Mikrokozmosz – makrokozmosz
Mint sok más kultúrában, Kínában is különféle kozmológiák alakultak ki. Ezek legfontosabb közös tulajdonsága a természettel szimbiózisban létezı és alakuló emberi társadalom és állam. Az emberi közösség kódjaival, rítusaival, hierarchiájával ideális esetben az Ég tükörképe. Ugyanígy az Ég is bürokratikus rendszerekkel igazgatott adminisztratív rendszer, hasonló a kormányzati hivatalokhoz. A második egy rituális tér, melynek oltárai a kozmosznak és az őr rendszerének leképezıdései. Más szervezetek és terek, úgymint kertek, házak intézmények is a kozmikus rend kicsiny mintái. A kozmosz, az emberi lények, a társadalom, és a rituális tér mind megfeleltethetık egymásnak, mindegyikükben bekövetkezı változás hatással lehet a másikra. Ennek az elvnek a neve a rezonancia (ganying), ez köti össze a különféle elemeket és tart rendet a különféle kategóriákban. Ezért van az, hogy megfelelı minták alapján építesz házat, rituális teret stb. A rituálék ugyanezen minták és szertartások révén az emberek és istenek közötti eredeti köteléket állítják helyre, az ebben (is) részt vállaló szent emberek (shengren) és az igaz emberek (zhenren) az egész emberi közösségnek jót tesznek áldásos tevékenységükkel.
1
Ebben a korrelatív kozmológiában, melynek minden eleme megfeleltethetı egy másik rendszer hasonló funkciójú elemével, hasonlatosan a modern hálózatok domainjeit összekötı linkekkel, az emblémák, nevek, jelek, számok nagy jelentıségő, igazságot hordozó kapcsolattartó elemek. Az öt elem tana, az öt változó atlasza, tulajdonságok, jelenségek hálózatát írja le a legkülönfélébb változatban, de mindig egyféle korreláció alapján. A színek, bolygók, zenei jegyek stb mind az eredendı kozmikus rend (értsd változás) kis megfelelıi. Az öt belsı szerv (wuzang) ugyanígy megfelel az évszakoknak, égtájaknak és a biológiai, fizikai embert vonja be ebbe a hálózatba. Felettünk és alattunk a kitáguló makro és mikrokozmosz körénk épül, úgy tőnik, mi vagyunk a középpontjában. De a rendszer lényege, hogy mindenhonnan azonosnak látszik, a legkisebb elem és a legnagyobb elem szempontjából ugyanez látható. Az emberi lény univerzumhoz való adaptációjának taoista példája a szellem belélegzése, befogadása a qi magunkhoz vétele, a harmónia fenntartása érdekében. A tea fogyasztása ebben a rendszerben kitüntetett jelentıségő, mert a tea fogyasztása a qi direkt magunkhoz vétele egyesítve a qi egyéb életerıt és energiát felvevı funkcióival (légzés, testtartás).
Az emberi test önmagában is egy makrokozmosz, ami kisebb nagyobb isteneknek ad otthont. A legfontosabbak egyszerre vannak jelen az égben és testünkben, összekötve így a két birodalmat.
2
Az emberi test három fı területén (dantian) található a három fı tökéletesség (sanyuan), ami az eredeti, kezdeti prekozmikus lélegzet megfelelıje. A testben 24 fırendő test szellem, amit 8 fénysugár (bajing) formáz, az év 24 jieqi (energia gócának) felel meg és képviselik az emberi testben az eget, földet és az emberséget. Más képletekben több, mint 18.000 kis isten lakozik belsınkben, ha hozzáértı személy meditál ezekkel az istenekkel, akkor az ég ugyanennyi isten száll alá és egészíti ki ıket, lehetıvé téve a test felrepítését az egekbe. Wushang biyao (legfelsı titkos esszenciák) A különféle rituálék helyszíne, oltárok, barlangok templomok mind ugyanazt a léptéket és energiát hivatottak közvetíteni. Ezért ezek mérete a reprezentált istenek, azok száma mind összhangban van a kozmikus törvényekkel.
Az öt elem e tanítás folytán nemcsak világmagyarázat, de mindennapi létfenntartó, egészségmegóvó, orvosi és orvos diagnosztikai rendszer is, ismeretével képesek lehetünk befolyásolni sorsunkat. Az öt változó tana igen nagy szerepet kap az étkezés, a napi ritmus, az üzleti élet megszervezése, események rendezése és az öltözködés folyamán.
Természetesen vannak yang ételek és Yin ételek. A fontos itt is az egyensúly. Az étkezés során képviseltetni kell minden ízt, minden elemet, minden színt. Az elıszeretettel viselt és használt színek, ízek hiányt, az utálatot kiváltóak túlmőködést mutatnak. A tea egészen különleges helyet foglal el ezen a skálán. A földön álló, a földet hasznosító fa, ami nagy fém tartalmú és amit vízzel öntünk fel. (sok teának van fémmel kapcsolatos eredet legendája és elnevezése) A tea, mint a többi izgatószer, hideg természető, ezért keverték a Tang dinasztia idején forró elemeket képviselı növényekkel és főszerekkel (pl gyömbérrel, ginszenggel).
3
Nagy jelentısége van annak, hogy mihez vonzódunk és mit taszítunk el magunktól. A vonzás hiány és alulmőködés jele, a taszítás túlmőködés felé felborult egyensúlyt jelöl. A mai Kínában változatlanul orvosságnak tekintett teák (és itt most nem a fantasztikusan gazdag herbáriákról beszélünk) fogyasztását mindig a megfelelı hiányhoz, vagy túlmőködéshez kötik.
*
*
*
A tea történelem során betöltött funkcióit tárgyalva láthattuk, hogy a natív, a teával együttélı etnikai csoportok világrendjén kívül mindegyik elsıdleges teakultúra ebben az elızıekben ismertetett, a változás misztikus filozófiájára épülı rendszerben interpretálódott. Legnyilvánvalóbban éppen a cikk elején idézett LuYü, amúgy igen száraz és lényegretörı leírásában bukkan föl minduntalan a buddhista elemekkel tarkított taoista interpretáció. De a teát Japánban meghonosító Eisai traktátusát is, ami már címében is kifejezetten a tea élettani hatásával foglalkozik (kissá yôjôki: az egészség megırzése a teaivás által ) minden ízében áthatja az öt elem, az öt változó világrendje. A japán tea történelmének felidézése során már ismertettük az írás egy részét:
"...Elıször is: a máj a savakat kedveli, a tüdı a csípıs ízt, harmadjára a szív a keserőhöz vonzódik, míg a lép az édeset szereti. ötödjére pedig a vese a sós ízek megszállottja. Ezen túl: ez az öt szerv megfelel az öt elemnek (fa, fém, tőz, föld, és víz), valamint az öt égtájnak ( kelet, nyugat, dél, a centrum és észak)…”.
A már többször idézett Nanpo Roku tea tanításában többször kitér az öt elemre és a víz használatára. A tea készítésénél, mind a kínai, a koreai és a japán szertartásokban is víz az elsı elem, a vendéglátó elıször vizet győjt a teához, a vendég elsı aktusa, hogy használja ezt a vizet, kívül-belül megtisztálkodik vele, majd a teához is használja. Ezért vizes mindig mindkét teakultúrában a teaházhoz vezetı út, különösen pedig a roji, a japán teakunyhó girbe-gurba kövezett, állandóan vízzel locsolt ösvénye. "
Ez a víz arra való - mondja Rikyu – hogy a vendég levesse magáról a kinti világ porát." A Nampo Roku egy következı fejezetében ( Oboegaki) így folytatja: "Legyen a szertartás reggel, vagy akár éjjel, használj hozzá mindig hajnalban mert forrásvizet. Ez hozzátartozik a tea-ember, a vendéglátó alapvetı feladatához, jelzi figyelmességét, hogy annyi vizet győjtsön, ami reggeltıl éjszakáig elegendı. Csak azért, mert a szertartást este, vagy éjjel tartják, az nem jelenti azt, hogy délutáni vizet szabad használni hozzá. A napnak ebben a részében alkonytól éjfélig a yin uralkodik, a víz szelleme leülepszik és mérgek jelennek meg. A hajnali víz a yang ébredése, amikor eredeti szelleme megfogható, „ez a forrás virága”. Az ilyen víz életbevágóan fontos a teához és nagy odafigyelést és szakértelmet kíván a teával foglalatoskodótól. Az öt változó, az öt elem rendszerében a nap ugyanolyan szakaszokra tagolható, mint az év, ezért a vizet igen korán, ha lehet leginkább a tigris óráiban (hajnal 3 és 5 között) érdemes a forrásból győjteni. A tigris (ugyanúgy, mint az
4
év elsı hónapjaiban) mozgást jelent, ez a fa elem kezdeti fázisa. (Más összefüggésben a tőz elem elsı fázisát is jelentheti), így a tigris óráiban győjtött víz nem más, mint a yang szellem által létrehozott és uralt víz, a teához pedig erre van szükség. A víz az 1-es számhoz tartozó elemként a legkényesebb, az elsı elem, ami elsı elemként jön létre az Univerzumben és a lét elsı, legfontosabb eleme. Ebben az összefüggésben a megtisztuláshoz és teához vett víz a legelsı elem, amit a vendéglátó, mint közvetítı, „médium” a gondjaiba vesz és belıle életet adó italt készít.
Az öt elem rendszere a koreai szertartásokban és a gong fu chában is tetten érhetı . Három lábon áll az Univerzumot modellezve a kínai tőzhely és hamutartó is, de háromlábúak az innen a gong fu cha teaszellemek is, vízisárkány, vízibivaly, vagy oroszlánformát ölthetnek, tele fémre, mint katalizátorra, életerıre é prosperitásra utaló jegyekkel és szimbólumokkal. A koreai szertartás elsı fél órája másból sem áll, mint a víz kezelésébıl, körbehordozásából, a helység vízzel való „megszentelésbıl”. Mindez tőnhetne egyszerő logikának, vagy véletlen egybeesésnek, esetleg belemagyarázásnak egészen addig, amíg a teakészítéshez használt tárgyakon máig ható érvénnyel fel nem fedezzük a Ji King öt elemére vonatkozó számtalan utalást. A tea Ji Kinggel kapcsolatos szimbólumrendszerében különösen két színpad a meghatározó és szembetőnı, mindkettı a chanoyuhoz, a japán szertartáshoz kapcsolódik. A ro tőzhely elıkészítésekor a teamester fáradságos feladata a tőz megágyazása, a hamu elıkészítése. errıl a hamuágyról itt szóltunk részletesebben. Az elkészült hamuba a vendéglátó egy külön eszközzel, az öntöttvasból készült pálcikával jeleket rajzol. A jelek a víz trigrammját elevenítik meg. Az elkészült föld (hamu) ágyon a belsı elrendezése szerint a tőz ellentétes szellemével a víz jelének bekarcolásával védik meggyújtandó tőz szellemét. A másik még nyilvánvalóbb példa a japán teaház architektúrájának és berendezésének fejlıdése. A Takeno Joo által megteremtett szimbólumrendszerben a 4 és fél tatami (yoyohan) nagyságú teakunyhó a yin és yang , az öt változó elem rendszerét modellezi. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a teaház térszervezésében a teljes univerzum megjelenik. Ennek fıbb elemei a következık: Minden teaház délre néz, onnan kapja a fényt az egyetlen falon elhelyezkedı ablakán át. (Egy másik ablak a tetın a holdfényt vezeti be az esti teaházba) A teaház építészeti szimbolikájában a Ji King öt elem rendszere és a kilenc asztológiai szféra elemei keverednek (az alábbi ábrán számokkal jelzett terek) A Kyûsei (szó szerint 9 csillag) a következı elemeket tartalmazza:
-
ippaku, vagy egy fehér, ami a vizes csillagnak, a Merkúrnak felel meg.
jikoku, avagy két fekete, ez a Föld csillag, azaz a Szaturnusz a délnyugati égbolton; -
sanpeki, vagyis három kék, a fa csillag, a Jupiter, keleten.
-
shiroku; négy zöld, a Jupiter délnyugaton,
-
goō, tehát öt sárga, ami a Szaturnusz, középen
5
-
roppaku; hat fehér – a fém csillag, a Vénusz, keleten.
-
shichiseki, hét vörös, a Vénusz, Nyugaton
-
happaku, nyolc fehér, a Szaturnusz északkeleten,
-
kyûshi, kilenc bíbor, a tüzes csillag, a Mars délen.
A teaházban kilenc derékszögő sarok található, és mind a kilencet megfeleltették a Ji King nyolc trigrammjának, plussz a központban álló föld elemnek, a doyonak, illetve egy másik rendszerhez is alkalmazkodva a kilenc legfontosabb csillagállásnak. A kilenc térköznek külön funkciói vannak a teaszertartásban:
- A Kun a Föld az alapja minden mozgásunknak. Innen indul és itt végzıdik minden szertartás. - A Li a tőz jegyében világító sarok az a hely, ahonnan a teaház a fényt kapja, Délrıl, és e fölött helyezkedik el az az ablak is, ami a szeptemberi napéjegyenlıség idején a csészébe irányítja a fényt.
6
- Sun a szél, ami mindenen áthatol, itt nyílik minden zen helység bejárata, itt lépnek be a vendégek. - A mennydörgés tere az a hely, ahol szokásosan a második vendég foglal helyet. İ a tapsztalatlan, a kezdı tea ember, aki ellesi az elıtte ügyködı elsı vendégtıl az alapvetı mozdulatokat és megvilágosodik. - Gen, a hegy, a nyugalom, a szilárdság, az elsı, a legtapasztaltabb vendég helye. - Kan a víz, ami északról jön, hideget hoz és veszélyt jelent. A szertartás alatt itt senki sem ül, helyét a tokonoma természetbıl kiragadott fa oszlopa foglalja el és védi a látogatókat. - Végül Dui a tenger, jele az ég tökéletes tükörképe, a derő, nyugalom színtere, itt foglal helyet a teamester. Kien az ég, a teaeszközök és a tea helye. A tengeren helyet foglaló teamester itt, az égben készíti a teát a vendégek számára és nyújtja át azt a nekik a doyo földben honos középpontján át.
A Ji King rendszere biztosan túlságosan misztikus és játláthatatlanul spekulatív ahhoz, hogy mindennapi tevékenységünk, vagy a tudomány szigorúságával megközelítendı témák leírásához használjuk. Ennek ellenére keleten más rendszerekkel együtt fontos szerepet kap az élet legkülönbözıbb területein, az építészettıl az olimpia megnyitó ünnepségéig. Egy biztos, sem nyugaton, sem keleten nem létezik teaivás, teamővelés úgy, hogy ne váljunk magunk is ennek az évezredes hagyománynak a részévé.
Eisai tézisének utolsó mondatával búcsúzunk a tea spirituális terétıl: „IGYÁL egy csomó teát, mert teljes egészében helyreállítja az energiádat, és szellemedet!”
7
