MILYENNEK LÁTHATOM MAGAMAT A MÉDIATENGERBEN?

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Kommunikáció és Médiatudomány szak Nappali Tagozat Multikulturális Kommunikáció szakirány

MILYENNEK LÁTHATOM MAGAMAT A MÉDIATENGERBEN?

Készítette: Bakos Lilla Budapest,2011

Tartalomjegyzék Tartalom Miért választottam a témát? ....................................................................................................... 5 Testképzavar fogalma: ............................................................................................................... 8 Az anorexia fogalma: ............................................................................................................. 8 A Bulímia fogalma: ................................................................................................................ 9 A média hatalma....................................................................................................................... 12 Az evés,az étel és a testméret: .................................................................................................. 16 Kampányok az étkezési zavarok ellen: .................................................................................... 18 Olaszország: ......................................................................................................................... 18 London: ................................................................................................................................ 19 Nivea,Nike és Dove reklámok: ............................................................................................ 19 Magyarország: ...................................................................................................................... 20 Franciaország: ...................................................................................................................... 22 Don’t die for a diet-kampány ............................................................................................... 22 Beat-anorexia.com: .............................................................................................................. 25 Look in glass-foundation:..................................................................................................... 25 A szépségideálok változása, avagy mit látunk szépnek ........................................................... 28 A reklámok hatása a testképre .................................................................................................. 29 Híres anorexiások, avagy ismert emberek,akik szintén megküzdöttek a kórral ...................... 33 Sissy: .................................................................................................................................... 33 Jane Fonda: ........................................................................................................................... 33 Freud lánya,Anna: ................................................................................................................ 34 A könyvről ( Lőrincz Veronika: Boldogságra éhezve) ............................................................ 34 STATISZTIKÁK: .................................................................................................................... 36 Elváltozások a testben: ......................................................................................................... 36 Örökletes betegség-e az anorexia? ....................................................................................... 37 Az anorexia kezelése: ........................................................................................................... 38 VADASKERT-PROGRAM: ............................................................................................... 40 Férfiak anorexiája:.................................................................................................................... 41 Az anorexia és a nőiesség kapcsolata: ...................................................................................... 42 Az étkezés fontosságáról: ......................................................................................................... 44 A kérdőívről: ............................................................................................................................ 47 Összegzés: ............................................................................................................................ 58 Saját Kampány: .................................................................................................................... 59 Ki lehet-e végleg és teljes mértékben gyógyulni a betegségből? ............................................. 66 A média működési elve: ........................................................................................................... 67 „Habermas modell: ............................................................................................................... 68 Az anorexia és a média összekapcsolása: ................................................................................ 69 Összegzés: ................................................................................................................................ 70 Köszönetnyilvánítás: ................................................................................................................ 71 Ábra jegyzék: ........................................................................................................................... 72 Melléklet: ................................................................................................................................. 73 Irodalomjegyzék: ...................................................................................................................... 74

3

Milyennek látom-láthatom magamat a Médiatengerben? Az anorexia és a média kapcsolata

„Istenem,adj lelki békét annak elfogadására,amin változtatni nem tudok,bátorságot,hogy változtassak azon,amin tudok és bölcsességet,hogy felismerjem a különbséget!” ( Reinhold Neibuhr)

Szakdolgozatom témáját nem véletlenül választottam. Kommunikáció szakos hallgatóként fontosnak tartok egy olyan dologról írni,ami sajnos komoly problémákat okoz a mindennapokban,mégis úgy érzem nem figyelnek oda rá az emberek. Dolgozatomban az anorexiáról szeretnék beszélni,de nem orvosi szempontból,hanem abból az aspektusból,hogy a médiának mennyi szerepe van abban,hogy a mai fiatal lányok és fiúk rossz és negatív testképet alakítanak ki magukról,mert a média nagyon sokszor mutat torz tükröt az emberek elé. Dolgozatomban elsőként az anorexiáról fogok írni,de igyekszem nem elveszni az orvosi fogalmakban,és nem erre kiélezni az esszémet. Második lépésként a média hatásait fogom megvizsgálni,pszichológiai szempontból,továbbá szeretnék egy kis betekintést engedni a mai média gépezetről is (arról,hogy hogyan is működik ma a reklámipar). Dolgozatom végén pedig a kettőt összekapcsolom és következtetést vonok le arról,hogy a médiának mennyi

szerepe

van

a

4

testképzavar

kialakulásában.

Miért választottam a témát? Pár évvel ezelőtt én is átestem az anorexián. Nyilván rengeteg oka volt annak,hogy ez bennem kialakult,és nem állítom,hogy csak a médiának volt hozzá köze. Most,hogy már réges-régen túl vagyok a betegségen,utána olvastam és rengeteg orvos állítja azt,hogy ikreknél gyakoribb az étkezési és önértékelési zavarok kialakulása. Nálam is biztosan szerepet játszott az a tény,hogy ikertestvérem van. Továbbá egy szerelmi csalódás is juttathatja az embert olyan állapotba,hogy elkezdje magát „nem jól” látni. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a média szerepét sem. Azért is a 13-14 évesek a veszélyeztettek,mert akkor megy végbe egy változás a lányoknál (fiúknál kicsit talán később). Ez az az időszak,amikor felfedezzük,hogy lakozik bennünk egy szerep(női-férfi),a kislányoknak elkezd nőni a mellük,megjön a menstruációjuk,a fiúk elkezdenek mutálni,szőrösödni. Azután,miután ezek a folyamatok beindulnak,lelkileg is változik minden. Az újságok,a Tv és a rádió ekkor mérhetnek csapást a fiatalokra úgy,hogy folyamatosan torz,a valóságnak nem megfelelő képet mutatnak.

Emlékszem,annak

idején,amikor

én

belekerültem

ebbe

a

furcsa

lelki

betegségbe,különösen nagy hulláma volt annak,hogy a kifutókon,a Tv adásokban,az újságok címlapjain minél vékonyabb lányok legyenek. Nekem,egy akkori fejlődő szervezetnek több sem kellett,gyorsan felmértem,hogy én nem olyan vagyok,mint a lányok a lapokon. És először nem is akartam mást,csak leadni pár kilót. És ennyi. Aztán,miután ez megtörténik (ez általában gyorsan megy,hiszen ez nem bonyolult feladat)jön a következő harc:megtartani a súlyodat,nem visszahízni. Mivel a média egyfolytában azt sugallta,hogy csak a vékony lányok lehetnek

igazán

szépek,kívánatosak,sikeresek,BOLDOGOK,ezért

én

is

mindent

elkövettem,hogy minél kevesebb kiló lehessek. További probléma az,hogy a média nem sokat beszél-beszélt a helyes diétáról sem,ezért én is,mint mindenki azt gondoltam,hogy nem káros,hogyha egész nap alig eszem valamit,ellenben rengeteget mozgok,mert így leszek egyre jobb. Szinte betegesen elkezdtem az ételtől és a hízástól félni. Nem tudtam már örülni az ételnek,feszült voltam a közös családi étkezések előtt,közben pedig igyekeztem fenntartani a látszatot,hogy minden rendben,nincsen baj és abszolút a véletlennek köszönhető a súlyvesztésem,nincsen itt tudatosság. Az én egyedüli szerencsém az volt,hogy édesanyám nagyon hamar észrevette,hogy valami baj van és résen volt végig,bár a folyamatot megállítani nem tudta,mert nem lehetett. Egyre csak fogytam,és edzettem,miközben ha a tükörbe

5

néztem,dundinak,”húsosnak”,nem szépnek,sőt visszataszítónak találtam magamat,mindenki mást azonban gyönyörűnek,és vékonynak. Közben akadtak olyanok,akik megjegyezték,hogy mennyit fogytam,sőt gratuláltak (pedig az igazság az,hogy soha nem is voltam kövér).Én ezeket pozitív visszajelzésnek vettem és örültem. Kimutatták,hogy az anorexiások között gyakoriak a maximalisták. Én is akartam valamiben a legjobb,vagy a legszebb vagy a legvékonyabb lenni. Mindegy volt,milyen áron. Amit azonban kevés anorexiás fog fel igazán,az az,hogy azok a lányok és fiúk,akik szerepelnek az újságokban,általában „megcsináltak”. Ezt úgy értem,hogy a képeket megszerkesztik,photo shoppal alakítanak rajtuk,ezért tűnhet úgy,hogy tökéletesek. Pedig tökéletes ember nincsen. Azonban ilyen átalakításoknak köszönhetően torz szemlélet alakulhat ki. A kifutókon pedig olyan emberek szaladgálnak,akik-ha genetikailag nem ilyen alkatúak-akkor éjjel-nappal azon dolgoznak,hogy beleférjenek az XS-es ruhákba. Egy másik lényeges momentum az anorexiával kapcsolatban,hogy ez a fajta betegség is menekülés. Pszichológusok szerint a fiatalok azzal,hogy egyfolytában fogyókúráznak és rettegnek a nőies idomoktól,pont magától a nőiességtől és a nővé válástól félnek igazán és ezzel szeretnék a külvilág tudtára adni,hogy még gyerekek szeretnének maradni,nem akarnak nővé válni,nem akarnak felnőni. Erről még később fogok részletesebben is írni. Azonkívül a testképzavart úgy gondolom,hogy nem csak az egyén problémájának kell tekinteni,hanem mindig a család problémája is,és a családban lévő feszültségeket is jól szimbolizálja. Szintén pszichológusok véleménye,hogy mindig a család „leggyengébb láncszeme” lesz anorexiás( vagy más lelki-zavaros),mert így szeretne - nyilván tudat alatt – jelezni,hogy valami nincsen rendben,valami nem működik jól. Dolgozatomat egyébként legfőképpen kettő korosztályra szeretném pozícionálni. Az egyik a fiatal tinédzser kor,hiszen mint már említettem,ezt a csoportot tartom a leginkább veszélyeztetettnek,ők betegednek meg leggyakrabban az anorexia-bulimia nevű betegségekkel és ők a leginkább befolyásolhatóak. A másik korcsoportomnak pedig az egyel idősebb generációt választottam(20-30). Dolgozatom megírása közben szeretnék majd rájuk különös figyelmet fordítani és megnézni,hogy milyen hatással is bír tulajdonképpen a média.

6

Miután megtaláltam,hogy milyen korcsoportot szeretnék vizsgálni,a következő lépés a teszt lesz. Az internet segítségével összeállítottam egy kérdőívet. A kérdések a médiához kapcsolódnak,illetve képek segítségével szeretném megtudni,hogy mit tartanak ideálisnak a nők és a férfiak az alkatokat illetően. Ezt elemezni fogom a későbbiekben. Szakdolgozatomnak 2 hipotézise van,ezek a következők: A média egy olyan női és férfi testképet mutat az embereknek,ami alapvetően nem létezik,ezzel kisebbségi komplexusokat teremtenek az emberekben,hiszen feszültek lesznek attól a ténytől,hogy ők nem tudnak megfelelni az elvárásoknak. Ezért a fiatalabb korosztály könnyebben lehet anorexiás,mint korábban bármikor,mert a média hatással lehet rájuk abban a korban,amikor még nincsen kiforrott testük és testképük. Másodsorban pedig azt a tényt szeretném igazolni,hogy az emberek kevés része ismeri csak az anorexia nevű betegséget,de a kóros soványságot elutasítják és nem tetszik nekik. Mielőtt azonban bármibe is belefogok,szeretném tisztázni a fogalmakat. Kettő olyan betegség van általában a köztudatban ,ami a testképzavarról az eszünkbe juthat. Az egyik az anorexia,a

másik

a

bulimia.

7

Nézzük

most

ezeket:

Testképzavar fogalma: „Mindenkinek van magáról kialakított testképe. Ez annak az embernek a körvonalait jelenti, aki „lélekben” vagyunk, de a legtöbben nem egyezünk magunkkal. Ez a testképzavar. Bizonyos mértékben normális jelenség, de vannak esetek, amikor már pszichés betegségről van szó.” (Új Magyar Szó 2009.08.14.14:52) Az egyik ilyen betegség az anorexia. Mielőtt megnéznénk a pontos,szótári fogalmát,utána jártam a fogalomnak. Az anorexia szót az ókorban használták először,azt jelenti: „hiányzó étvágy”. Mint hivatalos betegséget,egy angol orvos írta le,1868-ban. Itthon,Magyarországon ez csak 1955-ben történt meg. Az első beteg,aki alapján az anorexia diagnózist felállították,14 éves volt,és saját állítása szerint maximum 300 kalóriát evett meg egy nap. Hogy tudjam mivel érzékeltetni,ez körülbelül 1 darab banán kalóriaértékének felel meg.(információim szerint az említett lány belehalt az éhezésbe.)

Az anorexia fogalma: 

ANOREXIA

– Elsősorban az iskolázott, teljeítményorientált , fiatal lányok szenvednek

anorexia nervosában, kóros étvágytalanságban. 15–19 évesek körében ez a harmadik leggyakoribb kór. Akárcsak a bulimia , elsősorban pszichiátriai, csak másodsorban táplálkozási probléma. Fő tünete a testkép-zavar: bár a beteg önkéntes koplalással (éhezéssel) és megerőltető testedzéssel testsúlyának 25–30 százalékát is elveszíti, még mindig visszataszítóan kövérnek látja magát. Fő pszichológiai ok: a női szerep konfliktusa, a túlzott elvárások, a felnövekvéstől való félelem. Számos testi következménye közül a menstruáció elmaradása, a csontritkulás, a testhőmérséklet , a vérnyomás- és a pulzuscsökkenés a legfontosabb, de károsodhat a szív, sőt az agy is. Az éhező, legyengült, sok sót vesztett szervezet az esetek egy százalékában felmondja szolgálatot. Néhány évtizede még 10–20 %-os volt a halálozása! Sok a rejtett, szubklinikus forma: a divatőrületnek is engedelmeskedve a kamaszok 20–40%-a erősen fogyókúrázik. Igen nehéz kezelni, belgyógyásznak és pszichiáternek együtt kell

8

próbálkoznia. Sok a visszaesés. A nehézségek közül csak egyetlen furcsa ellentmondás: sok anorexiás depresszióssá válik, ami hízással jár. Viszont az ilyenkor nélkülözhetetlen antidepresszáns szer csökkenti a testsúlyt.

(Magyar Virtuális

Enciklopédia) (anorexia.lap.hu) Az anorexia nervosa kritériumai: 

A korhoz és testmagassághoz viszonyított minimális testsúly fenntartásának visszautasítása,például súlyvesztés,amely a testsúlynak az elvártnál legalább 15%-kal alacsonyabb szinten való fenntartásához vezet. Vagy az elvárt súlynövekedés elmaradása a növekedés időszaka alatt,amely az elvártnál legalább 15%-kal alacsonyabb testsúlyhoz vezet.



Intenzív félelem a súlygyarapodástól vagy az elhízástól még soványság esetén is.



A saját testsúly vagy alak észlelésének zavara,a testsúly vagy alak túlzott befolyása az önértékelésre,vagy a jelenlegi alacsony testsúly veszélyességének tagadása.



Nőknél legalább három egymást követő menstruációs ciklus hiánya,ha az egyébként elvárható lenne. Restriktív típus: az anorexia nervosa epizódja alatt a személynek nincsenek

ismétlődő

falásrohamai

és

purgáló

viselkedésformái.

(önhánytatás,hashajtózás,beöntés). Purgáló típus: az anorexia nervosa epizódja alatt a személynek ismétlődő falásrohamai vannak és purgálással foglalkozik. A bulímia nevű betegséget később fedezték fel,sokáig az anorexia nervosa részjelenségének számították. Első leírása 1979-ben történt meg. A szó jelentése görög eredetű. A Boüsz ( ökör,nagy) és a Limosz (étvágy) szavakból rakták össze a kifejezést.

A Bulímia fogalma: Bulímia (bulímia,falánkság)

Mély lelki válságban előforduló, kórosan fokozott étvágy, amely csupán táplálkozással nem csillapítható. A betegek gondolatai szinte kizárólag az evés körül forognak; ez jelenti

9

életükben az egyetlen megnyugtató eseményt. A beteg gyakran hányással könnyít magán. Az evés és hányás ismétlődése erős szégyenérzettel párosul, ezért megpróbálja eltitkolni. A kívülálló számára ez a táplálkozási zavar szinte észrevehetetlen, mert bár a betegek képesek akár napi 30 000 kilokalória bevitelére is, tartják a súlyukat. A hányások súlyos, akár életveszélyes károkat is okozhatnak a szervezetben a tápcsatorna és a gyomor idült gyulladása, kiszáradás, a só- és vízháztartás felborulása, valamint a nyomelemek és a vitaminok kiürülése miatt." A bulimia nervosa kritériumai: 

Visszatérő falási epizódok. A falási epizódra mindkét alábbi pont jellemző: 1. Meghatározott időtartam (például 2 óra) alatt olyan mennyiségű étel elfogyasztása,amely biztosan nagyobb,mint amennyit a legtöbb ember megenne hasonló időtartam alatt és hasonló körülmények között. 2.

Az epizód alatt jellemző az étkezés feletti kontrollvesztés érzése (például olyan érzés,hogy nem tudja abbahagyni az evést,vagy nem tudja kontrollálni,hogy mit és mennyit eszik.)



A

súlygyarapodás

kompenzáló

megakadályozása

érdekében

viselkedési

önhánytatás,hashajtózás,vízhajtózás,beöntés,vagy

ismétlődően

alkalmazott

formák más

módszerekkel

,mint való

visszaélés,koplalás vagy túlzott testgyakorlás. 

Mind a falás,mind a kompenzáló viselkedés átlagban legalább hetente kétszer jelentkezik,minimum három hónapon keresztül.



Az önértékelést túlzottan befolyásolja a test alakja és súlya.



A zavar nem kizárólag anorexia nervosa epizódja alatt jelentkezik. (Forgács Attila,2004-Az evés lélektana,35.oldal)

10

További testképzavarok lehetnek még: 

Fatorexia:az anorexia ellentéte:

A betegek vékonynak látják magukat,miközben folyamatosan híznak. Ha belenéznek a tükörbe „nem veszik észre” a kövérségüket és eközben rengeteg ételt fogyasztanak el lelkiismeret-furdalás nélkül.

Drunkorexia: Ez a betegség a legújabb,ennek jelentése az angol drunk szóhoz köthető,és a betegséget az jellemzi,hogy a beteg alig eszik,ám a bevitt kalóriát alkoholos itallal próbálja meg pótolni. A cél itt is a csont sovány modell-ideál elérése vagy megtartása. Amerikában végeztek egy kísérletet,ahol a résztvevő lányok 30 százaléka azt vallotta be,hogy rendszeresen kihagy a napjából étkezéseket,hogy később alkohol formájában pótolhassák a kalóriát mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül. Orthorexia: Ez a fajta betegség is viszonylag új keletű. Azokat illetik ezzel a kifejezéssel,akik betegesen figyelnek arra,hogy mindig „helyesen” és egészségesen táplálkozzanak. Elsősorban nők és magasabb végzettségű személyek szenvednek ettől a étkezési zavartól. Intő jel lehet például az,ha valaki extrém módon kezd el félni bizonyos ételektől és mindent megtesz annak érdekében,hogy minél egészségesebben táplálkozhasson,továbbá egészségügyi kutatásokat is végeznek. Alaposan áttanulmányozzák az ételek vitamintartalmát és egyéb adatoknak is utána néznek. (anorexia.lap.hu)

11

A média hatalma A média hatása sokrétű. Rengeteg funkciója van és sokszor bele sem gondolunk,hogy mennyire mindenre van hatással az életünkben és hogy mekkora ereje is van valójában. Sokszor mondják a médiára az őr-kutya (watch-dog) kifejezést,hiszen azonkívül,hogy tanít és szórakoztat,a média dönti el,hogy mi juthat el az emberek otthonába. Én kétfajta közönséget különböztetek meg a médiában. Létezik aktív és passzív közönség is,mert előfordul,hogy nem a fő tevékenységünk a rádió hallgatás vagy a televízió nézés,hanem csak egy mellék tevékenység ,de ezek a mellék tevékenységek is hatással vannak ránk. A televízióról azt gondolom ,hogy az emberek többsége azért szereti nagyon,mert egy kényelmes világot mutat nekünk,ahol nem kell gondolkodni és megerőltetni az agyat,csak nézni. A rádió ettől egy komplexebb feladat ,hiszen nem nyújt képi világot,ezért sokkal jobban kell használnunk a saját képzelőerőnket és agyunkat a rádió hallgatásakor. Ugyanakkor a médiának van tanító ,oktató szerepe is,és a mai világban már szinte nélkülözhetetlenné vált. Felgyorsult világban élünk ,ma már mindenhonnan el lehet érni az email üzeneteinket,és a reklámok is azzal a szlogennel élnek,hogy nem maradhatsz le semmiről,egyfolytában tájékozódnod kell mindenről. Sok ember a médiavéleményt általános véleménynek fogja fel. Az utóbbi hónapokban kialakult egy közmondás,miszerint: „Ami nincs fent Youtube-on ,az meg sem történt,amit nem talál a Google ,az nem is létezik és,aki nincs regisztrálva Facebook-on ,az nem is ember.” Azt hiszem ez az új mondás jól tükrözi a magyar emberek hozzáállását a médiához. Ehhez azonban hozzátartozik az ,hogy a magyar média nem rendelkezik objektivitással (nem tudom,hogy van-e ország vagy ember,aki rendelkezik ezzel a tulajdonsággal,de ez más téma). Azt ,hogy mekkora szerepe van a tájékoztatásnak és a médiának,rengeteg példa mutatja a múltból. A média tényleg képes tömegeket megmozgatni ,gondolok itt például a magyar történelemből jól ismert 1848-as forradalomra,ahol az újságnak,illetve a nyomtatott sajtónak óriási jelentősége volt. De említhetném még a náci propaganda-beszédeket is ,vagy a mai politikai életet is,hiszen egy-egy szavazást még most is tud befolyásolni a média lejárató vagy épp magasztaló hadjárata. Ezekből mind látszik ,hogy a médiának mekkora befolyásoló ereje van,amihez

összegyűjtöttem

12

pár

eszközt.

A média tehát hat ránk: 

tudat alatt (szép nők –sikeresség,boldogság)



a ráció segítségével (pontosnak, hitelesnek tűnő számok, adatok),



híres emberek („ha ő is használja az adott terméket, akkor csakis jó lehet”),



jó csomagolással, ( egy jó dekorációval sok mindent el lehet adni)



félelemkeltéssel („baktériumok a perem alatt”),



szándékos hiánykeltéssel („amíg a készlet tart”) („special edition felirattal)



beetetéssel (a rossz mellett a jó termék jobbnak tűnik),



úgynevezett „vakcsoport”, azaz ötletesnek hangzó, és ezért az embereket elvakító, de igazából semmitmondó jelmondatokkal („a tökéletes választás”, „a természet csodálatos tisztasága”),



illetve egyéb módon, például énekkel, könnyen megjegyezhető szlogennel (ezenkívül a kisállatok és édes csecsemők is sikerhez juttathatják a terméket). (fay.sopron.hu/fay/tanaraink/tetelkozpont/.../magyar.html)

Ebből tehát kiderül,hogy a csoportnak mekkora ereje is van valójában és hogy a média mennyire tudja ezt befolyásolni. Ezt a pszichológiában a komformitás elvének nevezik. Ez a tömeg után „nyomulás” attól való félelem tulajdonképpen,hogy a társadalom perifériájára szorulunk. Más néven ez a nyáj-szellem ,azaz úgy vagyunk vele,hogy biztos nem lehet rossz,hogyha a csoport,a tömeg után megyek. Szociálpszichológiai szempontból az attitűdökről szeretnék most írni pár sort ,mert ezek a sokszor tudatalatti dolgok befolyásolják az egyént. Magáról az attitűdről: Ha szótárhasználat nélkül,a saját szavaimmal akarom megfogalmazni a attitűd kifejezést,akkor rögtön az ugrik be,hogy viszonyulás valamihez vagy valakihez. 3 fajtája van: az érzelmi,az értelmi és a viselkedési attitűd. Az attitűd funkciói: Instrumentális: behaviorista irányzat. A legtöbb lelki jelenség (az attitűd is) tanulás útján jön létre. A folyamatban a jutalmazásnak és a büntetésnek van szerepe. Példa erre: Miért vesznek meg egy terméket?- kedvező az ár- érték aránya

13

Szociális adaptív: ennél a funkciónál a büntetés-jutalmazás alakítja az attitűdöt. A személy szociális terében az „ideális csoport” (referenciacsoport) jutalmaz vagy büntet. Itt a személy a csoporthoz szeretne tartozni,olyanná szeretne válni,mint ők,ezért készen átveszi az attitűdjeiket. A referenciacsoport felfedezi ezt és befogadja a személyt,aki ezt jutalomként éli meg. Ellenben a példakép elutasítja a tőle idegen attitűdöt vagy éppen teljesen kirekeszti,amit természetszerűen büntetésként él meg a személy. Különösképpen a serdülőkorúak körében figyelhető meg ez a jelenség. A média sokszor teremt mesterséges referenciacsoportokat. A szubkultúra véleményvezérének (opinion leader) attitűdjei meghatározzák a követők érzelmeit,gondolkodásmódját és viselkedését. Miért vesznek meg egy terméket?- mert a termék divatos Értékkifejező: Az erős intenzitású attitűdöket értékeknek tekintjük. Az értékek az identitást is kifejezik. Ebben az esetben is jelen van a jutalmazási és büntetési rendszer,csakhogy ezek belülről fakadnak. Bűntudat keletkezik,a saját értékekkel ellentétes érzelmek vagy cselekedetek esetén. Miért vesznek meg egy terméket?- a termék környezetkímélő Én-védő: Az én védelem arra utal,hogy az attitűd képes megvédeni az énre vonatkozó kínos és fenyegető információktól. Ebben az elméletben központi helye van a tudatalattinak. Az eredeti vágyakat a társadalom korlátozni kénytelen,ezért a szocializáció kivédhetetlenül számos elfojtással jár. Ezt követően elutasító attitűddel reagálunk azokra a helyzetekre és személyekre,amelyek az eredeti vágyakkal szembesítenek. Miért vesznek meg egy terméket?- emeli a státuszt és az önértékelést Ismereti: Ez az elmélet azt jelenti,hogy az attitűd segít az amúgy kaotikus világban eligazodni,befogadni a sokféle információt. Miért vesznek meg egy terméket?- a termék a reklámokból ismerős. (Forgács Attila- Alkalmazott pszichológia,27-28.oldal)

A problémát én főként abban látom ,hogy azok az embereknek,akik nincsenek ezeknek a „fegyvereknek” a birtokában,könnyen eladható bármi,hiszen nem tudják felmérni,hogy milyen eszközöket használ fel a média. Ezért tartom veszélyesnek, hogy egy kisgyermek

14

egyedül nézzen tévét sokáig ,mert nem tudja felmérni a valóság és a média által kreált világ közötti különbséget. A médiával kapcsolatban nem szabad elmennem a média-erőszak kifejezés mellett,ami szintén összefüggésben van az anorexia és a média kapcsolatával. Ezt a szót többnyire a televízióra szokták használni. Statisztikák kimutatták,hogy a mai háztartások legtöbbjében megtalálható egy készülék,de nagyon sok helyen,több ,mint egy televízió létezik a lakás különböző pontjain (fürdő,konyha stb.) Régen egy nappali úgy volt berendezve ,hogy volt egy asztal és egy könyvespolc,telistele rengeteg könyvvel. Ma egy átlagos nappaliból hiányzik a könyv ,de minél nagyobb tévé foglalja el a helyét. Azt tapasztalom ,hogy státusz szimbólum is lett a méretből,azaz akkor vagy „menő”,ha óriási tévé díszíti a lakásodat. A média sokszor veszi át ezért a főszerepet az emberek életében. Egy-egy műsor már régen túlmutat a saját műsoridején ,az emberek beszélgetnek a tévében látottakról,baráti összejöveteleken vitatkoznak is a különböző műsorokról. Közben pedig a média manipulál és minden eszközt bevet,hogy minél nagyobb legyen a nézettség. Vannak témák,amik mindig érdekelni fogják az embereket és a reklámiparban és médiában dolgozók ezeket pontosan tudják. Minden ember szeret pletykálkodni és kíváncsian nézni a másik ember életéből bizonyos szerepeket. Ilyenkor mi is beleképzelhetjük magunkat a másik ember szituációjába és elgondolkodunk azon ,hogy mi mit is csinálnánk az adott helyzetben. Továbbá a szerelmi kapcsolatok,a szex, a szép emberek,a jólét mindig is izgatni fogja az emberek fantáziáját és ezért meg fogják nézni a sorozatokat és műsorokat. A média ezt ismerte fel és ezt a kíváncsiságot használja ki nap ,mint nap,hogy minél nagyobb nyereséghez jusson.

15

Az evés,az étel és a testméret: Ahhoz,hogy megértsük a kapcsolatot a média,a testképzavarok és az egyéb hatások között,fontosnak tartom,hogy essen pár szó magáról az evésről,az étkezés történelméről,az élelem jelentőségéről és az evés egyéb pszichológiai hatásairól is. Az első lényeges motiváció a Maslow Piramis: „A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.” (www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/maslow_motivcis_piramisa.html) Ez mutatja tehát azt,hogy az étkezés mennyire alapvető az összes embernek. Azonban ez a piramis csak –leegyszerűsítve vonatozik a tápértékekre. Ha ilyen egyszerűen működne az étkezés,akkor azt hiszem,hogy nem lenne semmi probléma. A testképzavarok pont azért jelentenek óriási veszélyt,mert megdöntik a Maslow-piramist,már nem lesz fontos,hogy a legalsó szint kilegyen elégítve,hanem átveszi az irányítást a félelem. Hihetetlennek tűnhet,de az anorexiás és bulimiás lányok tényleg nem foglalkoznak azzal,hogy ők ebbe belehalhatnak,csupán egy mozgatórugó van: nem meghízni,sőt még vékonyabbra fogyni. Ezen a ponton válik igazán lényegessé az ,hogy az ételnek,illetve az étkezésnek,nem csak tápértéke van,hanem pszichikus,érzelmi értéke is. Az étkezés is egyfajta szimbólum,és azok,akik ezt elutasítják maguktól , valamit jelezni szeretnének. Az sem mindegy azonban,

16

hogy milyen ételről beszélünk. A mai világban vannak olyan ételek,amik a gazdagságot jelképezik,természetesen azért,mert nagyon drágák. Például ,ha valaki kaviárral mászkál éjjelnappal itt,Magyarországon,akkor a többi ember felé azt a képet fogja közvetíteni,hogy Ő egy tehetős ember,akinek nem okoz anyagi problémát mindig kaviárt vásárolni és fogyasztani. Sok más tényezőn túl,mi az ,ami ezeket a szimbólumokat kialakíthatja? A média Minden terméket úgy próbálnak meg eladni, hogy az üzenjen valamit. Ha én lennék egy cég marketingigazgatója, akkor először én is a célcsoportot és az üzenetet határoznám meg a termék-eladás során. Egy termék akkor lesz sikeres, hogyha az üzenet célba talál. A státuszokat ugyanakkor ugyanúgy rá lehet vetíteni az emberekre. Mi jut például eszünkbe egy kicsit puhosabb, vagy netán dagi emberről? Többek között az ,hogy jókat eszik. Mi szükséges ahhoz ,hogy valaki jókat ehessen? Többek között pénz. A régi időkben sokkal inkább jelentett egyet a „nagy termet” az előkelő gazdag életmóddal. És ezzel párhuzamosan egy borzasztóan sovány ember képe a szegénységet ,kevés ételt is szimbolizálja. Szintén régebben a férfiaknál volt megfigyelhető ez a fajta hozzáállás az élethez ,hiszen,ha jól emlékszem,volt olyan mondás a köznyelvben ,hogy : „egy férfi 100 kg-nál kezdődik”. A mesékben ,legendákban ,mítoszokban is gyakran előfordul,hogy az igazán férfias embereket,szinte már hősöket úgy ábrázolják,hogy „megevett egy fél malacot”,és hogy nagyon telt volt (tehát szinte már kövér). Pont azt találom érdekesnek ebben a témában ,hogy nagyon nehéz bárminek is megfelelni (talán a kulcs abban van,hogy nem kell megfelelni…) Egy kis kitérő a témámban ,hogy vannak olyan hírességek,akik felismerték a problémát és igyekeznek mások figyelmét is felhívni erre a nem jól működő világra. Aki elsőként eszembe jut,az egy Pink nevű énekesnő,aki több számot is írt már arról,hogy milyen elvárásaik vannak a médiának és az embereknek egymás felé. Az egyik leghíresebb dal ,amit készített a „stupid girl”(„Buta lányok”). Ez a szám azokról a lányokról szól,akik mindent megtesznek azért,hogy kívülről tökéletesek legyenek,belül azonban semmi nincs. Idén 2011-ben adott ki egy újabb dalt,aminek szintén a megfelelési kényszer a fő témája,ennek címe: „Fuckin’ perfect” („rohadt tökéletes”). Van egy másik előadó is,ő egy Angliában élő libanoni férfi,Mika. Az ő dala a „Big girls ( you are beautiful)” (Nagy lányok,gyönyörűek vagytok). Ennek a szövegében Mika kimondja,hogy „egy igazi férfinak igazi nő kell”,és „félre a diétás kólával”. Mindkét énekes a túlzott soványság ellen vall,bár azt megkell hagyni,hogy más-más oldalról közelítik meg. Következő témám az anorexia ellenes kampányok:

17

Kampányok az étkezési zavarok ellen: Olaszország: Isabelle Caro: A most következő hölgy kiemelt fontosságot kap a szakdolgozatomban,egyrészről mert nagyon aktuális téma az ő élete,másrészről mert a kampány is nagy port kavart,nem csak Olaszországban. "Meg akartam mutatni a koplalás következményeit. Az állandó fogyókúrázás, a topmodellek utánzása végül ide vezet. Levetkőzve így néznek ki. Felöltözve - bármilyen hihetetlen ugyanez a nő jól mutat. Ez a baj." (Oliviero Toscani)

1. ábra

18

Isabelle Caro-ról: 2007-ben vált világhírűvé, amikor a már fent említett Oliviero Toscani olasz sztárfotós a United Colors of Benetton cég egy anorexiaellenes kampánnyal egybekötött reklámjának arcául választotta. Többször

került

életveszélyes

állapotba,2006-ban

kómába

is

esett,mert

a

magasságához képest mindössze 28 kilógrammot nyomott. Ennek ellenére úgy nézett ki,hogy állapota később javul és igent mondott a No Anorexia nevű kampányra is. A kampányban azért vett részt, hogy felhívja a figyelmet a modelleket (is) sújtó betegségre. Egy 2007-es interjúban Caro az "anorexia elleni harc nagykövetének" nevezte magát. Isabelle hatalmas küzdelmet vívott a kórral, és 2010 elején jelentette be, hogy már elérte a 42 kilós testsúlyt,ami ugyan még mindig nem sok,de mégis bizakodóak voltak az ismerősei. Ezután mindenkit váratlanul ért a halála,és mind a szakirodalmak,mind az internet azóta is tele van a róla szóló hírekkel. Gyakorlatilag minden olyan kifejezésre kidob az internet egy találatot róla ,amiben szerepel az a szó,hogy anorexia. (http://haveaniceday.hu/index.php/bulvar/11-1/129-elhunyt-isabelle-caro-azanorexiaellenes-kampany-arca-)

London: Erin O Connor Ő egy ír szupermodell. Az első képek

1996-ban jelentek meg róla és azóta is

elképesztően sikeres,rengeteg felkérése van. A modellkedés mellet számos egyéb munkát is vállal,többek között ő is harcol a testképzavarok és az anorexia ellen.

Nivea,Nike és Dove reklámok: Ezek a cégek óriási nyereséget és odafigyelést értek el azzal,hogy olyan reklámokat és kampányokat mutattak be,ahol retusálás,vagy más néven photoshop nélkül szerepeltettek lányokat. Továbbá szándékosan nem tökéletes alkatú modelleket mutattak be,az emberekben így azt az érzést keltve,hogy akár belőlük is lehet kampány-arc. Kezdjük először a Nivea reklámokkal,ahol nem kifejezetten a soványság-nem soványság kérdését boncolgatják,hanem arra fókuszálnak,hogy a szépség mindenkiben ott lakozik,függetlenül attól,hogy az illető vörös,szeplős,szőke,szemüveges,vagy éppen húzott

19

szemű-e. Az ilyen típusú reklámok önbizalmat adnak a nőknek és nem érzik azt,hogy baj,hogyha nem tartoznak bele az aktuális ideálokba. A Nike szintén hasonló kampányt kezdeményezett :a hirdetéseiken a nőknek készült sportruházatot sportolónők mutatják be, akik minden szégyenkezés nélkül bevállalják "nagy" feneküket, vagy "széles" csípőjüket. A Dove kampány is sikeres volt,itt is a természetes szépséget szerették volna a készítők bemutatni,legyen az egy ősz hajú 50 év körüli hölgy vagy egy duci fiatal lány. Nagyon fontos,hogy ezek a kampányok nem arra törekedtek,hogy az emberek félreértsék az üzenetet,hanem a természet-ellenesség és nem létező tökéletesség ellen akarták felvenni a harcot. A Dove kampányának született hazai verziója is egyébként,a kampány arca Szily Nóra lett,és a most már nem működő Budapest Rádió női műsorvezetőivel együtt vetkőztek bugyira és melltartóra. A kép érdekességeként megemlítem,hogy nem csak duci lányok szerepelnek a fotókon,hanem olyan hölgy is,aki sovány. Az ő problémája éppen az ,hogy szeretne,de nem tud hízni.

2. ábra

Ha már magyar kampányról volt szó ,nézzük a saját,hazai felhívásokat az anorexia ellen.

Magyarország: Szeretem a testem: Ez a műsor nem saját gyártmány,az eredeti, „anyaműsor” már évek óta fut az Egyesült Államokban.

20

Itthon,Magyarországon hárman vállalták el,hogy kezelésbe veszik a magyar nőket. Először Lakatos Márk (stylist) foglalkozott a hölgyekkel. Tükör előtt állva nézték végig együtt (ezt én különösen fontosnak tartom) a lányok alkatát,de sokszor csináltak együtt különböző feladatokat,ahol szintén lehetett szembesülni azzal,hogy mit gondolunk magunkról és közben pedig mi a valóság. Ezeknél a feladatoknál elég gyakran tört el a mécses ,de én ezt meg tudom érteni,hiszen sosem könnyű szembesülni a hibáinkkal. Pedig egy anorexiásnak is csak azt tudnám javasolni,hogy próbálja meg elfogadni azt,amin nem tud változtatni,hiszen vannak a testünkön olyan pontok,amiken tényleg nem tudunk. A már előbb említett feladatok közé tartozott például az,hogy mutattak a résztvevőknek fényképeket,amiken ők szerepeltek,de photoshop-pal el volt maszkírozva a testük,hol vékonyabbak voltak,hol vastagabbak. Nekik meg kellett mutatniuk, hogy melyik az eredeti fénykép. A lányok többsége nem találta el sosem a sajátját ,hanem mindig olyan fotókra mutattak rá,ahol egy kövérebb test köszönt vissza az eredeti helyett. Miután a stylist végzett a lányokkal ,következett a második lépés,ami egy beszélgetés volt Somával. Itt is gyakran fordult elő sírás ,de azt gondolom,hogy a műsorkészítők jól rakták össze a műsorvezetőket,mert mind Lakatos Márk,mind Soma nagyszerűen oldották meg a feladatokat. A műsor legvége mindig egy fotózás volt, amit Nánási Pál készített. Meztelenül is szép vagyok: Ez a műsor annyiban tér el a Szeretem a testem - től,hogy itt az „utca emberét” is rendszeresen megkérdezték arról,hogy milyennek látja a műsorban szereplő hölgyeket és mivel általában pozitív visszajelzéseket kapott mindenki,így tudták növelni a hölgyek önbizalmát. Jól nézek ki –műsorról: Erre a műsorra nemrégen találtam rá. A Viasat 3 tévé csatorna úgy tűnik,hogy valóban fontosnak tartja az ilyen-típusú műsorok gyártását és készítését. A műsorvezető ismét ,mint már más produkciókban is: Lakatos Márk. A műsorban gondolom,hogy egy megállapodás miatt lényeges hangsúlyt kap a fog,mert egy fogászatot látogatnak meg a versenyzők mindig,ahol rendbe teszik a fogrendszert. Ezenkívül haj és smink tanácsokat kapnak a jelentkező lányok és boltokba is elviszik őket,ahol stylist segítségével kapnak új ruhát. 21

A műsorban,amit láttam,egy testvérpár önbizalmát igyekeztek minél jobban rendbe hozni. Hogy pozitív dolgokat is írjak ezekről a Viasat-on futó sorozatokról,nagyon szimpatikusnak találom,hogy nem csak a fiatal korosztályt célozzák meg,hanem ugyanúgy foglalkoznak a 30-as és 40-es hölgyekkel is.

Franciaország: Amikor Franciaországgal kapcsolatban kutattam,egy igen érdekes javaslatra lettem figyelmes,ezt most megosztom: „Egy francia javaslat, miszerint törvényen kívül kéne helyezni azokat a weboldalakat és blogokat, amelyek arra bíztatják a fiatal lányokat, hogy legyenek természetellenesen soványak, heves vitákat váltott ki divatguruk, egészségügyi szakértők és politikusok között. A héten elfogadott törvényjavaslat értelmében akár hároméves börtönbüntetést is ki lehetne szabni azokra, aki weboldalakon, magazinokban vagy hirdetésekben bátorítják az anorexiát vagy az extrém soványságot.” (krétamagazin,hu-2008.04.19) Franciaországban egy nagyon érdekes témát vetettek fel,amivel én is foglalkozom. Az anorexiával kapcsolatos aggodalmak akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor 2006 novemberében meghalt a 21 éves brazil szupermodell, Ana Carolina Reston, aki 170 centiméteres magassága mellett mindössze 40 kilót nyomott. Ez a dokumentum azt hiszem,hogy nagyon jól leírja azt a problémakört,amit én is szeretnék kifejteni dolgozatomban. A PRO-ANA mozgalom egyébként nem ismeretlen számomra,nem azért,mert én is „tag” lennék,hanem mert hallottam már erről az oldalról és a későbbiekben szeretnék is róla még részletesen írni. Mivel azonban ezt az internetes oldalt nem tudom az anorexia ellenes kampányok közé beszúrni,ezért később lesz róla szó. A kampány-elemzésemet egy szerintem rendkívül kreatív akcióval szeretném folytatni,ez pedig a Don’t die for a diet.

Don’t die for a diet-kampány Ez tulajdonképpen nem más,mint egy internetes oldal,ahol próbálnak segíteni az étkezési problémákkal küzdőknek és ahol segítenek legyőzni az anorexiát.

22

A főoldalon meglehet nézni, hogy mennyi a testtömeg indexed. Szerintem ez az a kalkulátor ,amit minden anorexiás és bulimiás kívülről ismer és álmából felriadva is el tudja mondani a tartományokat. Ez az úgynevezett BMI index: „ A Testtömegindex: BMI (Body Mass Index) egészséges felnőtt férfiak és nők számára készült. A megfelelő testsúly meghatározására szolgáló érték.” (http://en.wikipedia.org/wiki/Body_mass_index) Kiszámítása igen egyszerű. Két fontos adatot kell hozzá tudni,a testmagasságot és a testsúlyt. A számítás a következő módon zajlik: A testmagasságod négyzetét kell elosztanod a testsúlyoddal. Vegyünk mondjuk példának engem: én 161 cm. vagyok. Ez méterben kifejezve 1.61. A magasságom négyzete szükséges,ami :2.5921. A testsúlyom 53 kg. Nincs más hátra,csak annyi,hogy az 53-at elosszam 2.5921-el és máris kijön a BMI értékem,ami 20.1. A tartományok alapján ez az érték a normál testalkat kategóriába esik. Sajnos azok a fiatal lányok,akiknek az önértékelési képe nem megfelelő,a sovány kategóriába szeretnének tartozni (és tartoznak is) és egyetlen cél

lebeg

a

szemük

előtt:

nem

23

felhízni

a

normális

tartományba.

A teljes értékeket tartalmazó táblázat:

Body Mass Index kategóriák: Férfiak

Állapot

alacsony testsúly <20,0

Nők <18,6

ideális testsúly

20,1 - 25,0 18,71 - 23,8

Ideális BMI

22,0

20,8

túlsúly

>25,1

>23,8

elhízás

>30,1

>30,1

kóros elhízás

>40,1

>40,1

extrém elhízás

>50,1

>50,1 3. ábra

A Don’t die for a diet-kampány részéről nagyon hasznosnak találom,hogy alkalmazza ezt a kalkulátort,a baj csak az,hogy az anorexiás lányok többsége pontosan tisztában van azzal,hogy nem tartoznak bele a normális értékekbe,sőt,pont erre büszkék. Visszatérve az oldalra, nagyon tetszik benne az,hogy részletezik az anorexia tüneteit,amit azért tartok borzasztóan fontosnak,mert minél előbb rájövünk arra,hogy a családunkban vagy az ismerőseink körében van egy étkezési zavaros,annál hamarabb tudunk rajta segíteni és annál hamarabb gyógyulhatunk ki belőle. Továbbá az oldalon vannak még elérhetőségek is, orvosok és klinikák elérhetőségei ,amit szintén fontosnak tartok. Az interneten ezen kívül még rengeteg videót és képet tettek közzé a Don’t die for a diet készítői ,egyik jobb,mint a másik. A képekről: Az egyik ilyen prevenciós képen egy száj látható ,ami be van varrva. Ezzel szimbolizálják azt ,hogy az anorexiás lányok mennyire az agyukkal gondolkodnak. Ilyenkor az éhségérzet kikapcsolódik ,nem érzik,hogy éhesek vagy nem,hanem az agyuk kezdi el az érzéseiket irányítani. Bebeszélik maguknak ,hogy nem vágynak ételre,hogy nem fáj a hasuk

24

attól,hogy már nem ettek egy napja szinte semmit,mert úgy gondolják,hogy szinte már a rágótól is hízni fognak. Találtam egy olyan fényképet is ,ahol egy hirdető oszlop mögött áll valaki,akinek a teste nem,csak az esernyője látszik. Már annyira vékony ,hogy az oszlop mögül nem látható. A poszteren az a felirat van: Don’t hide.Talk. („Ne rejtőzz el. Beszélj róla.”) Vannak videók is az interneten, amik szintén nagyon sokkolóak , de annál hatásosabbak: Az egyiken egy lány van, fehérneműben. Áll a tükör előtt és méregeti magát. Kicsit husi, de normális, egészséges testalkatú. Nem tűnik boldognak, még „tépegeti” is a pocakját. Ez még azonban csak a kisebbik sokkolás,ugyanis ezután derül ki,hogy ő nem is husi lány,hanem hogy kórosan sovány. A Don’t die for a diet oldalon kívül szerencsére még bőven akadnak ilyen prevenciós oldalak,nem könnyű válogatni,de inkább legyen rengeteg ilyen oldal,mint egy sem. Sőt,ha azt nézem,hogy ezeknek az oldalaknak és felhívásoknak az ellenére még mindig elképesztően sok anorexiás és bulimiás szenved ma a betegségtől,akkor azt mondom,hogy legyen még több ilyen oldal és figyelemfelhívó videó és fénykép. Beat-anorexia.com: Ez egy olyan oldal,ahová mindenki leírhatja tapasztalatait és küzdelmét az anorexiával szemben. Kicsit hasonlít a PRO-ANA oldalakhoz azzal a különbséggel ,hogy itt pont azzal öntenek lelket egymásba a fiatalok,hogy papírra vetik azt,hogy ők miként gyógyultak ki a betegségből. Ezenkívül önbizalom-erősítő tippeket is adnak,amit különösen jó ötletnek tartok. Az oldalt egy Poppy Bath nevű lány találta ki,aki szintén megküzdött a kórral. Ami még különösen szimpatikus volt,az az,hogy a Facebookon is népszerűsítik a Beat Anorexia oldalt,mert felmérték a közösségi oldalak fontosságát és jelenlegi hatalmát. Az üzenő falon lehet egymást támogatni és segíteni ,hogy ne végződhessen tragédiával az anorexia. Look in glass-foundation: A mottó,amit az alapítvány folyamatosan hangsúlyoz,így hangzik angolul:

25

„Not every suicide note looks like a suicide note” (magyarul: „nem minden öngyilkosági jelzés néz ki öngyilkossági jelnek „)- Ezzel próbálják meg tudatosítani az emberekben azt,hogy oda kell figyelni a másikra,mert nagyon sokszor „adnak” az anorexiások jelzéseket,többször „lebuktatják” magukat,mint azt bárki gondolná. Csak egy olyan családban,vagy baráti társaságban,ahol még sosem fordult elő ilyen betegség,ezekre a jelekre senki nem figyel oda és senki nem gondolja,hogy baj van. A look in glass-alapítvány pont ezekre az apró jelekre szeretné felhívni a figyelmet. Az egyik nagyon jellegzetes „szokás” például az étel kis darabokra tépkedése. „Régianorexiásként”,el tudom mondani,hogy ezt milyen pszichológiai elv alapján csinálja mindenki. Egy anorexiásnak a célja az ,hogy úgy legyen vékony és ezzel gyönyörű,hogy közben ne lássa azt meg senki,hogy ezért ő milyen áldozatokat hoz. Ne tűnjön fel senkinek sem,hogy alig eszik valamit és hogy közben meg állandóan sportol és mozog . Tűnjön inkább az egész úgy,mint hogyha ez a vékonyság a genetikának lenne köszönhető és semmi tudatosság nem lenne benne. Az egyik leggyakoribb mondat ,amit hallani lehet egy étkezési zavaros szájából,az az,hogy: „Jaj,nem kérek enni,köszönöm szépen,most ettem nemrég,tele vagyok”. Sajnos ez a most ettem nemrég kifejezés a legtöbb esetben azt jelenti ,hogy tegnap ettem utoljára. Az anorexiások továbbá azt a látszatot is szeretnék fenntartani ,hogy őket ez az egész szépségideál-téma nagyon hidegen hagyja,nem érdekli. Hiszen ők nem azért nem esznek édességet,mert félnek a hízástól ,vagy mert hasonlítani szeretnének egy vékony,sikeres színésznőre,modellre,stb...hanem ,mert megváltozott az ízlésük és már nem is szeretik annyira a tiramisut (mondják ezt ők). Közben irigyelnek minden olyan embert,aki lelkiismeretfurdalás nélkül ehet és eszik,sőt a tapasztalataim szerint az anorexiások előszeretettel adnak étkezési tanácsokat másoknak és nagyon szeretik nézni,ahogy más eszik (és hízik),csak nekik ne kelljen egy falatot is lenyelni. A dolgozatom következő pontja szintén egy internetes oldal,de ez sajnos nem az anorexia ellen készült. A neve az,hogy PRO-ANA. Nagyon érdekes volt látnom azt ,hogy az oldal készítői felhívják arra a figyelmet,hogy ez nem egy anorexiára buzdító oldal,de hogyha jobban megnézzük,akkor mégis az az érzése az embernek,hogy ez az. Az első szembe tűnő dolog,az a főcím: Thinspiration. Nem kell ahhoz tökéletes angol nyelvtudással rendelkezni,hogy megfejtsük ezt a szójátékot. A Thin angolul azt jelenti,hogy vékony,sovány,az Inspiration

26

kifejezés pedig ösztönzést jelent (használjuk magyarul is:inspiráció). Ebből a két szóból csináltak egy összevonást. Az oldalon versenyt hirdetnek meg,a cél az,hogy minél többet fogyjon valaki,minél kevesebb idő alatt. Egy naptár is segíti a versenyzőket, ahova felírhatják,hogy éppen hány kilót nyomnak. Ezenkívül tanácsokat is adnak a lányoknak és fiúknak,hogy minél sikeresebb legyen a fogyás. Én úgy gondolom,hogy ha valakitől tanácsokat kapunk az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatban,azzal nincsen semmi probléma,hiszen ma Magyarországon rengeteg elhízott ember él. De ezek a tanácsok nem az egészségről szólnak,sajnos. Ugyanis a következőket lehet olvasni: „Ha eszel,egyél tükör előtt,mert akkor megundorodsz magadtól és elmegy az étvágyad” „Mosogass rendszeresen,az is kiválóan fogyaszt” „Ha megéhezel,kapj be egy rágót,a kalóriatartalma alacsony ,és mégis jóllakottnak fogod magad érezni tőle.” „Soha ne fastolj 5 napnál tovább,még a végén elájulsz” FAST: víznap csak folyadék nullakalóriás nap. ezzel lehet a legtöbbet fogyni de nem tanácsos sokáig csinálni BINGE veszély miatt - BINGE: zabálás. Amikor nem számít éhes vagy-e csak eszel

„ Minden 5. leadott kg után jutalmazd meg magad, persze ne egy tábla csokival!” (Thinspiration.com-pro ana ) Mialatt írtam a dolgozatomat,egyre inkább kíváncsi lettem arra,hogy honnan is ered ez a betegség,hogyan jutott el a divat és a szépségideálok,hogy a fiatal tinédzserek úgy érezzék,hogy a mai világban csak akkor érhetnek el sikereket és csak úgy lehetnek boldog nők,hogyha kórosan soványra fogyasztják magukat és görcsösen ragaszkodnak a kisfiúsan vékony testalkathoz. Úgyhogy most egy kis áttekintés következik az ideálok változásáról:

27

A szépségideálok változása, avagy mit látunk szépnek

Korok Ideálok mindig voltak és valószínűleg mindig lesznek is. Az őskorból fennmaradt írások és szobrok alapján abban az időben a milói Vénusz volt az ideális női testalkat. Annak,aki nem ismerné,elmondom,hogy Vénusz egy mai szemmel kövér,széles csípőjű telt idomú alkotás,de az akkori férfiak őt tartották nőiesnek és minden hölgy olyan alkatot szeretett volna,mint az övé. Ez a termékenységgel állt összefüggésben,ugyanis akkoriban úgy gondolták,hogy csak az képes utódokat a világra hozni,akinek méretes idomai vannak. Ebben van is annyi igazság,hogy a borzasztóan sovány lányok valóban nehezebben esnek teherbe. A középkorban is inkább a teltebb idomok domináltak,továbbra is megtartva azt a gondolkodásmódot,hogy az termékeny igazán,aki nem sovány. Van azonban más vonatkozása is a zsírnak,ugyanis a középkorban rengeteg fertőző betegség volt,és ebben az időben nem volt mellékes,hogy valakinek vannak-e tartalékai vagy nincsenek. Valószínűleg ezért él ma is az a sztereotípia,hogy az izmos,teltkarcsú nők és férfiak kicsattannak az egészségtől,ellenben a lesoványodott modellek biztosan valamilyen betegséggel küzdenek.

Ha ugrunk egy keveset a korok között,akkor azt láthatjuk,hogy még a II. Világháborúban is a termékenység volt a fontos szempont,hiszen a férfiak elmentek harcolni,senki nem tudta,hogy hazatér-e még valaha,ezért gondoskodni kellett az utánpótlásról. A nagy változás a háború befejeztével,a múlt században következett be,amikor 180 fokos fordulatot vett a megítélés az ideálokról. Összefüggésben van ez azokkal a tényekkel,hogy csökkent a gyermekhalandóság aránya és hogy kevesebb fertőző és halálos betegség létezik,illetve inkább úgy mondanám,hogy többnek tudjuk az ellenszerét. Ezért inkább azok a nők kerültek előtérbe,akik törékeny,vékony alkatúak és így azt az érzést keltik a férfiakban,hogy meg kell őket védeni. Örök jegyek Manapság a 90-60-90 méretekkel rendelkező hölgyekre mondják azt,hogy gyönyörű,holott ezek a nők nem biztos,hogy nagyon vékonyak. Ezért utána néztem és 28

mindenhol azt találtam,hogy az igazán lényeges és örök jegy minden korban nem más,mint a derék. A karcsú derék ugyanis az ösztrogén szinttel áll összefüggésben. Ez a legfontosabb női nemi hormon,elősegíti a másodlagos női nemi jellegek fejlődését és szerepet játszik a menstruációs ciklus szabályozásában is (.http://www.femcafe.hu/cikkek/divat/aszepsegidealok-valtozasa-avagy-mit-latunk-szepnek) Az előbb említett karcsú derekat igyekeztek is nők milliói elérni,például fűzők használatával. Azóta már kiderült,hogy ezek a fűzők károsak voltak az egészségre,de ennek ellenére népszerűek voltak,hiszen karcsúságot kölcsönöztek viselőiknek. Aztán az 1950-es évektől a média hatására megint kezdtek a teltkarcsú nők válni ikonokká,mint például Sophia Loren vagy Marilyn Monroe,akire egyébként azóta is sokan tekintenek példaképként. A ma nője: A mai média továbbra is a sovány modelleket népszerűsíti. Bár rengeteg hírt lehet olvasni arról,hogy igyekeznek ezt megváltoztatni,a kifutókon még most is csont és bőr (és egyben nagyon magas) lányok szaladgálnak.

A reklámok hatása a testképre Mielőtt ebbe a témámba kezdenék,szeretnék egy kicsit a reklámokról írni. Nézem a reklámokat napról-napra és arra a tényre jutottam,hogy a reklámokban nincsenek kövér és nagyon csúnya emberek (vagy csak akkor,hogyha éppen így akar a reklám felhívó lenni). Az esetek többségében azonban vagy teljesen normális alkatú vagy nagyon vékony lányok és fiúk szerepelnek a televízióban és az újságokban. A médiába beletartozik még a nyomtatott sajtón és a képernyőn kívül a rádió is,de ezt azért nem fogom kiemelni,mert ott az embereknek a teste nem látható,ott csak a hangjukkal adják el magukat a szereplők. De figyeljük egy kicsit meg a többi média-felületet. Nézzük először az újságot. Régóta tudjuk,hogy az újságok photoshop-pal dolgoznak,ami annyit jelent,hogy a képeket egy olyan képszerkesztő és fényképfeldolgozó programmal „csinosítják”,ami 1988-tól létezik. Személyes véleményem szerint,nem

véletlen,hogy

az

1990-es

években

csúcsosodott

ki

a

testképzavar

problémája,hiszen fontos szerepe van ebben azoknak a számítógépes programoknak,amik 29

alapvetően egy olyan lényt képesek faragni,ami a valós életben nem elérhető. Ennek a photoshop technikának köszönhetően nagyon sok fiatal lány elhiszi,hogy, amit az újságokban lát,az igaz és nyilván azt is gondolja,hogy ha egy általa szeretett és példaképnek tekintett hírességnek hibátlan bőre és karcsú dereka van,akkor ő is ilyet szeretne. Pedig mindeninek vannak kisebb-nagyobb hibák a testében. Nekem egyébként semmi problémám nem lenne a photoshoppal,hogyha nem használnák túlzóan, és hogyha nem befolyásolná a fiatal lányokat egy olyan tökéletes világ és testkép felé,ami valójában nem létezik. A televízióban a helyzet annyiban tér el,hogy ott nincs lehetőség a photoshop használatára. A tv,különösen az élő műsorok sokkal spontánabb műfaj,hiszen míg az újságnál egy fotózáskor száz kép közül választhatod ki a legjobb négyet,amit végül beleteszel a magazinba,addig a tv-ben nincsen módod arra,hogy változtass. A mai műsorokat nézve több kategóriát lehet találni. Vannak olyan produkciók, amik profi,már évek óta a médiában dolgozó emberekkel készülnek,és vannak az úgynevezett valóság-show műsorok is. Bár én nem követem napi rendszerességgel ezeket a típusú műsorokat,mégis úgy érzem,hogy dolgozatom témáját tekintve nem mehetek el ezek mellett sem. Mindkét műsor-típusnál szeretnék egy-egy példát felhozni,hogy jobban érthetővé tegyem az észrevételeimet,mondandómat. Az első kategóriánál a több, mint tíz éve óriási népszerűséggel futó Barátok közt című műsort elemezném egy kicsit. Ha jobban megnézzük a szereplőket, nincsen közöttük olyan,aki kövér,kórosan kövér lenne. A szereplőknek egy része más területén is dolgozik a médiának, színházban vagy egyéb produkciókban,ők a sorozatba is ezek alapján az előképzettségek alapján kerültek be. De vannak olyanok is,akik viszont mindenféle színész diploma vagy más tv-s tapasztalat nélkül kezdtek el játszani a Barátok közt-ben. Most a sorozatot magát nem szeretném kivesézni, csak az emberek teste,kinézete az,amire fókuszálok. Az figyelhető meg, hogy azok a szereplők, akiken már „van mit fogni”,már nem nádszál vékonyak,azok már idősebb karaktereket játszanak, de a fiatalok között nincsen egy sem,aki súlyproblémákkal küzdene. Valamiért úgy van ábrázolva az élet( hiszen a fő szlogen a Barátok közt-ben pont az,hogy ez a sorozat olyan,mint a mi mindennapi életünk),hogy ha fiatal vagy,akkor vékony is,szép is,okos is,stb. Miután megszülöd az első gyermekedet és idősödsz,utána már nyugodtan megjelenhetnek rajtad a plusz kilók. Ma Magyarországon a HarmoNet felmérése szerint:

30

„Hazánk az általános egészségi állapotot tekintve a világ nemzetei között a sereghajtók közé tartozik. Az összes halálozás 54 százalékát a szív- és érrendszeri, míg 27 százalékát a daganatos betegségek teszik ki. A magyarok átlagosan 6,3 évvel élnek kevesebbet, mint az európai átlag.” A HarmoNet 2010-ben végzett szűrővizsgálatokat,és aztán eredményeiket a nyilvánosságra hozták, most egy igen meghökkentő adattal szolgálok tőlük: „A szűrővizsgálatok során arra is fény derült, hogy a résztvevők 70%-a túlsúlyos, míg 62%uk nem végez rendszeres testmozgást. Emellett külön problémát jelent, hogy a megkérdezettek 25 százaléka dohányzik, amely az észak-alföldi régióban sajnálatos módon eléri a 33 százalékot. A koleszterin,- valamint a cukorérték az érintettek mintegy 5 százalékánál mutatott kiugró értéket.” (www.harmonet.hu) Ezeket azért tartottam fontosnak feltárni a dolgozatomban,mert ellentmondást érzek a média és a mindennapi valóság között. Mielőtt Magyarország egészségi állapotáról írtam volna,a Barátok közt sorozatról volt szó és arról,hogy a fiatalok vékonyak és csak és kizárólag az idősebbeken lehet felfedezni plusz kilókat. Erre még sokan mondhatják azt,hogy ezek az emberek a testükkel is dolgoznak és hogy az az ember,aki vállalja a médiában való szereplést ,annak igenis figyelnie kell a külalakjára. És hogyha ők kapnának egy olyan lehetőséget,hogy egy mindennap főműsor időben (ami mint tudjuk a legértékesebb)futó sorozatban szerepeljenek,akkor ők is leolvasztanának magukról pár kilót és figyelnének arra,hogy hogyan is néznek ki (hiszen ezért pénz jár,ami komoly motiváció minden ember életében.) Ezért írtam előbb egy másik típusú sorozatról is, hogy minél jobban alátámaszthassam a gondolatmenetemet. Ezek a műsorok pedig a valóság-show-k. Egy ilyen műsor mindig nagyon spontánnak tűnik és mindig nagyon népszerű lesz,igaz,szépen lassan ivódik be az emberek hétköznapjaiba. Azért lényeges szerintem mégis, hogy essen róla szó,mert mindig azzal próbálják meg a képernyő elé vonzani az embereket az ilyen műsoroknál,hogy látszólag tényleg hétköznapi embereket vesznek be a show-ba. A nézőnek így tényleg olyan érzése van,hogy ezt ő is meg tudná csinálni,csak jelentkezni kell a műsorba és kész. Így mindenki jobban bele tudja magát élni a szereplők helyzeteibe, könnyebben tud azonosulni. Én azonban nem így látom teljesen,hiszen belenéztem a jelenleg is futó valóság-show-ba,aminek a címe: Való Világ. Már a címe is sok mindent elárul,de most nem ez a lényeg. Ha itt is végignézzük 31

a szereplőket,akár csak a Barátok közt esetében,akkor itt is ugyanazt látjuk: egyrészt a beválogatott emberek között több a fiatal (20-22 éves),mint az idősödő (40 körüli) vagy idős játékos. Másrészt a fiatalok közül a lányok vékonyak és csinosak,a fiatal fiúk pedig izmosak,kisportoltak. Az a pár idősebb játékos,aki szerepel benne,pont azért „engedheti” meg magának,hogy kevésbé legyen kockás hasa,hogy ezzel is jelezzék a hierarchiát,mind a bentlakók,mind a nézők felé. Az én problémám ezzel az,hogy véleményem szerint nem az „átlag emberekkel” van tele ez a műsor. Mert hogyha tényleg véletlenszerűen lennének kiválogatva és egy közös házba rakva az emberek,akkor köztük bizony lenne pár túlsúlyos is. De nagyon kíváncsi vagyok arra,hogy vajon néznék-e az emberek azokat a műsorokat,ahol kövér emberek is szerepelnek?

„… a média hatalmat képvisel, hiszen helyzete kontrollt biztosít a társadalom egyes jelenségei fölött, lehetőséget ad a címzettek befolyásolására, és hatalom a média innovatív képessége is, merthogy a média a valóságot nemcsak megjeleníti, tükrözi,hanem konstruálja is.” ( McQuail, 1987, idézi: Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei) A média tehát már azzal befolyásolja az embereket,hogy milyen szereplőket foglalkoztat. A mostani VV szereplők is gondos válogatás és rosta útján kerültek bele a show-ba és a műsor készítőinek - meggyőződésem szerint- minden egyes szereplővel komoly céljaik és terveik voltak és vannak.

32

Híres anorexiások, avagy ismert emberek,akik szintén megküzdöttek a kórral A sort egy ikerpárral,illetve annak az egyik tagjával kezdem,ők az Olsen-lányok. Megfigyeléseim szerint az ikreknél az anorexia nevű betegség gyakrabban alakul ki. Erre egy jó példa Ashley és Mary-Kate Olsen. A világ úgy ismerte meg őket,hogy ők azok a lányok ,akik mennyire hasonlítanak egymásra. Eleinte ez még nekik is nyilván nagyon kedvező volt,de a tinédzser kor környékén mindenki szeretne egy kicsit egyedi,megismételhetetlen lenni (pontosítok: nem csak a tinédzser kor környékén,csak akkor kezd el ezzel igazán foglalkozni az ember). Később már nem ragaszkodtak az „iker-imázshoz” annyira, rendszeresen változtatták hajszínűket,hogy így is a világ tudtára adják: ők bizony különbözőek. Aztán a hírek szerint először Mary-Kate Olsen,később Ashley is belekeveredett a testképzavaros betegségekbe,ezt fel is vállalták. Mára talán már mindketten jól vannak.

Sissy: Erzsébet királynő azok közé tartozik,akikről csak később sikerült feltárni,hogy valójában étkezési zavarokkal küzdött. A festményeken látható,hogy egyfolytában fűzőket hordott és rendkívül figyelt arra,hogy mindig vékony legyen a dereka.

Jane Fonda: A „leghíresebb felépülő” címet viselhetné ő, hiszen nagyon sokáig küzdött a korral. Megjelent egy életrajzi könyve,amiben teljesen őszintén írt arról,hogy közel 30 évig nem sikerült kigyógyulnia az anorexiából. A gyógyulása után részt vett kampányokban is,hogy segíthessen a fiatal lányokon.

33

Freud lánya,Anna: Az ő történetében az a különös,hogy Ő maga is pszichológus volt és állítólag miközben küzdött a korral,saját magát is analizálta. (wikipédia.hu)

A könyvről ( Lőrincz Veronika: Boldogságra éhezve) A könyv végén van egy idézet,nagyon találó,mindenkinek csak ajánlani tudom. „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.” Ez az idézet szerepel a dolgozatom elején is,mert annyira tetszik nekem. Nem szeretnék nagyon csöpögősnek hatni,de szerintem ,ha mindenki értené az idézet lényegét,sokkal boldogabb világban élhetnénk. A testképzavarral küzdőkre pedig különösen igaz ez. Lőrincz Veronikát szeretném most bemutatni. Személyesen sajnos nem ismerem,a szomszédunk egyik ismerőse,tőle kaptam meg Vera könyvét,még azokban az időkben,amikor nekem is voltak étkezési nehézségeim. Emlékszem,anno én nem olvashattam el belőle minden részt,mert nem anyuék nem szerették volna,hogy esetleg ötleteket szerezzek Verától. Viszont volt olyan fejezet is,amit külön ajánlottak és miután elolvastam,hatással volt rám ez a történet,ezért gondoltam,hogy most megosztom mindenkivel. Vera nem egy hivatásos író,nem ezzel keresi a kenyerét,és nem is állítom,hogy mindig a leghelyesebben fogalmaz. Én mégis megszerettem a könyvecskéjét. Egyrészt mert nagyon őszinte. Másfelől pedig humorral tudja kezelni a betegségét és a gyógyulását. Ő azért írta le a

34

történetét, hogy felhívja a figyelmet. Hiszen Ő csak egy a sok lány közül,akik hasonló problémával néznek szembe nap,mint nap. Verának is van egy ikertestvére, csakúgy, mint nekem. Az alkata sosem volt duci és sosem volt sovány,a kettő közötti normális volt rá jellemző. Először csak fogyni szeretett volna,aztán gondolta,hogy megáll a fogyókúrával. De a sors másképp akarta,az anorexiából átcsapott bulimiába,kórházi kezelést is többször kapott. Akkoriban még működött a Vadaspark,minden anorexiás „réme” vagy „megmentője”,ott kezelték Verát. Erről az intézményről még később fogok írni. Pár érdekességet szeretnék kiemelni a könyvből: Vera a többi anorexiáshoz hasonlóan az összes többi lányt és fiút más tükörből látta,ugyanis sokszor képes volt meglátni a valóban vékony embereket,csak saját magával szemben nem tudott reális képet felállítani. A csoport terápiák alkalmával számos izgalmas,önértékelést segítő feladatot kellett végrehajtaniuk,mint például lerajzolni magukat,hogy milyenek szeretnének lenni és milyennek látják magukat.(minden esetben egy hurkás lányt rajzoltak le,mint saját maguk és egy vézna lányt,mint az álmukat). Volt olyan feladat is,hogy rakjanak össze egy montázst arról a nőről vagy nőkről,akire szívesen hasonlítanának. Vera képei között Cindy Crawford szerepelt leggyakrabban.(tehát nem egy csont sovány ideál) Továbbá minden héten volt kötelező testsúlymérés,ami nem tartozik az anorexiások kedvence közé. A mérlegre mindig háttal kellett ráállniuk,nehogy meglássák,hogy hány kilók valójában,hiszen ez befolyásolta volna a lelkiállapotukat. A kezeléshez tartozott még a pszichodráma,amit szintén gyakran alkalmaznak anorexiás betegeknél. Ilyenkor az a feladat,hogy egy megtörtént jelenetet játszanak el,de úgy,hogy kicserélik a szereplőket,egymás bőrébe bújnak a résztvevők. Készült róluk videofilm is,méghozzá négy darab. Ennek az volt a lényege,hogy a lányok hozzászokjanak a saját alkatukhoz. Az első felvételt melegítőben,aztán a másodikat rövidnadrágban,a harmadikat szintén rövidnadrágban forgatták le és az utolsó pedig a fürdőruhás rész volt. A csoportterápiákon ezenkívül Vera elmesélése alapján még olyan feladatokat kaptak,ahol a bizalmukat erősítették,például csukott szemmel kellett a kör közepébe állnia és dőlnie,azzal a bizalommal,hogy a többiek elfogják kapni és nem hagyják,hogy elessen.

35

Vera utóéletéről sajnos nem sokat tudok,de azt igen,hogy most már jól van és nem számolgatja a kalóriákat egyfolytában. Történetét,illetve a könyvét azért tartottam lényegesnek beleírni a dolgozatomba,mert úgy hiszem,hogy Ő tud eléggé hiteles képet adni egy anorexiás gondolkodásáról,életéről.

STATISZTIKÁK: „A 16 és 25 év közötti nők egy százaléka anorexiás, s a 10 százalékuk úgynevezett szubklinikai (a betegség nyílt megjelenése előtti) eset. A páciensek több mint négyötödének a havi vérzés megindulását követő hét éven belül alakul ki a betegsége, és elsősorban azok a magasabb társadalmi státusú nők hajlamosak rá, akik olyan családban nőttek fel, ahol az eredmény, a siker hajszolása mindennapos dolog. A túlságosan magas elvárások vagy az olyan családi háttér, amelyben nem érzik magukat a fiatalok biztonságban, ugyancsak anorexia nervosához vezethet. Az érintettek 95 százaléka nő, a leírások szerint a férfiak körében a testépítők és a homoszexuálisok között fordul elő ez a betegség.” (pointernet.hu) Pontos

adatokat

egyébként

meglehetősen

nehéz

találni

az

anorexiás

betegekre

vonatkozóan,pont olyan okok miatt,amikről már korábban írtam,azaz a rejtőzködés miatt.

Elváltozások a testben: Kíváncsi voltam,hogy az anorexiának vannak e hosszú távú , káros hatásai a betegség lefolyása után. Azzal kutatások nélkül is tisztában vagyok,hogy a bulímia káros hatása lehet a fogak rongálódása (a sok hánytatás miatt) és a hajhullás. De találtam kutatásomhoz anyagokat az anorexiával kapcsolatban is: „Hosszú ideig tartotta magát az a vélekedés, hogy az éhezés (vagyis a lesoványodás) nem hat előnytelenül a szívre. A második világháború alatt azonban a Minnesotai Egyetemen dolgozó A. B. Keys és munkatársai kimutatták, hogy a hat hónapig rendkívül fehérje- és

36

energiahiányosan táplálkozó személyek szíve kisebb lesz, a rendesnél lassabban ver, s az EKG-görbén megfigyelhető csúcsok magassága (amplitúdója) is csökken. Mindezekhez alacsony vérnyomás, ritmuszavar, a bal szívpitvar és -kamra közötti billentyű mozgási rendellenessége és szívizombántalom is társulhat (az utóbbi elsősorban akkor, ha nem szakszerűen táplálják fel a pácienst). Nem véletlen,hogy a nagyon lesoványodott betegekkel leggyakrabban szív eredetű hirtelen halál végez.” A következő képből egyértelműen kiderül,hogy milyen elváltozásokat okozhat a testben az anorexia:

4. ábra

(pointernet.hu) A képen jól látható,hogy mi minden alakul át a testben,ha fellép az anorexia. És sosem szabad elfelejteni,hogy ezek csak a testi tünetek,ezenkívül van számos lelki probléma is,mint például a depresszió,életuntság,rossz közérzet,csökkent szexuális vágy.

Örökletes betegség-e az anorexia?

37

Sok könyvben utána néztem,de sehol nem találtam egyértelmű kijelentéseket arra nézve,hogy örökölhető a betegség. Az én személyes véleményem is az,hogy ahhoz,hogy egy fiatal lányból anorexiás legyen,nagyon sok mindennek kell befolyásolnia és elsősorban a személyiségjegyektől függ,hogy miként kezeli a személy a problémákat,és hogyan dolgozza fel a sérelmeit. Nagy összefüggést tehát nem találtam az öröklődés és az anorexia között. Léteznek olyan gének,amik hajlamossá teszik az embert anorexiára vagy bulimiára,de mint ahogyan egy depressziós esetében sem bizonyos,hogy a családjából valaki örökölni fogja a pszichés betegséget,úgy az étkezési zavaros embereknél sem jelenthető ki kategorikusan,hogy örökletes gének okozzák.

Az anorexia kezelése: Ezt

a

fejezetet

megkerülhetetlennek

tartom,mert

a

(később

bővebben

kifejtett)kampányomnál fontos lesz majd,hogy mit tudna tenni a média és hogyan tudnak segíteni,változtatni a lányok értékelésében. A kezelésről néhány hivatkozás: „Az első lépésben feltétlenül vissza kell állítani a normális, elfogadható testsúlyt. Ez kezdetben mindenképpen orvosi, kórházi felügyeletet és gyógyszeres kezelést jelent. Előfordul, hogy intravénás vagy az orron át a gyomorba vezetett szondán keresztüli etetésre is szükség van. Ha a beteg megerősödik, elhagyhatja a kórházat. Ezután hosszú ideig kell még kontrollvizsgálatokra járnia, és családostul pszichoterápiás tréningeken részt vennie. A pszichológus felügyeletére akár évekig is szükség lehet, hiszen ezen emberek labilis lelkivilágúak. „ „Az orvos és a beteg közti terápiás kapcsolat központi jelentőségű az evészavarok kezelésében. A kapcsolat alapja, hogy az orvosnak meg kell értenie, milyen nehéz a betegnek megváltoztatnia az evéssel kapcsolatos gondolatait és viselkedését. Ezek a viselkedésformák alapvetően fontosak lehetnek a beteg számára, például azért, mert segítenek a stresszhatások, a rossz érzések és az unalom kezelésében. Emellett az evészavar megerősítheti a beteget abban a hitében, hogy élete strukturált és az ő ellenőrzése alatt áll, hogy biztonságban van, hogy ő nem olyan, mint mások, és hogy karcsúnak kell lennie ahhoz, hogy elfogadják. Az együttműködés, a változtatással járó nehézségek elismerése és az érdeklődő, nem konfrontáló kérdezés

(a

szókratészi

módszer)

a kezelésben való részvételre. „

38

ösztönözheti

a

beteget

„A betegeket és családtagjaikat fel kell világosítani az evészavarok természetéről, lefolyásáról és kezeléséről. Gyermekek és serdülők kezelése során a gondozókat és családtagokat is be kell vonni a kezelés folyamatába az információk megosztása, a viselkedésterápiával kapcsolatos útmutatás (pl. étkezések rendjének megtervezése, határok kijelölése) és a kommunikáció elősegítése céljából. A családtagokat is ösztönözni kell a támogató csoportok tevékenységében való részvételre. „ (http://www.sulinet.hu/eletmod/egeszseg/anorexia.html, http://www.medicalonline.hu/taplalkozas/cikk/az_eveszavarok_kezelese_az_alapellatasban Annak idején én is részt vettem családterápián,sokat segített a talpra állásomban. Egyetértek tehát ezzel a felismeréssel és módszerrel,hiszen az étkezési zavarokat nem csupán az egyén problémájának látom,hanem az egész család problémájának,mert az anorexiás az egész környezetére kihatással van. Ettől több orvosi hozzászólást nem is szeretnék az anorexiáról írni,ezekkel is azt szerettem volna bizonyítani,hogy az anorexia csak részben testi betegség és nagyobb részben lelki,amin a család és a média hozzáállása sokat tud változtatni. Ha már orvosi szemléletről írtam,akkor a következő fejezetet a Vadaskert-nek szentelem,ahol számos

anorexiást

39

kezelnek.

VADASKERT-PROGRAM: Erről a helyről már korábban is írtam,Vera is járt itt többször. Ez a Gyermek Pszichiátria 1993-ban nyitotta meg kapuit. Az alapítvány,ami a fő támogatója az Intézménynek azt a nevet kapta,hogy: A gyermek lelki egészségéért. Ide várnak minden olyan gyermeket,aki olyan lelki problémákkal küzd,aminek megoldásához már a szülői beszélgetés és odafigyelés kevés. Én személyesen nem jártam az épületben,Vera könyvéből tudtam meg információkat róla. Az Alapítvány honlapján minden lényeges információt megtalálhatunk és az én tudásom szerint ez a program még ma is működik. Nagyon nehéz azonban megállapítani egy-egy családi konfliktus esetében,hogy mikor jön el a

külső

segítség

ideje.

Nem

csak

az

anorexiások

esetében,hanem

minden

szenvedélybetegségben szenvedő vagy egyéb betegséggel küzdő családnál felmerül az a kérdés,hogy megtudják-e oldani a problémát egyedül vagy sem. A kampányomban(amiről később lehet majd olvasni),azt is szeretném erősíteni az emberekben,hogy segítséget kérni sosem szégyen. Plusz még azt is pozitívnak ítélném,hogyha azokról a helyekről,ahol segíteni tudnak a betegeken,többet lehetne tudni és nagyobb figyelmet kapnának. A TERÁPIÁRÓL ÉS A MÓDSZERRŐL: Az orvosok azt kérik,hogy egy ilyen terápiára jöjjenek el minél többen. Legyen szó,testvérről,édesanyáról,nagynéniről,bárkiről,akit érint a család problémája. Bárki segítheti a megoldást a hozzászólásaival,cselekedeteivel. A foglalkozásokat 2 hetente ismétlik és kommunikáció útján próbálják megoldani a problémát. A terápiát mindig egy vezető irányítja,aki semleges,nem azért van jelen,hogy kinyilvánítsa tetszését vagy nem tetszését,hanem hogy külső szemlélőként igyekezzen segíteni. Az én saját tapasztalataim is azt mutatják,hogy egy külső „megfigyelő” nagyon sokszor többet tud gördíteni a problémán,mert máshogy látja a dolgainkat,mint mi magunk. Igyekeztem arról is informálódni,hogy mennyibe kerülnek ezek a foglalkozások,de az oldalon csak azt az információt találtam,hogy az Alapítvány az Országos Egészségbiztosítási

40

Pénztárral

áll

kapcsolatban

és

így

van

lehetőségük

a

gyermekeken

segíteni.

(http://www.vadaskertalapitvany.hu/)

Férfiak anorexiája: Az anorexiával diagnosztizáltak 10%-a férfi. Szakértők véleménye szerint a pénzügyi gondok nagy szerepet töltenek be a betegség kialakulásában férfiaknál. Tehát ha valaki úgy érzi,hogy nem tudja fenntartani a szükséges anyagi hátterét,gyakrabban nem érezheti magát férfinak,és gyakoribb,hogy ezek a férfiak válnak anorexiásokká. A férfiak anorexiáját nevezik manorexiának is,ez az angol man (férfi) és az anorexia összevonásából alakult ki. Bár a zavar klinikai tünetei ugyanazok a két nem esetében, mégis adódnak nemek közötti különbségek a női és férfi anorexia között: 

Későbbi betegség kezdet: Míg a lányoknál az anorexia 12-18 éves korban jelenik meg, addig a fiúknál 17-24 év között.



A betegség kezdetét megelőzően a férfiak többsége túlsúlyos volt (nagyobb hányadban, mint a nők).



A férfiak kevéssé hajlamosak purgáló eljárásokat (önhánytatás, hashajtó) használni, és inkább hajlanak a nem-purgáló kompenzáló eljárásokra (pl. túlzásba vitt testedzés, éhezés).



Csökkent szexuális aktivitás, mely a testsúlyhiány miatt kialakuló tesztoszteron és gonadotróp hormonok csökkent szintjével is magyarázható.”

A

legnagyobb

rizikófaktorok

41

a

férfiak

körében:

Gyermekkori túlsúly.



A kérdőívemben,amit később ismertetek ezért is kérdeztem meg a kitöltő személyektől,hogy milyen testalkattal rendelkeztek gyermekkorukban. 

Korábbi sikertelen diéták: Ha valakinek hosszú időn keresztül nem sikerül lefogynia, és több próbálkozása is kudarcba fullad,nagyobb eséllyel fog görcsösen félni az elhízástól és a zsírpárnáktól.



Sport vagy munka,ami megköveteli a férfiaktól is a vékonyságot (ez ugyanúgy igaz a nőkre is). Ilyen például a modell szakma,vagy a színészet. Sportolók esetében is van,ahol elvárás a sovány alkat (futás,balett,tánc).

Egy internetes oldalon (mashogy.hu)egy másik betegségre is megpróbálják felhívni az olvasó figyelmét. Hétköznapi néven ez az Adonisz-szindróma,de van egy tudományos elemzésem is a betegségről: Izomdiszmorfia: (inverz anorexia nervosa) Ebben a betegségben szenvedő férfiak izmot szeretnének mindenáron építeni,magukat nem látják eléggé férfiasnak és izmosnak. Az étkezési szokásaik is változnak,és az egész életüket a testépítés és az izmok köré csoportosítják. Ez a fajta betegség is egyfajta kompenzáció,de a dolgozatomba tökéletesen beleillik,hiszen az egyén itt is nem a valóságnak megfelelő tükörben nézi és látja saját magát. És mindemellett rossz kép alakult ki benne az ideális férfiról,amihez nyilvánvalóan a média is hozzájárult valamelyest. (http://www.mashogy.hu/ferfiak_eveszavarai.html)

Az anorexia és a nőiesség kapcsolata: Tapasztalatom szerint az anorexiás lányok bár vágynak rá,de egyben nagyon félnek is a nőiességtől. Sok esetben nem is ismerik saját nőies oldalukat vagy félreismerik azt.

42

Menekülnek az olyan helyzetektől,ahol igazi nőnek kell lenni és nem tudnak mit kezdeni azzal a nyomással,amit a társadalom vár el a mai hölgyektől. El kell ismerni,hogy a feminizmus létrejöttével a nők bizonyos szituációkban megkapták az egyenjogúságot,de ezzel felborult a régi társadalmi séma,és a mai világban nem egyszerű megfelelni a rengeteg elvárásnak. Egy mai fiatal nőnek egyszerre kell,hogy legyen kiváló állása és szerető családja. Legyen egyszerre gondoskodó,a család tűzhelyét óvó édesanya,a szakmájában elismert dolgozó,sportos,vidám. Ezek nagyon magas elvárások és sok nő érezheti ezért azt,hogy nem tud megfelelni,azaz nem tud nő lenni. Feszültséget tud még az anya-lány és apa-lány közötti kapcsolat is okozni,nem mindegy,hogy egy lány milyen mintát és nevelést kap a szüleitől,milyen szerepe alakul ki a családon belül. Tóth Erika pszichológus könyvében találtam még az én elméletemhez hasonlókat az anorexia és a nőiesség kapcsolatáról: Tóth Erika könyvéből: „Érdekes összefüggést találtak az anorexia nervosa és a felnőtt mortalitási ráták között. Várható ugyanis, hogy átlagosan minél nagyobb a várható élettartam egy populáción belül, annál több idő áll rendelkezésre a szaporodási siker növelésére. A megfigyelések valóban arra mutatnak, hogy az anorexia nervosa ott a leggyakoribb, ahol stabilabbak és biztonságosabbak az életfeltételek (Voland 1988).Az anorexia nervosa valamennyi oldaláról nincsenek egységes iniciációs (kezdeti) folyamatok. A betegség gyakran jelenik meg az első szexuális tapasztalataiban járó lányoknál. Egyes kutatók szerint az anorexia nervosa megjelenése összefüggésbe hozható az első szexuális kapcsolatok tapasztalataival; illetve nemi erőszak is gyakran kiválthatja. Ebből kiindulva feltételezhető, hogy minél nagyobb a teherbeeséstől való félelem, annál súlyosabb az anorexia nervosa mértéke. Ebben a szemléleti keretben az anorexia nervosa egy adaptív megküzdési stratégiának tekinthető. A gyerekek nevelése pl. egy olyan folyamatként tekinthető, mely nagy energia befektetéssel jár a szülők részéről, ezért nagyon fontos a társadalmi reciprocitás (kölcsönösség) és a családi szolidaritás. Valamilyen családi deficit (például az egyik szülő elvesztése) és a megfelelő szociális támogatás hiánya olyan kedvezőtlen feltételeket teremt, melyek a reproduktív hiba olyan formáihoz vezetnek, mint a menstruáció elmaradása, spontán abortusz vagy a gyerekabúzus (Wasser, Barrash, 1983).Az anorexia nervosás megbetegedések bizonyos százalékát szintén az ilyen szociálisan és pszichológiailag deficites családi környezetnek tekinthetjük. A szerzők erre megfelelő bizonyítékokkal is rendelkeznek. Ötvenegy anorexia nervosás betegük közül tizenegy otthonában találtak családi deficitet (válás, az egyik szülő halála, stb.). A fennmaradt 48

43

esetében is megfigyelhető volt a szülők túlzott munkája vagy krónikus betegsége miatti távolléte és érzelmi elérhetetlensége. Egy másik vizsgálatban hasonló eredményeket kaptak száztizenöt apából huszonkilenc volt érzelmileg elérhetetlen különböző betegségek vagy haláleset miatt. Az anorexia nervosás családokban mind az affektív betegségek és az alkoholizmus egyaránt tükrözheti a családi rendszer deficitjeit (Garfinkel, Garner 1982). „Az anorexia nervosa kutatásának úttörői felfigyeltek arra, hogy a női páciensek kedvezőtlen családi hatásnak voltak kitéve. Gull és Charcot javasolták a páciensek családtól való szigorú szeparációját, mert úgy tapasztalták, hogy a gyakori anyai látogatást követően a páciens állapota a kórházban rosszabbodott. Majd egy évszázaddal később Fichter néhány esettanulmányában leírja, hogy egy szimbiotikus anya-gyerek kapcsolat hogyan akadályozza meg a terápiás sikert. Az anorexia nervosa-ban szenvedő páciensek tartós gyógyulása aligha tűnik sikeresnek az anya manipulativ befolyásától való sikeres leválás és megszabadítás nélkül (Voland 1988).” „Freud szerint az anorexia nervosát az éretlen szexualitás jellemzi és a szexuálisan éretlen lányoknál jelentkezik. A szociobiológia erre a jelenségre egy mélyebb magyarázatot ad, mely szerint az anorexia nervosa főleg a korán érő lányoknál jelentkezik, és azt a célt szolgálja, hogy fejlődésük "visszacsússzon" egy juvenilis, aszexuális formába. Miután a koraérés olyan veszélyeket rejt magába, mint a túl korai házasság, nem kívánt teherbeesés, az iskola idő előtti elhagyása és alacsonyabb státusz stb. Ebből a szempontból az anorexia nervosa sikeresebb jövőt biztosít a koránérő lányoknak. Valószínűleg a meggyógyult anorexia nervosás lányok sikeresebb jövőt futnak.”(Tóth Erika:anorexia nervosa a modern evolúciós biológia tükrében) Ezek tehát arról szólnak,hogy mi minden vezethet oda,hogy egy fiatal lány anorexiás legyen. Ezekkel a problémákkal már régóta foglalkoznak,megoldás eddig nem született. Ehhez párosul még a média jelenlegi rossz szemlélete. Én ennek a sok oknak tudom be azt,hogy a világon mindenhol egyre több és több az étkezési és testképzavarral küzdő fiatal lány és fiú.

Az étkezés fontosságáról: Az étkezés kialakulásában rengeteg tényező játszik szerepet. A már említett Maslowpiramison túl most arról szeretnék írni,amit én csak „pótcselekvésnek” hívok. Sok ismerősömön

látom

azt,hogy

nem

azért

44

esznek,mert

valójában

tényleg

éhesek

lennének,hanem mert vagy unatkoznak vagy pótolnak valamit. Ezért nevezem én ezt pótcselekvésnek. Kisgyerekeknél lehet észrevenni,hogy szeretethiányból vagy unalomból eszik tele magukat. Örömforrássá válik az étkezés. Szerelmes nőkre pedig az a jellemző,hogy bánatból esznek meg mindent,amit csak látnak. Pótcselekvéses evésnek nevezem még azt is,amit magamon is felszoktam fedezni az iskolában. Az órák között rövid szünetek vannak,amikor azontúl ,hogy mondjuk a mosdóba ellátogatok,nem tudok mást csinálni,mert ahhoz már nem elegendő az idő,ezért tulajdonképpen azért,hogy mégiscsak csináljak valamit,enni és inni kezdek,függetlenül attól,hogy igazából jelez-e a gyomrom,hogy éhes vagyok,vagy nem. Ezek mind-mind mellék funkciók ,de az ember hízásához vagy éppen fogyásához hozzájárulnak. Én azt tartanám a legegészségesebbnek,hogyha tényleg csak akkor vennénk magunkhoz táplálékot,amikor valóban szükségünk is van rá. Egy anorexiás beteg pont az ellenkezőjét csinálja az előbb leírtaknak,hiszen ő nem eszik pótcselekvésből,de még „főcselekvésből” sem. Van egy másik ösztön is,amit megemlítek,ez pedig az agresszióból evés. Szerintem nagyon sokat elárul minden emberről az,hogy miként fogyasztja el az ételét. Onnantól kezdve,hogy megterítünk és leülünk az asztalhoz,máris érdekes megfigyeléseket lehet tenni. Ezek olyan „jegyek”,amiket tudat alatt veszünk észre a másikról,de ez alapján is ítélünk és alkotunk véleményt. Ha valaki az asztalt,amin eszik nem tartja rendben,netán nincs is étkezőasztala,az máris azt jelzi az embereknek,hogy egy felületes,gyors,kapkodós emberről van szó,hiszen még arra sincsen ideje vagy energiája,hogy leüljön és nyugodt körülmények között étkezzen. Ha vendégeket várunk, vagy mi megyünk vendégségbe,szintén árulkodó lehet az,hogy az asztal hogyan van megterítve,az ételek hogyan vannak felszolgálva. Tulajdonképpen ez is egy marketingfogás, mert a kevésbé jól elkészített ételt is fel lehet úgy tálalni,hogy máris összefusson mindenki szájában a nyál és a teríték is lehet annyira eltalált és stílusos,hogy az étel minőségével már nem is foglalkozik majd senki. Nyilván ezt nem mondjuk ki nyíltan,de az étkezésünkkel kapcsolatos dolgok is lényeges szempontok és ott is el kell tudni adni magunkat. De onnantól kezdve,hogy beleharapunk az ételbe,szintén árulkodunk a személyiségünkről. Visszakanyarodva az agresszivitáshoz,vannak agresszív étkezők. Az őskorhoz nyúlik vissza ennek a pszichológiája,amikor evőeszközök hiányában még a szájukkal oldották meg a vágás technikáját és tépték az ételt az akkori emberek. Egy anorexiás beteg nem étkezik sehogyan sem,azonban egy bulimiásra már igencsak ráhúzható az agresszív étkezés,hiszen amikor a falás roham beindul,akkor szinte „nem nézik” a 45

betegek,hogy mi jön velük szembe a hűtőben,bármit magukévá tesznek. A „magukévá tesznek” kifejezést egyébként nagyon találónak találom,hiszen tudat alatt az étkezés tényleg bekebelezést,megsemmisítést jelez. És ha már az agresszivitásról írok,akkor megemlítem azt is,hogy egy éhes embernél agresszívebbet nehezen tudok elképzelni. Mindenkinek vannak tapasztalatai arról,hogy milyen mérges tud lenni bármelyikünk,hogyha nagyon éhes. Ilyenkor jövünk rá,hogy az étel megszerzése mennyire nagyon fontos számunkra. Ezeket azért tartottam lényegesnek leírni,mert azt szeretném érzékeltetni,hogy egy anorexiás akkor,amikor elkezdi elutasítani az ételt és az italt,akkor megvonja a többi embertől azt,hogy ezeket a személyiségjegyeket kilehessen következtetni. Tulajdonképpen nagyon ironikusnak találom azt, az anorexiások és az anorexiát hirdető oldalak azt szeretnék,hogy tökéletesek legyenek, és azért koplalnak éjjel-nappal,hogy jól nézzenek ki. De ezek csak külsőségek. Belülről eközben az összes anorexiás bezárkózik és elutasít bizonyos tulajdonságokat. Ahhoz,hogy megismerjünk valakit,szükség van a mi nyíltságunkra is,de szükség van arra is,hogy a másik hagyja magát megismerni. Az étkezési zavaros emberek nem engednek magukhoz közel senkit sem. Olyan ez,mintha a híres sztárokra szeretnének hasonlítani,akik kívülről gyönyörűnek néznek ki,a belső tulajdonságaikat meg nem ismeri a közönség. Ezért gondolom az egészet becsapásnak és önbecsapásnak,hiszen az anorexiások annyira koncentrálnak a külső megjelenésükre,hogy- túlzóan fogalmazva- „elfelejtenek” a belső értékeikkel törődni. Ebbe beletartozik a szexualitás is. Dolgozatom elején már írtam arról,hogy az anorexiás lányok és fiúk sok más ok mellett a szexualitást is elutasítják a betegségükkel. A szexuális megjelenéshez hozzátartoznak a domborulatok és kerekded idomok is,a lányok,akik kisfiús,kicsit szlenges fogalmazásban deszkává fogyott alkatot érnek el a koplalással,ezeket a szexuális jegyeket nem akarják elérni. Ha átalakítjuk, pszichológiai értelmezésben ez azt jelenti a fiatal 13-14 éves fiatalok ilyenkor azt jelzik a külvilág felé,hogy nem szeretnének még asszonyok lenni,felnőni,komolyak lenni,hanem maradnának még egy kevés időt a felhőtlen gyermekkorban. Az anorexiások gyógyításában ezt a felismerést kulcsfontosságúnak tartom és hogyha én dolgoznék étkezési zavaros betegek gyógyításával,ez lenne az első,amin próbálnék segíteni. A lányoknak egy igen érdekes folyamat megismerni az új,nőies megjelenésüket és úgy gondolom,nem mindig egyszerű. Sok kutató hangsúlyozza a nőknek készülő magazinokban,hogy a férfiak ösztönösen azokat az idomokat keresik,amik a termékenységet szimbolizálják. Ez bennük ösztönösen olyan gondolatokat ébresztenek,hogy a nő képes arra,hogy tovább vigye a „családot”. Az abszolút vékony lányok ezt is elutasítják,és a termékenység ellen is lázadnak.

46

A kérdőívről: Kérdőívemet úgy próbáltam meg összeállítani,hogy a kérdések fedjék azokat a témákat,amik engem érdekelnek az anorexián belül. Összesen 10 darab kérdést alkottam és a célcsoportot igyekeztem úgy meghatározni,hogy 15-27 év közöttiek töltsék ki,vegyes nemi eloszlással. Az elején azt kértem mindenkitől,hogy legyenek őszinték. Az eredmények összegzése után az volt az érzésem,hogy ez részben sikerült,amiért ezúton is hálás vagyok mindenkinek. Egy kérdés volt csupán,ahol nem vagyok biztos abban,hogy mindenki úgy felelt,ahogy valójában felelt volna,de ezt majd részletezni fogom később. A célom ezzel a teszttel az volt,hogy felmérjem a mai fiatalok elképzeléseit az ideális alkatokról és arról,hogy magukat mennyire látják reálisan,illetve a médiában szereplőket mennyire tudják helyesen megítélni. Hol

csináltam:

kérdéseket,amiket

Egy

aztán

internetes primer

és

oldalon

keresztül

szekunder

szerkesztettem

vizsgálattal

össze

a

is

igyekeztem

valamilyen

felsőoktatási

feltenni.(www.kerdoivem.hu) Kikkel:A

tesztet

olyan

embereknek

szántam,akik

tanulmányokat folytatnak vagy folytattak. Már több szó is esett arról,hogy az anorexia vajon a társadalom felső és középréteg betegségee vagy sem,ezért voltam rájuk kíváncsi. Bár a betegség fiatalabb korban szokott kialakulni,de mivel én azt is szerettem volna megtudni,hogy mennyit tudnak az emberek a testkép-zavarokról,ezért nem pozícionáltam a kérdéseimet azokra,akik igazán veszélyeztetve vannak. Az életkorukat tekintve tehát a 20-30 közötti korosztályt vizsgáltam. Szempont volt még az is,hogy a mai oktatás mennyi hangsúlyt fektet arra,hogy az emberek ismerjék az anorexia fogalmát és a mai fiatalok mennyire vannak tisztában a média és az anorexia kapcsolatával. Mikor: A tesztemnél nem csináltam időkorlátot,mert nem szerettem volna,hogy az emberek úgy érezzék,hogy sürgetve vannak,mert talán más választ adnának bizonyos kérdésekre. Ezért azt,hogy mikor töltik ki a kérdőívet és mennyi idő alatt csinálják meg,rájuk bíztam.

47

Miért:Azt fogom bebizonyítani,hogy a média olyan elvárásokat és kisebbségi komplexusokat táplál a mai fiatal nőkben és fiúkban,ami könnyen anorexiás betegséghez vezethet. A kérdések között voltak nyílt kérdések(ahol mindenki azt válaszol,amit szeretne),voltak zárt kérdések és skálázási módszert is alkalmaztam. A kérdőívről: Mindenkinek megkellett adnia a magasságát és a súlyát. Ebből én kiszámoltam a BMI adatokat,amire azért volt szükség,mert szándékosan olyan emberekkel szerettem volna megcsináltatni a kérdőívet,akik nem tartoznak sem a nagyon vékony,sem az elhízott kategóriába.

BMI ADATOK: Nő,22 éves:20,06

Nő,24 éves:27,77

Férfi,26 éves:23,14

Nő,22 éves:24,28

Nő,30 éves:21,21

Nő,23 éves:24,61

Nő,30 éves:21,46

Férfi,21 éves:24,18

Nő,30 éves:19,04

Nő,21 éves:20,20

Férfi,29 éves:23,29

Nő,21 éves:21,14

Férfi,23 éves:24,70

Férfi,23 éves:23,43

Nő,22 éves:19,03

Nő,21 éves:22,20

Nő,22 éves:18,87

Nő,23 éves:24,33

Nő,21 éves:23,04

Nő,21éves:23,14

Nő,21 éves:21,71

Férfi,25 éves:22,94

Férfi,21 éves:26,00

Férfi,26 éves:23,29

Nő,19 éves:23,38

Ebből jól látszik,hogy mindenki belefér a 18-25 közötti tartományba. Sportolók esetében más eredmények születhetnek,hiszen az izom mindig több kilógrammot jelent,mint a zsír,de alapvetően mindenki a normális BMI tartományba tartozik bele. Ez azért volt fontos szempont,mert így tudom bizonyítani a felvetésem,tehát,hogy nem jól látják magukat az emberek a média befolyása miatt. Továbbá rajtuk tudom lemérni,hogy mennyire látják reálisan a médiában szereplő személyeket,hiszen ők is az „átlagos” kategóriába tartoznak. A tesztem fő célja az volt,hogy választ kapjak arra,hogy a média miként befolyásolja az emberek világképét. Mennyire ismerik az anorexia fogalmát és mit gondolnak a saját 48

maguk és a média által felállított értékrendekről. A média ma a vékony,sőt sovány testalkatot tartja ideálisnak,de érdekelt,hogy mit gondolnak erről a mai fiatalok,illetve az általam preferált korcsoport. Az első kérdésem arra vonatkozott, hogy van-e a kitöltőknek valamilyen betegsége? A válaszlehetőségnél rájuk bíztam,hogy mennyire lesznek nyíltak velem,elegendő volt egy igen-nem válasz is,de részletezni is lehetett,hagytam rá rubrikát,hogy ha valaki leakarta írni. Kezelik –e Önt valamilyen betegséggel? A 25 válaszból 3 igen volt,az összes többi kitöltő nem rendelkezik semmilyen betegséggel. Egy velem egy idős lány írt viszont egy olyan dolgot,ami meglepő volt,méghozzá azt,hogy nincsen semmilyen betegsége,de ennek ellenére rendszeresen jár pszichológushoz,mert szeretné,hogy az életét és problémáit egy külső szemlélő is követhesse. Ma Magyarországon meglátásom szerint szégyen pszichológushoz járni,mert létezik egy olyan sztereotípia,hogy az jár pszichológushoz,aki beteg. Én ezt nem gondolom így,de ez egy másik szakdolgozati téma lenne. Visszakanyarodva az első általam feltett kérdésre,ebből megtudtam azt,hogy a kitöltők nagy része egészséges.

Utána arra voltam kíváncsi,hogy milyen testalkattal rendelkeztek korábban,azaz kisgyermek korukban. Ezt azért tartottam fontosnak,mert meghatározó lehet a későbbi válaszadások során az,hogy ki milyen mintát hozott otthonról ,illetve hogy fogyókúráztak-e már életükben? Gyerekkorában milyen testalkat volt Önre jellemző az alábbiak közül: (több válasz lehetséges) Duci

6

24%

elhízott,kövér1

4%

vékony

6

24%

átlagos

12

48%

Összes válasz25 A válaszadók fele az átlagos testalkatot jelölte meg válaszként. Ebből a kérdésből azt szerettem

volna felmérni,hogy milyen komplexusokkal 49

rendelkezik

a kiválasztott

korcsoportom. Ha valaki elhízott volt kiskorában,majd később lefogyott,akkor magában hordozza azt a gátlást,hogy kiskorában csúfolták és bántották,tehát nagyobb esélye van arra,hogy kialakuljon nála az anorexia nevű betegség. Egy ilyen ember mindent el fog követni, hogy idősebb korára ne hízzon meg. Az én tesztemből az derül ki, hogy a többség átlagos testalkattal rendelkezett,második legnagyobb előfordulás viszont a duci volt és a 25 emberből mindössze csak 6 jelölte be a vékony szót.

A harmadik és negyedik kérdésekhez képek is tartoztak,a harmadikban két nő,a negyedikben pedig értelemszerűen két férfi látható,az egyik nagyon vékony,a másik normális testalkatú. Ebből letudom mérni a válaszadók értékét a mai testalkatokról. Itt csak x-elni kellett arra,amelyik jobban tetszik nekik. A tesztet kitöltőknél nagyon sokáig úgy tűnt,hogy mindenki az általam is csinosabbnak ítéltre teszi a voksát,de aztán ért meglepetés is. A képeket igyekeztem úgy összeállítani,hogy ne legyen túl egyértelmű. Tehát nem egy nagyon kövér és nagyon sovány testalkatú egyedet választottam. (a képek a Mellékletben megtalálhatóak) Ennél a kérdésnél nagyon kíváncsi voltam a véleményekre. Ezek a képasszociációs feladatok azok,amelyeknél jól kirajzolódhat az,hogy milyen választ várna el a média és milyen választ gondolnak az emberek. A mai média azt a képet alakította ki a nőkről,hogy az első kategóriába tartozók lesznek sikeresek és kívánatosak és boldog emberek. Ehhez képest mindenki,azaz abszolút a száz százalék a második képen található hölgyet jelölte be,mint ideális testalkat. A két képnél különösen figyeltem arra,hogy ne legyenek torzítások,tehát ne legyen az egyik kép nagyobb,mint a másik,mert nem akartam befolyásolni a szavazó embereket. Továbbá szándékosan nem kerestem egy elhízott női testet mutató fényképet. Ebből a válaszból én azt a következtetést vonom le,hogy az emberek tisztában vannak a média által felállított elvárásokkal,de ha a szívükre teszik a kezüket,akkor az nem egyezik a saját maguk elképzelésével az ideális női alkatról. Ez a feladat is hasonló végeredményt produkált,mint a női variáció,a 25 kitöltőből ugyan nem az összes,de 24 az első képre voksolt,ahol jól láthatóan egy izmos,kisportolt testalkatú fiatalember látható. A második fotón egy anorexiával küzdő férfi modell szerepel,akinek 50

kilátszanak a bordái. A következtetésem a média és az emberek által ideálisnak tartott férfi testalkatról itt is hasonló,mint a nők esetében. Az ötödik kérdésem is egy képről szólt,a nemrégen elhunyt Isabelle Caro-ról töltöttem fel egy fényképet,és arra voltam kíváncsi,hogy mit is gondolnak róla a kitöltők. A válaszokat én adtam meg,figyelve arra,hogy minden lehetőség szerepeljen,a kitöltőknek itt is csak az általuk szimpatikusnak véltet kellett bejelölni. Mit gondol erről az alakról? (több válasz lehetséges)

5. ábra

Kórosan sovány

19

52.8%

Átlagos,normális

0

0%

Visszataszító,nem vonzó17

47.2%

Nagyon csinos

0

0%

Túlsúlyos

0

0%

Összes válasz

36

Ez a kérdésem is igazolta azt a feltevésemet,hogy az emberek nem szeretnének és nem szeretnek túlzottan vékony embereket nézni és látni. A válaszadók nagy része kórosan soványnak ítélte Isabelle Caro-t,és a visszataszító kifejezés is sok szavazatot kapott. A nagyon csinos és átlagos kifejezésekre egyáltalán nem kattintott rá senki,amiből szintén azt a következtetést tudom levonni,hogy a túlzott soványságot csak a média próbálja meg az emberek elképzelései közé szorítani,de a valóság mást takar. A hatodik kérdés nem egy kérdésből áll, hanem rengeteg apró állításból. Ezt egy skálázási módszerrel oldottam meg,a kitöltőknek a MINDIG,GYAKRAN,NÉHA ÉS SOHA válaszok közül kellett kiválasztani a számukra megfelelőt. A állítások közül volt,ami a médiára is vonatkozott,és volt,ami a saját maguk megítéléséről szólt. Íme néhány példa: Jól érzem magam a bőrömben. A testem szorongást jelent számomra. Azt gondolom,hogy kövér vagyok. Irigylem mások testi megjelenését. Kevés az önbizalmam. Rengeteget foglalkozom

51

azzal,hogy mit gondolnak rólam mások. Sokat tépelődöm azon,hogy mit gondolnak rólam a barátaim. Feszült leszek,ha tudom,hogy valaki méreget vagy figyel. Sok újságot nézek és a tanácsokat,amiket

ott

látok,megfogadom.

Nagyon

szeretnék

hasonlítani

bizonyos

kivehető,hogy

mennyire

hírességekre. Úgy

gondolom,hogy

ezekből

a

válaszokból

már

jól

egoista,önbizalom hiányos,reális vagy éppen torz képpel rendelkezik az illető,aki kitöltötte a tesztet. Jelölje meg a megfelelő választ! Jól érzem magam a bőrömben mindig 3

12%

gyakran17

68%

néha

5

20%

soha

0

0%

A válaszok nagy része a GYAKRAN volt,amit pozitívan értékelek,hiszen a saját kampányom célja is az lenne,hogy minél inkább bízzanak magukban az emberek. A SOHA verzió egyszer sem szerepelt.

Azt gondolom,hogy túl kövér vagyok. mindig 2

8%

gyakran2

8%

néha

15

60%

soha

6

24%

A 60 % néha gondolja azt,hogy túl kövér. Ezt azt jelenti,hogy a 60% nincsen megelégedve a saját alkatával. 2 ember mindig kövérnek érzi magát,viszont 6 ember soha nem gondolja,hogy túlsúlyos. Ők rendelkeznek valódi testképpel. A testem szorongást jelent számomra mindig 2

8%

gyakran2

8%

néha

6

24%

soha

15

60%

52

Pozitív válaszokat kaptam ennél a kérdésnél is,hiszen 25 emberből 15 nem érez szorongást,hogyha a saját testére gondol. Ezután a következő leggyakoribb válasz a néha volt és csupán 2 személy gondolja úgy,hogy mindig szorongást kelt benne a testalkata. Ezek szerint rájuk nagy mértékben hat a média,amennyiben nem tartoznak a vékony alkatú személyek közé. Irigylem mások testi megjelenését. mindig 2

8%

gyakran5

20%

néha

16

64%

soha

2

8%

Az általam kiválasztott 25 személyből 16 érzi úgy,hogy NÉHA szívesen bújna más bőrébe és irigyli mások megjelenését. Kevés az önbizalmam. mindig 2

8%

gyakran6

24%

néha

13

52%

soha

4

16%

Ha összeszámolom a MINDIG,GYAKRAN ÉS NÉHA válaszokat,akkor azt kapom,hogy 21 ember érzi valamikor úgy,hogy kevés az önbizalma. Ezen szeretnék a kampányommal változtatni,hogy mindenki jobb szemmel és reálisabb szemmel nézhessen bele a tükörbe. Rengeteget foglalkozom azzal,hogy mások mit gondolnak rólam. mindig 0

0%

gyakran5

20%

néha

14

56%

soha

6

24%

Ezt a kérdést azért tartottam fontosnak belerakni a kutatásomba,mert ezzel kiderül,hogy mennyit foglalkoznak azzal az image-val az emberek,amit felépítenek saját magukról a környezetük felé. 6 embert kivéve a többi kitöltő rendszeresen gondolkodik azon,hogy milyen

53

képet alakíthat ki mások fejében saját magáról. Ebbe beletartoznak belső értékek,de a külső megjelenés is (amihez az én témám kapcsolódik.) Sokat tépelődöm azon,hogy mit gondolnak rólam a barátaim. mindig 1

4%

gyakran4

16%

néha

14

56%

soha

6

24%

Ez a kérdés is kapcsolódik az előző kérdéshez,ez is a saját magunk által kialakított kép fontosságáról. Az arányok szinte teljesen megegyeznek az előző válaszokhoz,ezért külön részletezést nem igényel. Feszültté válok,ha tudom,hogy valaki méreget,figyel. mindig 1

4%

gyakran7

28%

néha

8

32%

soha

9

36%

Ezt a kérdést azért tettem fel,hogy megtudjam,milyen érzéseket vált ki az emberekből,ha tudják,hogy nézik. Minden ember máshogy reagál arra a tényre,hogy a figyelem középpontjába került,valakit adrenalinnal tölt el és sziporkázni kezd tőle,valakit viszont görcsössé és természetellenessé varázsolnak a figyelő szemek. 64 %-ot feszélyez a 100%ból,hogyha érzi,hogy figyelik.

Sok újságot nézek,és megfogadom a tanácsokat belőle. mindig 0

0%

gyakran3

12%

néha

11

44%

soha

11

44%

54

A média hatására voltam kíváncsi,azaz,hogy mennyire érzik mérvadónak az újságban látottakat a személyek. Viszonylag sokan,44 % válaszolta azt,hogy soha nem olvas olyan céllal újságot,hogy abból bármit is megfogadjon. A média nyilvánvalóan a maradék százalékokra koncentrál,rájuk tud hatással lenni,őket tudja befolyásolni. Nagyon szeretnék hasonlítani bizonyos hírességekre. mindig 1

4%

gyakran1

4%

néha

15

60%

soha

8

32%

17-en gondolják úgy,hogy szívesen hasonlítanának valakire az ismert emberek közül. Ezeket a válaszokat nem csak a médiának tulajdonítom,hiszen a válaszok nem tükrözik azt,hogy miért szeretnének belebújni más emberek életébe és bőrébe.

A hetedik kérdést már úgy alkottam meg,hogy az kapcsolódjon a médiához is,illetve a média hatásához. Azt szerettem volna megtudni,hogy mennyire fontos a mai fiataloknak a divat és az,hogy ők maguk divatosak legyenek. Itt is megadtam előre a válaszokat,de a bejelölésnél felhívtam a figyelmet arra,hogy itt csak egy válasz lehetséges,valakinek vagy fontos vagy nem a divat,itt nem hagytam lehetőséget a több válaszra. Mennyire lényeges Önnek,hogy divatos legyen? Legfontosabb

0

Lényeges

19

76%

Egyáltalán nem fontos

5

20%

Kifejezetten hidegen hagy a divat,nem is követem1 Összes válasz

0%

4%

25

A 25 válaszból 19,azaz 76% tartja lényegesnek,de nem a leglényegesebbnek azt,hogy divatos legyen és hogy kövesse a divatot. A csoporthoz való ragaszkodásról és a többiekhez való tartozásról már írtam korábban,de úgy gondolom,hogy ezek a válaszok is jól tükrözik az elméletemet.

55

Nyolcadik kérdésként azt tettem fel,hogy miért híznának meg illetve fogynának le a kitöltők?Mi lenne a motiváció? Itt a válasz lehetőségeket úgy adtam meg, hogy egyszerre többre is lehetett szavazni,hiszen egyszerre több motiváció is előfordulhat. A válaszadók éltek is ezzel a lehetőséggel,volt,aki nem csak egyet jelölt be. Annak ellenére,hogy a fiatalok körében nem szokott fontos helyen szerepelni az egészség,hiszen fiatalon mindenki úgy gondolja,hogy az egészség egy természetes állapot,amiért nem kell semmilyen odafigyelést tenni,nagyon sokan adták meg azt a választ,hogy ha az egészségük úgy kívánná,akkor lefogynának illetve meghíznának pár kilót. Miért fogyna le-hízna meg?Mi lenne a fő motiváció? (több válasz lehetséges) Az egészségem

16

44.4%

A barátaim elismerése

0

0%

Saját magam miatt

20

55.6%

Hogy hasonlíthassak a média szereplőire0

0%

Egyéb

0

0%

Összes válasz

36

Kíváncsi voltam,hogy mit válaszolnak majd a személyek,és érdekes módon arra a lehetőségre,hogy azért változtatna a testalkatán,hogy így hasonlíthasson a média szereplőire,senki nem voksolt. A médiának ez alapján tehát nincsen akkora befolyása az emberek életére,vagy legalábbis nem tudatosan. Arról már írtam korábban is,hogy a tudatalatti manipuláció áldozatai vagyunk és sokszor úgy befolyásolnak minket,hogy mi fel sem fogjuk. De ennek ellenére a válaszok azt az eredményt hozták ki,hogy nincsen óriási hatása a média által idealizált testképeknek. Kilencedik,azaz utolsó előtti kérdésemnél is a média és az anorexia kapcsolatát vizsgáltam,ugyanis a kérdés így hangzott: Ha a média egy más fajta ideált kezdene sugározni az emberek felé,egyik napról a másikra,akkor ez mennyire befolyásolna Téged? Érdekes válaszok születtek,amikből én szintén levontam a következtetést. Az első kérdéshez hasonlóan,itt is egy üres rubrikát hagytam és mindenki a szabadjára engedhette a fantáziáját,azt és annyit írhatott,amennyit szeretett volna.

56

Ha a médiában egyik napról a másikra megváltozna a vélemény az ideális alkatokról,Önt is befolyásolná? Válaszok:

Nem:17 Valamennyire,kis mértékben:8 Voltak egyértelmű nem válaszok,25-ből egész pontosan 17,tehát több ,mint a fele gondolja azt,hogy nem befolyásolná a média. 8 személy nem jelenti ki kategorikusan a nem-et,hanem bevallják,hogy előfordulhat,hogy valamilyen szinten megváltozna a saját elképzelésük is. Ez volt az a kérdés,aminél nem vagyok biztos abban,hogy teljesen őszinték voltak hozzám és saját magukhoz a válaszadók. Pont a már említett attitűd és nyáj-szellem miatt gondolom azt,hogy nagyobb arányban képzelhető el változás az emberek ideálját illetően,hogyha a médiában is változás állna be.

Az utolsó kérdésemnél visszakanyarodtam az anorexiához,mert az volt a kérdésem,hogy mennyire vannak tisztában az emberek az anorexia fogalmával? Esetleg volt-e ismerősük,aki szenvedett ilyen típusú betegségben? Vagy ők maguk voltak-e táplálkozási zavarosak? Leírtam itt is pár válasz-lehetőséget,és ,ami igazán meglepő volt,hogy sokan tették amellé a szavazatukat,hogy jelenleg is van ismerősöm,aki szenved valamelyik betegségben. Ez azt jelenti,hogy tényleg nagyon sok anorexiás és bulimiás él ma közöttünk. Ezért tervezek meg egy saját kampányt. Ezzel azt a célt szeretném elérni,hogy jobban megismerhessék az emberek az anorexia kifejezést,a tüneteit (hiszen hogyha időben észreveszik,még könnyebb segíteni) és hogy minél több lánynál lehessen megelőzni ezt a betegséget. Mennyire ismeri az anorexia,bulimia nevű betegségeket?Van -e saját tapasztalata? (több válasz lehetséges) Ismerem,én is átestem valamelyiken

2

Nem hallottam egyikről sem

0 0%

Ismerem a betegségeket,de nem ismerném fel a tüneteit,nem volt ilyen15 60%

57

8%

az ismerőseim között Jelenleg is van ismerősöm,aki szenved valamelyikben(akár én magam is) Összes válasz

8 32% 25

Nagyon meglepett az a tény,hogy a kitöltők 60%-a nem ismerné fel az anorexiát az ismerősei között. Bár a fogalomról mindenki hallott már,de a többség nem tudna hova fordulni és tudná kezelni a betegséget. Ezt a számot én soknak találom,és ismét a kampányomat szeretném megemlíteni,mert a cél az lenne,hogy jobban megismerjék a testképzavarokat, az embereket. Az az adat is érdekes volt,ami arra utal,hogy van-e saját tapasztalatuk. Az én 25 fős csoportomból,akik vállalkoztak a tesztemre,2 személy jelölte be azt a választ,hogy már ők is átestek valamilyen evés-zavaros betegségen,a maradék 8 embernek pedig az ismerősei által volt már tapasztalata.

Összegzés: Tesztem sikeres volt,a dolgozatom elején leírt hipotézist a válaszok is igazolják. A hatodik feladat sok kicsi kérdéséből kiderül ,hogy a megkérdezettek több,mint a fele érez komplexusokat és elégedetlenséget magával és a testével kapcsolatban. Amikor a képértelmezés volt a feladat ,akkor mégsem a csont és bőr modellre voksoltak,hanem száz százalékban a formásabb alkatú hölgy volt a népszerű. Saját magukat azonban nem látják olyan alkatúnak,mint a képen látható nő,gyakran érzik magukat kövérnek és ezekből én azt vonom le,hogy ehhez a médiának is van köze. Bár a fogyás-hízás kérdésnél a többség az egészséget tartja motivációnak,de a teszt többi válaszából kiderül,hogy mindig a média „szabja ki”,hogy kiket tartunk ideálnak és szépnek.

A képértelmezés: A vizsgálat lényege az,hogy képet mutatnak az attitűdtárgyról,amelyet a vizsgálati személynek értelmeznie kell. A vizsgálatvezető arra kíváncsi,hogy a kép milyen érzéseket,hangulatokat,asszociációkat indít el.

58

Amikor a tesztemet állítottam össze,akkor szándékosan ügyeltem a képekre,hiszen az emberek nem véletlenül döntenek a nagyon vékony vagy a teltebb fotók mellett.Ilyenkor asszociálnak azokra az érzésekre,amiket a múltból hordoznak és ezek alapján hozzák meg a döntést. Ha a média belerakja az emberek fejébe,hogy a soványság vagy a tökéletes alak(ami nincs)a boldogsággal és a sikerrel és a szépséggel párosul,akkor az fog tetszeni az embereknek,az után fognak vágyakozni. Azért hangsúlyozom egyébként mindig ki,hogy nincsen

tökéletes

alak,mert

azt

a

szót

is

,hogy

tökéletes

mindenki

máshogy

értelmezi,mindenkinek mást jelent. A média is időről-időre igyekszik megmutatni az embereknek,hogy mi a tökéletes,illetve,hogy mit tartsanak annak. Véleményem szerint nem lehet általánosítani a tökéletesség fogalmát. Visszatérve a kép asszociációhoz,fontosnak tartottam beleépíteni a dolgozatomba,hogy lássam,mire asszociálnak a megkérdezett személyek.

Saját Kampány: Arra az elhatározásra jutottam a szakdolgozatom írása közben,hogy a kutatói munkám részeként alkotok egy képzeletbeli anorexia-ellenes kampányt én is,ha már sikeresen felkutattam rengeteget. Minden kampány első lépése a célcsoport meghatározás és az üzenet. Az üzenetek: A legfontosabb üzenetet a sajtóközlés elején,közepén vagy a végén helyezzük el. A befolyásoló

üzenetek

szakaszai:

Problémafelvetés,Szükségletfelkeltés,A

kielégítés

jelzése,Kézzelfoghatóvá tétel,Cselekvéskonkretizálás. A meggyőzés centrális és perifériás útja:

Heurisztikus-gyors-felszínes-perifériális: Ennél a meggyőzési módnál az a fontos,hogy megfogja az olvasót,hallgatót és gyorsan legyen rá hatással. Kampányomnak ezt a részét úgy képzelném el,hogy óriásplakátokat

59

csináltatnék,újságokban szerepelnék. A fő mondanivalóm az igazi tükörben való látásmód és az elfogadás lenne,ezekhez asszociálnék képeket,amikre reményeim szerint „jó lenne” ránézni és az emberek is mosolyra fakadnának tőlük. Akkor csinálnám jól,hogyha ezeknek a figyelemfelkeltő képeknek a hatására elkezdenének az emberek utána járni az IGAZI TÜKÖR kampánynak,hiszen akkor következhetne a második fázis,ami: Szisztematikus-lassú-alaposan elemző-centrális: Ez egy lassabb folyamat,itt már nem a figyelem felkeltése,hanem a megtartása a cél. Ebben a szakaszban

már

egy

vagy

akár

több

napos

programokat,nyíltnapokat,tréningeket

szerveznék,ahol az emberek jobban megismerhetnék egymást és elsősorban saját magukat. (Forgács Attila:Szociálpszichológia) Tovább lépve a kampányomban,a korosztályt szükséges megcélozni,azaz ,hogy kiket szeretnék legfőképpen megtalálni az üzenetemmel. Abból

indulok

ki,hogy

kik

a

legjobban

veszélyeztetőbb

korosztály

ma

Magyarországon. Egy idén januári kutatás szerint az anorexiás betegek zöme 15 és 30 év közötti,de sajnos egyre több a 13életévnél fiatalabb lány és fiú beteg is. A fiatal felnőtt nők 23 % -a szenved ettől a betegségtől,ami körülbelül (Magyarország lakosságát tekintve) 40-50 ezer ember. Korábban azonban már írtam arról,hogy a betegek pontos számát szinte lehetetlen feltárni,hiszen a betegséghez hozzátartozik a rejtőzködés és titkolózás is. Tehát könnyen előfordulhat,hogy a betegek száma valójában több,csak nem tudunk róla. De mivel tudom a célcsoportot (ami a tinédzserek és fiatal felnőttek korosztálya),máris könnyebben neki állhatok a kampányomnak. A következő lépés a helyzetelemzés és a konkurencia megvizsgálása. Magyarországon is született már rengeteg kampány,az enyém,amit én csinálnék,egyedülálló és különleges lenne. Én azt tartom jó reklámnak,ami később is megmarad az emberek fejében és akár évekkel később is emlékeznek rá. A Google keresőprogram segítségével végeztem egy kísérletet. Először azt írtam be,hogy „Kampányok az anorexia ellen Magyarországon”. Erre a kifejezésre közel 12 600 találatot kaptam,igaz ebből sok cikk szólt Isabelle Caro-ról és az Ő haláláról.

Utána

egy

új

google

oldalon 60

beírtam

a

„pro-ana

oldalak

Magyarországon”kifejezést,erre már sajnos több találat ugrott ki,pontosan: 101 000. Természetesen ezek között is voltak olyan megoldások,amik nem tükrözték teljesen a kifejezést,de a lényeg,amit szerettem volna,így is jól látható,hiszen jóval több találata van az anorexia buzdításnak,mint az ellene szóló kampányoknak. Tudomásom szerint ma Magyarországon nincsen olyan jogszabály,ami megtiltaná ezeknek a pro-ana oldalaknak a létezését. A saját kampányommal ezen is próbálnék változtatni és az egyik célom az lenne,hogy ezeket az oldalakat szüntessék be. Ezeket a pro-ana oldalakat egyébként nyilvánvalóan olyan fiatal lányok üzemeltetik és szerkesztik,akik szintén küzdenek az anorexiával,csak ők nem rejtőznek el a társaikkal ellentétben,hanem nyíltan,az interneten keresztül adnak tippeket. Rábukkantam egy olyan új fogalomra is,hogy „wannarexia”. „A wannarexia kifejezés azokra a lányokra vonatkozik, akik életformaként tekintenek az anorexiára, úgymond „választották” ezt a betegséget. Ők azért látogatják a pro-ana honlapokat, mert anorexiások akarnak lenni.” (Monka-blog) Ez nyilvánvalóvá teszi azt,hogy ezeket az oldalakat olvassák és szeretik is. Kicsit visszakanyarodom a kampányomhoz. Miután felmértem a konkurenciákat (pro-ana és ellenes-kampányokból egyaránt),a fogyasztókat is elemeznem kell,hiszen pontosan látnom kell azt,hogy a mai emberek mire kaphatóak és mit utasítanak el. A mai társadalom nagy része túlsúlyos,de nem szeretnek ezzel szembe nézni. Viszont a mai média ezzel párhuzamosan nyomja az emberekbe azokat az eszméket,hogy csak a vékony,sőt sovány nők s férfiak lehetnek boldog és sikeres emberek. Ebben az egészben óriási ellentmondást érzek,ezért a kampányom része lenne az emberek pontos tájékoztatása. A kérdőívemből,amit készítettem,jól látszik,hogy nincs jó marketingje az anorexiaellenességnek,azok az emberek,akik nem szenvedtek a betegségben vagy nem volt ismerősük,aki szenvedett,gyakorlatilag nagyon keveset tudnak a testképzavarokról és az étkezési

problémákról.

Ezért

a

kampányom

része

lenne

olyan

road-show

és

programszervezés, ahol az emberek minél több információt gyűjthetnének a betegségről. Ezenkívül számos prospektust gyártanék és osztanék szét,amin egy sokkoló felvétel (fénykép) hirdetné az anorexia veszélyeit.

61

A kampányom igazodna a 8C elvhez,azaz: 1. Kristálytiszta,egyértelmű: mivel felgyorsult világban élünk,az embereknek nincsen idejük és energiájuk arra,hogy hosszú és bonyolult üzeneteket „fogjanak fel”,ezért a kampányom fő szlogenét szeretném egy velős,tömör de egyértelmű mondattal kifejezni. A kampányom az Igazi Tükör elnevezést viselné. Fő célja az lenne,hogy ismerjük fel,mi az,ami változtatható rajtunk,de ne akarjunk olyan ideálokat és álmokat dédelgetni,amiket nem tudunk elérni. 2. Koherens,egységes: a kampánynál fontos,hogy az egész egy teljes képet mutasson,és ne azt az érzést keltse az emberekben,hogy még maga a készítő sem tudja igazán,hogy milyen üzenetet szeretne átadni. 3. Következetes: mivel a kampányom több lépcsőből állna,ezért ezért igen lényeges,hogy végig követhető és következetes maradjon. 4. Kontrollált,irányított: a kampány akkor lesz sikeres,hogyha előre meg van szervezve minden lépése,és kontrollálva van,de ugyanakkor mindig felkészültnek kell lenni a váratlan helyzetekre és spontaneitásra is szükség van. 5. „Kitartó”, elkötelezett: az üzenetemnek nem szabad eltérnie vagy más irányt vennie,végig amellé kell az álláspontomat helyeznem,amit szeretnék üzenni. 6. Kapcsolat, kontaktus:ahhoz,hogy az emberek észrevegyék és felfigyeljenek a kampányomra,állandó kapcsolat kell a fogyasztó és a „termékem „között. 7. Központban a fogyasztó: a fogyasztó akkor érzi magát fontosnak,ha ő lehet és ö is van a középpontban. Ezt kell vele érzékeltetni és akkor lesz sikeres a kampányom. 8. Kommunikál: Ez az egyik legfontosabb lépés az egészben,hiszen ha jól tudom „eladni”,azaz kommunikálni az üzenetemet és nem tévesztem el a korcsoportot sem,akkor fog tudni célba találni az általam megtervezett kampány. Válaszolnom kell a következő kérdésekre is: 62



Mit:

A kampány neve az IGAZI TÜKÖR. Azért választottam ezt,mert mind a média,mind a test kép és étkezési zavarok ferde,nem valós tükörben mutatják az embereket,én ez ellen szeretném irányítani a kampányomat. 

Hol?

Magyarország,de főleg Budapest egész területén. A nyílt napok és a tréningek egy egy központi helyen lennének,azért,hogy mindenkinek jól megközelíthetőek legyenek. 

Kinek?:

A legjobban veszélyeztetettebb korosztálytól mindenkinek. 

Hogyan?:

Elgondolkodtató,de

egyben

humoros

szövegekkel,feliratokkal,majd

a

tréningeken

beszélgetéssel,ön-megismerést elősegítő programokkal. Közben ékszerek és matricák piacra dobásával népszerűsíteném a kampány lényegét. Aki viselné az ékszereket és ráragasztaná valamilyen felületre a matricát,az jelezné,hogy egyetért a kampány fő mondanivalójával. A kampánytervezés további 3 fontos lépése a szegmentáció,targeting és a már sokszor emlegetett pozicionálás. Szegmentáció:--demográfiai: figyelembe véve,hogy az anorexia problémája melyik korosztályt érinti,a kampányomat két csoportra osztanám. Az első lenne a megelőzés,tehát édesanyáknak és fiatal,13-14 éves lányoknak céloznám az üzenetet. A másik kor pedig az "anorexiások"kora lenne,tehát,aki már szenved ebben a betegségben,az kapja meg a megfelelő segítséget. -jövedelmi: Igyekezném úgy felépíteni a kampányomat,hogy jövedelmi szegmentációt csak minimálisan kelljen végeznem. Dolgozatomban már esett szó arról,hogy az anorexia inkább a tehetősebb,közép és felső osztálybéli lányokat támadja meg. Ennek az állításnak csak részben adok igazat,és az én üzenetemmel nem szeretnék ilyen szétválasztásokat csinálni. -életmód: bár a maximalizmus nem tartozik az életmódok közé,mégis azt tudjuk,hogy minden anorexiásban megvan a maximalizmusra való törekvés. Az életmódjukat is úgy építik fel,hogy 63

egyszerre több dolgot csinálnak,sikeres sportolók és tanulók,vagy éppen más tevékenységet folytatnak teljes belemerüléssel. Az életük nem "otthonülős" és pihentető,az én üzenetemnek tehát sugallnia kell ugyanezt a pörgést,azonban megkell találni az egyensúlyt,és rákell ébredni arra,hogy a maximalizmus nem mindig pozitív tulajdonság és van árnyoldala is. -fogyasztói: szokások: Ahhoz,hogy jó kampányt tudjak csinálni,ismernem kell a fogyasztói szokásokat. Ilyenkor mindig arra szoktam gondolni,hogy én magam is egy fogyasztó vagyok,tehát tulajdonképpen bele kell gondolnom abba,hogy én miért szeretnék meg egy kampányt vagy miért lenne abszolút nem szimpatikus. A szavaknak is óriási jelentőségük van,olyan szavakat

kell

használnom

az

óriásplakátokon,amik

pozitív

asszociációt

eredményeznek az emberek fejében (például a felszólító mondatok esetében nem szabad túl arrogánsan fogalmaznom,az olyan típusú mondatok,hogy Legyél már büszke a testedre!biztosan nem hoznának sikert) Ehelyett a Merd vállalni önmagad! Vagy a Horváth Charlie dalában is szereplő: Az légy,aki vagy! Szlogent alkalmaznám. Ha már a zenénél tartunk,egy dalt is írnék az anorexia ellen a kampányomhoz,amit különböző internetes oldalakon (Facebook, Youtube) népszerűsítenék és lehetővé tenném,hogy mások is megoszthassák a videót. Targeting: -földrajzi célzás:mivel az anorexia problémáját nem csoportosíthatom az ország vagy a világ bizonyos területére,hiszen bárhol előfordulhat és elő is fordul,ezért a földrajzi célzást egész Magyarországra,de legfőképpen Budapestre irányítanám. -tartalomra célzás: A tartalmi célzásom az egyensúlyra való törekvés és az ön-ismeret,és elfogadás lenne. Ezeket a tartalmakat szeretném óriásplakátokon,újságokban,reklámokban,a Facebook-on és kültéri szobrokon is terjeszteni és híresztelni. Kültéri szobor kifejezés alatt egy olyan "szobor-családra" gondolok,amit tereken,akár játszótereken is fellehetne állítani,és megrajzolni. Játékos feladatokra gondoltam,amik nem sértenek meg senkit. Az egyik elképzelésem például egy ugróiskolához hasonló játék,azzal a különbséggel,hogy több-felé ágazna a játék. Az iskolákon kérdések lennének felrajzolva,és így mindenki végigmehetne a saját "iskoláján". A kérdések az életmóddal lennének összefüggésben,a végén pedig ott lenne a tanács,amit mindenki megfogathat. Egy példát említek: az első kérdés lehetne az,hogy Sportolsz -e rendszeresen?- (mivel a fiatalokra is építem a kampányt,nem érzem szükségét a 64

magázó megszólításnak.) Aztán az étkezéssel és a súllyal tennék fel kérdést. A végén kiderülne mindenkiről,hogy milyen állapotban van a teste és a lelke,és hasznos tanácsokat kapna. Mivel minden ember szeret játszani,ezért szerintem sokan végig ugrálnának rajta. -viselkedésre célzás:az emberek pszichéjét is felkell mérnem a kampánytervezésnél,és tudnom kell azt,hogy hol vannak a határaim. Nem mászhatok bele túlságosan mélyen az intim szférájukba,de mégis gondolkodásra szeretném őket ösztönözni. Egy olyan felirat,ami feszültséget okoz bennük (például,hogy :Hány kiló vagy?)nem érné el a megfelelő hatást. De például,ha egy olyan óriásplakátot terveznék,ami előtt egy kamera lenne,ahova mindenki beállhatna,lefotóznák és 1 napra Őt néznék a plakáton az emberek,az mindenki figyelmét felkeltené. Legalább 3percre mindenki szeretne híres lenni. További ötletem még,hogy üzenni is lehetne a plakátokon. Bármit,ami az elfogadással és az anorexia ellen szól. Olyan szövegre gondolok,amit egymásnak üzennének az emberek. Lehetne rajta kép is,például olyan felirattal,hogy „szeretem a pocakodat” és hasonlók. Itt sem az lenne a lényeg,hogy a zabálásra és az egészségtelen életmódra buzdítsunk,hanem a testünk azon részeinek elfogadására,amin nem tudunk változtatni.

Pozicionálás: -a márka elhelyezése a piacon: A piacon olyan egyedülálló kezdeményezést kell alkotnom,amilyen még nincsen Magyarországon,ettől lenne igazán sikeres. Az előzőekben leírt ötletem,miszerint az óriásplakátokon lehet üzenni a másiknak,pár hónapja már elindult,de nem az anorexia és a testalkat kérdésével foglalkozik,így nem is jelent igazi konkurenciát.

-a márka elhelyezése a fejekben: Összegezve az eddigieket,nézzük,mit is szerveznék a saját kampányomban: Fő cél tehát az anorexia ellenesség lenne és az,hogy az emberek átlássanak a média működésén és reálisan tudják megítélni az alkatukat és ne akarjanak minden áron elvárásoknak megfelelni. Szerveznék egy vagy több napos programokat,tréningeket. A különleges programokon kívül szükségesnek érzem az emberek mindennapjaiban való részvételt is,ezért óriásplakátos reklámokat is csinálnék és szobrokat is felállítanék 65

Magyarország különböző városaiban és terein. Némelyiket vicces,humoros formában adnám ki,de alkalmaznám a sokkolás eszközét is,ugyanis úgy gondolom,hogy ezzel a két érzelemmel lehet a legtöbbet elérni,vagy a vicces vagy a brutális dolgok ragadják meg a mai fogyasztó gondolatait. Lennének termékek is,amiket lehetne hordani és ezzel mindenki jelezhetné,hogy kiáll az anorexia ellen. Gondolok például karkötőkre,kitűzőkre,nyakláncokra,amin az IGAZI TÜKÖR kifejezés állna,azt sugallva,hogy a személy,aki viseli igazi tükörben látja és nézi magát. Ez lenne tehát az én kampányom,és remélem,hogy sikeres lenne és sok embernek tudnék vele segíteni. Nagyon érdekes volt egyébként azt megtapasztalnom a dolgozatom írása közben,hogy az anorexia mennyire „égető”,mennyire mindennapi probléma,ugyanis,amíg készítettem a szakdolgozatot,nap mint nap szembetalálkoztam új cikkekkel vagy híradásokkal,amik az anorexiás betegekkel foglalkoznak. Íme az egyik,amire a minap akadtam rá: A történet arról szól,hogy van egy fiatal lány,aki egykor a legkövérebb tinédzser volt (NagyBritanniában).Ebből a nem éppen megtisztelő címből sikerült kilépni,lefogyott,azonban sajnos anorexiás lett. Nem sokkal később teherbe esett,de az orvosai szigorú előírása ellenére sem volt hajlandó napi 500 kalóriánál többet enni. Ennek következtében 6 hónapos terhes kismama volt,amikor meghalt a kisbabája.(www.index.hu) Nem egy anorexiástól hallottam a kutatásom során,hogy nagyon félnek a terhességtől,sőt,így vannak ezzel azok a nők is,akik már kigyógyultak az anorexiából. Ez a kérdés azonban nagyon megosztó,vannak olyan kutatók,akiknek az a véleménye,hogy ebből a betegségből kigyógyulni sosem lehet igazán,mások azt állítják,hogy rengeteg idő kell hozzá,de a végeredmény lehet pozitív. A következő témám:

Ki lehet-e végleg és teljes mértékben gyógyulni a betegségből? Személyes véleményem és tapasztalatom előtt következzen egy kis kutatás. Ha az internetet hívom segítségül,nagyon sok olyan oldalt lehet találni,ami ugyanezzel a témával foglalkozik. Ezek többnyire fórumok,ami nekem azért volt szerencsés,mert így jobban feltudtam mérni az emberek véleményét. A kérdés a fórumokon teljesen megegyezik az

66

általam

feltett

kérdéssel,azaz,hogy

teljesen

gyógyítható-e

az

anorexia?

(www.gyakorikerdesek.hu) Ezek a fórumok egyébként úgy működnek,hogy valaki (ismeretlenül) beír egy kérdést,és akinek

van

valamilyen

hozzászólása,akkor

az

(szintén

név

nélkül

vagy

becenévvel)válaszolhat rá,de az egész nyilvánosan történik,láthatja más is a véleményedet. Ezt csak azért írtam le,mert ennél a témánál heves vitatkozásokat váltottak ki egyes hozzászólások. Összesen 10 válasz született,amiből 6 ember egyértelműen úgy gondolja,hogy az anorexiából nem lehet kigyógyulni. Többnyire saját tapasztalat alapján írták,olyanok,akik már visszaesőnek számítanak. Sokan írják a hatból,hogy időszakos gyógyulás mindenkinél létezik,tünetmentes lehetsz,de teljesen sosem fogod majd elfogadni magadat. Volt 3 olyan ember,akik ezek ellenkezőjét gondolják,tehát szerintük végleg kigyógyulhatsz a betegségből. Az akaraterő a legfontosabb és hangsúlyozzák még továbbá a pszichológus segítségét is. A tízedik ember véleményét szándékosan hagytam a végére,ő nem válaszolt a kérdésre,hanem leírta a véleményét a betegséggel kapcsolatban,ami számomra is sokkoló volt és a többi fórumozóból is heves indulatokat váltott ki. Szerinte ugyanis ez a betegség a jómódúak betegsége,akik ráérnek,unatkoznak és ezért számolgatják folyamatosan a kalóriákat. Továbbá felhozta példának Twiggy-t,akit sokan tartanak az anorexiások „ősének”. Itt most ismét felszeretném hívni a figyelmet,hogy dolgozatom célja nem az,hogy mindenkit „zabálásokra” és mértéktelen életmódra ösztönözzek,mondván,hogy még 42-es méretekkel is lehet valaki sikeres modell. Sokkal inkább az egyensúlyra és a saját magunk elfogadására szeretném a figyelmet ráirányítani és arra az ellentmondásra,amit ezzel kapcsolatban a média sugároz felénk.

A média működési elve: Történeti és antropológiai perspektívából a média a testbeszédtől a nyeli kifejezésen, az írásos kommunikáción, a rádiófrekvenciás jelek révén továbbított rádió- és televíziós adásokon keresztül az Internetig magában foglalja a kommunikáció összes módozatát.

67

„Habermas modell: Habermas fő következtetése értelmében a társadalmi rendszer kapitalista ipari társadalmakban leírható egymással folytonos kapcsolatban álló, de egymástól relatíve független szférák által alkotott struktúraként. Ebben a modellben az állami intézmények szerepe az, hogy a társadalmi élet stabil gazdasági és jogi kereteit biztosítsák. A magántulajdonú gazdasági vállalkozások működése az úgynevezett társadalmi szférában zajlik, az intim szféra pedig a családi élet színterét alkotja. E szférák között közvetítő elemként helyezkedik el az úgynevezett

közösségi

szféra, amely magában foglalja

a politikai

és

kulturális

intézményrendszert, beleértve a médiát is. A kommunikációt igen sokszor jelentéstartalmak társadalmi térben történő előállításaként és közvetítéseként tételezik. A jelentéstartalom fogalmát az emberi kommunikáció folyamatának három meghatározó alkotóeleme által meghatározott aspektusból értelmezhetjük. A kommunikációban rejlő üzenet, a kommunikáló aktor, valamint a kommunikáció folyamatát körülvevő társadalmi tér ez a három meghatározó elem, amelyet a kommunikációelmélet másként a diskurzus, a szubjektivitás és a kontextus kifejezéssel is le szokott írni. Az egyént a társadalmi környezet folyamatosan arra ösztönzi, hogy a társadalmi térben meghatározott pozíciókat foglaljon el - a mai viszonyok között az ilyen irányú késztetést legintenzívebben

éppen

a

(tulipan.vjk.ppke.hu/modul/mcs079_AntalZsolt.doc )

68

média

gerjeszti.”

Az anorexia és a média összekapcsolása: Dolgozatom végén,ahogy azt már korábban megírtam,összekapcsolom a média világát az anorexiával.Először a saját szavaimmal szeretnék arról írni,hogy miért is fontos egy anorexiásnak,hogy megfeleljen az általa és a média által előírt elvárásoknak.Ezt én a motivációval hozom összefüggésbe,amiről már a dolgozatom elején írtam egy keveset. A motivációnak 3 fő elve van: 

Az első a kontroll motívuma:

Azt már tisztáztam korábban,hogy egy anorexiás lánynak általában maximalizmusa van. Egy ilyen személynek óriási dicsőséget jelent,hogy képes arra,hogy uralkodjon a saját testén és az eszén. Ilyenkor „kikapcsolják” az éhségközpontot és végre azt érezhetik,hogy valamit tökéletesen tudnak csinálni (fogyni)és ők irányítják az életüket és az akaratuk győzedelmeskedik. Ez nem csak az anorexiásokra igaz egyébként,mert ha megkérdezünk egy fogyókúrázó

személyt,hogy

mi

a

legnagyobb

motivációja

a

fogyással

kapcsolatban,valószínűleg ő is azt fogja válaszolni,hogy az,hogy képes volt úrrá lenni a vágyain,az étkezésen és hogy elmondhatja magáról:- igen,ezt én megcsináltam! 

A második motívum a kapcsolatkeresésé:

Az anorexiában szenvedő lányok és fiúk ugyanazt szeretnék elérni a testük által,mint amit a média hamisan tár eléjük a sztárokról:boldog kapcsolatok,tökéletes külső és belső,és mindez görcsök és feszültségek nélkül,természetesen. Minden ember szereti azt érezni,hogy ő egy fontos eleme egy társaságnak,hogy ő nélkülözhetetlen. Bár nem mindenkinek adatik meg,de mindenki szeretne példakép lenni valamiben,mindenkinek jól esik azt hallani,hogy ő jó valamiben és hogy vannak olyanok,akik szeretnének rá hasonlítani. Egy anorexiás ezt a testével akarja elérni,azaz az a célja,hogy a barátai,szerettei felnézzenek rá és tiszteljék őt. Ebben az állapotban a belső értékek háttérbe szorulnak és a külső adottságok lesznek a fontosak,külsőleg akarja egy anorexiás elérni azt,hogy mások akarjanak hasonlítani hozzá. Közben sok anorexiás tényleg megfeledkezik a belső szépségről és a betegségből való kigyógyulás után egy újabb harc vár a testképzavaros emberekre:rendbe kell hoznia a kapcsolatait és a saját lelkét. Az én tapasztalatom az,hogy az anorexia gyógyulásának

69

minimum 2 fázisa van:az egyik az,amikor az agyadban leszámolsz a betegséggel,és megakarsz gyógyulni és újra elkezdesz normálisan enni. Ezt követően természetesen rendbe jön a tested és valamennyire a lelked is. Azonban a neheze csak ezután jön,mert a lelkedben van még egy csata,amit végig kell játszanod,hogy teljesen gyógyult legyél. Ez pedig az elfogadás folyamata. Ez még azoknak is nehézséget okoz,akik nem szenvednek semmilyen testképzavarban,de egy anorexiásnak még nehezebb dolga van. Addig amíg ő az anorexiával volt elfoglalva,kimaradt vagy lemaradt bizonyos dolgokról,és a betegség hátra hagyhat olyan lelki sebeket,amiknek a gyógyítása igen időigényes és bonyolult. Elsősorban a kapcsolatrendszert kell újra stabillá tenni és elhinni azt,hogy attól is szerethető és értékes a személy,hogy nincsen bomba alkata és nem tökéletes. 

Önmagunk és más tagok pozitívan elfogult értékelése:

A már előbb említett folyamathoz kapcsolható ez is. Egy anorexiás hajlamos saját magát alul de másokat felül,vagy túlértékelni. Mindhárom motiváció abból ered,hogy egy testképzavarral küzdőnek nincsenek rendben az értékrendjei saját magával és a társadalommal szemben.(Siklósi István.:Szociálpszichológia)

Összegzés: Dolgozatomban az anorexiát kívántam feltárni és arra kerestem a válaszokat,hogy minek köszönhető az anorexia kialakulása? Illetve azt is vizsgáltam,hogy a média által kialakított ideálok mennyire befolyásolják a ma élő embereket abban,hogy hogyan nézzenek ki. A kutatásom (kérdőív)során kiderült,hogy az emberek ha át is látnak a szitán,azaz a mai média működésén,akkor is manipulálva van a tudatalatti elméjük. A média képét alakítók megtalálják azokat a kiskapukat és módszereket,amin keresztül úgy tudnak hatással lenni az emberekre,hogy az szinte észrevehetetlen.

70

Dolgozatommal nem arra szeretnék buzdítani senkit sem,hogy mértéktelen étkezésbe és

túlzott

elfogadásba

merüljön,hanem,hogy

az

arany

középutat

igyekezzünk

megtartani,illetve megtalálni.

Köszönetnyilvánítás: Szeretném megköszönni a segítséget a belső és külső konzulenseimnek (Lehoczky Mária és Pap Judit). Továbbá a családomnak,hogy támogattak. És hadd fejezzem ki a hálámat minden kedves kérdőív-kitöltőnek, válaszaikkal sok pluszt tettek hozzá szakdolgozatom megírásához.

71

Ábra jegyzék: 1.ábra: Isabelle Caro (forrás: styleaslifestyle.blogspot.com) 2.ábra: Dove Kampány Magyarországon (forrás:www.tusarok.org/rovatok/cikk.php?id=895) 3.ábra: Body Mass Index táblázata (forrás: http://www.fogyas.info/testtomegindex_szamitas.php) 4.ábra: Elváltozások a testben (forrás: http://www.pointernet.pds.hu/tini/eletmod/egeszseg/anorexia.html) 5.ábra: Isabelle Caro (forrás:www.google.hu) Mellékletben: 6.ábra: Cindy Crawfold (forrás:www.google.hu) 7.ábra: Stephani Naumoski (www.google.hu) 8.ábra: izmos férfi (a kérdőívemhez) (forrás: www.harmonet.hu) 9.ábra: anorexiás fiú (forrás: www.google.hu)

72

Melléklet: 6,7,8 és 9.ábra :

777.ábra

73

Irodalomjegyzék: Szakirodalom: 1. Forgács Attila (2004): Az evés lélektana, Akadémia Kiadó 2. Forgács Attila - Kovács Zoltán- Bodnár Éva – Sas Judit (2009): Alkalmazott pszichológia, Budapest 3. Garfinkel, Garner (1982) 4. Harsányi Dávid - Kerék Dávid-Peresztegi Zoltán (2003): Így készül a reklám, Budapest 5. Lőrincz Veronika (2002):Boldogságra éhezve,Medicina Könyvkiadó 6. McQuail, 1987, Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei 7. Siklósi István: Szociálpszichológia 8. Thinspiration.hu-internetes oldal 9. Tóth Erika: Anorexia nervosa a modern evolúciós biológia tükrében, 10. tulipan.vjk.ppke.hu/modul/mcs079_AntalZsolt.doc 11. Új Magyar Szó –internetes hivatkozás,2008 12. http://www.vadaskertalapitvany.hu 13. Voland (1988) 14. Wasser, Barrash,(1983)

Internet cím: 15. anorexia.lap.hu-internetes hivatkozás 16. Beat-anorexia.com-internetes oldal 17. Don’t die for a diet-internetes oldal 18. ektf.hu 19. fay.sopron.hu 20. http://www.femcafe.hu/cikkek/divat/a-szepsegidealok-valtozasa-avagy-mit-latunkszepnek,2010.12.14, Soós Henrietta 21. HarmoNet.hu,2010 22. http://haveaniceday.hu/index.php/bulvar/11-1/129-elhunyt-isabelle-caro-azanorexiaellenes-kampany-arca,2010.12.30.16:54. 23. http://www.pointernet.pds.hu/tini/eletmod/egeszseg/anorexia.html, Mealey,2006. 24. krétamagazin.hu,2008 25. http://www.sulinet.hu/eletmod/egeszseg/anorexia.html, 26. http://www.medicalonline.hu/taplalkozas/cikk/az_eveszavarok_kezelese_az_alapellata sban,2009.01.25. 27. Look in glass-foundation-internetes oldal 28. http://www.mashogy.hu/ferfiak_eveszavarai.html , 29. Monka-blog 30. Thinspiration.hu-internetes oldal 31. Tóth Erika: Anorexia nervosa a modern evolúciós biológia tükrében, 32. tulipan.vjk.ppke.hu/modul/mcs079_AntalZsolt.doc 33. Új Magyar Szó –internetes hivatkozás,2008 34. http://www.vadaskertalapitvany.hu 35. Wikipédia.hu-a BMI Index

74