Mi a probléma a háziorvosi indikátorainkkal? Dr. Kolozsvári László, Dr. Rurik Imre

DEMIN XV. 2015. május 27-29.

Mi a probléma a háziorvosi indikátorainkkal? Dr. Kolozsvári László, Dr. Rurik Imre (Debreceni Egyetem NK Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék) BEVEZETÉS A minőség az alapellátásban Az alapellátás minőségének jellemzésére számos kvantitatív és kvalitatív módszer ismert. A minőség elemei általában pontosan nem mérhetőek. Ugyanakkor az orvosi ellátás minősége javítható lehet annak mérése nélkül is: folyamatos továbbképző programokkal, a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlati alkalmazásával vagy szakmai útmutatók megalkotásával és a mindennapi gyakorlatban megkövetelt használatával. Az alapellátás minőségének javítását szolgálhatják a háziorvosokon kívülálló, külső tényezők és a háziorvosok által nagymértékben befolyásolható elemek egyaránt. A háziorvosok tevékenységének lehetséges külső szabályzói (pl. szakfelügyelet működtetése, jogi szabályozás, kötelező protokollok/ellátási folyamatleírás, szakmai szervezetek kontrollja). A minőség értékelhető és javítható lehet a családorvosi praxis szintjén is, a háziorvosok munkájának minőségét javíthatják például: egyéni szakmai motiváció, audit végzése, minőségbiztosítási rendszerek (például ISO), kutatás, anyagi ösztönzők és indikátorok. [1, 2, 3,4, 5, 6]. A minőségi indikátorokat kezdetben a kórházi ellátás értékelésére és minőség javítására használták. Mivel az orvos–beteg találkozások jelentős hányada az alapellátásban zajlik, így felmerült az igény az alapellátási minőségi indikátorok kifejlesztésére, megalkotására és alkalmazására [4]. Azonban szakmai körökben a mai napig is vita van arról, hogy az indikátorok egyáltalán meghatározhatják-e a minőséget [7].

1


Indikátor fogalma Az indikátorokat sokan sokféleképpen definiálták. Az indikátorok egyértelműen meghatározott és mérhető tételek, amelyek az ellátás minőségének értékelésére alkalmasak lehetnek [4]. A magyar jogi szabályozás az alapellátási indikátorokat a szolgáltatók által végzett azon „prevenciós, gyógyító, gondozási és gyógyszerrendelési tevékenységek mennyiségi mérőszámaként” határozták meg, melyek alapján a szolgáltató díjazásban részesülhet [8]. A magyarországi háziorvosi indikátor rendszer: a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése Hazánkban a háziorvosok és házi gyerekorvosok (a továbbiakban: a háziorvosok) indikátor alapú teljesítmény értékelésének bevezetése 2008-ban az Egészségügyi Minisztérium illetve a Világbank kezdeményezésére került napirendre. A rendszer kidolgozásához megvizsgálták és figyelembe vették a nemzetközi példákat: az OECD, amerikai HEDIS (Healthcare Effectiveness Data and Information Set) és az Egyesült Királyságbeli QOF (Quality and Outcomes Framework) indikátorait [10,11]. A teszt időszak 2009 első félévében indult, mely a háziorvosok finanszírozását még nem befolyásolta. Ennek eredményeit és tapasztalatait felhasználták az indikátor célértékek meghatározásához (4 indikátort vezettek be a gyerek, 11 indikátort a felnőtt és gyerek praxisokban) [12]. A háziorvosi indikátorrendszer a későbbiekben a finanszírozást is befolyásolta, így 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet két alkalommal módosult a próba időszakban: 2010. januártól havonta kapták meg a mutatókat a szolgáltatók, 2010 júliusától pedig az indikátorok alapján juttatásban részesültek a szolgáltatók, ha az indikátorok legalább 25%-ában pontot értek el [8, 11]. 2011. április 1-jétől változott a rendszer és a szakmai alapokat jogszabályban fektették le (15 felnőtt és vegyes, 6 gyermek indikátorra 15 pontot lehetett elérni)[8]. 2


2012. április elsejétől kifizetés havi gyakorisággal történt (15 felnőtt és vegyes, 8 gyermek indikátor). 2014 áprilistól COPD indikátorral egészültek ki a felnőtt és vegyes indikátorok (FV), FV01 FV02 FV03 FV04 FV05 FV06 FV07 FV08 FV09 FV10 FV11 FV12 FV13 FV14 FV15 FV16

a

felnőtt-vegyes

körzetekben

16

indikátor

szerepel

[13,

14]:

FELNŐTT ÉS VEGYES PRAXISOK INDIKÁTORAI (terület) Influenza elleni védőoltás (védőoltások) Mammográfia (szűrések) Magas vérnyomás betegség gondozása 1. (gyógyszerkiváltás) (gondozás) Magas vérnyomás betegség gondozása 2.(gyógyszerkiváltás) (gondozás) Magas vérnyomás betegség gondozása 3. (szérum kreatinin) (gondozás) Vérzsír vizsgálat a diabetes mellitusban és/vagy magas vérnyomás betegségben szenvedők körében (gondozás) Ischaemiás szívbetegek gondozása (béta‐blokkolók szedése) (gondozás) Diabetes gondozása 1 (Hgb1Ac) (gondozás) Diabetes gondozás 2 (szemészet) (gondozás) COPD‐s betegek gondozása Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés) Gyógyszer indikátor 1. – savtermelés zavarával járó betegségek gyógyszerei (gyógyszerrendelés) Gyógyszer indikátor 2. – vércukorszint‐csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok (gyógyszerrendelés) Gyógyszer indikátor 3. – a renin‐angiotenzin rendszerre ható készítmények (gyógyszerrendelés) Gyógyszer indikátor 4. – lipidszintet módosító anyagok (gyógyszerrendelés)

A gyermekkörzetekben 8 indikátort alkalmaznak (GY): GY01 GY02 GY03 GY04 GY05 GY06 GY07 GY08

GYERMEK PRAXISOK INDIKÁTORAI (terület) Meningococcus védőoltás (védőoltás) Colecalciferol készítmény adása (prevenciós tevékenység) Kizárólag anyatejes táplálásban részesült csecsemők aránya (prevenciós tevékenység) Szűrővizsgálatok végzése (szűrési tevékenység) Vaspótló kezelés (gondozás) Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) Ügyeleti ellátásban részesültek (definitív tevékenység) Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés)

A körzetenként elérhető pontszám mindkét körzettípusban 16 pont (1pont/FV indikátor, 2pont/GY indikátor). A területi ellátási kötelezettségű körzetek részesülnek

finanszírozásban:

az

egyes

szolgáltatók

elért

pontszámait

összeadják, majd a szolgáltatók elért pontértékeinek arányában osztják szét, azaz a finanszírozás zárt kasszából történik, melynek összege 400 millió forint/hónap. [8, 9, 12, 13, 14] Az adatokat részben a B300-as, tételes betegforgalmi jelentésekből, a járóbetegszakellátás és fekvőbeteg ellátás gyógyszeradatokból nyerik. Ennek indoklása, hogy ahol „csak lehetséges, ott ne csak a háziorvos saját jelentései legyenek az

3


adatforrások, hanem egyéb szakterületetek adatai is, így csökkenthető az „adatmanipuláció” veszélye.” [13, 14]. CÉLKITŰZÉS Előadásunk

célja

bemutatni

a

hazai

háziorvosok

indikátor

alapú

teljesítményértékelő rendszerével kapcsolatban felmerülő problémákat a háziorvosok szemszögéből. A „célfelhasználók” véleménye, visszajelzése segíthet a rendszer jobbá tételében, a finomításában, vitaindító, gondolatébresztő lehet.

Az

indikátor

alapú

teljesítményértékelő

rendszer

kidolgozóival,

döntéshozóival közös a célunk: az alapellátás minőségének javítása. ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK Indikátorrendszer kidolgozása, bevezetése Az alapellátásban bevezetett indikátorok kifejlesztése többféle módon történhet, például szisztematikus, bizonyítékokon alapuló (evidence based) módszerrel [4]. A magyar háziorvosi indikátorok kifejlesztésének folyamatáról nem találtunk részletes adatokat, azonban a jogalkotói szándék alapján és a hivatalos közleményekben használt terminológia alapján valószínűleg nevezhetjük azokat minőségi

indikátoroknak

[11,

12,

15].

Az

indikátor

alapú

teljesítményértékelésben való részvétel nem önkéntes, a kidolgozását az OEP végezte, nem döntéshozói, szakmai szervezetek és egészségügyi dolgozók közötti konszenzus eredménye volt. Az indikátorok kiválasztása A hazai indikátorok a minőség klasszikus, Donabedian szerinti dimenziói közül csupán az ellátás folyamatára (process) vonatkoznak és nincsenek struktúra (structure) és eredményeket (outcome) értékelő indikátorok [1]. Az indikátor alapú teljesítményértékelő rendszer olyan elemeket is „mér”, amelyekre a háziorvosnak sem direkt, sem indirekt ráhatása sincs (pl. 4


gyógyszerkiváltás, védőoltás felvételére való hajlandóság, mammográfiás vizsgálaton való megjelenés, tehát az un. beteg compliance elemei). Néhány elem mérése nem teljes körű, hiszen a szemészeti vizsgálatra nemcsak a háziorvos utalhatja be a diabeteszes beteget. Legnagyobb problémát ott látják, hogy a terápiás célértékek elérése (outcome) egyáltalán nem szerepel, pedig szakmai szempontból talán ez lenne a legfontosabb. A jelenlegi indikátorok ezen kívül nem mérik az eredményességet, betegelégedettséget és a biztonságosságot, melyek az ellátás minőségének alapvető dimenziói [5, 6, 8]. A finanszírozással kapcsolatos problémák A

háziorvosok

többsége

pozitívan

fogadta

az

indikátor

alapú

teljesítményértékelő rendszer bevezetését, azonban negatív visszhangot váltott ki a rendszer a zárt kassza miatt: minél több szolgáltató teljesít jól, annál kevesebb jut a finanszírozásból egy praxisnak, mert ugyanaz az összeg többfelé oszlik. Finanszírozási szempontból elkülönített gyermek-alapellátási és háziorvosi indikátor kasszát javasolnak, mivel bár minden praxistípusban ugyanannyi az elméletileg megszerezhető maximális pontszám (16 pont), de az indikátorok által értékelt területek és a gyerek és felnőtt ellátás szakma specifikus különbségei miatt a közös kassza hol az egyik, hol a másik praxistípus számára okozhat hátrányos anyagi megkülönböztetést [8, 13, 14]. A vegyes körzetekben a háziorvos a gyermekek ellátása után nem részesül a gyermek indikátorok alapján többletfinanszírozásban, holott főként hátrányos helyzetű területeken a munkájuk jelentős részét a gyermekek ellátása teszi ki, illetve több vegyes körzetben akár egy önálló gyermek praxis létszámának megfelelő számú 18 éven aluli bejelentett biztosított van.

5


AZ EGYES INDIKÁTOROKKAL KAPCSOLATBAN FELMERÜLT PROBLÉMÁK A HÁZIORVOS SZEMSZÖGÉBÓL Felnőtt és vegyes praxisoknál FV1. Influenza elleni védőoltás (védőoltások) - Egyetlen védőoltást vizsgál, a teljes oltási tevékenységet nem. („Az indikátor azt mutatja meg, hogy a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottak milyen arányban kaptak védőoltást”.) - Nem csupán a háziorvos befolyásolja az oltást kapók számát, jelentős lehet a média befolyásolása, korábbi tapasztalatok esetleges mellékhatásokkal, vagy mások tapasztalatai. FV2. Mammográfia (szűrések) - Az adatok forrása: a járóbeteg szakellátási adatok, ehhez nincs pontos és naprakész hozzáférése a háziorvosi rendszereknek (pl. figyelmeztetés a háziorvosi

szoftver

által-

így

a

háziorvosnak

lehetősége

lenne

a

szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságát ismertetni a beteggel a rendelésen- példa: UK szoftverek). - A legtöbb helyen a női daganatok szűrésén való részvételre ösztönzés hatékonyabb lehet a védőnők általi megkeresés révén, főleg férfi háziorvosok körzetében. - Nagyban befolyásolhatja a mammográfiás vizsgálat helyszínének elérhetősége (általában megyeszékhelyeken), az indikátorok célértéke megyénként csupán város-nem város alapján vannak meghatározva. - Javasolt lenne egyéb népegészségügyi célú szűrőprogramok átszűrtségének javításába a (pl. méhnyak-szűrés) az alapellátási szereplők bevonása. FV3. Magas vérnyomás betegség gondozása 1. (gyógyszerkiváltás) (gondozás) - Hipertóniás betegek számát a legalább 4-szer gyógyszert kiváltó - 40-54 év közötti biztosítottak- száma alapján határozzák meg, nem a tényleges vérnyomásérték alapján.

6


- A magas vérnyomás betegség gondozásának egyéb elemeit nem veszik figyelembe. FV4. Magas vérnyomás betegség gondozása 2.(gyógyszerkiváltás) (gondozás) - Hipertóniás betegek számát a legalább 4-szer gyógyszert kiváltó – 55-69 év közötti biztosítottak- száma alapján határozzák meg, nem a tényleges vérnyomásérték alapján. - A magas vérnyomás betegség gondozásának egyéb elemeit nem veszik figyelembe. FV5. Magas vérnyomás betegség gondozása 3. (szérum kreatinin) (gondozás) - Hipertóniás betegek száma: a legalább 4-szer hipertónia kezelésére szolgáló gyógyszert kiváltók száma. - A laboradatokhoz sokszor nincs hozzáférés, betegek gyakran nem juttatják el laborleletüket a háziorvoshoz. FV6. Vérzsír vizsgálat a diabetes mellitusban és/vagy magas vérnyomás betegségben szenvedők körében (gondozás) - A háziorvosnak sokszor pontos adata az antidiabetikumok kiváltásáról, sem a laborvizsgálat megtörténtéről (betegcompliance) (de újabban egyes háziorvosi szoftverekbe integrálták a betegéletút-követés lekérdezés lehetőségét). - Labor eredményt nem vesz figyelembe, csupán a vizsgálat megtörténtének tényét FV7. Ischaemiás szívbetegek gondozása (béta-blokkolók szedése) (gondozás) - Az akut myocardialis infarktuson (AMI) átesett ISZBs vagy CABG/PTCA beavatkozáson átesett betegek gyógyszereit általában kardiológus állítja be. - Újabban egyre több irodalmi adat megkérdőjelezi a béta-blokkolók szükségességét [17]. - A beteg nem váltja ki gyógyszereit- (betegcompliance) FV8. Diabetes gondozása 1 (Hgb1Ac) (gondozás) - Nincs közvetlen hozzáférés az laboreredményekhez, illetve vizsgálat elvégzése megtörtént-e. 7


FV9. Diabetes gondozás 2 (szemészet) (gondozás) - Szemészetre nem kell sok helyen beutaló, a háziorvos nem ismeri a szemészeti vizsgálaton megjelentek arányát. - A lelettel sem találkozik mindig a háziorvos, illetve nincs mindig szemészeti konzekvenciája az általuk leírt retinopathiának sem. - A diabetes gondozás minőségének mérésére használt hazai folyamat indikátorok hazai szerzők szerint sem megfelelőek: a rosszabb glikémiás indexű betegek nagyobb valószínűséggel vesznek részt évente Hgb1Ac és szemészeti vizsgálaton,

tehát

az

indikátorok,

azok

a

háziorvosokat

mutatják

hatékonyabbnak és jutalmazzák, akiknek a betegei rosszabb állapotban vannak, tehát ahol a gondozási tevékenység kevésbe hatékony [18]. FV10. COPD-s betegek gondozása - A COPD diagnózisát a járó beteg szakellátás adatai alapján állapítják meg, háziorvostól független, a visszarendelés gyakorisága helyi sajátosságoktól is függ. -A tüdőgyógyász rendeli el / végzi a légzésfunkciós vizsgálatot. - COPD diagnózisa: legalább háromszor ki kell váltani a betegnek a COPD kezelésére szolgáló gyógyszert (betegcompliance, outcome) FV11. Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) - A betegek igényei sokszor nagyban befolyásolják a háziorvos beutalási szokásait, mivel sok esetben nincsenek pontos irányelvek meghatározva a beutalási kritériumokkal kapcsolatban. - A háziorvos nem motivált anyagilag, gyenge, nem szabályozott kapuőr funkció. - A szakrendelésre utalás sokszor a beteg kívánsága. FV12. Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés) - Kiváltást vizsgál – betegcompliance. - Betegek igényei nagyban befolyásolják. - Hiányoznak az alapellátásban használható irányelvek. 8


FV13. Gyógyszer indikátor 1. – savtermelés zavarával járó betegségek gyógyszerei (gyógyszerrendelés) FV14. Gyógyszer indikátor 2. – vércukorszint-csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok (gyógyszerrendelés) FV15. Gyógyszer indikátor 3. – a renin-angiotenzin rendszerre ható készítmények (gyógyszerrendelés) FV16.

Gyógyszer

indikátor

4.

–

lipidszintet

módosító

anyagok

(gyógyszerrendelés) - Nem veszik figyelembe a terápia hatékonyságát, illetve a célértékeket (outcome) - A patikákban kiváltott, nem pedig a felírt gyógyszerek alapján számolnak DOT (Days of Treatment) - Betegcompliance, betegek igényei befolyásolják (pl. megszokott, de drágább originális készítmény preferálása az olcsóbb generikus termék helyett) - Az indikátor célérték meghatározása és számítása bonyolult, nehezen követhető, a legtöbb háziorvosi szoftver nem nyújt segítséget ezekkel az indikátorokkal kapcsolatban. Gyermek praxisoknál GY1. Meningococcus védőoltás (védőoltás) - „Az indikátor azt mutatja meg, hogy a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottak milyen arányban kaptak védőoltást.” – erre azonban csupán a meningococcus elleni átoltottsági arányból következtet. - Drága az oltóanyag, önkéntes védőoltás, végső soron a szülők (és anyagi lehetőségeik) döntenek. GY2. Colecalciferol készítmény adása (prevenciós tevékenység) - Felírás kötelező- azonban az indikátor kiváltást vizsgál- orvos általi felírás helyett.

9


GY3. Kizárólag anyatejes táplálásban részesült csecsemők aránya (prevenciós tevékenység) - Anyai tényezők nagymértékben befolyásolják (pl.compliance, van-e elegendő teje). - A speciális gyógyászati célra szánt tápszer (pl. hipoallergén) igényű hat hónaposnál fiatalabb biztosítottak száma. GY4. Szűrővizsgálatok végzése (szűrési tevékenység) - Csak a hat éves kor alatti korcsoportban végzett szűrési tevékenységet értékeli. GY5. Vaspótló kezelés (gondozás) - 10-18 éves kor közötti bejelentkezett leányok körében vizsgálja a vaspótló készítmény szedésének arányát. - Gyanú esetén- labor- vaspótló kezelés indikációja-labor eredmény alapján. - Sok körzetben megfelelő, egészséges táplálkozás mellett alig van anémiás beteg, ezért nem indul vaspótló kezelés. GY6. Beutalási gyakorlat (definitív tevékenység) -Ezen a területen is pontosan meghatározott kompetenciákra, szabályozott betegutakra és használható beutalási protokollokra lenne szükség. GY7. Ügyeleti ellátásban részesültek (definitív tevékenység) - A szülők legtöbbször igénylik gyermekük számára az azonnali ellátást, probléma esetén (pl. lázas gyermek) hétköznapokon ügyeleti időben nem várnak másnapig, akár a háziorvos tanácsa ellenére sem. GY8. Antibiotikumos kezelés (gyógyszerrendelés) - Gyógyszerkiváltást mért, betegcompliance és szülők elvárásai is nagyban befolyásolják. - Kevés vagy hiányzó az alapellátók részére készült, antibiotikum felírásra vonatkozó irányelv van hazánkban.

10


TOVÁBBI KÉRDÉSEK Szükségesek-e az indikátorok az alapellátásban? Az indikátorok használata ellen és mellette számos érvet lehet felhozni. Ellenük szóló érvek közül az orvoslás holisztikus szemléletének elveszítése, bizonyos részeknek az egészből való kiragadása hangzik el a leggyakrabban. Mellettük szól, hogy objektív mérőeszközök és összehasonlíthatóvá válhat az alapellátás szereplőinek

teljesítménye.

A

hazai

alapellátásban

is

szükség

van

indikátorrendszerre. A hazai indikátor alapú teljesítményértékelő rendszer a legtöbb háziorvos részéről pozitív fogadtatásra talált. Azonban anyagi ösztönzés jelenlegi mértéke még nem éri el azt a szintet, ami a legtöbb szolgáltatót valóban motiválná. Melyik indikátorokat alkalmazzuk, milyen területeken és ki döntsön erről? Az megfelelően kiválasztott indikátorok megfelelő helyen, időben és módszerrel alkalmazva elősegíthetik az orvoslás minőségének javítását. Az indikátoroknak és a hozzájuk kapcsolt anyagi ösztönzőknek világos és megfelelően kommunikált szakmapolitikai célokon és szakmai egyeztetésen kellene alapulni, ilyen egyeztetés a jelenleg használatosak bevezetését nem előzte meg. Az indikátorokat alapellátási tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szakértők és a háziorvosok bevonásával, vagy visszajelzéseiket figyelembe véve kellene fejleszteni. Valamennyi indikátoroknak valóban a háziorvos munkájának minőségét kellene mérni, az egyéb befolyásoló tényezők (pl. betegcompliance, szakellátás által végzett vizsgálatok, szakellátásban indikált kezelések) lehetőség szerinti kiszűrésével. Nagy hiányosság, hogy a mérhető „célértékek” elérése, tehát a gondozás valódi szakmai eredményessége nem szerepel az indikátorok között, és ez arra is visszavezethető, hogy az OEP nem érezte kötelességének, hogy a háziorvosok által használható, számukra ingyenes software-t biztosítson nekik, beleértve annak frissítését, amire szinte minden esetben az OEP finanszírozási változásai 11


miatt van szükség. Országos szinten továbbra is megoldatlan az egészségügyi ellátók közötti elektronikus kommunikáció, beleértve a laboratórium leleteket is. ÖSSZEFOGLALÁS A

hazai

háziorvosok

indikátor

alapú

teljesítményértékelő

rendszere

progresszívnek tekinthető, azonban több ponton módosításra, javításra szorul. Az alacsony többletdíjazás és némely indikátor bonyolultsága nem kellően motiválja a háziorvosokat. Sokszor olyan elemeket mérnek, ami nem közvetlenül az orvos munkájától függ. Egyes indikátorok körzetben előforduló alacsony esetszám esetén kedvezőtlenül értékelhetik a háziorvost, vagy a háziorvos munkájától függetlenek. Az adatokat szakellátási adatokból, gyógyszer kiváltási arányokból, nem a háziorvos munkáját jellemző mutatók alapján, illetve nem az orvosszakmai eredményeken (outcome) méri, emiatt a betegcompliance és a szakellátás minősége nagyban befolyásolhatja a háziorvos értékelését. A különböző ellátási szinteken történő adatok, események elérhetővé és könnyen hozzáférhetővé tételére már bizonyos háziorvosi szoftverek képesek. Javasolt lenne országos, kompatibilis (esetleg egységes) rendszer kifejlesztése. Az indikátorok által mért legtöbb területen hiányoznak a pontos, használható irányelvek, szakmai protokollok, ez a beutalási gyakorlat rendszerére is igaz. Az indikátorok meghatározása és a rendszer továbbfejlesztése az eddig elmaradt szakmai konszenzus alapján lenne szükséges. A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése hasznos eszköze lehet az alapellátás minőség javításának, amennyiben a betegellátás holisztikus szemléletmódját megtartjuk és az indikátorokat egyéb minőség javító eszközökkel együtt alkalmazzuk [19, 20, 21].

12


FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Donabedian A. Evaluating the quality of medical care. Milbank Memorial Fund Quarterly. 1966; 44(3):166–206. 2. Campbell SM, Roland MO, Buetow AS. Defining quality of care. Social Science & Medicine. 2000; 51(11):1611-1625. 3. Grol R. Improving quality of medical care: building bridges among professional pride, payer profit and patient satisfaction. JAMA. 2001;286:2578-2585. 4. Campbell SM, Braspenning J, Hutchinson A, Marshall MN. Improving the quality of health care: Research methods used in developing and applying quality indicators in primary care. British Medical Journal. 2003; 326:816-819. 5. Raleigh V, Foot K. Getting the measure of quality. Opportunities and challenges. The King’s Fund, London; 2010. 6. Goodwin N, Dixon A, Pool T, Raleigh V. Improving the quality of care in general practice. The King's Fund, London; 2011. 7. Gődény S, Kincses Gy. A hatékony egészségügyi ellátást indokoló körülmények az egészségügyben. In Gődény S (szerk.). A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó. Budapest; 2007. 8. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI). 11/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet a háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerendelésének egyes szabályairól. 2011. Elérés: 2014 január 01. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=137366.253268. 9. 43/1999. (III. 3.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól. Elérés: 2014. május 1. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=40568.259622 10. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése. 2010. Elérés: 2013. március 05. http://www.oep.hu/pls/portal/docs/page/szakma/oephuszak_euszolg/alapszakell/h%c3%81zio rvosi%2c%20h%c3%81ziorvosi%20%c3%9cgyeleti%20ell%c3%81t%c3%81s/h%c3%81zior vosi%20indik%c3%81torok.pdf. 11. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok teljesítményértékelése 2011. április 1-jétől. [internetes honlap]. 2011.

indikátoralapú

Elérés: 2013. március 05. http://www.oep.hu/pls/portal/docs/page/szakma/oephuszak_euszolg/alapszakell/h%c3%81zio rvosi%2c%20h%c3%81ziorvosi%20%c3%9cgyeleti%20ell%c3%81t%c3%81s/h%c3%81zior vosi_indik%c3%81torok_20110401.pdf. 12. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése 2012. november 1-jétől. 2012. Elérés: 2013. március 05. http://www.oep.hu/pls/portal/docs/page/szakma/oephuszak_euszolg/alapszakell/h%c3%81zio rvosi%2c%20h%c3%81ziorvosi%20%c3%9cgyeleti%20ell%c3%81t%c3%81s/h%c3%81zior vosok%20indik%c3%81tor%20alap%c3%9a%20teljes%c3%8dtm%c3%89ny%2020121101. pdf.

13


13. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése 2014. áprilistól. Elérés: 2015. május 10. http://www.oep.hu/data/cms1002602/HAZIORVOSOK_INDIKATOR_ALAPU_TELJESIT.. MENY_201404.pdf]. 14. Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A háziorvosok indikátoralapú teljesítményértékelése 2014. szeptembertől. Elérés: 2015. május 10. http://www.oep.hu/data/cms1001883/HAZIORVOSOK_INDIKATOR_ALAPU_TELJESIT MENY_201409.pdf. 15. Állami Számvevőszék. Jelentés a háziorvosi ellátás működésének és pénzügyi feltételrendszerének ellenőrzéséről. 2011. Elérés: 2013. március 05. http://www.asz.hu/jelentes/1126/jelentes-a.haziorvosi-ellatas-mukodesenek-es-penzugyifeltetelrendszerenek-ellenorzeserol/1126j000.pdf. 16. Házi Gyermekorvosok Egyesülete. Házi Gyermekorvosok Egyesülete nyilatkozata. 2012. Elérés: 2013. december 10. http://www.hgye.hu/wp-content/uploads/Indik%C3%A1torokH%C3%A1zi-gyermekorvosok-01.17.pdf. 17. Bangalore S, Makani H, Radford M, et al. Clinical outcomes with beta-blockers for myocardial infarction. American Journal of Medicine 2014; DOI: 10.1016/j.amjmed.2014.05.032. 18. Nagy, A. (2012). A 2-es típusú diabetes szövődmények népegészségügyi súlya és prevenciójuk lehetősége. Elérés: 2015. május 10. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/160455 19. Kolozsvári, L.R, Orozco-Beltran D., Rurik I. Do family physicians need more payment for working better? Financial incentives in primary care. Atención Primaria 46, no. 5 (2014): 261-266. 20. Kolozsvári, L. R., & Rurik, I. (2013). A minőség javításának lehetséges eszközei az alapellátásban. Minőségi indikátorokhoz kapcsolt anyagi ösztönzők Európában. Orvosi Hetilap, 154(28), 1096-1101 21. Kolozsvári, L. R. (2014). Az alapellátás minőségét vizsgáló módszerek és indikátorok lehetséges alkalmazásai. DE EDI PhD értekezés. Elérés: 2015. május 10. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/195930

14

Mi a probléma a háziorvosi indikátorainkkal? Dr. Kolozsvári László, Dr. Rurik Imre

Recommend Documents