Kis-és Középvállalkozások Egyesülete
MIKROHITELEK A VILÁGBAN
Dr. Szabó Antal Nyugalmazott ENSZ tanácsos Az ERENET Hálózat tudományos igazgatója
JOBB SZABÁLYOZÉS ÉS KKV MIKROFINANSZÍROZÁS Nemzetközi Konferencia
POLGÁROK HÁZA
Budapest 2006. január 26
İ
EL SZÓ Amikor 2006 decemberében Oszlóban a Nobel díj átadás ceremónián megszólaltak a fanfárok, a közönség felmorajlott, amint bejelentették, hogy a Béke Nobel-díjat egy bankár, Muhammad Junus és az általa alapított bank, a Grameen Bank kapja “az alulról jövı gazdasági és szociális fejlıdés új formájának megteremtéséért"…"Tartós béke nem érhetı el, ha a lakosság jelentıs része nem kap lehetıséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységbıl. A mikrohitel az egyik az ilyen lehetıségek közül. Az alulról induló fejlıdés ugyanakkor hozzájárul a demokrácia és az emberi jogok elımozdításához is" - hangzott el a bizottsági elnök döntésének indoklásában. Hazánkban ma 2,7 millióan élnek a létminimum alatt. Szomorú, hogy évente 100 ember megfagy és a hajléktalanok száma meghaladja a 100ezret. Mintegy félmillió ember alultáplált, ebbıl 300ezer gyermek! A munkanélküliek száma 2006 végén 312ezer fı, a munkanélküliségi ráta 7,5 %, 16 ezerrel több mint egy évvel ezelıtt. Miközben közel 100 országban bevezették a mikorhitelezés kereskedelmi bankoktól eltérı rendszerét - köztük a közelmúltban a nálunk sokkal gazdagabb Ausztriában is -, a hazai pénzügyi elit úgy véli, hogy nálunk nincs létjogosultsága a Muhammad Junus által létrehozott mikrohitel-kezdeményezésnek. Ez nemcsak tévedés, de hiba is. Ha csak százezer munkanélkülit visszavezetnénk a gazdaságba és ezek Tb-járulékot fizetnének, akkor ık is hozzájárulnának a GDP termeléséhez, és lényegesen kevesebb szociális terhet kellene az államnak magára vállania. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy újabb százezer ember élhetne megint emberi körülmények között. Ez a politikai elit felelıssége és ezzel valamennyi pártnak foglalkoznia kell. A legutóbbi választásokon a szegénység nem volt téma!
BEVEZETÉS Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság 27 átmeneti gazdaságú országainak teljesítménye ill.növekedése különbözı mértékő. Tíz ország ezek közül befejezte a piacgazdaságra való átmenetet és mint feltörekvı gazdaság az EU teljeskörő tagja lett. Horvátországgal és Törökországgal folynak az integrációs tárgyalások. Annak ellenére, hogy 2002-ben az EU Oroszországot teljeskörő piacgazdasági országnak nyilvánította, a mindennapi életben az ország a piacgazdaságtól még messze van. 2005. végén az EGB régióban a munkanélküliség megközelítette a 20 milliót. A fenntartható fejlıdés ENSZ programja (Agenda 21) 40. fejezetében szól a fenntartható fejlıdés mutatószámairól, mint a jobb döntésekhez és hatékonyabb intézkedésekhez minden szinten biztos alapot nyújtó eszközrıl. A szociális mutatószámok között elsı helyen van a szegénység és a szegénységi szint alatt élı lakosság %-a. A Világbank értékelése szerint az átmeneti gazdaságú országokban a szegénységi szint 10 és 85 % között ingadozik, hazánkban ez a szám 25-3o % között van. Magyarországon a gazdasági és politikai elit elsısorban saját érdekeinek foglya volt és az ma is. Ez olyan “két sebességő” társadalmat eredményezett, amelyben a 21. századi globalizált kapitalizmus számos sajátossága rohamosan terjedt, miközben sokaknak nem volt 2
idejük-lehetıségük alkalmazkodási stratégiákat felépíteni. A gazdasági életben végbemenı változások sokkal gyorsabbak, mint a lakosság alkalmazkodási képessége. Ebben a környezetben nem a lakosság politikai bipolarizációját tekintem aggasztónak, hanem a gazdagok és a szegények közötti olló szélesedését és ez felveti a kormányzó és ellenzéki pártok közös felelısségét. Az állami jóléti újraelosztás kiterjedt intézményei az összeomlás szélén vannak és ehhez a politikai elit felelıtlenül hozzájárult, különösen az elmúlt öt évben. Közgazdaságilag még indokolható, hogy az egyensúly megteremtése érdekében rengeteg ártámogatást ellentételezés nélkül meg kell szüntetni, de annak módját, erkölcsét már joggal lehet megkérdıjelezni, miközben a multinacionális tıke tobzódik a profitkivitelben. Ezeken a területeken a mikro- és kisvállalkozások játszhatnak jelentıs szerepet, mert a helyszínen állítanak elı termékeket, szolgáltatnak, ezáltal munkahelyet teremtenek, adófizetı állampolgárokat, vagyis jövedelmet generálnak, legyen az teljes munkaidıs foglalkoztatottság, akár részmunkaidıs. A kis és középvállalkozások (továbbiakban kkv) finanszírozása az átmeneti gazdaságú országok egyik legfıbb problémája. A kezdı vállalkozások legfıbb gondja az induló tıke biztosítása. A kereskedelmi bankok ódzkodnak a kkv-k finanszírozásától és olyan garanciabiztosítást és üzleti elıéletet követelnek meg, amivel egy kisvállalkozó nem rendelkezik. Különösen nem az új életre készülı munkanélküli önfoglalkoztató vállalkozó kategóriában. Sok esetben a családi megtakarítás vagy barátoktól származó kölcsön az egyetlen forrás egy új vállalkozás beindításához. Az a Mikrohitel Program, ahol a Helyi Vállalkozó Központ által végzett fedezetfelértékelést követıen biztosítéknak legalább az adósminısítés alapján javasolt fedezeti szorzóval növelt hitelösszeg 150-200 %-át kell fedezni, valójában nem segíti a munkanélküli önfoglalkoztatását sem a kezdı vállalkozó elindulását. A Budapest Vállalkozási Alapitvány 2006-os hírdetésében a hitelfedezet szerencsére 100 %-ra mérséklıdött, de ez is sok.1 Jobb lenne egy hitelgarancia programmal összekötni ezt a hitelezési format. A mikrohitelezés ma még nem tartozik az átmeneti gazdaságú országok kkv támogatás eszköztárába. A mikrohitel kihelyezés 70-80 %-át civil szervezetek vagy speciálisan erre a célra létrehozott mikrohitel intézmények végzik. Azok a rendszerek mőködnek jól, ahol az igényfelmérést, kiértékelést egyszerősítették, azt az igénylı közelségében folyósítják és a bonyolult jelzálogbiztosítást elkerülik. A kereskedelmi bankok nem szeretik a mikrohitelezést a jelentıs tranzakciós költségek és tapasztalatlanság miatt. Bármely kkv pénzügyi támogatási rendszer beindításának elıfeltétele egy megfelelı és átlátszó törvényes szabályozási rendszer kialakítása, segítı kormányzati politika kialakítása mind a kkv-szektorra, mind a banki szektorra vonatkozóan. Ugyanakkor fel kell ismerni azt a tényt, hogy szükség van hatékony alternatív finanszírozási rendszerek kialakítására, beleértve mindenekelıtt a mikorhitelezést és a hitelgarancia intézményrendszerét. A mikrohitel szót az 1970-es évek elıtt nem használták. Az Oxford Analitical szerint
1
http://www.bvk.hu/index.php?m=5668 3
a mikrohitelezés a legutóbbi 30 esztendı “legjobban ünnepelt fejlesztési politikája.” 2 Ma széles körben használják a mezıgazdasági hitelektıl a vidékfejlesztési hiteleken át fogyasztói és szövetkezeti hitelekig. Mást ért mikrohitelen egy kirgiz csirketermelı, egy indonéz rizsfarmer, egy amerikai benszülött indián vagy bevándorolt munkás és egy orosz vállalkozó. A MIKROHITELEZÉS ELS İDLEGES CÉLJA OLYAN HITELEZÉSI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSA, AMELY LEHET İVÉ TESZI KONVENCIONÁLIS/KERESKEDELMI BANKOK ÁLTAL NEM FINANSZÍROZHATÓ, NEM BANKKÉPES SZEGÉNYEK RÉSZÉRE INDULÓ T İKE BIZTOSÍTÁSÁT, SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI SEGÍTSÉGNYÚJTÁST. Az ügyfél információs közelsége elınyt jelent a kis összegő nagy adminisztratív költségekkel járó hagyományos pénzügyi intézmények tıkekihelyezéssel szemben. Ugyanakkor éppen ez nehezíti meg a legtöbb mikrohitelezı intézményt (angolul microfinance institution - MFI), hogy a mőködéséhez szükséges alapvetı tıkeforráshoz jussanak. Hiba, ha kormányzati szervek megpróbálják a mikrohitel intézményeket kis minibankoknak tekinteni és vaskos központi elıírásokkal valamint kereskedelmi banki feltételekkel ellehetetleníteni mőködésüket. A MIKROHITEL KELETKEZÉSE A mikrohitelezés ısének a GRAMEEN BANK-ot tekintjük. A Grameen Bank Projektet (a Grameen szó vidéket/falut jelent) 1976-ben hozta létre Muhammad Yunus professzor, a bank jelenlegi elnöke. 1983-ban a project valódi bankká alakult át és jelenleg a tıke 93 %-a saját tulajdonában van, 7 % tulajdonjog Banglades államé. A bank semmilyen jelzálogot nem kér, mert Yunus professzor filozófiája szerint “senkit nem akar bíróság elé állítani, amennyiben az illetı nem fizeti vissza a kölcsönt”. A Grameen Bank gyakorlata szerint a hiteligénylık ún. szolidáris csoportot hoznak létre 4-6 személybıl, ezek csoportokban vesznek fel hitelt, és kölcsönösen segítik egymást a törlesztésben. Az ötbıl egyszerre csak kettı vehet föl pénzt, a többieknek meg kell várniuk, amíg azok a kölcsönt visszafizetik. A hitelösszeg átlagosan 150 eurónak megfelelı összeg. A Grameen Bank 2226 fiókkal rendelkezik 71371 fauban. 2006 végéig 6,61 millió ügyfelet szolgáltak ki.3 Az eddigi hitelvisszafizetés hatásfoka 99 %, ami rendkívül figyelemreméltó! Átlagosan az egy projektre számított hitel nagysága 376 USD, az eddigi legnagyobb hitelösszeg 17195 USD volt. 4 A Grameen Bank speciális terméke az ún. Grameenhitel (Grameencredit), amelynek sajátosságait és filozófiáját valamennyi kkv-politikus és kkvpénzügyi támogatói rendszer kialakításánál kötelezı olvasmányként ajánlom. 5 A Grameen Bank példáját számtalan országban követték, nemcsak a fejlıdı világban, hanem fejlett országokban is. Bill Clinton például még arkansasi kormányzóként Junust kérte 2
OABD: Donor dependency dogs microfinance, 2003. február 14. http://www.globalmicrocreditsummit2006.org/press-information.php 4 Muhammad Yunus: Grameen Bank at Glance, 2004. január. 5 www.gramen-info.org/bank/WhatisMicrocredit.html
3
4
fel egy hitelrendszer kidolgozására, amivel az alacsony jövedelmezıségő közösség tajait juttatta kölcsönlehetıséghez. Az 1997-es washingtoni Mikrohitel Csúcstalálkozó után pedig a találkozó egyik védnöke Hillary Clinton, az Egyesült Államok elnökének felesége egy száz milliós alapítványt hozott létre az amerikai kisebbségek és szegények vállalkozói programjának beindítására. A Nobel-díj átadása óta pedig a legnagyobb valutatartalékkal rendelkezı szuperhatalom, Kína kérte fel Muhammed Junust, hogy dolgozza ki a nevéhez főzıdı szegények bankjának kínai modelljét, amit vidéki régióban próbálnák ki, majd széleskörben alkalmaznák a többszázmillió szegény gazdasági felemelkedésére. CGAP – A VILÁGBANK SZEGÉNYEKET SEGÍT
İ
KONZULTATÍV CSOPORTJA
A mikrohitelezés az 1990-es években jött újra divatba olyan intézmények létrehozásával, mint a Világbank felügyelete mellett mőködı Szegényeket Segítı Konzultatív Csoport (Consultative Group to Assist the Poorest - CGAP) 6 és egyéb donor intézményekkel. A CGAP egy olyan mikrohitelezési program, amelynek célja a szegénység csökkentése a legszegényebb háztartások részére történı pénzügyi szolgáltatások biztosításával pénzügyileg fenntartható intémények létrehozása révén. Jelenleg a CGAP egy 33 állami és magán fejlesztési ügynökségbıl álló konzorcium, amely mikrohitelezés formájában nyújt pénzügyi szolgáltatást a szegényeknek. 2003. januárjában hagyták jóvá a CGAP 2003-2008 éveket átfogó III. Fázis Stratégiáját. Megitélésem szerint a Magyar kormánynak érdemes lenne tárgyalni a CGAP-vel módszertani támogatást és újabb pénzügyi támogatást keresve. Ez a cél összhangban lenne az ENSZ Milleniumi Célkitőzéseivel is és elısegítené a Magyar Kormány 4/25/2003. számú kormány-elıterjesztés megvalósítását is. 7 MICROCREDIT SUMMIT ÉS AZ ENSZ FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Az 1997, február 2-4 között Washington D.C.-ben rendezett Mikrohitel Csúcstalálkozó – Microcredit Summit - volt az elsı lépés, amely elıirányozta, hogy 2005-ig a világ 100 millió legszegényebb családját olyan hitelben részesítsék, amely lehetıvé teszi azok önfoglalkoztatását. A Csúcstalálkozón 137 országból 2900 kormányfı, szakember, nemkormányközi szervezet képviselıi vettek részt. Az átmeneti gazdaságú országok helyzetét a Mikrohitel Csúcstalálkozón a szerzı, mint az ENSZ EGB regionális tanácsadója mutatta be. Sofia spanyol királyné és Hillary Rodham Clinton, az USA first ladyje elsı alkalommal hallott a térség komoly szociális problémáiról, amelyrıl az átmeneti gazdaságú országok kormányai rendre hallgattak. 8 A 2006. november 12-15-én Halifaxban rendezett Microcredit Csúcstalálkozón – emelyen 100 országból több mint 2000 ember vett részt - bejelentették, hogy Banglades az ENSZ Közgyőlés részére határozattervezetet fog benyújtani, amiben egy új Mikrohitel 6
www.cgap.org/portal/site/cgap/ Közös Memorandum a Társadalom Befogadásáról Dr. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és Anna Diamantopoulou, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyek fıbiztosa közös anyaga. 8 Szabó Antal: Financial Policies for Stengthening SMEs through Microcredit and Credit Guarantee Schemes, Wasington D.C., 1997 7
5
Kampány beindítására. Ennek két fı pillére lesz: - 2o15-ig a világ legszegényebb 175 millió családját – mintegy 875 millió embert – mikrohitelben részesítsék, és - segítsék a világ 1oo million legszegényebb csalágját – mintegy félmilliárd embert – az 1 USD-os szegénységi küszöb alól felemelkedni. A halifaxi Mikrohitel Csúcstalálkozón nagyon kemény kritikát kapott a Világbank. Akkor, amikor földünk 6,5 milliárd lakosságából 1,2 milliárd ember él az 1 USD-os szegénységi küszöb alatt, a Bank hitelállományának midössze 1 %-át fordítja a szegénység legyızésére, ez pedig igencsak elgondolkoztató és elfogadhatatlan. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) a Mikrohitel Csúcstalálkozón meghirdette, hogy 2O fejlıdı és az átmeneti gazdaságú ország részére mikrohitel programot indit – ún MicroStart – országonként 1-1 millió USD adománnyal, méghozzá úgy, hogy országonként 10-10 mikrohitel intézetet, bankot, pénzügyi alapítványt hoznak létre egyenként 250ezer USD tıkével, a grant felét pedig a rendszer kialakítására és oktatásra fordítják. 9 A program jelenleg is folytatódik. 2005 végéig 25 országban vezették be a programot. Cél a rendszer kiterjesztése 50-75 országra. A UNDP MicroStart kézikönyve remek útmutató mikrohitelezéssel kapcsolatos programok tervezéséhez és menedzseléséhez. Az elmúlt 9 évben a Mikrohitel Csúcstalálkozó elérte célját, a halifaxi találkozóra 3133 mikrohitel intézet küldte el jelentését. E szerint 113 millió ügyfelet juttattak mikrohitelhez, közülük 82 million a világ legszegényebb családaiból került ki. A hiutelfelvevık 84 %-a nı volt. 847 intézet elküldte 2006-ra szóló cselekvési tervét is. Magyar intézmény nem volt ezek között. A legnagyobb intézmények, mint a Bangladesh Rural Advancement Committee (BRAC) 10 és a Bank Rakyat Indonesia (BRI) 11intézményei egyenként több mint 2 millió klienssel rendelkeznek. Latin-Amerikában sikeres történet a BancoSol, amit 1980-as évek közepén alapítottak El Alto városában és az elmúlt évtized alatt Bolívia legjövedelmezıbb bankja lett. Bolíviában a mikrohitelezés a teljes pénzügyi hitelezés 49 %-át teszi ki. 2004 végéig a világ mikorhitelintézményei közel száz millió kliensnek nyújtottak hitelt. A harmadik világban a civil szervezeteken keresztül kihelyezett mikrohitelek nagyságrendje 50 és 500 USD között van jelzálog nélkül és a visszafizetés futamideje 6-12 hónap. Az elsı sikeres program befejezése után szokták a következı hitelkeretet 2-3000 USD-ra megemelni, amikor a vállalkozó üzletmenete stabilizálódni látszik és megszerezte az elsı közvetlen üzleti tapasztalatot. AZ EURÓPAI UNIÓ MIKROHITEL PROGRAMJA Az Európa Únió 1997. november 27-én hozott határozatában hangsúlyozta a mikrovállalkozások fontosságát és elhatározta, hogy “A lakosság azon rétegét - elsısorban szegényeket és nıket -, amelyiknek nincs lehetısége ahhoz, hogy formális pénzügyi 9
http://www.microcreditsummit.org/pubs/reports/socr/2006/SOCR06.pdf www.gdrc.org/icm/brac.html 11 www.swwb.org/English/1000/address/ gnbi/add_gnbi_rakyat.htm 10
6
szektorhoz forduljon, mikrohitelezési intézmények létrehozásával pénzügyi támogatásban kell részesíteni”.12 Az EU elismeri, hogy a mikrohitelezés a szegénység elleni harc fontos tényezıje, azonban makrogazdasági segélyprogramokat és intervenciós alapokat a szociális szféra területén változatlanul fenn kívánja tartani. Az EU a mikrohitel felsı határát jelenleg 25000 EURO-ban állapította meg. Az Európai Közösség Vállalkozásfejlesztési Általános Igazgatósága 2004. szeptember 21-23 között Brüsszelben rendezett Európai Mikrohitel Konferencián állás foglalt, hogy a mikrohitel kiváló és hatékony eszköz a vállalkozások fejlesztésére. A következıkben fokozni kell ennek alkalmazását és ezáltal az európai növekedés, versenyképesség és kohézió elısegítését.13 Minthogy az önfoglalkoztató egyszemélyes mikrovállalkozások száma növekszik, meg kell találni a kisebb hitelek kifizetésének egyszerősítését. Ehhez pedig hatékony mikrohitelezési gyakorlatot kell kialakítani. Ennek érdekében felül kell vizsgálni a mikrohitel szabályozási és törvénykezési környezetét. A kamatrendszert úgy kell kialakítani, hogy az hatékony legyen a hitelfelvevı részére a mikorhitelt felvevı adó és szociális biztosítási rendszerét felül kell vizsgálni, csökkenteni kell az adminisztrációs akadályokat mőszaki segítségnyújtási és oktatási programokat kell kialakítani a mikrohitelt nyújtó intézmények állami támogatását több évre kell tervezni az éves tervezés helyett annak érdekében, hogy meg lehessen tervezni az intézmény fenntartható fejlesztését meg kell szervezni a mikorhitelezı intézmények közötti együttmőködést és rendszeres tapasztalatcserét Európában el kell terjeszteni a jó gyakorlati példákat az Európai Beruházási Alap alatt mőködı európai mikrohitel garancia rendszereket a többéves vállalati és vállalkozásfejlesztési program (ún. MAP) keretében nyomon kell kísérni és annak kihatását folyamatosan értékelni kell. 2006 június 7-én az EUROFI Konferencián Danuta Hübner regionális politikáért felelıs biztos az Európai Parlamentben értékelte az európai mikrohitel stratégiát. Beszédében kiemelte, hogy a mikrohitel elsısorban az az eszköz, amelyik az európai növekedéshez, munkahelyteremtéshez, innovációhoz és szociális kohézióhoz vezet. 14 Kár, hogy ez az üzenet nem jutott le hazai politikusainkhoz és bankárainkhoz! Danuta Hübner felhívta a nemzeti és regionális hatóságok és pénzügyi szervezetek figyelmét, hogy legyenek tudatában ennek a kezdeményezésnek. “Sürgetem a Tagországokat, hogy készítsenek elı minden nemzeti intézkedést, legyen az törvényhozási, szabályozási vagy adminisztratív, ami lehetıvé teszi a JEREMIE program lehetıségeinek kihasználást.”
2006. május 3o-án az EU regionális politikáért felelıs biztosa és az Európai Beruházási Bank elnöke megállapodást írt alá három kohéziós politikai kezdeményezés beindításáról amelyek célja a tagországok és régiók beruházásának, növekedésének és munkahelyteremtésének elısegítése. A három program a JASPERN (Joint Assistance in Supporting Projects in European Region) az európai térségek projektjeit támogató közösségi 12
13
europa.eu.int/comm/development/body/legislation/ recueil/en/en11/en112.htm http://ec.europa.eu/enterprise/events/microcredit/conclusions.pdf
14
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=SPEECH/06/349&format=HTML&aged=0&language =EN&guiLanguage=en 7
támogatár, a JEREMIE (Joint European REsources for MIcro-to-Medium Enterprises) európai közösségi források mikro- kis- és középvállalkozások támogatására és JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) városok fenntartható beruházásának európai közösségi támogatása.15 Az EU vállalatainak 93 %-a tíz fı alatti mikrovállalkozás. Az Európai Közösség foglalkoztatottainak 25 %-a ebbe a kategóriába tartozik. Ugyanakkor az EU-ban a munkanélküliek száma 19 millió, miközben a szegénységi küszöbön él 70 millió ember, köztük 2.7 millió hazánkban. Az EU új munkahelyeinek 35 %-a új vállalkozások létrejöttével keletkezik, köztük sokuk alacsony iskolai végzettséggel és bizonytalansággal az alacsony jövedelmezıség és törékeny szociális biztonság között Nem biztos, hogy minden egyes munkanélküliben meg van az a képesség, hogy sikeres vállalkozó legyen. De ha a mikrohitel lehetıvé teszi, hogy egy részük visszatérjen a feketegazdaságból a formális gazdaságba, akkor nagyot léptünk elıre. A JEREMIE Program fontos részét képezi a 2007-2013-as regionális és kohéziós politikának. Nagyon fontos, hogy a Magyar kormány olyan sémát valósítson meg, amely lehetısé teszi minál több szegénységi küszöbön élı és üzlei elıélettel nem rendelkezı Magyar vállalkozó helyzetbejutását. 1997 szeptemberében Varsóban létrejött egy új intézmény: a Közép-Kelet Európai és Új Független Államok Mikrohitelezı Központja. Ez jelenleg 101 mikrohitelezéssel foglalkozó intézmény hálózata.16 A Központ missziója egy erıs mikrohitelezı szektor kialakítása oktatással, konzultációs szolgáltatással és információszolgáltatással. A Központ szoros kapcsolatban van a CGAP-vel és amerikai donor-intézményekkel (mint pl. Citigroup Foundation, Opportunity Microcredit Fund-Eastern Europe, Open Society Institute, USAID, Világbank), de támogatják európai intézmények is (mint pl. a francia PlaNet Finance, a német International Micro Investitionens AG és KfW Csoport vagy a Triodos-Doen Foundation Hollandiában). A Központ hibája, hogy nem alakított ki kapcsolatot kormányszervezetekkel, és a szerzı megítélése szerint annak mőködését önállóan saját hatáskörében szervezi. Ez önmagában nem baj. A probléma abban rejlik, hogy a mikrohitelezés helyét és szerepét sok átmeneti gazdaságú ország még mindig keresi. Az intézet egyik társrendezıje volt az EU 2004 szeptemberében Brüsszelben rendezett Európai Mikrohitel Konferenciának. Az 1990-es évek elején a mikorhitelezés koncepciója Közép és Kelet-Európában és a FÁK-ban gyakorlatilag ismeretlen volt. Jóllehet létrejöttek a takarékszövetkezetek, de az önfoglalkoztatás vagy mikrovállalkozások támogatását a legtöbb átmeneti gazdaságú ország kihagyta kormányprogramjából. A közép és északeurópai feltörekvı és átmeneti gazdaságú országaiban, valamint a Független Államok Közösségének országaiban 2005-ös adatok szerint több mint 9000 mikrohitelezéssel foglalkozó intézmény van, ezek közül 8850 intézmény ún. hitelszövetkezet, 109 korlátozott tevékenységő bank, 21 speciális mikrohitelbank és 195 nemkományközi mikrohitelezı intézmény. Ezek az intézmények mintegy 2 millió ember részére folyósítottak mikrohitelt és takarék pénzügyi szolgáltatást. A szerzı becslése szerint mintegy 15 16
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/index_en.htm www.mfc.org.pl 8
5o million embernek lenne szüksége mikrohitelre a következı 5 évben! Közép- és Kelet-Európában a mikrohitel akkor éri el a megfelelı hatásfokot, vagyis ha a munkanélküli személy önfoglalkoztatóvá válik, ha az induló hitelkeret 1500-3000 EURO között van, amit második fázisban bıvíteni lehet 5000-10000 EURO-ig úgy, hogy annak felhasználását mind kezdeti, mind bıvítési szakaszában megfelelı oktatási és tanácsadási szolgáltatás is kiséri. A mai gyakorlat szerint az új EU tagországok adaptálták a Közösség 25000 EURO felsı határát. Erre a kereskedelmi bankok is igényt tartanak, de rendkívül bürokratikus és merev merev eljárási renddel és túlbiztosított fedezeti követelésekkel. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 2000-ben végrehajtott hazai Mikrohitel Program forrásainak központosítása és a program centralizált mőködése a nemzetközi gyakorlattal ellentétes és elhibázott volt, így nem véletlenül vezetett fokozatos forráshiányhoz. A létrejött Országos Mikrohitel Alap jelenlegi formában nem tud hatékonyan mőködni, annak mielıbbi decentralizása indokolt. Az Országos Mikrohitel Bizottság 2003. októberi ülésén a 11/2003. (X.16.) OMB határozattal kötelezte a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt és a Helyi Vállalkozói Központokat, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a Mikrohitel Kézikönyv átalakítására, mivel a Bizottság megállapítása szerint is felülvizsgálatra szorul a hitelprogram.17 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalkozások 2oo7-2o13 évre tervezett fejlesztési koncepciójában 18 számos elgondolás megkérdıjelezendı. A kocepció nem a munkanélküliség csökkentését és a vállalkozások helyzetbehozását célozza, hanem elsısorban pénzügyi megfontolásokat kíván elınybe részesíteni. 19 A piaci kamatozású mikrofinanszírozás hibás megközelítése a fennálló problémának, hiszen csupán a pénzügyi vállalkozások biztos piaci részesedését támogatja, és ennek árát a kényszerhelyzetben lévı vállalkozásokkal fizetteti meg a tervezet. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban megfogalmazott álláspont ellentétes az Európai Közösségek Bizottsága állásfoglalását és a JEREMIE program célkitőzéseitól. MIKROHITEL INTÉZETEK AZ ÁTMENETI GAZDASÁGOKBAN Az ENSZ EGB hatásköréhez tartozó átmeneti és feltörekvı gazdaságú országában négyféle mikrohitel intézmény mőködik: Hitelszövetkezetek Ezek olyan közösségi takarék és hitelintézmények, amelyeket saját tagjaik birtokolják és irányítják, és amelyek kizárólag saját tagságuknak folyósítanak pénzügyi szolgáltatást. Hagyományosan a hitelszövetkezeteket nem tekintik mikrohitel intézményeknek, mivel tevékenységük elsısorban megtakarításra és tagjai részére történı kölcsönzésre irányulnak. A mikrohitelezés koncepciójának széleskörő kitekintésével azonban a hitelszövetkezet már mikrohitelezı intézménynek tekinthetı. Az EU mediterrán országaiban – elsısorban Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban - a mikrohitelszövetkezeteknek régi 17
http://www.mva.hu/informaciok/sajto/i_sb_0120.php http://www.gkm.gov.hu/data/581123/kkv_koncepcio.pdf 19 http://www.gkm.gov.hu/data/581123/kkv_koncepcio.pdf 18
9
hagyományai vannak, elsısorban olyan régionális területeken, ahol az emberek generációról generációra ismerik egymást és megbiznak egymásban. Nemkormányközi Mikrohitel Intézmények Ezek olyan nem-profitorientált intézmények, amelyek egyedi vállalkozók, önfoglalkoztatók és mikrovállalkozások részére nyújtanak hiteleket anélkül, hogy pénzügyi garanciát kérnének tılük. E csoporton belül megkülönböztetünk nonprofit jellegő alapítványokat és szövetségeket, legyenek azok állami vagy magántulajdonban, de tevékenységüket nem profitszerzés céljára regisztrálják. Kereskedelmi bankok Ezek az intézmények hagyományos profitorientált pézügyi intézmények, amelyek mikro- és kisvállalkozások részére folyósítandó hitelkihelyezéssel foglalkoznak. Európában a kereskedelmi bankok mikrohitelen általában 5-10ezer USD összegő hitelkihelyezést értenek. Szakmai zsargonban korlátozott banki tevékenységet (ún. “commercial-bank downscaling”) valósítanak meg. Mikrohitel Bankok Ezek teljesen szabályozott profit orientált kereskedelmi bankok, amelyek széleskörő portfólióval és banki szolgáltatással rendelkeznek. Ezen bankok tevékenysége azonban kizárólag mikro- és kisvállalkozásra irányul. Ezen intézményeket a szakma “zöldmezıs banki beruházásnak” is tekinti. KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI KITEKINTÉS 1998 májusában az ENSZ EGB a Dél-keleteurópai Együttmőködési Kezdeményezés – SECI – keretében a USAID-el közösen rendezett egy Mikrohitelezés Legjobb Gyakorlata Szakértıi Értekezletet, amelyen Közép-Kelet-Európa 12 országa beleértve Görögországot és Törökországot vett részt. Az angol Bannock Consulting cég felmérése szerint az akkori magyar gyakorlat a térség legjobb mikrohitel programja volt! 20 A tagországok kérésére magyar felajánlással a Kormány Vendégházában mikrohitel tréning programra került sor. Az Európai Bizottság PHARE-program keretében jelentıs nem hagyományos hitelkonstrukcióra került sor mint mikrohitelezés, mikro és kisgrant rendszerek, hitelgarancia rendszerek, azonban ezek eredményeinek hatásvizsgálatát senki nem kezdeményezte. Ez a feladat 2001-ig váratott magára. A varsói Közép-Kelet Európai és Új Független Államok Mikrohitelezı Központ 2003-ban 19 közép-európai és 7 kaukázusi és közép-ázsiai mikrohitel intézmény összehasonlító elemzése – benchmarking - alapján a következı eredményre jutott: 21 20
Alan Doran, Matthew Gamser and Jacob Levitsky: Background paper on financial policies and programmes for strengthening SMEs, through micro-credit, credit guarantee schemes and other intermediaries. 21 MCF Newletter No.2/2003 10
Jellemzık: 1. Az átmeneti országok mikrohitel intézményei aránylag fiatalok – átlagéletkoruk 4 év szemben a 8 éves világátlaggal; 2. A mikrohitel rendszerek aránylag szők területen mozognak, tagvállalataik/hálózatuk átlag 10 irodára és 53 fıs személyzetre korlátozódik, szemben a világátlag 19 szervezeti egységével és 120 fıs személyzetével; 3. Egy intézményben az alaptıke nem éri el az 5 millió USD-t, míg a világátlag 7,9 millió USD. Kihatás: 4. Átlagosan az átmeneti országok mikrohitel intézményei mintegy 4,5ezer klienssel rendelkeznek, a világátlag 15ezer. A hitelfelvevık 60%-a nı; 5.
Az átlagos hitelfelvétel nagysága 1209 USD;
6. Áltagosan a mikrohitelintézmények önfenntartóak (115 %!) és pénzügyileg kvázi önfenntartóak (96%). Ez utóbbi világméretekben már elérte a teljes pénzügyi önfenntartást (104%); Pénzügyi terjesítmények: 7. Aránylag magasak az adminisztrációs és személyi kiadások (9,5% ill. 12%). Az 1,7%os pénzügyi költségek azonban alacsonyabbak a 6,2%-os világátlagnál. 8. Ami a termelékenységet illeti, a vizsgált célcsoportnál egy ember 162 aktív hitellel foglalkozik szemben a 262 világátlaggal. Ennek oka elsısorban az, hogy mindenegyes hitelkihelyezés egyedi értékelés alapján történik. A szerzı ezt a jelenséget egyáltalán nem tekinti hibának, hiszen az átmeneti gazdaságú országokban a vállalkozás és az azzal járó kockázat új jelenség, azzal szakképzett és alkalmas szakembergárdának kell foglalkozni. Néhány középeurópai mikrohitel intézményt az 1. sz. Melléklet mutatunk be. JAVASLATOK MIKROHITEL INTÉZMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁRA KÖZÉPKELET-EURÓPÁBAN Közép-Kelet-Európában az ipari és mezıgazdasági szerkezetátalakítása és a piacgazdaságra való átmenet során az önfoglalkoztatás sokszor a munkanélküliek számára az egyetlen megoldás a szegénység elkerülésére. Ugyanakkor nagyon sok állampolgár szeretné saját képességeit kipróbálni és elindítani saját vállalkozását mint mikrovállalkozó vagy családtagjával, partnerével közösen ötletének megvalósítására és a mindennnapok monotóniából kitörni. A munkanélküliek vagy alulfoglalkoztatottak sokasága egy új szegénységi kategóriát alkot, mivel a gazdaságilag marginalizálódott emberek nem tudják, 11
hogy hogyan fogjanak hozzá álmaik, terveik megvalósításához. Az emberek jelentıs része kényszerbıl lesz vállalkozóvá, mert korábbi foglalkoztatójuk, sokszor a multik a nagyobb nyereség érdekében egy házzal továbbállnak és százával maradnak az emberek munka nélkül. Különösen kritikus a helyzet vidéken, csıdbement ipartelepeken vagy mezıgazdasági területeken, ahol nincs mit kezdeni. Az üzleti élet kegyetlen “cápa-világába” nagyon nehéz belépni, fıleg ha a környezetet gazdasági instabilitás jellemzi, nagy a bürokrácia, virágzik a korrupció és a fiskális politika nem mindig jó célkitőzéseivel – pl. alacsony országos infláció szint mindenáron történı lenyomásával – nem ad lehetıséget egy sokkal fontosabb paraméter elérésére, az alacsony munkanélküliség leszorítására. A szociális jólét biztosítása és a szolidaritás az EU-ban sokkal fontosabb cél, mint hogy egy ország mikor vezeti be az eurót. Erre jó példa az Egyesült Királyság. A hazai konvergencia programnak nincs szegénységet kezelı fejezete. A piacgazdaságra való átmenet zökkenıvé tételét és tömegeknek a munkapiacára való visszatérését, végsısorban a szegénység leküzdését nagyon jól segíti egy megfelelıen mőködtetett, állami és magánszférával kialakított mikrohitelrendszer. A megfelelı mikrohitelezési rendszer kialakításához szükség van • politikai elkötelezettsére – mind a kormányzó, mind az ellenzéki pártok részérıl • hatékony nem hagyományos és decentralizált pénzügyi infrastruktúra megteremtésére • a mikrohitelezést célszerő hitelgarancia rendszerrel kiegészíteni • szociális érzékenység beépítésea a hitelezési mechanizmusokba kiemelten a nagy munkanélküliséggel rendelkezı elmaradt térségekben • professzionális a hitelfelvevı közelségében mőködı korrekt és transzparens eljárási renddel – mint pl. akkreditált és minıségi kézikönyvvel - rendelkezı mendzsment létrehozására • önfenntartó képesség kialakításár, és • megfelelı ellenırzési mechanizmus kialakítására. Miközben az egyes országok hosszútávra terveznek, ezen belül megengedett, sıt kívánatos a kísérletezés és nemzeti model(ek)kialakítása megfelelı ellenırzött, de felülrıl nem diktált stratégiai és üzleti tervezés alapon. Közép-Kelet-Európában meg kell találni a különbözı formájú hitelezési rendszerek helyes arányát. Növelni kell a ráfordításokat üzleti konzultációra és képzésre munkanélküliek, kisebbségek, kezdı és mikrovállakozásokra, hasonlóan az EU-hoz. Az EU Infocenterek erre a feladatra nem alkalmasak. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózata Konzorcium intézményei - 2o megyei és fıvárosi alapítvány,14o helyi szolgáltató iroda és 14 inkubátorház - erre a célra kiválóan megfelel. Hitelgarancia és mikrohitelezés a két legjobban elfogadott forma, amelyet hazai kezdı vállalkozóinknak ajánlani tudom. A mikrohitelezés a munkanélküliség-kezelés alternatívája 12
lehet megfelelı oktatás kíséretében, mert ezáltal hozzájárul az önfoglalkoztatás kialakításához, a gazdasági függetlenség megteremtéséhez és adózható jövedelem generálásához. A HAZAI MIKROHITELÉS RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK PRIORITÁSAI •
Megfelelı jogszabályrendszer, gazdasági és politikai környezet kialakítása;
•
Megfelelı tanácsadási kapacitás és nem hagyományos hitelezési pénzügyi infrastruktúra kialakítása – alacsony kamatozású mikrofinanszírozás megteremtése elsısorban kisebb költségteherrel mőködtethetı non-profit alapon a profitorientált pénzügyi közvetítıkkel szemben;
•
A mikrohitelezés és hitelgarancia rendszer tudatos összekapcsolása;
•
A hitelelbíráló és pénzügyi alapkezelı személyzet kiképzése;
•
Decentralizált mőködtetés rövid átfutási idıvel, minimális adminisztrációs költséggel és folyamatos hitelfelhasználási nyomonkövetéssel;
•
Térítésmentes üzleti tanácsadási szolgáltatás létrehozása a Magyar Vállalkozásfehlesztési Hálózat megyei központjaiban és egyéb speciálisan erre a célra létrehozandó intézményekben, pl. önkormányzatoknál vagy regionális fejlesztési központokban;
•
A rendszer folyamatos társadalmi és parlamenti ellenırzése és éves beszámoló készítése;
•
Sikertörténetek összegyőjtése és a pénzügyi folyamatok és gyakorlat rendszeres elemzése (benchmarking)
13
1. Melléklet NÉHÁNY MIKROHITELINTÉZET KÖZÉP-EURÓPÁBAN Az osztrák kezdeményezés Bár nyugati szomszédunk életszínvonala többszöröse a hazainak, a szegénység elleni harc jegyében az Este Bank AB a Caritas non-rpfit szervezettel karöltve tavaly októberben egy új kezdeményezést indított Zweite Sparkasse – második takarékpénztár – néven.22 Ausztriában mintegy 12ooo ember nem jut bankszámlanyitás lehetıségéhez, ezen akar a kezdeményezés segíteni. A “banknélküli emberek bankja” a leginkább rászorulóknak akar kitörési lehetıséget nyújtani meghatározott idıre szóló kamatozó folyószámla formájában, amelyhez bankkártya is igényelhetı. A 2oo7 áprilisáig egyenlıre cask Bécsben beindított kezdeményezés kiértékelése alapjén döntenek a rendszer széleskörő alkalmazásáról. Ausztriában mikrohitelezésben a mikro és kisvállalkozások részesülhetnek maximum 25ooo EURO összeg felsı határig. Osztrák hitelgarancia intézmények a beruházásra felvett hitel 8o%-ra garanciát nyújtanak, miközben a hitel futamideje általában 1o, esetenként maximum 2o év. 23 Úgyszintén mikrohitelezési programot indítottak a mikro és kisvállalkozások versenyképességének javítására is. 24 Kiemelet osztrák program a nık esélyegyenlıségének megteremtésére irányuló kezdeményezés is. Lengyel gyakorlat Lengyelországban a mikrohitelezı intézmények között speciális szerepet tölt be a Fundusz Mikro, amelyet 1994-ben hozott létre a Lengyel-Amerikai Vállalkozási Alapítvány 2o millió USD tıkével 25. Az intézmény 1995-ben indította be mőködését, amelynek keretében folyamatosan tesztelte kölcsönzési modeljét, klienseit, saját alkalmazottait és folyamatosan bıvítette hálózatát. A Fundusz Mikro filozófiája a kölcsönös kezességvállalás és folyamatos együttmőködés. A hitelezés folyamatában nagyon fontos a preventív megelızés annak érdekében, hogy a hitel visszafizethetı legyen. Egy hitelközösség maximum öt vállalkozóból áll, és ajánlott – de nem kizárólagos feltétel -, ha van közöttük üzleti kapcsolat. A hitelközösség közösen veszi fel a hitelt és vigyáznak egymásra, hogy a hitelt mindenki idıben visszafizesse. A csoport tagjainak önbecsülete pozitív szerepet játszik. Ezáltak a hitelvisszafizetés kockázata minimálisra csökken. Átlagosan a Fundusz Mikro kliensei 5 fıt foglalkoztató mikrovállalkozók, pl. fodrászok, lakatosok, gépkocsijavítók, számítógépes konzulensek, taxisok, kisboltosok, stb. Például a pék beszállít a vendéglısnek. Jelenleg 34 körzetben és 6 kereskedelmi ponton van Fundusz Mikro fiók. Az intézmény 1999-re lett gazdaságos, de az általa létrehozott munkahelyek hatása a pénzügyi fedezetnél sokkal jelentısebbek. 36800 mikrovállalatottal mőködtek együtt és 2oo millió USD hihelt helyeztek ki. 22
http://stephanscom.at/news/0/articles/2006/09/20/a11480/ http://www.awsg.at/portal/media/1637.pdf 24 http://public.wuapaa.com/wkstmk/2006/information_consulting/werbung/files/mikrokredit.pdf 25 www.funduszmikro.com.pl 23
14
Lengyelország mőszaki segítségnyújtás keretében a rendszer kialakításán ügyködik Ukrajnában. Román gyakorlat Romániában az elsı Mikrohitel Programot 26 amerikai segítséggel hozták létre, amelynek fiókintézményei Kolozsváron, Craiován, Iasiban, és a Szövetkezeti Ház Alapítvány (Cooperative Housing Foundation 27) keretében Temesváron, Déván, Aradon és Resitán mőködnek. A Temesvári Mőszaki Szervízközpont mint civil szervezet mőködik. A project keretében kiképezték a hitelbírálókat és hitelkezelıket és egy 150ezer USD-os hitelalapot hoztak létre helyi mezıgazdasági, lakásfenntartási, mikrovállalkozási projektekre. 1999-re az alaptıkét 1 millió USD-ra emelték. 2002. július 1-én létrejött a MIRO BANK, 28 amely átvette a korábbi Micro Enterprise Credit Romania SA bank teljes mőködését. A bankot az EBRD (22.5%), a Commerzbank (22.5%), IFC (22.5%), IMI (10%), és a német DEG/KfW (22.5%) hozta létre 9 million USD tıkével. Jelenleg hitelezést 6 fiókban végeznek (2 fiók Bukarestben, 1-1 Brassoban, Konstancán, Kolozsváron és Temesváron. További regionális fiókok megnyitása folyamatban van. Jelenleg háromféle hitelcsomag létezik, ezek a gyorshitel 2500 USD-ig, üzleti hitel 10000 USD-ig és beruházói hitel 100000 USD-ig. A hitelmőveleteket teljesen kereskedelmi banki szolgáltatásként folyósítják és nem nyújtanak üzleti konzultációt vagy oktatást a kliensnek. A Román Parlament a közelmúltban fogadta el a 240/2005 számú törvényt mikorhitel kereskedelmi vállalkozásokról. A törvény hibája, hogy nemzetközi gyakorlattól eltekintve a mikrohitelezést jelzákoghoz köti, így az lényegében egy korlátozozz tevékenységő mikrobankot jelent. Szlovák mikrohitelezési gyakorlat A Mikrohitel Programot 1997-ben indította az 1994-ben létrehozott és azóta ugyanazon vezetés alatt mőködı Nemzeti Kis és Középvállalkozások Nemzeti Ügynöksége 29 A pilotprojekt beindítása és kiértékelése után a hitelmőveleteket 15 Regionális Tanácsadási és Információs Központok (ún. RAIC és BIC) végzik a következı városokban: Dunaszedahely, Eperjes, Kassa, Spisska Nova Ves, Komárom, Losonc, Martin, Prievidza, Nyitra, Poprád, Povazska Bisztrica, Tıketerebes, Trencsén, Zólyom, és a Pozsonyban lévı Seed Capital Company Ltd. vállalatnál. Mikrohitelezére az alábbi vállalkozásokat fogadják be: • Regisztrált vállalkozásokat (pl. kereskedelmi linesszel vagy üzleti tevékenység folytatására kapott engedéllyel rendelkezı vállalkozások) • Maximum 20 fıt foglalkoztató vállalkozások • Az üzleti tevékenység összhangban van az adott terület fejlesztési célkitőzéseivel és 26
www.usembassy.ro/USAID/Documents/USAIDFORNGO.pdf www.dec.org/ country/reports.cfm?region=eurasia2&country=Romania 28 www.ebrd.com/projects/psd/psd2002/638miro.htm 29 Národná Agentura Pre Rozvoj Malého a Stredného Podnikania (http://www.nadsme.sk/uvod.htm) 27
15
• • • •
igényeivel Csak Szlovákia területén folytatott tevékenységre vonatkozhat Csak szlovák állampolgár részére folyósítható A vállalkozónak friss erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie A hitelkérelmezınek kötelezı a hitelfelvétel elıtt oktatásban résztvenni a Regionális Tanácsadási és Információs Központokba, Üzleti Információs Központokban vagy a Munkaügyi Minisztérium által szervezett tanfolyamokon.
A mikrohitel összege 50000 és 800000 SKK (kb. 1560 és 25000 EUR). A hitel futamideje 4 év és a visszafizetés a hitelfelvételtıl 6 hónap múlva kezdıdik- A hitelfelvevınek 100%-os garanciát vagy jelzálogot kell szolgáltatni. A hitelfelvétel keretében vásárolandó eszközöket azonban be lehet számítani jelzálogként. Érdekes példának megemlítem, hogy 2003 nyarán a Szlovák Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium a jelentıs munkanélküliséggel rendelkezı Kelet-Szlovákiában a bolgár HIRON Vezetési Tanácsadói cég közremőködésével mikrohitel kezelési tanfolyamot rendezett önkormányzati kkv konzulensek részére.
16
