MIKROÖKONÓMIA FARKASNÉ DR. FEKETE MÁRIA. Egyetemi docens, SZIE, GTK, Közgazdaságtani Intézet

MIKROÖKONÓMIA FARKASNÉ DR. FEKETE MÁRIA Egyetemi docens, SZIE, GTK, Közgazdaságtani Intézet

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

1

Bevezetés • •

•

•

Üdvözöljük a Mikroökonómia tanulmányainak kezdetén. A közgazdaságtan, így aminek része a mikroökonómia is, az erőforrások legjobb hasznosításának „tudománya”. Közgazdaságtani tanulmányai sorá a gyakorlatban is alkalmazhatja ezt az alapelvet, ha felteszi magának a kérdést: Hogyan tudom maximálisan hasznosítani a tanulásba fektetett időt Különösen fontos és nehéz kérdés ez azoknak, akik levelező tagozaton, vagy távoktatási formában tanulnak, és így a feladatok nagyobb részét taná segítség nélkül kell megoldaniuk. Elsősorban nekik kívánunk segítséget nyújtani a tankönyvünkben alkalmazott speciális módszerrel. Célunk, hogy a szokásos elméleti ismeretek átadásán túl, azok elmélyítésé és gyakorlati hasznosíthatóságuk felismerését is segítsük. Az elméleti részeket ezért feladatokkal, és a gyakorlati felhasználás eredményire szóló információkkal szakítjuk meg. Minden fejezet bevezetéseként áttekintést kap a kulcskérdésekről, amelyekkel a tananyagrész foglalkozik. Meghatározzuk azokat követelményeket is, amelyeket az adott rész megtanulása után Önnek teljesítenie kell. Az „...Ön képes lesz...” felsorolások olyan elvárásokat tükröznek, amelyeket önmagába folyamatosan lemérhet, illetve amelyeket magától számon kérhet. 2 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A közgazdaságtan

a gazdálkodás tudománya A gazdálkodás szükségessége és folyamata: termelési tényezők INPUTOK

Korlátozott mennyiségek

TERMELÉS

Korlátozott mennyiségek

Végtelenek

SZÜKSÉGLETEK

OUTPUTOK

szolgáltatások és termékek

SZŰKÖSSÉG

GAZDÁLKODÁS

MIT ? HOGYAN? KINEK?

3 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A közgazdaságtan tárgya az egyének és/vagy a társadalom választásainak/döntéseinek tanulmányozása, •

MIT TERMELJENEK? Milyen javakat és szolgáltatásokat állítsanak elő?

•

HOGYAN TERMELJENEK? Hogyan használják fel a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat (technológia és erőforrás allokáció)?

•

KINEK TERMELJENEK? Az előállított termékeket hogyan osszák el a személyek és társadalmi csoportok között ( jövedelemelosztás)?


A gazdasági koordináció fogalma és típusai Hogyan kapunk választ a közgazdaságtan “Mit?” “Hogyan?” és “Kinek?” alapkérdéseire. Gazdaságkoordinációs formák: • etikai koordináció, • agresszív koordináció, • piaci koordináció, • bürokratikus koordináció • vegyes 5 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A termelési lehetőségek határgörbéje Gépek E Az adott technológiai

ismeretek mellett elérhetetlen

100

B

85

C

80

D

35

A termelési tényezők teljes kihasználásával elérhető kombinációk

Kihasználatlan erőforrások

0

250

500

600

800

Élelmiszer


Pozitív és normatív közgazdaságtan

Miért vitatkoznak a közgazdászok?


• A közgazdaságtan módszere • A modellek lényege



A mikroökonómia •

az egyes gazdasági szereplők viselkedésének vizsgálata

•

vizsgálatának színtere a piac

Termékpiac P

s d Q

Háztartás

Állam P1

Vállalat

s d

Q

Termelési tényező piac


A piacformák A piacok jellege jelentősen befolyásolja a piaci szereplők viselkedését!

A piacformák jellemzőinek összefoglalása: Monopolisztikus verseny sok

Oligopol piac

Monopólium

Szereplők száma

Kompetitív piac sok

eladó kevés, vevő sok

Hatás az árra

árelfogadók

van

Ki-és belépés

könnyű

nem könnyű

árképző, vezető, v. követő nehéz

egy eladó, sok vevő (kivéve monopszónia) ármeghatározó

Információ áramlás Termék jellege

szabad homogén

korlátozott differenciált

korlátozott homogén

szinte lehetetlen nincs homogén



A KERESLET Javak meghatározott mennyisége iránti vásárlási szándék Függvényszerű kapcsolat

A teljes keresleti függvény: A vizsgált jószág keresletét befolyásoló összes tényező és a jószágból keresett mennyiség függvényszerű kapcsolata.

Dx = f(T, Px, Py, Pz I, E,…n ) Befolyásoló tényezők: •a fogyasztók szokásai, ízlése (taste - T), • jövedelmük nagysága (income - I), •a termék ára (Px), •más az adott termékkel valamilyen kapcsolatban lévő termékek ára (esetünkben Py és Pz), •a fogyasztók várakozásai (expectation - E) •és más itt nem nevesített tényezők (n). 13 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Parciális keresleti függvény • A mikroökonómiai piac elemzése során egyszerre csak egy tényező változásának hatását vizsgáljuk, ehhez feltételezzük, hogy az egyéb befolyásoló tényezők változatlanok. Ez a ceteris paribus elve. • Keresleti függvény az ár és a keresett mennyiség függvényszerű kapcsolata


A lineáris keresleti függvény (Inverz)

Qd=a-bP Inverz: a −Q a 1 P= = − Q b b b Ár (P) [Ft/db] 200 180 160 140 120 100 80 60

P Árváltozás

Keresett mennyiség [db/hét] 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000

200

Csokoládé keresleti görbéje

180 160 140 120 100 80

Keresett mennyiség változása

60 0

1

2

3

4

5

6

7

8Q


A keresleti függvény változása Pl: Jövedelemváltozás P

200

Új keresleti görbe

180 160 Ár (P) [Ft/db] 200 180 160 140 120 100 80 60

Keresett mennyiség [db/hét] Régi Új 1000 2000 2000 3000 3000 4000 4000 5000 5000 6000 6000 7000 7000 8000 8000 9000

140 120 100

Régi keresleti görbe

80 60 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Q


Tipikus keresleti függvény d

Elméleti modell m=

ΔP ΔQ

ΔP ΔQ

d Q (keresett mennyiség) 260 50

240

51 52 53

220

55 54

200

Gyakorlat: A csirkehús fogyasztása az Egyesült Államokban 1950-1990

Ár (cent/lb)

P (ár)

180

56 57

160

58 59

140

60 61

120 100

65 66 69

62 63

73

75 64 67 74 76 68 70 71 72 77

80 60

78 79 80 81

82

0

10

20

30

40

M ennyiség (lb)

50

86 84 85 83

88 88

70

89 90

70


A kereslet rugalmassága A keresett mennyiség százalékos változása/ a keresletet meghatározó valamely tényező százalékos változása Mérése: A kereslet: árrugalmassága (saját) jövedelemrugalmassága kereszt árrugalmassága. 18 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A kereslet árrugalmassága

ΔQ% ε= ΔP%

‫ﺍ‬ε‫ >ﺍ‬1 rugalmas kereslet ‫ا‬ε‫ <ا‬1 rugalmatlan kereslet

Egy százalékos árváltozás hány százalékos változást okoz a keresett mennyiségben (Központi formula, ívrugalmasság )

ε=

(Q2 - Q1) / [(Q2 + Q1) / 2] (P2 - P1) / [(P2 + P1) / 2]


A kereslet kereszt-árrugalmassága ΔQ X E X ,Y =

ΔPY

QX PY

Megmutatja, hány százalékkal változik egy jószág keresett mennyisége egy másik jószág árának egy százalékos változása hatására. EX,Y > 0

EX,Y < 0

EX,Y = 0

helyettesítő termék

kiegészítő termék

semleges termék


A kereslet jövedelemrugalmassága ΔQ% εi = ΔI % Egy százalékos jövedelemváltozás hány százalékos változást okoz a keresett mennyiségben Központi formula = ( ívrugalmasság )

(Q2 - Q1) / [(Q2 + Q1) / 2] (I2 - I1) /

[(I2 + I1) / 2]


A keresleti függvény és az árrugalmasság

P

P

d

d 0

0

Q (db)

(a) Rugalmas

Q (db)

(b) Rugalmatlan

fig Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Árbevétel és a rugalmasság összefüggése 1. Δ TR =

(P 0

− Δ P )⋅ Δ Q − Q

0

⋅ΔP

Δ TR = P 0 ⋅ Δ Q − Δ P ⋅ Δ Q − Q

0

⋅ΔP

Δ → 0 ⇒ Δ ⋅Δ → 0 marad : Δ TR = P 0 ⋅ Δ Q − Q 0 ⋅ Δ P

ε>I1I

P

P0 P0-ΔP

-

Δ TR ΔQ

=

Δ TR ΔQ

⎛ = P 0 − ⎜⎜ Q ⎝

Δ TR ΔQ

⎛ ΔP Q0 = P 0 ⋅ ⎜⎜ 1 − ⋅ ⋅ Q P0 Δ ⎝

Δ TR ΔQ

⎛ 1 ⎞⎟ = P 0 ⋅ ⎜⎜ 1 − ε ⎟⎠ ⎝

(MR ) =

P0 − Q 0

⋅

0

⋅

ΔP ΔQ

⎞ ⎛ ΔP Q0 P ⎞ ΔP ⋅ ⋅ P 0 ⎟⎟ ⋅ 0 ⎟⎟ = P 0 − ⎜⎜ ⋅ P0 Δ Q P0 ⎠ ⎠ ⎝ ΔQ ⎞ ⎟⎟ ⎠

+ ε
Q0+ΔQ

Q


Árbevétel és a rugalmasság összefüggése 2.

Δ TR = P0 MR = ΔQ

⎛ ⎞ 1 ⎟ ⋅ ⎜⎜ 1 − ⎟ ε ⎝ ⎠

Ha |ε|<1 → ha P↑ → MR<0 → TR ↑ Ha |ε|=1 → ha P↑ → MR=0 → TR nem változik Ha |ε|>1 → ha P↑ → MR<0 → TR ↓ 24 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

AZ ÁRBEVÉTEL ÉS A KERESLET ÁRRUGALMASSÁGÁNAK KAPCSOLATA

P

A

B

|ε|> 1 Piaci kereslet = átlagbevétel

C M

|ε

|<1

D G

E

F Q (Eladott mennyiség)

határbevétel

H R (Árbevétel)

m

Összbevétel

Q (Eladott mennyiség)


A piaci és az egyéni keresleti függvény Q ( p x , p y , I1 , I 2, .....I n ) = ∑ qi ( p x , p y , I i ) n

i =1

px

px

pREZmax)

px pREZ(R)

pREZ(p)

dRozi qr

Közgazdász ROZI egyéni keresleti függvénye

D=dr+dp

dPál qP

Közgazdász Pál egyéni keresleti függvénye

Piaci keresleti függvény

Q


Kínálati függvény P [Ft/db] Az ábrán látható kínálati függvény: Q=-1000+50P, meredeksége pozitív: m=50 Ár (P) [Ft/db] 200 180 160 140 120 100 80 60

Keresett mennyiség [db/hét] 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000

200 180

Inverz kínálati függvény Csokoládé kínálati görbéje

160 140 120 100 80 60 0

Kínált mennyiség változása

1

2

3

4

5

6

7

8

9Q

[1000db/hét]


Piaci egyensúly: Marshall kereszt P [Ft/db] 200 180 Ár (P) [Ft/db] 200 180 160 140 120 100 80 60

Mennyiség [db/hét] Keresett 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000

Hiány/ többlet

Nyomás az áron

Kínált le 9000 többlet le 8000 többlet le 7000 többlet le 6000 többlet 5000 egyensúly nincs fel 4000 hiány 3000 hiány fel 2000 hiány fel

Túlkínálat ha az ár 200 Ft

Qd

Qs

160

kínálati görbe

140 120

E

Egyensúlyi ár (Pe)

Egyensúlyi pont keresleti görbe

100 80

Hiány ha az ár 80 Ft

60 0

1

2

3

4

Egyensúlyi mennyiség (Qe)

5

6

7

8

9 Q

[1000db/hét]


ALFRED MARSHALL (1842-1924) A teológiai tanulmányok után matematikusként szerzett MSC fokozatot Cambridge-ben. Itt kezdett el közgazdaságtannal foglalkozni. 1885-től nyugdíjba vonulásáig a Politikai Gazdaságtan Tanszék vezetője Cambridge-ben. Fő műve a Közgazdaságtan alapelvei (Principles of Economics). Ebben a művében sok olyan elemzési módszerrel és fogalommal találkozunk, amelyek a mikroökonómiai elemzéseknek ma is az alapját képezik: kereslet, kínálat, piaci egyensúly, rugalmasság, rövid és hosszú táv. Művét a neoklasszikus iskola bibliájának is nevezik. „A Közgazdasági Tanszékek felét Angliában az ő tanítványai foglalják el, és részesedésük a közgazdasági gondolkodásban még ennél is nagyobb.” (Keynes 1924)


A piaci egyensúly változása 1. Jövedelemnövekedéskeresleti függvény elmozdulása Új egyensúly P

S e2

P2

e1

P

1

D2 D 0

Q1

Q2

Q


A piaci egyensúly változása 2. KöltségnövekedésKínálati függvény elmozdulása Új egyensúly P

S2 S1 e2

P2

e1

P

1

D 0

Q2

Q1

Q


Fogyasztói magatartás A fogyasztás célja: a fogyasztás során szerzett hasznosság maximalizálása Hasznosság: Utility, U 1. A termék hasznos tulajdonsága 2. A fogyasztás révén nyert élvezet, elégedettség MéréseHasznosság elméletek Kardinális elmélet: a hasznosság tőszámokkal mérhető Ordinális elmélet: Preferenciarendezés-fogyasztói kosarak sorba rendezése 32 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Kardinális hasznosságelmélet Közgazdász Pál hasznosság függvényei

TU

(b) Csökkeno határhaszon (MU) (a) Az összhaszon (TU) növekedése amelyet a sörfogyasztás egy pótlólagos korsó sör növekedése révén kapunk. MU elfogyasztása révén.

Korsó sör

ΔTU MU = Δq

Korsó sör

A hasznosság szubjektív! 33 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A összhaszon(TU) és a határhaszon (MU) Közgazdász Rozi csokoládé fogyasztásának összhaszon és határhaszon függvénye Elfogyasztott Összhaszon (TU) Határhaszon jószágegység (MU=ΔTU/ΔQ) (Q) 1 80 80 2 130 130 - 80=50 3 160 160-130=30 4 180 180-160=20 5 190 190-180=10 6 195 195-190= 5 7 197 197-195= 2

ΔTU MU = ΔQ •TU

•MU

•200

•d

•160

•f

•TU

•200 •160

•c

•120 •80

•e

•b

•120 •80

•a

•40

•40

•0 •1

•2

•3

•4

•5

•6

•Q

•a

•b

•c

•0 •1

•2

•e

•d •3

•4

•f •MU •5

•6

•Q

Gossen I. törvénye: A csökkenő határhaszon törvénye 34 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Egyéni keresleti görbe és a fogyasztói többlet a kardinális hasznosság elmélet alapján P (Ft)

MU

200

Egyéni keresleti görbe

80

160

Fogyasztói többlet

60

120

40

80

20

40

0

0

Határhaszon függvény

100

1

2

3

4

5

6 Q

MC=MB

1

2

3

4

5

6


Fogyasztói magatartás 2. Ordinális hasznosság elmélet

Optimális választás: Közömbösségi görbe és Költségvetési egyenes segítségével fig Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Ordinális hasznosságelmélet • A fogyasztó döntését befolyásolják: • a fogyasztó ízlése ( közömbösségi görbe) • a fogyasztó jövedelme (I-income) és a • a termékek ára (Px ésP y) 37 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez


A preferencia rendezés axiómái: Teljesség Reflexivitás Tranzitivitás Dominancia

fig Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéh

Közömbös jószágkosarak Jószágkosár

Hamburger

a b c d e f g

30 24 20 14 10 8 6

Sör 6 7 8 10 13 15 20

Minden fogyasztói kosár azonos hasznosságot képvisel → ugyanolyan jók→ egymással közömbös viszonyban vannak : a≥b és b ≥a 40 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A közömbösségi görbe 2. hamburger

a

30

Jószágkosár

Hamburger

a b c d e f g

30 24 20 14 10 8 6

28 26 24 22 20 18 16 14

e

12

Sör 6 7 8 10 13 15 20

10 8

g

6 4 2 0 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

22

sör


A helyettesítési határráta (MRS) a

Hamburger, Y termék

ΔY

ΔY MRS = ΔX

b

ΔX

MRS =

MU MU

x

y

Sör, X termék 42 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A közömbösségi térkép Hamburger

30

Az origótól távolodva a hasznosság no!

20

10

U2

U10

0 0

10 Sör

U1

20


Fogyasztói magatartás 2. Ordinális hasznosság elmélet

Költségvetési korlát - költségvetési egyenes • A fogyasztó döntését befolyásolják: • a fogyasztó ízlése ( közömbösségi görbe) • a fogyasztó jövedelme (I-income) és a • a termékek ára (Px és P y) • → reáljövedelem Feltétel: I= 30€ ; Phamburger=1 €;

Psör=2€

Költségvetési egyenes: I= Phamburger ·Qhamburger+ Psör ·Qsör HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

44

A költségvetési egyenes 2. 30

Y termék

Az adott jövedelem és árarányok mellett elérhetetlen jószágkosarak halmaza

Elérhető

Megvásárolható jószágkosarak jószágkosarak halmaza halmaza

O X termék HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

15 45

A költségvetési egyenes 30

a

Hamburger, Y

Sör X

30 20 10 0

0 5 10 15

b

20

Hamburger Fogyasztói Y kosár

c

10

a b c d

Feltétel: PX = 2€ PY = £1€ I=30€

Meredeksége: - Px / PY

d

0 0

5

10 Sör, X

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

15

20 46

A jövedelemváltozás hatása a költségvetési egyenesre 40

Hamburger, Y

Feltétel: 30

PX = 2€ PY = 1€ I = 40€

20

I = 40€ 10

I = 30€

0 0

5

10

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

15

Sör, X

20

47

Az árváltozás hatása 30

hamburger, Y

F e lté te l: P X = 1 € , x te rm é k á r a fe lé re c s ö k k e n t PY =1€ I =30€

20

A k ö lts é g v e té s i e g y e n e s m e g v á lto z o tt! ELFO R D U LT! M e re d e k s é g e v á lto z o tt!

10

I2

I1 b

c

0 0

5

10

15 S ö r, X

20

25

30


Az optimális választás:

Y termék

a

MU x Px = MU y Py B

Y1

U3 U2

c O

U1 X1

X te rm ék

A határhasznok aránya megegyezik az árak arányával! A költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe meredeksége egyenlő.


Az ár-fogyasztás görbe szerkesztése 1. Az árváltozás hatása az optimális választásra

Y termék

Q [db/hó]

A

U1 C U3

B

U2

X termék 50 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Az ár-fogyasztás görbe

Y termék

Q [db/hó]

A

Ár-fogyasztás görbe (PCC) U1 C U3

B

U2

X termék 51 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A jövedelemváltozás hatása az optimális választásra

Y termék mennyisége

Qy [db/hét] I4

Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC)

I3

I2

U4 U3

I1

U2

U1 Qx1

Qx2

Qx3

Qx

Qx4 X termék mennyisége

[db/hét]


Y termék mennyisége

Az Engel görbe I4

Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC)

I3 E4 I2

E3

U4

E2 I1

U3

E1

U2

U1 Qx1

Qx2

Qx3

Qx4

X termék mennyisége

I4

jövedelem

I3

Engel görbe

I2 I1

Qx1

Qx2

Qx3

Qx4

X termék mennyisége 53 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Ár-fogyasztás görbe és az egyéni keresleti görbe

Hamburger, Y

Az egyéni keresleti görbe származtatása

Ár-fogyasztás görbe, PCC

b

a

I1

I3

I2

U1

U U2 3

U4

I4

Sör, X

Sör ára, P

P1

A

B

P2 P3 P4

d Q1 Q2

Egyéni keresleti görbe Sör, X


Az árváltozás hatásának felbontása Az árváltozás helyettesítési és jövedelem hatása A reáljövedelem értelmezése: Hicks: • a reáljövedelem akkor nem változik, ha a fogyasztó hasznossága változatlan marad ( ugyanazon közömbösségi görbén lévő kosarat képes megvásárolni )

Slutsky: • a reáljövedelem akkor nem változik, ha a fogyasztói ugyanazt a kosarat képes megvásárolni


Az árváltozás hatásának felbontása Normál termék

Y termék

I/Py Y1

A

B

Y2

U2

C U1 O

X1

Helyettesítési hatás

X* Teljes hatás

X2

I/P*x Jövedelem hatás

X termék



TERMÉKPIAC Cél: profit maximalizálása KÍNÁLAT

Cél: összhaszon maximalizálása KERESLET

PIAC

HÁZTARTÁSOK

KÍNÁLAT Cél: jövedelem maximalizálása

VÁLLALATOK

KERESLET Cél: költség minimalizálás

TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA 58 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A kínálatról tanultak összefoglalása A kínálati függvény megmutatja, hogy a termelők különböző árak P (ár) mellett milyen mennyiségeket kínálnak. Valamely áru piaci kínálata a termelők egyéni kínálatának összessége.

Vállalatok, vállalkozások magatartása Befolyásoló tényezők: • Piacszerkezet, piacforma • Mikroökonómiai idő

s

ΔP s

ΔP m = ΔQ

ΔQ

Q (kínált mennyiség) A kínálat rugalmassága:

ΔQ / Q εs = 59 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Δ P / P Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Piacszerkezet, piacforma • A piacszerkezetet meghatározó tényezők: szereplők száma, a piacra lépés feltételei, a szereplők befolyása az árra, a termék jellege, az információhoz jutás lehetőségei.

• A piacformák:

tökéletes verseny, abszolút monopólium, olipolpiac, monopolisztikus verseny.

• A piaci erő és mérése: a vállalatnak az a képessége, hogy befolyásolni tudja az árakat. Koncentrációs ráta: legnagyobb cégek százalékos részesedése, Herfindahl index: a piaci részarányok négyzetének összege, Lerner index: 1 L = − εd • Állami

szabályozás 60 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A termelés Technikai folyamat: INPUTOK:

Termelési függvény

TERMELÉS

Munka (L)

Q

Toke (K)

Q=f (L,K) a ráfordítások és termelés mennyisége közötti összefüggés

Gazdasági folyamat: Termelési tényezok ára PL ,PK ,

Költség függvények Ráfordítások pénzben kifejezet értéke és a termelés közötti kapcsolat

KÖLTSÉG

C


A mikroökonómiai ido Hogyan képes a vállalat reagálni a piaci változásokra? PIACI TÁV: csak az árakat tudja változtatni RÖVID TÁV: Legalább egy input fix (K), a többi változik (L) HOSSZÚ TÁV : Minden input változik

Rövid távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Rövid távú költségek:

Hosszú távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Minden input változik!

Fix költség: a toke költsége, FC Változó költség: a munka költsége, VC Összes költség: FC+VC

Hosszú távú költségfüggvény: Az összes költség változó


A rövid távú termelési függvény (Parciális termelési függvény) Feltétel: a tőke mennyisége változatlan a munka mennyiségét növeljük Hogyan változik a termelés a munka mennyiségének változásával?


A rövid távú termelési függvények (Parciális termelési függvények) Termelési függvény Q, TP

. 150

. .

100

∆L

∆ TP

.

A munka határterméke: MPL = ∆ TP/ ∆L

. .

2

3

L


A A munka munka átlagterméke átlagterméke

TP APL = L A munka határterméke

ΔTP MPL = ΔL HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

65

Az össztermék (TP) és a munka határtermékének (MPL) függvénye

•50

L 0 1 2 3 4 5 6 7 8

TP, MPL

•40 •30 •20

TP 0 3 10 24 35 40 42 42 40

MPL 3 7 14 11 5 2 0 -2

•10 •0 •0 •-10

•1

•2

•3

•4

•5

•6

•7

•8

L


Az össztermék és munka átlagtermék és a munka határtermék függvénye 50

L 0 1 2 3 4 5 6 7 8

TP, APL, MPL

40 30 20 10

TP 0 3 10 24 35 40 42 42 40

APL MPL 3 3 2 7 8 14 8.75 11 8 5 7 2 6 0 5 -2

0 0 -10

1

2

3

4

5

6

7

8

L, munka mennyisége 67 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A csökkenő hozadék törvénye Ha egyre több munkát vonunk be, a tőke azonos szintje mellett, elérünk egy olyan mennyiséget, amely után a pótlólagos munkamennyiség már egyre kisebb termelésnövekedést eredményez. A munka határterméke csökkenő! A munka határterméke a termelési függvény első deriváltja! A termelés ott a maximális, ahol a munka határterméke nulla. 68 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A hozadéki szférák elhatárolása 50 40 30

Csökkenő hozadék MPL csökken

Növekvő hozadék MPL nő

20

Negatív hozadék, MPL negatív

10 0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

-10 69 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A hosszú távú termelési függvény

A termelés

Technikai folyamat: INPUTOK:


Munka (L)

TERMELÉS

Q

Tőke (K)


Hosszú távon minden input változó! 70 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A hosszú távú termelési függvény Q Termelési függvény (hegy) C A

K

Q0

D

Q1

B

L

A hegy belseje üres, a termelési függvény csak a hatékony pontokat tartalmazza. A hegyet vízszintesen elmetszve azt kapjuk, hogy egy bizonyos termelési mennyiséget milyen input kombinációval tudunk előállítani. 71 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Az egyenlőtermék görbe, isoquant származtatása

Termelési függvény (hegy)

Q

C

D Q1

A

B

Q0

K

L

K

0

Az egyenlő termékgörbe azon tőke és munka kombinációkat mutatja, amellyel egy adott termékmennyiség előállítható

Növekvő kibocsátás

Q1 Q0 0

L

72 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez O f

Az isoquant térkép Tőke mennyisége

K

Q3=1000 Q2=800 Q1=600 L

Munka mennyisége 73 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Skálahozadék értelmezése (Az optimális üzemméret kérdése)

A Returns to ) azt A skálahozadék skálahozadék ((Returns to scale scale) azt mutatja, mutatja, hogy hogy hogyan hogyan változik változik aa termelés, termelés, ha ha aa termelési termelési tényezőket tényezőket arányosan arányosan növeljük. növeljük. Például: Például: aa tőkét tőkét és és aa munkát munkát is is kétszeresére kétszeresére Lehetőségek: Lehetőségek: llandó sk álahozadék •• aatermelés termelésis iskétszeresére kétszeresére nő nő→ → áállandó skálahozadék övekvő ••aa termel és ttöbb öbb mint étszeresére nnő ő→ → nnövekvő termelés mintkkétszeresére sk álahozadék skálahozadék ••aa termel és kkétszeresénél étszeresénél kisebb értékben nnő ő→ →csökkenő csökkenő termelés kisebbm mértékben skálahozadék skálahozadék


Csökkenő skálahozadék 1 egység munka növekménye csak 100 többlet termelést eredményez a korábbi 200-zal szemben 4

c

Tőke (K)

3

R 500

b

2

400

a

1

300 200

0 0

1

2

3

Munka (L) 75 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A technikai helyettesítés határrátája, MRTS

MRTS = ΔK / ΔL, az isoquant mentén a termelés mennyisége nem változik

ΔQ = 0 ΔQ = MPL ˙ΔL + MPK ˙ΔK − MPL ˙ΔL = MPK ˙ΔK MPL ΔK = MPK ΔL


A technikai helyettesítés határrátája, MRTS Tőke mennyisége

K

MPL ΔK = MPK ΔL

3

1

Q1=600 1

3

L

Munka mennyisége 77 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Az egyenlőköltség-görbe, az isocost egyenes K

30

TC = 300 000 € PK = 20 000 € PL = 10 000 €

25

a: TC/ PK =15 b: ˙K=10 L=10

20

TC=300 000

Az isocost egyenes meredeksége:

a

15

b

10

P P

−

5

L K

TC = 300 000 0 0

5

10

15

20

25

30

35

40

L


Az egyenlőköltség-görbe, az isocost egyenes K

30

TC = 400 000 € PK = 20 000 € PL = 10 000 €

25

a: TC/ PK =20 b: ˙K=10 L=20

a

20

TC=400 000

Az isocost egyenes meredeksége: P L − b P K

15

10

TC = 400 000

TC=300 000

5

0 0

5

10

15

20

25

30

35

40

L


Optimális választás:

M PL PL = M PK PK

az a technológia, amellyel Q1 mennyiséget a legkisebb költséggel lehet előállítani 35 30

(Tőke, K)

25 20 15

TC = 400 000 10 5

Q1

0 0

10

20

30

(Munka, L)

40

50


A vállalat növekedési útja Hosszú távon minden termelési tényező változik Feltétel: A tényezők áraránya változatlan

Növekedési út

K

TC = 60 000 TC = 20 000

TC = 40 000

Q’”=300

Q”=200 Q’=100

O L 81 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Az árarányok változásának hatása az optimális választásra A bérnövekedés hatása változatlan összköltség esetén

35 30

PK = 20 000 PL = 10 000 = 20 000

25 20

K 15

TC = 400 000

A’

11

10

A

8 5

Q1

0 0

9 10

20

24 L

30

40

50


A vállalatok költségei

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

83

A termelés Technikai folyamat: INPUTOK:


TERMELÉS

Munka (L)

Q

Toke (K)


Gazdasági folyamat: Termelési tényezok ára PL ,PK ,

Költség függvények Ráfordítások pénzben kifejezet értéke és a termelés közötti kapcsolat

KÖLTSÉG

C


A vállalat költségei A költségek csoportosítása: Termelési költségek Tranzakciós költségek

Termelési költségek: Számviteli költség: folyóköltség+ amortizáció Gazdasági költség: számviteli költség +alternatív költség Explicit és implicit költségek Rövid távú és hosszú távú költségek 85 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A mikroökonómiai ido Hogyan képes a vállalat reagálni a piaci változásokra? PIACI TÁV: csak az árakat tudja változtatni RÖVID TÁV: Legalább egy input fix (K), a többi változik (L) HOSSZÚ TÁV : Minden input változik

Rövid távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Rövid távú költségek:

Hosszú távú termelési függvény: Q=f ( K, L ) Minden input változik!

Fix költség: a toke költsége, FC Változó költség: a munka költsége, VC Összes költség: FC+VC

Hosszú távú költségfüggvény: Az összes költség változó


A vállalat termelési költségei A költségfüggvény a termelési függvény pénzügyi vetülete

Rövid táv: Összes költség = Fix költség + változó költség

TC

=

FC

+

VC

TC= a tőke költsége +a munka költsége

Hosszú táv: Minden költség változó!


A rövid távú költségfüggvények


Változó költségfüggvény: a rövid távú termelési függvény pénzügyi vetülete Rövidtávú termelési függvény

8 7 6

Termelés, Q

A rövid távú termelési függvény: hogyan változik az össztermelés a munka mennyiségének változása függvényében változik ( a tőke mennyisége állandó! )

5 4 3 2 1 0 0

Rövid távú változó költség függvény:

VC= L·w ahol: W= munkabér, a munka ára Példánkban: W=12

4

6

8

Munka, L

10

Rövidtávú költségfüggvény

100 90

Változó költség, VC

Változó költség: a munka költsége

2

80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

2

4

Termelés, Q

6

8


Rövid távú költségfüggvények 1. A fix és változó költség függvénye FC, Fix és VC, változó költségek

A fix költség a tőke, a változó költség a munka költsége

Output FC VC (Q) (€) (€)

100

VC 80

0 1 2 3 4 5 6 7

60

40

20

10 10 10 10 10 10 10 10

0 12 18 23 31 42 62 93

FC

0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

Q, a termelés mennyisége


Rövid távú költségfüggvények 2. Az összes költség, a fix és a változó költség függvényei

TC= FC +VC

100

Termelés FC (€) (Q)

TC

0 1 2 3 4 5 6 7

VC TC, FC, VC

80

60

10 10 10 10 10 10 10 10

VC (€)

TC (€)

0 10 12 22 18 28 23 33 31 40 42 52 62 72 93 103

40

20

FC 0 0

1

2

3

4

5

6

7

8

Q, a termelés mennyisége 91 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A határköltség, MC A rövid távú költségfüggvények:

TC=FC+VC A határköltség (MC) Fogalma: megmutatja hogyan változik az összes költség, ha egy egységgel ( igen kis egységgel ) növelem a termelést

ΔTC ΔVC MC = = ΔQ ΔQ Az összköltségfüggvény Q szerinti első deriváltja! 92 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A határköltség értelmezése 120 TC (€)

100

Q TC MC 0 10 10 1 22 6 2 28 5 3 33 7 4 40 12 5 52 20 6 72 31 7 103

80

60

40

Δ TC Δ VC = MC = ΔQ ΔQ

TC

ΔTC = 12 ΔQ = 1

20

0 0

1

2

3

4

5

6

7

Q


Átlagköltség függvények: Összköltség függvény:

TC=FC+VC

Átlagköltség:

AC=TC/Q

Átlagos fix költség:

AFC=FC/Q

Átlagos változó költség: AVC=VC/Q

AC=AFC+AVC


Rövid távú költségfüggvények 3. Az átlagos összköltség, az átlagos változó költség és a határköltség függvény kapcsolata

Költségek, MC, AC, AVC

MC

AC AVC

Termelés Q) Az átlagköltség függvények U alakúak. A határköltség-függvény növekvő szakasza az átlagos változó költség-függvényt és az átlagos összköltség függvényt is a minimumában metszi! 95 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Az átlag és a határköltség függvények összefüggése MC

AC AVC

Költség, C

AFC

b a

AFC

A termelés mennyisége (Q) 96 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A hosszú távú költségfüggvények

Hosszú távon minden költség változó! A vállalat üzemméretet választ! A vállalat technológiát választ!


A hosszú távú termelési függvény (ismétlés)

A termelés

Technikai folyamat: INPUTOK:


Munka (L)

TERMELÉS

Q

Tőke (K)


Hosszú távon minden input változó, minden költség változó! fig Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A vállalat növekedési útja és a skálahozadék (ismétlés)

K

Növekvő skálahozadék 300 egységig, állandó skálahozadék 300-400-ig, csökkenő 400 felett

700

100 200

TC

TC

TC

5

6

7

2

4

TC

1

TC 3 TC

TC

0

600 500 400 300

L 99 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A vállalat növekedési útja és a skálahozadék

A növekedési út a különböző költségszintekhez tartozó optimális (legnagyobb) termelési szinteket mutatja.

K

Növekvő skálahozadék 300 egységig, állandó skálahozadék 300-400-ig, csökkenő 400 felett

700

100 200

TC

TC

5

6

7

2

4

1

TC

TC

TC 3 TC

TC

0

600 500 400 300

A vállalat hosszú távú költségfüggvényének származtatása a vállalat növekedési útjából

L

TC

TC2 TC1

0 100 200 300

400

500

600 700

Q


A hosszú távú átlagköltség görbe (LRAC) a rövid távú átlagköltség görbék burkoló görbéje SRAC

AC

LRAC

O

Q


A VÁLLALATOK BEVÉTELE (REVENUE) n

TR = Σ pi ⋅ Q i =1

KOMPETITÍV PIAC: A vállalat árelfogadó, az ár a piaci kereslet-kínálat által meghatározott NEM KOMPETITÍV PIAC: A vállalatok maguk döntenek az árról, ármeghatározók


Az összbevétel a határbevétel és az átlagbevétel n

TR = Σ pi Q i =1

TR AR = Q

ΔTR MR = ΔQ

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

103

Kompetitív piac, kompetitív vállalat

P=MR=AR P

P S

Pe=5

D = AR = MR

AR

D 0

0 Q (millió db)

(a) Iparág

Q (db)

(b) Vállalat


A vállalatok optimális döntése A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása 1.

Az összbevétel (TR) és összköltség (TC) függvény segítségével

2.

Az határbevétel (MR) és határköltség (MC) segítségével


KOMPETITÍV VÁLLALAT A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása

π = TR − TC

TR, TC (€)

TC TR

600 500

a

460

100

360 300

b

200 100 0

10

20

30

40

46 50

60

Q 106 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

KOMPETITÍV VÁLLALAT A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása

MR=P=MC

MC. AC MR, P

MC

10

a

AC

AR = MR

Gazdasági profit = 2,18 x 46 = 100

b

8,82

10 0 0

10

20

30

40

46

50

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

60

Q

107

KOMPETITÍV VÁLLALAT A maximális profitot biztosító kibocsátás meghatározása MR=P=MC

MC. AC MR, P

MC

10

a

AC

AR = MR

Gazdasági profit = 2,18 x 46 = 100

b

8,82

10 0 0

TR=Q•P=46•10

Összes költség:

TR= gazdasági profit + gazdasági költség

TC=AC·Q 10

20

30

40

46

50

60

Q


A kompetitív vállalat fedezeti pontja

Profitmaximum: MC=MR=P, ha P=ACmin= a vállalat bevétele éppen fedezi a vállalat költségeit ? TR=TC. MC. AC MR, P

A vállalat ilyenkor normál profitra tesz szert! MC P0

a

AR0 = MR0

AC

AVC

F

P1=ACmin

b

TR=P · Q TC=AC · Q 0 0

TR=TC 10

20

30 33 40

50

60

Q


Az árcsökkenés hatása az optimális kibocsátásra Üzembezárási pont Csak a változó költség térül térül meg meg aa teljes fix költség költség veszteség!

MC. AC MR, P

MC AC P0

AVC AC

MR=P2= AVCmin=MC

0 0

TC=AC·Q Ü TR=P·Q 10

20

26

30

40

50

60

Q


Monopólium Profit-maximalizálás

A monopólium a teljes piaci kereslettel találkozik. A vállalat keresleti görbéje lefelé ereszkedő! A monopólium dönt a termelés mennyiségéről és az alkalmazott árról is! 111 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Monopolprofit nagysága: TR-TC Profit max. feltétele: MC=MR, de MR
MC

16

MC, D=AR, MR, P

12

AC

8

6.00 4.50

a Monopol Monopol profit profit

b

4

D=AR=P 0 1 -4

2

3

4

5

6

7

Q

MR


A monopólium nyereséget és veszteséget eredményező termelési mérete

TC

24

b

20

TR, TC, Tπ

16

TR

a

12 8 4

a

0 1 -4 -8

b 2

3

Qπ max

4

5

6

7

Q, a termelés

Tπ


16

Monopólium létéből fakadó jóléti veszteség MC A monopólium kevesebbet termel és drágabban ad el!

MC, D=AR, MR, P

12

Holtteherveszteség 8

P mon

Pkomp

4

.

AR 0 1 -4

2

3

4

Qmon. Qkompetitív

5

6

7

Q

MR


A termelési tényezők Munka Tőke Föld Vállalkozó

→munkabér → kamat → földjáradék → profit

Tényező piacok sajátossága: Származékos kereslet Keresleti függvényük megegyezik a termelési tényező határtermék-bevételi függvényével Együttes kereslet A kínálati oldal eltérő, tényezőnkénti vizsgálatot igényel 115 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA Keresleti oldal: A vállalatok tényező keresletének motiválója a profit maximalizálás! Származékos kereslet: A kereslet a tényezővel előállított termék keresletétől függ

Együttes kereslet: A vállalat a termelési tényezőket bizonyos kombinációban alkalmazza Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

Termelési tényezők kereslete= Az adott termelési tényező határtermék-bevételi függvénye (MRP) Határtermék MPL

Pl: munka keresleti függvénye

MPL L ( munka)

MRP(Є)

Származékos kereslet MPR = MPL × Ptermék

L ( munka) 117 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A vállalat döntése az alkalmazott munka mennyiségéről MRPL, W

W

S=MC

MRPL=d, munka keresleti fg.-e

L

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

L, munka mennyisége

118

Emlékeztetés: A profitmaximalizáló magatartás a termék piacon ! MC=MR MC= az összes termelési tényező költsége


A munkabér és a profit €

Összes profit MCL = W

W

Munkabér MRPL 0

Le L, a munka mennyisége


Egyéni munkakínálat: Szabad idő-jövedelem dilemma Az egyéni munkakínálati-görbe

Reálbér

Jövedelemhatás nagyobb mint a helyettesítési hatás

Helyettesítési hatás nagyobb mint a jövedelemhatás

O Ledolgozott munkaidő 121 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A tőkepiac A tőke optimális alkalmazásának feltétele: MRPK=MCK MCK=PK=r


A tőkepiac

A pénz időértéke Jelen érték:

PV=Ct/(1+r)t Jövőérték:

FV=C0(1+r)t 123 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A földpiac S

Földár, p

A föld árát alapvetően a kereslet határozza meg

P

D 0 Rugalmatlan kínálat →

QO

Q, föld , ha

Földjáradék Formái: - abszolút - különbözeti (minőségi különbség)


A piaci elégtelenségek A Pareto hatékony elosztás csak az egyéni hasznok és egyéni költségek viszonylatában jelent hatékony elosztást. A tisztán piaci mechanizmuson alapuló Pareto hatékony allokáció azonban nem mindig felel meg a társadalmilag optimálisnak. Ilyenkor beszélünk a piac elégtelen működéséről, vagy piaci kudarcról. 125 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A piaci elégtelenségek okai:

• Monopóliumok léte • Asszimmetrikus információ • Externáliák • Közjavak


Externáliák Külső gazdasági hatások, a termelés vagy a fogyasztás nem szándékolt, a piac által elismerésre nem kerülő melléktermékei Fajtái: termelési-fogyasztási pozitív-negatív HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

127

Negatív externália a termelésben– Externális költség

Költség, haszon (Ár)

MSC

MC = S

D

P Externális költség

O

Q1

Q2 Társadalmi optimum

Q

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

128

Negatív és pozitív externáliák a termelésben Externális költség és hozam

D

P Externális költség

O

Q2

Q1

MC = S MSC Költrség, hozam

Költség, hozam (€)

MSC MC = S

P

Externális hozam

O

Q

(a ) Externális költség

HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0

D

Q2

Q1 Q

(b) Externális hozam

129

Az externális költsége internalizálása-1. adó MCmagán = S

MSC Társadalmi határköltség

D

P

Adó MC

O

Q2

Q1


Externális haszon internalizálása - 2. támogatások

MC, P

MC = S MSC

Externális haszon=támogatás

D

P

O

Q1

Q2

Társ-i optimum


A KÖZJAVAK közgazdasági kérdései Magánjavak Közjavak Vegyes javak Megkülönböztetés szempontjai: Az elosztás módja: piaci vagy közszolgáltatás A készletük korlátoltsága A kizárás lehetősége Rivalizálás a fogyasztásban.


A KÖZJAVAK közgazdasági kérdései 2. •Nincs piaci keresletük és kínálatuk. •A fogyasztók nem azonosíthatóak, a fogyasztás mennyisége nem mérhető. •A díj kirovása nem lehetséges. •A szolgáltatás csak a fogyasztónak ingyenes a társadalomnak költség. •Potyautas jelenség- közköltségek alól való kibúvás, • Túlfogyasztás: a közös tragédiája 133 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.0 Oktatási segédanyag: Farkasné Fekete Mária-Molnár József: Mikroökonómia c. könyvéhez

A tananyag végére ért! Reméljük a szerzett ismerteket egyaránt hasznosítani tudja a vizsgán és későbbi munkája során !


MIKROÖKONÓMIA FARKASNÉ DR. FEKETE MÁRIA. Egyetemi docens, SZIE, GTK, Közgazdaságtani Intézet

Recommend Documents