Mindszenty bíboros letartóztatása 1948.december 26. A dokumentumok és emlékek tükrében Irta: Muzslai Zsitva Ágnes (Részlet:"Állok Istenért,Egyházért,Hazáért"Mindszenty bíboros, Esztergom érseke ,a magyar egyház prímása a dokumentumok és visszaemlékezések tükrében. cimű kiadatlan könyvéből. Lektorálta:dr.Mészáros István, dr.Szántó Konrád OFM) Mindszenty bíboros mártíromsága 65.évfordulója emlékére Esztergom, 2013
A mártír főpásztor A Magyar Kommunista Párt egy szovjet mintára készült megegyezést szeretett volna a katolikus Egyházzal kötni.De ennek nagyon keményen ellenállt Mindszenty bíboros és a püspöki kar is. Mint a bíboros Emlékiratai-ból kiderül ;tudta, hiteles dokumentációs anyagokból ,hogy az ortodox kereszténység a Szovjetunióban szinte rabszolga sorsba került.Az ott felállított Állami Egyházügyi Hivatal jóvoltából az ortodox egyház élére az ateista állam érdekeit szolgáló vezetők kerültek.A kereszténység mártírjait politikai bűnösként tartották számon.Pontosan tudta Mindszenty bíboros, hogy a munkácsi görögkatolikus megyéspüspököt Romzsa Tivadart ,1947.október 27.-én azért gyilkolták meg, mert ellenállt az állam azon törekvésének, hogy a görögkatolikusokat az orosz ortodox egyházba beolvassza. Emlékirataiban ezt írja: "Bizalmas értesülést kaptunk arról, hogy Kádár János belügyminisztert megbízták :minden eszközt vegyen igénybe a célból, hogy a prímás a magyar egyház éléről eltávolíttassék. Így tehát az egyház ellenes támadásokat személye ellen öszpontosították.Mindenütt a napnak szinte minden órájában személyemet támadta a rádió, ezt tették az üzemekben s a nyílt tereken a hangszórók, ezt írták a lapok és harsogták a szónokok a népgyűléseken." (Mindszenty:Emlékirataim.211.p.) A magyar Egyház nem zárkózott el az állammal történő megegyezéstől, az állam és az Egyház közötti függő kérdések megtárgyalásától, hiszen a katolikus Egyháznak is érdeke volt a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolat helyreállítása. " 1948.februárjában megbízottakat küldtünk egy tárgyalásokat előkészítő megbeszélésre. Hogy azonban a tárgyalások komolyságáról és őszinteségéről meggyőződhessünk ragaszkodtunk a következő feltételek teljesítéséhez; 1. Állítsák helyre a Szentszék és Magyarország között a diplomáciai kapcsolatot. 2.engedélyezzék egy világnézeti napilap megindítását és adják meg számára a szükséges papírmennyiséget 3. a feloszlatott egyesületek nyerjék vissza működési engedélyüket székházaikkal és javaikkal együtt. 4. a marxista pártok szüntessék be egyház- és vallásellenes támadásaikat.
E megbeszélésen a rendszer képviseletében maga Rákosi Mátyás vett részt, aki miután meghallgatta a püspöki kar feltételeit azzal vált el a jelenlévő főpásztoroktól, hogy a kormány majd kellő időben meghívót fog küldeni a tárgyalásokra."(Mindszenty:Emlékirataim..217.p.) Az egyházi iskolák államosításának bejelentése után 1948.május 15-én küldték meg a tárgyalásokra szóló meghívót a Püspöki Karnak.Május 19- i válaszában jelezte a prímás,hogy a tárgyalás egyik feltétele, hogy az iskolák államosítását vegyék le a napirendről. Ortutay e levélre június 14én válaszolt, miután a minisztertanács elfogadta az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot.Levelében azt követelte,hogy a Katolikus Egyház a tárgyalások megindulása előtt a protestáns egyházak testületeihez hasonlóan, határozott és világos állásfoglalásban ismerje el a Magyer Köztársaság kormányát. A magyar református egyháztól úgy kényszerítették ki ezt az állásfoglalást, hogy előzőleg eltávolították a törvényes vezetőit, így Ravasz László püspököt is.Azután a rendszer által kiszemelt emberekből megválasztották az új vezetőséget - akivel aláiratták a kormányt elismerő megegyezést (szovjet mintára). A Magyar Püspöki Kart nem lehetett ilyen egyszerűen átalakítani, így a kormányt elismerő megegyezéshez nem állt rendelkezésre a kommunisták számára megfelelő fél. Az 1947.augusztus 31.-i un."kékcédulás" választáson csalással hatalomra került kommunisták törvénytelen kormánya, elindította a hadjáratot a törvényesen mrgválasztott hercegprímás ellen. Esztergom városa 1947.augusztus 31-én a csalások ellenére elsöprő győzelemmel juttatta a parlamentbe a Keresztény Női Tábor képviselőit, dr.Gróh Józsefet és Kisházi Mihályt. "Már 1945.június 6- án a városi Nemzeti Bizottság gyűlésén a kommunista Zöld Sándor államtitkár kénytelen kijelenteni , összegezve az Esztergomban tapasztalt negatív jelenségek kivizsgálása során szerzett tapasztalatait:"Sok városban faluban jártam már...de még ennyire reakciós városra nem akadtam sehol sem, mint Esztergom."(Esztergom 1945-1975. 21.p.) Ez a mondat a kommunista párt képviselőjének szájából akkor hangzott el, amikor Serédi Jusztinián érsek halála után, az esztergomi érseki szék még üresen állt. Ez a "reakciósnak" nevezett egyházhoz hű magatartás juttatta parlamenti mandátumhoz a keresztény képviselőket 1947-ben a kommunisták választási csalása ellenére. "Kommunista Párt 1948.január 23.-án tartott pártnapján a város
egyik vezetője is arról szólt,hogy Esztergom népe a szavazás alkalmával rossz bizonyítványt állított ki magáról, de bízik abban, hogy a későbbiek folyamán a lakosság megváltoztatja majd álláspontját, mert a városnak fejlődnie kell."(Esztergom 1945-1975.36.p.) A korábbiakban a helyi lap, a Szabad Esztergom történetének ismertetésekor, kitértem arra ,milyen kényszerítő módszereket alkalmazott a kommunista párt helyi hangadója. Az esztergom-tábori templomot 1948.augusztus 8.-án szentelte fel Mindszenty bíboros.Erről így emlékezik dr.Bády István: "Az érkező hercegprímást a templom bejáratánál köszöntottem a város és Esztergomhoz ragaszkodó hűséges városrész nevében is.De már akkor éreztem:az állam és az egyház viszonyában olyan változások történtek,amelyek egyaránt megkeserítik a főpap és a polgármester életét is..."( Bády: A bazilika árnyékában 92.p.) Valóban, a kisgazdapárti ,elkötelezetten keresztény polgármesternek is végre kellett hajtania azokat az utasításokat, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja néven működő Kommunista Párt tagjai adtak ki természetesen csupán javaslatként feltüntetve. A Szabad Esztergom 1948.Nagyboldogasszony napi ünnepségről csupán néhány sort írt, de vezércikkben számolt be az augusztus 20.-i ünnepségről, melynek vezérszónoka az MDP kerületi titkára, Bottyán elvtárs volt. "A katolikus főpapság ellene van a haladásnak s ezzel Szent István hagyományait csúfolják meg - mondotta az új kenyér és zászlóavatási ünnepség szónoka"(Szabad Esztergom 1948.aug.29.) Nyilvános támadások szervezése Mindszenty ellen Az MDP szónoklatainak alátámasztására ,Mindszenty ellenes megmozdulások voltak Esztergomban is.: "Az esti órákban több alkalommal fáklyás felvonulás is volt a városban a palota előtt: lehettek vagy 150-en.A felvonulóknak volt egy szűkebb kórusuk, mintegy húsz fő, amely előzőleg a "Három Szerecsenhez" címzett vendéglőben italozott a vendéglős számlájára.A tüntetők megérkeztek a Prímási Palota elé, ahol az esti sötétségben , de fáklyafény mellett megkezdték az ütemes kiabálást.: "Mindszentynek kötelet!", "Mindszenty,Mindszenty Amerika fizeti!", "Jóska, Jóska gyere ki, ég a házad ide ki!" A tüntetés nagy visszatetszést
keltett még a más vallásúak között is. Határozottan emlékszem két köztiszteletben álló izraelita esztergomi lakosra, Hirsch Gyuláraé és Müller Bernátra ,akik erélyesen tiltakoztak a provokáció ellen. Köztudott volt az aláírásgyűjtés is ; többen szóvá tették , hogy Steiner László a Fürdő szálló éttermében a jelenlevőktől aláírást követelt, Mindszenty ellen.Az aláírást megtagadók sok kellemetlenségnek, üldöztetésnek,sőt állásvesztésnek lettek kitéve. Így vesztette el az állását dr.Siráki István városi tanácsnok is, akiből erdei favágó munkás lett, majd később éveken keresztül gyári munkás Lábatlanon.Hosszú időbe telt, amíg az esztergomi SZTK-nál el tudott helyezkedni. Az aláírások miatti zaklatások Mindszenty tudomására is jutottak, aki rövid körlevelet adott ki, s ebben arra kéri híveit ,hogy üldöztetések elkerülése végett - mindenki tiszta lelkiismerettel írja alá meggyőződése ellenére is - az ellene szóló nyilatkozatot.Az aláírás gyüjtése - láss csodát - ezek után megszűnt."(Bády:A Bazilika árnyékában. 93.p.) "Mindszenty bíboros legutolsó nyílvános egyházi szereplése 1948.októbet utolsó vasárnapján (Krisztus király ünnepén) volt Szentgyörgymezőn ,a 150.éves felújított templom megáldásán"- írja dr.Bády István visszaemlékezéseiben. Dr.Siráki István városi tanácsnok elbocsátása nagy port vert fel , a levéltári iratok között kutattam az eset hátterét: Az Állami Városi Levéltár közigazgatási iratai között őrzik a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveit. 1948.október 28-án képviselőtestületi ülést tartottak.Dr.Bády István távollétében elnökölt dr.Laky József. Az ülésen Pirchala Gyula ,a Nemzeti Parasztpárt tagja szólalt fel elsőnek.Indítványából idéznék részletet: "....a vallásszabadság elve alapján állunk változatlanul,és még a gondolat is távol áll tőlünk, hogy a vallás ellen támadjunk,sőt a legkomolyabban kívánjuk,hogy a vallás a maga magasztos feladatai a vallásos élet területén minél tökéletesebben megvalósulhasson.De mikor ezen álláspontunkat ünnepélyesen deklaráljuk, a leghatározottabban fel kell emelnünk szavunkat az ellen, hogy országunkban a vallásszabadsággal egyesek nem élnek, hanem visszaélnek.Hétről -hétre, sőt napról napra egyházi ájtatosságok, körmenetek jogcímén politikai népgyűléseket rendeznek, ahol allegóriákban ,szimbolista stílusokban burkolva ütik,vágják a demokráciát.Kétségtelen tény ,hogy a
demokráciánk és a katolikus egyház között a viszony szerencsétlenül alakult és feszült, de erről a kormány nem tehet, mert hiszen köztudomású, hogy az egyházat szinte számtalan esetben meghívta tárgyalóasztalához a közös ügyek békés rendezése céljából, de az egyház Mindszenty érsek kifejezett utasítására minden alkalommal mereven elzárkózott a tárgyalás elől, sőt minden békés közeledésre a leghatározottabban támadja a demokráciát." A Nemzeti Parasztpárt képviselője felszólalása után határozathozatalt javasolt ,kérjék:"hogy a kormányzat a katolikus egyház egyes vezetőinek említett irányú ténykedését súlyosan elítélje és kérje meg a kormányzatot arra, hogy tegyen meg mindent ,hogy a jövőben az egyházi jellegű megmozdulások maradjanak meg a vallás szolgálatában és ne lehessen ezeket felhasználni a demokrácia elleni izgatásra." A javaslat után dr.Siráki István az alábbi hozzászólást tette.: " Igen Tisztelt Képviselő Testület! Mint katolikus hivő nem érzem hivatva magam arra, hogy Főpásztorom cselekedeteit níráljam, ezért a javaslatot a magam részéről nem fogadom el" Németh Pál és Martsa Alajos közbeszóltak: Akkor szavazást kérűnk. Steiner László megjegyezte: Egy az egész ellen. A képviselőtestület egy kivételével elfogadta Pirchala Gyula javaslatát." Az alábbi határozatot hozták: "Esztergom megyei város képviselőtestülete az előterjesztett javaslat alapján elhatározza, hogy kéréssel fordul a kormányzathoz, melyben a katolikus egyház egyes vezetőinek a javaslatban ismertetett ténykedéseit súlyosan elítéli.Kéri a kormányzatot arra ,tegyen meg mindent, hogy a jövőben egyházi jellegű megmozdulások maradjanak meg a vallás szolgálatában és ne lehessen ezeket jogcímül felhasználni a demokrácia elleni féktelen izgatásra, mert a demokrácia úgy érzi, hogy már elment a türelemben a legvégső határokig." Dr. Bády István a november 25.-i képviselőtestületi ülésen előterjeszti:"Az alispán 18.157/1948-as számú véghatározatában dr.Siráki István városi tanácsnok ellen fegyelmi eljárást indított és ezzel egyidejűleg állásából felfüggesztette" A vármegyei iratok között levő 970/1948. számú határozat a következőket tartalmazza; Dr.Siráki István fegyelmi ügye Az indoklási részből idéznék: "Igy határoztunk, mert megállapítottuk, hogy dr.Siráki István az 1929
XXX.tc.76. /1/ bek.1.pontjába ütköző fegyelmi vétséget elkövette az által, hogy Esztergom város képviselőtestületének 1948. okt.28.-án tartott kozgyűlésében a demokratikus állam célkitűzéseivel nyíltan szembehelyezkedett, akkor amikor a város képviselőtestülete előterjesztette azon határozati javaslat ellen, hogy egyes egyházi vezetők demokrácia ellenes uszítását a kormányzat szüntesse meg, felszólalt és a határozati javaslatot visszautasította." Mentségül hozták fel, hogy a felszólalásra lehetőséget adtak a határozati javaslat elhangzása után. Dr.Siráki István elbocsátása a példája annak, hogy megfélelmlítéssel miképpen lehet uralomra jutnia a törvénytelenségeknek.Dr.Siráki ügyét a helyi sajtó is megszellőztette Steiner László kommunista hangadó irányításában. Természetesen a Szabad Esztergom beszámolt olvasóinak a városi képviselőtestület október 28-i üléséről és :"Mindszenty hercegprimás demokrácia ellenes tevékenységének megakadályozását követelte a város képviselőtestülete" címmel, az október 31.-i számban. Ugyancsak ebben a számban ad hírt egy "kedves" ünnepségről is "Az esztergomi ifjúság díszes ünnepség keretében emlékezett meg a 30. éves fennállásának évfordulóján a Komszomol szovjet ifjúsági szervezetról." Ünnepség ide, Komszomol oda, Steiner László szomorú szívvel állapítja meg Esztergomi kép című írásában november 14.-én , hogy esztergomiak nem lobogózták fel házaikat november 7. ünnepére. Mindenesetre a Mindszenty mellett kiálló dr.Siráki meghurcoltatásáról kellő kommunista hangsúllyal írnak a Szabad Esztergom című lapba amelynek a neve mellé ekkor már egy kérdőjelet is lehetne írni... "Dr.Siráki eltávolitását követelik a dolgozók" címmel beszámol arról: "November 12.-én délelőtt az esztergomi dolgozók küldöttsége felkereste dr.Bády István polgármestert, követelve Siráki tanácsnok eltávolítását."(Szabad Esztergom,1948.nov.14.) November 21.-én tájékoztat a Szabad(?)Esztergom: "Kizárták a Kisgazdapártból dr. Siráki tanácsnokot" A törvénytelenség nevében fortélyos félelem igazgatta Esztergomot! Mindszenty hercegprímás válasza a támadásokra. (1948.NOVEMBER 18.-án a nemzethez intézett szózatában Mindszenty bíboros válaszolt Dinnyés Lajos minisztetelnök vádjaira, megvilágítva az ellene hozott határozatok , valamint a "kenyér és személyes szabadság
elvesztésével megerőszakolt egyének" nyilatkozatainak jogi értékét.) Mindszenty hercegprímás szózata: Hetek óta azonos "határozatokat" hoznak ellenem Csonka Magyarország helységeiben.Elítélik az 1947-48, as években az ország gócpontjain rendezett Mária-napokon általam "szított ellenforradalmat és népellenességet".Panaszkodnak az Egyház és az állam közt a megegyezés elmaradása miatt.Követelik a "káros tevékenység"megakadályozását. A Boldogasszony éve keretében megrendezett Mária-napok célja a hagyományos magyat Mária tisztelet elmélyítése és a vallásos öntudat erősítése.Soha olyan kérdés, amely merőben politikai ,szóba nem került a Mária-napokon.Ellenben hirdettük ott a Mária-erények és Máriatisztelet mellett a Tízparancsolatot, az emberi méltóságot , a szetetet, az igazságot. A kitűzött célt a Mária-napok elérték.Az ítélethozatalta hivatott magyar püspöki kar november 3.-án köszönő iratában ezt megállapítja. A Márianapokkal kapcsolatos támadásokkal szemben azonosítja magát velem.Ugyanezt tanusítják az ország közvéleményét jelentő azok a milliók, akiknek hősiesen áldozatos kitartásával szemben az alkalmazkodókat mélyen lealacsonyító, a demokratikus törvényekben biztosított vallásszabadsággal össze nem egyeztethető annyi eszközt kellett igénybe venni és mégis sikertelenül. Ami a "határozatok" jogi értékét illeti ,meg kell állapítani:annyi a hivatalos ígéret ellenére a második világháború óta - a fővárost kivéve - mind ez ideig kimaradtak az önkormányzati választások. Ami határozatot tehát a vármegyékben, városokban, községekben hoznak, annak valójában jogalapja nincs.A kenyér és személyes szabadság elvesztésével megerőszakolt egyének nyilatkoztatása az ország némaságra kárhoztatott, az alkotmány önkormányzati sáncaiból kizárt egész közvéleményével szemben komolytalan játék a közélettel.A demokrácia szólásszabadsága úgy jelentkezik ezekbeen, hogy ellentmondás kizárva éa ha - mint a felemelő példák mutatják - mégis van demokrácia-biztosította kritika, elbocsátást vagy más hasonló beavatkozást von maga után.Ezeknek szenvedése nekem mélyen fáj. A kényszerrel szembekerülőké minden részvétem. Az erősség és hűség gyönyörű példái mélyen meghetnak. Ami a "sérelmeket "illeti , mint kezdettől fogva mindíg ,most is adóssak a cáfolattal. Mi kértük, hogy a kormány tegye közzé panaszolt leveleimet, és bocsássa ország- világ közvéleményének ítélete alá.Ez nem történt meg.Ragaszkodnak az ingoványos általánosságokhoz.
Hogy nincs megegyezés Egyház és állam , illetőleg helyesebben pártok közt, erre nézve mindenki tudja, hogy csak három hónapos késéssel érkezett meg a meghívó az Egyházhoz arra a tárgyalásra, amelyre készségét ország -világ előtt ismételten kifejezete. Addig hirdették az Egyházat érintő kérdéseknek csak előzetes tárgyalással való elintézését ,amíg épp a leglényegesebb ilyen kérdést, az iskolaügyet egy oldalúan intézték el épp a meghívók megérkezése idején.A bűnbak szerepét természetesen az Egyháznak juttatják. Van valami elgondolkodtató abban is, hogy a Péliföldszent kereszten , Máriagyűdön, Baján ,Celldömölkön stb.rendezett Mária napok körül nem az Egyház hanem az erőszak oldalán panaszkodnak. Annak a kőhídai fegyháznak a falai közül küldenek hangos üzenetet, amelynek Bajcsi - Zsilinszki Endrével egyidejűleg 26 papommal foglya voltam. Ezt talán tudhatnák azok is, akik nem ott, vagy egyáltalán sehol sem voltak akkor fogságban. Ám nyugodtan nézem a mesterségesen felkorbácsolt hullámokat. Azon a helyen ahol nem pártok, de az Apostoli Szentszék kegyéből és bizalmából őrt állok , a tajtékzó hullámok nem szokatlanok. A történelem változatos. Két elődöm a harctéren esett el. Kettőt összes javaitól konfiskálással megfosztottak. Vitéz Jánost fogságba vetették.Martinuzzi a hatalmasoktól felfogadott orgyilkosok kezétől esett el. Pázmány, a legnagyobbat száműzték.Károly Ambrús a betegek látogatása közepette a valóban pusztító ragály áldozata lett.Elődeim közül senki sem állott ennyire eszközök hijával mint én. Annyi célzatosan megszőtt , százszor megcáfolt, de konokul további hirdetett valótlanság nem tajtékzott mind a hetvennyolc elődöm körül, mint körülöttem. Állok Istenért ,Egyházért, Hazáért ,mert ezt a kötelességem rója rám a nagyvilágban legárvább népem történelmi szolgálata.Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos. Nem vádolom vádlóimat.Ha a helyzetet időnként megvilágítani kényszerülök, azért csak nemzetem feltörö fájdalma, kicsorduló könnye, megjáró igazsága. Imádkozom az igazság és szeretet világáért.Azokért is akik Mesterem szava szerint nem tudják mit cselekszenek, szívből megbocsátok nekik." Mindszenty József s.k. bíboros, hercegprímás,esztergomi érsek ( Mindszenty:Hirdettem az Igét. 176-178 p.) A nemzethez november 18 -án intézet szózatot követő napon, november 19-én a templomból jövet az utcán elfogták és elhurcolták dr. Zakar András prímási titkárt y akit aztán megfelelő előkészítés után felhasználtak a Mindszenty- ellenes utolsó "felvonáshoz".
A Zakar András letartóztatását követő események , ezideig nem igen ismert részletét kívánok ismertetni P.Mócsy Imre 1989-ben Bécsben megjelent visszaemlékezések segítségével. P.Mócsy Imre jezsuita szerzetes volt aki 1944-től 1947-ig a római Szent Gergely egyetemen volt, 1947-ben rendi elöljárója hazahívja és Szegeden a biblikus tudományok tanára lesz. " 1948 novemberében kezdődött. Azt hiszem Zakar András primási titkár lefogása után mindenesetre a szegedi rendházak megszállása és részbeni lefoglalása után.(1948.okt.-nov.) A szegedi Kálvária u.39.sz.alatt működő rendház alagsorában berendezett ebédlőben értesített P.Fábry Antal rektor, hogy P.Borbély provinciális sürgönyileg Budapestre hívott. Másnap Budapesten P.Borbély a következőket közölte velem: "Czapik érzések önt Rómába akarja küldeni egy üzenettel önre bízom hogy vállalja -e vagy sem." Megvallom örültem ennek a lehetőségnek, hogy római kollégáimat és volt tanítványaimat meglátogathatom, csak azt kérdeztem hogyan eset rám Czapik érsek választása. "HCzapik érsek a kormány tagjai már több ízben tárgyalt, és maga Rákosi Mátyás mondta:"Küldjétek Rómába azt a Mócsyt". Czapik én éppen Barankovics Istvánnal és Jánosi József jezsuita atyával tárgyalt mikor nála jelentkeztem. Ők közölték velem miről van szó:olyan adatok kerültek a magyar hatóságok kezébe, amelyek alapján a magyar törvények szerint Mindszenty József elítélhető ,de a kormány hajlandó lenne ettől egy tekinteni ha a Szentszék Mindszenty bíborost véglegesen Rómába rendelné. Kértem hogy ezt írásba adják nekem. Czapik érsek erre nem volt hajlandó , mert engem nem futárként, hanem "szóvivőjeként" akart küldeni. De mivel én az íráshoz is ragaszkodt ,abban állapodtunk meg, hogy egy "pro memoriá"-t a magyarországi egyházi helyzetről szóló tanulmánnyal megyek. A "pro memoria" tartalma kb.ez volt: Kádár János, Révay József, talán Darvas József (és még egy-két név a kormány részéről),valamint Czapik Gyulga érsek, Barankovics István és Jánosi József atya a magyar egyházak helyzetéről tárgya lva a legjobb megoldásnak taláná, ha a Szentszék Mindszenty Józsefet véglegesen Rómába hívná.Ez esetben a kormány eltekintene Mindszenty József elitélésétől. Kértem,hogy a "pro memoriá"-t írják alá, de csak Barankovics írta alá.Igy a furcsa helyzet alakult ki ,hogy Czapik érsek szóvivőjeként, de Barankovics aláírásával vittem a kormány férfiak ajánlatát."
P.Mócsy leírja azt is, hogy útjáról tájékoztatni akarta Mindszenty bíborost is.: "Minthogy egyházi ügyben kaptam útlevelet, úgy gondoltam, hogy a Bíboros urat is meg kell kérdeznem nincs e valami üzenni vagy küldeni való Rómába.Czapik érsek és Barankovics azonban lebeszéltek arról, hogy személyesen Esztergomban menjek, ezért a Budapesten átutazó Hamvas püspök urat értem meg jelentse a Bíboros úrnak ,hogy Rómában megyek és bármi üzenetet vagy küldeményt szívesen elviszek. Visszatéréskor azt mondta Hamvas püspök: "Sajnos ezt elfelejtettem megmondani..."(Mócsy Imre:Beadványom.IN:Kortárs magyar jezsuiták II.rész.Osszeáll. Szabó Ferenc .Bp.1992.149-150.) P.Mócsy decemberben utazott Rómába. P.Leibert a Szentatya személyi titkára tájékoztatta arról, hogy a Szentatya karácsony előtt nem tud foglalkozni az üggyel.De mielőbb adja be az államtitkárságra , hogy az irat lefordítva és előkészítő álljon minél előbb a Szentatya előtt. P.Mócsy be is adta a "pro memóriát" a vatikáni államtitkárságra, december 21-én jött a válasz, hogy december 28-án jelentkezzen. És december 26-án Mindszenty bíboros letartóztatásának híre Rómában is elterjedt.Amíg P.Mócsy Imre Rómában járt Czapik érsek szóvivőjeként, itthoni gyorsan peregtek az események. "1948 december elsejével bezárult a kör Mindszenty József esztergomi érsek körül. A hercegprímási palotát minden oldalról látható és láthatatlan őrség fogta gyűrűbe. 1948. december közepén az éjféli órákban jöttünk haza Szentgyörgymezőre a lakásunkra.A mai Irinyi utcában voltunk látogatóban feleségemmel együtt Perédy Ferenc igen kedves anyai barátoméknál. Lassan kocogtunk ,nem a magas lejtőjű Vár úton, hanem a valamivel hosszabb, de sima Bajcsy-Zsilinszky úton a prímási palota irányában. A volt apácák templomához közel , az éjszakai csendben lánccsörgést hallottunk.Nem tudtuk mire vélni ,de rövidesen megláttuk : a palota előtti háromszögletű téren , az épülettől mintegy húsz méterre ,egy lapos teherkocsiról egy bódét engedtek le csörlőn.Az ott lévők lehetek 8-10-en ,de közülük senkit sem ismertem. A világítás is igen gyér volt.Minden bizonnyal idegenek voltak.Gondoltam igazoltatnak, de talán mert lassan sétáltunk ,tovább engedtek.A tér, a betorkolló utcák mind némák, üresek voltak. Másnap reggel úgy nyolc óra tájban a városházára menet, ott kerékpároztam el az éjszakai bódé mellett.Benne már rózsafűzéreket, kegyszereket árult egy férfi ,szemben a palota kapujával. A különös "kegyszeres"mellett, a járdán nagyon sokan elsétáltak, ám mivel az
éjszakai eseménynek hírek ment, vásárolni nem mertek.A bohém másnapra eltünt."(Bády:A Bazilika árnyékában 94-95 p.) A félelem uralkodott a városban.Még 1948.november 28-án hírül adta a Szabad Esztergom , hogy "A FEKOSZ (Dolgozó Parasztok és Földművesek Szövetsége) vármegyei titkársága kezdeményezésére az esztergomi hírlapárusok elhatározták ,hogy az Új Ember című katolikus hetilapot, amely a klerikális reakció szócsöve ,nem hajlandók terjeszteni.Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Új Embert zúgban terjeszteni súlyos büntetendő cselekménynek számít." Korabeli vicc volt:- A nyomdászok megtagadták az Új Ember előállítását.Remélem a lap demokráciaellenes cikkiróinak előállítása nem ütközik akadályba.(Pesti Izé 3.évf.9.sz) "A katolikus diákság tiltakozik Mindszenty tevékenysége ellen." "Az erdészeti szak és középiskola pedagógusai és tanuló ifjúsága határozati javaslatot fogadtak el , melyben tiltakoznak Mindszenty bíboros reakciós tevékenysége ellen."(Szabad Esztergom 1948.dec.12.) Édesapám ,mint lapszerkesztő ekkor már csak a nyomdába szállította az újság cikkek kéziratait. A szerkesztési munkát Steiner László végezete, aki többször elmondta: "Egyik kezemben a párt, másik kezemben a város!" A félelemre emlékezik Tatár József mérnök-tanár is.Beszélgetésünk során elmondta, hogy bencés diák korában sokat járt be nagyapjának segíteni a palotában.Nagyapja a Keresztény Múzeum egyetlen őre volt az akkori időkben.Itt ismerkedett meg Mátrai Gyula tisztelendő úrral, aki az érseki iroda igazgatója volt.Az igazgató úr megkérdezte, hogy lenne e kedve ministrálni reggelente a miséken, amelyek a palota földszinti kis kápolnájában tartott.Tatár József igent mondott és buzgón járt be a Prímási Palotába a reggel 6 órakor kezdődő misékre.Ekkor már 1948 decemberében volt.A palota előtt éjjel-nappal őrködött egy fekete gépkocsi, benne két ávóssal.A kis ministráns gyerek minden reggel félve pillantott a vésztjósló autóra.A palotában csak egyszer-kétszer látta a bíborost, akire a kint lévők árgus szemmel vigyáztak. Az ávósok őrá nemigen figyeltek, tudták hogy kicsoda és miért nem megy minden reggel a palotába. A félelem viszont megmaradt benne emlékként is." Tatár József rokona volt anyai ágon dr.Városi István pap-költő aki az Érseki Tanítóképző Intézet internátusának a rektora volt ebben az időben. A kommunisták a mesterséges gyűlöletkeltéshez lelkiismeretlenül felhasználták a diákokat is. A Szabad Esztergom 1948 december 19 i számában olvasható az alábbi cím:"Hatalmas tiltakozott tüntetést rendeztek a diákok Esztergomban
,követelve Mindszenty eltávolítását." A MADISZ által szervezett tüntetésre számolt be a lap. Negyvenöt évvel később az Esztergom és vidéke lapjain megszólalt a védelem tanúja.Betegágyán fekve Könözsy Ferencné ,aki a Bazilika kórusban is énekelt Mindszenty miséin, elmondta Horváth Zsoltnak , a lap munkatársának, a tiltakozó tüntetésről az igazságot. "A tüntetések egyetlen esztergomi diák - legalábbis általános vagy középiskolás- nem vett részt.Szögezem le mindjárt a történet elején nagy nyomatékkal. Délutánra érkezett a "spontán" tüntetést elrendelő levél az összes városi iskolához, ahol már senki sem tartózkodott, mivel legkésőbb egy órakor a tanítás mindenütt befejeződött.Egyetlen iskolában, az ipar iskolában tartották délután a közismereti órákat. Itt tanított ekkor Boriska néni.Aznap 18-20 leány tanuló számára voltak órák.Vincze Béla igazgató bontotta fel a levelet és annak ellentmondást nem tűrő utasítása értelmében megkérte a tanítónőt, hogy óra után kisérje le a kislányokat a Fürdő Szállóba, de ne maradjon velük.Megérkezésünkkel szinte egy időben állt meg több ,gyerekkel megrakott teherautó a szálloda előtt. 14-18 éves gyerekek ugráltak le a platóról csupa idegen.Isten tudja honnan szállított suhancok voltak.A rendezők a szállodába terelték a fiatalokat. Boriska mini ekkor eltávozott. A varrónőjéhez ,Láng Erzsébethez mentős ruházat próbálni.Az ő tanulója volt a 20 esztergomi lány egyike Kertész Erzsike. Ruhapróba után még beszélgetett a varrónővel mikor Erzsike futástól kifulladva megérkezett, egy székre roskadt és arcát tenyerébe rejtve zokogásba tört ki.Hosszas unszolásra el- elcsukló hangon mondta el mi történt a tüntetésen. Rövid Fürdő - béli oktatás után sorokba rendezték a gyerekeket.Csupa ismeretlen fiú között volt elszórva a 20 ipari tanuló kislány.Elindultak.Az Internationalet és a Marseillaise-t énekeltél.Jelszavakat skandáltak ,a "klerikális reakció" pusztulás kívánták, és primitív rigmusaik visszatérő refrénjéül harsogták végig Esztergom utcáin "Mindszentynek kötelet".Az esztergomi kislányok először a sorok szélére húzódtak, majd a kínálkozó alkalmat kihasználva egy-egy kapualjba léptek vagy amelyek utcákba futottak be.Igy futott egyenesen mesteréhez Erzsike is. Addigra már egyetlen esztergomi diák sem maradt a tüntetők között." (Horváth Zsolt: A védelem tanuja.IN: Esztergom és vidéke 1993.október 21.) Ez tehát a valóság a hatalmas tiltakozó tüntetésről, amelyet az akkor már csak nevében Szabad Esztergom adott közre a hivatalos utasitás szerint "az esztergomi diákság spontán megmozdulásairól". December 21-én az alábbi nyilatkozatot küldték el az esztergomi Prímási
székházból az egyházi hírügynökségnek, Magyar Kurirnak. Az Érseki Simor könyvtár ban a Magyar Kurír 1948 évi évfolyamában találtam az alábbi gépírásos másolatot : "Magyar Kurir 38.évfolyam 1948.december 21.déli 12 óra. Illetékes egyházi nyilatkozat A Magyar Kurir közlésére illetékes egyházi helyről. " "A december tizenegyediki parlamenti ülésen visszatérően emlegetett és az Egyházat érintő vádakra az illetékes egyházi hely a következő választ adja: - A vád szerint a bíboros hercegprímás a demokrácia egész ideje alatt annak minden ténykedésével szembehelyezkedett és ellene volt az Egyház és állam megbeszélésének. Ezzel szembeni tény: 1/ A demokráciát ismételten elfogadta és sürgette a püspöki karral együtt úgy, ahogy XII.Pius pápa azt 1944 Karácsonyán meghirdette.Ezt a demokráciát szívből kívánta és kívánja, tehát a vád akárhányszor is ismételve- tarthatatlan. 2./ A gazdasági államosításról sem ő, sem a püspöki kar nem nyilatkozott, következésképpen nem lelhető , mire épül az állítás, hogy ezeket vissza akarja állítani. 3./ A földreform ügyében az egyház álláspontját mutatják az 1945 évi májusi és novemberi püspökkari körlevelek és az 1948 február 8-i nyilatkozat. Legújabban pedig az 1948 november 17-i nyilatkozat ,amelyet az Economist cikkére tettek közzé és amelyben ez áll:" A Magyar Katolikus Egyház a legújabban végrehajtott földreform ellen egyetlenegyszer sem nyilatkozott. 1945 májusában a püspökkari körlevélben áldását küldte a földhöz jutottaknak. Néhány esetben bírálatot a kiosztás módja felett gyakorolt. Sehol sem kívánta vissza az érdemesnek kiosztott szántóföldet. 4./ Az 1946 évi I.tc. beiktatták az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogait , különösen a személyes szabadságot, a jogot az elnyomatástól, félelemtől, nélkülözéstől mentes emberi élethez: a gondolat a vélemény szabad nyilvánítását, a vallás szabad gyakorlását, az egyesület és gyülekezeti jogot , a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez, az állam és önkormányzatok életében való részvételhez. Ezeket a jogokat a hitlerizmus tobzódása után olyan örömmel nem fogadta, mint a bíboros Hercegprímás a püspöki karral. De ország- világ
tanúsíthatja, hogy ezeket a jogokat annyiszor és annyira nem is hirdetette , sürgette senki, mint a bíboros Hercegprímás ,annál inkább, mivel ezek a fentebb említett demokráciával a legszebb összhangban vannak. 5./ Mi magyar katolikusok jó magyarok voltunk közel ezer éven át a királyságban, azok vagyunk a köztársaságban is. A köztársaságban ténylegesen benne élünk, annak hivatalos szerveivel állandóan érintkezésben vagyunk.Aki vét ellene, van rá törvény, aki nem vét, azt kell hogy védje a törvény. "Az Egyház a legkülönbözőbb kormányformák egyiket sem veti el, ha azok önmagukban alkalmasak az állampolgárok javát szolgálni."(XIII.Leo, Libertas encycl.1888.jún.20.) Mindebből megállapítható, hogy demokratikus gondolat jelentős elemeiről van szó, és mert ezekben az Egyház a vázolt álláspontot foglalja el, következőleg nem állítható, hogy az Egyház és a Hercegprímás a demokráciával egész idő alatt mindenben szembehelyezkedett. A magyar Egyház és a Hercegprímás béke készségét igazoló bizonyítékok mind az államnak ,mind az Egyháznak is a kezében vannak.Annak a bizonyítékai is mindkét oldalon rendelkezésre állnak, hogy a hercegprímás 1945 decemberében és 1946 februárjában a kormány egyenes felkérésére személyesen tárgyalt a Vatikánnal a diplomáciai kapcsolat visszaállításáról és pedig a kormánytól is írásban megköszönve és elismert eredménnyel. Nem a Vatikánon és a Hercegprímáson múlt a nuncius megérkezése ami pedig jótékonyan hatott volna az egyház és állam viszonyának alakulására ."- fejeződik be az illetékes egyházi nyilatkozat. Karácsony előtt egy nappal ,december huszonharmadikán ,rendőrök szállták meg a Prímási székházat.Házkutatást tartottak. Ezalatt kiszemelt áldozatuk a bíboros csöndesen imádkozott édesanyjával és három udvari papjával.A házkutatás után a rendőrök felmutattak egy fémtokot, amilyen több is van a prímási irattárban. A házkutatásról készített jegyzőkönyvet biboros nem írta alá, majd tiltakozott.Bóka Imre számvevő és Fábián János levéltáros letartóztatása ellen. "Karácsony jön és miközben várjuk, hogy mikor jönnek értem, tartjuk az előírt napirendet, épp úgy mint máskor.Bemutatom szentmiséimet.Az éjféli szentmisém talán még szomorúbb , mint volt az 1944 évi sopronkőhidai fegyházban.Édesanyám is jelen van és fáj bennem a gondolat: milyen gyötrelmekkel a szívében hagyom itt szegényt? Mi lesz
vele? Hogyan tudja elviselni a fia meghurcolását, esetleg kivégzését? December 26-án délután 5 órakor irodaigazgatóm kísért le a kertbe, utolsó sétámra. A ház őrzője, egy jó fejlődésben lévő farkaskutya, előbb az udvaron, azután a kertben állandóan szorosan követett bennünket.Amikor visszatértünk a házba, oda is utánunk jött s tovább követ fel az első emeletre,s amikor szobám ajtajához érkeztem ,hátsó lábára állt, hogy vállamra tehesse két első lábát.Aztán fejét is oda hajtotta.Ilyet eddig nem is tett, hiszen én alig foglalkoztam vele.Ezért meg is jegyeztem :a hűségével érzi talán ,hogy ez volt itt Esztergomban az én utolsó sétám.Szent István vértanú ünnepén (az ő tiszteletére épített Santo Stafano Rotondo az én tituláris templomom Rómában) este vesznek őrizetbe.Most is Decsi rendőralezredes vezetésével érkezik meg házamba a szokatlanul nagy számú rendőrosztag. Bejönnek az érseki palota udvarába. Visszaindulásra indítják a gépkocsi karavánt ,utána nagy zajjal betörnek a házba s erős léptekkel jönnek fel első emeleti lakásomhoz.Este fél kilenc van. Én vacsora óta az imazsámolyon térdelek, imádkozom és elmélkedem. Hirtelen kitárul az ajtó s azon Decsi lépj be elsőnek.Megáll előttem. - Azért jöttünk ,hogy letartóztatásuk önt. oUgyanekkor nyolc-tiz rendőrtiszt nyomul Decsi után a szobába s amikor a rendőralezredes szavai elhangzanak minden oldalról körül fognak. Amikor a letartóztatási végzést kérem tőlük, nyeglén odavetik, hogy nekik ilyenre nincs szükségük.Amikor pedig a bíboros különleges nemzetközi jogállására utáltam, Decsi fölényesen veti oda, hogy hazaárulókat, kémeket és valutaüzéreket az éber demokratikus rendőrség akkor is kézrekeríti, ha valaki bíborosi talárban van.Felszólít, hogy induljak el velük.Én nem ellenkeztem.Kivettem a szekrényből téli kabátomat, felöltöttem és kezembe fogtam a breviáriumot.Elhagytuk a szobát.A folyosón is szoros gyűrű veszi körül.Házam népéből senki sincs a közelemben. A házat megszálló mintegy 80 rendőrből jutott arra is, hogy tőlem távol tartsák őket. De édesanyám kilépett a vendégszobából , mert hallotta ,hogy nagy zajjal visznek át a folyosón.Felsikoltott.Visszaindulok ,hogy elbúcsúzzam tőle .Nem akarnak engedni.Most azonban kitépem magam a rendőrgyűrűből , visszamegyek édesanyámhoz.Utánnam jönnek.Édesanyám a nyakamba borul: - Hová visznek édesfiam? Én is veled megyek! Csitítom nem lehet. Megcsókolom kezét, arcát.Felzokog.Aztán eltuszkolnak mellőle és már sodornak le magukkal a kapualjba.Hatalmas lefüggönyzött autóba ültetnek.Jobbomon Decsi alezredes, baloldalt egy
őrnagy.A kocsi vezető mellett és velem szemben is géppisztolyos rendőrök ülnek.Igy visznek el éjjel érseki székvárosomból Budapest felé."( Mindszenty:Emlékirataim.231-232 p.) Az esztergomiak mit sem sejtve töltötték estéjüket házaikban.Karácsony második napja volt. A helyi lap dec.26.-i számában mintegy vésztjóslóan adta közre: Gróh Józsefet kitiltották az Országházból. Gróh József a Keresztény Női Tábor (Slachta-párt) képviselője és Mindszenty jogtanácsosa volt. A Szomor család Jókai utcai házában élő Varga Mária így emlékszik arra az estére: -Akkor éppen esküvőn voltam segíteni a lakodalmi ételek elkészítésében és felszolgálásában.Egyszercsak belépett az ajtón a vőlegény három rokona, akik a rendőrségen dolgoztak.Ezzel a szóval léptek be: - Elvégeztetett! Csend lett, senki sem kérdezett semmit, mindenki tudta mit jelent ez a szó, hiszen a bíboros letartóztatása már Zakar András elhurcolása után várható volt. A család református volt, de igazságtalannak érezték a Mindszenty elleni támadásokat.Én katolikus vagyok, a bíboros még mindig zalaegerszegi plébánost ismertem meg. Még a lélegzetem is elakadt, mikor ezt a rövid bejelentést meghallottam. Az egy férfi odalépett hozzám és azt kérdezte: - Ugye maga katolikus? -Igen.- feleltem halkan.Erre némán, szinte együtt érzőn megszorította a vállam. Végtelenül megrendített ami a hercegprímással történt. Ő értem is és helyettem is szenvedett a hitükért.- fejezte be visszaemlékezését Mária néni. Mindszenty biboros lelkileg felkészült a megpróbáltatásokra.Hiszen előre láttam mindazt ,ami vele történni fog. Erre utaltak azok a levelek, amelyeket letartóztatását esetére előre megírt püspökeinek. A BM.levéltárában V-700/2.sz dossziéban levő eredeti négy levél szövege a következő volt: "Nagyméltóságú és Főtisztelendő Érsek Úr! A személyes szabadság megszűnt.Ami most bekövetkezett, azt Rákosi már májusban személyes küldött útján beígérte ha...Merénylettervekkel is foglalkoztak bizonyos körök. Amit már hirdetnek és még inkább amit hírdetni fognak, semmi hitelt nem érdemel. Nullius conspittationis particeps fui et sum.Mindenféle lemondás, térírvény ,stb kizárva. Ha hírül adják, az vagy megtévesztés, vagy emberi erőt felülmúló erőszak miatt eleve érvénytelen. Fogadja Exellenciád őszinte tiszteletem nyílvánítását.
Esztergom, boríték kelte. + Mindszenty József bíbornok,hercegprímás, esztergomi érsek." Ezzel azonos szövegű öt levelet helyezett Mindszenty letétbe Fábián János levéltárosnál aki azokat átküldte Erdős Mátyás esztergomi teológia tanárnak egy nagy borítékban. Erdős Mátyas 1949 január hetedikén tett kihallgatásakor közölte hogy a levél csomagot 1948 december elején kapta Fábián Jánostól.Ez tehát a novemberi keltezést (Zakar letartóztatása után időpont ) igazolja. (Mivel a bíboros a tárgyalás során 1948 novemberi időpontot mondott a levelek megírásával kapcsolatban. Mindszenty per 131.p.) " A boríték átvétele után egy későbbi időpontban Fábián személyesen közölte velem, hogy ha a hercegprímással valami baj történik, akkor bontsam fel és juttassam el a benne lévő leveleket a rendelkezési helyükre. A hercegprímás letartóztatása után felbontottam a nagy borítékot és d. Fábián János kérése szerint eljuttattam a cimzettekhez a növendékeim útján :Grősz József kalocsai, Czapik Gyula egri érsekhez,Shvoy Lajos székesfehérvári, és Pétery József váci megyéslüspökhöz ,valamint Drahos János esztergomi általános érseki helynökhöz, a székefővárosi káptalanhoz szólót." Az ÁVH 1949 január elején (a beismerő vallomások nyomán ) nevezzeteknél házkutatást tartott és a négy levelet megtalálták. Pétery püspök azonban már elégette.(BM.Arch.V-700/32 dossz.)" (A Mindszenty per.Bp.1989.486.p.) A hercegprímás letartóztatásáról 1948 december 27én a következő hivatalos jelentést adták ki. : "A magyar belügyminisztérium sajtóosztálya jelenti Mindszenty esztergomi érseket a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény ,hazaárulás, kémkedés ,valutaűzérkedés gyanuja miatt a rendőrség őrizetbe vette. " Ugyanezen a napon este a nyugati rádióállomások ismertették a hercegprímásnak papjai hogy intézet utolsó üzenetét. "Tisztelendő Papjaim Komoly idők, komoly intelmével jövök az Úr Jézus nevében és az Ő követségében (Kor.II.5.20.) Mindíg és mindenütt csak az történhetik velünk ,amit az Úr rendel, vagy megenged. Tudtán kívül még egyetlen hajszál sem esik le fejünkről
(Luk.21.18.) Annyi más után elveheti a világ, tőlünk ezt vagy amazt ,de nem veheti el tőlünk Jézus Krisztusban való hitünket! Ki választ el minket Krisztustól? Sem élet, sem halál, sem egyéb teremtmény el nem szakaszthat minket az Isten szeretetétől, amely a mi Urunk Jézus Krisztusban vagyon(Róm.8.39).Ő mondotta mostanra is: Ne aggódjaktok életetekről, mit egyektek, se testetekről ,mibe öltözzetek (Máté 6.25) Mennyei Atyánknak van gondja ránk. Nem lehetünk tehát olyanok és nem viselkedhetünk úgy, mint akiknek nincs reményük és hitük. (Tessz.4.12) Ha volnának közöttünk ,akiket az idők idegileg megviseltek, akik híreikkel és rémüldözésükkel gyötrelmére vannak önmaguknak élet és sorstársainak : nyugtalanságukat látva ,imádkozzunk értük, hogy háborgó ,zaklatott lelkünkben csendüljön meg eligazításként és megnyugtatáskép az édes Üdvözítőnek a viharzó tengeren feltett kérdése : Mit féltek kicsinyhitűek?(Mk.4.40).És kérjük, hogy ez a lélekemelő kérdések adja szívükbe Aranyszájú Szent Jánosnak a békéjét ,amely akkor töltötte be lelkét, amikor a világ szelleme, üldözése nehéz keresztet rakott vállára és a kereszt alatt Konstantinápoly kikötőjéből szólt híveihez:"Zúgnak a habok rettenetesen a vihar, de mi nem félünk, hogy elmerülünk, ezt a sziklát nem tudja szétzúzni, ha még úgy üvölt is az orkán ,Jézus hajóját nem merítheti el .Valóban mitől félnénk ? A haláltól? Az én életem Jézus és a halál nekem nyereség (Fil.I.21)A számkivetéstől? Az Úré a föld és minden ékessége (Zsolt.21.1.)A vagyonelkobzástól? Semmit sem hoztunk a világra kétségkívül el sem vihetünk (1.Tim.6.7) Amivel a világ rettegtett, azt megvettem és amivel csábít annak szemébe nevetek. Kérlek benneteket szeretettel, legyetek szilárd és tántoríthatatlan bátorsággal." Ne aggódjak tehát a holnapért (Mt.25.34) Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, (Filip.4.6.) Sok minden szolgál okulásunkra az evangéliumban, hisz az egyház, a világ és nemzetünk történetében. Nem volt selymes keresztény és magyar eleink élete sem.Szent Pál apostol, a szenvedések férfia az Úr választott edénye üzeni a mának, nekünk .:"Mind ami előre megíratott, okulásunkra iratott meg ,hogy reménységünk legyen az Irásokból merített béketűrés és vigasztalás által "(Róm.15.4.) Az aláírások terén könnyítettem a hívek lelkiismeretén. Ez természetesen nem vonatkozott egyetlen papra ,szerzetesre és szerzetesnővérre A .jövőben ilyen könnyítésre eshetőség a hívekkel szemben aligha nyílik, hely kell állni! A Boldogasszony éve kegyelmei ,mint erötartalék segítenek ebben. A Jézusért bizonyságul (Mt.10.18.) helytállás terén e példaadásra mindenkit megelőzően a
papok, szerzetesek és apácák hivatottak. Hitvallásuk semmi kétséget sem hagyhat a hívek, más vallásúak és hitetlenek számára. Érezniök kell, sokkal inkább mint bármikor. Látvanyossága lettünk a világnak, angyaloknak is, embereknek is.(Kor.I.4.9.) Világító oszlopok legyünk. Tőlünk telhetően főként életünkkel, magatartásunkkal munkálkodjunk. Krisztus Király országáért, amely az igazság és kegyelem világa. Az odavezető úton nem felejtjük el Tertullián szavait:Bizonyos vádlók vádja nekünk dicsőségünk.Egyházunk szabadságáért szenvedő népünk és ifjúságunk megőrzéséért, a több békéért ,tehát lelki, magasabb érdekekért történik minden és nem azért,amit esetleg ránk fognak. A hitből felvilágosodott szem tisztán láttat dolgokat és történéseket.A nyáj főpásztorai és pásztorai közül ma ezt a tisztánlátást hirdeti Szent Ciprián:"Az Egyház Krisztustól nem távolodik el,hisz övé az Egyház,amely nem más ,mint a papjaival egyesült nép, és a pásztorához ragaszkodó nyáj.Innen azt is tudnunk kell, hogy a főpásztor az Egyházban van ,amint az Egyház is a püspökben és ha valaki nincs a püspökkel, a főpásztorral, az nincs is az Egyházban"(Sp.69.n.2.) Ha a körlevelek száma a körülmények folytán megfogyatkoznék. hűséges oktatást kaptunk az utóbbi évek pápai enciklikáiban és a főpásztori körlevelekben.Használjuk fel ezeket időről időre. A Nagyasszonyba vetett bizalom élesztése nagyon elkel a fatimai üzenet bekapcsolásával.A kegyelmi élet a szentségek bőséges forrásából mindennél fontosabb. Ezért hirdessük: "Mondjátok és legyetek tiszták."(Iz.I.16.) és igy öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust. (Róm.13.14.) Vele, Benne és Általa nevelődjünk tüzet lehelő oroszlánokká." A kegyelmi élet birtokában nem megy soha feledésbe az egy szükséges (Luk.10.42) Erejével szemben a kísértés nem ejthet meg: sokan fognak majd jönni az én nevemben, mondva,hogy én vagok, és sokakat megtévesztenek.(Mk.13.6.) Gyümölcseikről ismeritek meg őket(Mt.7.16.) A kegyelem birtokában felemelkedhetünk az apostolok magaslatára, akik örülni is tudtak annak, hogy Jézus nevéért gyalázatot,megvesszőzést szenvedhettek.(Ap.Csel.5.41.) Ez már a Hegyi Beszéd világa:Boldogok ,akik üldözést szenvednek az igazságért ,mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, mikor szidalmaznak és üldöznek titeket és hazudván minden rosszat mondanak rátok énétettem.(Mt.5.10-11.) Éberen legyetek tehát, minden időben imádkozván, hogy méltók lehessetek mindazomtól amik bekövetkezendők, megmenekülni és az Emberfia elé állani.(Luk.21.36)Imádkozzunk pásztor és nyáj, szüntelen
egymásért .(Ap.Csel.12.5.) Ragyogjon fel előttünk az örök élet reménye, amelyet az Úr megígért. (Tit.1.2.) Bízzatok, én meggyőztem a világot.(Ján.16.3) (Mindszenty:Hirdetem az Igét 180-182.p.) P.Mócsy Imre mint korábban írtam - Rómában volt Czapik érsek szóvivőjeként .Beadványom cimű visszaemlékezésében írja: "December 26-án Mindszenty bíboros letartóztatásának híre Rómában is elterjedt. December 28-án Tardini államtitkár bemutatkozás és üdvözlés után kijelentette "Az ön küldetése nem aktuális"- majd három dolgot mondott: 1. A Szentszék tiltakozik a Bíboros letartóztatása ellen.A szavakra már nem emlékszem,de tárgyalásunkon ez a rész volt legjobban, sőt szónokilag előre kidolgozvs.Valami olyasmit mondott, hogy bármit is hozzanak fel a Bíboros ellen , a Bíboros most és az utókor előtt mindíg is a magyar nemzet hőse, az emberi jogok védője marad. 2. Majd határozottan felszólított, mondjam meg a püspököknek, hogy nekik is tiltakozniuk kell. Itt ellenvetettem ,hogy a magyar püspökök ezt nem olyan könnyen tehetik meg, és feltettem a kérdést , milyen formában egy tiltakozzanak? Tagadják - e a magyar Bíróság illetékességét a Bíborossal szemben, vagy pedig tagadják - e a tényeket ,amellyel a Bíborost vádolják? Erre azt felelte , hogy ezt nem kell részletezni, hanem egyszerűen a letartóztatás ténye ellen kell tiltakozni. 3. Czapik érseket senki sem bízta meg, hogy az állam és egyház kapcsolatáról a magyar kormánnyal tárgyaljon vagy ilyen tárgyalásokat előkészítsen.Ezt határozottan jelentette ki , és nem mondta, hogy Czapik érseknek mondjam meg, de akkor úgy határoztam, hogy ezt Czapik érsekkel közlöm. (Nem csak rajtam múlott, hogy másként történt."(Mócsy Imre: Beadványom 152.p.) 1949. január 2-án Mócsy Imre hazatér Rómából, futárigazolvánnyal , melyet a Vatikán állított ki számára.Elhozta a Szentatya levelét ,melyet Magyarország püspökeinek és érsekeinek ír. A leveleket átadta, majd lehetőséget kért, hogy átadja Tardini államtitkár üzenetét is a püspöki karnak. Ez január 17-i püspöki konferencián meg is történt: "Tardini azzal búcsúzott tőlem :"Mondja meg a püspököknrk, hogy erősek és egységesek legyenek!"Siamo forti et unnti"(Mócsy Imre:Beadványom 153.p.) Miután elhagyta a püspöki konferenciát egy óra múlva letartóztatták,
később internálták P. Mócsy Imrét ,aki 1954 decemberében feltételesen szabadult Kistarcsáró. Mivel akkor már a jezsuita szerzetesrendet hazánkban felszámolták, így a római Gergely egyetem volt tanára a MÁ. Északi Osztószertárában fizikai dolgozókén lett alkalmazva. 1965 januárban összeesküvés címén újból letartóztatják, ekkor 4 évre ítélik, de jó magaviseletért negyedelik az ítéletet.Újból a régi MÁV munkahelyére megy vissza dolgozni és innen megy nyugdíjba is 1970ben1980 ban hunyt el P.Mócsy Imre aki "szóvivőként" járt Rómában 1948 telén és igy neve összefonódott Mindszentyével mimdörökre. Mialatt az esztergomi érseket ,hercegprímást az Andrássy út 60-ban gumibottal verve vallatták , székvárosa Esztergom katolikusai a félelemtől reszkettek ,mikor jön értük a lefüggönyzött autó. A kommunista irányitásúvá vált helyi lap is az alábbi híreket közölte olvasóival. "Égbekiáltó az a sok bünös cselekedet ,amellyel Mindszenty József esztergomi érsek a magyar állam és a magyar nép ellen elkövetett"(Szabad Esztergom, 1949. január 2.) "Mindszenty és klikkjének ártalmatlanná tételét üdvözölte Esztergom város képviselőtestülete"- írja a lap január 9-én -,ezen a testületi ülésen már nem akadt aki szólni mert volna Mindszenty érdekében. "Mindszenty letartóztatásával kapcsolatban köszönetét fejezi ki az MNDSZ a kormány éberségéért."- lelkesedtek a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tagjai január 16-án. "Annak az oka, hogy miért épp 1948 végére illetve 1949 elejére tették Mindszenty letartóztatását és perét kapcsolatban állt a mezőgazdaság szocialista átszervezését elindító folyamattal.Az Egyház nem kis mértékben arra a falusi birtokos parasztságra támaszkodott, amelytől Rákosiék el akarták venni, illetve vissza akarták venni a nemrég nekik juttatott földet.Rákosi a Központi Vezetőség november 27-én elmondott beszédében hangoztatta , hogy a mezőgazdaság szocializálásának és az egyházi reakció kérdését párhuzamosan kell megoldani"(Szántó Konrád:A meggyilkolt katolikus papok kálváriája.Bp.Mécses kiadó.1991.57-58 p.) Ezen a ponton egy kicsit összekapcsolódik az Esztergomhoz is kötődő Jócsik Lajos sorsa ,Mindszenty letartóztatásával. Mert dr.Jócsik Lajos pont azért került szembe Rákosival, mivel ellene volt annak a mezőgazdasági szicializálásnak ,amit Rákosi akart.Jócsik egy dán tipusú szövetkezeti szervezézt kívánt megvalósítani.
A Szabad Esztergom 1949 január 23-i száma rövid hirben közli ,hogy "Jócsik Lajos lemondott államtitkári tisztségéről" Dr.Jócsik Lajos a Nemzeti Parasztpárt tagjaként ,mint KomáromEsztergom mrgye képviselője jutott be 1947-ben is a parlamentbe.Ő foglalkozott a szlovákiai kitelepített magyarokkal is. Gazdasági szakember volt több könyve jelent meg 1935 óta.Foglalkozott a mezőgazdasági szövetkezetek kialakításának kérdésével is. 1947-ben jelent meg "A szövetkezeti szakoktatás időszerű kérdései" illetve a "Szövetkezeti világ felé" című könyvei.Lemondásának körülményeiről kérdeztem meg Jócsik Lajos Esztergomban élő unokaöccsét dr.Nemes Tamást, aki elmondta: - Nagybátyám dr.Jócsik Lajos a mezőgazdasági szövetkezetek szervezésével kapcsolatban szembe került Rákosival, aki magához rendelte őt ,majd személyes vitájuk "eredményeként " dr.Jócsik Lajos benyújtotta lemondását.Allamtitkárból a Fővárosi Segionális Szeméttelep igazgatója lett.Mint tudós ember foglalkozni kezdett a szerves hulladék hasznosítás kérdésével, a komposztálással.E témában szakk9nyveket is írt.Külföldi szakirodalom olvasása során eljutott az ökológiai problémák kutatásához is.1980-ban hunyt el Esztergomban. Ugyancsak a január 23,-i számban olvashatták az esztergomiak a helyi lapban"Sárga könyvet " adott ki a magyar kormány Mindszenty és társai bűnügyéről."A könyv hamarosan kapható lesz Esztergomban is"- ígéri a lap olvasóinak. A Sárga könyv -ben adták közre a Mindszenty- bűnügy okmányait, amely alapján letartóztatták a bíborost és vádat emeltek ellene.Mint később kiderült az okiratok egy része hamisított volt. A hamisító Sulner feleségével együtt 1949 februárjában váratlanul disszidált. A hamisítást bizonyító mikrofilmeket nyugaton több felé mutogatták.,cikk sorozatot írtak róluk, erről olvashattak Budapesten is az amerikai követség nyilvános könyvtárában a New York Herald Tribune 1950 júliusi számaiban.Ezért Rákosi bezáratta az amerikai könyvtárat.(Havasi: A magyar katolikusok szenvedései 87.p.) A Szabad Nép 1949.február 6-i számában részletes beszámolót írt a perről.A külföldi sajtóból Boldizsár Iván írt "A hazugság vesszőfutása" címmel elemzést.
Az"évszázad pere" az alábbi ítéletekkel végződött: -Mindszenty József,bíboros,hercegprímás életfogytiglani fegyház -dr.Baranyay Gyula Jusztin,cicszterci szerzetes 15 évi fegyház - herceg Eszterházy Pál ,egyetemi lelkész 15 évi fegyház - dr.Ispánki Béla, egyetemi lelkész életfogytiglani fegyház -Tóth László ,újságíró 10 évi fegyház - Zakar András ,érseki titkár 6 évi fegyház - Nagy Milklós A.C.titkár 3 évi börtön Mindszenty bíboros elítétléset követően 1949 február 22.-én XII.Pius pápa beszédet mondott a Szent Péter bazilika előtt össszegyűlt tömegnek, mely a pápával szemben ki akarta fejezni hívői ragaszkodását és együttérzéset a pápa szomorúságával - Mindszenty prímas elitélése miatt. Mindszenty mártiromságát az utókor igazolta.
