Trans Art Area - International Educational and Creative Center
Milyen ma nôként alkotni Magyarországon? (2) Sunday, 16 November 2008 Last Updated Friday, 10 April 2009
Szilágyi-Nagy Ildikó: Szubjektív kérdések egy körkérdésre
Író-olvasó találkozó Szilágyi-Nagy Ildikóval 2009. április 4-én délután 4 órakor Cliftonban (New Jersey) a Tízezer Lépés Magyar Könyvesbolt születésnapi hétvégéjén! (Ten Thousand Steps Hungarian Bookstore 261 Parker Ave, Clifton, NJ 07011 Call: 973-272-2499 Email:
[email protected])
„− Már elnézést, hogy egy hölgy jelenlétében ilyen bonyolult irodalomelméleti kérdéseket feszegetek!” „Nyugatabbról nézve érthetetlen a magyar ugar. Sokan azt gondolják, hogy az ember azért nem jut semmire, mert lusta. Lassan keletebbrQl nézve is így látszik ez. [...]. De innen helybQl is érthetetlen a magyar ugar. Évekkel ezelQtt barátaim jelentQs része felkerekedett, és külföldre utazott. Vissza se jöttek soha, és nem is fognak. A magyarok egy ilyen emigrálós nemzet. Lehet, valami vízér van itt, a macska is sok.” – Szilágyi-Nagy Ildikó válasza a Milyen ma nQként alkotni Magyarországon? kérdésre.
Szilágyi-Nagy Ildikó: Szubjektív kérdések egy körkérdésre
Milyen
Minden történetnek, éremnek van másik oldala. A komikusnak tragikus, a tragikusnak komikus. Ha az egyiket észrevesszük, vajon azt jelenti-e ez, hogy a másikat elhanyagoljuk? A tragikomikus esztétikai minQség vajon nem az elfojtás, a menekülés beszédaktusa-e? Vagy az irónia nem beszédcselekvés-e, melyben a cselekvQ/beszélQ a másik oldalra menekül a valóság elQl? Ha minden irónia önirónia, ha a cselekvQ/beszélQ képes azon nevetni, hogy megbotlik, és elesik, akkor ez vajon azt jelenti-e, hogy nem képes a saját fájdalmát komolyan venni? Azaz az ironikus nem veszi komolyan saját magát. Ez a destruktív magatartás menti fel Qt, amikor másokat sem vesz komolyan. De ez nem az Q öröme. A mások tragédiájában felfedezett komikum – nem mintha össze akarnám mosni a tragikomikust az ironikussal – nem az ironizáló személy szórakoztatására szolgál. Ez az Q tragédiája, komikumtól mentesen. Ugyanígy van ez vajon a komikusban felfedezett tragikussal? Nem tudjuk, mi az, hogy komikus. Úgy tqnik, a komikus mindig hordoz magában valamit a visszájából. Ha nem hordozná, akkor nem esztétikai minQség volna, hanem valami közvetlenebb dolog. Valami átélhetQ jó, boldog, felszabadult. Flow, az optimális élmény. A komikus viszont nem közvetlen élmény, hanem mindig eltávolítás. Nevetést fakaszt. A nevetés http://transartarea.com
Powered by Joomla!
Generated: 8 October, 2016, 20:17
Trans Art Area - International Educational and Creative Center
menekülés. De lehet figyelemfelhívás, hogy itt valami olyasmi van, ami elQl menekülni kellene, de tanácsosabb inkább szembenézni.
Ma
Tegnap:
2004, állásinterjú
− Tervez az elkövetkezQ öt évben gyereket? − Igen. − Fontos az ön számára a család? − Természetesen. − Ha a gyereke beteg, otthon maradna vele? − Természetesen. − Akkor köszönjük szépen, nem raboljuk tovább az idejét.
2005, beszélgetés egy könyvkiadó szerkesztQjével
− Ez egy nagyszerq könyv. FQleg ezen a magyar palettán, ahol, hogy úgy mondjam, az óvatoskodás teljes mértékben kiírtja az irodalmat. Én azon vagyok, hogy kiadjuk. De nincs szükségünk nQi szerzQre. − Miért? − A tulajdonos nem szereti a nQket. A fiúkat szereti, ha érted, mire gondolok. − Ez azt jelenti, hogyha ráállnék, hogy ugyanez a könyv az öcsém neve alatt jelenjen meg, akkor kiadjátok? − Hány éves az öcséd? − 13. http://transartarea.com
Powered by Joomla!
Generated: 8 October, 2016, 20:17
Trans Art Area - International Educational and Creative Center
− Akkor igen.
2005, The Room lapbemutató party
− Szilágyi-Nagy Ildikó. P írta nekünk azokat a novellákat. − Ja, te írtad. De ez most vicc, ugye? − Nem vicc, én írtam. − De tényleg? Olyan nehéz elhinni!
2006, ex-évfolyamtársnQ
− Szeretnék a szakmámban dolgozni, valamelyikben. − Minek neked munka? Eltart a pasid, nem?
2007, beszélgetés egy asztaltársaságban
− Már elnézést, hogy egy hölgy jelenlétében ilyen bonyolult irodalomelméleti kérdéseket feszegetek!
NQként
2005, telefonhívás, könyvkiadói szerkesztQ(nQ)
− Annyira élvezem a kéziratot, gratulálok! De mondana valamit az ön irodalomtörténeti besorolásáról? − A besorolás szerintem nem a szerzQ feladata. − De ön irodalomtörténész is, nyilván tudja, mit csinál. http://transartarea.com
Powered by Joomla!
Generated: 8 October, 2016, 20:17
Trans Art Area - International Educational and Creative Center
− Igen, pontosan tudom. De azt gondolom, jobb, ha kívülálló ítéli meg az írásomat. Például egy kiadói szerkesztQ. Azért küldtem el. − Ja! De én nem értek hozzá. Én pszichológus vagyok, csak mondták, hogy vezessem itt az irodalmi részleget. De várjon, ismerek azért magyar nQírókat! Mi olyanokat akarunk kiadni, mint a Karafiáth Orsolya. Úgy ír ön, mint a Karafiáth Orsolya? − Nem, teljesen másképp. − Ó, de kár. Viszont hallásra.
De legyen vége a komikus (ld. tragikomikus) emlékek rekonstruálásának. Az, hogy nQ, hogy férfi, egy sablon, amelyet bizonyos értelmezQi közösségek bizonyos tapasztalatokat bizonyos örökölt sémákhoz képest interpretálva alakítottak ki, és ha már megdolgoztak érte, szeretnék is használni. Azaz bármely nQszerq/férfiszerq jelenséggel találkoznak az élet bármely területén, szeretik valamely sablonukat módosítás nélkül alkalmazni. Különösen megkérdQjelezhetQ ez az eljárás egy olyan szerzQ esetében, aki folyamatosan saját arcrongálásával van elfoglalva, azaz saját mítoszát oly módon építi, hogy az idQben korábbi akcióit dekonstruálja. (Sablon!) De nem becsületes eljárás ez azon szerzQkkel kapcsolatban sem, akik munkáján ezeket a sablonokat kidolgozták. Hiszen minden alkotófolyamatnak megvan a dinamikája. A sablonok viszont attól sablonok, hogy nincsen dinamikájuk, illetve ha volna, akkor sem a maguk, hanem az értelmezett szövegek dinamikáját kellene követniük. Ám ha egy sablon együtt lélegzik egy alkotással, akkor már nem is sablon. Feladja önmagát, vagy így lesz autonóm. Emeljünk szót az értelmezQ közösség tagjainak érdekében! Feladni önmagunk határát: veszélyes. Diffúz viszony a másik és az én között, a környezet és az én között. De ha visszalépünk csupán az irodalomra: írni szépirodalmat, irodalomkritikát – szakma. Mennyire tud hátralépni az én a védQburka mögé, hogy az irodalomkritika és az irodalom együtt lélegezzen?
Alkotni
Örömteli. Flow. Az ember úgy érzi, hogy a helyén van, az idQ kitágul, illetve jelentéktelenné zsugorodik. Csúcsteljesítmény. Két évig foglalkoztam a csúcsteljesítménnyel, sportolók és táncosok körében. Közelebb jutottam az alkotás „misztériumához”. Megtudtam például, hogy a szenzáció-keresés a jutalmazó rendszer neurotranszmittereinek függvénye. A misztériumra van egy biokémiai válasz: béta-endorfin. De a béta-endorfin titokzatos anyag. A pszichés változások biokémiai változások eredményei, a biokémiai változásokat pedig pszichés folyamatok eredményezik.
Magyarországon http://transartarea.com
Powered by Joomla!
Generated: 8 October, 2016, 20:17
Trans Art Area - International Educational and Creative Center
Szomorú. Szinte reménytelen. Nyugatabbról nézve érthetetlen a magyar ugar. Sokan azt gondolják, hogy az ember azért nem jut semmire, mert lusta. Lassan keletebbrQl nézve is így látszik ez. Vajon más-e a helyzet az olyan szakmákkal, melyek nem kötQdnek szorosan a nyelvhez? Úgy látom, igen, tekintve, hogy majdhogynem az összes táncos ismerQsöm Nyugat-Európában dolgozott, vagy most is ott dolgozik. De innen helybQl is érthetetlen a magyar ugar. Évekkel ezelQtt barátaim jelentQs része felkerekedett, és külföldre utazott. Vissza se jöttek soha, és nem is fognak. A magyarok egy ilyen emigrálós nemzet. Lehet, valami vízér van itt, a macska is sok.
***** Szilágyi-Nagy Ildikó 1978-ban született Veszprémben. Irodalomtörténész, a JPTE magyar nyelv és irodalom szakán végzett, a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskoláján szerzett fokozatot, valamint felsQfokú újságíródiplomát szerzett.
Valami jó testnyílás címmel a József Attila Kör JAK-füzetek sorozatában jelent meg elsQ önálló novelláskötete.
*****
http://elofolyoirat.blogspot.com
http://transartarea.com
Powered by Joomla!
Generated: 8 October, 2016, 20:17
