Minôségköltségek a radiológiában: az ismételt vizsgálatok költségei

MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS, MINÔSÉGFEJLESZTÉS

Minôségköltségek a radiológiában: az ismételt vizsgálatok költségei Kis Zsuzsanna

Quality cost in radiology: the cost of repeated examinations BEVEZETÉS – A szerzô célja a minôségköltség fogalmának és fajtáinak bemutatása az egészségügyi szolgáltatásokban, ezen belül a radiológiai tevékenységekben, továbbá a minôségköltségek arányának becslése saját és irodalmi adatok alapján. Vizsgálja a minôségköltségek csökkentésének lehetôségeit. ANYAG ÉS MÓDSZEREK – A szerzô egy korábbi multicentrikus tanulmány alapján saját felmérést végzett a megismételt radiológiai vizsgálatokból származó többletfilm-felhasználás kapcsán keletkezô veszteség meghatározására. Az 1000 német pontra jutó veszteség alapján kiszámította a hibás szolgáltatások országos szintû költségét is. EREDMÉNYEK – A saját rövid felmérés alapján egy év alatt 300 000 forint+áfa került kifizetésre a megismételt vizsgálatokból származó többletfilm-felhasználás miatt. Az adott idô alatt teljesített vizsgálati pontszám alapján kiszámítható az 1000 pontra jutó veszteségszázalék. Ily módon országos szinten 2002-ben több mint 300 millió forintba kerültek a megismételt röntgenvizsgálatok. KÖVETKEZTETÉSEK – A hibás szolgáltatások kapcsán keletkezô költségek és ezek révén az anyagi és erkölcsi veszteségek aránya indokolja, hogy mindig törekedni kell ezek felkutatására és csökkentésére. Eszközként a minôségbiztosítás és minôségfejlesztés segít, folyamataink helyes indikátorokkal történô ellenôrzése és elemzése révén a javító tevékenységek körvonalazódnak, a költségek csökkennek, emellett a minôség javul. Ez jogos elvárás a szolgáltatásokat vásárló biztosító és a betegek részérôl is.

minôségköltség, hibamegelôzési költség, értékelési vizsgálati költség, hibaköltség, indikátor, technológiaelemzés, hatásosság, hatékonyság, hasznosság

INTRODUCTION – The aim of the author is to describe the definition and types of quality cost in the health care services especially in the field of radiology. The proportion of the quality cost is based on the author's data and data from the literature. The ways of reduction of the quality cost is also discussed. MATERIAL AND METHODS – The author made a research based on a prior multicentric study to determine the loss derived from the excessive use of films used during the repeated radiological examination. The cost of wrong services nationwide is calculated on the basis of the loss per 1000 German point. RESULTS – Our short research showed that 300 000 Ft HUF + VAT per year was paid because of the excessive use of the films during the repeated examination points within the given period of time. The loss percentage per 1000 German points can be calculated based on the points generated during a given time. In this way there was more than 300 million HUF spent on defective services nationwide in 2002. CONCLUSION – The cost of defective services and resulting moral and financial losses justify the need for finding and reducing the costs. Quality control and quality improvement can be used to achieve the aims of controlling the processes by the right indicators. By discussing them the processes will improve, the costs will be lower and quality also improves. The patients and insurance companies who buy our services also have the same expectations.

quality cost, failure prevention cost, cost of analysis and evaluation, failure cost, indicator, technological assesment, effectiveness, efficiency, utility

DR. KIS ZSUZSANNA (levelezési cím/correspondence): Markhot Ferenc Megyei Kórház, Radiológiai Osztály/Markhot Ferenc County Hospital, Department of Radiology; 3301 Eger, Pf. 15. E-mail: [email protected]

A cikk a Szegedi Tudományegyetem orvos-közgazdász szakán a szerzô által készített (2004) szakdolgozat kivonata. Konzulens: dr. Varga Piroska.

240

Érkezett: 2005. január 10. Elfogadva: 2005. szeptember 23.

inôségköltségek alatt azon költségek öszszességét értjük, amelyek a rossz minôségû szolgáltatások elkerülése, megelôzése, kijavítása során keletkeznek. Tágabb értelemben a fogalom mindazon költségeket is magában foglalja, amelyek a rossz minôségû szolgáltatásból származó közvetlen és közvetett veszteségeket jelentik1, 2. A minôségköltség az egészségügy valamennyi szereplôjét egyaránt sújtja, értelmezhetô a szolgáltató, a beteg és a biztosító szempontjából egyaránt; számszerûsíthetô része viszonyítható az egészségügyre fordított összes kiadáshoz, ezáltal a veszteség általánosan társadalmi szinten is értelmezhetô. Dolgozatom elsô részében ismertetem a minôségköltségek felosztását, megpróbálom megkeresni ezek megfelelôit a hazai radiológiai diagnosztikai folyamatokban. Ezt követôen bemutatom azt a vizsgálatot, amelyet a Markhot Ferenc Megyei Kórház Radiológiai Osztályán végeztem a megismételt radiológiai vizsgálatokkal járó pluszköltségek és veszteségek feltárására kórházi szinten és országos szinten egyaránt.

M

A M I N Ô S É G K Ö LT S É G E K FA J T Á I A minôségköltségek ismerete, felosztása, keletkezésük helye fontos arra nézve, hogy hogyan csökkenthetjük azokat. Az ISO 9004-1:1994 szabvány 6.2.2.a szakasza alapján az alábbi minôségköltségfajtákat ismerjük3.

Hibamegelôzési költségek A hibamegelôzési költségek a minôségügyi rendszer kialakításának és mûködtetésének költségeit jelentik. Itt értelmezhetôk egy újabb, korszerûbb radiológiai módszer bevezetésével kapcsolatos költségek, amelyekkel a régi módszer veszteséges szolgáltatásai csökkenthetôk. Tankönyvek, szakfolyóiratok, továbbképzések költségei, amelyek a szaktudás bôvítését célozzák, ezáltal a hibamegelôzést segítik.

Értékelési vizsgálati költségek Az értékelési vizsgálati költségek az ellenôrzési folyamatok során felmerülô költségek, például a radiológiában a karbantartási és szervízdíjak, ame-

MAGYAR RADIOLÓGIA 2005;79(5):240–247.

lyekkel stabil, azonos szintû gépi hátteret biztosítunk. Ilyen költség a mammográfiában mûködtetett minôségkontroll költsége is vagy a beszállítók ellenôrzésére fordított összegek.

Külsô hibaköltségek A hibaköltségek a bekövetkezett hibák kijavításánál keletkezô költségek. Külsô hibaköltségek: az „olyan költségek, amelyek a termékek vagy szolgáltatások minôségi követelményeinek nem teljesítésébôl a kiszállítás után keletkeznek” – ISO 9004/6.3.2.b3. Ilyen költség lehet az olyan megismételt vizsgálat, amelyet például a beteg „nyomására” végzünk el. Ez elsôdlegesen a beteg elégedetlenségébôl, bizalmatlanságából vagy hozzáértésének hiányából fakadhat. Az ismétlés ténye a vizsgálatot végzô intézmény szempontjából rejtett lehet, hiszen minden radiológiai munkahely törekszik arra, hogy fölösleges vizsgálatot ne végezzen el. Az ilyen vizsgálatok kiküszöbölésében többek között a biztosítónak van óriási felelôssége, az ô feladata is lenne a korrekt ellenôrzés mûködtetése. Az ismétlések felderítését az egységes informatikai rendszer hiánya is akadályozza. Az így felmerülô költség a teljes diagnosztikai kasszát terheli, nem az intézményt, ezért is lenne elemi érdeke a biztosítónak az ellenôrzés. A külsô hibaköltségek közé sorolhatjuk az intézményeket sújtó kártérítési perekben megítélt öszszegeket, illetve a média tevékenysége révén keletkezô, az ellátás kapcsán felmerülô hibák idô elôtti publicitása miatt az intézményeket sújtó bizalom- és hitelvesztésbôl származó veszteségeket. A garanciális szabály értelmezése is bevételi veszteségeket okozhat az intézményeknek, hiszen a betegek kórházi kezelésüket követôen visszakerülhetnek ugyanabba az intézménybe, aminek a rossz minôségû gyógyítótevékenységen túl egyéb okai is lehetnek. Az adminisztratív hibák, a számítástechnikai rendszerek rugalmatlansága sok esetben az intézménynek okoznak bevételkiesést. Számtalanszor elôfordult a korábbi években, hogy a sürgôsséggel beszállított és CT-vizsgálatra került beteg a vizsgálatot követô 24 órán belül elhalálozott. Sajtó, rádió elôtt ismert volt ez a tény, és egyszerûen a számítástechnikai rendszer hibája okozta a késôbbi bonyodalmakat, amelynek az erkölcsi veszteségen túl többek között az is következménye volt, hogy az elvégzett vizsgálatot a biztosító nem finanszírozta. Három hónappal késôbb ugyan volt mód a korrekcióra,

241

ami jelentôs pluszmunkát igényelt a beteg vizsgálati körülményeinek felderítését illetôen, de az erkölcsi veszteséget senki nem kompenzálta. A fekvôbeteg-gyógyintézeti kezelést követô 24 órán belül elvégzett járóbeteg-vizsgálatok, amennyiben összefüggenek a kórházi kezeléssel, járóbetegvizsgálatként nem finanszírozhatók. Ugyanígy a felvétel elôtt 24 órán belül végzett járóbeteg-vizsgálatok sem. Az így elvégzett vizsgálatoknak is számos oka lehet, amelyek között szervezési problémák, az informatikai háttér hiánya is állhat. Amennyiben elvégezzük ezeket, és nem kerülnek finanszírozásra, költségeink duplázódnak, részben a vizsgálat költségei terhelik az intézményt, részben bevételkiesés keletkezik.

A minôségjavítás költségei és a megtakarítás közötti összefüggés Nincs hibátlan termék és szolgáltatás, a minôség javítása érdekében egy határon túl nincs értelme pótlólagos költségeket áldozni a rossz minôség kijavítására, hiszen a hiba százszázalékosan nem küszöbölhetô ki. A minôségszabályozásra fordított költségek és a rossz minôségû szolgáltatások révén keletkezô veszteségek ritkán kerülnek górcsô alá. Megtalálható egy olyan gazdasági egyensúly, ami mellett a szolgáltató összköltsége a legalacsonyabb amellett, hogy a hibás szolgáltatás ugyan nincs kiküszöbölve, de minimálisan alacsony szinten van. E fölött a pont fölött a minôség javítására fordított költségeink jelentôsen és gyorsan emelkednének3 (1. ábra).

Belsô hibaköltségek A N YA G Belsô hibaköltségek az olyan költségek, amelyeknél az adott szolgáltatás végeredménye kifogástalan minôségû, de a részfolyamatokban hiba van. A hibátlan, megfelelô minôség csak pótlólagos tevékenységekkel érhetô el, és közben veszteségek keletkeznek. A rossz minôségû röntgen- vagy ultrahangvizsgálat, amelyet a késôbbiekben ugyanabból a klinikai okból meg kell ismételni, tetemes költséget jelent minden intézménynek. Ezek a költségek részben konkrét veszteségek, részben a kijavításuknál jelentkezô újabb vizsgálatok költségeit jelentik.

gazdasági egyensúly hibák okozta veszteség

költségek

összköltség

gyártási költség

a minôségszabályozás költsége 100% hibás

a kivitelezés minôsége

nincs hibás

1. ábra. A gyártási összköltség és a minôség összefüggése Engedéllyel átvéve. Forrás: A minôségbiztosítás és -irányítás célja és feladata3

242

ÉS

MÓDSZER

A Markhot Ferenc Megyei Kórház Radiológiai Osztályának III. részlegén, ahol traumatológiai és belgyógyászati profilú radiológiai tevékenység folyik, egy korábbi multicentrikus tanulmány vizsgálati módszerével4 azonos felmérést végeztem a megismételt radiológiai vizsgálatokra vonatkozóan. A vizsgálathoz ennek a szélesebb felmérésnek az adatlapját használtam, azzal a különbséggel, hogy a felmérés az ultrahangvizsgálatokra nem terjedt ki. A felmérés 2004. április 5–18. közötti, kéthetes intervallumot érintette, amelyben kilenc munkanap és öt hétvégi ügyeleti ellátást nyújtó nap volt. Megismételt vizsgálatnak tekintettünk minden olyan vizsgálatot, amely három napon belül történt ugyanazon a betegen, ugyanazzal a klinikai iránydiagnózissal, és emellett a beteg állapotában lényeges változás nem állt be. Az adatlap kitöltését a vizsgálatot értékelô orvos vagy a felvételeket elkészítô röntgenasszisztensek végezték. Az adatlapok feldolgozása során saját adatainkat elemeztük, és azonos szempontok alapján összehasonlítottuk a korábbi multicentrikus tanulmány eredményeivel. Az értékelés kiterjedt az ismételt vizsgálatok arányára, az ismétlések feltételezett okaira, vizsgáltuk a vizsgálat idôpontja – délelôtti, délutáni, illetve ügyeleti ellátás – és az ismétlések közötti viszonyt, elemeztük betegeink kor szerinti összetételét a teljes betegcsoporton belül és az ismételt vizsgálatok vonatkozásában. Igyekeztünk az ismétlések hátterében lévô okokat felderíteni. A fenti okok elemzésén túl elsôdleges célunk a többletfilm-felhasználás kapcsán keletkezô többlet-

Kis Zsuzsanna: Minôségköltségek a radiológiában: az ismételt vizsgálatok költségei

1. táblázat. A vizsgált betegek kor és nem szerinti megoszlása

3. táblázat. Rontott filmek megoszlása

Kor

Férfi

Nô

Összesen

Rontott filmek méret szerint

14 év alatti 15–39 éves 40–59 éves 60–69 éves 70–79 éves 80 év feletti Összesen

83 196 132 64 58 34 567

65 92 115 69 74 47 462

148 288 247 133 132 81 1029

13×18 cm 18×24 cm 24×30 cm 20×40 cm 35×35 cm 30×40 cm Összesen

2. táblázat. A megismételt vizsgálatok kor és nem szerinti megoszlása

Darab

Méret (m2)

5 9 9 12 13 3 51

0,1170 0,3888 0,6480 0,9600 1,6380 0,3600 4,1118

4. táblázat. 1000 pontra jutó rontott film költsége beszerzési áron, áfa nélkül

Kor

Férfi

Nô

Összesen

Év

Ft/m2

Ft/1000 pont

14 év alatti 15–39 40–59 60–69 70–79 80 év feletti Összesen

3 4 7 3 4 1 22

2 1 5 1 3 7 19

5 5 12 4 7 8 41

2000 2001 2002 2003

1286 1283 1078 950

4,36 4,35 3,65 3,22

költség kimutatása volt saját intézményünkben, egy évre vonatkoztatva. Az ismétlési ráta, a röntgenfilm ára és az adott idôszak teljesített pontjainak alapján kiszámolható az 1000 pontra jutó veszteség százalékban. Ennek alapján a veszteség nominális értéke is meghatározható országos szinten.

EREDMÉNYEK A vizsgált kéthetes intervallum alatt 1029 járó és fekvô beteg röntgenvizsgálata történt meg. Az 1029 beteg közül 41 betegnél kellett a röntgenfelvételeket valamilyen ok miatt megismételni, ami betegszámra vetítve 3,98%-os ismétlési rátát jelent. Betegeink kor szerinti elemzése mutatja, hogy a részlegen nagyobb számban kerülnek vizsgálatra a traumatológiai profil miatt fiatalabb betegek, ezzel szemben az ismételt vizsgálatok között nagyobb arányban találkozunk 14 év alatti és 70 év fölötti betegekkel. Ez a tény mutatja, hogy a gyerekek és az idôs emberek vizsgálatait sokkal gondosabban kell elôkészíteni (1., 2. táblázat). A délelôtti nagyobb betegforgalmú mûszakokban


és ügyeleti idôszakban az ismétlések gyakoribbak voltak. Rögzítésre került az ismétlések hátterében feltételezett ok is. Három nagy csoportot képeztünk: az egyik a beállítási hiba, amely 18 betegnél fordult elô. Géphiba öt esetben adódott okként, ezeknél a vizsgálatoknál nem keletkezett értékelhetô felvétel. Egyéb okot 18 betegnél jelöltünk meg; ezek döntô többségében – 14 eset – expozíciós hibát állapítottunk meg (alul- vagy túlexponált felvételek), mozgáséletlen vagy kilégzés alatti felvétel kettô volt. Az egyéb okok között olyan sajnálatos ténnyel is szembe kellett nézni, mint az osztályra kiadott film mûtét elôtti elkallódása, ami két esetben fordult elô. Az ismétlések okainak felderítése mellett elsôdleges célom az ismétlésekbôl származó többletfilmköltség kiszámítása volt. Minden ismétlésnél rögzítettük a rontott filmek darabszámát és méretét, amelyet a 3. táblázat mutat. A röntgenfilmek beszerzési árát 2000-ig visszamenôleg kaptam meg a kórház beszerzési osztályától. A filmek átlagárát adom meg. Az adott kéthetes idôszak alatt az 1029 beteg vizsgálata kapcsán 1 212 928 WHO-pontteljesítményt jelentettünk a járó- és fekvôbetegtérítési kategóriában, a fekvôbeteg-vizsgálatokat is a járó betegek után kapott WHO-pontok alapján értékeltük. Ilyen pontszám mellett közel 4% ismétlé-

243

5. táblázat. Becsült veszteség a megismételt röntgenvizsgálatok következtében, forintban, évente

az elmúlt év teljesítményadataival vettük arányosnak. Ennek alapján az 1000 pontra jutó Év JáróbetegFekvôbetegÖsszesen Veszteség négyzetméter-veszteség átlagopont pont Ft-ban san 0,0034 m2, amibôl kiszámítható az 1000 pontra jutó forint2000 57 819 200 28 213 940 86 033 140 375 104 veszteség is (4. táblázat). 2001 55 691 060 26 754 260 82 445 320 357 897 Az egy év alatt teljesített járó2002 58 873 450 23 402 290 82 275 740 300 306 és fekvôbeteg-vizsgálatok pont2003 65 546 930 26 967 322 92 514 252 297 896 számai alapján intézményi szinten megállapítható a pontos veszteség, ami 300 000 forint körüli összeg, áfa nélkül 6. táblázat. Járóbeteg-ellátás átlagos pontértéke fo(5. táblázat). rintban Ugyanez a számítás elvégezhetô a hazai röntgendiagnosztikai tevékenységekre vonatkoztatva is, 2000. októberig lebegtetett 0,83 Ft/pont ehhez azonban a veszteségeinket a bevételekhez is 2000. október–2001. július fix 0,87 Ft/pont viszonyítanunk kell. A bevételek számításánál a 2001. augusztus–2003. október fix 0,98 Ft/pont fekvôbeteg-ellátásban nyújtott teljesítményeket is a 2003. november-december fix 1 Ft/pont járóbeteg-pontértékek alapján számoltam (6., 7. táblázat). A bevétel számításánál egy éven belül az átlagos 7. táblázat. A bevételek és a veszteség aránya pont/forint értéket változatlannak vettem, többek között azért Év Összes pont Forint/ Bevétel Veszteség Veszteség is, mert a havi teljesítmények pont százalékban adatai nem álltak rendelkezé1000 pontra semre. A veszteség százalékos arányának meghatározásánál az 2000 86 033 140 0,83 71 407 506 375 104 5,25 alacsony értékek miatt csak az 2001 82 445 320 0,87 71 727 428 357 897 4,98 1000 pontra vonatkoztatott érték 2002 82 275 740 0,98 80 630 225 300 306 3,72 értelmezhetô. 2003 92 514 252 1 92 514 252 297 896 3,22 A Gyógyinfok adatai alapján 2000–2002-ig becsültem az 1000 pontra jutó veszteségszázalék 8. táblázat. Képalkotó vizsgálatok 1000 lakosra jutó járó beteg jelentett alapján a hazai forintveszteséget, pontértékei amely az ismételt röntgenvizsgálatok többletfilm-felhasználásáÉv Esetszám Beavatkozás Pontszám Egy esetre jutó nak következménye. A Gyógyátlagos pontszám infok adataiból is csak ezt a három évet használtam fel, mivel a 2000 4 728 141 9 211 779 6 520 725 262 1 379 korábbi évek adatközlése nem 2001 4 673 076 9 109 807 6 698 493 465 1 433 mondható következetesnek és 2002 5 142 328 9 831 844 8 172 907 945 1 589 összehasonlíthatónak (8., 9. tábForrás: Gyógyinfok járóbeteg-szakmánkénti statisztika lázat). A jelentett járóbeteg-pontszámok alapján, saját adatainkat fisi ráta ismeretében 4,1118 négyzetméter film fogyelembe véve (4% körüli ismétlési ráta), a bevégyott fölöslegesen, aminek teljes beszerzési költsételekbôl a fölöslegesen felhasznált filmekre fordított ge 950 Ft/m2 árral számolva összesen 3905,45 Ft forintokat mutatja a 9. táblázat. Igaz ugyan, hogy a ke+áfa. letkezett veszteség mint minôségköltség nem éri el a Ezeknek az adatoknak az alapján kiszámítható szakirodalomban jelzett 25%-ot, de figyelembe kell az elmúlt évek vesztesége a teljesített pontszámokvenni, hogy a filmköltség minôségköltségeinknek hoz viszonyítva. A vizsgált idôszak teljesítményeit csak nagyon kicsi része lehet.

244


9. táblázat. Kalkulált veszteség Év

Pontszám/1000 lakos

Pont/forint

Bevétel forintban

Veszteségszázalék/ 1000 pont

Veszteség forintban

2000 2001 2002

6 520 725 262 6 698 493 465 8 172 907 945

0,83 0,87 0,98

5 412 201 967 5 827 689 315 8 009 449 786

5,25 4,98 3,72

342 338 076 333 584 975 304 032 176

10. táblázat. Az egészségbiztosítási alap kiadásainak nominális értéke (M Ft) és a kalkulálható minôségköltség Év

Járóbetegkassza

20% minôségköltség

Fekvôbetegkassza


CT-MR kassza


2000 2001 2002 2003 2004

51 620,10 61 260,10 72 923,00 95 412,80 102 425,40

10 12 14 19 20

222 249 294 370 379

44 49 58 74 75

7 057,70 7 842,20 8 492,20 10 734,60 10 518,90

1 1 1 2 2

324,02 252,02 584,60 082,56 485,08

795,40 944,20 576,00 908,80 099,90

559,08 988,84 915,20 181,76 819,98

411,54 568,44 698,44 146,92 103,78

Forrás: Medinfo 2003. június 5.

MEGBESZÉLÉS A minôségköltségek a mindennapi radiológiai tevékenységek során keletkezô költségek, amelyek elemzése fontos az egészségügy mindhárom szereplôje szempontjából. Sok-sok forint megy veszendôbe azáltal, hogy a biztosító amúgy is szûkös forrásait hibás vizsgálatokra fordítja, a szolgáltatást nyújtó fajlagos költségei jelentôsen emelkedhetnek, de károsodik a beteg is, aki nagyobb sugárdózist szenved el, vagy hosszabb idôre kiesik a munkából. Mindezek mutatják, hogy a minôségköltségek csökkentése nagyságrendjük és sok más szempont miatt is fontos. Az egészségügyi szolgáltatások tekintetében nem találtam teljes körû felmérést a minôségköltségekre vonatkozóan, de szakirodalmi adatok szerint termékgyártóknál a minôségköltség az összköltség 18–22%-a, míg szolgáltatóknál körülbelül 33–37% körüli lehet3, más szerzô adatai alapján a ráfordítások 25%-át jelenti5. Ha ilyen nagy arányú minôségköltséggel számolunk, akkor a három nagy egészségügyi kasszát illetôen tetemes többletkiadások és veszteségek keletkezhetnek minden egészségügyi szolgáltatónál. Ha feltételezzük, hogy az egészségbiztosítási alap kiadásai teljes egészében az egészségügyi szolgáltatások összköltségét jelentik, és megtakarítás, nyereség sehol sem képzôdik, akkor jelentôs összeggel számolhatunk mint minô-


ségköltséggel. A Medinfo adatbázisa alapján 2000ig visszamenôleg 20% minôségköltséggel számolva éves szinten a 10. táblázatban részletezett költségek merülhetnek fel. A minôségfejlesztés révén, jó minôségû szolgáltatás mellett, lesznek megtakarítások, amit befektetésre, fejlesztésre fordíthatnak majd az intézmények. Különösen nagy ennek a jelentôsége a felülrôl zárt kasszák miatt is, hiszen a több elvégzett vizsgálatnak több költsége és több minôségköltsége is lesz, így az egyes költségelemek aránya torzulni fog, az olyan költségek emelkedése miatt, ami a hibás, rossz minôségû szolgáltatásokból fakad. Általában véve a minôségköltségek jelentôs részét a hibaköltségek teszik ki, ezért ezeknek a hibáknak a feltárásával lehet a legnagyobb költségmegtakarítást elérni. A külsô és belsô hibaköltségek becsült aránya az összes minôségköltségen belül egyes szerzôk szerint 40–80% is lehet1. Minôségköltség keletkezhet többek között a rosszul kitöltött röntgenvizsgálati kérôlapok vagy a rosszul elôkészített vizsgálatok miatt, amiknek könnyen számszerûsíthetô többletköltségein túl alternatív költségei is vannak. Az ismétlésekbôl származó hosszabb ápolási és hosszabb várakozási idôk miatt a szolgáltató elesik bevételeinek egy részétôl, mivel üzemidejének adott részét hibás tevékenységre fordítja. A minôségköltségek csökkentése fontos; eszköze

245

mindenkori biztosítása is. Fontos lenne ennek betartása azért is, mert szakmánkban a technika és Mi a Mi a radiológus a tudás fejlôdésének ellenére az diagnózis? problémája? elmúlt 50 évben a hibák száma alig csökkent, 2–20%-ra tehetô. Ezeknek a hibáknak a 80%-a percepciós hiba. Csökkenthetôk lennének a minôségköltségek a protokollok, az betegpanaszok ellenôrzô listák, a mentori rendadminisztratív szer bevezetésével is. Ellenôrzô és elszámolási listák ma már számos tankönyvhibák munkabér ben találhatók. LÁTHATÓ vegyszer- és filmköltség Saját eredményünkkel szemmegismételt vizsgálatok ben a szakirodalomban valamivel a helyettesítô vizsgálat ára nagyobb, de hasonló nagyságrentúlápolás valós és alternatív költsége dû, maximálisan 8-10% körüli4, 6 ismételt vizsgálatról számolnak rossz hírnév be. Érdekes a két cikk írásának hosszú elôjegyzési idô ideje is, amely azt mutatja, hogy elöregedett géppark elavult gépek nehézkes cseréje 16 év különbséggel, a technika REJTETT nem megfelelô betegtájékoztatás fejlôdése ellenére sem csökkent szakemberhiány → túlterhelt radiológusok jelentôsen az ismételt vizsgálafelkészületlen szakemberek munkatársak korösszetétele tok aránya. Az 1987-ben írt cikk feszült munkahelyi légkör – harc a formális szerint 10% körül volt7, míg a és az informális vezetô között 2003-ban született dolgozat szebér- és presztízsharc a dolgozók között rint átlagosan három kórház adafrusztrált dolgozók ↔ rosszul szervezett folyamatok hiányzó szakmai protokollok és egységes szemlélet tait figyelembe véve 7,93% volt6. nagy értékû készülék betanításának hiányosságai Egyes szerzôk becsülik az gyorsan változó törvények – megkésett végrehajtási utasítások ismétlésekbôl származó megnönehézkes információáramlás vekedett betegdózist is7, 8. összhang hiánya a radiológia és a klinikum között a beteg állapota–finanszírozás anomáliái Az ismétlések okainak elemzémentôs szállítás nehézségei, idôzítése sével a javító tevékenység körvonem a klinikai panasznak megfelelô vizsgálatkérés, rosszul kitöltött kérôlap nalazódását hangsúlyozza több szerzô3, 4, 9, 10. Az ismétlések miatt megnövekedett betegvárakozási idô, a 2. ábra. Minôségköltségek és a keletkezésükhöz vezetô okok – „jéghegy” csökkenô betegáteresztô képesség kiküszöbölésére mások az isa minôségfejlesztés, minôségmenedzsment. A hemételt vizsgálatok címkés jelölését vezették be, ezlyes indikátorok megválasztásával folyamataink által megkönnyítették az ismétlések okainak feltáellenôrizhetôk, a hibák okai felderíthetôk, így a jarását és megoldották azok folyamatos monitorozávító tevékenység is körvonalazódik. sát. Ezzel elérték az ismétlések számszerû csökkeA helyes indikátor megválasztása kulcskérdés. Jó nését is8. Az ismétlések okainak felderítését egy indikátornak bizonyult az általunk használt ismétmásik cikk szerzôi kártyás rendszerrel oldották lési ráta, de ugyanígy használható a rontott filmek meg. A kártyák alapján a röntgenvizsgálatok folyamatos monitorozása, betegelégedettségi kér0,25%-ánál valamilyen problémát mutattak ki a dôívek feldolgozása vagy az elôjegyzési idôk kövevizsgált periódus öt éve alatt. A cikk szerzôi is kitése is. Megfelelô indikátor lehetne a sok fórumon emelik az ismétlések miatt növekvô betegdózist, vitatott vizsgálati normaidô meghatározása és beaminek gyermekkórház lévén még nagyobb tartása, a munkaidôkorlát és a személyi feltételek jelentôsége van11.

246


Egy több mint 20 évvel ezelôtt írt cikk szerzôi rámutatnak arra, hogy a minôségbiztosítás segítségével az ismétlések okai felderíthetôk, ami a hibák kiküszöbölését segíti a javító tevékenység meghatározása mellett12.

KÖVETKEZTETÉSEK Dolgozatomban egy olyan, a kórházi osztályokon és diagnosztikai egységekben dolgozók által kevéssé szívlelt területet próbáltam megvilágítani, mint a minôségbiztosítás és a minôségmenedzsment, amelynek nem az az elsôdleges célja, hogy a betegellátásban részt vevôk munkáját adminisztratív terhekkel nehezítse, hanem hogy eszköz legyen a kezükben a jobb minôségû szolgáltatások biztosításához. A minôségköltségek megismerésével, amelyek között sok látható és még több rejtett költséggel kell számolni1, és saját szakmai területemen alig ismert költségek, egy olyan költségtényezôre irányítottam rá a figyelmet, amelynek csökkentésével a minôség javítása mellett az intézmények és az egész magyar egészségügy jelentôs megtakarításhoz juthat, és emellett számos más elônye is származik belôle (2. ábra). Láthatjuk, hogy a radiológiában többek között a radiológiai géppark árát a megismételt vizsgálatokban fizetjük meg, de ehhez hasonló számos más

tényezô is újbóli említést érdemel, mint a rosszul, a klinikai adatokat illetôen hiányosan kitöltött kérôlap, a rosszul elôkészített vizsgálat, a klinikai képnek nem megfelelô vizsgálat. Ezekbôl a tevékenységekbôl a betegnek, a biztosítónak és a szolgáltatónak egyaránt kára származik. Ezeknek a költségeknek a korrekt elemzése csak akkor lenne lehetséges, ha ismernénk az egyes vizsgálati típusok pontos költségszerkezetét, tudnánk, hogy ezek a vizsgálatok mennyibe kerülnek egy dunántúli, egy budapesti vagy egy egri kórházban, ismernénk azt, hogy a vizsgálatok mennyibe kerülnek, ha 20 éves és mennyibe, ha egyéves gépekkel végzik ôket. Értékelhetnénk a megismételt vizsgálatok többletköltségeit aszerint is, hogy digitális vagy analóg rendszerû radiológiai osztályon végezték ôket. A jelenlegi rendszerben a költségeket csak a fentrôl zárt kasszához viszonyíthatjuk, az egészen belül értékelhetjük a feleslegesen ráfordított erôforrásokat, felismerve azt a tényt, hogy minél több vizsgálatot végzünk, annál nagyobb lesz a megismételt vizsgálatok miatti nominális többletkiadás csökkenô vagy változatlan bevétel mellett, és a nagyobb vizsgálati számból adódóan nagyobb ráfordítás mellett. Igaznak gondolom ezt a tényt akkor is, amikor ugyan a járóbeteg-ellátás fix díjas, az egyes HBCs-khez tartozó súlyszámok is adottak, de a jelenlegi 98%-os teljesítménylimit korlátot szab minden bevételnek.

Irodalom 1. Horváthné dr. Dobos É. Minôség-költség az egészségügyben. Egészségügyi Menedzsment 1999;1:67-74. 2. Kuczmann F. Minôség minden áron? I. rész. Minôség és megbízhatóság. 1998;32(2):75-80. 3. Róth A, Huják A, Varga L. Minôségbiztosítás és irányítás célja és feladata. Minôségbiztosítás és irányítás az ISO 9000 alapján. 3. rész. 1998-1999. 4-6. fejezet. 4. Varga PE, Belicza É, Sík E, Nagy Gy. Quality indicators in radiology management: a method development study. European Congress of Radiology 2002. Scientific Sessions B-0700. 5. Minôségügyi rendszerek. Hallgatói kézikönyv, I. kötet 9-11. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Szolgáltatás és Menedzsment Világbanki Program 2000. 6. Al-Malky MA, Abulfaraj WH, Bhuiyan SI, Kinsara AA. A study on radiographic repeat rate data of several hospital. Jeddah Radiat Prot Dosimetry 2003;103(4):323-30.


7. Rogers KD, Metthews IP, Roberts CJ. Variation in repeat rates between 18 radiology departments. Br J Radiol 1987; 60(713):463-8. 8. Kofler JM, Mohlke ML, Vrieze TJ. Technics for measuring radiographic repeat rates. Health Phys 1999;76(2):191-4. 9. Belicza É, Zékány Zs. A minôség fogalmi rendszere az egészségügyben. EMIKK füzetek, 17. sz. Debrecen: 1998. 10. Shively CM. Quality in management. Radiology Imaging Economics. com (homepage on the internet) Los Angeles: The Journal of Imaging Technology Management (cited 2004 Apr 19). Available from: ImagingEconomics.com/library/20031111.asp. 11. Gallet JM, Reed MH, Hladly J. A novel quality assurance method in a university teaching paediatric radiology department. Br J Radiol 2000;73(872):843-6. 12. Curtis DJ, Jones RL. Quality assurance in repeat film. Crit Rev Diagn Imaging 1981;14(4):281-320.

247

Minôségköltségek a radiológiában: az ismételt vizsgálatok költségei

Recommend Documents