövedelmezőségi kimutatásokhoz, megtérülés-számításokhoz és még rendkívül szerteágazó esetekben - kötött, általában rövid határidővel kell, hogy rendelkezésre álljanak. Ugyancsak formai követelménynek tekinthető a megjelenítés helye és struktúrája, tehát az a körülmény, amely meghatározza, hogy adott esetben hol - a vállalkozás milyen egységénél - milyen hardver és szoftver feltételekkel férhetők hozzá a számviteli információk. A számviteli információs rendszer fejlesztése tehát ezeknek az igénynövekedéseknek szem előtt tartásával történhet, így egész információs rendszer fejlesztése kerül előtérbe, ennek 1
eredményeként jelenik meg a várt minőségjavulás. Ez egy nagyléptékű, idő- és ráfordításigényes folyamat, amely - megfelelő színvonalú munka esetén - az információs rendszer új, magasabb szintjén képes tartósan előállítani a kívánt outputokat.1
A minőség megközelítése • Tudományos • Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét - megfelelőségét fejezi ki ALAPELVEK!
1. ábra. A Minőség megközelítése A minőség tudományos és gyakorlati szempontból is közelíthető, itt most elsősorban gyakorlati oldalról tekintsünk át néhány kérdést. Először tisztázzuk, hogy maga az előállított számviteli információ kinek jelent valóban „hozamot”, és mit tekinthetünk igazán fontosnak.
Kinek mi a fontos? • Pontos, jól szegmentált információ – felhasználói kör (tulajdonos, vezető, befektető, hitelező, stb.) • Jogszabályi megfeleltetés - számviteli szakemberek - adóellenőrzés - könyvvizsgálat
2. ábra Az információk fontossága Mind a környezet által közvetített, mind a cégen belül hozzáférhető információk csoportosíthatók kvalitatív, illetve kvantitatív információkra, mivel a numerikus leképezésre alkalmas ismerethalmazokon túlmenően a vállalkozás gyakorlatában jelentős szerephez
1
Pál 1997
2
juthatnak azok a minőségi kvalitatív információk, amelyek a döntéseket elsősorban irányukban, mélységükben és tendenciájukban tudják befolyásolni. Ezen információk hatásmechanizmusa alapvetően eltér az abszolút mennyiségi változást kiváltó és azt meghatározni képes döntés-előkészítő ismeretektől. A kvalitatív információk hatása kívülre tekintve nagymértékben a médiáktól, a belső viszonyokat vizsgálva a vállalati kultúrától, a közhangulattól, illetve közérzettől függ.2
Elsődleges (rendelkezésre álló) információk Elsődleges (rendelkezésre álló) információk Környezet által közvetített
Cégen belül hozzáférhető Kvalitatív Kvantitatív
Számvitel által kimutatott
„Tartalékban lévő”
3. ábra Elsődleges információk3 A kvantitatív információk egy másik ún. "tartalékban lévő" része azonban nem feltétlen jelenik meg valamilyen szerkesztett formában, illetve nem feltétlen kötődik meghatározott időponthoz, hanem a háttérben maradva, számítható, vagy már számított, de elszámolásokban ki nem mutatott, fel nem dolgozott formát ölt. Ezek az információk akkor "lépnek elő", amikor felhasználásuk szükségessé vagy indokolttá válik, megjelenítésüknek konkrét célja van, ez pedig csak akkor releváns, ha megfelelő minőséggel rendelkezik.
A számvitel által kimutatott információk Számviteli információk, számvitel által kimutatott információk Szabályozók által meghatározott
A cég döntése alapján képzett
Nyilvánosságra hozandó
Belső használatra fenntartott – vagyoni – pénzügyi – jövedelmezőségi
2 3
Kántor B.- Musinszki Z. – Pál T. - Várkonyiné J. M. – Verebélyi L. 14. old. Kántor B.- Musinszki Z. – Pál T. - Várkonyiné J. M. – Verebélyi L. 13. old.
3
4. ábra A számvitel által kimutatott információk4 Amikor arról beszélünk, hogy mit várnak el az információigénylők a számviteltől, nyilvánvalóvá kell váljon számunkra, hogy komoly különbségek jelenhetnek meg az egyes csoportok elvárásai között.
Ki mit vár el? (Mit akar látni?) • Tulajdonos, befektető – tőkemegtérülés, a vagyon állapota • Vezető, közvélemény – jövedelmezőség (megszerezhető jövedelem, fenntartható működés) • Partnerek, hitelezők – likviditás • Állam, adóhatóság – adóalap, elvonások • Könyvvizsgáló, könyvelő – lényeges hibáktól mentes beszámoló
5. ábra Elvárások a számvitellel szemben Az eltérések mellett a közös nevező az, hogy minden igénylő arra a kérdésre, hogy milyen minőséget vár el az információ szolgáltatójától természetesen a maximális minőségre utaló visszajelzések jelennek meg, de felvethető a gondolat: mindenki azonos kiindulási alapra támaszkodva fogalmazza meg igényeit?
4
Kántor B.- Musinszki Z. – Pál T. - Várkonyiné J. M. – Verebélyi L. 14. old.
4
Mi a közös az elvárásokban?
A számviteli információk megfelelő minősége Vannak-e eltérések?
6. ábra Elvárások és minőség A minőség számviteli vonatkozásaira vonatkozó kérdésekkel - más kutatók mellett - a Miskolci Egyetem Számvitel tanszéke is hosszú idő óta foglalkozik. Ebben a körben több tanulmány, illetve könyvrészlet jelent meg.5 A jelenlegi tanulmány keretei között néhány olyan kérdések megválaszolása is szerepel, amelyek arra irányulnak, hogy a számvitellel szemben megjelenő (minőségi) elvárások befolyásoltak-e adott vállalati körülményektől. Tekintsünk át – a teljesség igénye nélkül – néhány ilyen kérdést!
Feltételezett okok, kérdések • Számít-e a vállalatok nagysága? • Használják-e az információk teljes körét? • Mennyire fontos az az információk helyessége? • Belső vagy külső könyvelés (minőség)? • Megfelelő-e az oktatási-továbbképzési rendszer?
7. ábra Hipotézisekre vonatkozó kérdések
5
Ehhez kapcsolódó kutatásokat végzett Ph.D tanulmányai keretében Kántor Béla egyetemi adjunktus, akinek egyes eredményei – nem teljeskörűen – a következő ábrákon is bemutatásra kerülnek.
5
Országos reprezentatív felmérés • 3 782 darab megfelelően kitöltött és értékelhető válaszadás (megoszlása megyénként egyenletes) • 636 darab szakértői interjú ( Kántor Béla Ph.D értekezés, Miskolci Egyetem 2010 felhasználásával)
8. ábra A felmérés adatai A vállalatokra vonatkozó nagyságrendi kategorizálási nehézségek nem számviteli sajátosságot jelentenek, szinte minden számbavételnél felmerülnek hasonló problémák . A könyvelők számára a egy adott hónapban keletkező számviteli bizonylatok száma és az ezzel összefüggő időráfordítás mennyisége is felfogható csoportosítási alapként.
Kategorizálási probléma • Mikro-, kis-, közép- és nagyvállalat … • Törvényi előírás vs. számvitel (könyvvitel)
9. ábra Csoportosítási lehetőség 6 A
számviteli
megközelítésű
csoportosítás
alapvetően
szabályozásban7 foglaltaktól és a bizonylatok számára épít:
6 7
Kántor 2010. 89. old. 2004. évi XXXIV. törvény
6
eltér
a
hatályos
törvényi
Éves nettó
Foglalkoztatottak
Kategória
Mérlegfőösszeg árbevétel
Mikrovállalat
száma
< 580 millió Ft
< 580 millió Ft
< 10 fő
< 2 900 millió Ft
< 2 900 millió Ft
< 50 fő
Középvállalat
< 14 500 millió Ft
< 12 470 millió Ft
< 250 fő
Nagyvállalat
> 14 500 millió Ft
> 12 470 millió Ft
> 250 fő
Kisvállalat
Számviteli bizonylatok mennyisége Kategóriák
(db/hó)
Számviteli mikrovállalat
– 50
Számviteli kisvállalat
51 – 500
Számviteli középvállalat
501 – 2000
Számviteli nagyvállalat
2001 –
10. ábra Nagyságrendi csoportosítás új megközelítésben8 Ebből a kategorizálásból kiindulva tekintsünk át néhány táblázatot annak érdekében, hogy a számviteli minőség szempontjaira figyelemmel következtetéseket vonhassunk le a társaságok nagyságrend szerinti csoportjainak egyes döntéseire vonatkozóan.
11. ábra A számviteli információk felhasználása összességében9
8
Kántor 2010. 90. old. 9 Kántor 2010. 93.old.
7
Számviteli mikrovállalkozás
Számviteli kisvállalkozás
Számviteli középvállalkozás
Számviteli nagyvállalkozás
12. ábra A számviteli információk felhasználása kategóriánként10
13.
ábra A számviteli információk helyességének fontossága összességében11
Számviteli mikrovállalkozás
Számviteli kisvállalkozás
Számviteli középvállalkozás
Számviteli nagyvállalkozás
14. ábra A számviteli információk helyességének fontossága kategóriánként 10 11
Kántor 2010. 94.old. Kántor 2010. 95.old.
8
A belső és külső könyvelés aránya
15. ábra A számviteli feladatok ellátása összességében12
Mikrovállalkozás
Kisvállalkozás
Középvállalkozás
16.
Nagyvállalkozás
ábra A számviteli feladatok ellátása A számviteli feladatok vállalaton kívül helyezésének fő indokai
kategóriánként13 17. ábra Az outscourcing okai14
12
Kántor 2010. 96.old. Kántor 2010. 96.old. 14 Kántor 2010. 102 .old. 13
9
A felmérés (rész) eredményeiként az ábrákon szereplő adatok - valamint más kapcsolódó háttér információk alapján - összegzésképpen megfogalmazhatjuk a következőket: -
A számviteli információ feldolgozása és felhasználása a hazai vállalkozások széles körében elsősorban a beszámoló előállítására és a kötelező bevallások teljesítésére korlátozódik, ez minőségi kérdéseket vet fel
-
A felhasználás célja komoly mértékben függ a vállalati méretnagyságtól
-
Az adózási szabályok betartása jelenik meg fontos célként, másodlagos a számviteli beszámoló adatainak helyessége – ez az elvárások alacsony szintjét jelzi
-
A számviteli információk másodlagos felhasználása a belső könyveléssel rendelkező vállalkozásoknál jellemző elsősorban, ahol ezeket a döntések előkészítéséhez, az utólagos elemzésekhez használják fel.
-
A számvitel kihelyezésének fő indokai a megfelelő szakértelem hiánya, az ezzel összefüggő felelősségek, kockázatok áthárítása, valamint mikro és kisvállalkozások esetében a költségmegtakarítás.
-
Feltűnő és kérdéseket indukál a felmérésnek az az eredménye, amelyből kiderül, hogy a vállalkozások több mint 60 %-a a szakértelem hiányával indokolja a számviteli feladatok kiszervezését. A szakértelem segítségével állítható elő a megfelelő minőségű számviteli információ, és amennyiben ez nem áll rendelkezésre az előzőekben áttekintett – sok esetben negatív – megállapítások visszavezethetők az oktatási szakképzési rendszer jelenlegi állapotára. Ez érinti mind a felsőoktatás, mind a mérlegképes továbbképzés színvonalát, és kihathat a könyvvizsgálók képzésének és továbbképzésének megítélésére is.
Felhasznált irodalom: 1. Pál T.: A számviteli információk hatásmechanizmusa az átalakuló gazdaságban, különös tekintettel a vállalkozói szférára. Kandidátusi értekezés MTA Budapest 1997. 2. Kántor B.- Musinszki Z. – Pál T. - Várkonyiné J. M. – Verebélyi L. (szerk. Pál T.): Speciális számviteli eljárások Economix Kiadó, Miskolc, 2006. 3. Kántor B.: Üzleti információk feldolgozásának lehetőségei a számvitel oldaláról, különös tekintettel az informatikai szempontokra. Miskolci Egyetem 2010. 10
