88
KLUG
Akisérlet SZíIllIlI
I
11.
-1~.
_.
Amegvízs-
u,
CO2 gÍllt gáz meny. cm3·ek· cm3·ek nyísége ben . ben berendezése cm3·ekben
150 gr. pankreas 150 ems viz 0'3 gr. Hg Cle .100 gr. pankreas 100 cm3 viz 0'2 gr. Iig Cl2 10 gr. disznóssir
100 gr. pankrcas 13.. 100 cm" viz 2 gr. thymol.
._.-
NÁNDOR.
~------
100 gr. panlcreas 14. 100 cm" viz 2 gr. thymol.
36'7rJ
A víszony
COe ű /,, / lf
2
Megjegyzés %
19'47 17'05 53'32 46'68 friss p ankreas
ÉDESVÍZI MIKROSKOPI ÁLLATOK CEl'LONBÓL.
-18'3
-_._--14'59
3'211
--
friss pankroas jutok 3'54 47'56 52'44· sokazlevegő emésztő folyaelékba
--1-2'00
O
-
-
a vágóhiJr61 melegen kapott pankreas
-
ugyanaz, ele éjen át hideg helyen állott
----- - - - ..
'21'36
8'86
()
-
- - - - - - - - - -- - - - - - 15.
100 gr. pankroas 100 em" viz
0'2 Hg Cl 2'0 gr. Na Cl
4'69
2'648
O
-
-
az utóbbi pankreas
DADAY ,lENŐ l. tagtól.
Az 1896. év elején a magyar államkormány megbízásából és anyagi támogatásával dr. MADARÁSZ GYULA m. nemz. muzeumi áUattári őr gyűjtő kirándulást tett Ceylon asigetére. Gyüjtései folYftmában kiterjesztette iigyelmét az édesvízi mikroskopi szervezetekre is, a mennyiben több termőhelyről tekintélyes mennyiségű, borszeszben konzervált anyagot is hozott magával a magyar nemzeti Muzeum állattára részére. A gyűjtött anyag Ieldolgosása, mínt lL magyar nemzeti Muzeum líJlattára egyik tisztviselőj ének, nekem jutott osztályrészül s e feladatra ánnál készségesebben vállalkeztam, mert ez uton kedvező alkalmam nyílt Ceylon asigetének édesvízi mikroskopi szervezetei felől az eddigi irodalmi közleményeket tetemesen meghaladó adatok nyujtására, A rendelkezésemre állott és feldolgozott anyagot dr. MAnAR.{SZ GYULA a .következő termőhelyekről és időben gyűjtötte: Colomboi tó, Jan. 29. Kalawewai tó környéki mocsarak, Febr. 7., 12., 18. Madatugamní mocsár, Febr. 22.
(A M.T. Akadémia III. osztályának 1897 dcez. 13,-án tartott üléséblíl.)
Mahaveliganga folyó melletti moesarak, Márez. 8. Mouut-Iaviniai mocsarak, Máre. 21.
A megfigyelt állatkák legnagyobb részét, főleg pedig az új Rotatoriákat, az Oligochaetákat s az Entomostracákat mikroskopi prasparatumokban konzerváltam s ezzel' kapcsolatban 210 készít. ményt állítottam elő, míg a HydrachnidáJcatkis eprouvettákba borszeszben helyeztem el. Vizsgálataim eredményeinek Wlsorolásánál alulról fölfelé haladó systematikai sorrendet követek.
DADAY
90
JENŐ.
};DESVIZl l\IIRROSJWPl .\LI,ATOK CEYLONBór,.
I. PIWTOZOA. Arcella vulguris EHllB. Arcella discoides EHRD. Centropyxís aeuleata EHRD. Lequarsusiu spiralis (EHRD.) r. Difflugia corona WALL. Difflugia urceolata CART. Dífflugía acuminata EHRD. Difflugia pyríformís GERTY. Difflugia Iobostoma LUDY. 10 Dlffíugia globulosa DUJ.
Euglypha cíliata EHRD. Euglypha alveolata DUJ. Olathrulina elegans ClENK. Peridinium tabulatum EHRD. Ir. Ceratíum Hiruudínalla (O. F. Volvox aureus ElIRD.
Codoriella lncustrís ENTz. 'I'íntinnopsis óvalis DAD. Epiatylis auastatíca EHRD.
A rendelkezésemre állott anyag átvizsgálása tehát összesen 19 Protozoa-fajt sikerült minden kétséget lag konstatálnom, a melyek legnagyobb részben szilárd miatt könnyen felismerhető állapotban maradtak meg a váló folyadék gyanánt szolgáló borszeszben. A tőlem fajok majdnem kivétel nélküllwzmopolitáknak tekinthetők,miután az ez irányban átkutatott zoogeographiai területek csaknem denikéről ismeretesek. Ezek között kiválóbban érdekes az Arcella discoides ElIRB., a melyet EHRENBJTIRGEN kívül még eddig csupán EN1'Z G. látott az új-guineai édesvizekből BIRÓ L.-tól gyüjtött anyagban. Ehhez sorakozik aztán a Clathrulina elegans CIENK. tojásforma alakje, s a Tintinnopsis ovalis DAD., a melyek még eddig csak hazánkból voltak ismeretesek. Az előzőkben felsorolt 19 faj különben, aj mennyire azt rendelkezésemre állott irodalomból megállapitanom Ceylon édesvízi milrrofaunájára nézve egészen új: II. VERMES.
1 ..Nenoathelnz.inthes. Dorylaimns stagnulia Du,T.
Az osztálynak az édesvizekben nagy számmal tenyésző közül csupán ezt az egyet sikerült megtalálnom, még pedig példányban s ez az európai vizekben meglehetős gyakori. '=>
!11
2. Eotatoria; Itotifer vulguris EHItB.
Aetínurus noptunius Ennn, Asplanchlla ceylonica n. sp. Asplallclmopus uiyrmeleo IBmw.) r. Laeinularia socialis EHnD. ClInocl111us Volvox Ermn, Limnias annulatns BAlL. Megalotl'ocha semihullata RUDK. SYl1chreta pectil1ata EHHIl. 10 F~lrClllal'b Iongissta EHRIl. Diglenn forcipata EHRI!. Mastigllcercll olongatr, GOS';F:. Mnstigoenrea sei pio GoSSI'. Mastígccerce Hattus Ennn, 15 Mastigocol'ca cnrinata Enun. HattIlIus '1'igris MÜLL. Ccnlopus tarmior GOSSI'. Dínooharís Poeillum Emw. Scaridíum Iongicaudum Ennn. 20 Salpina spínigera EHIlB. Salpina brevíapína Ennn.
Salpina nmcracantha GOSSI'. Salpina ceylonica n. sp. Diplax ornata DAD. 2r. Euehlunis dilatata EURH. Colurns uncinatus Ennn. Colurus bieuspidatus EURI!. Metopirlin Lepsdella Eaaa. Motopidia n-iptora EURIl. 311 Metopitlia uvalis EUUD. Oathypna macrodactyla n. sp. Cathypna unguluta GOSSF~ Cathypna Luna Enun, Monostyla lunaris EIIRIl. 3r. Monostyla bulla GORSE. Ptcrodina patinn I')llItll. Pterodina elliptica Eaun. Brnchionus Melhoni BR. üt DAl', Brachíonus milítaris I·lHUIl. 40 Notens quadricornis EIIHll. Monoatylu quadridentatn BIUtll. Polyurthra platyptera Ennn.
E jegyzék adatai szerint tehát ft rendelkezésemre ltllott anyagban összesen 4,2 Rotatoria-fajt sikerült találnom. A fajok legnagyobb része többé-kevésbbé a kozmopoliták közé sorolható, a mennyiben több zoogeographiai területről jegyezték fel s nevezetesen a palaearkti, sethiopiai, orientali és australiai regiókból, az elenyészően kisebb szám azonban olyan, fL mely még eddig vagy csupán Ceylonból, tehát az orientáli, vagy pedig ezenkivül még csak Uj-Guineából, vagyis az australiai régióból ismeretes s ezek a következők: Aaplanchna ceylonica n. sp. Salpina ceylonica n. sp.
Diplax ornata DAD. Cathyplla macrodactyla n. sp.
E négy fajhoz sorakozik aztán a Limnias annulaius BAlL. és Brachumus Melheni BR. et DAD., a melyet Ceylonon kivül még eddig csak a p aleearkti, s a M~egalotrocha semibullata HUDS., a melyet Ceylonon kívül a pahBarkti s australiai regióból jegyeztek fel.
ÉDESVIZI l\:r:IRROSIWPI .(LLATOK CEYLONBÓL.
DADAY JENŐ.
Az új fajok gyanánt jelzettek közül az Asplanchna ceylonica. igen közel áll az Asplandma Brightwelli GOSSE fajhoz, a melytől azonban petefészkének feltűnő hosszasága, többszörösen hurkolt volta miatt félreismerhetetlenül különbözik. A Salpina ceylonica n. sp. hasonlít a Salpina macmcct1ltha GOSSE fajhoz, de eltér ettől mellső- és hátsó pánczélszegélyének szerkezetével. A Cathypna macror1actyla n. sp. feltünő jellemeit a pánczél hátulsó szegélyének szerkezete s a Iábújjak rendkívüli hosszasága alkotják. Ezekhez csatlakozik a Beachionus militaris EFIRD. fajnak két érdekes új varietása, a melyek a törzsalaktól abban kűlön böznek, hogy pánczéljuk négy hátulsó nyujtványa majdnem egyformft hosszúra nőtt. 3. Olig(whactcIJ. Pristina sp.
Allophorus sp .. Chsetogaster sp.
A rendelkezésemre állott elégtelen irodalom nem engedte meg, hogya fajok meghatározását is eszközöljem s így be kellett érnom a nemek megállapításával, de a példányokat mikroskopí pneparatumokban állandósítottam. III. ARTHRüPüDA.
1. (h-uebacea, a) Cop epo da.
5
Oyolops Oyolops Cyclops OycIops Cyclops
fímbríatus FISCH. phaleratus KOCH. serrulatus FISCH. Ianguidus SARS. Leuckarti OLS.
Diaptomus oriontnlis BRADY. Dlaptomus Lumholtzi SARS. Díaptonms singaIensis n. sp. OycIops prasinus FISCI-r,
A feljegyzett 9 Copepoda-faj közül a Cyclopsok mindannyía a palsearkti regioból is, míg ellenben fl, Diaptomus-fajok közül u
Diapiomus orientalis BRADY s a Diaptomus Lumholtzi
SARS.
Cey-
9., ·'
lonon, vagyis az orientalis región kívül az australiaiból is ismeretes vázre a Diaptomus singalensis n. sp. még ez idő szerint Cey.1 b lonnak sajátlagos faját reprsezentálja. E fajnak a nősténye 5-ik lábpárja szerkezetével a Diapiomus [romciscanus LILLJ., Diapiomus Tyrrelli POPPE, Diaptornus Trybomi LILLJ. és Diapiomus leptopus FORD. fajokra, míg ellenben hímjének 5-ik lábpárja alkabival a Diapiomus laciniatus LILLJ. fajra emlékeztet, ele jobb lábának belső ága feltünően rövidebb. b) Cladocera. Chydorns Barroísi RICH. Chydorns Leonardí KING. Chydorus parvl1s ll. sp. Chydorus rsticulatus n. sp. ,Chydorns oeylonions n. sp. Chydorns vontríeosua n. sp. Pleuroxus exoisus FrSCH. Plouroxus hastatus SAns. Dnvonhedia serrata n. sp. 10 Duvenhedia crussa (KING). Alona Iongil'ostris n. sp. Alons karua (KING). AIona maeronyx n. sp. Alone globulcsa n. sp. u> Alona maerops n. sp. Alona punctaba n. sp.
Alona teatudinaria FISCH. Alona australis SAns. var. ceylonlea n. var. Alonopais singltlensis n. sp. 21) Alonopsis orientális n. sp. Iliocryptus Halyi BnADY. Maeroühríx triserialía BnADY. Maerothrix singalonsis n. sp. Gnerne1l11 coylouicm ll. sp. 25 Moínodaplmía submucrouata BnADY.
Scapholeberis intermedia n. sp. Ceríodaphnia cornuta SAltS. Simocephalns Elisahothre (KING). Diaphanosoma singalense n. sp. 80 Pseudoaídu Szalayí n. sp.
A felsorolt 30 Cladocera-fajközill az njak, összesen 17, valamint az niocryptus Halyi BRADY, Macrothrix triserialis BRADY és Moinodaphnia submocranaia BRADY még ez ieleig csupán Ceylon területéről ismeretesek. A többi tíz faj olyan, a melyet Ceylonon kívül a föld más részeiben is megtaláltak s ezeket fL zoogeographiai regiók sserínt II következőleg csoportosíthatjuk :
1. Palacarlcti és oriental. regio (Ceylon). Pleuroxus excisus FrSCH. Alona tostuc1inaria FrSCH. PIoul'OXUS hastatus SARS.
93. Oriental- (Ceylon) és auetraiiai regio. Duvenhedía crassa KING. Alona karna. (KING).
Alona australis SARS. Simocophalus Elizabethre (KING).
ÉDE8VIZI
DADAl: JENŐ.
3. Oriental- (Cel/Ion), aeth.iopiui ls austra1üLi regio. Ceríodn phnia cornuta SAlIS.
4.
Palaearktd., neth.iopi-m-ienial. (Ceylon) regio. Chydorus Barreisi
nICH.
5. Oriental, CULSt7'lLUa.i és neotrop i regio. Chydorus Leonardi (KING).
Az új fajok között kiválóbb figyelemre méltó a Guernella ceylonica és a Pseudosuia Szalalfi, a msnnyiben az elsőnek eddig ismert egyetlen rokona, ft Guemella Raphaelis HICH. az rethiopiai., ft másodiké ellenben, a Pseudosicla bideniaia HERR. a nearkti
regióból ismeretes. Az új Chydorus-fajok ft genusnak eddig ismert fajaitól és egymástól is egész külső habitusukban, pánczéljuknak és potrohuknak szerkezetében kűlönböznek. A Pieurouus hastatus SARS. igen közel áll a palaearkii PleuroiCUS hastatus SARS.-hoz, de különbözik ettől pánczéljának, ajaklomazének és potrohának szerkezetében. A Duvenhedía serraia n. sp. legfőbb ismertető jele az ajaklemez fűrészfogazottsága, továbbá a pánczél alsó- hátulsó zugának kétíogusága, Az Alona longírostris n. sp. igen közel áll az Alonopsis singalensis DAD., Alonopsis orieniaus DAD. és Alonopsis CoZleti SARS. fajokhoz, de kűlönbözik ezektől egyfelől orrmányának feltűnő hoszszaságával és vékonyságával, másfelől pancsélj ának és potrohának szerkezetével. Az Alona macronyrx; n. sp. legszembetűnőbb jelleme a testalakon és a pánczél szerkezetén kívül a potroh csúcskarmainak és legfőképen mellékkarmainak szembetűnő hosszasága és vé· konysága. Az Alona globulosa n. sp. testének általános alakján kívül ajaklemesének fogazottságával tér el a többi eddig ismert fajtól. Az Alona macrope n. sp. egyike a legszembetűnőbben charakterizált Alona-fajoknak. Homloka a szem és a festékfolt között
MIliROSKOPI
ÁLLATOK CEYLONBÓL.
!Ii,
bernélyedt; pánczélja függélyes sorokba rendeződött, sznhályos hatszögletíí terecskékkel diszített. Festékfoltja az orrmány csúcsához közeledett, orsóformn, a szemnél nagyobb s ez szolgált alkalmul II fajnév megállapítására. Ezekhez járul az első esápok feltűnő hosszasága is. Az Alona punctata n. sp. jellemeit a pánczél szemecskés volta, az ajakIemeznek ft többi fajokétól elütő formája, főleg pedig a hím és nőstény potrohának szarkezéte teszik. Az Alona (Leydigia) ausiralis SARS. var. ceylonica n. val'. pánczéljának ékitményeivel, potrohának szerkezetével a törzsalakhoz hasonlít, bizonyos fokig azonban átmenet az AlO1la aUBtralis SARS. és Alona acanthocercoides FISCH. között. Az A10lwpsis singalensis n. sp. jelleméi között legfontosabb a test általános alakja, az ajaklemez továbbá a hím és nőstény potrohának szerkezete. Az Alonopsis orienielis n. 81J. igen közel áll az Alonopsis intermedia BIRGE és Alonopsis Colleti SARS. fajokhoz, különbösík azonban ezektől általános testalakj án kívül legfőképen a hím és nőstény potrohának szerkezetében. A 'Macrothri:x; singalensis n. sp. hasonlít a Macrothri:n spinosa (KING) és JliIac1'othrix Chevreua» Bron. faj okhoz, első csápjainak és potrohának szerkezete azonban félreismerhetetlenül charaktérizálják, különösen pedig kifelé görbülő első csápjai. A Guernella ceylonica n. sp. főbb vonásokban megegyezik a Guernella Baphaelis RWH. fajjal, de potrohának szerkezete félreismerhetetlenül különbőzik. Vizsgálataim folyamán a hímet is sikerűlt megtalálnom, ft mely a másik fajnál ismeretlen. Növeli e faj érdekességét az a körülmény is, hogy rokonát az rethiopiai regióban találták. A Scapholeberis iniermedu: n. sp. átmeneti alak a Scapholeberis mucronaia O. FR. M. és a Scapholeberis obiusa SCHÖDL. között, de általános testalakjával a Scapholeberis spinifera (NwoLET) fajhoz is hasonlít, melytől azonban pánczéljának tüskétlensége miatt élesen elüt. Fő ismertető j ellemei a potroh és a csucskarmok szerkezete. A Ceriodaphnia cornuta SARS. fajt az a körülmény teszi figyelemreméltóvá, hogy példányai között minclen átmenetet meg-
H6
DADAY JENŐ.
t:llESVIZI
ta.láltam a typusos Ceriodaphnia cornuta SARS '. C" l' I . es a .erzoda . j)' p l mUL . tlgallu .ÜCH. fajok között s ennek alapján ft két f, . aitern. 'lJt egye.
A Iliuphauosom« einqalense n. SI). a genus 'I, 11' . fai: . .... ., n,L c ee c 19 ISmert ,IJ'U kozul leginkább hasonlít a DialJ}wnosorna' " f 'h 1 kűlö ..' exetsum SARS llJ OZ, C e.· rülönbösik ettől fejének alakj ával evezöcs . ',' k ... ~ ttsé '. l . . , . "apJ,una SOr· t eze tsegeva es i~lso pánczélazegélyének szerkezetével. A ~~~~lldosl{la Szala/ji n. sp., melyet a SZALAY hum m ne muzeunu Igazgató tiszteletére és neve tItel t ' rnz, ..' " . ... "n nevez em el kö r lűJcOlUL az éssakamerikaí Pseudosida bidentata H f .' ze l 'l . EltR. aJnak d f e reismerhetetlenűl kűlönbözik ettől potrohanak lsö , .' e . .. I c , e so- es agas csapJama { szerkezetében. . c) Ostracoda. Cyprinotus dentatomal'ginatus (BAIItD). Cyprínotus singnlenais BIl.HlY. StenoeYPl'is major RURD. St.elloeY~)j·is eoylonica ll. sp. r, Flioeyprís nuatraliensís SAHS.
Cyprts granulata ll. sp. Cypr~corCl~s rotieulatus ll. sp.
::IfIKIWSKOPI .iLLATOK CE1Lo:s:mlI,.
A felsorolt új fajok közül a Sienocqprie ceulouica n. sp. legközelebb áll a Stenocypris [aniinali» VJVHA fajhoz, főleg kagylóinak kűlső alnkját tekintve, de kagylóinak szeveti szerkezete, kűlö nösen ezeknek rendkívül tömötten fekvő finom barázdái, a második csáppárnak, a második lábpárnak és lL villa függelékeknek szerkezete azonban félreismerhetetlen jellemeit alkotják. .\. C!lpris g),{Inulata n. Sp. emlékeztet n Cypl"is pubera tO. :F. M.) és C!Illi'i.,; pubereides V,\VR\ fnjokm, de különbözik ezektól kagylóinl1k külső alakjún kívül iL kagylók fölűletének durva és feItiiIlő szemeeskéivel, a második alsó állkapocs tapogatójának s fL villl1függelékeknek szerkezetével. A Cypr·icer·(~lts reiiculaius n. sp. hasonlít némileg a Cypricercus cllneatus S.ms. fajhoz, ele különbösik ettől kagylóinak külső formáján kívül egyfelől kagylóinak sokszögletű terecskékkel való diszítettségében, másfelől lL hím kapcsolo és közösülő szerveinek
A felsorolt 11 Ostracoda·fai ..tt a meg . ez IdeIg " ."~ ko" zo á ..eylon-ból ismertekan kívül olyanok is vannak l l ctsuP< n ' '11 " . c eu, a me ye te Ceyl
Hzerkezetében. A. Notoüromas Enizii n. sp., melyet dr. EN1'Z GÉZA műegy. ny. r. tallltr, m. tud. akademiai r. tag tiszteletére, nevéről neveztem el, lL genusnak, tudtommal, II harmadik faja s rokonától, iL pahearkti regióbeli Notodromas monacha (O. F. M.) fajtól nemosak kagylóinak külső alakjában és szerkezetében tér el, hanem eltér a hím kapcsoló és közösülő szervének, valamint c1uctus eja-
1. Ceylon sajdt (adai.
eulatoriusának szerkezetében is. Az eIéízőkben felsorolt J;..'ntornostmca-kon kívül, a colombóí tóból gyüjtött anyagban még egy JVlalacostmta-ráknak is találtam példányait, ezek egy Polaemoneiee fajnak képviselői.
10
Cyprídopsis Cyprídopsis Cypridopsis Notodromas
globulus SARS. lVIinlla (KING). assimilis SARS. Entzii ll. sp.
C
onon s l etoleg az orientali rezíón l' "1 . . '",< nvu meg egy vagy két más l egio o IS elj egyeztek 8 ezek ft követk,ezo"l' eg osz l ana.k meg:
. ióból i f' .
Cyprinotus cíngalensís BRADY. Stellocyp\:is ceylonica n. sp. Cypris grallulata n. sp.
C
Cyprieercus retieulatus ll. sp. N otodromaa Entzii n. sp.
2. Anwhnoülen. Hydraehnidae.
2. Az orienialii és auetraiiai regióból ismert: -ral'o 7 . t
I'.
yprmo us dentatomarginatus (BAIRD).
Iliocypris australensis SARS.
3. Az aethiopi'J orienie l" u a.,7, es , '. Stelloeypl'lS major BAIRD
.
C' ,
/0.
.
ypr~cLopRlS globulus SARS.
Oypzidopsís Minna (MING).
" C~I/;8 t raliai
. t 1-r.aja/c. . 1 'regio'b'l o usn'ber
. CYPl'ldopsis assimilis SARS.
ó
Atax nodosus n. sp. Atax singalonsis n. sp. Curvípos conglobatus (C. K) Curvípes Horváthi n. sp. Frontipoda pieta ll. sp. Pl'ontipoda coylonica n. sp. Arrenul'us singalcnsis ll. sp.
XVI
Arreuurus Madarássi n. sp. Arrenul'us ceylonicus n. sp. 10 Arrenurus rostratus n. sp. Arrenurus Ol'ielltalis n. sp. ATI'enul'us eongener n. sp. . Hycll'yphantes eeylonicus n. sp. Hychachna clilatata n, sp.
7
98
DADA,
,JENéi.
A feljegyzett 14 Hydmchnüla-faj közül csupán a CU1'vipe.~ conglobatllB (C. Ko) az, amely Ceylonon kívül más zoogeographiai területről s névszerint a palaearktiból is ismeretes, míg a többi ez idő azerint esupán Ceylonban tenyészőnek tekinthető. Az Ala:r nodesue n. sp. közel rokona az Ala;')'; spinipes és Ata;i~ lJaucip0l'llS KOEN. fajnak, ele csipőlemezeinek alakja, Iábai, nak és kűlső ivarlemezeinek szerkezete alapján ezektől mégis félreismerhetetlenül különböaik, Az Ata:l' singaleJlsis n. sp. emlékeztet az Aiao: lunceus KOJJllS'. afrikai fajra, de különbözik ettől egyfelől lábainak tüskézettségé. ben, másfelől külső ivarlemezének alakjában és szerkezetében, nemkülönhen tapogatóinak és karmainak structurájában. A Curvipes Horváthi n. sp., melyet dr. HORvkl'H GÉZA. m. nemz, muzeumi igazgató-ől' s m, tud. akad. 1'. tag tiszteletére, nevéről neveztem el, némi tekintetben a Curvipes guatemalensis KORN. fajhoz hasonlít. Főjellemei a hím rendkívül hosszú tapogatóí, csipölomezeinek és külsö ivarlemezeinek charaoterietikus szerkezete. A Frontipoda pieta n. sp. jelleméi között feltűnő a hátoldalnak kerek, barna foltokkal tarkázotíaága, a csipőlemezek Összenövéséből keletkezett haspánczél charaoteriatikua formája s ft külső ivarlemez szahad fekvése. A .F1'ontipoda ceulonica n. sp. hasonlít az afrikai Fl'ontipoda 8tuhlmanni KORN. fnjhoz, ele különhözik ettől tapogatói utolsó izének szerkezetében és ivaröblének alakjában. Az A1'renurus singalensis n. sp. az eddig ismert faj októl legfőképen testének általános alakjával és külsőivarlemezeinek szel" kezetével kűlönbözik. Az Arrenu1'us lVlacla1'á.szi n. sp., melyet cll'. MADAnÁsz GYULA m. nemz. muzeumi őr nevéről neveztem el, nőstényével az A.1'1'enurus pusiulaio« (O. F. M.), hímjével az Arrenurus Belige?' KOEN. fajhoz hasonlít, csipőlemezeinek, külső ivarlemezeinek szerkezete és hátivének alakja azonban elegendő támasztópontokat nyujtanak a könnyű megkülönböztetésre. Az A1'1'enu'i'us ceulonicus n. sp. külső testalakj ával az uurus rostraau: DAD. és Arl'enurus emarqinaior (O. F. M.) fajokhoz hasonlít, míg ellenben tapogatóinak második izével az An'enUI'U8 peciinaiu» I(,oJilN. fnjra emlékeztet.
Í:DESVIZI NUKIWSKOPI ÁLLATOK CEYLONBÓL.
Az A1TenW'1.U.I I'ostratus n. sp. legfőbb jellemvonása a kihe"vesedett homlok, a külső ivarlemezek alakja és fekvése, mig áltaIlinos testalakjával az Arrenurus emarqinaíor (O. F. M.) fajra emlékeztet. Az Arrenurus orieuiolis n. sp. nősténye hasonlít az A1TCIIUrl/.~ aftiJds KOEN. és .Arrenurus maculator (O. F. M.) fajokhoz. himje ellenben az Arreuurus tricuspidoior (O. F. M.), AJ'l'Clwr'll.~ láull/s KOEN., A1'1'eml'J'u,~ Barroisi KOEN. és Al'/'enUru); offiili.~ EOEN. fajok hímjeiro emlékeztet, fL melyektől azonban petioluaának alal{jával, fürészfogazottságával félreismerhetetlenül külön-
hözik.
Arrenuru« conqener n. sp. közel áll az AJTemWUS rnaculator' (O. F. M.), Arrenurus af/inis KOEN. és A1"I'CnU1'1lS orientIllis Az
IhD.fajokhoz, de különbözik ezektől hátpánczéljának szerkezetével, Mtivének alakjával és küls (i ivarlemezeinek formájával. Az AIT/mul'us affinis KOBN. fajtól elüt még minden egyebek mellett Hötétzöld szinével is. A feljegyzett A1'renwl'us-fnjokon kivül megtaláltem még ILZ JI nurania gottlandic(), NIWlVI. nehány példányát is, amely tudvalevöleg nem önálló fnj, hanem A1"renul'1l8-lál'vl1. A Hyd1'yphantes ceylonir.'1.1s n. sp. az eddig ismert llydj'!Iphantes-fajoktól legfőképen tapogatóinl1k szerkezetével és küls ö ivariemezeinek alakjí1val és structnrájával különbözik. A Hudradvna dilatata n. sp. legfőbb jellemét a nyakpajzs külsö alakja és nagysága adja meg ft test szembetünő szélessége mellett.
-l<
Ha az előzőkben röviden registrált adatokat összegezzük, végered.:ményképen azt találj uk, hogy a ch. MADAnÁsz GYULÁ·tól gyüjtött anyagból összesen 1929 fajt sikerült felj egyeznem, IL melyek közül 39 nemcsak Ceylon faunájára, hanem a tudományra is új, s ezek beleszámításával Ceylon fal1l1ájából 1920 még eddig ismeretlen volt. A Ceylon mikrofaunájára vonatkozó, eddig megjelent három dolgozat, névszerint a SCHMARDA L. «Neue wirhellose 'I'hiere» czímű nagy művének, aBRADY G. «Notes on EntomostramL celleeted by Mr. A. Haly in Ceylon» és VÁVRA. W. - POPPE S. A. «Die von 7*
DADAY JENÖ.
Dr. 11. Dríeseh auf Ceylon gesammelten Süsswasser-Ento. eaímű eriekezéseinek adatai s a tóleni megfigyeltek €'J:(1,bevetese alapján kecsegtető alkalom kimUkoznék Ceylon édes. mikrofaunáját illető zoogeographiai következtetésekrü is; tekintette! azonban a mikrokosmos fajainak elterjedését befolyásoló Iegfontosahh, általánosan ismert tényezőkre, ennek feszegetéset nem tartom sem megokoltnak, sem esélhoz vezetőnek. Ha tekintetbe veszszük azonban Ceylon geografiai fekvését és édesvízi mikrofaunáját, egybevetjük egyfelől fl, palrearldí és mthíopiai, !lllísfelől az austrll!iai regióéval, nem lehet teljesen elzárkáznunk ama föltfiVes elöl, hogy Ceylon esetleg oly zoogeographiai terület, /4 melyittmelleti állomás gyanánt szolgál a szelek szárnyain önkénytelfmül utazó mikroskopi csiráknak, parányi petéknek és betokozott mikroorgitnismusolmak a palrearkti és rnthiopiai regióhól az orientali regio keletebbre fekvő tájai s az australiai regio délkeleti vidékei felé vezetö vándorlésukban.
(A M. 'r, AlmdÓInü, III. osztályának /S!J8. január [7.-ón tartott ül ésébdl.]
A
}
kámbfli 11!aÓ gé eredm( izmok relhető
mok el közzétE eredmé 1889·b iratban tartott II saját ru gégeide sal hál' ál'amm
