MŰHELY. A válság mi másról beszélhetnénk? Kreatív megoldások mobil szélessávon. Ödön bácsi azt mondta. 1% a BME hallgatóiért

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BME körkép

Egyetemi marketing

www.muhely.com

MŰHELY

A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar rendkívüli figyelmet fordít a legjobb hallgatók oktatására, fejlődésének elősegítésére. 3.oldal

Egyetemi Hallgatói Képviselet

2009. március 9.



Egyetemi Hallgatói Képviselet lapja

A válság – mi másról beszélhetnénk? Fotó: Kiss Imre

Egyre több helyen, találkozhatunk olyan hirdetésekkel, amelyek a különböző oktatási intézmények képzéseit népszerűsítik. A reklám fontos, de kérdés, hogy milyen formában. A témában Andor György általános rektorhelyettes nyilatkozott lapunknak. 2. oldal Kapun kívül

Megvásárolt papírok A tudás már nem is fontos? Tehetném fel a kérdést az egyetemistáknak. Szerencsére legtöbbször azt a választ kapnám, hogy de igen. Páran azonban mégis másképp gondolják. Szerintük elég csak a papírt megszerezni, és a tudásra majd a munkájuk során tesznek szert. Rossz gondolat! A munkáltatók ugyanis a „papírok” mögött húzódó tudást várják el a munkavállalóktól. 4. oldal Közélet

Élhető egyetem

Kerekasztal-beszélgetésünkben erről faggattunk négy műegyetemistát. 6.oldal Tudomány, technika

Lánglovagok paripái Februárban kampányt indítottak a tűzoltók annak érdekében, hogy felhívják a közlekedők figyelmét az elsőbbségadás fontosságára. 11.oldal Sport

Hírtelen szívhalál Egyre több hír szól a sportolók hirtelen szívhaláláról. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Dr. Bárczi Györgyöt a Semmelweis Egyetem Kardiológia Tanszékének munkatársát. 13. oldal

1% a BME hallgatóiért Kérjük Önt, támogassa a Műegyetemi Hallgatókért Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.

Az alapítvány adószáma:

18036754-1-43

A GTK Liska Tibor Szakkollégiuma idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a Gazdasági és Menedzsment Szakmai Heteket. Fókuszban természetesen a válság, és annak pénzügyi megközelítése volt. A rendezvényt Simor András jegybankelnök Frontvonalon című előadása nyitotta meg. Beszélt a versenyről, ami már nemcsak egy-egy iparágon belül folyik, ma mindenki mindenkivel versenyez, a pénzért, a tőkéért. Ebben pedig az győz, aki nagyobb növekedést, nyereséget tud felmutatni. Ehhez nagyobb kockázatot kell vállalni, ami mára elszakadt a racionalitásoktól. Ezzel egyidejűleg nőtt annak a valószínűsége, hogy olyan esemény történhet, amire senki sem számít. Be is következett, és nagyon

sokan buktak ezen. Itt jön képbe a szabályozó szerepe. A szabályozó – amikor a bukás bekövetkezik –, megpróbálja ennek a hatásait semlegesíteni, hogy a válság ne legyen egyre nagyobb. A kérdés, az hogy az emberek okulnak-e belőle? Ha igen, akkor csökkentik a kockázatot, és kevésbé ambiciózus terveket szőnek. Ha nem, akkor azt hiszik, hogy ez a probléma is magától megoldódik, és lehet még több kockázatot vállalni. Ebben az esetben a szabályozók csak a kockázat alapú verseny növelését segítik, a bekövetkező probléma pedig nagyobb lesz, mint az előző. Simor szerint a fejlett országok szabályozói nem voltak eredményesek. Arra mindig ügyeltek, hogy bukás ne legyen, vagy ha mégis, annak hatásait semlegesítsék, de arra nem vigyáztak, hogy a gazdálkodók okuljanak is belőle.

Magyarországon most mindenki minimális kockázatot vállal, és likviditási problémákkal küszködik. Ami tetézi a bajt: nálunk az állam maga is nagy adós. Egy másik szemszögből, Jaksity György a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója magyarázta az történeket. Először áttekintést adott az események alakulásáról 2007 nyarát követően, majd régebbre visszanyúlva a gazdaságot érintő, egyéb tények is szóba kerültek. Az elmúlt huszonöt évben a világgazdaság egyik legnagyobb expanzióját élte át, amelynek motorjai most megálltak vagy drasztikusan lelassultak. Jaksity szerint a válság nem múlik el pár hónap alatt, évekre is szükség lehet a konszolidációhoz, amely lassú vagy gyors, de mindenképp fájdalmas folyamat lesz. Mindkét előadó az egyik legna-

Kreatív megoldások mobil szélessávon A T-Mobile a sikeres első alkalom után, hagyományt teremtve MobilNet II. címmel ismét mobil szélessáv pályázatot hirdetett meg a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2009. február 26-án, a MKE aulájában rendezték meg a díjátadó ünnepséget. A „Kreatív közösségi megoldások mobil szélessávon” című pályázat újdonsága, hogy a szervezők egyetlen témát hirdettek meg mindhárom egyetem diákjai számára, akik akár egyénileg, akár vegyes csapatokat alkotva pályázhattak. Ennek keretében konkrét, megvalósítható ötletek és megoldások kidolgozása volt a cél, amelyek a mobil szélessáv, és a mobiltelefon kreatív alkalmazását célozzák meg, valamint elősegítik a közösségépítést. Kiemelt célként szerepelt, hogy a multi-diszciplináris közös munkát szorgalmazza a három egyetem hallgatói között. Az ötletek lehettek többek között weboldalak, köztéri installációk, számítógépekre vagy mobilkészülékekre készített alkalmazások. Folytatás a 4. oldalon

gyobb problémaként a társadalom szemléletmódját jelölte meg. A szocializmus után óriási éhség volt a fogyasztásra, szinte bárki hitelhez juthatott. A kockázat érzékenység hihetetlenül alacsony szintre sül�lyedt, és a lakosság megtakarításai drasztikusan csökkentek. A legnagyobb probléma ami gátolhatja a gyors kilábalást a válságból az, hogy nálunk a lakosságnak csak 57 százaléka dolgozik. Az állam pedig a nyugati jóléti modellhez képest nagyon erős szociális hálót tart fent. Át kellene csoportosítani, kevesebbet kellene újra elosztani, és keresletet kellene teremteni, de miből? A helyzet, és a kérdések adottak, válaszok kínálkoznak, majd meglátjuk mennyire sikerül a szemléletváltás. Bán Andrea

Ödön bácsi azt mondta Fotó: Tóth Máté

Életünkből három/öt évet töltünk el az egyetemen. Nyilván nem mindegy, milyen környezetben, milyen feltételek között tesszük ezt. Ilyen szempontból vajon mennyire állja meg a helyét a BME? Jó itt diáknak lenni?

Az Energetikai Szakkollégium a 2009-es tavaszi félévet az idén 60 éves magyar villamosenergia-rendszer emlékének ajánlja. Az első előadást február 26-án Kerényi A. Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök, az MVM Zrt. nyugdíjas vezérigazgató-helyettese tartotta. Közel hatvanan gyűltek össze a neves szakember előadására. A köszöntő után a 2006ban megjelent A magyar villamosenergia ipar 1988-2005 c. könyv DVD mellékletét vetítette le a hallgatóságnak a szerző. A villamosenergia rendszer kiépülésének állomásait 1944-ig foglalta össze az első rész. Az 1948-as államosítások utáni időszakot mutatta be a vetítés második fele, majd egy rövid kitekintést nyújtva az akkori jövőképre, a narrátor ezzel a mondattal zárta a filmet: „Bízunk a kormány bölcs döntésében!”. Névery Dorottya

BME körkép

VII. évfolyam 2. szám

Nem mindegy, hogy hol szerzünk diplomát! amely szerint „nem mindegy, hogy hol szerzünk diplomát”. Manapság a nyugat-európai trendekhez hasonlóan a diploma megszerzésének helye válik egyre hangsúlyosabb tényezővé. Ehhez kapcsolódik a Műegyetem másik üzenete, amelyben az intéz-

bevonásával. Véleménye szerint a BME az elit jellegénél fogva olyan mértékű presztízzsel és múlttal rendelkezik, hogy nincs égető szüksége a hírnevet megalapozó reklámokra, mint a kisebb fővárosi főiskolának. A rektorhelyettes leszögezte, hogy

egy szervezeti átalakítás következtében megszűnt a korábban hasonló tevékenységgel foglalkozó egyetemi PR Iroda, ahol két-három fő végezte, a főként rendezvényszervezési és sajtókapcsolati feladatokat. Az átszervezések következtében rész-

az új illetékes szerv, az ott dolgozott munkatársak pedig továbbra is a Műegyetem alkalmazottai maradtak. Andor György elmondta lapunknak, hogy jelenleg az egyetem nem folytat olyan mértékű tevékenységet, amely egy PR-ral foglalkozó iroda

ményben zajló minőségi oktatás és szakmaiság fontosságát emeli ki. Andor György hozzáfűzte, hogy a konkrét szakok hirdetése újdonságnak számít Magyarországon. A Műegyetem eddig idegenül mozgott ezen a területen, és tíz évvel ezelőtt mindössze az MBA képzés esetében alkalmazták ezt a stratégiát a szak promotálására –, komoly büdzsé

a Műegyetem nem küzd hallgatói létszám problémákkal. Az intézménynek tehát nem stratégiai célja, hogy minél többen jelentkezzenek ide, hanem sokkal inkább az, hogy az ország legtehetségesebb diákjai válasszák mind nagyobb számban a BME-t. Andor György a lapunknak adott interjújában elmondta azt is, hogy

ben a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság rendezvényszervezési csoportjának hatáskörébe került át ennek a tevékenységének a jelentős része, másrészt rektori szinten az egyetemi vezetéshez is áttettek néhány feladatot. Kiemelte, hogy az iroda megszűnése nem jelent tragédiát az intézmény számára: az ottani tevékenységeket hatékonyan ellátja

fenntartását indokolná, ugyanakkor hozzátette, hogy a jövőben az intézményi stratégia egyértelmű megfogalmazásával, és a feladatok növekedésével összhangban elképzelhetőnek tartja, hogy egy független külső, vagy belső szervezet fogja elvégezni ezeket a feladatokat.

Fotó: Szabó Lázár

Egyre több helyen, találkozhatunk olyan hirdetésekkel, amelyek a különböző oktatási intézmények képzéseit népszerűsítik. A reklám fontos, de kérdés, hogy milyen formában. A témában Andor György általános rektorhelyettes nyilatkozott lapunknak. Beszélgetésünk során elmondta, hogy fontos megkülönböztetni az egyetemi szintű, valamint az egyes szervezeti egységek, elsősorban a karok, PR, illetve marketing tevékenységét. A médiában legtöbbet látott hirdetések elsősorban kari kezdeményezésűek, és egy ott meghirdetett képzést népszerűsítenek. A Műegyetemen az új bolognai rendszer szerint több mint harminc szak közül választhatnak a továbbtanulni akaró diákok. A szakok jellege nagyon széles spektrumon mozog, és általában az az elfogadott szokás, hogy ezeket kari szinten népszerűsítik. Itt épül fel az adott képzéshez kapcsolódó marketing, valamint a szak és a kar révén átadni kívánt üzenet. Megtudtuk, hogy a hirdetések anyagi vonzatát az egyes karok a saját költségvetésükből fedezik. Lapunk információi szerint a legtöbbet a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar költ ilyen jellegű kiadásokra, mivel országos szinten ennek az egységnek van a legtöbb konkurense. A rektor-helyettestől megtudtuk, hogy várhatóan 2009 nyarára készül el a Műegyetem PR és marketing stratégiája, amely jelenleg még kiforratlan állapotban van. A vezetés előtt álló legfontosabb feladat, hogy intézményi szinten pontosan megfogalmazza azokat az állandó üzeneteket, amelyek az egyetem nevében kifejezik a közvetíteni kívánt értékeket. Elmondta, hogy a BME eddig, elitegyetem és kutató intézmény jelleget sugallt a külvilág számára, megfogalmazva azt az üzenetet,

Sneider Zita

Régi bálok a Műegyetemen „Végigjártuk a bálunk előtt az idei farsang összes elite mulatságait, de nekünk úgy tetszett, hogy jobb kedv honolt a mi esténken,…szebben mosolyogtak a lányok is,… közelebb húzódtak táncosukhoz a bájosan kuszafürtű-szöszke fejek is.” (Az 1908-as Technikus Bálról) Éppen 145 évvel ezelőtt, 1864 februárjában került sor az első technikus táncestélyre a Palatin Szállóban. Különösebb sajtóvisszhangja nem volt az eseménynek, és sikere is csak erkölcsi. Így a következő évektől a szervező bálbizottság egyre szorosabb szálakkal kötődött a Műegyetemi Segélyegylethez, amely a rendezvény anyagi forrásait biztosította. Az első „igazi” Technikus Bált 1866-ban rendezték, erről az egyik legnépszerűbb akkori magyar sajtóorgánum, a Vasárnapi Újság is beszámolt. A bálokon egyegy magas rangú, jótékonyságáról

MŰHELY Felelős kiadó: Bohák András, Maszlavér Gábor

2 • MŰHELY

ismert hölgy vállalt bálanyaságot, résztvevői az előkelő körök tagjai és a magyar műszaki világ színejava voltak, sok esetben a legtekintélyesebbnek tartott, báli évadnyitó jogászbálok fényét is felülmúlva. Az első haszonnal záruló bált 1869ben rendezték az Európa Szállóban: a „felülfizetések” majdnem 400 forintot tettek ki, amelyből például 38 „tudományos kötetet” kapott a könyvtár, később inkább a hallgatók segélyezésére fordították a bevételt. Ezek egyrészt az előre kiküldött gyűjtőíveken kapott adományok voltak, másrészt a tombolajegyekből származtak. Az első tombolajátékot 1870-ben tartották, amelynek a következő három díja volt: Sztoczek József igazgató (későbbi rektor) arcképe, egy tintatartó és egy tollrajz. 1885-ben a technikus csárdás volt a bál fénypontja, de arra szinte minden évben számítani lehetett, hogy

Főszerkesztő: Szabó Zsolt Névery Dorottya com)

Herczeg

az ismétlődő perpatvarok a segélyegylet és a bálbizottság között elegendő izgalmat tartogatnak a báli szezonra. A bálbizottság levéltárban őrzött jegyzőkönyvei híven beszámolnak ezekről az ügyekről. 1890-ben például a bálra vonatkozó egyesületi közgyűlésen szóba került problémával kapcsolatban a segélyegylet elnöksége megállapította, hogy ők az alapszabály szerint jártak el, kiderült azonban, hogy az korábban félig készen elveszett. Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, ám a rektort képviselő Fölser István tanár nagy derültség közt bejelentette, hogy már maga sem tudja, miről is van szó és feloszlatta az ülést. Ebben az évben a bál el is maradt. Az I. világháború, majd a tanácsköztársaság idején a társadalmi élet teljesen szünetelt, így a következő bálra csak 1921 januárjában került

Lapmenedzser: Boros Miklós

Szerkesztők: Nátz Kata, Kovács János

(Kapun kívül, [email protected]) László

(Technika,

Tördelőszerkesztő: Kovács János

[email protected])

(az 1927. évi Technikus Bál kreatív kidolgozású, repülőmodelles táncrendje például az Iparművészeti Múzeumban található). A Műegyetemen 1997-től rendeznek ismét Mérnökbált a régi hagyományokra emlékezve. Batalka Krisztina

Rovatvezetők: Sneider Zita (BME körkép, [email protected])

Joó Fruzsina (Közélet, [email protected])

Szabados Enikő (Magazin, magazin@muhely.

Mádai

Képszerkesz­tők: Kiss

Online szerkesztő: Drescher Szilvia

Fax: 463-2081, E-mail: [email protected], Honlap: www.muhely.com

sor. A II. világháborút követően pedig 1947-ben még báloztak, a Műegyetem újjáépítésére fordítva a bevételt, de a továbbiakról hallgatnak a források. A bálok nemcsak társadalmi, de iparművészeti szempontból is nagy értéket képviseltek, elég csak a ruhákra, a díszes meghívókra vagy a hölgyek táncrendjére gondolni

Adrienn

(Sport,

[email protected])

Imre,

Szabó

Lázár

Szerkesztőség: 1114 Budapest, Bartók Béla út 17. (Baross Gábor Kollégium IV. emelet), Tel./

Hirdetésszervező: Kara László E-mail: [email protected] Tel.: 463-3257, Mobil: 06-70-584-0158,

Fax:463-3839 Nyomda:KomáromiNyomdaésKiadóKft.Felelősvezető:KovácsJánosügyvezetőigazgató Azújságmegjelenikkéthetente7000példányban.Ingyenes.HUISSN1589-6668

Egyetemi Hallgatói Képviselet

BME körkép

VII. évfolyam 2. szám

„Mind nagyon jó srácok” Elitképzés a vegyészkaron A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar rendkívüli figyelmet fordít a legjobb hallgatók oktatására, fejlődésének elősegítésére. A képzésről Pokol György dékánnal, illetve dr. Borsa Judit professzor asszonnyal beszélgettünk.

TÁMPONT HÍREK

Fotók: Tóth Máté

A kilenc-tíz éve létező, emelt szintű oktatás célja, hogy az érdeklődő és jól teljesítő egyetemistáknak lehetőséget adjon a több és mélyebb tudás elsajátítására. Ez szemben áll a megszokott gyakorlattal, miszerint

szerint bizonyos kötöttségek alól, indokolt esetben (például ha valakinek kisgyermeke van, esetleg olimpiai kerettag sportoló) a tanulók felmenthetők. A kiválóan teljesítők bizonyos kötelező, illetve kötelezően választható tárgyak elengedésének fejében egy kutatási témán dolgoznak a témavezetőjük irányításával, így az önálló szakmai munkában is lehetőségük van elmélyedni. A Műhely információi szerint az ilyen típusú oktatásra a BSc/MSc rendszer bevezetése idején nőtt meg

inkább a lemaradók kapnak több segítséget. Amellett, hogy a VBK-n is folyik felzárkóztatás, a figyelem inkább a tehetségesekre összpontosul, akik extra tárgyakat vehetnek fel. Ez kétféleképpen szerveződik: az esetek egy részében az emelt szintű tárgy alternatív, tehát a normál kurzus helyett vehető fel. Más esetekben a normál kurzus mellett vesznek részt a hallgatók külön kiegészítő foglalkozásokon. Ezekhez minden esetben számonkérés tartozik. Lapunk megtudta, hogy igen nagy a hangsúly az egyéni felkészülésen is, amikor az illető plusz anyagot, olvasnivalót kér és kap – természetesen a kötelező órák mellett, amelyeken négyes-ötös osztályzat az igény -, és rendszeresen konzultál az oktatóval. Az sem kizáró tényező, ha valaki az egyetemi évei elején egy extra kurzust sem vett fel, ugyanis bármikor bekapcsolódhat a munkába. A végeredmény: foglalkoznak vele, folyamatos a tanárdiák kontaktus, azaz nem hagyják magára a tehetséges hallgatót. Az interjú során kiderült, hogy míg régebben csak „nem hivatalosan” lehetett ezeket a tárgyakat elvégezni, addig az elmúlt években már kredit is jár értük. A rendszer elterjedése és a tárgylista bővülése révén pedig 2001-ben megtörtént az eredmények dokumentálásával, értékelésével kapcsolatos alapelvek kidolgozása is. Ennek lényege, hogy a végzősök pályázhatnak úgynevezett minőségi bizonyítványra egy olyan pontrendszer szerint, amelyben számít a görgetett átlag, az esetleges TDK szereplés, az elvégzett emelt szintű tárgyak száma és az ott elért eredmény, a diplomához előírtnál több nyelvvizsga, végezetül pedig a diplomamunka színvonala. A százból legalább hatvan pontot elérők kiérdemlik az oklevelet, amely elismerést aztán figyelembe veszik az illető MSc felvételijénél, ami a munkaerő piacra kikerülve egy állásinterjúnál sem hátrány… A fentieken kívül a tehetséggondozásban felhasználható a kedvezményes tanulmányi rend is, amely

az igény, miközben sokan úgy gondolták, hogy a BSc a „tömegképzés”, míg az MSc az „elit”. A Műegyetemen szerencsére elterjedtebb az a hozzáállás, hogy a jobb képességgel bíróknak már a BSc alatt is meg kell adni az esélyt, hogy olyan tempóban haladjanak, amilyenben csak képesek. Maga a kedvezményes tanulmányi rend legalább húsz éve létezik, mióta a kilencvenes években jelentősen megemelkedett a felsőoktatásba felvettek aránya. Így egyre eltérőbb kvalitásokkal, felkészültséggel, motivációval ér-

keznek a diákok, és nagyon nehéz egyszerre segíteni a jobb képességűeket, a középmezőnyt és a nehezen haladókat is. „Azon kívül, hogy igény van a kétfajta kurzusra, az oktatók számára is nagy öröm ilyen órákat tartani” – árulta el Pokol György, aki 2001 óta vesz részt a programban. Mint mondta: „a tudományos diákköri munkában résztvevő, vagy később doktoráló hallgatók szinte kivétel nélkül az emelt szinten tanulók közül kerülnek ki”. Ők mind „nagyon jó srácok” – fogalmazott. Jól jellemzi a rendkívül szoros, szinte családias kapcsolatot, hogy a tanárok név szerint ismerik, és szeretettel emlegetik ezeket a diákokat, azt is számon tartva, ki hol tart éppen a tanulmányaiban. Hudáky Zsuzsanna

MŰHELY

•3

BME körkép

VII. évfolyam 2. szám

Folytatás az 1. oldalról

Fotó: Tóth Máté

A MobilNet II. pályázattal párhuzamosan a T-Mobile, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola és a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elindította a MobilNet Junior pályázatot a három középiskola hallgatói számára. A pályamunkákat a résztvevő oktatási intézmények oktatóiból és tanáraiból, rangos tudományos és művészeti intézmények, cégek képviselőiből, valamint a T-Mobile szakértőiből álló szakmai zsűri értékelte. Az elbírálás szempontjai az újszerűség, az egyediség, a megvalósíthatóság, a kidolgozottság, a hozzáadott érték és a pályamű technikai és esztétikai értelemben vett kidolgozottsága, színvonala voltak. A Műegyetemen egyéni kategóriában első helyezést ért el Berke András, AndroidGuard (mozgásérzékelő és riasztó rendszer mobil platformon)

című pályaművével. Míg a képzeletbeli dobogó második fokára Pável Áron állhatott fel, akinek témája az SMS-küldés Braille-írás segítségével volt. A csoportos kategóriában mindhárom díjazott csapatban szerepelt BME-s hallgató: az első helyen Blázovics László a Mobling témával, a másodikon Engedy István GeoSightja, míg a bronzérmeseknél Tusnádi Péter és Fodor Péter a WalkBlog című pályaművel. Az első helyezettek HP Compaq 6730s típusú notebookkal gazdagodhattak, egy éves ingyenes belföldi mobilinternet-használattal, az ezüstérmesek egy Samsung F480 típusú mobiltelefont kaptak szintén egy éves ingyenes belföldi mobilinternethasználattal, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára felállók pedig egy Nokia 6650 típusú mobiltelefont vehettek birtokba, féléves ingyenes belföldi mobilinternet-használattal. Markovits Zita

4 • MŰHELY

Megvásárolható diploma az egyetemen A tudás már nem is fontos? Tehetném fel a kérdést az egyetemistáknak. Szerencsére legtöbbször azt a választ kapnám, hogy de igen. Páran azonban mégis másképp gondolják. Szerintük elég csak a papírt megszerezni, és a tudásra majd a munkájuk során tesznek szert. Rossz gondolat! A munkáltatók ugyanis a „papírok” mögött húzódó tudást várják el a munkavállalóktól az első perctől kezdve. A végzettséget igazoló papírokat manapság három módon lehet megszerezni. Az első lehetőség a tanulás, ami rengeteg munkával, fáradsággal, és sok idővel jár, ha pedig az ember kifut az állami finanszírozásból, akkor még pénzzel is. Jónéhány ember gondolja úgy, hogy ez egy nehezen járható út, s inkább a második lehetőséget választja: a piacokon, sörözőkben és most már az interneten is, pénzért megvásárolja diplomáját. A csalóknak lebukás esetén számolniuk kell a megszégyenülésen kívül még akár három év szabadságvesztéssel is, közokirat hamisítás miatt! Valahol a kettő között húzódik a harmadik út. Lapunknak nyilatkozott néhány, nevük elhallgatását kérő hallgató, akik meséltek a rendszerről és annak kialakulásáról, ami sajnos már pár éve begyűrűzött egyetemünkre. A lényege, hogy a munkát (legyen az beadandó házi vagy vizsga), másvalakivel végezteti el a hallgató. Akik ezzel a „szolgáltatással” élnek, legtöbbször már sokadjára veszik fel a tantárgyat és úgy érzik, hogy maguktól esélyük sincs a sikeres vizsgára. Vannak olyanok, akik a vizsgaeredmények statisztikáját nézve, már előre letesznek arról, hogy valaha is kettest kaphatnak. A mostani rendszer, ahol egy sikeres vizsga akár negyven- ötvenezerbe is kerülhet, kikerül minden eddigi csalási formát és a lebukásnak a veszélye minimális. Az elején csak tanulási segítséget nyújtottak egymásnak az emberek, csak később alakult ki a házi feladatok elkészítése, majd a vizsgák letétele pénzért, de már hallottunk laboratóriumra és

Fotó: Szabó Lázár

Kreatív megoldások mobil szélessávon

testnevelési órára is bérbe vehető alanyokról. Egy nehezebb és egyben időigényesebb házi feladatért akár tíz- húszezer forintot is elkérnek, míg egy testnevelési aláírás ötezer forintba kerül. Zárszóként tették hozzá az érintettek, hogy eddig még egyszer sem buktak le. A csalással megszerzett diploma mögött kevés tudás áll, ráadásul így a többi becsületes egyetemista papírjának az értéke és hitelessége is romlik, aminek a védelmére éppen ezért az állam és az egyetem nagy hangsúlyt fektet. A Központi Tanulmányi Hivatal igazgatóhelyettese, Dr. Komócsin Zoltán beszélt erről. „Sokszor keresnek fel minket a munkáltatók, hogy a munkavállaló által benyújtott diploma hitelességét igazoljuk. Már találkoztunk olyan hamisítási hibával is, ahol hiányzott a rektor aláírása vagy az egyetem címe nem volt pontos.” A régebben kiállított diplomákat könnyebb volt hamisítani a mostaniaknál. Míg a maiakat az Állami Nyomda sorszámmal látja el, addig a régebbieknél ez hiányzott. A nyomdai sorszám alapján bármikor visszakereshető, hogy az kinek és mikor lett kiadva. A KTH az összes eddig kiállított okiratról könyvet vezet, és ezek alapján tud segítséget nyújtani bármilyen felmerülő kérdés kapcsán. Keresztes Attila

Kapun kívül

VII. évfolyam 2. szám

európa híres műszaki egyetemei

Királyi Technológiai Intézet

Svédország második legrégibb egyeteme, a KTH (Kungliga Tekniska Högskolan). Etikai meggyőződése a demokrácia és a szabad, nyílt vita alapjain nyugszik.

Az intézmény a Skandinávfélszigeten, a Skagerrak- és a Kattegatszoroshoz közeli fővárosban, Stockholmban található. A város lakossága közel 1,9 millió fő. Fizetőeszközük a svéd korona (1 SEK = 26 HUF). A gyönyörű táj és környezet nagyban hozzájárul az oktatás eredményességéhez. Az 1827-ben alapított campus főépülete 1917-ben került mostani helyére, a város szívébe. Az épületek összte-

A teljes svéd műszaki kutatásnak és mérnöki oktatásnak az egyharmada itt található. Ez az eredmény a Stockholmi Egyetemmel, az AlbaNova Egyetemi komplexumában, Roslagstull-ban közösen végzett kutatásoknak is köszönhető. Ezek a tanulmányi programok kiterjednek a biotechnológia és a fizika területére is. Az oktatás, a bolognai módszer alapján, két szinten folyik. A kétéves (120 kredit) képzést „Master’s”-nek, az ötévest MSc-nek nevezik. A cserediákok angol vagy svéd nyelven is folytathatják tanulmányaikat, képzésükben 9 BSc-s és 52 Master szakot oktatnak. Azoknak, akik még bizonytalanok

rülete eléri a 240 000 négyzetmétert, így a jelenlegi 20 000 aktív tanuló befogadása nem akadály. A hallgatókon kívül még 295 professzor, 202 docens, 1434 doktorandusz és 2795 egyéb munkatárs segít a megfelelő okítási háttér biztosításában. Az egyetemre járók közel 30%-a nő. Büszkék rá, hogy elsőként, 1921-ben mindkét nem számára megnyitották az egyetem kapuit.

a céljukban, rendelkezésre áll egy „open”, azaz nyitott képzés. Ennek az első évében a nebuló a meghirdetett szakok tárgyai közül bármelyiket felveheti, és bejárhat az általa választott tárgyakra. Aztán az év elteltével, a szakok közül választva, késés nélkül folytathatja a tanulmányait. Néhány a választható témákból: biotechnológia, közlekedésmérnök, mérnökközgazdász, vegyészmérnök, média

Feljelentő Az oktatás.origo.hu oldalon találtuk a fent említett opciót, mely a kellemetlen iskolai tapasztalatok bejelentésére szolgál. A diákok és szülők leírhatják az átélt problémákat, melyekre a lap szerkesztői igyekeznek szakszerűen reagálni, sőt az oktatási intézmények is jelezhetik gondjaikat. A válaszokhoz a portál készítői értelmezik a kiadott rendeleteket, illetve összegyűjtik a háttér-információkat. Az eddigi témák között szerepel az internetes tanulmányi rendszerek használata, a felvételi eljárás sajátosságai, az egyetemek közötti kredit átvitel, vagy a diákigazolván�nyal kapcsolatos utazási kedvezmények szabályos igénybevétele is. Minden esetben hivatalos forrásból kapott felvilágosítást tesznek közzé, melyet így adott helyzetre és általánosan is értelmezhetnek az olvasók. Takáts Ildikó

tudományok, gépészmérnök. 2007 júniusában választották meg az új rektort, Peter Gundmundunt. A beiktatását követő első munkanapjától kezdve nyílt levelekben közli az intézményt érintő fejleményeket, saját élményeit és a fejlesztések aktuális lépéseit.

Az éves büdzséjük 312 millió euró. A költségvetés karonkénti felosztását a http://www.kth.se oldalon megtalálják az érdeklődők. A könyvtáruk 877 000 könyvvel, ill. újsággal büszkélkedhet. Az elektronikus adatbázisukban 36 000 dokumentum van, ezekből 27 000 digitalizált könyv. A nemzetközi tudományos értekezések száma meghaladja az egymilliót. A nemzetközi kapcsolatok keretein belül 1057 cserediák okul itt, az 1100 különböző, külföldi ösztöndíj programban részesülő hallgatóval együtt. A kedvező kapcsolatok kialakításban a mintegy 100 társegyetem segíti a KTH-t. Az ösztöndíj programban résztvevők könnyebb beilleszkedését a külföldi cserediákok számára készített kiadvány segíti. Ebben a szükséges információk nagy része megtalálható: pl. milyen időjárásra kell felkészülni, fontosabb ünnepek, a tömegközlekedési lehetőségek stb. Érdekesség, hogy a magyar szokásoktól eltérően, betűkkel értékelik az itt tanulók munkáját. A megélhetéshez szükséges havi költőpénzt 8000 SEK–re becsülik (nagyjából 208 000 HUF), amibe a szállás, a közlekedés és az étkezés is beletartozik. Az összeg egy itthoni diáknak talán képtelenségnek tűnhet, de az ottani életszínvonalhoz igazították, így például 50 000 Ft-nak megfelelő étkezést számolnak… Gali Márk

MEGKÉRDEZTÜK:

Készítette: Csirszka Zita Fotók: Tóth Máté

Milyennek látod a magyar közbiztonságot? Császár Csaba - ÉPK Budapesten nagyon rossz a közbiztonság és van mitől félni! Egy példa: ha szembejön egy gyanús társaság, kerülöm a szemkontaktust. Az emberek sajnos azt látják, hogy meg lehet úszni súlyos bűncselekményeket is kisebb büntetésekkel, tehát mindenki azt csinálhat, amit akar. Nincs egy erős hatalom, amitől félni lehetne. A rendőrség tehetetlen, talán csak azért tartanak tőlük, mert olykor vis�szaélnek a hatalmukkal. Szerintem a közbiztonság nem egyik napról a másikra romlott meg, hanem folyamatosan, de a média csak mostanáBrucker Amanda - VIK A közbiztonság nem megfelelő. Egy idő után a kormánynak muszáj lesz lépnie ebben az ügyben valamit. Ennek ellenére én ki merek menni egyedül is az utcára sötétben. A fokozott rendőri jelenlét éjszaka segítene, de csak akkor, ha a rendőrök teszik a dolgukat, és nem csak nézelődnek. Szerintem az országban nagyjából egyforma a helyzet, nem látom azt, hogy bárhol eltérés lenne a közbiztonság tekintetében.

Mészáros Ádám - GTK A híradások alapján lehet tudni, hogy folyamatosan romlik a közbiztonság, de szerencsére ezt idáig még nem tapasztaltam a saját bőrömön. Nehéz megmondani, hogy mi lehet a jelenség pontos oka. A miértekre a válasz talán abban keresendő, hogy a fiatalok egyre bátrabbak, egyre nagyobb társaságokban járnak, és hogy nincs pénzük. Mivel mi mindig többen mozgunk együtt az éjszakában, ezért nem szoktam félni ilyenkor. Ha egy több főből álló csoport mégis ránk támadna, akkor szembenéznénk velük, de ha késeik lennének, akkor nem lenne más választás: futni kéne… Bolgár Andrea - VBK Napközben úgy hiszem Budapest egész területén nagyjából elfogadható a helyzet. Éjszaka Budán még merek közlekedni, de Pest külsőbb részeiben és néha a belvárosban is félelmetes alakok mászkálnak, főleg az éjszakai buszokon és a kisebb utcákban. A legjobb az, hogyha többen megyünk együtt. Gyakran előfordul, hogy egyedül kell hazajönnöm, de szerencsére az útvonalam ilyenkor a biztonságosabb övezetekre esik. Ami az országos helyzetet illeti, sajnos egyre több aggasztó esetre derül fény. Az iskolákban is folyamatosan nő az agresszió -, az amerikai lövöldözéses jelenségek felé közelítünk.

MŰHELY

•5

Közélet

VII. évfolyam 2. szám

Tanulni kell, de lehet mellette élni is Mennyire élhető a Műegyetem? Mennyire kellemes itt tanulni? Nóri: A környezet nagyon jó, különösen a K mögötti fű tavasszal. Tetszik a campusszerű elrendezés, hogy minden egy helyen van. Bogi: Ez igaz, de kevés az olyan hely, ahol közösségi életet lehetne élni. Más egyetemeken nagyobb parkok vannak, az épületekben is több tér van, ahol le lehet ülni. Nálunk ez szinte csak az R és az E épületről mondható el. Hieu: Szerintem abszolút élhető a BME. Nyilván nem olyan, mintha egy igazi baráti közösségben vagy városban lennénk. De arra mindenképp jó, hogy kicsiben, egy mikrokörnyezetben kipróbáljuk magunkat. Megtanuljuk, milyen az, amikor egymásra vagy épp csak saját magunkra vagyunk utalva. Ákos: Én is élhetőnek találom az egyetemet, de azt nem állítanám, hogy teljes mértékben az életre készít fel. Ha az ember vállal valami pluszt is a tanulás mellett – gondolok itt a szakkollégiumokra, a különböző diákszervezetekre –, akkor már inkább mondhatjuk ezt. De ha csak bejárunk órákra, aztán pedig hazamegyünk, az édes kevés. Más magyarországi egyetemekkel összehasonlítva hol helyezkedik el a rangsorban a Műegyetem? Bogi: Mindenképp az elején. Ahhoz képest, hogy Budapest belvárosában van, nagyon sok a zöld terület.

Ákos: Sajnos, nem láttam annyi hazai egyetemet, hogy össze tudjam hasonlítani. Nóri: Szegeden az egyetemi épületek szétszórva helyezkednek el, nincs ennyi zöld terület. Hieu: Azt méltányolom a BME-n, hogy megvan benne az a változatosság, mint egy igazi városban. Régebbi épületek, szocreál stílusúak és egész modernek is megtalálhatóak itt. Az épületek is tükrözik a hagyományt és a fejlődést. Ha teljesen szabad kezet és korlátlan anyagi forrásokat kapnátok, mit változtatnátok meg az egyetemen? Hieu: Több kávézót nyitnék az egyetem területén belül. Bogi: Teremgarázst építenék, rengeteg parkolóhellyel. Nóri: Golfkocsikat vennék, hogy az I és a Ch épület közti távolságot tényleg meg lehessen tenni egy tizenöt perces szünet alatt. Viccet félretéve, egy biciklikölcsönzőnek az egyetem területén nagyon tudnék örülni. Ákos: Vendéglátóipari helyiségeket építtetnék, ahol össze lehet ülni; nem feltétlenül tanulni, hanem társadalmi életet élni. Ezek szerint nincs elég tér jelenleg a társadalmi életre? Ákos: Aki akar, az talál. Bogi: Szerintem az egyetem már felismerte, hogy erre van igény. Gondolom, ezért is alakították át az R épület első emeletét. Nóri: A D-t is szépen megcsinálták, jó lenne ilyet mindenhol látni. Ákos: Nyilván leülni bárhova le lehet – lépcsőre, falmélyedésbe, de ez nem elég. Hieu: Sokszor úgy érzem, csak oda tették a székeket és az asztalokat, de nem elsődleges szempont, hogy kényelmet és szórakozást nyújtsanak. Az egyetem nem csak tanulást jelent, hanem barátságokat, kö-

zösséget is. Ilyen szempontból mit gondoltok a BME-ről? Bogi: Annyiféle ember van összekeverve itt, a Vásárhelyitől a Wignerig, hogy mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbbet. Ákos: A VIK-en például a seniorgárdának köszönhetően nagyon jó a társasági élet, a gólyákat már az első perctől kezdve próbálják bevonni a kar vérkeringésbe. Ugyanakkor más karokkal a kapcsolat nem túl jó, mindenféle előítélet miatt, ami sokszor gyakorlati tapasztalatból ered. Hieu: A közösséget illetően pl. a Corvinus előnyei közé tartozik, hogy ott létezik egy egységes tudat. Nyilván ez nálunk is megvan, de nagy hangsúlyt kap az is, hogy én most gépész, GTK-s vagy épp vegyész vagyok. Ez persze valahol érthető, hiszen nálunk sokkal inkább eltérőek egymástól a szakok, és így az oda jelentkezők érdeklődési köre is.

Miben gyökeredzik ez szerintetek? Bogi: Az egyik órán az oktatónk elmesélte, hogy egészségügyi menedzser képzést terveznek a gazdasági karon. Mi, közgazdászok hőbörögtünk, hogy ez hogy passzolna a profilba. Ekkor a tanárunk elmesélte, hogy annak idején a GTK ötletét is így fogadták. Mit keresnek itt a közgazdászok, azok ott laknak a Duna másik oldalán?! Nóri: Onnan eredhet, hogy nagyon más tantárgyakat tanulunk. Amit belőlünk látnak a mérnökök, az a menedzsment tárgyak és a bulizás. Ezek alapján viszont

oldaláról közelíteném meg a kérdést. Ha megnézzük az évfolyamomat, akkor ott, akárcsak a társadalomban, megfigyelhető egyfajta munkamegosztás, természetesen jóval egyszerűbb formában. A jó értelemben vett munkásemberek bejárnak órákra és jegyzetelnek. Vannak olyanok, akik nem biztos, hogy bejárnak, de folyamatosan olvasnak és mindenféle érdekes cikket küldenek az évfolyamlistánkra. Aztán természetesen ott vannak a nagy buliszervezők, akik elintézik, hova menjünk szórakozni, síelni. Hieu: A kétszintű képzésben ez másképp van, ott mindenki a túlélésre játszik. Nyilván akadnak azért kivételek is, akik igyekeznek egy kis színt

kan, mindössze kétszázan.

belevinni, de elég nehéz dolguk van: nagyobb létszámú egy évfolyam és rövidebb időt tölt az egyetemen, mint az osztatlan képzésben. Nóri: Én is úgy látom, hogy sokkal személytelenebb a kapcsolat az évfolyamtársakkal. Az egész évfolyamot ismerni, közösségé gyúrni szinte lehetetlen. Még most, harmadévesen is előfordul, hogy látok egy ismeretlen arcot az egyik órán, és kiderül, hogy az évfolyamtársam. Pedig mi annyira nem is vagyunk so-

Ákos: Hozzátenném, hogy a szabályok is egyfajta felkészítést jelentenek az életre. Van aki betartja, és van aki megpróbálja őket kijátszani. Nóri: Általában az jár jobban, aki betartja őket. Legalábbis remélem. Ákos: Ez nem biztos. Nézzük meg a való életet! Hieu: A szabályokat érdemes betartani, de sajnos nem mindegyik racionális. Előfordulhat, hogy jobban járunk, ha megkeressük azt a bizonyos kiskaput. Jakab Judit

Ha elfogadjuk, hogy az egyetem olyan, mint egy kis ország, akkor nyilván megvannak a saját törvényei, a saját szabályrendszere is. Bogi: Ez igaz, nekem rögtön a TVSZ kérdése jut eszembe. A hallgatók kiharcolták, hogy a vizsgázás, zh-zás rendje nagyon részletesen rögzítve legyen. Ehhez ragaszkodunk is, amikor a mi érdekeinkről van szó, viszont másrészről elvárjuk a rugalmasságot a tanároktól és panaszkodunk, ha nem rakhatjuk át a zh-t egy másik hétre, vagy ha probléma van a pontokkal. Szerintem a jelenlegi TVSZ túlszabályozott, ha meg nem tartjuk be, nincs értelme.

Minden társadalomban jelen vannak az előítéletek bizonyos csoportokkal szemben. Elmondható ez az egyetemről is? Bogi: Persze, előítéletek mindig vannak. Ákos: Teljes mértékben. Elég, ha csak a Villamosmérnöki Kart és a GTK-t nézzük. Az összes karral szemben vannak ilyen sztereotípiák? Hieu: Nem, azokkal szemben nem, akik annyira nincsenek benne az egyetem vérkeringésében. Ha megkérdezték volna, mielőtt idekerültem a BME-re, hogy milyennek képzelek egy közlekesit, nem nagyon tudtam volna mit mondani, míg egy VIKesről vagy GTK-sról igen. Bogi: Egyértelmű, hogy a GTK egy kicsit kilóg, mert nem mérnökkar. Nóri: A mérnökkarok talán épp ezért sokkal összetartóbbak. Ákos: Ennél azért kicsit árnyaltabb a kép. Például a gépész és a villanykar között sincs mindenben olyan nagy egyetértés. De mondhatjuk,

6 • MŰHELY

hogy a tipikus mérnökkarok összetartóbbak a GTK-val szemben.

Fotók: Kiss Imre

Életünkből három/öt évet töltünk el az egyetemen. Nyilván nem mindegy, milyen környezetben, milyen feltételek között tesszük ezt. Ilyen szempontból vajon mennyire állja meg a helyét a BME? Jó itt diáknak lenni? Kerekasztal-beszélgetésünkben erről faggattunk négy műegyetemistát.

teljesen jogos az előítéletük. Mennyire értetek egyet azzal a kijelentéssel, hogy az egyetem olyan, mint egy kis város a városban? Ákos: Amerikára ez sokkal inkább jellemző. Az óriási területű campusok a városon kívül helyezkednek el. Ott élnek a diákok, az oktatók, külön közértjük, stb. van. A BME-re nem mondhatjuk azt, hogy város a városban, mert nincs jól körülhatárolt területe. Bogi: Én kicsit elvontabb

VII. évfolyam 2. szám

Karrier

MŰHELY

•7

A hét témája

A gazdasági válsággal és a magyar államháztartás helyzetével kapcsolatban, az utóbbi időben kiemelt szerepet kapott az euró lehetséges korábbi bevezetése. Tényleg ez a gyógyír minden bajunkra, mi lenne az előnye és mi a hátránya? A közös fizetőeszköz erőltetett bevezetése ellen többször szót emelt Róna Péter, nemzetközileg is elismert közgazdász. A témával kapcsolatban vele beszélgettünk. A jelenlegi helyzettől függetlenül, mi lenne az előnye és mi a hátránya az euró bevezetésének? A támogató elképzelés fő érve, hogy megszűnik az árfolyamkockázat. Nincs tehát ingadozó forint/euró kurzus, aminek az egész gazdaság-

A hazai vállalatok gazdálkodása kiszámíthatóbb lenne, hiszen a külföldön eladott árúk ellenértékét nem kellene forintra visszaváltani. Mivel Magyarország erősen függ a külkereskedelemtől, a GDP-jének körülbelül a 70%-át teszi ki az export.

Az euró bevezetés kritériumai Az euró a magyar gazdaságot ténylegesen jobb helyzetbe hozhatja, a szakemberek által prognosztizált stabilitásnak és átláthatóságnak azonban ára van. Ahhoz, hogy egy ország bevezethesse az eurót, szigorú gazdasági követelményeknek kell megfelelnie, ezeket hívják maastrichti kritériumoknak. Ha egy ország ezt teljesíti, elhárulnak a bevezetés külső akadályai, s lecserélheti pénzét eme világszerte elfogadott valutára, bár ez hazánkra nézve az EU-csatlakozás óta nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség is.  A maastrichti kritériumok első pontja költségvetési fegyelmet kíván meg, vagyis az államháztartás hiánya max. 3%-os lehet a GDP-hez képest. A második az államadósság szintjét max. 60%-ban állapítja meg a GDP-hez képest. A harmadik az árstabilitás: az infláció max. 1,5%-kal lehet magasabb az Európai Unió három legalacsonyabb inflációjú országának átlagánál. A negyedik kimondja, hogy a hosszú távú kamatszint max. 2%-kal lehet magasabb az előző három ország kamatátlagánál. Az utolsó pont az árfolyam stabilitását követeli meg, azaz a nemzeti valuta nem léphet ki az ERM-2 árfolyamrendszerben meghatározott sávból. Az ún. Európai Árfolyam Mechanizmus (European Exchange Rate Mechanism, ERM), más néven „az euró előszobája” egy köztes rendszer, ahol azt határozzák meg, hogy az ország devizájának árfolyama az euróhoz képest maximálisan mekkora mértékben térhet el pluszmínusz irányban. Ma az ERM második verziója, az ERM-2 van életben, a megengedett eltérés pedig a korábbihoz képest 15%-ra nőtt. Fontos, hogy a feltételeket az euró övezethez való csatlakozás előtt két évig folyamatosan kell teljesíteni, bár kisebb (főleg pozitív) eltéréseket esetenként elnézhetnek. Az Európai Központi Bank 2008. május 7-ei konvergencia jelentése lesújtó volt Magyarországot illetően. Hazánk ugyanis egyik kritériumot sem teljesítette, valamint a jegybank függetlensége és az intézményi követelmények sem feleltek meg az EU igényeinek. Faltay László

ra komoly hatása lenne. Nehéz azt meghatározni, hogy ez a társadalom melyik rétegének lenne jó és melyiknek rossz. Előnyös tulajdonság például, hogy nincs tranzakciós költség, ha külföldön adunk el magyar árút.

Ez egy lényeges szempont! Az euró bevezetésnek lennének azonban kedvezőtlen hatásai is. Egy önálló pénz megléte esetén, ha egy állam költségvetési problémákkal küzd, az árfolyam befolyásolása fontos monetáris

Szomszédainknál már ott az euró Érdemes megvizsgálni, hogy miként hatott Szlovákia és Szlovénia gazdaságára az, hogy a nemzeti valutát euróra cserélték. I. Szlovénia Szlovénia számára az euró bevezetésével induló 2007-es év szerencsésnek tűnt. A közös valuta bevezetése önmagában is óriási nemzetgazdasági és politikai siker volt. A kedvező nemzetközi környezet hatására az éves GDP-növekedésre vonatkozó várakozások 6,5 százalék körül mozogtak, az inflációs várakozások pedig 2,7 százalékos drágulást jeleztek előre. A kormány ezen felbuzdulva adóteher csökkentési folyamatba kezdett, amely érintette a személyi jövedelemadót és a társasági adót. Mindezek mellett elindították a munkaadói és munkavállalói bérjárulékok teljes leépítését és megszűntetését célzó járulékcsökkentést. Azonban az év közepétől a nagy mértékű és hirtelen növekvő infláció jelentős árdrágulásokhoz vezetett, a gazdasági növekedés pedig lelassult. A 2005-ös évhez képest, amikor Szlovénia teljesíteni tudta a maastrichti kritériumokat és az aktuális világgazdasági növekedési ciklus csúcsa felé haladt, jelenleg egy folyamatosan lassuló pályán van. II. Szlovákia Az idei év nagy változásokkal kezdődött a szlovákok életében, ugyanis január elsején ők is bevezették az eurót.

8 • MŰHELY

eszköz a kezében. Közös devizánál ez a lehetőség megszűnik, az árfolyamot az Európai Központi Bank (EKB) határozza meg. Egy fizetőeszköz árfolyamának az adott gazdaság erejét kell tükröznie, erős indikátor, amely minden más árat befolyásol. Kiváltképp olyan gazdaság esetében, mint a magyar, amelynél nem csak az export a jelentős, hanem az import, azaz a behozatal is. Tehát amikor a nemzetközi kitettség ilyen jelentős, a fizetőeszköz árfolyamának igen jelentős szerepe van a gazdaságban. Az árfolyam politika megszűnése a kiigazítás lehetőségét is kizárja. Ez azt jelenti, hogy ha az euróra való átállás után a gazdaságunk valamilyen ok miatt olyan helyzetbe kerül, aminek az aktuális euró árfolyam nem kedvez, már nincs eszközünk segíteni a hazai gazdaságot. Ennek a súlyos következményeit láthatjuk Görögország, Portugália, Írország esetében, ahol az euró bevezetése után visszaesett a GDP, nőtt az infláció. Náluk a bevezetés egy rossz árfolyamon történt, ettől kezdve a növekedésük elakadt, komoly strukturális torzulásokon mentek és megy át a gazdaságuk. Ennek kizárólag a rosszul meghatározott átváltási árfolyam volt az oka vagy a korábbi tagokhoz képest relatív fejletlenségük is? Az átváltási árfolyam az okoknak csak az egyik része. Azt tudni kell, hogy az európai valutaövezethez való csatlakozásnak már több mint harminc éves irodalma van. Ezeknél lényeges pont, hogy a közös valutaövezet kialakításánál fontos megkülönböztetni az úgynevezett nominál- és reálkonvergencia kérdéskörét. Előbbit a maastrichti kritériumok tartalmazzák, ezek leírják, milyen feltételeknek kell teljesülniük az adott gazdaságnál, hogy csatlakozhasson az euró zónához. Sokszor elfeledkeznek azonban a reálkonvergenciáról. Arról, hogy a belépő országok reálgazdasága, annak szerkezete, fejlettsége, ár- illetve bérszintje és konjunkturális ciklusa mennyire hasonlít az övezetére. Ha a reálgazdaság jellemzői jelentősen eltérnek attól, akkor jelentős veszélyekkel jár a csatlakozás. Milyen veszélyekre gondol? Példaként beszélhetünk a konjunktúra-ciklus eltérő értékeiről, amikor a magyar konjunktúra, illetve dekonjunktúra, azaz a gazdasági

Megváltón

Interjú Róna Péte Róna Péter

1942-ben született. 1956-ban emigrált Magyarországról. Előbb a Pennsylvania Egyetemen gazdaságtörténészi, majd Oxfordban jogi diplomát szerzett. 1969-től egy washingtoni ügyvédi irodában dolgozott, azután a kereskedelmi-minisztériumban a közvetlen külföldi befektetések osztályának volt a jogtanácsosa. 1970-től az angol jegybank kormányzójának kabinetfőnöke. 1971-től a Schroders Bank munkatársa, 1986-tól 1990-ig a J. Henry Schroder Bank & Trust Co. elnökvezérigazgatója. 1990 és 2003 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója. 2004-től az ELTE egyetemi tanára, nemzetközi közgazdasági jogot oktat. (Forrás: 168 óra)

fellendülés és visszaesés, intervallumai nem egyeznek meg az eurózóna országainak hasonló ingadozásaival. Ez azt jelenti, hogy amikor nálunk fellendülés van, másutt recesszió, és fordítva, akkor ki vagyunk téve egy olyan monetáris politikának, amely a mi gazdaságunknak kifejezetten ártalmas, míg lehet, hogy a zóna többi országának hasznos. Mivel kis nemzet vagyunk, a többi országához képest, a Frankfurtban székelő EKBnél nem a mi érdekeink lesznek az elsődlegesek.

A korona leváltásával és a közös valuta bevezetésével kapcsolatosan azonban számos aggály merült fel még a reformokat megelőzően, amely kérdések és kételyek egy része még ma is jelen van. Gazdasági elemzők az új fizetőeszköz bevezetést megelőző időszakban azt jósolták, hogy a szlovák korona euróval szembeni erős átváltási árfolyama visszahúzó hatással lesz majd a gazdaság növekedésére. Mindez a GDP lassulásában és a közkiadások mértékében is érezteti majd a hatását. A közös valuta alig másfél hónapos használata után Ivan Sramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke részben cáfolta a szakértők korábbi jóslatait. Sramko elmondta, hogy az euró szlovákiai bevezetése nem hat negatívan a hazai cégek exportteljesítményére, az pedig már most látszik, hogy az EU közös valutájának használata segített a szlovák lakosságnak, hogy belássa, hogy azok a tagállamok tudják jobban kivédeni a negatív tendenciákat, amelyekben az euró a hivatalos fizetóeszköz. A bankelnök azt is elmondta, hogy a várakozások szerint 20 év távlatában a szlovák GDP jelentősen növekedhet a mostanihoz képest. Hangsúlyozta, hogy lényegesen javult az ország besorolása a nyugati befektetők között. Emellett az is előny a lakosság szemében, hogy a szlovákiai életszínvonalat, közvetlenebbül összevetheti az eurót használó többi országéval. A negatív hatásokról nem nyilatkozott az elnök, viszont Farkas Pál, az Országos Elnökség tagja, a Gazdasági Tanács elnöke, egy interjújában arra a kérdésre, hogy milyen negatív hatásai lehetnek a közös valuta bevezetésének, ezt nyilatkozta: „úgy érzem hosszú távon továbbra is fennmarad a jelenleg érezhető óriási különbség, amely a bérek nagyságát és azok vásárló erejét érinti. Szlovákia lesz ebben a tekintetben az euró övezet legszegényebb országa. Ez jelentősen befolyásolja majd érvényesülésünket.” Szabó Orsolya

A maastrichti kritériumok megfogalmazása feltételezi azt, hogy az övezetben lévő és az ahhoz csatlakozó államok körülbelül azonos fejlettségen állnak. Ez az euró eredeti tervénél így is volt, hiszen ha megnézzük, hogy 1992-ben, amikor a Maastrichti Szerződést aláírták, az asztal körül olyan országok ültek, amelyek fejlett gazdasággal rendelkeztek, és harminc éve fokozatosan integrálódtak egymáshoz. Ezért a reálgazdaság konvergenciája alapvető kérdés, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a reál-konvergenciát és a fejlettséget tekintjük, mennyire kell megközelítenünk a zóna országainak szintjét, és hol tartunk most? A szakirodalom általános számai 85%-ról írnak, de az utóbbi időben olyan hangok is hallatszanak, hogy ennyi sem elég, például Szlovéniában megvolt ez a 85%, de a bevezetést mégis egy váratlan sokk követte. A konjunktúra ciklus itt is eltérő volt, és úgy tűnik ez az érték sem volt elég. A mi esetünkben a reál-konvergencia szintünk jelenleg 64-65%. Éppen ennek deficitjére hivatkozva jelentette be Csehország, hogy nem látnak lehetőséget a csatlakozásra 2019 előtt. Ezzel szemben Szlovákia nagy erőfeszítések árán bevezette az eurót, ráadásul számukra túl erős árfolyamon. Ez szerintem hibás lépés volt, hiszen a gazdaságuk versenyképessége messze elmarad az európai átlagtól. Ennek súlyos ára lesz, aminek a jelei már most látszanak. Óriási mértékben megnőtt a határmenti kereskedelmük, hiszen az erős euróval megéri átjönni hozzánk vásárolni. Mivel területének nagy része közel esik nem eurós országokkal közös határaihoz, a belső fogyasztás jelentős része áttevődhet külföldre. Záró-

VII. évfolyam 2. szám

nk az euró? Fotó: Ferenczy Dávid

er közgazdásszal

jelben jegyzem meg, hogy Észak-Magyarország számára ez a fejlemény a lehető legkedvezőbb esemény, ezek a települések valószínűleg ezzel fogják megúszni a helyzetet, nekik a gyenge forint óriási segítség. Ön többször is nyilatkozta, hogy a gyors, erőltetett euró bevezetés nagyon ártalmas, részben a konvergencia programot okolta a magyar gazdaság rossz helyzetéért. Most kialakult egy olyan szituáció, amikor a maastrichti kritériumokat senki, még a most eurót használó országok sem fogják teljesíteni. Ráadásul előre láthatólag ez egy elhúzódó állapot lesz. Az év közepére nem nagyon lesz olyan közöttük, amely minden kritériumnak megfelel, sőt több olyan is lesz, ahol egyik sem fog teljesülni. Ilyenkor felmerül a hogyan tovább kérdése, hiszen a kritériumrendszer nélkül az egész euró övezet bomlásnak indul, tarthatatlanná válik. Elképzelhető olyan feltételrendszer, amely az euró stabilitását biztosítja, ugyanakkor lehetővé teszi az új tagok felzárkózását. Ez bonyolult technikai kérdés, de véleményem szerint kialakítható olyan rendszer, amely a jelentős reálkonvergencia deficittel rendelkező államoknak lehetőséget biztosít az euró bevezetésére, és nem sérti az övezet stabilitását sem. Van arra esély hogy ez ügyben döntés születik az Unión belül, és a maastrichti kritériumokat átalakítják? Ez a közeljövő egyik nagy kérdése. A közép-európai államok azt mondják, hogy a jelenleg kialakult helyzetben ez lenne a helyes út. Az azonban még egyáltalán nem biztos, hogy a most eurót használó országok fogadóképessége meglesz erre. Ezt addig

nem fogjuk tudni, amíg erről komoly tárgyalások nem kezdődnek, itt a gazdasági, pénzügyi szakmának kell egyeztetnie, és foglalkoznia ezzel. Magyarországnak az a reális esélye a korábbi euró bevezetésre, hogy más feltételrendszer mentén tehessük azt meg. Ugyanez igaz a régió többi országára is. Ha a feltételek nem változnak, és továbbra is a maastrichti követelményeket kell teljesítenünk, éppen akkor, amikor arra senki sem képes, és nem is hajlandó, akkor azt reménytelen vállalkozásnak tartom. Én azt mondom, hogy ne is tegyük meg ilyen körülmények között! Volt a közelmúltban egy olyan gazdaságpolitikai vonulat, amely azt mondta, hogy ha teljesítjük a konvergencia kritériumokat, akkor az a magyar gazdasági problémákat is meg fogja oldani, ez volt a Gyurcsány-féle konvergencia program. Bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, ugyanis ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja, hogy egy felzárkózó ország inflációs rátája magától a felzárkózás folyamatából adódóan magasabb lesz, mint az övezet átlaga. Ez természetes dolog, nincs vele baj, hiszen nem lehet elérni a magasabb fejlettségi szintet infláció nélkül. Ha a felzárkózó országnak szigorú inflációs feltételt kell teljesítnie, akkor ez gátja lesz a gazdaság fejlődésének, azt csak a növekedés fékezésével tudja elérni. Ez két teljesen ellentétes irány. Magyarországon is ez történt az inflációval? Most az infláció növekedésének oka a háztartások rohamos mértékű eladósodottsága. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrizte a forint kamatszintjét, viszont nem ellenőrizte a deviza kamatokat, a devizahitelezést. A deviza kölcsönöket

(euró, svájci frank) olyan alacsony kamattal kínálták, amely alig érte el az inflációt, így gyakorlatilag nulla reálkamattal, nagyon olcsón lehetett ezeket megkapni. A lakosság tudatosan vagy tudattalanul levonta a következtetéseket, racionális döntést hozott, és nagymértékben adósodott el devizákban, ugyanez igaz volt a magyarországi vállalatokra is. Ez óriási kereslet többlethez vezetett, az emberek elkezdtek a valós teljesítményükön felül vásárolni. Döbbenetes szám, hogy 2008-ban a belső eladósodottság 20 %-al növekedett, miközben a gazdaság csak 0,9 %-al, azaz a fogyasztás elrugaszkodott a reálszféra valós teljesítményétől. Beszéljünk az euró jelenlegi árfolyamáról. Hogyan értékeli a mostani forint/ euró kurzust? Ez nagyon fontos kérdés. Szomorúan konstatálom azt a könnyelműséget, amivel vezető közgazdászok, nem beszélve a politikusokról, erről nyilatkoznak. Valójában az őszinte válasz erre az, hogy nem tudjuk, a 300 forintos árfolyam helytálló-e, megfelel-e a magyar gazdaság erejének. Ugyanis ha a 2000-től 2008-ig terjedő időszakot vizsgáljuk, akkor ebben a nyolc évben a magyar kumulatív infláció 58%, ehhez képest az euró övezet inflációs rátája 20% volt. Normális körülmények között ez a különbség az árfolyam gyengülését hozná. Az MNB monetáris politikája miatt ennek éppen az ellenkezője következett be, a forint egyre erősödött, miközben az infláció nőtt, mert a központi bank egyre emelte a kamatszintet, messze az európai átlag fölé. Ezt az utóbbi időben éppen a devizahitelesek nagy száma miatt tette, hogy erősen tartsa a forintot. Ezzel nagyon rosszat tett a magyar gazdaságnak, tekintve a jelentős export kitettségünket. Amikor ez az állapot már nem volt tartható, a mesterségesen felhízlalt forint hirtelen meggyengült. Az MNB reálkamatszintje továbbra is 5-6% körül mozog, miközben a világ összes jegybankja kétségbeesetten próbálja minél kisebb, az inflációt el nem érő kamatszinttel támogatni a gazdaságát. A magyar monetáris politika teljesen kilóg a nemzetközi sorból ezzel a magas reálkamattal! Ha azt mondjuk, hogy 6%-os reálkamat kell ahhoz, hogy az euró 300Ft-os

szinten maradjon, akkor felvetődik a kérdés, hol lenne a forint, ha a reálkamat, mondjuk néhány kamatvágás után, egy normálisabb szintre 1-2%ra csökkenne? Erre a kérdésre nem tudjuk a választ, a jegybanknak most már nem nagyon van mozgástere, hiszen a devizaadósoknak drámai törlesztő részletekkel kellene szembenézniük.

utána a kávé Hegyeshalomnál is két euróba fog kerülni, akkor a magyar oldal a forgalmának egy részét elveszti, mert már mindegy hol iszzuk meg. Emellett ez még egy áremelkedést is generálna, megnőne az infláció. A gyenge forint árfolyam mellett a csatlakozásnak az a hátránya, hogy az ország vagyonállománya, készpénz, befektetések, ingatlanok

Euró bevezetés Andorra (nem EU tag - hivatalos megállapodás nélkül) Ausztria Belgium Finnország Franciaország (beleértve egyéb közigazgatási területeit is) Görögország Hollandia Írország Koszovó (nem EU tag - hivatalos megállapodás nélkül) 2002. január 1.

Luxemburg Monaco (nem EU tag) Montenegró (nem EU tag - hivatalos megállapodás nélkül) Németország Olaszország Portugália San Marino (nem EU tag) Spanyolország Vatikán (nem EU tag)

2007. január 1. 2008. január 1. 2009. január 1.

Szlovénia Málta Ciprus Szlovákia

Amikor majd csatlakozunk az euró zónához, mi a mi érdekünk erős vagy gyenge árfolyamon tegyük ezt meg? A túl erős árfolyam a versenyképesség rovására megy, a hirtelen átváltás után az árfolyam nem tükrözné a gazdaság valós teljesítményét. Ha például Hegyeshalomnál egy csésze kávé eddig egy eurónak megfelelő forintba került, míg a határ túloldalán Nickelsdorfban ugyanez kettőbe, akkor az utazó Bécs felé még a magyar oldalon venné meg azt, visszafelé szintén. Ennek következtében a kávéforgalom Hegyeshalomnál megnőne, az ausztriai oldalon pedig csökkenne. Ha olyan erős árfolyamon vezetjük be az eurót, hogy

leértékelődnek, az átváltás után nem érnek majd annyit, mint előtte, a bérek, nyugdíjak vásárlóereje csökken. Nehéz megtalálni a megfelelő szintet egy olyan gazdaságnál, mint a magyar, amely alapvetően a külkereskedelemtől függ. Ez egy nagy körültekintést igénylő feladat, amit nem lehet felelőtlenül, könnyelmű kijelentésekkel elintézni. Komoly modellezés, kutatás után lehet megbecsülni, és utána imádkozni, hogy eltaláljuk a megfelelő szintet. Még ha mindent a legkörültekintőbben számítunk is, lehet, hogy hibázunk majd... Boros Miklós

Az óvilág új pénze Ahogyan az Európai Unió története is több évtizedet ölel fel, úgy ez igaz magára az euróra is. Ennek ötlete már az 1970-es években megjelent a tagországok között, de csak az 1992-ben aláírt, közös valutáról szóló maastrichti szerződésben dolgozták azt ki. Akkor 1999-et jelölték meg a közös pénz bevezetésének hivatalos dátumaként. 1996-ban már megvolt az euró külső megjelenési formája is, a grafikai előírásoknak megfelelő tervezet, illetve azon országok listája, melyek elsőként vezethetik azt be 1999-ben számlapénzként, majd 2002-ben készpénzként. Az összesen nyolc címletben megjelenő érmékre (1, 2, 5, 10, 20 és 50 centesek, továbbá 1 és 2 eurósok) jellemző, hogy míg írásoldalaik minden országban megegyeznek, addig a fejoldalak országonként változnak. Az 1, 2 és 5 euró-centes érmék írásoldalán Európa helyzetét tűntette fel a belga tervező, Luc Luycx, míg a nagyobb címleteken az Unió tagállamai láthatók. Az érmék nemzeti oldaluk alapján rendelhetőek az adott országokhoz, de a fejoldalon is vannak olyan elemek, melyeknek minden állam euróján meg kell jelenniük: a tizenkét csillag (az európai egység jelképe) és egy keltezési dátum, továbbá egy az országra jellemző szimbólum vagy portré. Némely tag a nemzeti valutáján látható ábrát vitte tovább az euró-érmékre is. Leggyakrabban az államfők arcmásai, növények, épületek vagy híres emberek láthatóak a fejoldalon. A bankjegyek hét különféle címletben (5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 euró) fordulnak elő. Ezek, az érmékkel ellentétben, megegyeznek egymással minden országban, Az előoldalon látható a tizenkét csillag, az Unió lobogója, a forgalomba hozatal éve, míg a hátoldalra ismét a csillagos szimbólum, és egy híd képe (az EU egységének szimbóluma) került. Minden bankjegy egy-egy művészeti korszakot jelképez, így például a 20 eurós a gótikát jeleníti meg, és így előoldalán egy templom rózsaablakai láthatóak. A közös pénzek nem csak szépek, de hamisítani is nehéz azokat. A tapintható biztonsági elemek mellett nagyon sok vizuális jelzést is beépítettek. A biztonsági szálak és vízjelek mellett a hamisítást kivédő ismertető jelek is találhatók rajtuk, melyeket szabad szemmel nem vehetünk észre, mint például a kék, zöld és piros jelzőrostok, melyek csak UV-fény segítségével tűnnek elő. Valójában az óvilág új pénzéről oldalakat lehetne írni, de én inkább már azon gondolkozom, hogy mit látnék viszont szívesen a magyar változaton. Az ötletek, variációk adottak. És sajnos egyelőre a hosszú gondolkodási idő is. Csető Georgina

MŰHELY

•9

Vitafórum

VII. évfolyam 2. szám

VITAFÓRUM Az előző lapszámunkban közzétett Vitafórum cikk, amely arról szólt, hogy az egyetemen kiosztott juttatások egyedüli mércéje a tudás legyen, sok olvasónkat késztetett írásra. Bár többen adtak hangot véleményüknek, ahhoz már kevesebben járultak hozzá, hogy azt a Műhely meg is írja... Nem irígylem a Hallgatói Képviselet tagjait. Félévről-félévre több száz diák jelentkezését megvizsgálni, és ez alapján – egy teljesen szubjektív igényt az anyagi segítségre objektív pontrendszerbe ültetni –, hatalmas munka, és nagy felelősség. Tudom, mert jól ismerem a „szoctám” kéréssel járó végeláthatatlan ügyintézést és papírmunkát, igaz, nem az elbírálók, hanem az igénylők oldaláról. Ebben a félévben második alkalommal vettem részt a fárasztó procedúrában. Rohangálás a papírok után, kígyózó sorok és órákig tartó várakozás az igazolás bemutatásakor, hibás nyomtatványok, és az egész kezdődik elölről. A követelmények ráadásul évről-évre szigorúbbak, így a folyamat egyre hosszabbá és bonyolultabbá válik. Bizonyára nem véletlen, hogy az önkormányzatok a szociális támogatások kiosztását az egyetemekre hárították. Egy ilyen munka elvégzése az egyébként is mindig tömött hivatalokat csak tovább terhelné, nem is beszélve arról, hogy az egységes, átverhetetlen és igazságos rendszer megalkotása szinte lehetetlen lenne. A hallgatói képviselők egyre azt hangoztatják, hogy a legnehezebb feladat a potyázók kiszűrése. Valóban ennyire sokan lennének a jelentkezők között, akik nem szorulnak rá a segítségre? Nem lehet, hogy az emberek csak egyszerűen rosszul mérik fel a saját helyzetüket? Szerencsére a BME ösztöndíj rendszere elég szigorú ahhoz, hogy kedvét szegje a jogtalan pályázóknak. Ha valóban akad olyan diák, aki kimondottan „rossz szándékból”, vagyis tudva arról, hogy egyáltalán nem szorul rá a támogatásra, csalással próbál részesülni a szociális ösztöndíjból, akkor valami nagyon nincs rendben az emberekkel. Ilyesmire vetemedni nem csak kiszúrás másokkal, de hihetetlen kicsinyesség is. Nem arról beszélek, hogy ha túl sok csaló kapja meg a támogatást, akkor a többi pályázónak (például nekem) kevesebb pénz jut. Itt arról van szó, hogy rászorulónak lenni egyáltalán nem olyan szerencsés helyzet, mint azt az „átlagos” tanulók hihetik. Látszólag az ösztöndíj ingyen pénz, amiért nekünk, jogos igénylőknek a kisujjunkat sem kell mozdítanunk, mindez azért, mert például a szüleink elváltak, sok a testvérünk, vagy tartós betegségünk van. De a valóságban a hozzám hasonlóaknak a hétköznap minden apró fájdalmával és nehézségével kell megbirkózniuk, amiért cserébe ez a pénz nem ajándék vagy elégtétel, hanem segély… és segélyezettnek lenni egyáltalán nem élvezet. A magam részéről, ha választhatnék, havi X ezer forint és a között, hogy a szüleim újra együtt legyenek, nem kérdés, hogy melyikre voksolnék. Ha valaki mégis irigykedik a rászorulókra, az gondolkozzon el azon, hogy valóban szívesen cserélne-e velük. Lehet, hogy a szociális támogatás kívülről nézve egy tortának tűnik, de ha az ember belekóstol, rájön, hogy az sokkal inkább keserű, mint édes.

Számomra összeegyeztethetetlen az egyetem, és a szociális támogatás fogalma.. Egy felsőoktatási intézményt nem korrekt arra kötelezni, hogy az ilyen-olyan indokkal támogatásért folyamodók kérelmét szakszerűen elbírálja, azok egy részének pedig eleget is tegyen. Nem az intézményben dolgozók feladata lenne eldönteni, hogy vajon tényleg árva-e az illető, vagy a szülei valóban minimál béren élnek-e. Másrészt nagykorúakról lévén szó, egy egyetemista igenis képes arra, hogy a támogatási igényét ne egyetemi kereteken belül, hanem az önkormányzaton keresztül intézze. Érthetetlen, hogy az országos szinten szociális ügyekkel is foglalkozó önkormányzatok, a tanulmányi támogatás finanszírozását miért hárítják át. Pontosan az ő feladatkörükbe tartozna az igénylések elbírálása, és azok értékelése. Másrészt akkor aligha történhetne meg, hogy nem kereső embernek titulálom magam, miközben állandó munkahelyem van a tanulmányaim mellett, vagy a minimálbérre bejelentett szüleimre hivatkozom, akik egyébként vállalkozók…

Varga Lilla Viola

Lénárt Zsófia

Ujvári Balázs

Bár kétség kívül hatalmas áldozat tőlünk, hallgatóktól, hogy bejárunk (többé-kevésbé) az egyetemre, zárthelyiket írunk és elmegyünk vizsgázni, mégis talán nem jár pusztán ezért olyan „ingyen pénz”, aminek máshol lenne a helye. Pláne akkor, ha tisztességes munkával is kaphatunk különböző juttatásokat. El sem tudom képzelni azt a levélhalmot, melyet a szociális támogatást igénylő lapok képeznek. Mert egyfelől olyanok igényei fekszenek ott, akik igazán megérdemlik a segítséget, akik önhibájukon kívül kerültek rossz anyagi vagy családi körülmények közé, és akiknek a szociális támogatás intézményét kitalálták. Másfelől meg a beadványok fele nem a valóságot tükrözi, mikor a támogatás szükségességét indokolja. Az emberek hazudnak, és ezt ilyen helyzetekben is megteszik. Így nincs az a Hallgatói Képviselet, amelyik ezeket mind ellenőrizni tudná. Tisztább és jobb megoldás lenne, ha a szociális és egyéb támogatásokat – mint ahogy ezt minden felnőtt ember teszi –, az illetékes önkormányzatoknál lehetne igényelni. Természetesen ez a hallgatóknak plusz energia-befektetést jelentene, nem tudnák az egész „szoctám mizériát” egyetlen kérvény kitöltésével elintézni helyben az egyetemen.

Kedves olvasóink! Várjuk hozzászólásitokat a Vitafórummal és a Műhely egyéb cikkeivel kapcsolatban. Gondolataitokat, megjegyzéseiteket a [email protected] címre küldhetitek el.

10 • MŰHELY

Tudomány és technika

VII. évfolyam 2. szám

Az energiahordozók szállítása: útban Magyarország felé A januári gázválsággal kapcsolatban bizonyára sokan elgondolkodtak azon, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott az energiahordozókat nekünk eladó cégeknek, országoknak, de még a tranzit országoknak (Ukrajna) is. Az energetikában is fontos, hogy mindenkor ki tudjuk elégíteni, a fogyasztók igényét. A villamosenergia-rendszerben ez úgy jelentkezik, hogy minden pillanatban ugyan annyi villamos energiát kell betáplálni, mint amennyit a felhasználók kivesznek, hogy a hálózati frekvencia stabilan 50 Hz maradjon. A földgáz és kőolajtermékek szolgáltatásában pedig, minden nap legalább annyi vezetékes földgázt, illetve feldolgozott kőolaj terméket kell tudnunk szállítani a fogyasztóknak a jól kiépített elosztóhálózaton keresztül, mint amennyire szükségük van. Ugyan évtizedekre visszamenőleg ismerjük hazánk energiahordozó igényeit és a változások trendjeit,

de a rendkívüli esetekre való felkészülés jegyében hatalmas tárolókapacitással kell rendelkeznünk. A

tárolnia. Földgázból nincs hasonló nemzetközi igény, de Magyarországon jelenleg egy 1,2 milliárd

kőolajellátási-zavarok áthidalására hazánknak a Nemzetközi Energia Ügynökség előírásai alapján minimum 90 napos tartalékot kell

köbméteres stratégiai és egy 3,5 milliárd köbméternyi kereskedelmi gáztároló van. Földgáz fogyasztásunk évente meghaladja a 14 milli-

árd köbmétert, amelyet a csökkenő hazai kitermelés csak kis részben tud fedezni. Magyarország Ukrajnán, illetve Ausztrián keresztül tud földgázt importálni. A kőolajat több ezer kilométer hosszú vezetéken keresztül kapjuk döntően Oroszországból. Ennek éves kapacitása Magyarország felé mintegy 12 millió, míg a Fiuméból érkező Adria vezetéké 10 millió tonna. A kőolaj és földgáz vezetékektől való nagyfokú függőség hátrányos. Szén esetében sokkal diverzifikáltabbak a források és több szállítási útvonal is szóba jöhet (vasúti, vizi, stb.). Egyetlen számottevő fosszilis energiahordozó itthon a lignit, ezért érdemes lenne fejleszteni a visontai erőművet, hogy az nagyobb hatásfokkal dolgozhasson. A hazai energetikai szakemberek által általánosan elfogadott vélemény, hogy sürgősen meg kell kezdeni új atomerőművi blokkok építését, azaz a paksi atomerőmű bővítését. Annak üzemanyaga ugyanis több évre előre tárolható, könnyen – akár repülőgépen is –, szállítható, és különböző forrásokból (Oroszországtól függetlenül is) beszerezhető, így ellátás biztonsági szempontból kiemelt jelentőségű. Kiss Attila

A lánglovagok különleges paripái Februárban kampányt indítottak a tűzoltók annak érdekében, hogy felhívják a közlekedők figyelmét az elsőbbségadás fontosságára. Vészhelyzetben minden perc fontos lehet, és ezek a percek múlhatnak azon is, hogy hogyan viselkednek az autósok, amikor felvillan közelükben a kék villogó. Hogy ne érjen minket meglepetés, és ne viselkedjünk pánikszerűen egy ilyen jármű felbukkanásakor, nem árt közelebbről is megismerkednünk városunk tűzoltóautóival. Tűzesetkor leggyakrabban gépjárműfecskendők, porral, vagy habbal oltók, vízszállítók, esetleg emelőkosaras járművek szoktak a helyszínre vonulni. Ezek a tűzoltók legtöbbször „csak” felépítményükben különböznek polgári felhasználású társaiktól, azon kívül az alváztól a motorig minden paraméterükben megegyeznek az utcai gépjárművekkel. Budapestnek nagyrészt Mercedes alvázra épített eszközei vannak, de garázsokban megtalálhatók Steyr, IFA, Magirus, és újabb típusú Renault járművek is. Ez utóbbiak közül érdekes lehet például a Bronto Skylift felépítményes Renault Premium, mely kosarával 400 kg-t tud biztonságosan 40 méter magasra emelni. Ily módon hasznos magasból való mentéskor, vagy oltáskor is. Vannak kifejezetten vízszállító kocsik, melyek 5-6000 liter is szállít-

hatnak olyan helyekre, ahol éppen nincs elérhető közelségben tűzcsap. Bár a tűzoltójárművek is csak egyszerű teherautók, feladatukból eredően hatalmas tömeggel rendelkeznek, és olykor szűk

Fair Trade

Ha megiszol egy cappucinot 300 forintért, abból a termelő csak kilencet kap meg…

A Fair Trade mozgalom célkitűzése, hogy a termelők az árujukért

2008 októberében egyetemünk Zöld Körének szervezésében Újszászi Györgyi, a Védegylet munkatársa tartott előadást a Fair Trade-ről, magyar fordításban a Méltányos Kereskedelemről. Megdöbbentő, de becslések szerint az ültetvénytől a bolti polcig a kávé százötvenszer cserél gazdát. Nem is a kávét fizetjük meg, hanem a közvetítő cégek „vámját”, miközben a földeken a munkások éhbérért, embertelen körülmények között dolgoznak.

méltányos árat kapjanak, a termékek útját lényegesen lerövidítsék, és a gyors profitra törekvő közvetítőket kizárják a láncból. Emellett

utcákban kell gyorsan közlekedniük. Igyekezzünk segíteni munkájukat körültekintő közlekedéssel és a megfelelő helyre való parkolással. Dér Dániel

figyelmet fordítanak arra is, hogy a termelés ne okozzon környezetpusztítást, a harmadik országbeli nőket és gyerekeket ne zsákmányolják ki, és munkájukkal arányos bért kapjanak. A mozgalom tagja 15 európai ország – köztük hazánk is -, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Japán, Ausztrália és Új-Zéland mellett. Ez az ös�szefogás ötven harmadik világbeli fejlődő országot támogat, és ennek eredményeként egymillió ember életkörülményeit javítja. Az Európai Unióban főleg élelmiszeripari termékek adják a Fair Trade forgalmat, de a szervezet emblémájával ellátott kozmetikumokhoz, textíliákhoz, tisztítószerekhez is hozzá lehet jutni. Főleg a kontinens nyugati és északi ré-

szén terjed a mozgalom, mert az ott élők számára különösen fontos, hogy az adott termék se a környezetben, se a munkások életében ne tegyen kárt. A magasabb árért cserébe többszörösen ellenőrzött, kiváló minőségű árut kapnak. Magyarországon a Méltányos Kereskedem eszméje egyre sikeresebb, megítélése pozitív, bár az idősebb korosztályt sajnos nehéz rávenni a mindennapokban az etikus vásárlásra, Az egyetemeken megfigyelhetők a kezdeti lépések: a Duna másik partján az egyetemi büfékben már lehet kapni Fair Trade kávét. További információk: www.fairvilag.hu

Káros-e a mobil? A mobiltelefonok használatának mindennapossá válása felveteti a kérdést, lehetnek-e a testközelben lévő sugárforrásoknak káros hatásai? A mobilokon kívül rádiófrekvenciát (RF) használnak a rádió- és televízióadók és a vezeték nélküli technológiák (WiFi, Bluetooth) is. Az RF-sugárzás képes behatolni az emberi szervezetbe és ott melegedést okozhat. Sejtszintű laboratóriumi vizsgálatok már zajlottak, patkányokon is végeztek kísérlete-

ket. Az egészségügyi határértékek megállapítása állatkísérletekkel történt: az emberi határérték a patkányokon viselkedészavart okozónak ötvened része, a foglalkozási határérték ugyanennek a tizede. A legújabb kutatások szerint sem daganatkeltő, sem daganatnövelő szerepe nincs az RF-sugárzásnak, az idegrendszerre és a hallójáratra gyakorolt hatásokat jelenleg vizsgálják. Különbséget kell tenni a rövid idejű nagy besugárzások (kézi készülékek) és a hosszabb idejű, állandó, háttér jellegű sugárzás között (bázisállomások). Jelenleg még nem tudják a szakemberek eldönteni, hogy melyik a károsabb a kettő közül, illetve káros-e egyáltalán bármelyik. Tévhit például az, hogy akkor ér minket nagyobb sugárzás, ha a házunk tetején mobiltelefon átjátszó antenna van, mivel ezek a tengely irányába nem sugároznak. Érdekesség, hogy személyi dozimetriás méréseknél olyan alany esetében is tartalmazott mobiltelefonra jellemző jeleket a spektrum, akinek nincs készüléke, vagyis a környezetünkben mások által használt rádiófrekvenciás eszközök sugárzását nem tudjuk kivédeni. Jurecska Laura

ZÖLDPONT

Az Egyetemi Zöld Kör és a BME OMIKK következő filmvetítése: Megesszük a világot (We feed the world, osztrák dokumentumfilm) időpont: március 10. 18:00 helyszín: KI.60. A filmvetítésen való részvétel ingyenes.

Vörös Eszter

MŰHELY

• 11

Portré

VII. évfolyam 2. szám

Fotók: a Versenyzők és Kiss Imre

Irány Bamako, a Melyik csapattal!

A 2009-es Budapest – Bamako Rallyn több egyetemi csapat is elindult, közülük a Melyik két tagjával Bakó Péterrel és Bagdi Csillával beszélgettünk a felkészülésről és az úton átélt élményeikről. Hogy bírta a sivatagot az autó? Péter: Végig aszfalton mentünk, a dűnézésbe biztos meghalt volna Mitshubishi kisbuszunk. Egy héttel az indulás előtt termosztátot cseréltünk benne, így a forróságot

is jól bírta. Nem volt vele az egész út folyamán semmi gond, csak a hűtővizet kellett pótolni. Honnan jött az ötlet, hogy elinduljatok a Budapest-Bamako Rallyn? Péter: Én már régóta nézegettem ezeket a versenyeket, figyelemmel követtem a Bamakókat, és egy-két éve fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék elindulni rajta. Milyen egészségügyi csomagokat vittetek illetve milyen oltásokat kaptatok? Csilla: Még a tavalyi versenyzők mondták, hogy kézfertőtlenítőt mindenféleképpen vigyünk egy csomót, mert az nagyon fontos és akár tíz kartonnal is elfogyhat az út során. Vittünk törlőkendő-

12 • MŰHELY

ket, de annyira nem volt vészes, mert csak négy naponta tudtunk fürdeni, közte meg teljesen mindegy volt, hogy milyen illatúak vagyunk. Péter: A betegségekkel szemben öt oltást kaptunk egyszerre, még november vége, december eleje környékén: tetanusz, sárgaláz, tífuszt, hepatitisz A, B, és egy agyhártyagyulladás ellenit. Az étkezéseket hogyan oldottátok meg? Péter: Mindenféle zacskós, gyorsan elkészíthető ételeket vittünk. De útközben egyáltalán nem volt idő megállni főzőcskézni: ezért Csilla szendvicseket csinált téliszalámiból, szalonnából és kolbászból. Általában este főztünk, amikor megálltunk éjszakára pihenni. Csilla: A legelején, amikor közölni kellett az egyik szponzorunkkal, hogy mit szeretnénk vinni, akkor összeírtunk egy menüsort a tizennégy napra. Később úgy gondoltuk, hogy biztosan fogunk helyi ételeket enni, ezért elég lesz tervezni tíz napra is. Mindenhol vettünk kenyeret, Marokkóban, Mauritániában, Maliban, bagett-, máshol lepény-szerűt, mindegyik nagyon finom volt. Szerencse, hogy téliszalámit tudtuk hozzá enni. Engem biztosan az mentett meg… Mi volt az út legnehezebb része? Péter: A legdurvább dolgok, azok a gyerekek voltak az út szélén, akik miatt nagyon kellett figyelni. Ugyanis Mauritániában az összes gyerek a falvakban, odaszaladt az út mellé, illetve fel az útra is és integettek, hogy álljál meg, álljál meg, és adjál nekik ajándékot. Nagyon agresszívak voltak, és az ember félt, hogy elgázolja őket. Csilla: Mauritániát tényleg úgy kell elképzelni, mint egy számítógépes játékot vagy egy horror filmet, nem igazán tudom a kettő között a középutat, mert a gyerekek üvöltve koldulnak az utcákon. Fehér embert se látnak arra felé túl gyakran, így nekik az

rendkívüli élmény, hogy elmegy arra egy csomó kocsi. Mégis ezt az agressziót hogyan kell elképzelnünk? Csilla: Például megálltunk tankolni két falu között. Három kilométert szaladt utánunk pár gyerek, ezért próbáltunk sietni, hogy ne érjenek oda, de aztán gondoltuk mégiscsak adunk nekik valamit. A kezemben fogtam egy kupac tollat, de a gyerekek kitépték a kezemből, szabályosan megvertek minket az adományért. A falvakban, az útszélén ott áll negyven gyerek, és ha

és mondták nekünk, hogy: bon voyage! szerencsés utat! – és integettek, amikor indultunk. Mauritániában az egész mezőny kapott egy fegyveres kíséretet az ott maradt háborús övezet fel nem robbant aknái miatt. Milyen volt így fegyveresekkel körülvéve az út? Péter: Valójában mi Mauritániában sokszor a mezőnyön kívül mentünk. Előfordult hogy a többiek kint az óceánparton aludtak, mi meg úgy gondoltuk, hogy folytatjuk az utat, így egy nappal előbb értünk a fővárosba. Emiatt a szálláson még nem voltak ka-

megállsz, az ablakot is betörik az ajándékokért. Péter: Volt olyan csapat, ahol a gyerekek megdobálták a kocsit kövekkel mert nem adtak ajándékot.

tonák, de semmi probléma nem történt. Nem hiszem, hogy olyan nagy szükség volt erre a fegyveres kíséretre, hiszen semmilyen atrocitás nem ért minket.

Mauritánia után Maliban, hogyan fogadtak titeket, ott is ilyen ellenséges volt a légkör? Csilla: Például megálltunk pénzt váltani én bent maradtam a kocsiban, pont előttem volt egy zacskónyi háztartási keksz, le volt húzva az ablak, odajöttek a gyerekek, és mutogattak befelé dolgokra, hogy adjam nekik. Akkor elkezdtem magyarázni, hogy nem lehet. Egyébként végigmentünk az összes tárgyon, ami körülöttem volt, végül a háztartási kekszből adtam az egyiküknek egy darabot. El sem tudod képzelni mennyi kis fekete kéz nyúlt be ezután az ablakon, mert rögtön mindenki kért. Mire elfogyott a zacskóval, addigra mindegyik arca csupa maszat volt a keksztől, de megértették, hogy nincs több. Teljesen kulturáltak voltak, megkérdezték, hogy mi a nevünk

Mi volt a legszebb, legjobb élményetek az útsorán? Péter: Mindennap voltak olyan dolgok, amiket nem fogunk elfelejteni. Nekem Mali tűnt nagyon szimpatikus és jó benyomásokat keltő országnak. Csilla: Az óceánpart tetszett a legjobban, nagyon sokat, majdnem négy napot mellette mentünk egy huzamban. Gyönyörű volt, az egyenes út, két oldalt sivatag és pár kilométerre az óceán. Az egész kaland nagy élményként maradt meg, volt benne jó is rossz is. Milyen volt a fogadtatás Bamakóban, milyen volt az út vége? Csilla: Ne úgy képzeld el, hogy egy rajtvonalon haladsz át, körülötted ünneplő tömeg, mert az tényleg egy fantasztikus élmény lett volna, és akkor valóban úgy állunk hozzá, hogy megcsináltuk,

és mennyire jók vagyunk. Ezzel szemben begurultunk a városba és semmi sem történt.. Péter: Igen, a finis nem volt olyan fényes, mint amire számítottunk. Én azt vártam, hogy különleges lesz a vége, és a záró party egy jó bulivá alakul. Ezek sajnos elmaradtak. Sokan emiatt csalódottan is jöttek el, mert felmerültek aggályok a szervezéssel kapcsolatban is. Hogyan fogalmaznád meg röviden, hogy számodra miről szólt ez a tizennégy nap? Péter: Nagy kaland volt és be-

bizonyosodott számomra, hogy bármit el lehet érni, csak az embernek tenni kell érte. Részletes élménybeszámoló a Melyik csapat weblapján a http://bamako.hangman.hu-n. Mádai Adrienn

Sport

VII. évfolyam 2. szám

A sportolók és a hirtelen szívhalál Milyen betegség felelős a sportolók hirtelen szívhaláláért? Leggyakrabban, vagyis az esetek negyedében, a hipertrófiás kardiomiopátia vezethet a sportolók hirtelen szívhalálához. Ez a szívizomnak egy speciális betegsége, és az izomfal aszimmetrikus megvastagodásával jár. Emellett számtalan más ok is lehetséges, például koronária fejlődési anomália, azaz hogy nem a szokott módon erednek a koszorúerek, és ez oxigén hiányt produkál a szívizomzatban. Lehetnek veleszületett, a szív ingerületvezető rendszerében megtalálható betegségek is a háttérben. Harmincöt éves kor fölött viszont a koszorúér betegség kerül előtérbe, az erek szűkülete, akut elzáródása vezethet a hirtelen szívhalálhoz, mint egy infarktusnál. Mely sportok a legmegterhelőbbek ebből a szempontból? Elsődlegesen a kerékpárt, a labdarúgást és a többi labdajátékot emelném ki, ezek azok, ahol a leginkább jellemző, az extrém magas szívfrekvencia. Más szempontból a nagy erőkifejtéssel járó sportok is ide sorolhatóak. Milyen gyakorisággal fordulnak elő ezek a betegségek a sportolóknál? Néhány ezrelék az eseteknek gyakorisága. Mit lehet tenni a megelőzés érdekében? Az esetek nagy százalékát ki lehet szűrni, viszonylag

Idén is lesz µ – Egyetemi Röplabda Kupa! Március 21-22-én rendezik meg a Bercsényi utcai Kollégiumban a XIII. µ – Egyetemi Röplabda Kupát. A versenyre hat fős csapatok jelentkezését várják március 15-ig, a nevezési díj csapatonként 2000 forint. A nevezéseket a mukupa.nevezes@ gmail.com e-mail címre várják a szervezők. A levélben szerepelnie kell a csapatkapitány nevének, telefonszámának, e-mail címének, a játékosok neveinek és Neptun kódjainak

Fotó: Tóth Máté

Napjainkban egyre nagyobb visszhangot kapnak azok a hírek, amelyekben a sportolók hirtelen szívhalálával foglalkoznak. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Dr. Bárczi Györgyöt a Semmelweis Egyetem Kardiológia Tanszékének munkatársát.

Ez történt a világban

egyszerű vizsgálatokkal, ilyen például az EKG, a beteg anamnézisének a felvétele, amikor kikérdezzük, hogy a családban fordult-e elő hirtelen szívhalál, illetve őróla kérdezünk, hogy volt-e már eszméletvesztése az életében. Ha szükséges, akkor kardiológiai vizsgálatok, szívultrahang, illetve terheléses felmérés következik, s vannak esetek, amikor csak speciális vizsgálatok segítenek, mint például az elektrofiziológia vagy az MRI. Amennyiben fény derül egy betegségre, akkor a sportolóknak milyen lehetőségeik vannak? Először is fontos azt megemlíteni, hogy vannak olyan betegségek vagy betegségekre hajlamosító tényezők,

amelyek gyógyíthatók. Ilyen például a WPW (WolffParkinson-White) szindróma, amelynél a szívben egy plusz ingerületvezető nyaláb található, ami halálos ritmuszavart produkálhat. Ezt a nyalábot viszonylag egyszerű eljárással meg lehet szüntetni, de ha olyan betegségre derül fény, ami nem gyógyítható, csak a progressziója lassítható, akkor el kell tanácsolni az illetőt, a versenyszerű sportolástól. A genetikai teszteknek milyen szerepe van az esetek kivizsgálásban? Egyelőre ezeknek a betegségeknek a pontos genetikai háttere nem tisztázott. Amikor bekövetkezik a tragédia, azaz valaki hirtelen össze-

esik a pályán, akkor mit lehet, mit kell tenni? Az alapfokú újraélesztés az, amit laikusok is el tudnak végezni. Ez néhány egyszerű mozdulatsort takar, amivel a betegnek kielégítő keringést lehet biztosítani a mentők odaérkezéséig. Más részt léteznek ún. AED (automated external defibrillátor) készülékek, amelyeket bizonyos kiemelt, nagy forgalmú helyeken érdemes elhelyezni és az ott rendszeresen jelenlévő személyeket (pl. edzők a sportcentrumban) a használatára megtanítani. Mekkora a túlélési esély, és az mitől függ? Két-három perc után kezdenek el pusztulni az agysejtek, tehát a legjobban

szervezett mentőszolgálat sem fog odaérni, vagyis az alapfokú újraélesztésben és az automata defibrillátor kezelésében jártas személyekre van szükség, akik elkezdik a páciens újraélesztését. Ön szerint a mai versenysport világa, az egyre emberfelettibb eredmények hajszolása men�nyiben járul hozzá a sportolók hirtelen szívhalállal végződő eseteinek a növekedéséhez? A sport csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót, és az biztos, hogy egészséges dolog, azonban tény, hogy a versenysportolók között több a hirtelen szívmegállásos haláleset, amiben szerepet játszhat a túlhajtott tempó is. Mádai Adrienn

Egyetemi sportolók Kínában A XXIV. Téli Universiade-t rendezték meg Kínában, Harbinban, ahol hét versenyző képviselte hazánkat. A sportági szövetségek javaslatára kilenc egyetemistát, három sportágban neveztek. Mint később kiderült, két fővel csökkent az utazó keret, mert ők inkább a világkupán való indulás lehetőségét választották. A főiskolások és egyetemisták téli világjátékán három sportágban: rajtoltak társaink. Alpesi síben: Bene Márton (BGF), Berecz Anna (Handelsakademia Aufbaulehrgang Schladming), műkorcsolyában: Pavuk Viktória (Semmelweis Tudományegyetem), hódeszkában: Balogh Ádám (BGF), Liptay Dávid (ELTE), Manninger Máté (ELTE), Németh Zsolt (Pécsi Tudományegyetem). Az alpesi sízőink az első versenyszámot, ami a lesiklás volt, jó eredményekkel zárták. Anna a 13. helyen várta a folytatást, míg Marci a 38.-ról. A következő napon óriás-műlesiklást rendeztek, itt is helytálltak a versenyzőink, összetettben Anna 12. Marci 40 lett. A műkorcsolyában érdekelt Pavuk Viktória, a 2004-es budapesti EB negyedik helyezettje, az első napon a rövid programot szinte hibátlanul telje-

sítette, amit sajnos a reméltnél kevesebb ponttal értékelt a zsűri, így a 19. helyről várta a folytatást. A következő napon a szabadkorcsolyázásban is jól futott, de már nem sikerült előrébb lépnie összetettben, így maradt a 19. A hódeszkások közül kiemelkedő teljesítményt produkált

Balogh Ádám, aki a Big Air versenyszám döntőjében a nyolcadik helyen zárt. Az eredmények biztatóak a jövőre nézve, és reméljük, hogy a legközelebbi alkalommal már BME-s diák is az utazó keret tagja lesz. Minárovits Gábor

Izgalmas rangadóval kezdődött a magyar tavaszi foci idény. A nagy reményekkel induló Vasas a Honvéd csapatát fogadta hazai pályán és a 3-1-es

győzelemmel a tabella második helyére emelkedett. A Paks és Kecskemét párbaja 2-2-es döntetlennel végződött, a Fehérvár a kieső helyen álló Siófok csapatát fogadta, a mérkőzés végül 2-1-es végeredménnyel zárult. A bajnoki címvédő MTK gyenge első félidővel kezdett a Kaposvár ellen. Hiába szereztek 2-1-es győzelmet a fehérkékek, csak a tabella középmezőnyéből várhatják a következő összecsapást. A Diósgyőr kiesési rangadón győzte le a REAC-ot, 2-1 re. Az UEFA-Kupa legjobb tizenhat közé jutásának mérkőzéseit február 26-án este játszották. A nyolcaddöntőben Hamburg - Galataseray, Mar-

seille - Ajax, Manchester City - Aalborg, Valencia/ Dinamo Kijev - Metaliszt, Paris Saint-Germaine Braga, Udinese - Zenit, CSZKA Moszkva - Sahtar Doneck, Werder Bremen Saint-Étienne küzdhet meg egymással. A női kosárlabda Euroliga elődöntőjébe jutott a magyar MKB-Euroleasing Sopron csapata, amelyik a Pécset kiejtő spanyol Salamancával küzdhet meg. Az orosz Szpartak Moszkva és Jekatyerinburg

lesz a másik elődöntős. Érdekesség még, hogy az amerikai NBA profi kosárlabdaligában a Cleveland Cavalliers magas-embere, Ben Wallace lábát törte a Houston Rockets elleni 93-74-re elvesztett harcban. Emellett a Los Angeles Lakers és a Phoenix Suns 132-106-os meccset játszott a 116. játéknapon.

MŰHELY

• 13

Magazin

VII. évfolyam 2. szám

Minőség, tradíciók és alázat a természet lelke a minőségi magyar borban nem fér bele az ilyenfajta felfogás. Legyenek az évjáratok és a különleges dűlők termései különbözőek. Természetes bort kell készíteni az adott év viszonyainak megfelelően, és ezt az eszmeiséget megtaní-

Mi a tapasztalat a drágább, minőségi borok területén? Ez ma még mindig pénz kérdése? Részben igen. Azonban egyre több fiatalnál, főként a harminc év körülieknél megfigyelhető, hogy fontos számuk-

lözhetetlen alázat, amely gyakran a minőség rovására megy.

tani a vevőnek. Törekszem a tradíciókra, és ahogy tapasztalom, a gyermekeim is ezt a vonalat szeretnék továbbvinni.

ra a jó alapanyag, az érték, és hajlandók többet, inkább kevesebb alkalommal erre áldozni. Megfigyelhető ez a különleges alkalmakkor, amikor a hétköznapi borok helyett drágább ital kerül az ünnepi asztalra. Más érzékelhető az idősebb korosztálynál, akik az olcsóbb asztali borokat szívesebben veszik, és nehezebben költenek a minőségre.

külföldi versenyen részt veszünk, ahol összemérjük saját termékeinket más neves külföldi bortermelő vidékekkel. Szép eredményeket is értünk már el a legnevesebb bordeaux-i és brüsszeli minősítő eseményeken, ahol azonban manapság számos alkalommal jelen vannak már az adalékanyagot tartalmazó, nem száz százalékban természetes borok is. Céljuk elsősorban az ízfokozás, a közönség megnyerése, illetve az állományjavítás, ami mennyiségben még a szakembereket is megtévesztheti. Ez az oka annak, hogy a természetes borok mostanában nem érik el az elvárt sikereket. Sajnos, néhány magyar borászat is megpróbálkozik ezen „összerakott” borok termelésével. A szokás azonban nem hazai eredetű, hanem elsősorban a tengeren túlról érkezett, ahol nincs olyan hosszú múltra visszanyúló tradíciója a bortermelésnek.

Milyen a magyar borok visszhangja külföldön? Jelenleg próbáljuk keresni a helyünket. A lehető legtöbb

akár több tízezer forintba kerülő termékek? Szupermarket láncokban ritkán lehet velük találkozni. Sokáig igen mostohán kezelték a bort, mint nem alapvető élelmiszert, azonban mára egyre

Hazánkban én voltam az első, aki bevezette ezt az újdonságot, így a Bortrezor már tíz éve szabadalmi oltalom alatt áll. Ennek lényege, hogy a borkedvelő fogyasztó térítés ellenében egy saját kis sarkot,

inkább javul a helyzet. Ma már népszerűek a vinotékák, a direkt borértékesítéssel foglalkozó kereskedések, az együttműködésre hajlandó éttermek, és természetesen a saját pincészetek is. A laikusok számára pedig támpont lehet az az általánosságban jellemző tendencia, hogy az ár tükrözi a minőséget.

kincsestárat kap a pincében, ahol maga rakhatja össze saját gyűjteményét. Ezek mellett a pincészet is hozzájárul palackjaival bizonyos mennyiségben a kollekcióhoz. Az egész klubszerűen működik a bérlők és borkedvelők körében, amelynek keretében évente többször összegyűlik a társaság Villányban egy-egy kóstolásra közelebb kerülve a természet adta kincsekhez. Sneider Zita

Fotó: Ferenczy Dávid

Polgár Zoltán a Siklós-villányi vidék egyik többgenerációs borászcsaládjának tagja. Megválasztották az „Év Bortermelőjének” 1996-ban és nedűivel több neves nemzetközi díjat is nyert. Neve már több évtizede egyet jelent a minőségi bor védjegyével. Ezt bizonyítja hitvallásának alapja, vagyis a tradíciók tisztelete és megtartása a szőlőtermesztés és borkészítés minden fázisában. A Műhelynek adott interjúban munkásságáról és a hazai borfogyasztási trendekről beszélgettünk. Aki ismeri Önöket, nem csak Polgár Zoltánt, mint borászt említi, hanem az egész családot, mint a királyi nedű méltó védnökeit. Valóban igaz, a családom génjeiben öröklődik a mesterség iránti tisztelet és szeretet. A szüleim nem, de őket megelőzően már két generáció foglalkozott szőlőtermesztéssel. Én magam ebbe nőttem bele, és tudatosan léptem erre a pályára. Kilenc évig tanultam a mesterséget borászati szakközépiskolában, majd a Kertészeti Egyetemen, és tanulom a fortélyokat még ma is. A feleségemmel egy intézményben végeztünk, és később együtt kezdtünk dolgozni a családi vállalkozásban. A pince mellett kis panziónk és éttermünk is van, amelyekbe magunk termeljük az alapanyagokat is. A szürkemarha és a mangalica tenyésztésével szintén a tradíciók megőrzésére törekedünk. Gyermekei is továbbviszik ezt a „vérvonalat”? A fiam szintén borász, a lányom pedig a vendéglátó ipari képzésben tanult. Mindkettejüknek fontos volt, hogy részt vállaljanak az otthon tanult eszmeiségben és a családi üzlet bővítésében. Én magam hiszek abban, hogy a génekkel öröklődik a szakma iránti szeretet, tehetség és alázat, amely a mai, technokrata vonásokat mutató világban nagyon fontos tulajdonsága egy jó borásznak. Vagyis haladni kell a korral? Az innováció persze nem baj, nem lehet és nem is szabad megállítani. A modern kor adta technológiai lehetőségeket ki kell használni, azonban van egy bizonyos határ, amikor meg kell őrizni a természet és a szőlő meghatározó szerepét, nem pedig különböző adalékanyagokkal elérni a kívánt hatást. Az én filozófiámba

Az utóbbi idők tapasztalatai szerint növekedett hazánkban a borfogyasztás? Kissé nőtt, és mellette egyre több családi pince válik ismertté országszerte. A lassan telítődő piac mellett a borász társadalom további növekedésre számít. Nagy bajban lennénk, ha a magyar fogyasztók nem kedvelnék ezeket a termékeket. Meg kell jegyezni, hogy a hazai borfogyasztási kultúra a rendszerváltást követően nagyon mélyről kezdett feltámadni. Elég, ha csak a szódával vagy kólával higított bor példájára gondolunk. Megfigyelhető továbbá, hogy a bor mellett a minőségi pálinka szerepe nő még napjainkban, és talán még erősebben robbant be a hazai piacra, mint a bor.

Hogyan érdemes népszerűsíteni ezeket az elit borokat? Ritkán reklámozunk vagy hirdetünk a sajtóban. Hírnevünket szájhagyomány útján szereztük, és ajánlásokból élünk. Fontos a fogyasztóval a személyes kapcsolat, így rendszeresen szervezünk borvacsorákat, több napos bortúrákat, ahol az érdeklődők testközelben ismerkedhetnek meg a borkészítés mesterségével, és annak minden fázisával. Szívesen megyünk, akár a legkisebb fesztiválokra, bemutatókra, vidéki versenyekre is. A „műanyag poharas” eseményeket elkerüljük, de a legtöbb felkérésnek igyekszünk eleget tenni. Egyre népszerűbb „szakma” hazánkban a somelier. Mennyire van ennek jelentős szerepe a borkultúrában? Nagyon divatos dolog, és fontos is lenne, hogy az éttermekben a különböző fogásokhoz jó minőségű italokat ajánljanak. A probléma az, hogy kevesekben van meg a bor iránti nélkü-

14 • MŰHELY

Értek már el sikereket más államokban? A külföldi szakmai közösség elismeri a magyar bortermelők érdemeit, azonban az ott újdonságnak számító termékeink népszerűsítéshez nincs elég anyagi ereje a termelőknek, és nincsenek is akkora termőterületek, hogy az így keletkező igényt ki tudják elégíteni. Hol lehet megvásárolni ezeket az

Bortrezorja úttörőnek számít Magyarországon.

Tévhitek, érdekességek a borokról Vörösbor vörös húshoz, fehérbor fehér húshoz. Némi igazság rejlik a dologban, de jó tudni, a borfogyasztásra korántsem vonatkoznak már ilyen szigorú szabályok. Borválasztásnál nem feltétlenül a szín számít, sokkal inkább a bor testessége. Egy testesebb fehér is tökéletesen kiegészíthet egy nehezebb fogást. A hangsúly a kiegészítésen van: akkor érdemes bort fogyasztani az ételhez, ha azok frigye finomabb, mint az étel és a bor külön-külön. A desszertborok esetében más a helyzet. Ezeket nem az ételek kísérőjeként tanácsos fogyasztani, hanem azok kereteként: a szárazabb fajtákat aperitifként, az édesebbeket desszertek, sajtok kísérőjeként, vagy önmagukban az étkezés végén. A rosé borok nálunk háttérbe szorultak. Ennek oka az, hogy a színében piros árnyalatú, ízében fehérbor jellegű nedű nem eltartható, ezért nincs belőle fogyasztásra javasolt muzeális palack. Két évesnél idősebb rosé bor fogyasztása nem is ajánlatos! A hiedelmek sorába tartozik a vörösbor jótékony hatásának kizárólagossága is. Napi egy pohár fehérbor csökkenti a reumatikus panaszok jelentkezésének és a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Koffeinsav tartalmának köszönhetően gyulladás gátló hatással bír, és hatékony a szabadgyökökkel szemben is.

Börcsök Sándor

Magazin

VII. évfolyam 2. szám KIÁLLÍTÁS Da Vinci - a Géniusz című kiállítás bemutatja Leonardo da Vinci teljes életművét. Amennyiben ellátogatunk a VAM Design Centerbe legkésőbb július 19-ig, megismerhetjük, mint feltalálót, anatómust, szobrászt, zenészt, építészt és nem utolsó sorban, mint mérnököt. A tárlat része a Mona Lisa titkai című elemzés, mely Pascal Cotte munkája. A francia mérnök egész életét a festmény tanulmányozására és megóvására tette fel. Megalkotott egy kétszáznegyven megapixel felbontású multi-színkép kamerát, ami egyedi infravörös technikát alkalmazva olyan megvilágítást és szkennelést tesz lehetővé, amely ártalmatlan a festményre, ám virtuálisan képes „lehámozni” az évszázadok alatt a képre rakodott rétegeket. Ezzel a kamerával Cotte

képes megmutatni, hogyan nézett ki a Mona Lisa eredetileg, a restaurálások és egyéb állagmegóvási próbálkozások, utólagos festések alatt, beazonosítva az egyedi színezést, amelyet Leonardo használt. Ez a példa Fotó: Iván József

A Géniusz

FILM

nélkül álló módszer, amely a Louvre és a Francia Kulturális Minisztérium engedélyével és együttműködésével történt, képes megmutatni a művet a maga valójában. Az elképesztő felfedezéseket a látogatók is szemügyre

vehetik, mint ahogy a legnagyobb, egy 4x3 méteres, tökéletes felbontású Mona Lisa képet is, amelyen minden apró részlet jól megfigyelhető. A kiállításon több mint ezer négyzetméteren ismerkedhetünk Leonardo da Vinci találmányaival. A látnivalókat tematikailag rendezték: fizikai és mechanikai elvűek, polgári-, katonai gépek, vízi-, légi szerkezetek, valamint zenei eszközök. A zseninek köszönhető a siklórepülő, az ejtőernyő, a helikopter, a bicikli, a tank, a tengeralattjáró, a golyós csapágy valamint a fogaskerék tervei, sok más, a korát messze meghaladó találmány mellett. A kiállítás interaktív, a kiállított tárgyak többsége megérinthető, sőt kipróbálható; a pontosabb megértést pedig két- és háromdimenziós animációk, filmek is elősegítik. Dunai Péter

SZÍNHÁZ

Victims of Duty

A darab (magyar címe: A kötelesség oltárán) a szerző egy korai művének bemutatása. A Scallabouche Társulat

igen bátor volt, mikor ezt tűzte programjára, mivel Ionesco az abszurd dráma egyik atyjaként ismert, s ezt a művét az egyik legbonyolultabbként, leginkább szimbólumokkal teltként tartják számon. Ennek köszönhetően – bár a történet cselekménye nem bonyolult, nehezen érthető és feldolgozható. Ennek ellenére a darab végig élvezhető, amennyiben jól beszélünk angolul, mivel ezen a nyelven fut. A magyar feliratot kivetítővel ugyan a színpad fölé sugározzák, de az néha időben elcsúszik. Az előadás során székekből létra, tévéből és egy kézi kamerából való-

ság-show kerekedik. A színpadi világítás tökéletes beállítása nagyon sokat dob a művön. Figyelmünket a Szkéné elhelyezkedése sem kerülheti el; a színterem egy szobának van berendezve, és gyönyörű kilátás nyílik a nézőtérről a Dunára és az éjszakai Pest fényeire. A cselekmény – bár valóban érthetetlen az elején, hogy mi miért történik –, a későbbiekben átalakul a tudatalattiba tett utazássá, ekkor megismerhetjük egyik szereplőnk emlékeit, melyek közt egy eltűnt személy nyomára próbálnak bukkanni a többiek. Rajnai Tamás

PROGRAMOK Szkéné Színház programja Március 9., 20 óra Pintér Béla és Társulata: Kórház-Bakony

Március 17. és 19., 19 óra Szkéné produkció: Csontbrigád

Március 11. és 12., 20 óra Pintér Béla és Társulata: Az őrült, az orvos, a tanítványok és az ördög

Március 20. és 21., 19 óra Scallabouche Társulat: Victims of Duty / A kötelesség oltárán

Március 14. és 15., 20 óra Pintér Béla és Társulata: A démon gyermekei

Március 22., 19 óra Kompánia Színházi Társulat: Ördöngös idők

R-klub programja Március 10. és 20., 20 óra Mandragóra Társulat: Kétségbe vonva Március 13., 19 óra Epopteia Társulás: Hogyan ettem kutyát? Március 17. és 31., 20 óra Majdnem Társulat: Tényleg szeretsz?

Dr. Pléh Csaba (BME Kognitív Tudományi Központ vezetője) ajánlja Kaméleon Dinamikus, üresjáratok nélküli film, amellyel a mai élet sodródását érzékeltetik az alkotók, rátapintva a korszellemre: a látszat és a mögöttes tartalom alapvető feszültségére. A mostani fiatal generáció úgy nő fel, hogy megtanulja, milyen arculat társul egy professzionális viselkedéshez, a mérnökéhez, a közgazdászéhoz, az orvoséhoz. Másképp viselkedünk otthon, máshogy a nagymamánkkal, másként hivatalos közegben: ami önmagában nem baj. A dráma az, amikor semmi más nincs már az emberben, csak a szerepjáték és az arculat önjáróvá válik. A film ezt a keskeny pengeélt mutatja be egy magányos nőket kihasználó szélhámos történetén keresztül. Finom eszközökkel érzékelteti nemcsak a csaló összeomlását, hanem erényeit is, azt, amint a legkisebb metakommunikációs jeleket is észreveszi. A mai magyar filmekben gyakori téma a látszat, az átverés kérdése, gondoljunk például a Valami Amerika 2-re. Véleményem szerint nem arról van szó, hogy az alkotók a gúny révén erkölcsileg fölmentenék a szélhámosokat, inkább azt mutatják be, hogy mindenkiben benne lehet a rossz, mindenki átkerülhet egy bűnös vágányra. A két főhős (Nagy Ervin, Trill Zsolt) nagyszerű páros, egymással színészileg nem rivalizálva hozzák azt az amerikai krimis klisét, ahol két összezárt férfi alkot egy „vezéregyéniség és csicskása” kettőst. Kulka János bátran, fölénnyel és kifinomultan, minden bárgyú pózolás nélkül alakítja az esendő, homoszexuális orvosprofesszort és persze Hámori Gabi játéka is egészen kiváló. A rendező egyszerre hozza a dinamikát és a finom emberi érzéket. Balog Dániel (a Műhely munkatársa) ajánlja Nem vagyok a barátod Pálfi György Taxidermia és Hukkle című filmjeivel igen magasra tette a mércét. Érthető volt tehát sok kritikusnál a felfokozott és olykor csalódáshoz is vezető várakozás a Filmszemlén bemutatott új filmje, a Nem vagyok a barátod című iránt. A nagyrészt amatőr szereplőkkel forgatott, rögtönzésekre épülő alkotást Pálfi eredetileg csupán „két nagyfilm közti időtöltésnek” szánta, de mostanra már harmadik opuszának tekinti. A szereplők az alkotói szándék szerint esendő átlagemberek, azonban remélem, nem csak én gondolom úgy, hogy e figurák immorálisabbak az átlagnál. Főként az ügyeskedő, harmincas, vállalkozó középosztálybeliek gátlások nélküli ügyleteibe tekinthetünk bele. Legtöbbjük kifejezetten ellenszenves, különösen a Gosztonyi Csaba alakította tenyérbemászó, fekete szemüvegkeretes yuppie. A humoros helyzetek és beszólások a helyükön vannak, az alaphangulatot pedig a Nem leszek a barátod című, óvodások közt forgatott kisfilm adja meg. Gyermeki ártatlanságon innen és túl, ilyenek volnánk, vágyainkkal, intrikáinkkal, titkainkkal együtt. Mindenesetre érdemes elgondolkodnunk rajta... A készítők szerint – az immár mozikban, márciustól pedig hosszabb, vágatlan és a szereplőválogatás felvételeivel kibővített változatban, DVD-n is látható – film egy szelet Budapest 2008. januárjából. Hozzáteszem: egy érdekes, ám kissé sötétre kozmált valóság-szelet.

REJTVÉNY A

4

8 4

3

6

5

8

6

7 D

6

9

1

4

2

5 4 C

E

4 8

7

B

2

6

5

3 7

8

9

7

1 F

G

7 2

H

I

5

A sudokunál megfejtés gyanánt a színnel jelölt cellákban szereplĘ számokat kérjük beküldeni.

A helyes megfejtést beküldők közül kisorsolunk egy két személy részére szóló belépőjegyet a Szkéné Színházba. Két szerencsés válaszadónk pedig 3000 Ft-os ajándékutalványt nyer, amelyet a Teaerdő Teaházban használhat fel. A megfejtéseket a [email protected] e-mail címre várjuk március 16-ig. Előző feladványunk nyertesei: Csiki Tibor, Miholics Gábor és Gyári Jenő

MŰHELY

• 15

Magazin

VII. évfolyam 2. szám

GONDOLATOK

Nézőpont

Névery Dorottya

Pssszzzt!!!

Ebben a rovatunkban prózákat, verseket és egyéb irodalmi műveket közlünk. Várjuk e tárgyban írásaitokat a publicisztika@ muhely.com e-mail címre, Gondolat jeligével. A megjelent írások szerzői között május végén értékes könyvnyereményeket sorsolunk ki.

Manapság már szinte bármivel kapcsolatban bizonygathatjuk saját álláspontunk létjogosultságát, csupán a megfelelő támogató közeget kell megtalálnunk. Érdekvédelmi képviseletekből nincs hiány… De tényleg ez lenne a megoldás? Valóban így kell rendezni a hétköznapi nézeteltéréseket?

Te

Izomláz Hirtelen sokat! Hajt a vágy, a tenni akarás, csábít a szabad mozgás öröme, magával sodor a kecsegtető lendület! Nagy a hév – előrelátásra nincs alkalom…

Olyan mintha mindig ismertelek volna, s mintha mindig újra megismernélek. Szemed kék, lelked szép

Aztán teret nyer a fáradtság: kezd imitt-amott zsibbadni, kicsit remeg, meginog, egyre nehezebb már. Az erő kiszáll mindenhonnan, nyeklik-nyaklik a vigyázatlan emberfia. Az élvezet is tompul…

Finom vagy, de nem magadban, hiszen egyedül nem vagy finom. Egyedül érdes, együtt édes

De az igazi küzdelem csak másnap kezdődik! Bármely apró rezdülés sajgó fájdalomként nyilall minden porcikába. Eleinte szenvedés – átértékelődik a tegnap tette: meggondolatlansággá amortizálódik a múlt pillanat energiája. Az idő hoz majd enyhülést: bizsergéssé csillapodik a hasogatás; az élet üdítő érzése váltja fel a nyavalygó szisszenéseket. Végül már-már kellemessé oldódik a szívig maró sav kegyelemre intő hatása. Egy hét sem telik bele, és a régi érzéstelen békesség áramlik vissza a testbe. A nehéz idők széppé nemesednek… És bár az emlékkép megmarad, de óvatosságra nem tanít; újra és újra beleesünk a csapdába: szenvedélyes szerelemre adjuk naivságtól bolond fejünket.

Szép vagy, de nem magadnak, hiszen egyedül nem vagy szép Nyelved ékes, csókod édes Tiszta vagy, de nem magadtól, ezért vagy, mert tiszta vagy. Patyolat tiszta, szeretlek érte Én.

Dunai Péter

Ifjú Ars Poetica Miért legyek poéta, hisz talán boldog élet vár… De oly sok milliő lészen, mit a boldogság kulcsra zár. Mit nekem hazug világ, hogy nyaldossam csonkjaim! Inkább büszkén újraélem hús-vér álmaim.

Névery Dorottya

A mai társadalomban állampolgári jogunk a szabad véleménynyilvánítás. Számos fórum eseményre éhesen várja panaszaink szűnni nem akaró egyvelegét. Az esélyegyenlőség megteremtésére hivatkozva készséggel fogadják az álnévvel vagy akár névtelenül érkező bejelentéseket is. Utánajárnak, kivizsgálják, néha fel is nagyítják, és állást foglalnak ügyeinkben. De miért szeretünk annyira ország-világ elé tárni olyan apró-cseprő sértettségeket, melyek egyénileg talán tényleg bosszantóak lehetnek, de mások számra érdektelen semmiségek? Vagy csak a múlt kísért, és egyfajta modernkori besúgás kezdi felütni a fejét? Érdekes dilemma, hiszen a műholdak, a térfigyelők és a mobiltelefonok korát éljük – könnyedén lefülelhetnek minket emberi közbenjárás nélkül is –, pusztán technikai eszközökkel. Az információszerzés mára már más síkokra tevődött át. Tehát a besúgás funkcióját vesztetté vált. Arról nem is beszélve, hogy ugyan kinek állna érdekében a mindent-szabad világban időt, energiát, és nem utolsó sorban pénzt fecsérelni annak megállapítására, hogy miként viselkedünk a mindennapokban? Egy füves cigi a haverokkal? És mégis kinek árulnának be? A szüleidnek, vagy egyenesen a rendőrségnek? Ugyan mit tesz az illetékes hatóság, ha egy rosszakaró polgártársunk feldob minket? Nagy fogás és haszon híján tiltottból megtűrtté degradálja a bosszantásnak is beillő árulkodás tárgyát! Vagyis ha nincsenek tilalmak, nincs mit áthágnunk, így nincsenek feladásra váró gaztettek sem… Noha tudunk olyan esetről, mikor a szemben lakó az új autónkra irigykedve, természetesen soha ki nem derülő személyazonossággal, extra APEH ellenőrzést zúdít a nyakunkba. De, ha jobban belegondolunk: árthat ezzel egy becsületes adófizető polgárnak? Vagy ha nem jogosan jutottunk a luxusjármű vásárlásához szükséges profithoz, vajon nem jól tette-e, a kedves szomszéd, hogy a hatóság tisztogató munkáját segítette? Kétségkívül nehéz, és évezredek óta megoldandó feladat az emberiség számára egy olyan igazságos és mindenkinek megfelelő társadalmi rend kialakítása, mely súrlódásoktól és torzításoktól mentes. Mégis azt mondom, merjünk nagyot álmodni: higgyük, hogy megleljük azt a bizonyos gerendát – még mielőtt egy szálka szúrná ki a szemünket!

Szarka Lajos

KÉPRIPORT

ZENE Koncertek

Így fotóztok ti... . . . f o l y t . k ö v. Hörömpöli Alex, Kiss Imre, Schunk Szabolcs és Szabó Lázár felvételei

Az A38-on kevés olyan koncert van a „mindenevőknek”, amiért ne lenne érdemes elmenni. Most ezekből ajánlok kettőt mindenki figyelmébe, mégpedig a két végletet. A Kispál és a Borz csap le az éhes fülekre március 21-én (21 óra, 2800 Ft.). Ők Magyarország egyik méltán legismertebb és legtudatosabb rock zenekara. Másrészt ugyanitt Harcsa Veronika lép fel március 13-án (20 óra, 1500 Ft.) Quartettjével, s a dzsessz szerelmeseinek ad bemutatót. Vannak azonban, akik a könnyedebb popzenére vágynak, hát nekik is eljön a tavasz, megérkezik Pink! Március 24-én a Sportarénában (19 óra, állóhely: 9900 Ft.) lép fel a dögös, szókimondó csaj Funhouse turnéja keretében, ami egyben az ötödik stúdiólemezének címe is. „Ha már tiniként Janis Joplint, Hendrixet és Nirvanát hallgatsz, akkor nem tudsz a parancsoknak engedelmeskedni.” S ezt kapjuk, legyen szó szakításról, gyermekkorról, kudarcra ítélt szerelemről, hamis barátokról vagy a sztárocskák világáról, Pink nyíltan vallja meg érzéseit. Lemez The Verve – Fourth A karizmatikus frontember, Richard Ashcroft a Bittersweet Symphony című, hírnevet hozó számuk után, 1999-ben szólólemezekkel folytatta útját. Énekelt a Chemical Brothers The Test című slágerében, valamint ott volt a Coldplay 2005ös turnéján és a Live 8-on is vendégként. 2006-ban még azt nyilatkozta: „Előbb fogjátok a négy Beatles-t egy színpadon látni, mint minket”. Azonban kilencévnyi szünet után, 2007 őszén teltházas koncertekkel tért vissza a zenekar, az eredeti, négytagú felállásban. Ezt követte az album, ami szám szerint is a negyedik. Bátran hosszú, öt-nyolc perces, többnyire középtempós, mégis lüktető, vagány dalok váltják egymást. A kislemez slágere a Love is noise talán egy kicsit kakukktojás az albumon, de így is üde színfoltja lehet egy kellemes péntek estének. Ancsin Attila

16 • MŰHELY