MEZŐTÚR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

MEZŐTÚR MEZŐTÚR

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATIKÉZIKÖNYV KÉZIKÖNYV TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI 2017

2|

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4-5 2. Mezőtúr bemutatása 7-9 3. Örökségünk 11-43 4. Eltérő karakterű településrészek Mezőtúron 45-57 Településközpont Régi mezővárosi területek Újonnan beépülő lakóterületek Tanya - tanyaközpont Üdülőterület 5. Építészeti útmutató 57-101 Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Beépítés Színek Kerítések Ablakok, kapuk Homlokzatképzés Kerítések Részletek Felújítás 6. Mai példák 102-105 7. Utcák, terek 106-109 8. Hirdetések, reklámtáblák 111

|3

MEZŐTÚR VÁROS TELEPÜLÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017

1

4 | Bevezetés

BEVEZETÉS Az építészetet szokás megfagyott zeneként emlegetni. És valóban nagyon sok hasonlóságot találhatunk egy zenemű és az építészet között. Az építészet sokszínűségét a változatos utcák, terek, épületek sokasága adja, mint egy zenekarban a sokféle hangszer: vonósok, fúvósok, ütős hangszerek. Ugyanakkor, ha ezek egymásra tekintet nélkül zenélnek, lehet külön-külön még szép is a dallam, amit játszanak, az összkép mégis hamis. Ugyanígy a házak is lehetnek eltérőek egymástól, régiek, újak, lakóépületek, középületek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, zavaros, élhetetlen környezetet alakítanak ki. A kézikönyv segítség kíván lenni: a település bemutatásával, az értékek megismertetésével és útmutató résszel tárja fel az épített környezet szépségeit. Bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el, és a település képéhez is illeszkedik, azt ízléssel viszi tovább.

Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a helyi értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor import utánzatok helyett a településhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, hanem valódi szabadság megismertetése. A kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni. Ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan tovább íródik. Ezért, ha újabb szép ház születik, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy kerüljön a könyvbe, ezáltal büszke lehessen rá építtetője, tervezője, kivitelezője és a település egyaránt. Egy ház elválaszthatatlan kapcsolatban van szomszédaival, településével. Valódi gyümölcse pedig csak annak a kapcsolatnak van, ahol a felek egymást megismerik, szeretik és békében élnek egymással. Igaz ez az emberi kapcsolatoktól a zenén át, egészen épített környezetünkig.

6 | Bevezetés

2 MEZŐTÚR BEMUTATÁSA Mezőtúr város és határa földrajzilag a Nagyalföld középső részén, a Hortobágy – Berettyó - Körösök közötti síkság déli részén, a Körös jobb partján, de a folyótól távolabb terül el. E terület a Nagysárréttől kiindulva a Körösök árterületéig húzódik. Határán, a város alatt folyik keresztül a Berettyó folyó. Az itt folyó Túr vizéről kapta a település a nevét, amely a Berettyó egy szakaszát jelölhette. A XVIII. század közepétől Mező-Túr néven szerepel. Egyike az ország legrégebbi településeinek, már a honfoglaláskor megtelepedtek itt őseink. A település első írásos említése a Váradi Regestrumban egy 1219-ben kelt bejegyzésben található így: ”Villa Túr”, vagyis „Túr falu” néven említve. A Sárrét mocsár világán át vezető egyetlen út, mely a mezőtúri révnél kezdődött a Budáról Erdélybe vezető utak közül a legrövidebb volt. A település az átkelőnek köszönhetően a XIV. századtól kezdve komoly fejlődésnek indult, mely komoly városfejlesztő tényező lett. I. Nagy Lajos 1378-ban mezővárosi rangra emelte a települést és megkapta a vásártartási jogot. 1420-ból származik Zsigmond király azon oklevele, amely pedig már mezővárosnak (oppidum) tünteti fel. Mátyás király 1469-ben újabb kiváltságokkal erősítette meg a várost. Mezőtúr valójában kun jogú, de nem a kunság székeihez tartozó mezőváros lett. A várost 1464-től ketté osztották, s az eltérő jogviszony miatt kialakult az Alsórész és a Felsőrész. A város Felsőrészét a Kállay család a legújabb időkig osztatlanul birtokolta. Az Alsó városrész birtokjoga a történelem folyamán sűrűn változott az uralkodók gyakori adományozásainak köszönhetően. Az így kialakult település, halmaz, majd utcás beépítésű volt. Két magja (Felső- és Alsóváros) történetileg és vagyonilag is elkülönült. A Túri vásárok már a XV. században is látogatottak és híresek voltak, s a vásárok jelentősége a későbbi századokban tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézművesipar, melynek kiemelkedő képviselői voltak a fazekasok. A település a korabeli fejlődés élvonalában volt ezekben az években, mely kiterjedt a hitélet új irányzatával való azonosulásra is. A reformáció mélyen hatott az itt élőkre, ennek egyik bizonyítéka az 1530-ban alapított, legrégebbi református kollégium.

A település bemutatása |7

8| A település bemutatása

A török hódoltság (1562-1692) idején Mezőtúr erős városi jellegéről tanúskodik khász várossá emelése, nagyszámú védlevele és török közigazgatási központtá tétele. A török kiűzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején a lakosság kétszer kényszerült a város elhagyására 16921699-ig tartott az úgynevezett „első futás”, 1705-1710-ig a „második futás”. Település mindkét esetben elnéptelenedett, a lakosság védett helyekre húzódott vissza, de ekkor is szervezett közösségi életet élt, és mezővárosi jogait is sikerült átmentenie. A visszatelepülés után a város ismét fejlődésnek indult. A fejlődés meghatározó eleme a mezőgazdaság volt. Az 1710-es években kialakuló tanyarendszer, egyike a legrégebbi ilyen gazdálkodási formának az országban. A XIX. század közepére a lakosság egyharmada tanyákon élt. A tanyavilág fejlődésének fontos mérföldköve volt a tanyasi iskolák hálózata. A mai városkép a XVIII. században kezdett kialakulni. A „dúlások” alatt elpusztult épületek romjain indult meg az újjáépítés. Ekkor vetették meg a városközpont alapjait a saját erőből megépített református templommal és az első városházával, amely több mint kétszáz évig állt és csak 1928-ban bontották el. Az Alsórész és Felsőrész után az 1850-es évekre tehető a harmadik történeti városrész kialakulása, ez az Újváros. Mezőtúr belvárosa, a növekvő lakosság számára kevésnek bizonyult, így az 1850-es évek elején a házatlan és nincstelen református zsellér lakosság egy része a város nyugati részén telepedett meg. Ennek a településrésznek az utcarendszerében már megfigyelhetők a mérnöki tevékenység nyomai, szemben a korábbi eredetű Alsórész és Felsőrész máig fennmaradt halmazos településszerkezetével. A XIX. század közepéig a város falusias jelleget mutatott. Az alföldi városokra jellemzően, a város sziluettjéből kiemelkedő templomok köré, földszintes parasztházak sokasága épült, melyekre a kálvinista puritánság és egyszerűség volt jellemző.

A település bemutatása |9

Mezőtúr 1872-ben rendezett tanácsú várossá vált, a nagyszabású építkezések ezután kezdődtek, a dualizmus korának gazdasági fellendülésével egy időben. A város történelmi központja a református templomot övező Kossuth tér. A tér impozáns emeletes házai, a református gimnázium épülete, az első artézi kút a nyolcvanas évekre készültek el. A mezővárosi polgárság igényei hozták létre a máig meghatározó közösségi épületeket (Az új városházát, Nemzeti szállodát). A Milleniumra megépült az Újváros temploma, a központi kaszinó épülete, a Járásbíróság, a Gőz- és Kádfürdő, (amelyet 1984-ben elbontottak). Ezen épületek többsége eklektikus, illetve historizáló stílusban épült. A XIX. század végétől a fellendülő téglagyártás azon belül is a fagyálló tégla gyártása, egyedi színnel gazdagította a város építészetét. A tehetős nagygazdák, polgári városi házai téglából, de legalábbis préstégla homlokzattal épültek. A homlokzaton alkalmazott préstégla közkedveltté vált, ma is sok megmaradt szép példája látható Mezőtúr utcáin. A város arculata 1945 után sokat változott. A régi labdarugó és korcsolyapályán lakótelep épült. A szabadság tér szélén emeletes házak sorakoznak. A nagyüzemi technológiával épült házak nem vették, nem vehették figyelembe a város eredendően más léptékét. Mára azonban ismét fontossá vált a hagyományok folytatása, a tradíciók életben tartása, ezzel kapcsolódva a múlt emlékeihez, értékrendjéhez.

10| A település bemutatása

3

Örökségünk |11

Örökségnek tekintünk minden olyan értéket, melyet eleink hagytak ránk, legyen az hagyomány, életvitel, népművészet, vagy az épített környezet része. Ezen kiadvány célja többek között az épített örökség bemutatása, melynek bemutatott példái között, az országos műemlékvédelem alatt álló épületállományon túl szerepeltetjük a helyi védettség alatt álló épületeket és a nyilvántartásba nem vett, de Mezőtúr lakói számára történeti vagy néprajzi jelentősége okán mégis értéket hordozó épületeket is. Mezőtúr mai központja a Kossuth tér, szabályosan elrendezett épületeivel egyedülálló az alföldi városok főterei között. A védett épületek többsége ezen a főtéren és környékén található.

ÖRÖKSÉGÜNK

12 | Örökségünk

A város vezetősége az új városháza építésére építészeti tervpályázatot írt ki. Az építkezést 1927-ben kezdték meg, Spiegel Frigyes és Englert Károly budapesti építészek nyertes pályaműve alapján. A kivitelezés során felmerült módosítások terveit Bánlaky Géza és Sebestyén Árpád készítette. Az ünnepélyes átadásra bő egy év múlva került sor. A neobarokk stílusú épület a Kossuth tér keleti oldalát zárja le, hosszanti tömbje a Berettyóval párhuzamosan fut. A település fölé magasodó tornyából páratlanul szép kilátás nyílik a városra. Jól kivehető a történelmi városrész – Alsórész – mezővárosokra jellemző, ágas-bogas településszerkezete. Az épület műemlékké történő nyilvánítása folyamatban van.

Örökségünk |13

A Kossuth tér déli oldalán álló, sárga, kétszintes épület alapkövét 1884 november elsején Bolvári Antal polgármester tette le és az eklektikus stílusú bérház, Mezőtúr első „monumentálisnak” mondható épülete nem egészen egy év alatt fel is épült. Párizsi mintára tervezték, ami akkor egyedülálló volt az országban. Az épületben helyet kapó tizenkét különböző típusú üzlet a keleti bazárok színes-egzotikus hangulatát volt hivatott érzékeltetni. A főbejárat fölött, a tetőt övező balusztrád sor közepén, barokkos kerettel körülvett három részes oromzat emelkedik, fülkéjében a város ősi címerével. A kerek talpú címerpajzson ma is jól kivehető a természetes liliom motívuma. A kartussal, füzérrel körülvett címerpajzs fölött oroszlánfej zárja le a fülke díszítményét. Az épület földszinti részén ma is üzletek működnek. Helyi védettség alatt áll.

14 | Örökségünk

A városkép meghatározó épülete a klasszicista stílusban épített református templom. A főteret keletről lezáró épület háromhajós, szentélye keletre tájolt. A város több pontjáról is látható a nyugati homlokzat előtti jellegzetes torony, melynek kialakítása visszaléptetett, a kör alaprajzú legfelső szintje körül tűzkiáltó erkély fut körbe. A templom hosszú, egészen a középkorig vissza nyúló történettel büszkélkedhet, habár többször lerombolták. Az 1677-ben emelt eredetileg barokk templomot a 18. század óta folyamatosan bővítették, majd 1814-1845 között klasszicista stílusban átalakították (építész: Homályossy Ferenc). Ekkor építették hozzá a lekerekített sarkú keleti homlokzat előtti négy ion oszloppal alátámasztott timpanonos portikuszt. Stílusa kívülről klasszicista, míg belseje késő barokk jegyeket mutat. Műemlék.

Örökségünk |15

A református kollégium intézményét a reformáció idején, 1530-ban alapították. A Szegedi Kis István Református Gimnázium egyike az ország legrégebbi protestáns iskoláinak, működése hosszabb múltra tekint vissza, mint a pataki vagy a debreceni kollégiumoké. A gimnázium Kossuth Lajos utca és Petőfi Sándor utca sarkán álló épületét – Benkó Károly építész tervei alapján – a református egyház tagjainak felajánlásaiból és a város által ingyen biztosított tégla és cserép felhasználásával, közmunka segítségével valósították meg. Az ünnepélyes felavatásra 1889 októberében került sor.

16 | Örökségünk

A gimnázium eklektikus stílusban épült, a különböző stílusokra jellemző építészeti elemek alkalmazásával. A harmonikus arányú, letisztult vonalvezetésű épületen jól megfigyelhető a homlokzati síkból enyhén előre ugró középrizalit, a főbejárathoz vezető lépcsősor, a párkányok és ablaksorok alkalmazásával elért erőteljes vízszintes homlokzat tagolás és a klasszicizáló nyíláskeretezés. Az 1994-ben kezdődött és napjainkra teljessé vált homlokzat felújítás eredményeként az épület eredeti pompájában tekinthető meg. Külön említésre méltó a nyílászárók cseréje, melynek során a jelenkor műszaki követelményeit műemlékvédelmi igényességgel sikerült megvalósítani. Műemlék.

Örökségünk |17

Az új református gimnázium megépülése után a tanulók létszáma fokozatosan emelkedett, szükségessé vált az új elemi népiskola építése is. A Református Általános Iskola 1899-ben épült eklektikus stílusban, Baumgarten Sándor budapesti építész tervei alapján. Az épület tömege a néhány évvel korábban épült Nemzeti Szálloda tömegéhez alkalmazkodva zárja a Kossuth tér észak-nyugati sarkát. Helyi védettség alatt áll.

18 | Örökségünk

A kiegyezés utáni mezővárosi polgárság reprezentációs igényei teremtették meg a lehetőségét, új funkciójú, közösségi épületek megépítésének. Ilyen épületek egyike a Nemzeti Szálloda, melyet 1894-ben építetett a korra jellemző eklektikus stílusban, Kálmán Sándor túri kereskedő. Az épület méltóságteljes, zárt tömege, valamint harmonikus ablak kiosztása tökéletes térfalat képez a Kossuth tér nyugati oldalának lezárásához. Helyi védettség alatt áll.

Örökségünk |19

A főtér észak-keleti sarkán található az eklektikus stílusban épült hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság épülete. A Mezőtúri Önkéntes Tűzoltóegylet 1886-ban alakult meg. A város vezetősége 1927-ben döntött úgy, hogy a régi, omladozó tűzoltó őrszoba és szertár helyett Fecska László budapesti építész tervei alapján új tűzoltólaktanyát épít. Az épület ünnepélyes átadására két év múlva 1929-ben került sor. Az épületet 1988-89-ben bővítették és felújították, ma is az ország egyik legszebb tűzoltólaktanyája. Helyi védettség alatt áll.

20 | Örökségünk

A főtérhez közel, az utcafront vonalától hátrébb húzva, az így kialakuló park mögött húzódik meg, mint egy kis „ékszerdoboz” az eklektikus stílusban épült kaszinó. Mezőtúron 1843-ban alakult meg városi polgárok kezdeményezésére az első Olvasó Egylet. A szabadságharc után 1861-ben az egylet újra alakult és folyamatosan működött közel 90 évig. Tagjai állandó hely hiányában 1896ban határozták el, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának emlékére új épületet építenek. Reppmann Gyula aradi építész tervei alapján Papp Dezső és Wágner Márton mezőtúri mesterek vezetésével alig fél év alatt építették fel a Központi Kaszinót. A város 1917-ben vásárolta meg az épületet a könyvtárával együtt. A háború után 1952 december elsején alakították meg a Helyőrségi Tiszti Klubot, mely a honvédség kezelésében katonai művelődési intézményként működött 1991-ig. Később az épület évekig használton kívül volt, állaga erősen leromlott. 1998-ban került Mezőtúr város Önkormányzatának tulajdonába. A jelenleg magán kézben lévő, közelmúltban teljesen felújított épület szimmetriáját erősíti az utcai kerítés szélein elhelyezett két kapusfülke. Helyi védettség alatt áll.

Örökségünk |21

Mezőtúri városi kórház. Eredetileg 1915-ben református diákotthon számára épült Wagner Márton és József tervei alapján, eklektikus stílusban. Helyi védettség alatt áll.

Az Ipartestületi székház 1922-ben épült, eklektikus stílusban. A főhomlokzaton mezőtúri kerámia díszek találhatók. Helyi védettség alatt áll.

22 | Örökségünk

A Dózsa György út a város egyik légrégebbi főútja, ami az ősi város főterét, a Kossuth teret köti össze az újonnan kialakult másik városközponttal, a Szabadság térrel. Arányos és szép tégladiszeivel a Dózsa György út meghatározó épülete az Alföld első felsőbb leányiskolája. A kor stílusirányzatába illeszkedő historizáló, neoreneszánsz jegyeket mutató épület Baumgartner Sándor és Herczeg Zsigmond műépítészek tervei alapján 1899. szeptemberében készült el. A város legrégebbi háromszintes középülete. Herczeg Zsigmond, Baumgarten Sándorral közösen, 1888-tól húsz év alatt a Magyar Királyi Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából a nevelési és oktatási intézmények országos hálózatát alakította ki, tervezte meg. Munkáit egyrészt a késő reneszánsz építészet elmeit is felhasználó irányzat jellemezte. Ennek egyik példája a Mezőtúri felsőbb leányiskola épülete. Az épület tekintélyt parancsoló impozáns mivoltát éppúgy megőrizte, mint az eredeti díszített kovácsoltvas lépcsőkorlátait.1922-ben a leánygimnázium Teleki Blanka nevet vette fel. Helyileg védett épület

Örökségünk |23

A Múzeum téren álló zsinagóga az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült 1830-ban, klasszicista stílusban. A zsidóság a város központjában, a Túrkeve- Gyoma-Tiszaföldvár felöl befutó utakhoz közel, a piactértől kb. 500 méterre északra települhetett le. A mai Kossuth tér a valamikori nagyvásártér, illetve a mai Rákóczi utca piactérhez közel fekvő területén sűrűn követték egymást a különféle üzletek. A zsinagóga téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épülete a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Ez az építmény eltér a klasszicista épületek szokásos szabályosságától, mert a négy korinthoszi fejezetű oszlop a gerendázatot nem egyenlő távolságban támasztja alá, hanem a széleken egy-egy párt alkotva áll. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak. Az előtérben a szoborként megformázott kétfülű kanta Mezőtúr kiemelkedő fazekas hagyományaira utal. Műemlék.

24 | Örökségünk

Az Újváros rész meghatározó épülete a református templom, tornya kimagaslik a nagyrészt földszintes épületek közül és messze a déli határból is jól látható. A 19. század közepétől a Felhalmi szőlőskerti területet „Újváros” néven kezdték beépíteni. A növekvő lakosság református vallású híveinek igényét elégítette ki az Újvárosi Református Templom építése, melyet 1894-ben kezdtek meg, Nagy Virgil budapesti építész tervei alapján. A neogótikus stílusú épület kivitelezését Csabai Wágner József és Rück Lajos építészek irányították. A templom szemet gyönyörködtető téglaburkolatához a 650 ezer darab téglát a helyi téglagyár ajánlotta fel, a szállítást pedig – számos más adomány és anyagi támogatás mellett – a város lakossága vállalta magára. A templomhoz kapcsolódó új parókiát 1903-ban Wágner József irányításával építették fel. Műemlék.

Örökségünk |25

A Szabadság tér környékén kialakult új városközpont nyugati oldalán álló Római katolikus templom 1817-1824 között épült. A klasszicista templom egyhajós, három csehsüveg boltozattal és elkeskenyedő, egyenes záródású szentéllyel épült. A templom ékessége hangversenyorgonája, amit Országh Sándor készített 1856-ban. Az idők folyamán szerencsére nem épült körbe a templom, így az előtte elterülő hosszanti park tág teret biztosit a főbejárat egytornyú homlokzatának látványához, melyet négy lizénás középrizalit és timpanonos oromzat díszít. Műemlék. Az evangélikus templomlomot 1926-ban szentelték fel.

26 | Örökségünk

1858-ban meginduló vasúti közlekedés nagy lökést adott a felsőrész vasúthoz közeli területének fejlődéséhez. A vasútállomás romantikus stílusú felvételi épületét a Szolnok-Arad vasútvonal kiépítésekor adták át 1862-ben. Az épület műemlék, gyönyörűen felújítva, magán hordozva a Tiszavidéki Vasút jellegzetes stílusjegyeit. Dekoratív megjelenésű épület. Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület, oromzatos közép- és oldalrizalitokkal, ívsoros főpárkánnyal és oromzatokkal. A vasút felőli oldalon öntöttvas oszlopokra, acélrácsos tartókra támaszkodó előtető van. A pénztárcsarnok poroszsüveg boltozatú. Műemlék.

Örökségünk |27

A 18. század végén, klasszicista stílusban épült kúria a városi kórház területén található. A ház jelentősebb családok tulajdonában állt majd a református kollégium birtokába került. Nevezetessége, hogy Kossuth Lajos kétszer is tartott itt beszédet toborzó körútja során, az épület akkori tuladonosa Czebe polgármester volt. A hófehér, kontyolt tetős, téglalap alaprajzú, nyitott tornácos épület eredeti arculatát 1990-ben nyerte vissza. Műemlék.

28 | Örökségünk

Mezőtúr gazdag céhes-iparos mesterségei közül a XIX. század közepétől emelkedett ki a fazekasság. A paraszti konyhákban előszeretettel használták a jó minőségű és változatos cserépedényeket. Az itt készült használati tárgyak dísztárgyak az ország legtávolabbi részére is eljutottak. Aki csak felületesen ismeri a város történetét, az is tudja, hogy a túriak a vásáraikról és a korsóikról voltak híresek. A mezőtúri fazekasság a múltból megörökölt hírnevét és a magyar kézművesség történetében elfoglalt jelentős helyét megőrizve ma is él, fejlődik. A műhelyekben a jelenkori igényeknek megfelelő tárgyak készítése mellett komoly értékmentő munka is folyik. A Mezőtúri fazekasság nem csupán a helyi mesterek számára fontos, nem csupán a megélhetés egyik formája, hanem a helyi identitás egyik legfontosabb meghatározója is. Az elismert fazekas családok sorában az 1880-as évek elején jelenik meg a Badár név. A XX. század elejére Badár Balázs – a népi szecesszió képviselőjeként – folyamatos újításaival, és a nagyvárosi szalonok ízlésvilágát követő kerámiakollekcióival külföldön is ismertté tette a túri kézművesség agyagból készült termékeit.

Örökségünk |29

A Badár ház az Újvárosban található. Az eredeti állapotában fennmaradt, hagyományos kialakítású, háromosztatú, tisztaszobás, oromfalas parasztház és műhely, hófehérre meszelt homlokzatával, kis ablakaival és tornácával a korabeli parasztházak hangulatát idézi. A képeket nézve az ember könnyen maga elé tudja képzelni a régi városrész mindennapi életét, amikor még szinte minden telken az ezekhez hasonló épületek álltak. Tömegformálásukat, arányaikat, színvilágukat tekintve ezek az épületek még mindig példa értékűnek tekinthetők. Az épületet az önkormányzat újíttatta fel. Múzeumként 1988-óta fogadja a látogatókat. Helyi védettség alatt áll.

30 | Örökségünk

Bolváry kúriát 1821-ben Kállay Péter főszolgabíró építtette. Az ingatlan utolsó tulajdonosa Bolváry Antal ügyvéd, Mezőtúr polgármestere volt. A felújított épületben 2005 óta működő Túri Fazekas Múzeum – egy állandó kiállítás keretében – a fazekasság történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az utcavonalon álló, hófehér, klasszicista stílusú, földszintes, nyeregtetős, L-alaprajzú udvarház külső karakterét az utcai homlokzaton elhelyezett hat darab íves kialakítású keretes ablak határozza meg, míg a belső udvarban a klasszicizáló stílusra jellemző, római dór utánzatú oszlopokkal megtámasztott tornác dominál. Műemlék.

Örökségünk |31

32 | Örökségünk

A XIX.sz. végét jellemző virágzó tanyavilág mellet, a vidéki főúri kúriák meglétére is találhatunk példát. Ennek egyik megmaradt szép reprezentánsa a Mezőtúr-Pusztabánrévén álló 1936-ban emelt műemlék kúria, amelyet Lelbach Irén építtetett. 1930-ban vásárolta meg a birtokot, miután második házassága megromlott Habsburg Albrecht főherceggel. Innen ered a kastély helyi elnevezése is: Hercegasszony- vagy Albrecht-kastély (Hercegasszony útja, Tanya u. 2.). A földbirtokosnő korábbi roglaticai (Bács-Bodrog vármegye) kúriájának mintájára emeltette itteni kastélyát, amelynek architektúrája kései historizáló, barokk és klasszicista formaelemeket is tartalmaz.

Örökségünk |33

A szabadon álló, földszintes, U-alaprajzú épület kontyolt tetős. Főhomlokzatán kilenc félköríves záródású ablak található. A középrész előtt posztamensekkel tagolt kőbábosmellvédes terasz húzódik, a posztamenseken kővázák láthatók. Udvari homlokzatán négyoszlopos, hullámvonalas oromzatú portikusz emelkedik. A hátsó homlokzat széleinek U-alakban hátra nyúló oldalszárnyain, félköríves, árkádos, falazott-mellvédes tornác húzódik. Az épületszárnyakat egy-egy kosáríves nyílású, önálló manzárdtetővel fedett, dongaboltozatos kocsi áthajtó kapcsolja össze. Az épület közelmúltban történt teljeskörű felújítása kiemelkedően példaértékű, különös tekintettel a nyílászárók kialakítására, ahol a műemléki elvárásokat sikerült a mai kor technikai igényeivel ötvözni. Műemlék.

34 | Örökségünk

Régi szövőgyár épületét 1925-ben építették a Marer testvérek. Magán hordozza a Mezőtúri ipari épületekre jellemző építészeti jegyeket, mint például a vertikális tégla osztásokat. A téglával kirakott mezők között fehér vakolt felület jellemző.

Az egész épületet borító téglaburkolat alkalmazásának egyik szép és megőrzött példája a Hármas-Körös egyik holtága, a Peresiholtág mellett álló Peresi tájház. A mezőtúri Peresi Tájház, más néven a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület Bemutatóháza. Az épületet 1904-ben szivattyútelep számára építették. Két helyisége van, a kazánház és a gépterem. 27 méter magas kéményét 1970-ben lebontották. A gépterem berendezése a gőzgéppel és a körszivattyúval eredeti állapotában tekinthető meg. A kazánházban rendezték be a Körösök vidékének élővilágát bemutató kiállítást, ahol nem csak a ma élő növényeket és állatokat mutatják be a látogatóknak, hanem a már kihaltakat is.

Örökségünk |35

A tégla és téglagyártás az építés szimbolikus alapeleme és motorja. A település téglagyártása évszázados múltra tekint vissza. Már az 1600-as években is égettek téglát Mezőtúron. Legrégebbi címeres tégla, amelyet az Alföldi tégláriumban –Mezőtúri régi feliratos, címeres téglák gyűjteménye-található az a XVIII. század első feléből származik. A XVIII. és XIX. század fordulóján már több téglagyár is működött a városban. A nagy múltú helyi téglagyártás a lakóépületek téglaépítészetében is visszaköszön és teszi jellegzetessé a mezővárosi házakat. A fagyálló, préselt tégla népszerűségét az épületek homlokzatkialakításánál sokoldalú előnye is indokolja. Tartós, gyakorlatilag nem igényel karbantartást, esztétikus, természetes, kellemes benyomást kelt.

36 | Örökségünk

Örökségünk |37

Mezőtúr megőrzésre méltó lakóépületei a XIX. század második feltől a XX. század közepéig tartó időszakban épültek. A mezővárosi karaktert adó szerepük jelentős, ezért fokozottan védett értékeink közé tartoznak. A polgári építészet hatására terjedtek el a szárazkapus, földszintes lakóházak, melyek a mezővárosi építészet jellegzetes háztípusai. Az ilyen épületek beépítési típusa általában utcával párhuzamos, földszintes zártsorú, vagy hézagosan zártsorú. Az utcai homlokzat arányát a magasított térdfal, a lábazat és az ablaktengelyek ritmikus kiosztása valamint a száraz kapuk kialakításának módja határozza meg. A díszítő elemek, mint például az ablakkeretek, párkányok tovább osztják a felületet. A településen a legtöbb fennmaradt példát, a legegyszerűbb téglaépítészet alkalmazására találunk. Ennek jellemzői a nyíláskeretezések, a fontosabb tagozatok téglával való hangsúlyozása. A hagyományos, utca vonalra épült, az utcára merőleges gerincű, oromfalas, tornácos parasztházak rendszerét tükröző, de díszítettségében annál lényegesen gazdagabb lakóépület szép példáját találhatjuk a Puskin úton. A tégla felületek közötti vakolat mező színe alkalmazkodik a tégla természetes árnyalatához.

38 | Örökségünk

A korra jellemző eklektikus historizáló építészet jellemzője a reprezentációra való törekvés, az utca felé való tetszelgés. Ez alól a családi házak sem kivételek. A Mezőtúri zártsorú vagy részben zártsorú, „L” alakú rendszerben, az utcára nyíltak a szalon és az innen megközelíthető háló és úriszoba ablakai, valamint a kapubejáró. Az udvar felé a konyhát, a cselédszobát és az egyéb kiszolgálóhelyiséget nyitották. A lakást a kapubejárón keresztül, az udvarról lehetett megközelíteni. A szalonba üvegezett verandán és előszobán keresztül lehetett bejutni.

Örökségünk |39

E földszintes házak utca vonallal párhuzamos nyeregtetővel, egyenes ereszvonallal, egymásmellé sorolt azonos megformálású ablakokkal, egyenes lábazattal épültek. Díszítő tagozatok historizálóak: profilozott párkányok és ablakkeretek, lizénák, pilaszterek tagolják a homlokzatot.

40 | Örökségünk

A XX. század elején virágzó szecesszió a mezővárosi polgárság körében is követendő példa lett. Az új építészeti stílus alkalmazása, kifejeződésre juttatta a dinamikusan fejlődő korszakkal való azonosulást. Az új stílus helyben alkalmazott formáját felszínesség, pusztán formai elemek átvétele jellemezte, a megszokott tömegalakítás és homlokzati arányok, ablakkiosztás megtartása mellett. A kevés fennmaradt példák egyike a Víztársulati székház (Kossuth u. 34. hrsz. 582.) épülete. Az ablakkeretezésben és a lizénákon megfigyelhető csüngő díszítések. a magyaros szecesszió vonalát követi, amely a magyar nemzeti motívumok újragondolásán alapszik.

Örökségünk |41

A képen látható épületsarok homlokzatának hullámos, díszítés attikája, kulisszaként takarja a hagyományos épületkialakítást. Az ablaka fölött kerámiagombok találhatók, valamint egy virágmintás kerámialap. Figyelemre méltó a házon található csüngő motívum a három kerámiagombbal, ami a bécsi szecesszió népszerű motívuma volt. Ezen motívum szintén több helyen megjelenik a falusi házakon, csak a formája variálódik, néha szögletes, néha gömb alakú. Sajnos itt is letette kézjegyét a mai kor, a redőnytok elrontja a korábbi harmóniát.

42 | Örökségünk

KÖZTÉRI SZOBROK, SZÖKŐKUTAK Egy település tereinek arculatát, hangulatát nagymértékben meghatározzák az ott elhelyezett szobrok, emlékművek. Mezőtúr legjelentősebb köztéri alkotásai egyegy, a város történelmét meghatározó eseményének állítanak emléket. Dózsa György szobra Marton László Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, a Szabadság téren található. Az első és a második világháború áldozatainak emlékműve a városháza előtti Kossuth téren került elhelyezésre.

Örökségünk |43

A város növekedését, az ide települt nincstelen földműveseknek, kubikosoknak is köszönheti. Nekik állít emléket Győrfy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Az 1956-os emlékművet 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójára avatták. A Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótárborban, Györfi Sándor szobrász és Minya Gábor kőfaragó által készített alkotást, a városnak ajánlották. Az első alföldi artézi kutak fúrása Zsigmondi Béla tervei és kivitelezése alapján indult meg. A mezőtúri fúrás a harmadik volt ebben a sorban. A kutat 1890-ben adták át, a kútfej fölé tervezett Flóra szobrot egy évvel később helyezték el. A kút eredetileg a Kossuth téren állt.

44 | Örökségünk

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Örökségünk |45

Az épített környezet mellett a településképet jelentősen formálják a történelmi, természeti örökség elemei is. Mezőtúr közigazgatási határain belül számos kunhalom található. A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A kunhalmok kialakulására többféle elképzelés is született. A leginkább elterjedt ezek közül Győrffy István néprajzkutató elmélete, amely szerint egy-egy halom temetkezőhely, sírdomb, őrvagy határhalom lehetett. Az alföldi táj egyhangúságát megtörő kunhalmok tájképi értékeik mellett régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. A vízjárta, mocsaras területek lecsapolásával és a nagyüzemi mezőgazdaság térnyerésével felgyorsult a kunhalmok pusztulása. Az alacsonyabb halmokat felszántották, s ezáltal tönkrementek a löszgyepek, ritka növények tűntek el. A magasabb halmokat, amelyeknek meredek oldala nem volt alkalmas a szántásra, befásították, legtöbbször a tájidegen, de gyorsan terjedő akácfával. Napjainkban a kunhalmok már természetvédelmi oltalom alatt állnak. A kunoknak és a kunhalmoknak állít emléket Györfi Sándor szobrászművész köztéri alkotása.

46 | Örökségünk

Örökségünk |47

Körös-Maros Nemzeti Park - Körös-ártér részterülete Mezőtúr déli közigazgatási határán húzódik. A nemzeti park 1997. január 16-án jött létre azzal a céllal, hogy a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeit megőrizze és teljes szépségében mutassa be az érdeklődőknek. A Körös-ártér részterület a Hármas-Körös hullámterének Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső szakaszát foglalja magába, Csárdaszállás és Szelevény között. A Körösök mai arcát a természet és az ember együttesen hozta létre. A morotvák jellegzetes növényei a nagy hínár, a sulyom, a tündérfátyol, a sárga nőszirom és a rókasás. A hullámtér számos állatfajnak nyújt menedéket. Az emlősök közül a vidra szigorúan védett. A kis kócsag, a fekete gólya, az üstökösgém és a réti fülesbagoly kiemelt természetvédelmi érték. A Hármas-Körös hullámterének kultúrtörténeti értékei közé elsősorban a folyószabályozáshoz kötődő vízügyi emlékek tartoznak. Számos régi gátőrház, gőzszivattyútelep található a védtöltések mentén. A Körös-ártér teljes területe szabadon látogatható. Növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét mutatja be az itt található Halásztelki tanösvény.

4

48 | Örökségünk

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK A település fennállásának kezdete a honfoglalás korára nyúlik vissza, de régészeti leletek tanúsága szerint a környéket már jóval azelőtt is folyamatosan lakták, hogy eleink ideérkeztek. A mai struktúra legősibb rétegei már a középkorban megtalálhatók. A Budát Erdéllyel összekötő út mentén, a Berettyón való átkelés lehetősége, stratégiailag határozta meg a város helyét. A hídfő és a mellette tartott vásár jelölte ki a település központi magját. A fokozatosan gazdagodó paraszti és iparos réteg előkert nélküli, fésűs beépítésű, földszintes lakóházai ehhez a központhoz három irányban csatlakozva épültek, megalapozva a ma is meglévő, karakteresen elkülönülő három mezővárosi területet. A történelem folyamán többször elnéptelenedett majd újra benépesült település városszerkezetének fejlődése jól nyomon követhető az évszázadok során készített katonai térképeken. Az ágas-bogas utcahálózat archaikus vonalvezetése az azóta folyamatosan változó stílusú és kialakítású épületek ellenére is őrzi az ősi mezővárosi hangulatot.

Katonai térkép 1763-1787

Katonai térkép 1870

Katonai térkép 1941

Eltérő karakterű településrészek |49

A XIX. század végére a városi polgárság társadalmi szerkezete jelentősen differenciálódott és ez a vagyoni helyzeten alapuló elkülönülés a város szerkezetében is megfigyelhetővé vált. A központi mag körül felépült módos polgárházakat, koncentrikus körben vették körül a jobb megélhetés reményében a városba költöző szegény mezőgazdasági munkások falusias beépítésű lakóterületei. A legkülső kört a települést körül ölelő szántóföldek kis facsoportjai között megbúvó tanyavilág adja. Az idők során kialakult és napjainkra is fennmaradt mezővárosi városrészek területén változatosan követhető nyomon a kisvárosias és kertvárosias beépítési mód, az épületek ezen beépítésekre jellemző tömegformálása, az utcakép és térfal alakítás. Mezőtúr iparosodásának első meghatározó elemei – a helyi jó minőségű agyagra épülő téglagyár és a környező gabonaföldek termését feldolgozó malmok – kezdetben a városszerkezetbe ékelődve jöttek létre. Az 1850-es évek végén kiépülő vasúthálózat az ipari létesítmények bizonyos fokú koncentrálódását eredményezte, de jelentős ipari területekről Mezőtúr esetében nem igazán beszélhetünk. Az újonnan létrejövő lakóterületek esetén – köszönhetően a kialakulás gyorsabb ütemének – már homogénebb településképi arculattal találkozunk. Ez figyelhető meg például a Berettyón túli területek kiépülésénél.

50 | Eltérő karakterű településrészek



TELEPÜLÉSKÖZPONT A Településközpont városrész Mezőtúr közvetlen belvárosát foglalja magába. A Berettyó-hídfő mentén kialakuló történeti központot, a várost tengelyként átszelő mai Dózsa György út köti össze a többi városrésszel, valamint az utóbbi évtizedekben kialakult „új városközponttal” (Szabadság tér környéke). A város történelmi központja a Kossuth tér, az egykori piacok tere, mely szabályosan elrendezett épületeivel egyedülálló az alföldi kisvárosok főterei között. Mai arculatát a XVII.-XIX század fordulóján nyerte el. A teret többszintes középületek fogják közre. Mezőtúr város-sziluettje a klasszikus alföldi mezővárosokra jellemző képet mutatja: a horizontálisan elterülő földszintes beépítésű területek felett kis kiterjedésű, vertikális jellegű centrális mag uralkodik templomtornyaival, középületeivel. A városképet karakteresen meghatározó két torony a reformárus templomtorony és a városháza karcsú tornya már messziről kiemelkedik az alföld sík látképéből. A városrész központjára, ami egyben a város centruma is, a Kossuth téren, Dózsa György úton a zártsorú beépítés a jellemző. Ez a beépítési mód, valamint az épületek városias megjelenése adja a területre jellemző kisvárosi utca- és városképet. Ez a városkép a városban meghatározó módon erre a területre jellemző. A városmag közvetlen környékét leszámítva a többi terület földszintes beépítésű. A városrész déli részén a történelmi városmag Rákóczi út környezetében az utcaszerkezet szabálytalan képet mutat, jellemző térformái az útleágazások, tölcsér tér, csillag-tér, tömb-tér, sarkos-tér. Itt található a város műemléki környezete: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna töltése által határolt területen állnak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint az országos műemléki védettségű épületek és a helyi védett épületek.


TELEPÜLÉSKÖZPONT A történeti központ tehát két részre osztható: egy kisvárosias jellegű magra, ahol a zártsorú, általában egyemeletes beépítés dominál, de megtalálhatók nagyobb szintszámú középületek is, míg a városmagot körül ölelő területen, kisvárosias, földszintes házakkal szegélyezett utcák vannak. 1945 után alakult ki a Szabadság tér és környékén a szocialista városfejlesztésnek köszönhetően egy új városközpont. Az ötvenes évek nagy városfejlesztő víziói Mezőtúrt is utolérte, mely figyelmen kívül hagyta a város adottságait és a történelem folyamán kialakult értékes mezővárosi hagyományokat. A terv szerencsére nem valósult meg, amely meghatározó ipari várossá fejlesztette volna Mezőtúrt, csak a kezdeti lépésekig jutott. Ennek maradványa a szabadság téri és az ifjúsági lakótelep a négyemeletes blokkházaival. Az ipari technológiával épülő tömbszerű, lapos tetős épületek a szolgáltatóház, a főiskola épülettömbje, szöges ellentétben áll a város korábbi kisvárosias beépítésével. A szabadság téri lakótelep szerencsére megállt a régi városmag határát jelző katolikus templom vonalában. Jó döntés volt a korábban is beépítetlen templom előtti tér megtartása és közpakká alakítása, nyitva hagyva az utat egy élhető városi tér kialakulása előtt.


MEZŐVÁROSI LAKÓTERÜLET - FELSŐRÉSZ Klasszikus mezővárosi karakterű lakóterületek teszik ki Mezőtúr belterületének döntő részét, benne a város legrégebben beépült területeivel, melyek a Felsőrész és az Alsórész nevet viselik. A városrészek kialakulásának eredete még a középkorba nyúlik vissza. A korabeli dokumentumokból derül ki, hogy Mátyás halála után a települést két részre osztották, és az eltérő tulajdonjog miatt két városrész jött lére az Alsórész és a Felsőrész. A város Felsőrészét a Kállay család a legújabb időkig osztatlanul birtokolta. Ekkor alakult ki az alföldi mezővárosokra jellemző ágas-bogas utcahálózat. Ezek a területek szabálytalan, halmazos beépítésűek. Az itt található épületek legöregebbjei a XIX. sz. közepéről származnak. A házak nem túl magas életkora azonban nem mond ellent a szerkezet ősiségének, ami sokszor jóval archaikusabb elem, mint maga az épületállomány. A mezővárosi részek zömmel lakóterületek, földszintes, családi házas, egylakásos épületekkel, melyek vegyesen zártsorú, hézagosan zártsorú, oldalhatáros beépítésben állnak, döntő többségében előkert nélküli, utcafrontos elhelyezkedéssel. FELSŐRÉSZ Főutcája a Kossuth Lajos utca, az egykori Nagy vagy Kevi út, amely a város egyik legrégebbi főútja. Az utcahálózat gerincét alkotó jelentősebb tengelyekről, mint amilyen a Kossuth utca is, egy levél erezetéhez hasonlóan válnak le a kisebb utcák.


KISVÁROSI LAKÓTERÜLET - ALSÓRÉSZ A XIX. század közepén terjedt el a mezővárosias területek jellemző épülettípusa a szárazkapus földszintes polgárház. A szárazbejáró helye többnyire az épület szélén található. Ebben a beépítési formában, ha a főpárkány a kapu felett is továbbfut, de nincs fedett kapualj, hézagosan zártsorú beépítésről beszélünk. A jellegzetes zártsorú vagy részben zártsorú, többnyire utcával párhuzamos gerincű beépítés legtöbb fennmaradt példája a Felsőrészen és főleg a Kossuth Lajos utcán található. Részlegesen zártsorú beépítéseknél a telek oldalhatárán álló nyerstégla tűzfalak látványa jellegzetes utcaképet ad.

ALSÓRÉSZ Az egymással nem összefüggő településrészek szigetszerű jellegéből fakadó, öntörvényű, befelé forduló szerkezeti fejlődése eredményezte az Alsórészen található utcahálózatot. A városrész kialakulásának időszakában a telkek kerítetlenek lehettek a szabálytalanul álló házak közötti csapások, ösvények helyén rögzültek idővel a mai utcák. Jellemző a nagyobb teresedések hiánya, csak kisebb, igen hangulatos utca bővületek alakultak ki. A nagyméretű telektömböket zsákutcák tárták fel, ezek később fokozatosan át is törték a tömböket, újabb részekre osztva azokat. A zsákutcák szokatlanul nagy száma még ma is szembetűnő. A beépítési mód ezen a területen főkét oldalhatáros, utcára merőleges gerincű, oromfalas vagy kontyolt tetős. Az oldalhatáros – fésűs – beépítésben álló házak a magyar paraszti építőkultúrára oly jellemző háromosztatú alaprajzzal és szinte mindig toldott tornáccal épültek.


KERTVÁROSI, FALUSI LAKÓTERÜLET - ÚJVÁROS ÚJVÁROS Az újváros falusias területének kialakulása a XIX. század közepére vezethető vissza. Ekkorra Mezőtúr belvárosa, a növekvő lakosság számára kevésnek bizonyult, így az 1850-es évek elején a házatlan és nincstelen református zsellér lakosság egy része a város nyugati részén fekvő szőlőskertben telepedett meg. 1853-ban már 454 ház állt az Újvároson. Ekkor alakult ki végleg a híres mezőtúri kubikosság. A XIX. század közepétől, a város keleti külső részén korábban létező fazekasműhelyek és az ottani partoldalba rakott kemencék nagy része eltűnt, és a telepített újvárosi rész kis utcácskáiban jelentek meg a fazekasok. A két főutca közé eső, amerikai mintára nem nevet, hanem római számot kapott (I. utca; II. utca; stb.) 300–400 méter hosszú utcák szinte mindegyikében dolgozott legalább egy fazekas. A mai napig meghatározóak az utcára merőlegesen, a telek oldalhatárára telepített, oromzatos, földszintes parasztházak. Ez a tradicionális épületforma és telepítési mód követendő példa ezen a településrészen az új építésű házak számára is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ma is parasztházakat kellene építenünk, csupán azt, hogy eleink egymásra figyelő, egyszerű épületei ma is szépnek számítanak és javasolt ezen épületarányok megtartása.


KERTVÁROSI, FALUSI LAKÓTERÜLET - HÍDON TÚLI TERÜLETEK HÍDON TÚLI TERÜLETEK (KÉTGÁZKÖZIKERT, VÁGÓHÍDIKERT), PAPUCSOSKERT, BÉKETELEP, SZÉKESKERT, BODZÁSKERT, KÁKÁS A II. világháború után kezdődött meg a hídon túli terület tudatos településtervezése, s ennek köszönhetően alakult ki a városrész mai, kertvárosias arculata. A hídon túli területet a 46-os főútvonal, mintegy szimmetria tengely, két közel azonos részre osztja. A lakóövezet a főútra merőleges fésűsen kialakított zsákutcákkal tárható fel. A terület pihenő lakófunkcióját erősíti, hogy nincs átmenő forgalom a házak megközelítését szolgáló utakon. Szabályosan kialakított azonos méretű telkeken a 60-as, 70-es évekre jellemző, többnyire díszítetlen sátortetős típusházak állnak. Az azonos tömegalakítás, oldalhatáron álló beépítés egységes, ámbár egyhangú utca képet eredményez. Az újonnan beépült többi településrészen is többségben van az ilyen jellemzőket mutató kertvárosias beépítés. A perem részeken a kertvárosias utcakép fokozatosan falusias arculatot ölt.


TANYASI TERÜLET

Az 1710-es években Mezőtúron kialakult tanyarendszer, egyike a legrégebbi ilyen gazdálkodási formának az országban. Már a török hódoltság alatti időkben megindult a tanyás gazdálkodás, ami ekkor még a rideg állattartás központjai voltak. A török hódoltság alatt, Mezőtúr kiemelt státuszának köszönheti, hogy mint gazdasági központ megerősödött. A környék kisebb, elnéptelenedő településeinek területeit, Mezőtúr szerezhette meg és így kialakulhatott a „nagyhatárú” mezőváros. A hatalmas tanyavilág a pusztai pásztorok szállásai voltak. Ekkor a tanyákat kerek alaprajzú ólak és a pusztai pásztorszállások jellemezték. Ezeket a későbbi tanyásrendszer előzményének tekinthetjük annak ellenére, hogy létrejöttüket más tényezők váltották ki. A később igazán híressé vált Alföldi tanyavilág kialakulása a XIX. századra tehető. Oka, hogy erre az időszakra esik a vasutak építése az árvízmentesítés és folyószabályozás. Ennek nyomán megnövekedő jó minőségű nagy földterületeknek köszönhetően a szántóföldi művelés túlsúlyba kerül a legeltetéssel szemben. A jobbágyság földjei 20-25 km-re feküdtek a várostól, melyet csak állandó jelleggel ott élve tudott eredményesen művelni, így kénytelenek voltak külső szállásokat létesíteni. A folyamat a jobbágyfelszabadítás után erősödött fel. A földesúri terhek alól mindkét városrész megváltotta magát 1848. előtt, önerejéből. Az Alsórész (évekig tartó jogi egyeztetés után) 1844-ben, a Felsőrész 1846-ban kötött örökváltsági szerződést az Erdély és Kállay családdal. Kiteljesedése a XIX.-XX. század fordulójára esett. A XIX. század második felében a lakosság egyharmada tanyákon élt. A nagy gazdák egy része városi házzal és tanyával is rendelkezett, a szegényebb tanyasiak számára ez nem adatott meg. A klasszikus tanya épületei, víz nem járta részen, belső udvar körül helyezkedett el. A lakó és gazdasági épületek minden esetben külön épültek. A lakóépületek földszintes, nyeregtetős kialakításúak voltak. A kis épületegyüttest akácos övezte, elsősorban az erős szél hatása ellen, de egyfajta térbeli lezárást „kijelölést” is jelentett a pusztái tájban. A tanyavilág fontos részei voltak a tanyasi iskolák rendszere. Mezőtúr határában az első tanyasi iskola 1874-ben épült. 1927-ben már tizenkilenc, 1950-ben huszonkét iskola működött a határban. A ma is, szórványosan megtalálható tanyák, őrzik a régi, eredeti, kialakult formai világot. Egyik jelenkori feladatunk ezen értékek megőrzése és a mostanában kialakuló új tanyák Alföldi tájba illeszkedő létrejöttének elősegítése.

ÜDÜLŐTERÜLET Mezőtúr közigazgatási határán belül húzódik a Körös-Maros Nemzeti park egy része. Bár az üdülő övezet várostól délre, délkeletre – a Halásztelek-Túrtő-Harácsi- és a Peresi-Holt-Körös kanyarulataiban – található épületei nem esnek ebbe a sávba, a nemzeti park terészeti adottságainak sokszínűsége itt is megfigyelhető. A folyó szabályozása az 1800-as évek végén kezdődött meg, és a régi mocsaras, zsombékos területek kiszáradását eredményezte, lehetővé téve egyre nagyobb mezőgazdasági termőterület művelésbe vonását. A kanyarulatok levágása után kialakuló morotvák funkciói között szerepel a belvizek tározása, az öntözővíz-tározás, a halászat, a horgászat, a víziszárnyas-nevelés és a vízparti üdülés. A Peresi-holtág partján fekvő Takács tanya 1981 óta, neves képzőművészek mezőtúri alkotótelepe. A torkolatnál található a ma már nem működő Peres I. gőzüzemű szivattyútelep, amely ipartörténeti jelentőségű, s itt van a Körös-vidék élővilágát szemléltető bemutatóház is. A Harácsi-holtág természetes szépségű, értékes növény- és állatvilággal, gazdag madárvilággal rendelkezik. Túrtői-holtág mellett található Hercegasszony-birtok műemlék falai között tartalmas pihenésre nyílik lehetőség. A holtág további részén hétvégi hobby telkek találhatók. Az itt álló kétszintes nyaralók jellemzően szabadon álló beépítéssel épültek.


60 | Építészeti útmutató

5

Építészeti útmutató |61

ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Ez a fejezet azt igyekszik szemléltetni, hogy egy új tervezésű épület esetében hogyan ajánlott megválasztani az épület jellemző paramétereit – magasságát, tetőformáját, az építési telken való elhelyezését, vagy anyag- és színhasználatát – ahhoz, hogy az illeszkedjen környezetéhez, azzal egységes, harmonizáló városképet teremtve. Az ajánlások bemutatásához magyarázó ábrák és szöveges ismertetés is rendelkezésre áll.

TELEPÜLÉSKÖZPONT Mezőtúr településközponti része vegyes településképet mutat. A városmagban található nagyvárosias beépítést jellemzően kisvárosias arculatú területek keretezik. A többnyire földszintes, vagy emelet magas lakóházak közül csak a főteret határoló régi középületek, illetve a Szabadság tér és a Földvári út környezetében álló magasabb társasházak emelkednek ki.


TELEPÜLÉSKÖZPONT

MAGASSÁG Általánosságban elmondható, hogy új épület tervezésénél a környező zártsorú épületek meglévő eresz- és gerincmagassághoz kell alkalmazkodni, ezzel biztosítva az utcaképbe való illeszkedés elsődleges kritériumát.


TELEPÜLÉSKÖZPONT

Az indokolatlanul kialakított több emelet vagy a többszintes tetőtérbeépítés mind a nagyvárosi mind a kisvárosi településképnél kerülendő!


TELEPÜLÉSKÖZPONT

TETŐHAJLÁSSZÖG A településközpont területén egy-két panelos technológiával épült lakótelepi épülettől, illetve egy-egy szórványosan elhelyezkedő családi háztól eltekintve, többnyire magastetős épületeket találunk, melyeknek tetőhajlásszöge közel azonos.


TELEPÜLÉSKÖZPONT

Ennek megfelelően az új épületek magastetős kialakítása a jövőben is követenő. A tetőhajlásszög megválasztásánál törekedni kell a 40o -hoz közelítő értékekre.


TELEPÜLÉSKÖZPONT

TETŐFORMA A településrészen álló épületek tetőformája a nagyvárosi és a kisvárosi beépítésnél is jellemzően egyszerű nyeregtető. A szomszéd ingatlanokhoz való illeszkedés érdekében az új tervezésű épületeknél kerülendő a bonyolultabb tetőidom, az utca vonalával párhuzamos félnyeregtető vagy a lapostető.


TELEPÜLÉSKÖZPONT

A zártsorú beépítésnél a tetőidomok tűzfalas csatlakozása ajánlott, az utcával párhuzamosan futó gerincű nyeregtető, illetve a beforduló, merőleges szárnyaknál félnyeregtető alkalmazásával.


TELEPÜLÉSKÖZPONT TELEPÍTÉS A településközpont nagyvárosi arculatú területén az épületek telepítése kialakult, tömbházas rendszerű. A kisvárosias területeken az épületek telken történő elhelyezése többnyire zártsorú vagy hézagosan zártsorú. Ez azt jelenti, hogy az épületek egymáshoz tűzfalakkal csatlakoznak, a tetők gerincvonala az utcával párhuzamos vagy hajlított azaz a nyeregtető és a félnyereg tető kombinációja. Foghíj beépítés esetén követendő a már kialakult elrendezés. A szomszédos épületekhez képest indokolatlanul hátrahúzott új ház építése sem javasolt.


TELEPÜLÉSKÖZPONT SZÍNEK A településrész színvilága változatos, de visszafogott. Jellemzően a földszínek pasztell árnyalatai dominálnak. Új épületek tervezésénél törekedni kell arra, hogy az alkalmazott anyaghasználat és színvilág harmonizáljon a környezettel. Nem elfogadható a rikító színű fémlemez fedések és burkolatok alkalmazása vagy egyéb feltűnő és kirívó színhasználat. KERÍTÉSEK A településközpont lakóterületének zártsorú beépítéssel épült épületeinél nincs kerítés. A hézagosan zártsorú épületeknél a telkek határolására épített utcai kerítés alapvetően két szomszédos épület homlokzati síkját köti össze. Ezen a területen, a zártsorú beépítés hangulatát részben visszaadó tömör kerítés és kertkapu elfogadható. Törekedni kell azonban a hagyományos anyagok – tégla, terméskő – alkalmazására. A kerítésmezők tömörségét oldhatja futónövények telepítése. A teljesen áttört, drótfonatos kerítés vagy az ilyen kerítések nádfonattal történő kombinálása nem ajánlott!


RÉGI MEZŐVÁROSI LAKÓTERÜLETEK A régi mezővárosi területeken – Felsőrész, Alsórész, Újváros – szintén kétféle településképet találunk. A településközpont szomszédságában húzódó részeken és a főűtvonalak mentén a településközpontra jelemző kisvárosias, zártsorú beépítés – míg a központtól távolabb fekvő településrészre a kertvárosias településkép jellemző. Egy új telekingatlan beépítésénél, az egységes településkép érdekében, mindig a környező, meglévő épületek meghatározó jellemzőihez ajánlott igazodni. Ezek a magasság, a beépítési mód, a tetőhajlásszög és tetőidom, az anyag- és színhasználat. A régi mezővárosias lakóterületek kisvárosias, zártsorú beépítésű szövetében az előző részfejezetben megfogalmazott ajánlások követendők, míg a kervárosias településrészre az alábbi javaslatok alkalmazhatók.


RÉGI MEZŐVÁROSI LAKÓTERÜLETEK

MAGASSÁG A régi mezővárosi területek kertvárosias kialakítású részein jellemzően családi házakat találunk. A hagyományos parasztházak formavilága mellett megtalálható itt a 60-as 70-es évek sátortetős „kockaháza” is, illetve ezek kölünféle variációja. Új tervezésű épületnél a szomszédos házak eresz- és gerincmagasságához ajánlott alkalmazkodni. Az ezeknél magasabb értékek kialakítása kerülendő!



TETŐHAJLÁSSZÖG A kertvárosias területen álló családi házak magastetőinek hajlásszöge közel azonos, 40o körüli. Ennek megfelelően az új épületek tetőhajlásszögének megválasztásánál is törekedni kell az ehhez közelítő értékekre.



TETŐFORMA A településrészen álló családi házak ellemző tetőformái az egyszerű nyeregtető vagy a sátortető. Az új épületek tervezésénél ajánlott a környező tetőidomok formavilágához alkalmazkodni. Amennyiben az építési telek környezetében nyeregtetős házakból álló utcakép alakult ki, akkor a tervezett épület is ehhez illeszkedjen, ha a sátortetős épületek dominálnak akkor az legyen a mértékadó. A régi mezővárosi területen nem jellemző a tördelt „mediterrán” jellegű tetőidom, így ennek alkalmazása nem ajánlott.


RÉGI MEZŐVÁROSI LAKÓTERÜLETEK TELEPÍTÉS A régi mezővárosi településrészek kertvárosi arculatú területein a családi házak telepítése előkert nélküli, hézagosan zártsorú, zártsorú vagy oldalhatáron álló. A hézagosan zártsorú és zártsorú telepítésre jellemzö kialakítást és az ezzekkel kapcsolatos ajánlásokat a fejezet településközponti részében mutattuk be. Ha az új épület olyan településszövetbe kerül, ahol a családi házak jellemzően oldalhatáron állnak, akkor az új épület telhelyezésénél is ez a megoldás a követendő. A szomszédos épületektől indokolatlanul hátrahúzott telepítés nem javasolt.


RÉGI MEZŐVÁROSI LAKÓTERÜLETEK KERÍTÉSEK A régi mezővárosi lakóterületek kertvárosias településképet adó részeinél, a telkek határolására épített utcai kerítést ajánlott áttört vagy részben áttört kerítésmezőkkel kialakítani. A lábazat és kerítésoszlopok építésénél törekedni kell azonban a hagyományos anyagok – tégla, terméskő – alkalmazására. A kerítésmezők készülhetnek fém vagy fa betétekkel. A teljesen áttört, drótfonatos kerítés vagy az ilyen kerítések nádfonattal történő kombinálása nem ajánlott!



SZÍNEK A településrész színvilága, hasonlóan a már bemutatott területekhez, változatos, de visszafogott. Jellemzően a földszínek pasztell árnyalatai dominálnak. Új épületek tervezésénél törekedni kell arra, hogy az alkalmazott anyaghasználat és színvilág harmonizáljon a környezettel. Nem elfogadható a rikító színű fémlemez fedések és burkolatok alkalmazása vagy egyéb feltűnő és kirívó színhasználat.


ÚJONNAN BEÉPÜLŐ LAKÓTERÜLETEK Az újonnan beépülő lakóterületek a központtól kissé távolabb a város északi és nyugati peremén illetve a Berettyón túl húzódnak. Itt is alapvetően kétféle településarculatot találunk, a kertvárosiast és a falusiast. A kétféle arculat nagyon hasonló egymáshoz.


ÚJONNAN BEÉPÜLŐ LAKÓTERÜLETEK MAGASSÁG Az újonnan beépülő területeken jellemzően közel azonos magasságú családi házakat találunk. A hagyományos parasztházak formavilága mellett itt is megtalálható a 60-as 70-es évek sátortetős „kockaháza”, illetve ezek kölünféle variációja. Új tervezésű épületnél a szomszédos házak eresz- és gerincmagasságához ajánlott alkalmazkodni. Az utcaképi illeszkedés miatt ezeknél magasabb értékek használata kerülendő!


ÚJONNAN BEÉPÜLŐ LAKÓTERÜLETEK

TETŐHAJLÁSSZÖG A kertvárosias területen álló családi házak magastetőinek hajlásszöge közel azonos, 40o körüli. Ennek megfelelően az új épületek tetőhajlásszögének megválasztásánál is törekedni kell az ehhez közelítő értékekre.


ÚJONNAN BEÉPÜLŐ LAKÓTERÜLETEK TETŐFORMA A településrészen álló családi házak jellemző tetőformái az egyszerű nyeregtető vagy a sátortető. Új épületek tervezésénél ajánlott a környező tetőidomok formavilágához alkalmazkodni. Amennyiben az építési telek környezetében nyeregtetős házakból álló utcakép alakult ki, akkor a tervezett épület is ehhez illeszkedjen, ha a sátortetős épületek dominálnak akkor az legyen a mértékadó. A napjainkban kedvelt mediterrán jellegő, tördelt tetőidomot csak azokon a területeken ajánlott alkalmazni, ahol az új épület környezetében is jellemzően ilyen tetőidommal épült házak állnak.


ÚJONNAN BEÉPÜLŐ LAKÓTERÜLETEK TELEPÍTÉS Az újonnan beépülő településrészek kertvárosi arculatú területein a családi házak telepítése jellemzően előkert nélküli, oldalhatáron álló. Ha az új épület elhelyezésénél is követni kell a már kialakult elrendezést. Se a szabadonálló beépítés se a szomszédos épületektől indokolatlanul hátrahúzott telepítés nem javasolt.



KERÍTÉSEK Mezőtúron az újonnan beépülő kertvárosias lakóterületek családi házai jellemzően előkert nélkül, az oldalkertben állnak. A telkek határolására épített utcai kerítés a két szomszédos épület homlokzati síkját köti össze. Ezen a területen, az áttört kerítések kívánatosak, a telkek tömör, falszerű lezárása nem ajánlott. Nem ajánlott az eredetileg áttört kerítések nádszövettel vagy egyéb át nem látszó anyaggal való kombinálása sem.



SZÍNEK A településrész színvilága, hasonlóan a már bemutatott területekhez, változatos, de visszafogott. Jellemzően a földszínek pasztell árnyalatai dominálnak. Új épületek tervezésénél törekedni kell arra, hogy az alkalmazott anyaghasználat és színvilág harmonizáljon a környezettel. Nem elfogadható a rikító színű fémlemez fedések és burkolatok alkalmazása vagy egyéb feltűnő és kirívó színhasználat.


TANYÁK - TANYAKÖZPONTOK A klasszikus tanya épületei, víz nem járta részen, belső udvar körül helyezkedtek el. A lakó és gazdasági épületek minden esetben külön épültek. A lakóépületek földszintes, nyeregtetős kialakításúak voltak. A kis épületegyüttest akácos övezte, elsősorban az erős szél ellen nyújtva védelmet, de a házakat körbeölelő facsoport egyfajta térbeli lezárást „kijelölést” is jelentett a pusztái tájban. A szórványosan ma is megtalálható tanyák, őrzik a régi, eredeti, kialakult formai világot. Egyik jelenkori feladatunk ezen értékek megőrzése és a mostanában kialakuló új tanyák Alföldi tájba illeszkedő létrejöttének elősegítése.


TANYÁK - TANYAKÖZPONTOK

MAGASSÁG A tanyák lakó és gazdasági épületei jellemzően földszintes, magastetős kialakításúak. Az eltérő funkció és ennek következtében az eltérő fesztáv miatt azonban az azonos ereszmagasság és közel azonos tetőhajlásszög mellett, eltérő gerincmagassággal kell számolnunk. Az épületcsoport egységes magasságának kialakítása így a fesztávok és tetőhajlásszögek optimális megválasztásán múlik.

A tanyasi épületek formavilágához a többszintes lakóház, vagy gazdasági épület kialakítása egyáltalán nem illeszkedik, így ilyen épületkialakítás nem ajánlott!


TANYÁK - TANYAKÖZPONTOK TETŐHAJLÁSSZÖG TETŐIDOM Az épületek egymáshoz való illeszkedését segíti, ha a tetők hajlásszöge közel azonos, 40o körüli. Az ennél meredekebb, illetve a lapos tető alkalmazása nem ajánlott. Az épületek fedésére a hagyományos nyeregtetőt alkalmazzuk, az összetett tetőidom vagy a félnyeregtető nem ajánlott sem a lakó- sem a gazdasági épületek esetén.


TANYÁK - TANYAKÖZPONTOK TELEPÍTÉS A tanyasi épületek elhelyezésénél törekedni kell arra, hogy azok mindig a terület legmagasabb pontjára kerüljenek, elősegítve ezáltal a természetes vízelvezetést és a belvíz elleni védelmet. Az épületeket minden esetben külön-külön kell elhelyezni, azok egybeépítése nem ajánlott. A külterületen, mezőgazdasági földektől övezve a tanyák épületcsoportja erős szélnek van kitéve, így az épületek körül fás liget kialakítása szükséges, a gyéren ültetett növényzet nem elfogadható!


TANYÁK - TANYAKÖZPONTOK

KERÍTÉSEK A falusias beépítésnél, illetve a tanyáknál a magánterület tájba illő növényekkel való lehatárolása teljesen elfogadott. Nagyobb fokú védelem Igénye esetén az áttört kerítések kívánatosak. Nem ajánlott a tömör, falszerű lezárás vagy az áttört kerítések nádszövettel, egyéb át nem látszó anyaggal való kombinálása.


ÜDÜLŐK


ÜDÜLŐK Az üdülő területen tervezett új épületekre szintén vonatkozik a környezethez való illeszkedés szabálya.

MAGASSÁG, TETŐIDOM A meglévő üdülőépületek gerincvonala jellemzően merőleges az utca vonalára. Ehhez és a kialakult eresz- és gerincmagassághoz, valamint a környező üdülők tetőhajlásszögéhez és tetőidomához ajánlott alkalmazkodni.


ÜDÜLŐK TELEPÍTÉS Az üdülőterületen az épületek telepítése jellemzően szabadon álló. Új épület elhelyezésénél is követni kell a már kialakult elrendezést.

KERÍTÉSEK Az üdülőterületen a magánterület tájba illő növényekkel való lehatárolása teljesen elfogadott. Nagyobb fokú védelem Igénye esetén áttört kerítések kívánatosak. Nem ajánlott a tömör, falszerű lezárás vagy az áttört kerítések nádszövettel, egyéb át nem látszó anyaggal való kombinálása.


FELÚJÍTÁS MAGASSÁG Általánosságban elmondható, hogy új épület felújításánál, átalakításánál a környező zártsorú épületek meglévő eresz- és gerincmagassághoz kell alkalmazkodni, ezzel biztosítva az utcaképbe való illeszkedés elsődleges kritériumát. Az indokolatlanul beépített többszintes tetőtér vagy több emelet kialakítása kerülendő!

TETŐHAJLÁSSZÖG A zártsorú beépítésű épületek felújításánál a tetőidom és hajlásszög megválasztását is a környező szomszédos épületekhez illezkedve kell megválasztani.


FELÚJÍTÁS HOMLOKZATKÉPZÉS NYÍLÁSZÁRÓK - SZÍNEK A régi mezővárosi területek zártsorú, kisvárosias településképű épületeinél hagyományos, osztott fa nyílászárókat találunk. Felújítás vagy átalakítás során hasonló nyílászárók alkalmazása kívánatos. Az ettől eltérő, műanyag, egyszárnyú, álosztós, bukó-nyíló ablakok beépítése nem javasolt. A felújítások során a szomszédos épületek anyag és színhasználatához kell illeszkedni. Mivel a régi mezővárosi területeken a tégla homlokzatburkolat jellemző, ajánlott ennek alkalmazása. A felújítások során a szomszédos épületek anyag és színhasználatához kell illeszkedni. Mivel a régi mezővárosi területeken a tégla homlokzatburkolat jellemző, ajánlott ennek alkalmazása. A kirívó, feltűnő színhasználat kerülendő!


ABLAKOK, KAPUK


ABLAKOK, KAPUK Mezőtúr köz- és lakóépületeinek kialakítására az egyszerűbb tömegformálás jellemző, így az épületek homlokzatait – az anyagés színhasználat mellett – döntően a nyílások és tömör felületek aránya, illetve a nyílászárók „rajzossága” határozza meg. Az ablakok és kapuk keretezésének hangsúlyozása, a nyílászárók asztalosszerkezeteinek igényes kialakítása az egész homlokzat építészeti értékét emeli. A régi mezővárosi beépítés zártsorú, illetve hézagosan zártsorú épületeinél kiemelkedő jelentőségű volt az épületbe vagy az udvarra vezető kapu építészeti megformálása, ezért az itt alkalmazott keretezés gyakran összetettebb, hangsúlyosabb, mint az ablakoké.


HOMLOKZATKÉPZÉS Mezőtúron a téglaépítészet, a homlokzatok téglával való burkolása, díszítése jelentős múltra tekint vissza. Köszönhető ez, az itt bányászott, jó minőségű agyagnak, a tégla időtálló tulajdonságainak és nem utolsó sorban az általa létrehozott esztétikus felületnek. A téglát, mint burkoló, díszítő elemet napjainkban is szívesen alkalmazzák. Ügyelni kell azonban arra, hogy az így kialakított felületek egységes képet alkossanak, a különböző típusú, rajzolatú anyagok kombinálása nem ajánlott. A tégla mintázatú burkolólapoknál a rusztikus felületűeket részesítsük előnyben. Ha a homlokzat felületképzésére vakolatot használunk, a színek kiválasztásánál a földszínek pasztell árnyalatait alkalmazzuk.


TETŐK, TETŐFELÜLVILÁGÍTÓK A városkép meghatározó eleme a magastető. Az ország meteorológiai viszonyai és a tetőknél történelmileg kialakult építéstechnológia a héjazatok pikkelyszerű, kiselemes fedését eredményezte. Ez a fedési mód napjainkban is kedvelt és városképileg is ajánlott, hiszen a természetes színű felületek egységes képet nyújtanak. A tetősíkba illeszkedő kiegészítő elemek – tetősíkablakok, napelemek – elhelyezésénél törekedni kell arra, hogy azok felületének és a héjazat felületének aránya ne befolyásolja kedvezőtlenül az összhatást.


ÁRNYÉKOLÓK A klímaváltozásra és az energiafelhasználás csökkentésére hozott, egyre szigorodó hőtechnikai előírások miatt fokozott gondot kell fordítanunk az épületek külső hővédelmére. Mivel a tömör falfelületek és a nyílászárók különböző hővezetési tulajdonságokkal rendelkeznek, az optimális eredmény érdekében az utóbbiakat – a napsugárzás hatásának csökkentésére – külön szerkezetekkel kell ellátnunk. Ezek a külső árnyékolók. Az épületeinken az árnyékolók sokféleségével találkozunk. A tömör ablaktábla, a zsalugáter vagy a redőny közvetlenül a nyílászárók előtt, a homlokzat síkjában húzódik, míg a homlokzat elé kinyúló pergola az épület tömegét is módosítja.


KERÍTÉSEK Mezőtúr településközponti és régi mezővárosi területein jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú vagy előkert nélküli, oldalhatáron álló beépítésű épületekkel találkozunk. Az ilyen telepítésű házaknál a homlokzati sík vonalában húzódó kerítés szerepe az elsődleges vagyonvédelmen túl az utcai térfalak hangsúlyozása, a homlokzatokkal harmonizáló egységes és összefüggő utcakép kialakítása. Általánosságban elmondható, hogy eleink tömör kerítést alkalmaztak, melynek anyaga lehetett deszkapalánk, de sok esetben találunk terméskő vagy nyerstégla felhasználásával épített falszerkezetet is. A nyerstégla kerítéseken a homlokzatoknál alkalmazott jellegzetes tagozati megoldások egyszerűbb variánsai jelennek meg.


KERÍTÉSEK A lazább beépítésű kertvárosias és falusias területek utcáin inkább áttört kerítéseket találunk. Ezeket a tömör lábazattal vagy anélkül kialakított falazott pillérsor és a közöttük húzódó kerítésmező jellemzi. A kerítésmező vagy betételem lehet hézagosan illesztett lécburkolat, merev heidecker-háló, drótfonat vagy igényesebb, tartósabb megoldásként kovácsoltvas.


KERÍTÉSEK


RÉSZLETEK A homlokzatok díszítésénél – akár felújított, akár új építésű épületről legyen szó – több helyen figyelhetjük meg a népi motívumok alkalmazását. A tulipános, növényi indás faragások az oromfalak, ereszek, ablaktáblák és kerítések sokszínűségét eredményezik. A hagyományőrzésnek ez a formája követendő lehet a jövőben is.

A fafelületek színezésénél a homlokzat színvilágához illeszkedő árnyalatot válasszunk.


RÉSZLETEK Mint már az több helyen is említésre került, a téglaépítészet részletgazdag homlokzati kialakítást tesz lehetővé. Az így nyert felületeket tovább díszíthetjük a kiegészítők – zászlótartók, kopogtatók, kültéri lámpák – anyagának és formájának igényes megválasztásával.


FELÚJÍTÁS A régi lakóépületek korszerűsítésével, igényes felújításával a település történelmi arculatát őrizhetjük meg. Elődeink értékteremtő munkásságának folytatása és az általuk létrehozott épített környezet utódaink számára történő átmentése azt a folytonosságot jelenti, amitől egy város élhető, szerethető. Az épületek mai igények szerinti átalakításánál településképi szempontból elsősorban az eredeti tömegarányok megtartását, és a külső felületképzéseknél alkalmazott anyagok, színek környezethez illeszkedő megválasztását tekinthetjük követendőnek. Ajánlott a régi nyílászárók kialakítását követő, osztott, fa szerkezetű ablakok és ajtók beépítése, illetve a homlokzatok pasztell árnyalatokkal történő színezése.


FELÚJÍTÁS

6

106 | Mai példák

MAI PÉLDÁK

Mai példák |107

Az új építésű épületek, lakóházak alacsony száma miatt, Mezőtúron sajnos kevés mintaértékű, mai példát találunk. A régi mezővárosi településrészen álló családi ház azonban mesterien ötvözi a hagyományos tömegalakítást a mai kor funkcionális alaprajzi elrendezésével, a magas műszaki elvárásokat is kielégítő anyaghasználatával és a környezetéhez illeszkedő, visszafogott színeivel. Az udvar felé nyitott, utca felé zárt homlokzat a régi zártsorú beépítést idézi. Ezt a hatást erősíti tovább a saroktelken kialakított „L” alakú alaprajzi elrendezés utcákkal párhuzamosan futó gerincvonala és a településrészen történelmileg kilakult és elfogadott tömör kerítés. A homlokzat egyszerű vonalvezetését és letisztult felületét a kétféle árnyalatra történő színezés, a főbejárat hátrahúzása, a bejárat fölött kialakított párkány, illetve az ereszvonalat megbontó kiemelés tagolja.

108 | Mai példák

A város külső, falusias jellegű beépítéssel rendelkező területén található új építésű családi ház a hagyományos forma és díszítő elemeket ötvözi a mai igényekkel. Tömegaránya, követendő példaként, a régi parasztházak arányait viszi tovább.

Mai példák |109

A régi lapostetős „kockaházak” hivalkodást kerülő, visszafogott homlokzatszínezése, a tömegek különböző árnyalatokkal való megkülönböztetése településképileg kedvező látványt nyújt. Mezőtúron, a magánerős beruházással épült családi házakhoz hasonlóan, kevés társasház épült. Ezek tömegalakítása és formavilága többnyire a más településeken is megjelenő építészeti tendenciákat követik. Mivel ezek az épületek méretüknél, nagyobb tömegüknél fogva városképileg meghatározóak, a tömegformálásuknál, anyag- és színhasználatuk kiválasztásánál ajánlott a környezethez való illeszkedést fokozottan szem előtt tartani.

7 110 |

UTCÁK, TEREK

Utcák, terek

Az utcák és terek elsődleges határait az ott álló épületek homlokzatai és a kerítések adják. Az így képzett térfal nagyban függ az adott településrészre jellemző beépítési módtól, homlokzatmagasságtól és a homlokzatképzésnél alkalmazott anyagoktól, színektől. A meglévő, kialakult környezethez való illeszkedés az utcák tagozódásában, – járda, zöldsáv, utca – illetve a vízelvezetés módjában – füvesített árok – is követendő. Mezőtúr utca tagozódását, mint az alföldi mezővárosok többségét, a keskeny úttest és a járdát a gépjármű forgalomtól elválasztó széles zöldsáv jellemzi. Az épülethomlokzatok és kerítések által meghatározott elsődleges térfalat tovább árnyalja, lágyítja a telepített növényzet. Hangulatos utcaképet kapunk fasorok ültetésével. A telepítésnél azonban fokozott figyelmet kell szentelnünk annak, hogy a térségben honos, a településre jellemző fajokat válasszunk. Mérlegelni kell a választott egyedek végleges méretét, víz- napfény- és fenntartás-igényét, hogy a kifejlett példány miként befolyásolja a mögöttük húzódó épületek benapozottságát, illetve, telepítésük nem okoz-e problémát a légvezetékek, földkábelek elhelyezésénél.

Mai példák |111

112 |

Utcák, terek

A város épített szövetében üdítő színfoltot jelentenek a parkok. A pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas területek kialakítása városképileg is meghatározó, hiszen a zöld felületek sokszor képesek jótékonyan elrejteni a mögöttük húzódó térfalak hibáit, hiányosságait. A parkok kialakításánál is figyelni kell azonban arra, hogy a telepített növények azt a funkciót tölthessék be, amire szánták őket. A rendelkezésre álló nagyobb tér lehetőséget ad nagyobb lombkoronájú, több árnyékot adó fajok ültetésére. A parkok használhatóságát kényelmes, de időtálló térbútorok kihelyezésével érdemes biztosítani. A járófelületek kialakításához alkalmazott burkolatok anyag- és színvilága illeszkedjen a környezethez. Szerencsére Mezőtúr több részén is találunk nagy, összefüggő zöldterületeket. Egy „lélegző” település élhetőbb környezetet nyújt polgárainak, barátságos, szerethető településképet közvetítve feléjük.

Mai példák |113

UTCANÉV TÁBLÁK Mezőtúr híres fazekasságáról és erre az itt élő emberek is büszkék. Ma is sokan űzik ezt a mesterséget a településen. Jó lenne, ha ez a mindennapokban is megjelenne. Ilyen lehetne az a megoldás, ha utcanév táblák, valamint a házszámok égetett kerámiákból készülnének városrészenként különböző kivitelben a mezőtúri művészek tervezésében. Kettős célt szolgálhatna ez a megoldás. Egyrészt az ide látogatók a városba érve azonnal találkozhatnának a minden utcában megjelenő nagy múltú tradícióval, másrészt napjainkban is élővé tenné ezt a szép kézműves kultúrát. Az igényes, egyedi utcanév táblák a településkép egyedi színfoltjai lehetnének a városban.

114 |

Utcák, terek

8

Mai példák |115

HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Az utcaképhez a hirdetőtáblák, reklámfelületek, cégérek is ugyanúgy hozzátartoznak, mint az épületek vagy a növényzet. Elsősorban a figyelem felkeltés és a tájékoztatás a céljuk, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezeknek az utcaképbe illeszkedően kell megjelenniük. Ha módunk van egy szebb utcakép, településkép megteremtésére, miért ne élnénk a lehetőséggel. Az igényes, nem túl feltűnő, de jól észrevehető feliratok is elérhetik figyelemfelkeltő céljukat. Mindannyian szép lakókörnyezetet szeretnénk, de ez nem áll meg a kerítésünknél, felelősséggel tartozunk az utcaképet befolyásoló elemekért is. Mondják rossz reklám nincs, de környezettől idegen, harsány „környezet szennyező” reklám van, ami az utcák harmonikus képét megbontja. Ezért tegyünk meg mindent, hogy ha a reklámtábla lehet szép és az utcaképbe illeszkedő is, akkor legyen az.

116 |

Utcák, terek

IMPRESSZUM Felhasznált irodalom: Hatályos településrendezési terv munkarészei Magyarszéphely minta településképi arculati kézikönyv Ábragyűjtemény – Lechner Tudásközpont TAK egyeztető felület Mezőtúr város története 996-1944 Bene András Gyula 2000

Mezőtúr története Mohácstól a tizenötéves háborúig Tokai Zita Mária 2003

Harmincöt év Mezőtúr történetéből 1944-1980 Bene András, Csipes Antal 1990

Szolnok megye műemlékei Kaposvári Gyula és Rédei István (szerk.) 1988

Mezőtúri képeskönyv Szabó András 1998

Adatok Szolnok Megye történetéből I. rész Tóth Tibor (szerk.biz.vez.) 1980

Mezőtúr város története Bodoki Fodor Zoltán- Bodoki Fodor Zsigmond 1978

Magyarországi Zsinagógák Gerő László (Főszerk.) 1989

Mezőtúr állomás története Szilágyi Sándor 1998

Református templomok Magyarországon Dercsényi Balázs, Marosi Ernő, Takács Béla 1992

Mezőtúr története Mohácstól a tizenöt éves háborúig Tokai Zita Mária 2003

Vendég Váró Látnivalók Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 1999

5

Mai példák |117

Megrendelő: Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr honlap cime: www.mezotur.hu Mezőtúr E-mail cime: [email protected] Mezőtúr posta cime: 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1. Polgármester: Herczeg Zsolt Polgármester E-mail cime: [email protected] Főépitész: Farkas Edit Főépitész: E-mail cime: [email protected] Készítette: Fehérváry és Partnerei Építész Stúdió Kft. 1121 Budapest Tállya u. 12. [email protected] Fényképfelvételek: 2017. június Mezőtúr. 2017.09.10.

MEZŐTÚR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents