MEZŐKÖVESDI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
2014.
TARTALOMJEGYZÉK Tartalom Bevezető .............................................................................................................................................. 2 1.
Az iskola nevelési programja .................................................................................... 17
1.1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............... 17
1.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 22
1.3.
A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................... 25
1.4.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................................................................. 26
1.5.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................... 28
1.6.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..................................................................................................................................... 30
1.7.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje............ 32
1.8.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................ 34
1.9.
A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata ............................................................. 35
1.10.
A felvétel és az átvétel – a Nkt. keretei közötti – helyi szabályai............................................ 46
1.11.
A felvételi eljárás különös szabályai ..................................................................................... 48
2.
Az intézmény helyi tanterve ....................................................................................... 48
2.1.
A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................. 48
2.2.
A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................... 57
2.3.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...................... 65
2.4.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .................................................................................................................. 66
2.5.
Mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja ............................................. 67
2.6.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........................ 68
2.7.
Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ...................................................... 69 A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás bevezetése pályázathoz kapcsolódóan kialakítva ............................................................................................................................... 69
2.8.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................... 72
2.9.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái................ 78
2.10.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .................................................................. 79
2.11.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........................ 80
2.12.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................ 80
2.13.
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek...................... 85
2.14.
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................................... 86
2.15.
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....................... 91
A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................................................ 96
1
Bevezető
Az 1993-ban megjelent Közoktatási törvény a gazdasági-politikai változásokat követve az oktatás területén is számtalan újítást vezetett be. 2011-ben a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény új szemléletként a nevelő és oktató munkát helyezte az iskolai munka középpontjába. Megváltozott az intézmények fenntartása is, hiszen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint egyetlen szervezet a fenntartó, emellett a működtetést a 3000 főnél nagyobb lakosságszámú településeken továbbra is az önkormányzat láthatja el, ha nem mondott le erről a lehetőségről. Intézményünk fenntartója a KLIK, működtetője Mezőkövesd Város Önkormányzata. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervekre épülő Pedagógiai program lesz közoktatásunk
alapdokumentuma.
Eredményessége
elsősorban
attól
függ,
hogy
megvalósításában az érdekeltek (tanulók, pedagógusok, fenntartó és a szülők) mennyire lesznek képesek együttműködni. Ennek híján reális a veszély, hogy légvárakat építünk. Márpedig ezt nem engedhetjük meg magunknak, hiszen nagy a tét: gyermekeink jövőjéről van szó. Azon vagyunk és leszünk, hogy minél több tanuló vágyainak elérését segítsük elő. Fontosak a valóra váltott álmok, mert ezek tehetik boldoggá az embert – azt szeretnénk, ha minél kevesebb csalódottsággal, félresikerült emberi sorssal kellene szembesülnünk.
2
Tevékenységünket meghatározó jogszabályok:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 229/2012 (VIII. 28. ) Korm. rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A 2012. évi CLXXXVIII. törvény a Köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 110/2012. évi (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
3
Általános helyzetkép
-
Rövid iskolatörténet Múlt, jelen és jövő között folytonosság van: megszűntetve megőrizetten élnek
egymásban tovább. A múltban való lapozgatás ápolandó értékeket hoz felszínre, lehetőségeket és fejlődési tendenciákat körvonalaz. Tisztában vagyunk vele - az intézmény egész története ezt bizonyítja -, hogy ez örökséghez csak akkor tudunk hűek maradni, ha e szellemiség jegyében képesek vagyunk és leszünk folytonosan megújulni. Ennek a követelménynek kell napjainkban is megfelelnünk. Iskolánk királyi katolikus főgimnáziumként alakult; 1911. szeptember 14-én, a község által ideiglenesen rendelkezésre bocsátott épületben kezdte meg működését. Célját a magyar középiskolákról szóló 1883. évi törvénycikk így határozta meg: “A gimnázium feladata, hogy az ifjúságot általános műveltséghez juttassa, és felsőfokú tanulmányokra előkészítse.” Már 1914-re felépült az új épület, a világháború és a forradalmak miatt azonban csak 1919 őszétől szolgálhatta teljes egészében az oktatás céljait. Az intézet az 1924. évi középiskolai törvény értelmében reálgimnáziummá alakult át, az 1926-27-es tanévtől Mezőkövesdi Szent László Reálgimnázium lett a neve; az 1934. évi középiskolai törvény nyomán azonban fokozatosan újból gimnáziumként működött. Maradéktalanul betöltötte vállalt célját és feladatát: úgy közvetítette a korszerű műveltséget, hogy egyben emberségre is nevelt. Ez a magyarázata: ahogyan az épület öregbült, úgy öregbítették az életbe kilépő diákok az intézmény hírnevét is. Pedig a történelem viharai nem kímélték a gimnáziumot sem: 1924-ben és 1936-ban meg akarták szüntetni, és a második világháború is sebeket ejtett az épületben: belövések érték,
felszerelése
jórészt
elpusztult.
Mezőkövesd
lakossága
áldozatkészségének
köszönhetően azonban a sebek hamar begyógyultak. Újabb kihívást a közoktatás 1945 utáni átszervezése jelentett. Fokozatosan megtörtént a négyosztályos gimnáziumi képzésre való átállás, és ezzel párhuzamosan humánés reáltagozatú osztályok szerveződtek. Már ekkor megfogalmazódott a közoktatás reformjának igénye, egyelőre azonban tévútra futott tüneti kezelésekre került sor csupán: 5+1es oktatás, heti 2 órás gyakorlati foglalkozás meghonosítása. Ígéretesebbnek tűnt a fizika tagozatos osztály beindítása az 1968-69-es tanévben: tíz év átlagában az itt végzett tanulók 73,2%-a szerzett egyetemi vagy főiskolai diplomát. Ezzel párhuzamosan az 1970-71-es
4
tanévtől újabb változás következett be az intézmény életében: elkezdődött a közgazdasági szakközépiskolai
oktatás
-
körvonalazódott
az
intézmény
mai
profilja.
Nem jelentett megnyugtató megoldást az sem, hogy az 1979-80-as tanévben új tantervek léptek életbe, és az 1981-es tanévben elkezdődött fakultációs rendszer szerinti oktatás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2005-ben a nyelvi előkészítő osztály beindítása azt a reális szülői igényt elégítette ki, hogy a tanulók nyelvismerete minél magasabb szintű legyen. 2013-tól a 6 osztályos gimnáziumi képzés beindításával az a célunk, hogy a kerettanterv adta mozgásteret a legoptimálisabban ki tudjuk használni a tanulók továbbtanulásának érdekében. Az utóbbi években főleg a szakképzés vonatkozásában történtek korrekciók, szükségszerű pályamódosítások. Lényegében csak a közgazdasági profil maradt változatlan. 1970-71-ben még csak egy-egy osztályban indult be pénzügyi, illetve gyors- és gépíró, általános ügyviteli tagozatú képzés, majd ez fokozatosan mind a négy évfolyamra kiszélesedett. Életképesebbnek a pénzügyi tagozat bizonyult, lényegében ma is változatlan formában működik; a társadalmi változások hatásának inkább a gyors- és gépíró, általános ügyviteli tagozat volt kitéve. Hosszú ideig igazgatási, ügyviteli tagozatként működött, majd idegen nyelvi gyors- és gépíró tagozattá szerveztük át. Ez sem váltotta azonban be reményeinket, így ötéves képzést feltételező menedzsertitkári, majd OKJ szerinti ötödhatodéves kimenetű menedzserasszisztens/menedzsertitkár ágazatra váltottunk. Most sem sikerült azonban rátalálnunk arra az ágazatra, amely mind a társadalmi igényeknek, mind az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek optimálisan megfelel. A kínálat bővítésének lehetőségét egyben a beiskolázási gondok enyhítését reméljük a 2008/2009 tanévtől bevezetésre kerülő rendészeti ágazat beindításával, amely az egyéb szolgáltatások szakmacsoportba tartozik. A 2013. tanévtől a szakképzés jelentős változáson megy át. Átalakult az OKJ-s jegyzék, a képzések egy része már iskolarendszerben nem oktatható. Ugyanakkor a 9. évfolyamra való beiskolázás már úgy történik, hogy a tanulók szakmai érettségi vizsgára kötelezettek, amelynek birtokában bizonyos munkaköröket betölthetnek, vagy szakképesítést szereznek a szakmai
évfolyamon.
Az intézmény múltjában lapozgattunk ugyan, de óhatatlanul a jelen és a jövő körvonalai rajzolódtak ki. 2013-as
tanévtől
az
intézmény
struktúrája
a
következőképpen
alakult:
Évfolyamonként 3 gimnáziumi és 2 szakközépiskolai osztály indul, a három gimnáziumi osztály közül egy 6 osztályos, egy nyelvi előkészítő, egy négy évfolyamos.
5
Az egyik szakközépiskolai osztály a közgazdasági, a másik a közszolgálati szakmacsoporthoz tartozik. A tanulók számára az érettségi vizsgát követően az alábbi szakmák megszerzésére van mód:
Közgazdasági szakmacsoport Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Ügyviteli szakmacsoport Ügyviteli titkár
OKJ 52 344 01
OKJ 54 346 02
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Logisztikai ügyintéző
OKJ 54 345 01
A szakmacsoportok közül évente változóan azt indítjuk be, amelyik iránt nagyobb az érdeklődés.
-
Az iskola korábbi és jelenlegi eredményei
6
o Továbbtanulás
2007/2008
2008/2009
Gimnáziumi
B
C
F
statisztikai kimutatás
F
F
F
A
B
2009/2010 C
A
1
Jogtud.
B
2010/2011 C
2011/2012
A
B
C
A
B
C
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Államig.
1
Rendőr-, Katonatiszti
1
2
4
1
1
2
2
Pedatógusképzés Egyetem
1
Főiskola
4
1 3
2
1 6
Tanító, óvónő 3
Főiskola
2
6
Gazdasági Egyetem Agrár Egyetem
3
1
Műszaki Egyetem
Főiskola
2
7
8
1
1
7
1
1
1
2
1
4
1
1
2
4
3
4
1
4
3
1
1
9 1
1 1
5
1 1
2
1
1 1
Orvostudományi
1
Egyetem 1
1
2
Keresk. Főiskola
1 2
4
2
1
1
2
1
3
3
1
Egyetem
1
1
1
Felsőfokú szakképzés
2
1
2
3
1
2
3
3
4
1
5
2
1
3
10
3
1 7
Egyetem
1
1
Egyéb Főiskola
1
5
Főiskola
Eü-i Főiskola
3
1
8
1
1
2
1
1
1
4
1
2
3
1
3
3
4
8
2
2
7
6
3
4
1
Felvett (osztályonként)
9
21
16
24
12
15
34
23
17
32
24
18
20
19
18
Osztálylétszám:
27
24
27
29
32
33
34
35
32
34
32
31
24
37
34
L/F
30% 88% 59% 83% 38% 50% 100% 65,71% 53,13% 94% 75% 58% 83,33% 51,35% 52,94%
Végzett tanulók száma:
78
94
101
97
95
Felvett:
46
51
74
74
57
58,97%
54,26%
73,27%
76,29%
60,00%
L/F Szakképzés Munkát vállalt
16
10
9
1
10 5
Munkanélküli
7
4
8
7 NA
4
14
14
1
2
Szakközépiskolai
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
D
D
D
E
D
E
1
1
1
1
statisztikai kimutatás
E
E
E
F 1
Jogtud. Államig. Rendőr-, Katonatiszti
1
Pedatógusképzés Egyetem Főiskola
1
2
1
1
Tanító, óvónő Műszaki Egyetem
1
Főiskola
1
Gazdasági Egyetem
1
Főiskola
2
2
Agrár Egyetem
2
Főiskola Orvostudományi Egyetem Eü-i Főiskola
1
Keresk. Főiskola Egyetem Egyéb
2
Egyetem Főiskola
2
2
1
Felsőfokú szakképzés: Felvett (oszályonként) Osztálylétszám:
33
7
7
6
4
9
2
2
4
12
7
7
7
13
20
28
19
24
18
25
33
33
10,00% 7,14% 21,05% 50,00% 38,89% 28,00% 21,21% 39,39%
L/F Végzett tanulók száma:
33
48
43
41
66
Felvett:
3
4
16
14
20
L/F
9%
8%
37,21%
34,15%
30,30%
Szakképzés:
27
Munkát vállalt:
18
26
3
Munkanélküli:
13
11
5
2
1
4
14
1
8
25
17
1
3
o Versenyeredmények
Az OKTV-n az alábbi kiemelkedő eredményeket értük el: Továbbküldhető dolgozatok 2007/2008. tanév: fizika – 2, angol nyelv – 1, német nyelv – 1, informatika – 2, OSZTV elméleti gazdaságtan – 2, 2008/2009. tanév: matematika – 1, német nyelv – 1, angol nyelv – 1, informatika – 1, 2009/2010. tanév: matematika – 3, angol – 2, földrajz – 2, OSZTV ügyintéző titkár – 1, logisztikai ügyintéző – 3, 2010/2011. tanév: matematika – 2, fizika – 1,
9
Az egyéb országos versenyeken a következőképpen szerepeltünk:
2007/2008.
Amatőr Gála – Közösségi Ház szervezésében Apáczai Kiadó matematika versenye nyelvi előkészítősöknek Arany Dániel Matematika Verseny Budapesti Szent László Gimnázium földrajzi versenye Bugáth Pál országos természetismereti verseny Diákvegyész Napok – Sárospatak Eötvös József Szakképző Isk. szavalóverseny Európai Unióról szóló verseny Gordius Matematikaverseny Idegen nyelvi dalverseny Langwest ’99 tehetségkutató angol nyelvi verseny Lóczy Lajos országos földrajzverseny Magyar Hidrológiai Társaság pályázata MASZK prózamondó verseny Matyó Múzeum rajzpályázata Mecénás pályázat Mezőcsáti szavalóverseny Miskolci Egyetem által meghirdetett verseny - angol fordítói Német szépkiejtési verseny – Egri Főiskola Neumann vetélkedő OKSZTV – Nemes Tihamér Számítástechnikai Verseny (megyei döntő) Országos képző- és iparművészeti pályázat OTP vetélkedő Rajz és képzőművészeti pályázat Szép Magyar Beszéd Verseny Tanirodai Kiállítás TIT angol verseny Utazás és turizmus Város- és Faluvédők Szövetsége által hirdetett országos pályázat
2008/2009.
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
10.
32. hely
térségi forduló 25. hely országos 2. fordulóba jutottak
2. fordulóba jutott 1 tanuló
2. hely
2. forduló 3. hely 42. hely
32. hely
különdíj 1. hely 7. hely 10. hely
15.,17.,23.,25.,26.
elődöntő 1. 4. hely
első 10 között
33., 59. hely 1. hely 1., 2., 3. hely
1,2,3. hely 1., 2., 3. hely 2. hely 3. hely
1., 2. helyezés
1. hely 2. hely
5. hely
9. hely 2. fordulóba jutottak
2. fordulóba jutott 1 tanuló
2. fordulóba jutott 1 tanuló
különdíj 7. hely 1., 2., 3. hely megyei 3.hely
3. hely
különdíj, 1.4. 7. 12.
2., 4., 8. hely
8. hely
3., 6., 10., 11. hely
különdíj
1., 2. hely 2.3.. hely
10
A megyei versenyeken elért eredmények tükrében reálisabb kép rajzolódik ki az iskolában folyó munka színvonaláról, mivel az itteni követelmények jobban igazodnak a középiskoláktól joggal elvárható tehetséggondozás szintjéhez. A megyei tanulmányi versenyeken elért eredményeink: "Dürer" Matematika verseny
2007/2008.
2008/2009.
megyei döntőbe jutottak
megyei 11. hely
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
döntőben 2 csapat
csapat 6. hely
döntő
3., 6. hely
15. hely
7., 10. hely
Dr. Nagy László fizika emlékverseny Édes anyanyelvünk verseny Idegen nyelvi szavalóverseny Implom József helyesírási verseny
1., 3. hely 14., 16. hely
7., 10. hely
6., 12. hely
Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület pályázata
4., 13. hely
9., 20. hely
2. hely, különdíj
Kiss József angol nyelvű szavalóverseny
6. hely
Kiss József német nyelvű szavalóverseny
1., 3., 5. hely
Megyei Hidrológiai Társaság pályázata
1. hely, különdíj
Megyei fordítói verseny - Kazincbarcika Hancsók Kálmán Megyei Matematika Verseny
4. hely csapatban
3., 4. hely
4. hely egyéni, csapat
csapat 3., egyéni 4.
Megyei nyelvi verseny
egyéni 2.,5., csapat 3. 3., 8., 9., 11. hely
Megyei országismereti verseny döntőbe jutott 1 tanuló
Megyei Rajzverseny
Szikszó 4. hely
Megyei Szavalóverseny Megyei Számítástechnika Verseny
Putnok 2. hely, különdíj
11. hely
Megyei Vöröskeresztes Verseny elsősegélynyújtás Tompa Mihály megyei szavalóverseny
1. hely
Váci Mihály megyei szavalóverseny - Encs
3. hely, különdíj
Szónokverseny
1., 2., 3., 4. hely
entER könyvtárhasználati verseny
1., 2. hely
Mit jelent nekem Mezőkövesd?
1., 2., 3. hely
Szavalóverseny a költészet napja tiszteletére
1., 2. hely, különdíj
11
1., 2. hely
Sporteredmények:
2007/2008
2008/2009
2009/2010
országos
megyei
országos
megyei
országos
területi 2. hely
4. hely
területi 2.hely
1. hely
V. korcs.
megyei
2010/2011 országos
megyei
2011/2012 országos
megyei
sportág kézilabda - fiú
3. hely
7. hely
7. korcs. hely VI.
kézilabda - lány
4. hely
3. hely
3. hely
nagypályás labdarúgás
2. hely 3. hely
4. hely
2. hely
4. hely megyei elődöntő
3. hely
röplabda
3. hely
3. hely
15. hely
3. hely
15. hely
2. hely
13. hely
2.hely
2. hely
16. hely
3. hely
3. hely
3. hely
4. hely
3. hely
1. hely
úszás
17. hely
2. hely 3. hely
5. hely 6. hely
atlétika
13. hely
- futás
4.,7. hely
- távolugrás
1. hely
- súlylökés
1. 5. hely
2., 5. hely
- magasugrás mezei futóverseny 3000 m síkfutás duatlon Futsal - fiú
csapat lány: 8.
5. hely
csapat fiú: 5.
3. hely 1. hely
egyéni: 6. 5. hely
Diákolimpia – fekvenyomás
1. hely
Íjászat
6. hely
12
1. hely
o Nyelvvizsgák 140,00%
Angol Középfokú Angol Felsőfokú
115,79%
120,00% 100,00%
80,00%
80,00%
66,67%
64,71% 60,00% 44,44% 40,00%
31,11%
35,00%
24,39% 20,00%
11,11% 10,20%
10,53%
7,14% 1,79% 0,00% 12.
13. A
2008.
12.
13. A
2009.
12.
13. A
2010.
12.
13. A
2011.
12.
2012.
120,00% Német Középfokú
105,88%
Német Felsőfokú 100,00%
80,00%
75,00% 66,67% 60,00%
60,00%
50,00% 40,00% 26,92%
35,29% 29,17%
20,83%
20,00%
20,00%
8,00% 0,00% 12.
13. A
12.
13. A
12.
13
13. A
12.
13. A
12.
Tárgyi feltételek
-
Az iskola épülete 1914-15-ben készült el. Jelentős korszerűsítés a 70-es évek elején zajlott. Az intézmény bővítését jelentette egy új tornaterem kialakítása 1993-ban. Az osztálytermek mellett sikerült kialakítani szaktantermeket: természettudományi, művészeti, történelmi, nyelvi, földrajzi. Valamint a modern kor követelményeihez igazodóan 5 számítógépterem is rendelkezésre áll. A szakmai képzést a taniroda és a logisztikai labor segíti. A pályázatok lehetőségei révén a szaktantermekben az IKT eszközök használatához minden felszerelés rendelkezésre áll (interaktív tábla, projektor, számítógép). Emellett a tanulói laptopok a tantermi munkát is segítik. Az iskolában önálló könyvtár működik, amely egyúttal a magyar szakterem is. Az iskola udvarán műfüves és bitumenes pálya áll a tanulók rendelkezésére. Összességében a mai kor igényeinek megfelelő az iskola felszereltsége, de az épület állaga folyamatos felújítást kíván (ablakok, tornaterem). Az informatika oktatását, illetve valamennyi tantárgy oktatását segíti az iskolai hálózat kiépítése.
Beiskolázási mutatók
-
450
433
433
425
408
Gimnázium
420
406
Szakközépiskola
400
Szakképző évf.
350
294
300
244 226
250 184
200 150
277
128 96
100
43
70
57
51
29
50 0 2006/07. tanév
2007/08. tanév
2008/09. tanév
2009/10. tanév
14
2010/11. tanév
2011/2012. tanév
-
Az iskola tantestülete A tantestület a leglényegesebb kérdésekben egységes - ez biztosítja a mindennapi eredményes munkához elengedhetetlenül szükséges pozitív motivációt, jó hangulatot és közérzetet; ugyanakkor részkérdésekben széles skálán mozgó megítélések ütköznek egymással. Ez táplálja a fejlődés, a mindig többre és jobbra törekvés igényét, és ennek során rajzolódnak ki a kívánatos és realizálható perspektívák is. A nevelőtestület iskolai képzettsége és szakmai felkészültsége a mai elvárásoknak és a törvényi előírásoknak mindenben megfelel, így a tanórák szakos ellátottsága teljes körű. A tantestület nyitottságát jól mutatja, hogy a kollégák a különböző továbbképzéseken bővítik tudásukat folyamatosan, illetve bekapcsolódnak a pályázati lehetőségekbe. Egyetemi végzettséget szerzett 1.
4 fő folyamatban van
3 fő
2.
Szakvizsgát tett
5 fő
3.
Érettségi vizsgaelnöki felkészítésben (30 óra)
6 fő
4.
Informatikai, internethasználati képzés (30 óra)
5 fő
5.
Nyelvi, nyelvvizsgáztatáshoz kapcsolódó képzés (30 óra)
3 fő
6.
Egészségmegőrzés, sport (30 óra)
2 fő
7. 8.
TÁMOP 3.1.4. - módszertani megújulás
11 fő vezetői
TÁMOP 3.3.2. - integrált pedagógiai rendszer
(2011-es adat)
15
3 fő 48 fő
Pályázatok: 2008. év Nemzeti Szakképzési Intézet decentralizált szakképzési pályázat 2009. év B-A-Z Megyei Önkormányzat mecénás pályázat kultúra – iskolatörténet, helytörténet pályázat sport – vízi tábor 2010. év Oktatásért Közalapítvány természettudományi műhely matematika műhely TÁMOP-3.1.5-pedagógus továbbképzések támogatása Önkormányzaton keresztül: TÁMOP-3.1.5. Kompetencia alapú oktatás – új pedagógiai módszerek bevez. TIOP-1.1.1-09/1 – Tanulói lap-top program TÁMOP-3.2.4-08/1 Iskolai könyvtárak fejlesztése (folyamatban) TÁMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi pályázat a tanulóbarát környezetért 2011. év Szent László ÖRÖKsége NTP-KTTV-11 NTP-KTTV-11/0041
Oktatásért Közalapítvány Önkormányzaton keresztül: TIOP-1.1.1-07/1 Informatikai eszközök beszerzése (folyamatban) 2012. év A pályázat azonosítója: a pályázat címe:
TÁMOP-3.4.3-11/2-2012-0539 „Mi(t) tehetnénk érted…”
A pályázat azonosítója: TÁMOP-3.2.1-A-11/2-2013-0001 EMIR a pályázat címe: „Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása A mi általunk adott cím: „Számíthatsz ránk”
16
1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok
Alapelvek
1.
Eljárások/eszközök
Feladatok
Iskolánk nevelő-oktató munkájában a
Alakítsuk ki az alapvető
Kompetencia alapú oktatás
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a
demokratizmus, a humanizmus, az egyén
kulcskompetenciákat a
kiterjesztése.
tevékenység-központú tanítási gyakorlat meghonosítására,
tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a
tanulókban:
amely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét
személyiség fejlődése, az alapvető közösségek
-
anyanyelvi
élmények és tapasztalatok gyűjtésére: tantárgytömbösítés,
(család, nemzet, európai nemzetek közössége,
-
idegen nyelvi
projekt, témahét, moduláris oktatás, múzeumpedagógia stb.
az emberiség) együttműködésének
-
matematikai
Figyelembe vesszük, hogy a 10. évfolyam végén a tanulóknak
kibontakoztatására, a népek, nemzetek,
-
természettudományos
lehetőségük van az emelt szintű érettségire való felkészítés
nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek
-
digitális
megválasztására, s ez új tanulói csoportok kialakítását teszi
egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia
-
a hatékony önálló tanulás
szükségessé.
értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatot.
-
szociális és állampolgári
-
kezdeményezőképesség
szakmai orientációs tárgyak esetében is biztosítania
és vállalkozói
kell az iskolának az átjárhatóságot.
-
kompetencia -
-
A 9-10. évfolyamon a közismereti tárgyak, illetve a
A szakképzésben az új modulárisrendszerű képzés
esztétikai-művészeti
szakmai szempontból is indokolja, hogy az új
tudatosság és
módszerek alkalmazását a szakképző évfolyamon is
kifejezőkészség
alkalmazzuk. -
Kiemelt feladat a sikeres érettségi és továbbtanulás előkészítése.
2.
A tanulás ismeret- és értékközvetítés, s ennek
A sikeres munkaerő-piaci
A tanulási stratégiák, módszerek és
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási
során iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló
alkalmazkodáshoz szükséges, az
technikák alkalmazásában a
rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak
ismeretszerzésre és önművelésre, ennek
egész életen át tartó tanulás, a
sokszínűségre törekvés
megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és
feltétele a tanulási képességek és szilárd
tanulás tanítását, az önálló
tevékenységrendszerének
szummatív méréseket. Ezekhez szükséges eszközöket részben
alapkészségek kialakítása. A kompetencia
ismeretszerzés megalapozását
biztosítása. A mérés nem csak az
iskolai szinten készítjük el, részben az országos standardizált
17
alapú oktatás bevezetése, elterjesztése.
szolgáló képességek fejlesztése
elsajátított ismeretanyag
mérőeszközöket alkalmazzuk. A tanulásmódszertant az
kiemelt.
mennyiségének, hanem a
osztályfőnöki órák struktúrájába építjük be.
kompetenciák szintjének meghatározását is szolgálja.
3.
Az egyéni adottságokat figyelembe véve
A kreativitás fejlesztése a belső
Differenciált nehézségű feladatok,
Gazdagító, dúsító egyéni fejlesztő programokkal segítjük az
alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-
tanulási motiváció erősítése! A
egyéni haladási ütemek, önfejlesztő
egyéni haladási ütem követését. A gyengébb előképzettség
központú beállítódást, az önálló tanulás
tanulók képességeinek és
stratégiák kialakítása.
ellensúlyozására a 9. évfolyamon a szintrehozás/felzárkóztatás
képességét. Ez lehetővé teszi, hogy a kiváló
kulcskompetenciáinak – lehetőség
szervezése. 9-10. évfolyamon a differenciált
adottságú, képességű tanulók mellett a
szerinti – egyénre szabott
osztályfoglalkoztatás szorgalmazására törekszünk.
tanulási nehézségekkel küzdő, SNI-s diákok
fejlesztése.
Csoportbontás alkalmazása. A versenyekre való felkészítő
integrált oktatása megvalósuljon.
szakkörök mellett az egyéni képességek kibontakoztatását segítik a művészeti szakkörök (rajz, énekkar). Az emelt szintű érettségire való felkészítést a megfelelő csoportlétszám esetén (10 fő) biztosítjuk valamennyi tantárgy esetén ezzel segítve a továbbtanulás eredményességét. Igény esetén önköltséges foglalkozások szervezésére is vállalkozhatunk.
A szociális, életviteli és környezeti
Tudatosan tervezze és valósítsa
A szociális, életviteli és környezeti
Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi, valamint az
kompetenciák fejlesztése valamennyi tantárgy
meg minden pedagógus tanórai és
kompetencia programját beépíteni a
osztályfőnöki és modulok tematikáját. Az életkori
és műveltségterület kitüntetett kötelessége.
tanórán kívüli foglalkozásokon a
különböző tantárgyak tananyagába,
sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív
szociális, életviteli és környezeti
a tanmenetekbe, a tanórák
módszerekkel dolgozunk. Fokozottabb szerepet kap a külső
kompetenciák fejlesztését.
anyagába.
kapcsolatok bevonása az oktatási-nevelési folyamatba. A
4.
mindennapi életben fontos területek megismerése (munkaügyi viszonyok, bankszféra).
5.
Pozitív életfilozófiát közvetítünk. Kialakítjuk
A kommunikációs- és
Tudatosítjuk a gyermekekben a
A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és
a tanulókban az egészségcentrikusság,
viselkedéskultúra elsajátíttatásával
szűkebb és a tágabb környezetből
kulturált társas kapcsolatok elsajátítását a drámapedagógia,
alkotáscentrikusság, minőségcentrikusság,
alakítsuk ki tanítványainkban a
megismerhető erkölcsi értékeket,
szituációs játékok megélésével segítjük. Az esztétikus
kultúracentrikusság alapelemeit.
tárgyi és személyes világukban
erősítjük a pozitív szokásokat és a
környezet kialakítását, megőrzését az osztályok közötti
való eligazodás képességét!
humánus magatartásmintákat.
tisztasági verseny megszervezésével is segítjük. Az intézmény
18
6.
7.
Tudják helyesen megítélni az
közvetlen környezetének gondozása mellett bekapcsolódunk a
emberi kapcsolatok jelentőségét és
tágabb környezetünkben szervezett környezetvédelmi
minőségét!
programokba is.
Reális önismeret és életszemlélet-formálással
A tanuló legyen képes önfejlesztő
A pedagógusok sajátítsák el és
A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítását
segítjük a továbbtanulási/pályaválasztási
stratégiák, pozitív énkép
adekvát módon alkalmazzák a
támogatjuk a továbbképzési tervünkben is. A már ilyen irányú
döntések kialakítását, a tudatos életpálya-
kialakítására!
tanulómegismerési eljárásokat!
megszerzett képzettségeket felhasználjuk. Önismereti,
építést, az egyéni karrierprogramok
szocializációs tesztek, eljárások alkalmazása elsősorban az
megvalósítását.
osztályfőnöki órákon valósul meg.
Támogatást adunk a szociokulturális
A kompetencia alapú oktatás
A rászoruló gyerekeket hatékony
Differenciált foglalkozások, egyéni haladási ütemhez igazított
hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű
segítse a hátrányos és halmozottan
felzárkóztató munkával segítsük!
terheléssel segítjük a hátrányok leküzdését. Kooperatív
integrációs és integrált nevelési gyakorlat
hátrányos helyzetű tanulók
tanulásszervezés mellett a tanórán kívüli felzárkóztató
kialakítására törekszünk. A szegregációmentes
esélyegyenlőségének biztosítását,
foglalkozás keretében szervezzük a hátrányok leküzdését.
együttnevelési környezet kialakítása, az
megvalósítását! Az eltérő
Együttműködés a nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusaival.
esélyegyenlőség javítása.
képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazására!
8.
9.
Az általános társadalmi modernizációt
Minden pedagógus alkalmazza –
Tanórai keretben és azon kívül
Egyéni tanulási utak kialakítására különösen jól biztosítható
követve lépést tartunk az informatikai
lehetőség szerint – a modern
megtanítjuk gyermekeinknek, hogy
az informatikai eszközök alkalmazásával. Az informatika
forradalommal. A kompetencia alapú oktatás
infokommunikációs technikákat,
a már elsajátított informatikai
csoportbontásban való oktatása. Az ECDL vizsgára való
fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT-
informatikai eszközöket saját
ismereteiket hogyan használhatják
felkészítés – a szülői igények figyelembe vételével – mind a
programokat.
tantárgya oktatása során.
fel a tanórai és az azon kívüli
teljes, mind a START modul megszervezését tekintve reális
munkában.
mindkét iskolatípusban.
Minden iskolai tevékenységünket a
Következetes nevelői magatartás
Növeljük tanulóink önbizalmát,
Olyan programok szervezése, amelyben a tanulók
gyermekek okos szeretete hatja át.
alkalmazására, személyes példával
önértékelését, fokozzuk a
tevékenysége ezen területeket támogatja.(pl. diáknap,
adjunk mintát az empátiás
felelősségvállalást, önállóságot!
nemzetek kultúrája, osztályrendezvények, szereplési
személyközi kapcsolatokra.
lehetőségek)
19
10.
A közösségek biztosítanak szerepet az
Az oktató-nevelő munka során elő
Az elemi és politikai szocializáció
A diákönkormányzat működtetése a demokratikus életre való
önállóság, öntevékenység, önkormányzó
kell segíteni a tanulók
folyamatainak tudatos irányítása,
felkészítést, a diákok érdekeinek objektív védelmét és
képesség kibontakozásához. A jogok és
önismeretének, együttműködési
elősegítése.
képviseletét segíti: a jogok és kötelességek összhangja, a
kötelességek egyensúlyának, összhangjának
készségének, akaratának,
különböző konfliktushelyzetek kezelése mind
megismeréséhez.
segítőkészségének,
megtapasztalható általa. Az osztályközösségek adják az
szolidaritásérzésének,
alapját a diákönkormányzatnak. Ezek szervezettebbé tétele
empátiájának fejlesztését.
elengedhetetlen. Az osztályrendezvények, a testvérosztályok közötti kapcsolatok fejlesztése segítheti a hatékony kommunikációs technikák kialakítását, a tolerancia gyakorlását.
11.
A nyelvtudás nem a műveltség része csupán,
Használható nyelvtudás
A tanulók idegennyelv-
Az idegennyelv-ismeret fejlesztését a tanórai változatos
hanem a mindennapi élet része is. Az idegen
megszerzése.
használatának fejlesztése.
tevékenységformák mellett a testvériskolai kapcsolatok
nyelv oktatása magas színvonalon kell, hogy
építése, ápolása is segíti. Az emelt óraszámú nyelvoktatás, a
megvalósuljon, e produktív nyelvi
nyelvi előkészítő évfolyamban rejlő lehetőség olyan eszköz,
tevékenységek fejlesztése.
amely a nyelvi kompetenciafejlesztést erősíti. Az angol és német mellett az orosz, valamint a spanyol nyelv oktatását második idegen nyelvként törekszünk ismét meghonosítani.
12.
A szövegértés, a szövegalkotás mind írásban
Növekedjen a tanuló kreatív
Ismerje az alapvető szóbeli és
mind szóban alapvetően fontos modern
íráskészsége, szóbeli
írásbeli szövegfajtákat. Ezeket tudja
világunkban, minden más ismeretszerzés és –
kifejezőkészsége, képes legyen az
alkalmazni a különböző tanórai és
átadás megalapozója.
információ és a közlésekben
tanórán kívüli tevékenységekben.
megjelenő érzelmi tartalmak értelmezésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
13.
Saját élményű tanuláson keresztül
A közösségi szolgálat
A közösségi szolgálat elvégzését elsősorban a 9-10.
ismerje meg a segítő magatartás
megszervezése
évfolyamon szervezzük meg. Indokolt esetben ez
fontosságát. Fejlessze azokat a
megvalósulhat a 11. évfolyamon is, a szülő kérésére.
képességeit (együttérzés,
A közösségi szolgálat teljesítésére az alábbi területeken
együttműködés,
kerülhet sor:
20
problémamegoldás stb.), amelyek
a)
egészségügyi
a felelős állampolgári
b) szociális és jótékonysági
magatartáshoz szükségesek
c)
oktatási
d) kulturális és közösségi e)
környezet- és természetvédelmi
f)
katasztrófavédelmi
g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység. Az éves munkaterv határozza meg a konkrét tevékenységeket, amelynek szervezési eljárását az SZMSZ tartalmazza.
14. A határon túli magyarokkal való együttműködés fejlesztése
A nemzeti identitás erősítése
Annak tudatosítása, hogy a határon
A nemzetek kultúrája rendezvény, ahol egy nemzet a határon
innen és túl élő magyar közösség
túli közösség.
összetartozik.
Pályázati lehetőségek kihasználása.
21
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok
Alapelvek
Feladatok
Ejárások/eszközök
Nevelő-oktató munkánk során
Az iskolai tevékenységrendszer
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük
komplex személyiségfejlesztésre
minden eleme segítse a tanulók
kialakításában, az erkölcsi és jellembéli
személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a
törekszünk. Ezért megismerjük
testi, értelmi, érzelmi, akarati és
tulajdonságok felismerésében és tudatos
kollégákkal és a szülőkkel. Tesztek, tréningek, dramatikus
tanítványaink szükségleteit,
jellembeli tulajdonságainak
formálásában!
játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak
motivációs bázisát.
harmonikus fejlődését!
teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük
Az iskola pedagógiai gyakorlata
megismerésében és fejlesztésében.
1.
adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! Az életkori pszichikus
Az egyes életkori fejlődési
Az érzékelés, észlelés, figyelem,
Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, de a
sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
szakaszok:
emlékezet, képzelet és gondolkodás
serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens)
latencia kor (6-8 év)
pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a
gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a
prepubertás kor (9-11 év)
nevelési-oktatási folyamatokban! Ezzel
kreatív személyiségjegyek kialakulását.
pubertás kor (12-16 év)
megalapozzuk a tanuláshoz szükséges
A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés
jellemzőit vegyük figyelembe
alapkészségeket.
induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan
2.
(terhelhetőség, motiváció,
értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket
viselkedési sajátosságok, társas
részesítjük előnyben.
kapcsolatok stb.)!
3.
A pedagógus személyisége alapvető
Lehetőleg alakítsunk ki minden
A pedagógus vértezze fel magát a
A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az
motivációs tényező, közvetett
tanulóban sikerorientált
professzionális szakmai-módszertani tudás
azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk,
módon meghatározója a tanulói
beállítódást, ennek érdekében
elemeivel, a tanuló személyiségének
amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel,
22
teljesítménynek, a tantárgy iránti
alkalmazzon minden pedagógus
megismeréséhez szükséges tudással, a
hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
érdeklődésnek, a személyes
hatékony tanítási stratégiákat,
tanári-tanulói interakciós és
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a
kapcsolatok minőségének
nevelési stílusa legyen integratív
kommunikációs készségekkel, a
pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget
(magatartási modell, irányító
felismerhető együttműködéssel!
konfliktusok kezeléséhez és megoldásához
tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot
szükséges képességekkel.
folytatnak.
személy). 4.
Megalapozzuk a szociális (társas)
A tanulók ismerjék meg és
Olyan iskolai értékrend kialakítása,
Az iskolai társas szituációk az iskolai/osztály közösség
kompetencia, a pozitív szociális szokások,
sajátítsák el a szociális viselkedés
működtetése, amelyben a tanulók
mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a
kialakulását. Tudatosan fejlesztjük
alapvető szabályait, alakítsuk ki
biztonságban érzik magukat, mivel a
tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös
tanítványaink társas hatékonyságát (szociális
bennük az egyéni szociális
magatartási szabályok átláthatóak,
megértésének, együttérzésének, segítőkészségének
penetrancia). A pedagógusok – a segítő
értékrendet, a döntési szabadság és
mindenkitől egyértelműen és
élményszerű megtapasztalásához, a pozitív és negatív
életmódra nevelés – sikere érdekében
felelősség összhangját. Formáljuk
következetesen elvártak. Tudják higgadtan
érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia –
rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a
tanítványainkat belső kontrollos,
kezelni a konfliktusos szituációkat is.
antipátia kapcsolatok).
segítő együttműködés változatos formáival.
asszertív személyiségekké!
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális
Legyenek tisztában a mindenkori
szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések,
szociális státuszukkal.
értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Tablók, megemlékezések a jeles történelmi eseményekről, kultúránk meghatározó egyéniségeiről. SNI-s tanulók beilleszkedését segítő magatartás minták.
5.
Az iskola szakmai profiljának megfelelő
Az értelmi és érzelmi intelligencia
Az önfeljesztő képesség alapozásával, a
Minden korosztály jusson hozzá az életkornak
speciális – szakmai kompetenciák
fejlesztése mellett a pozitív
saját adottságok, képességek és tehetségük
megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai
fejlesztését, az alkotó képesség
tartalmú jellem és akarati
felmérésével segítsük tanulóinkat
befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon
kibontakoztatását vállaljuk.
tulajdonságok személyiségbe
megtalálni erősségeiket! Indirekt módon
inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola
ágyazása. Az önkifejezés gazdag
segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik
esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket,
és igényes tárházának bemutatása,
kialakítását!
igényességüket.
23
befogadó- és alkotó képesség,
A testi-lelki jó komfortérzés érdekében a
improvizációs képesség, verbális
sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok,
és nem verbális, valamint vizuális
kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és
kifejezőképesség.
önismereti foglalkozások szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés! Vállalkozói kompetenciafejlesztés a gimnáziumi tanulók részére.
6.
Az iskolákban folyó pedagógiai tevékenység
A pedagógus bánásmódja és
Formáljuk sokoldalú társas kapcsolatokra
Az ember és társadalomismeret, etika tantárgyak
alapja a tanuló, nevelő, szülő
nevelési stílusa legyen szociál-
képes, környezettudatos, egészséges
keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal,
együttműködése
integratív!
életmódot közvetítő, kialakító
valamint az egészségnevelési modul tartalmával.
személyiségeket valamennyi tantárgy
Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs
tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki
eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre
órák témakörének körültekintő
áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás
megválasztásával.
szolgálatába állítjuk. Szülőkkel való kapcsolattartás: szülői értekezlet, fogadóóra, iskolai osztályrendezvények.
7.
Tanulóink személyiségébe építjük a szociális
A következetes követelés és
Az önellátó képesség, viselkedés
Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés,
(társas) kapcsolatok, a konstruktív
igényesség, másrészt a tanulók
tevékenységformáinak megismerése,
testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem
életvezetés, és az emberi-természeti-
jogainak, emberi méltóságának
gyakoroltatása, tudatosítása változatos
berendezéseinek rendben tartási igénye, az
társadalmi környezet alakításának
tiszteletben tartása, a velük
formákban az életkori sajátosságoknak
önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás
képességét.
szemben megnyilvánuló
megfelelően.
szokásai, mintái, készségei. A közösségi munka valódi
pedagógiai tapintat, bizalom,
belső késztetéssé váljon.
megértés, türelem és igazságosság.
A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív-játékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása. Ünnepek méltó megünneplése
24
1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés, a testi és lelki egészség igényének a kialakítását, azoknak az eszközöknek a megismertetését jelenti, amelyek lehetővé teszik a harmonikus személyiség kialakulását. Formái:
Eszközei: elsősorban testnevelés, osztályfőnöki,
Tanítási óra keretében
biológi órán és minden olyan tantárgy esetében, amely kapcsolható a témához
gyakorlati
rendszeres szűrővizsgálat Tanítási órán kívül
előadás
projekt
előadások kiscsoportos foglalkozások
Ütemezése:
-
Valamennyi tanuló részt vesz a rendszeres szűrővizsgálaton, a tanév során. Ennek keretében általános egészségi állapot valamint fogorvosi vizsgálat történik – folyamatos.
-
Osztályfőnöki óra keretében azon témák feldolgozása, amelyek a testi és lelki egészség megőrzését segítik – a tanév során folyamatos.
-
Az egyes tantárgyi órák tematikájának megfelelő foglalkozások.
-
Testnevelés órán fittség mérés, ehhez igazított fejlesztési terv.
-
A tanév során olyan előadások szervezése, amelyek a megelőzést szolgálják – a tanév munkatervében.
25
1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: a veszélyhelyzetek felismerése, az életkornak megfelelő ismeretek közvetítése az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai: Formái
Módszerei, eszközei
- osztályfőnöki órán a tanév kezdetén tűz- és balesetvédelmi Tanórán
oktatáshoz hasonlóan
előadás, projekt, IKT-eszközhasználat,
dokumentálva;
gyakorlati bemutató
- testnevelés, biológia órán elsődlegesen -
lehetőséget biztosítunk az iskolában elsősegélynyújtó
Tanórán kívül
szakkör, foglalkozás szervezésére -
tanórán kívüli foglalkozás vagy
előadás, projekt, IKT-eszközhasználat, gyakorlati bemutató
kirándulás keretében Önálló ismeretszerzés
házi feladat
IKT-eszközök használata
gyűjtő munka
1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, segítőkészség, a tisztelet, a megértés stb. olyan készségek, amelyek a tanulók számára felnőtt életükben is elengedhetetlenek. Cél: A nemzeti öntudat, a közösséghez való tartozás érzése mellett az emberi civilizáció kiemelkedő alkotásait, más kultúrák jellemzőit megismerve, egymás értékeit tiszteletben tartva készüljenek a felnőtt életre. A cselekvő állampolgári magatartás alapvető kategóriáinak megélésére, gyakorlására is lehetősége kapnak az iskola keretei között. A közügyekben való részvétel során megtapasztalhatják, hogy maguk is részesei sorsuk alakításának. A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
26
Kiemelt szerepet kap az iskolai életben az osztályközösség és a diákönkormányzat.
Tanítási órák
Egyéb foglalkozások
Formái
Módszerei
pl. etika, erkölcstan, történelem, társadalmi és
problémamegoldó feladatok,
állampolgári ismeretek
külső előadók, projektmunka,
osztályfőnöki
kiscsoportos tevékenység
szakkörök, énekkar, a különböző évfolyamok tanulóinak együttműködését segítik
csoportmunka, versenyek
- sportrendezvényen a diákönkormányzat programjai – évfolyamonkénti bontásban (9. évf. Gólyatábor, Gólyaatlétika,
verseny,
10. évf. Nemzetek kultúrája
bemutatkozó lehetőség
11. évf. Diákönkormányzati nap
DÖK
12. évf. Szalagavató
ünnepi megemlékezések
- kapcsolattartás az iskolán kívüli intézményekkel (Városi DÖK, Add a kezed lakóotthon, idősek
a DÖK fórumai
napközi otthona iskolai rádió, honlap működtetése Az osztályok közösséggé formálódását jól segítik a: Szabadidős tevékenységek
-
közösségfejlesztő feladatai
tanulmányi kirándulások, tematikus kirándulások
-
testvériskolai kapcsolatok
-
önkéntes közösségi munka
A közösségi szolgálat iskolában végezhető tevékenységei: -
könyvtár, jótékonysági bál
27
látogatás, közös projektek egyéni v. kiscsoportos látogatás, segítő tevékenység
1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai
1.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógusok intézményi feladati a következők lehetnek:
-
-
A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése A hivatali titkok megőrzése A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása A különbözeti, az osztályozó- és a javítóvizsgák lebonyolítása A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése A tanulmányi versenyek lebonyolítása A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladtok ellátása Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel
28
1.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Feladatai a következők lehetnek: -
az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit
-
segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával
-
segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját
-
kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével
-
folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét
-
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti
-
szülői értekezletet és fogadóórát tart
-
ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: o digitális napló vezetése, ellenőrzése o félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása o bizonyítványok, törzslapok megírása o továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése o hiányzások igazolása
-
nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát
-
ellátja az osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az évfolyam gyermekvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel
-
rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében
-
élményszerű szabadidős programokat szervez
-
javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére
-
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását
-
órát látogat az osztályában
29
1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.6.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló A) Kiemelten tehetséges gyermek – A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása Feladat: o Tehetségazonosítás Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat, hogy 3 szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban. Az azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai munkájára, eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok kezdetén. A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési azonosító segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik. Ennek segítségével a nyomonkövetés és az eredményesség vizsgálata is lehetővé válik. o Tehetségkibontakoztatás A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése, a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés Eszközei: A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk: A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani. Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik megcélozni. Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények. Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás). Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget, kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé teszi, tanárok számára is. (Gordon, Baraka) Motiválás: Személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás, amelyben az iskolai díjak odaítélése is szerepet játszik.
30
B) Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program Cél:
A tanuló állapotának megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön
Feladat:
A sajátos nevelési igényű tanulók elfogadása, a beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Kapcsolattartás a fejlesztő pedagógusokkal. Nevelési értekezleten a tantestület minél szélesebb körével megismertetni ezt a helyzetet.
Eszközei:
a tanórán, a tanórán kívül: kiscsoportos és egyéni foglalkozások differenciálás kooperatív tanulás, projektmódszer IKT eszközök alkalmazása Fejlesztőfoglalkozások
C) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése Cél:
A tanulási nehézség, a szocializációs problémák kezelése
Feladat:
Az eredményes szocializáció akadályainak, a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése
Eszközei: a 9-10. évfolyamon a tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése elsősorban az osztályfőnöki órák keretében a 9. évfolyamon szervezett bemeneti mérések eredményeként felzárkóztató csoportok alakítása magyar és matematika, valamint idegen nyelv esetében szükség szerint a kompetenciamérés eredményeinek értékelése differenciált tanulásszervezés a tanítási órákon kiscsoportos és egyéni foglalkozások kooperatív és projektmódszer alkalmazása IKT eszközök használata fejlesztő foglalkozások szervezése
31
1.6.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat negatív motivációját:
a
munkanélküliség,
az egyre
erősebb vagyoni differenciálódás,
a
perspektiválatlanság, a romló anyagi körülmények hatását. Feladat: folyamatos, naprakész információk alapján a tanulók segítése Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusok nyilvántartást készítsenek. Eszköz: -
pályázati lehetőségek felkutatása
-
az iskolai alapítványokon keresztül támogatás nyújtása
-
kapcsolattartás azon szervezetekkel, önkormányzatokkal, amelyek rendszeres vagy alkalmi támogatást nyújthatnak
-
a tanítási órákon differenciált foglalkozás
-
egyéni elbeszélgetés
1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje 1.7.1. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolhatják.
-
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében
-
tisztviselők megválasztásában
-
jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban
A diákokat érintő ügyekben a diákönkormányzat akarata ellenére nem lehet döntéseket hozni. Ennek alapján a diákönkormányzatot az alábbi jogosultságok illetik meg.
32
1. Dönt a diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével: -
saját működéséről,
-
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
-
hatáskörei gyakorlásáról,
-
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
-
a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.
2. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat a tanulókat érintő következő kérdésekben: -
az iskolai SzMSz megalkotása és módosítása;
-
a házirend elfogadása,
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása,
-
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása.
3. A véleményezési jog az alábbi területre terjed ki: -
a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala,
-
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítése, elfogadása,
-
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése és megszervezése,
-
az iskolai sportkör működési rendjének megállapítása,
-
a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározása,
-
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakítása.
4. Vélemény-nyilvánítási, javaslattevő joga van a diákönkormányzatnak a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A véleményekkel, javaslatokkal az iskola vezetésének érdemben kell foglalkoznia, és ezekre 30 napon belül érdemben választ kell adnia. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési jogot gyakorol, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
33
1.7.2. A tanuló joga, hogy „válasszon a pedagógiai program kereti között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.”A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy alkalommal élhetnek. A választás a következő tanévre szól, és az iskola személyi, tárgyi lehetőségeinek figyelembevételével történhet. A 10. évfolyam végén (május 20-ig) a tanuló írásban adja be az emelt szintű érettségire való felkészülésre jelentkezését.
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Cél: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése A kapcsolattartás lehetséges formái: Szülők
Tanulók
Partnerek (közvetlen/közvetett)
szülői értekezlet fogadóóra honlap faliújság helyi média iskolai rendezvények ellenőrző levél/elektronikus levél netnapló
személyes beszélgetés DÖK-megbeszélések honlap faliújság helyi média közösségi oldalak iskolai rendezvények ellenőrző e-mail
személyes találkozó levél elektronikus kapcsolattartás megkeresés támogatási szerződés szponzori lehetőségek
A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény minden hónap első hétfőjén szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.
34
1.9. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat célja A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendjét szabályozza. 1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya o kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t)
osztályozóvizsgára jelentkezik
a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított
a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított
o kiterjed azokra a diákokra, akik más intézmény tanulójaként átvételüket kérik az intézménybe, s ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsgát ír elő o kiterjed az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira 1.9.3. A tanulmányok alatti vizsga letehető: o iskolában o független vizsgabizottság előtt 1.9.4. Az intézmény vezetőjének feladatai A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató feladata különösen: o dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, o írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, o ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, o minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.9.5. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatai (1+2 fő) A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
35
o meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, o vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, o átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, o a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet.
1.9.6. Az SNI és a BTM-es tanulók esetén a szakértői véleményben számukra megjelölt segédeszközök használata engedélyezett (többletidő, eszközhasználat) A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján o az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, o lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, o engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 1.9.7. Szabálytalanságok kezelése Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét
36
a jegyzőkönyvre rávezetheti. 1.9.8. A tanulmányok alatti vizsga nyilvános, amelyet a tanuló/szülő kérésére korlátozni lehet. A szülői szervezet, a diákönkormányzat írásban jelenti be a vizsgán való részvételi szándékát a vizsgát megelőző napig. 1.9.9. Iratkezelés o jelentkezés a vizsgára formanyomtatvány o a vizsga menetéről jegyzőkönyv készül o az elért eredmények iskolai dokumentumokban való rögzítése (záradékok): napló, bizonyítvány, törzslap az osztályfőnökök feladata, legkésőbb a vizsgát követő 3 napon belül
37
1.9.10. Az értékelés rendje A tantárgy jellegétől függően több vizsgarészből állhat a vizsga. A tanuló teljesítményét ezek összessége adja a következő szempont alapján: Az írásbeli vizsgán legalább 15 %-ot el kell érnie a tanulónak, hogy szóbeli vizsgát tehessen. Közismereti tárgyak: Tantárgy
Írásbeli
Szóbeli
Magyar nyelv és irodalom
x
x
Idegen nyelv
x
x
Matematika
x
Történelem, társadalmi és állampolgári ism.
x
x
Erkölcstan
x
x
Etika
x
x
Biológia-egészségtan
x
x
Fizika
x
x
Kémia
x
x
Földrajz
x
x
Gyakorlati
Ének-zene
x
x
Dráma és tánc
x
x
Vizuális kultúra
x
x
Mozgóképkultúra és médiaismeret
x
x
Ének-zene
x
x
Dráma és tánc
x
x
Vizuális kultúra
x
x
Mozgóképkultúra és médiaismeret
x
x
Informatika
x
x
Technika, életvitel és gyakorlat
x
x
Művészetek
Testnevelés és sport
x
Filozófia
x
x
A minősítés A vizsgarészek összesített eredménye alapján alakul ki az osztályzat az alábbiak szerint a közismereti tárgyakra vonatkozóan: 0-29 %
elégtelen
70-84 % jó
30-49 %
elégséges
85-100 % jeles
50-69 %
közepes
Szakmai, illetve szakmai előkészítő tárgyak:
38
Tantárgy
Írásbeli
Szóbeli
Vállalkozási alapismeretek
x
x
Pénzügyi alapismeretek (elmélet)
x
x
Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat)
x
Számviteli alapismeretek (elmélet)
x
Gyakorlati
x
Ügyviteli alapismeretek (elmélet) - levelezés
x
Ügyviteli alapismeretek (elmélet)
x
x
- statisztika Ügyviteli alapismeretek (gyakorlat) - gépírás
x
Ügyviteli alapismeretek (gyakorlat) - statisztika
x
Váll. finansz. és adózási ismeretek (elmélet)
x
Váll. finansz. és adózási ismeretek (gyakorlat)
x
Könyvvez. és beszámoló készítés (elmélet)
x
Könyvvez. és beszámoló készítés (gyakorlat)
x
Élet és pályatervezés
x
x
Gazdasági környezetünk
x
x
x x
Információkezelés
x
Tanulásmódszertan
x
x
Kommunikáció
x
x
Egészségtan
x
x
Társadalomismeret és életmód
x
x
Önvédelem
x
Tanirodai gyakorlat
x
Pszichológia
x
x
Szociálpszichológia, mentálhigiénia
x
x
x
Gépírás, szövegszerkesztés
x
Ügyvitel, irodai ügyvitel
x
Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Speciális gyakorlat I. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat
x
x x
x
x
x
x x
x
x x
x
x x
Munkahelyi egészség és biztonság
x
x
Foglalkoztatás II.
x
x
39
Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv)
x
x
Gazdasági és jogi alapismeretek
x
x
Ügyviteli gyakorlat - gépírás, levelezés - viselkedéskultúra
x
Ügyviteli gyakorlat - üzleti kommunikáció
x
Általános statisztika
x
x
Statisztikai gyakorlat
x
Pénzügyi alapismeretek (elmélet)
x
x
Pénzügyi gyakorlat
x
Adózási alapismeretek
x
x
Adózási gyakorlat
x
Számviteli alapismeretek (elmélet)
x
x
Számviteli gyakorlat
x
Gazdálkodási ismeretek
x
x
Könyvelés számítógépen
x
Számvitel
x
x
Vállakozás-finanszírozás
x
x
Vállakozás-finanszírozás gyakorlat
x
Adózás
x
x
Elektronikus adóbevallás gyakorlata
x
Projektfinanszírozás
x
x
Projektfinanszírozás gyakorlata
x
Projektfolyamatok követése
x
Projekttervezés gyakorlata
x x
A szakmai tárgyakra vonatkozóan (9-12. évf.) valamint a szakképzési évfolyamon (13., 14. év) a szakmai- és vizsgakövetelményben megfogalmazott értékelési és minősítési szintekkel áll összhangban az érdemjegyek kialakítása 0-50%
elégtelen
71-80% jó
51-60%
elégséges
81-100% jeles
61-70%
közepes
40
A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak részeit a táblázat tartalmazza, az egyes tantárgyak követelményeit a helyi tanterv évfolyamokra lebontott követelményei tartalmazzák. A vizsga menete: o Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, lehet dolgozni. o A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc, o Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával megszervezhető. o Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. o Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.
41
A szóbeli vizsga menete Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Az értékelésénél a póttételre adott választ kell pontozni és azt megfelezni. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani.
42
A gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Időpont A tanulmányok alatti vizsga időpontja: o javító vizsga augusztus 15 – 31-ig tartó időszakban tehető le o különbözeti és beszámoltató vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot ki kell jelölni o az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet o iskolánkban különbözeti, beszámoltató és osztályozó vizsgát a félévi vizsgaidőszakban a félév zárását követő két héten belül, a tanév végén az év lezárását megelőző két héten belül szervezünk o az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a fent meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A független vizsgabizottság előtt letehető vizsga: o a kormányhivatal szervezi o a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30. napig kérheti a tanuló vagy kiskorú tanuló esetén a szülője o javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követően 15 napon belül kérheti a független vizsgabizottság előtt a vizsga letételét
43
1.9.11. A szóbeli felvételi vizsga követelményei a középfokú beiskolázáshoz: Szóbeli felvételi vizsgát a nyelvi előkészítő osztályba való jelentkezéskor tartunk, az alábbi területen:
Angol nyelv Témakör:
1.
Appearance
Past Simple
2.
Pets
Past Continuous
3.
At the doctor’s
Willbe going to
4.
Family
5.
Holiday
modals
6.
House
plurals
7.
London
conditional 1, 2
8.
School
preposition
9.
Sport
questions
10. Weather – Seasons – Clothes
articles pronouns
Grammar
countability
Present Simple
comparison
Present Continuous
there is / there are
Present Perfect
possession
44
Német nyelv Témakör: Témák:
-
Ich und meine Familie; Familienfeste
-
Freundschaft; mein bester Freund / meine beste Freundin
-
Tagesablauf; Einkauf (Geschäfte, Waren, Preise)
-
Schule (Schulgebäude, Klassenzimmer, Stundenplan, Schulfächer, Schulsachen)
-
Wohnort; Wohnung; Hausarbeit (mein Zimmer)
-
Ernährung: Essen, Trinken, gesunde Ernährung
-
Reise: Europa, Deutschland, Österreich, Sehenswürdigkeiten
-
Freizeit und Sport: Hobbys (mein Hobby); Sportarten
-
Wetter, Jahreszeiten, Kleidungsstücke
-
Verkehr: Verkehrsmittel, Auskunft geben, um Auskunft bitten
Nyelvtan:
-
Igék: szabályos, tőhangváltós, igekötős igék, sich-es igék, személytelen igék
-
Igeidők: Präsens, Präteritum, Perfekt
-
Igemódok: kijelentő, felszólító mód, Konjunktiv Präteritum (möchte)
-
Főnévragozás, határozott és határozatlan névelők
-
Melléknévfokozás, -ragozás, hasonlítás
-
Számnevek: tőszámnevek, sorszámnevek, életkor, születésnap kifejezése, évszámok, dátum, idő, óra kifejezése
-
Kötőszavak: egyenes szórend, dann, deshalb, weil, wenn, als, dass, ob
-
Präpositionen: für, um, bis, durch, über, mit, von, bei, aus, von, seit, an, auf, in, neben, unter, über, zwischen, vor, hinter
-
Névmások: Possessivpronomen, Personalpronomen, Reflexivpronomen, Fragepronomen, man
-
Módbeli és időbeli segédigék Tagadás: nein, nicht, kein, nichts, niemand, nie
45
1.10.
A felvétel és az átvétel – a Nkt. keretei közötti – helyi szabályai
1.10.1. Felvételi követelmények
-
A 9. évfolyamra való beiskolázáskor a humán, általános irányultságú gimnáziumi osztályokba, valamint a szakközépiskolai osztályokba a felvétel tanulmányi eredmény alapján történik.
-
A 9. évfolyamon központi kompetencia alapú írásbeli felvételi vizsgát tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyból a nyelvi előkészítő tagozatra jelentkezők számára. A nyelvi előkészítőre jelentkezőknek szóbeli meghallgatáson is részt kell venniük.
A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5., 6., 7. év végi és 8. félévi eredményét vesszük figyelembe:
matematika magyar nyelv magyar irodalom történelem angol/német nyelv 6 osztályos gimnáziumi osztályba való beiskolázás: -
A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5. év végi és 6. félévi, eredményét vesszük figyelembe: matematika magyar nyelv magyar irodalom történelem angol/német nyelv
-
Kompetencia alapú írásbeli felvételi vizsgát tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyból.
A felvételről szóló döntés beiratkozáskor válik hatályossá. A Knt. (70, 71, 72. §)-nek megfelelően a mentesítéseket figyelembe vesszük a végső pontszámok kialakításánál.
46
1.10.2. Az iskolán belüli átjárhatóság Elvileg biztosított, gyakorlatilag azonban minden ilyen irányú kérelem külön elbírálást kíván. A gimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság feltétele, hogy a tanuló az igazgató által meghatározott tárgyakból megfeleljen a szintfelmérés követelményeinek. A szakközépiskolai osztályok közötti átjárhatóság a 10. évfolyam végéig lehetséges. A gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályok közötti átjárhatóság szintén a 10. évfolyam végéig lehetséges, feltétele az igazgató által meghatározott tárgyakból tett sikeres különbözeti, illetve osztályozó vizsga. 1.10.3. A más iskolából való átjelentkezés Más iskolákból, iskolatípusokból vagy szakmacsoportból történő tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga vagy osztályozó vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba való átvételét. A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. A szabályozás alapja: az osztályok létszáma a választott/tanult idegen nyelv az alap/emelt óraszámú tantárgyak a különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén: a személyi, tárgyi feltételek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről. Az elutasításról írásban kell értesíteni a tanuló szülőjét, felhívva a figyelmet arra, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér az átvevő iskoláétól – más a tantárgyi struktúra, az óraszámok tekintetében lényeges eltérés van (heti 1 vagy annál magasabb) a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezett. A vizsga letételére szükség esetén – kérelemre – türelmi idő biztosítható. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról a szülőt írásban kell értesíteni az átvételkor. 1.10.4. A szakképző évfolyamon -
A közgazdasági szakmacsoportos oktatásban résztvevők számára a szakmai végzettség a 13. évfolyamon szerezhető meg. A tanulók az érettségi vizsgát követően felvételi nélkül folytathatják tanulmányaikat. Más intézmény azonos szakmacsoportos képzésben résztvevő tanulója az osztálylétszámtól függően iratkozhat be erre a képzésre.
-
Más szakmacsoportos képzésben résztvevő vagy a gimnázium tanulói csak a két évfolyamos képzésre jelentkezhetnek.
47
1.11.
A felvételi eljárás különös szabályai
A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének, településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetű lehet az a tanuló, akinek a testvére már az intézménybe jár; testvére azonos székhelyű többcélú intézmény intézményegységébe jár.
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletre épül. A változat Biológia
B változat x
Fizika
x
Kémia
x
Ének-zene
x
Ennek alapján a különböző osztályok óratervei az alábbiak, amelyek a kötelező és a kötelezően választandó tárgyakat és óraszámokat tartalmazzák: Nyelvi előkészítő 9. évfolyam 9/Ny Kötelező óraszám: 30 Osztály számára felhasználható 56 óra
I.
Tantárgy idegen nyelv
II. idegen nyelv Informatika Matematika Magyar Történelem Osztályfőnöki Testnevelés
óra 13/13 (6 óra kommunikáció, 5 óra nyelvtan, 2 óra országismeret) 5/5 3,5/3,5 1/1 1/1 0,5/0,5 1 5
48
Gimnázium 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő) 9. tantárgy magyar nyelv és irodalom emelt I.idegen nyelv II.idegen nyelv matematika emelt történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek emelt etika biológia – egészségtan emelt fizika emelt kémia emelt földrajz emelt ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc mozgóképkultúra és médiaismeret vizuális kultúra dráma és tánc zeneirodalom mozgóképkultúra és médiaismeret informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki kötelező isk. filozófia Tanuló számára kötelező A tanuló számára választható
10.
11.
R
H
R
H
4
5
4
5
12.
4
4 5
5 3 5
5 3 3
5 3 5
5 3 3
4/4 4/4 3
5 3/3 5/5 4
5 2
3
2
3
3
5 3
4 1 2
2
4 2
4 2
2
2
4
2 2
2
2
2
2
2
2
2
2
1 1 0,5
1 1
0,5 1 1
1 1 1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
35
36
35
1 5 1 1 35
2
2
Utazás és turizmus
49
Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)
9.
tantárgy MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM emelt I. IDEGEN NYELV II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA emelt TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK emelt EITKA BIOLÓGIA - EGÉSZSÉGTAN emelt FIZIKA emelt KÉMIA emelt FÖLDRAJZ emelt ÉNEK-ZENE VIZUÁLIS KULTÚRA DRÁMA ÉS TÁNC MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK/ VIZUÁLIS KULTÚRA DRÁMA ÉS TÁNC ZENEIRODALOM MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET INFORMATIKA TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT OSZTÁLYFŐNÖKI KÖTELEZŐ ISK. FIL. Tanuló számára kötelező A tanuló számára választható Utazás és turizmus
10.
11.
H.
Á.
H.
Á.
4
4
5,5
4,5
12.
alap emelt alap emelt
4
4 5
5 3 3
5 3 4
4 3 4
4 3 4
5/5 3/3 3
5 5/5 3/3 4
5 3
2
3
3
3
5 3
4 1 2
2 2
2
2
4 2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1 1 0,5
1 1
0,5 1 1 1 1 2
2
0,5
1,5
5 1
5 1
35
36
50
1 5 1 1
5 1 35
35
2
2
Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.) Tantárgy
7
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 2,5+1/1 emelt I. IDEGEN NYELV 4/4 II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA 4 emelt TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 2 emelt ERKÖLCSTAN 1 ETIKA BIOLÓGIA - EGÉSZSÉGTAN 1+1/1 emelt FIZIKA 2 emelt KÉMIA 1,5 emelt FÖLDRAJZ 1 emelt ÉNEK-ZENE 1 VIZUÁLIS KULTÚRA 1 DRÁMA ÉS TÁNC MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET MŰVÉSZETEK/ VIZUÁLIS KULTÚRA DRÁMA ÉS TÁNC ZENEIRODALOM MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET INFORMATIKA 1/1 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1 TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5/5 OF. 1 KÖTELEZŐ ISK. FIL. Tanuló számára kötelező 31 A tanuló számára választható Utazás és turizmus
51
8
9
10
11
12
4
4
4
4/4
5/5
5/5
4 5 5/5
4 5 3/3
3,5
3/3 3,5
3/3 4
3/3 3 5
4/4 4 5
2
2
3
3
3
4
4
1 2 2
2 2
2 2
2
2
2
2
2
1 2
1
1,5
1,5
2
2
2 2 1 1
2 2 1 1 0,5
2 2 1 1
0,5 1 1 1 1 1/1
1,5/1,5
1,5/1,5
5 1
5 1
5 1
5 1
31
35
36
35
1 5 1 1 35
2
2
Szakközépiskola – 4 osztályos (9-12. évf.) RENDÉSZETI
tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek - vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak
9.
10.
11.
12.
4 4/4 4
4,5 4/4 4
4 4/4 4
3 2 2
2,5 2 1 2 1 1 1/1 5 1 (7) 36
4,5 4/4 4,5 1 3 1 2
1
1/1 5 1 (8) 35
1/1 5 1 ( 11 ) 35
2 2/2 5 1 (6) 35
Tanuló számára kötelező
4
Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve Rendészeti ágazat Tantárgyak Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.
elm.
9. évfolyam gyak. ö.gy.
elm.
10. évfolyam gyak. ö.gy.
elm.
11. évfolyam gyak ö.gy.
12. évf. elm. gyak.
2 2 2 3 1,5/ 1,5
Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II.
2/2 2,5/ 2,5
Speciális gyakorlat III.
3,5/ 3,5
Speciális gyakorlat IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat
1,5 1 2,5 2/2
, 0,5 0,5/ 0,5
1/1
Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat
1/1 1/1 1,5/ 1,5
Idegen nyelv I.
0,5/ 0,5
Idegen nyelvi gyakorlat
52
Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat Rendőrségi gyakorlat Személy- és vagyonőri gyakorlat Rendőrségi gyakorlat Összes szakmai óra:
35 35 35 40 65 4
2
4
6 Éves óraszám Éves óraszám
144 144
35 35
72 107
3 7
144 144
4,5
75 108 75 183
3,5
6,5
8 162 162
105 105
126 231
4,5 11
208 208
Szakközépiskola – 4 osztályos (9-12. évf.) KÖZGAZDASÁGI tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek - vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Tanuló számára kötelező
53
9. 4 4/4 4
10. 4,5 4/4 4
11. 4,5 4/4 4,5 1
12. 4 4/4 4
13.
3 2 2
3 1
4
2
1
2
2,5 2 1 2 1
2/2 5
1 1/1 5
1/1 5
1/1 5
1 (6)
1 (7)
1 (8)
1 ( 11)
( 33 )
35
36
35
35
35
2/2
144 144
Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve Közgazdasági ágazat 54 344 01 PÉNZÜGYI – SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. évf. e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I.
11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok
11501-12 Projektfinanszírozás
Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv) Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlat - gépírás, levelezés - viselkedéskultúra Ügyviteli gyakorlat - üzleti kommunikáció
gy
10. évf e
gy
11. évf
12. évf
13. évf
e
e
e
gy
gy
gy
0,5
0,5
3/3 2
4,5 2,5/2,5 1/1
1 2,5/2,5
1/1
Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek (elmélet) Számviteli gyakorlat
1
1 1/1
2
1/1 2
1/1
1/1 1 1/1
2
2 1/1
Gazdálkodási ismeretek
3,5
Könyvelés számítógépen
4/4
Számvitel Vállakozás-finanszírozás Vállakozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata
6 3 1/1 4 2/2 2 2/2
11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Élet és pályatervezés (osztályfőnöki óra)
2 1/1 1
Összes szakmai óra:
6
54
7
8
11
35
54 345 02 LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE
Szakmai követelménymodulok
TANTÁRGYAK
13. évf.
11500-12 Munkahelyi eü. és b. 11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10026-12 Az áruforgalom lebonyolítása
Munkahelyi egészség és biztonság
e 0,5
Foglalkoztatás I. (szakmai idegen nyelv)
4/4
Foglalkoztatás II.
0,5
Áruforgalom (elmélet)
2
10030-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (elmélet) 6 óra - ebből üzleti levelezés Vezetési ismeretek (elmélet) Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat) A marketing alapjai (elmélet) Marketing a gyakorlatban (gyakorlat) Logisztika (elmélet) Készletgazdálkodás (gyakorlat)
10032-12 Marketing 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás
gy
Élet és pályatervezés ÖSSZESEN:
gy
3 2/2
4
2/2 5
2/2 1 3/3 2
2/2 2
1/1 2
2
3,5 1,5 2
2/2
2/2
2/2
3/3 4 2 3/3
1
1 35
55
e
3/3
Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat)
Szállítmányozási és fuvarozási feladatok (gyakorlat) Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás (elmélet) Közlekedés és gazdaság földrajz (elmélet) Raktározás (elmélet) Raktározás gyakorlata (gyakorlat)
14. évf.
35
54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE
Szakmai követelménymodulok
TANTÁRGYAK
13. évf. e
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés
10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven 11500-12 Munkahelyi eü. és bizt. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
Gépírás és iratkezelés (gyakorlat) Levelezési ismeretek I. (elmélet) Levelezési ismeretek II. (gyakorlat)
gy 4/4
e
gy 3/3
1/1 3/3
Kommunikáció alapjai (elmélet) Üzleti kommunikáció (gyakorlat) Gazdasági alapismeretek (elmélet) Jogi ismeretek (elmélet) Vállalkozási ismeretek (elmélet) Üzleti adminisztráció (gyakorlat) - irodai adminisztráció alapjai - iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás Ügyviteli ismeretek (elmélet) - ügyviteli bizonylatok - pénzügyi, számviteli, fizetési és adóelőírások Rendezvény és program dokumentáció alapjai (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban (gyakorlat) Hivatali protokoll ismeretek (elmélet) Szakmai idegen nyelv (gyakorlat)
2
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I. (szakmai idegen nyelv)
1/1
Élet és pályatervezés ÖSSZESEN:
1
3/3 2
2/2 2 1 2
2/2 2 2 2
3/3 3/3 2 3 2
2 3/3
2
3/3 2
3/3
4/4
1/1 1 35
56
14. évf.
35
2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Gimnázium 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő)
10. tantárgy magyar
R
11. H +1
R
12. H +1 +1
emelt
+2
I.idegen nyelv II.idegen nyelv matematika
13.
+2
+2
+2
+2
+1 +1
+1 +2 +1
+2 +2
+2
emelt
+1
+1
emelt
+2
+2
emelt történelem
+1
+1
biológia fizika emelt
+2
+2
emelt
+2
+2
emelt
+2
+2
emelt
+2
+2 +1
kémia földrajz informatika filozófia
57
Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)
9.
tantárgy MAGYAR
H.
10. Á.
H.
11.
12.
Á.
+1,5 +0,5 +1
emelt +2
I. IDEGEN NYELV MATEMATIKA
+1 +1
+1
+1
+2
+2
+1
+1 +2
+2
emelt
+1
+1
emelt
+2
+2
emelt
+2
+2
emelt
+2
+2
emelt
+2
+2
+2
+2
emelt TÖRTÉNELEM
+1
+1
+1
BIOLÓGIA FIZIKA KÉMIA FÖLDRAJZ +0,5 +1,5
INFORMATIKA emelt
+1
FILOZÓFIA
58
Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.) 7
Tantárgy
8
9
10
11
12
+1
+2
+1 +2
+0,5
MAGYAR emelt I. IDEGEN NYELV II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA
+1
+1
+2
+2
+1 +1 +2
+1
+1
+2
+2
+2
+2
emelt
+2
+2
emelt
+2
+2
+2
+2 +1
+1
+0,5
+0,5
+1
emelt TÖRTÉNELEM
+1
emelt BIOLÓGIA
+1
+0,5
emelt +0,5
FIZIKA emelt KÉMIA
+0,5
FÖLDRAJZ INFORMATIKA
+ 0,5
emelt FILOZÓFIA
59
+ 0,5
Szakközépiskola – 4 osztályos (9-12. évf.) RENDÉSZETI
tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Informatika
9.
10.
11.
+1 +1 +1
+0,5 +1 +1 +0,5
+0,5 +1 +1,5
+1
+1
+1
12.
+1 +1 +1 +1
Szakközépiskola – 4 osztályos (9-12. évf.) KÖZGAZDASÁGI tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Informatika
60
9.
10.
11.
+1 +1 +1 +1
+0,5 +1 +1 +0,5 +1
+0,5 +1 +1,5 +1
12.
13.
+1 +1 +1 +1
+2/2
A 2013/14. tanévtől életbe lépő új kerettantervek következtében kifutó rendszerben az alábbi helyi óraterv megszűnik:
A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve (10 – 13. évf.) Tantárgy
12. évf.
13. évf.
Összesen
4
4
26
5
5
10
3
3
16
Emelt történelem
4
4
8
Emberismeret és etika
1
Magyar nyelv és irodalom
10. évfolyam
11. évfolyam
Humán
Reál
Humán
Reál
5
4
5
4
Emelt magyar Történelem
3
2
3
2
1
1. idegen nyelv A/N
5/5
5/5
5/5
5/5
20/20
2. Idegen nyelv A/N
3/3
3/3
3/3
3/3
12/12
5
5
10
3
4
23
5
5
10
(2/2)
(2/2)
1,5/1,5(4/4)
1
1
Emelt idegen nyelv Matematika
3
5
3
5
Emelt matematika Informatika
1,5/1,5
Bevezetés a filozófiába Fizika
2
Biológia
2
1,5
(2,5)
5,5(2,5)
2
2
2
6
Kémia
2
2
(2)
(2)
4 (4)
Földünk és környezetünk
2
2
(2)
(2)
4(4)
Ének-zene
1
1
(1)
(1)
2 (2)
Rajz és vizuális kultúra
1
1
(2)
(2)
2 (2)
3/3
3/3
3/3
3/3
12/12
(2)
(2)
(4)
1
1
4
1
0,5
1,5
0,5
0,5
1
1
1
Testnevelés és sport Utazás és turizmus Osztályfőnöki
1
1
Tantervi modulok Társadalom ismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Népismeret, honismeret
1
Zeneirodalom Kötött óraszám összesen Emelt szintű érettségi
32,5/12, 32,5/12, 32,5/1 5
5
1
Érettségi
61
32,5/11
1 1
1
29/11
29/11
145,5/45,5
14
14
28
(10/2)
(12,5/2)
(22,5/4)
Reál-általános tagozat óraterve A NAT szerinti óraterv (egy fél osztály reál és egy fél osztály általános) 9. Reál Magyar nyelv és irodalom Emelt magyar
10.
Általános
Reál
4
11.
Általános
Reál
4,5
Történelem 2
Emelt történelem
2
Emberismeret és etika
Összes
12. Általános
Reál
Általános
4
4
35
5
5
10
3
3
22
4
4
8
1
2
1. Idegen nyelv Angol/Német
5/5
4/4
5/5
5/5
38/38
2. Idegen nyelv N/A.
3/3
3/3
3/3
3/3
24/24
3
3
38
5
5
Matematika Emelt matematika Informatika
5
4
1,5
2,5
5
4 1
(2/2)
Bevezetés a filozófiába Fizika
2
2
Biológia
1,5
1,5 2
10
(2/2)
6,5/1,5
1
2
(2,5)
11
(4/4)
(2,5)
2
2
2
12
Kémia
2
2
(2)
(2)
8
(4)
Földünk és környezetünk
2
2
(2)
(2)
8
(4)
Ének-zene
1
1
(1)
(1)
4
(2)
1
1
(2)
(2)
4
(2)
3/3
3/3
1
1
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Testnevelés emelt
3/3 (1)
Utazás és turizmus
(2)
Osztályfőnöki
1
1
3/3 (1)
24/24
(2)
(4)
1
8
1
0,5
3
0,5
0,5
2
1
2
Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Népism. honism
1
2
Zeneirodalom Kötött óraszám összesen Emelt szintű érettségi Érettségi
1 32,5
32,5
32,5/10
32,5/10
29/11
62
29/11
29/11
2 29/11
257,5/87,5
14
14
28
(8/2)
(10,5/2)
(18,5/4)
Humán-művészeti tagozat óraterve 9. (2008/2009)
10. (2009/2010)
11. (20010/2011)
12. (2011/2012)
Humán Művészeti Humán Művészeti Humán Művészeti Humán
Összes
Művészeti
Magyar nyelv és irodalom 5
4
5,5
4,5
4
Emelt magyar Történelem
4
4
35
3
5 3
10 22
4
8
(5) 3
2
3
2
3
Emelt történelem 4 Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv Angol/Német 2. Idegen nyelv N/A. emelt
5/5
4/4
5/5
5/5
38/38
3/3
3/3
3/3
3/3
24/24
Matematika
3/3
3
4
38
(5)
5
10
1
2
5 3
emelt matematika Informatika
1,5/1,5
(2/2)
6,5/1,5
(4/4)
Bevezetés a filozófiába Fizika
2
Biológia
2
1,5
2
2
1,5
2
(2,5)
11
2
12
Kémia
2
2
(2)
(2)
8
Földünk és környezetünk Ének-zene
2
2
(2)
(2)
8
1
1
(1)
(1)
4
(2) 3/3
(2) 3/3
4 24/24
(2)
(2)
(4)
1
1
8
0,5
3
0,5
2
1
2
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport
2
1
(4) (4) (2) (2)
1
3
1
3
3/3
3/3
1
1
Utazás és turizmus Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret 1 Tánc és dráma
0,5
Mozgókép és médiaismeret Művészetek Népism. honism
1
2
Zeneirodalom Kötött óraszám összesen Emelt szintű érettségi Érettségi
(2,5)
1 32,5/12,5
32,5/12,5 32,5/10
32,5/10
29/11
29/11
29/11
2 29/11
257,5/87,5 (28) (18,5/4)
63
Szakközépiskola (módosított kerettanterv szerinti óraszámok humán és gazdasági szolgáltatási, valamint gazdasági szolgáltatások szakterületre) 9. 10. 11. 12. Összes D E D E D E D E Magyar nyelv és irodalom Emelt magyar Történelem és állampolgári ismeretek Emelt történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv
4
4
4,5
4,5
4
4
4
4
4/4
4/4
4/4
4/4
1 4/4
1 4/4
4/4
4/4
33 10 20 8 2 32/32
Idegen nyelv
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Matematika Emelt matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Utazás és turizmus Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás Humán és gazdasági szolgáltatás szakterület
4
4
3
3
3
3
4
4
1
1
1
1
1 3
1 3
2 2 2 2/2
2 2 2 2/2
1 3 2 2 2
1 3 2 2 2
2/2
2/2
28 10 4 4 8 24 4 8 (4) 8 4 16/16
- Orientációs ismeretek: gazdasági környezetünk egészségtan tanulásmódszertan - Orientációs gyakorlatok: Kommunikáció Információkezelés Gazdasági szolgáltatások szakterület
(5) 2
2
2
2
3
(5) 3
3
(4)
(5) 1 1 3
(5) 1 1 3
1 1 3
(2) (2) 2/2
3 (4)
1 1 3 (2) (2)
2/2
2/2
(2)
2/2 (2)
8 2
2 1/1
2/2
1/1 2/2
8/8 2/2
2/2
- Orientációs ismeretek gazdasági környezet - Orientációs gyakorlatok információkezelés viselkedéskultúra kommunikáció Közgazdasági szakmacsoport - Alapozó ismeretek Elméleti gazdaságtan - Üzleti gazdaságtan - Alapozó gyakorlatok Üzleti gazdaságtan Egyéb szolgáltatások szakmacsoport Társadalomismeret, életmód Pszichológiai ismeretek Ügyvitel, irodai ügyvitel Szakmai alapozó gyakorlatok Tanirodai gyakorlatok Önvédelem
2
2
2/2 1/1
2/2 1/1
4 3
4 3
8 6
2/2
2/2
4/4
2 2
2 8/8 2 4/4 4/4
2/2 2
Gépírás, szövegszerkesztés
2/2
Szociálpszichológia, mentálhigiénia
2/2 32/9
32/9
32/9
32/9
30/14
31/8
(14)
64
30/14
31/8
(14)
250/80
(4)
(28)
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Csak azok a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök használhatók kötelező jelleggel, amelyek a tankönyvjegyzékben szerepelnek. Az itt számításba vehető nyomtatott taneszközök: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, függvénytáblázat, atlasz. Egyéb szükséges taneszközök: szótár, számítógép, füzet, írószer. A tankönyvjegyzék alapján a munkaközösségek készítik el a szükséges tankönyvek, taneszközök listáját. A következő tanévben szükséges tankönyvekről és taneszközökről a már ide járó tanulók szüleit még a tankönyvrendeléskor tájékoztatjuk. Tételes kimutatást vezetünk róla, hogy melyik tanuló milyen tanévre milyen tankönyvekre tart igényt - a tankönyvrendelést ennek alapján készítjük el. A tankönyvek kiválasztásakor egyébként is igyekszünk tekintettel lenni a tankönyvek árára. Különösen érvényes ez az idegen nyelvi (főleg az angol) tankönyvek esetében. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, illetve fenntartása következtében a tanulói tankönyveknek meg kell felelniük az adott csoportokban a kompetenciaoktatás elveinek. Ezt a mindenkori tankönyvjegyzék jelzi. A tanulók térítésmentesen az adott évfolyamon vehetik igénybe a tankönyveket. A tankönyveket sérülésmentesen kell leadniuk a tanév végén. A megrongálódott tankönyvek árát meg kell téríteniük. Az érettségi vizsgához a szükséges könyveket a könyvtárból ismét kikölcsönözhetik.
65
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és tudástartalmuk elmélyítése és megszilárdítása. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (hat évfolyamos gimnázium esetében a hatodik évfolyam elvégzése után) kezdődik és a tankötelezettség végéig, ill. a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez kell igazítani az alkalmazott módszereket, a számonkérés formáit. Az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Szükség esetén egyéni és kiscsoportos formában is támogatni kell az előrehaladásukat. Ezekből következően az alábbi pedagógiai feladatok állnak a középiskola előtt, előttünk: -
a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra vagy a munkába állásra
-
alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására,
-
készítsen fel az önművelésre
-
neveljen önálló munkára és gondolkodásra, a tanulási tevékenység tudatos, intenzív alkalmazására
-
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
-
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
-
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
-
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,
-
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
66
-
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása
-
a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük,
-
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,
-
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,
-
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat
2.5. Mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja A Knt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint az iskola lehetőségeinek, tárgyi és személyi adottságainak függvényében a mindennapos testnevelés megvalósításában a következő elvek szerint járunk el: -
heti két órában 7.
8.
NYEK
9.
Hatosztályos
-
úszás
-
tánc
NYEK
-
-
tánc
úszás
-
-
úszás
4 évfolyamos (gimnázium, szakközép)
-
-
10.
11.
prevenciós
cross-
foglalkozás
fitness
prevenciós
cross-
foglalkozás
fitness
prevenciós
cross-
foglalkozás
fitness
12. labdajátékok labdajátékok labdajátékok
a tanuló kérelmére, a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. A tanév kezdetén benyújtott kérelem a tanév egészére érvényes. Ennek nyilvántartása az osztályfőnök és a testnevelő tanár feladata.
67
2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható tanórai foglalkozások Ha a tanulót – kérelmére – felvették a nem kötelező foglalkozásra, akkor a tanuló köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. Ebben az esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A választható foglalkozások előkészítése minden tanév februárjában kezdődik az osztályfőnökök bevonásával. Az igazgató a választható foglalkozásokat – a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével – március 15-ig hirdeti meg. A meghirdetésben szerepel a foglalkozást (várhatóan) vezető tanár neve, valamint a felkészítés szintje is. A tájékoztató kifüggesztése előtt be kell szerezni az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét.
11.
tantárgy MAGYAR
alap
12. emelt
alap
emelt
emelt
5
5
emelt
5
5
emelt
4
4
emelt
2
2
emelt
2
2
emelt
2
2
emelt
2
2
emelt
2
2
emelt
2
2
MATEMATIKA TÖRTÉNELEM BIOLÓGIA FIZIKA KÉMIA FÖLDRAJZ INFORMATIKA RAJZ
68
A tantárgyválasztás rendje A tanuló az érettségire való felkészülés érdekében a 10. és a 11. évfolyamon május 20-áig adhatja le a következő tanévre vonatkozóan a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Kivétel ez alól, ha valaki iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával. Attól az évtől kezdve, amelyben a tanuló 14. életévét betölti, a tantárgyválasztás jogát a szülővel közösen gyakorolja. A tanulói elképzelések összesítése alapján tanév végéig közöljük a tanulókkal, hogy mely tárgyakból milyen szintű felkészítéseket tudunk vállalni, és ennek alapján a tanulók véglegesítik tantárgyválasztásukat. Ezt követően a tanuló választását csak igazgatói engedéllyel módosíthatja. A kérelmet, amelyet a szülőnek is alá kell írnia, írásban kell benyújtani. A választható tanórai foglalkozások abban az esetben szervezhetők csoporttá, ha a jelentkező tanulók száma eléri a 10 főt. 2.7. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás bevezetése pályázathoz kapcsolódóan kialakítva Megnevezés Tanóra
Projektoktatás
Három hetet meghaladó projekt Tantárgyi projektek
Témahét
Feladatai Heterogén osztályközösségnek szervezve, csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával – különös tekintettel a kooperatív technikák és a projektmódszer, tanórai differenciálás, tevékenységközpontú oktatás használatára. Meghatározott témával, éves munkatervben jelölve. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Adott témakörben több tantárgy bevonásával szervezve az éves munkatervben megjelölve. Adott tantárgy éves programjába illesztve, a projektmódszer használatával feldolgozott téma, téma, témarészlet, az éves munkatervben megjelölve 3-5 nap a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében szervezve, kiemelten kezelve az egészséges életmód, a környezeti, művészeti nevelés témakörét. éves munkatervben megjelölve
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
Moduláris oktatás IKT-val támogatott tanóra
Például 5-8. osztályban, magyar műveltségterületen, felmenő rendszerben. Történelem és társadalomismeret 11. évfolyamon. Tantárgyi modulok használata különböző kompetenciaterületeken. éves munkatervben jelölve A tanórák %-ban való meghatározása felmenő rendszerben.
69
A fenti szervezeti keretek között alkalmazható sajátos pedagógiai módszerek, eszközök: kooperatív, egyéni fejlesztés, differenciálás, IKT, páros és kiscsoportos munka, élménypedagógia, tevékenységközpontú oktatás, stb. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében az alábbi programcsomagok bevezetésére került sor: Szövegértés-szövegalkotás
3 tanulócsoport
Matematika
1 tanulócsoport
IKT kompetencia
1 tanulócsoport
Életpálya építési kompetenciák
1 tanulócsoport
Az új oktatás és tanulásszervezési eljárások keretében témahét
két csoportban
három hetet meghaladó projekt
öt esetben
moduláris oktatás
egy csoportban
műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása
egy csoportban
Tantárgytömbösítés A pályázat kiírása szerint a tantárgytömbösítés kiszámításának az alapját a Kt. 52. § (3) bekezdése értelmében a szakrendszerben oktatott kötelező óraszámok adják. Ebben a tanévben február 8-án vezettük be, így 77 órát érintett az összes óraszám 5 %-a.
70
A tömbösített óraszámok kiszámítása I. Évfolyam
Osztályok száma
Kötelező óraszám
Hetek száma
Összesen
9-10.
10
27,5
36
9900
11.
6
30
36
6480
12-13.
5
30
32
4800
I/13. E
1
35
36
1260
I/13. D
1
35
32
1120
I/14. D-E
2
35
32
2240
Összesen:
25800
Az összes óraszám 5 %-a
óra/év
1290 óra/év 35,83 óra/hét
Kiemelt területe az IKT kompetenciafejlesztés A tanórák 25 %-ában IKT-val támogatottak. Angol nyelvből és matematikából egy-egy csoportban teljes IKT lefedettség valósult meg.
A kompetencia alapú oktatás fenntartása Alapelvek A fenntarthatóság követelménye 2014-ig áll fenn. Az intézmény középiskola, ahol kimeneti követelmény a sikeres érettségi vizsga, s egyben a továbbtanulásra való felkészítés. A Kt. a 10. évfolyam végén lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy az emelt szintű érettségire való felkészülést megválasszák. Ebből következően átalakulnak, átszerveződnek a korábbi tanulói csoportok. Kétféle iskolatípus él és működik együtt. A szakközépiskola szakmacsoportos elméleti és gyakorlati alapozó oktatás tárgyai a szakképzésbe való bekapcsolódást készítik elő. A szakképzésben (új típusú) a moduláris oktatás meghatározó. Így ehhez az iskolatípushoz szorosabban kapcsolódik ez az oktatásszervezés. A nem tanórai tananyagátadás formáit is szeretnénk minél több tanulónk számára biztosítani. (pl. múzeumpedagógia, könyvtári órák stb.)
A megvalósítás konkrét formái
71
A fenntartás során biztosítjuk a bevezetés évében alkalmazott indikátorokat a bevont tanulócsoportok száma és a bevont pedagógusok száma tekintetében. Vagyis két elvet szeretnénk követni: ugyanazon az évfolyamon, ugyanazon kompetenciaterületen, ugyanazon megvalósító kollégákkal, vagy felmenő rendszerben ugyanazon csoportok esetében valósítjuk meg. Az adott tanévi munkaterv rögzíti a bevont tanulócsoportokat. A kompetencia alapú programcsomag alkalmazása teljes tanórai lefedettséggel szövegértés és matematika, szociális és életviteli területén 9. vagy 10. évfolyamon. Tantárgytömbösítés: gimnáziumban 9-10. évfolyam, szakközépiskolában 9- 12. évfolyam, szakképző évfolyam 13-14. évfolyam. Műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása 11. évfolyam, a tantárgy neve: történelem és társadalomismeret. Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése projekt témahét moduláris oktatás
munkaterv részletezi, hogy konkrétan melyik osztályban milyen tartalommal valósul meg
Értékelési alapelvek: a tanulói önértékelésre, a csoportos értékelésre nagyobb hangsúlyt fektetünk. az egyes tantárgyak tantervi programjai kitérnek az értékelési formákra.
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.8.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Általános tudnivalók Az intézmény nevelőtestülete közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ha a tanulókat veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem szüntethetők meg, a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérni. A teendőket gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott felelős fogja össze – személyéről és elérhetőségéről tanév kezdetén a tanulókat és szüleiket írásban tájékoztatjuk.
72
Kiemelten a gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott felelős feladata: -
összefogja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat;
-
tájékoztatja a tanulókat: milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel;
-
a veszélyeztetető okok feltárása érdekében családlátogatásokon megismeri a tanuló családi környezetét;
-
pedagógiai okokkal meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén (gyermekbántalmazás stb.) kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot;
-
a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken;
-
a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást az illetékes polgármesteri hivatalnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása érdekében;
-
bekapcsolódik az egészségnevelési és az ennek részét képező kábítószer-ellenes program kidolgozásába és megvalósításába.
-
Rendszeres nyilvántartást vezet az intézményben járó HH, HHH, SNI-s tanulókról, ezzel is elősegítve az integrációjukat, figyelemmel kíséri azokat a pályázatokat, programokat, amelyek beilleszkedésüket, helyzetüket segíti.
73
2.8.2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat negatív motivációját:
a
munkanélküliség,
az egyre
erősebb vagyoni differenciálódás,
a
perspektíválatlanság, a romló anyagi körülmények hatását. Ezt a feszültséget hivatottak enyhíteni az alapítványok is, nevezetesen: -- Hivatalosan bejegyzett alapítványaink: -- Nagy Lajos Alapítvány, -- Kovács Magdolna Alapítvány, -- Közérdekű Kötelezettségvállalás, -- Hancsók Kálmán Alapítvány
Szociális juttatások
-
A tankönyvvásárlás finanszírozásánál a tankönyvtámogatásra jogosultak a megfelelő igénylőlap és igazolások alapján részesülnek az ingyenes tankönyvjuttatásból.
-
a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatásához az osztályfőnökök javaslata alapján a Nagy Lajos Alapítvány segítségével tudunk hozzájárulni.
A különböző pályázati programokba való bekapcsolódás ezen hátrányok enyhítését segíti.
74
2.8.3. A tanulási kudarcoknak kitett tanulókat segítő program A gimnáziumba felvett tanulók zöme Mezőkövesdről és a közvetlen vonzáskörzet általános iskoláiból kerül ki. Tudásszintjük általában megbízható, szinkronban van a számszerű érdemjegyekkel – bár az utóbbi egy-két évben az aszinkronitás jeleit is érzékeljük. A szakközépiskolába beiskolázott tanulók több mint húsz településről kerülnek ki – tudásszintjük sokkal kevésbé felel meg a számszerű eredményeknek, mint a gimnáziumi tanulók esetében. A tanulók előképzettsége egyre heterogénebbé válik. Viszonylag kis létszámú csoportokat szervezünk, mert csak ez teszi lehetővé a tanulók rendszeres foglalkoztatását. Így érhető el és biztosítható, hogy a tanítás és a tanulás folyamata kölcsönösen áthassa egymást. A 9-10. évfolyamon tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése is indokolt, ugyanis egyre aggasztóbb jelenség, hogy a tanulók zöme az eredményes tanuláshoz szükséges alapvető ismeretekkel sem rendelkezik. Oda kell figyelnünk a tanulók kommunikációs készségének javítására, hiszen a tanulás eredményessége jórészt a nyelvi kifejezőkészség függvénye. Az ilyen foglalkozások a tanulók nyelvi magatartásmódját, tágabb értelemben viselkedési kultúráját is javítják. Ezek segíthetik az álláskeresés eredményességét, és megkönnyíthetik a különböző partneri kapcsolatok kiépítését. Célszerű az alkalmazkodási és beilleszkedési készség fejlesztése is mind egyén és társadalom, mind egyén és egyén viszonylatában. Ezekre a humán fejlesztési irányokra az egyes tantárgyak kevéssé vannak tekintettel, jól beépíthetők viszont (különösen az érdekérvényesítés állampolgári technikáira gondolok) az osztályfőnöki órák tematikájába. A 9. évfolyamon alkalmazott bemeneti mérés eredményeként felzárkóztató csoportokat alakítunk ki magyarból és matematikából, szükség esetén idegen nyelvből. A 10. évfolyamon a kompetenciamérés eredményét értékeljük. Ezt figyelembe véve az adott osztályokban a sikeres érettségi vizsgára való felkészítést külön foglalkozások szervezésével segítjük elő az érettségi évében. A differenciált tanulásszervezés, a tanórán kívüli tevékenységek szorgalmazásával a motivációjukat kívánjuk erősíteni. Az IPR alkalmazása is ezt a célt szolgálja.
75
2.8.4. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás helyi rendje
2.8.4.1.
A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok
A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok olyan csoportot alkotnak, amelynek tagjaival, az ezekben az osztályokban tanító tanárokkal, a szülőkkel és a kezelésükben közreműködő egyéb szakemberekkel való együttműködés különösen fontos. A tanulók ilyen problémáinak kezelésénél elengedhetetlen a minél korábbi problémaazonosítás. Nagy segítséget jelent, ha az általános iskolákkal ki tudunk építeni olyan kapcsolatot, hogy ezeket időben jelezzék. Az évfolyam gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnök együtt kell, hogy működjön a szülőkkel, illetve a Nevelési Tanácsadóval és Pedagógiai Szakszolgálattal. Az új módszerek
alkalmazása
(csoportmunka,
kooperatív
tanulás,
iskolán
kívüli
ismeretszerzés,
projektoktatás) az ő esetükben különösen fontos. Az egyénre szabott fejlesztési feladatok, a fejlesztő értékelés az ő esetükben is biztosíthatja azt a motivációt, amely sikeres és eredményes munkát hozhat. Ki kell használni az IKT eszközök tanórai és órán kívüli használatából adódó lehetőségeket. Minden osztályfőnök, szaktanár feladata, hogy segítse a problémaazonosítást, a megfelelő szakemberekkel való együttműködés révén az eredményes munkát. Fejlesztőfoglalkozások szervezés segíti a nehézségek leküzdését.
2.8.4.2.
Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat, hogy 3 szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban. Az azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai munkájára, eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok kezdetén. A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési azonosító segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik. A differenciált tanulásszervezés, a tevékenységközpontú pedagógia bővíti az eszköztárunkat. Külön figyelmet kell fordítanunk a tehetséges SNI-s tanulók fejlesztésére.
76
A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk: -
A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek kibontakoztatására, fejlesztésére.
-
A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani.
-
Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik megcélozni. Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények.
-
Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás).
Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget, kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé teszi, tanárok számára is. (Gordon, Baraka) Iskolánk akkreditált tehetségpontként működik, ezzel a tehetségfejlesztés melletti elkötelezettségünket is szeretnénk jelezni. Ugyanakkor a tehetséghálózat kiépítésével, az általános iskolákkal, illetve más intézményekkel való együttműködést és ezzel együtt a hatékonyságot is javítani szeretnénk.
77
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Valamennyi óra kötelezőnek tekintendő az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében egyaránt. Erre az iskolába történő beiratkozás előtt a tanuló és a szülő figyelmét írásban felhívjuk, ilyenformán a beiratkozás egyszersmind azt is deklarálja, hogy a szülő és a tanuló a fenti jogkövetkezményeket tudomásul vette. A sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók esetében a számukra a szakvéleményben megjelöltek figyelembevételével kell eljárni. 2.9.1. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés formái -
A számonkérés leggyakoribb módjai: szóbeli feleletek (rendszeresen és folyamatosan), írásbeli feladatok, dolgozatok, témazáró feladatlapok. A záróvizsgák lebonyolítását magasabb jogszabály szabályozza.
2.9.2. Az írásbeli beszámoltatások Formái
-
Kötelező dolgozat (nagydolgozat) Magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből és fizikából kötelező a tanév folyamán egyenletesen elosztva dolgozatot íratni. A tantárgyankénti kötelező dolgozatok száma megegyezik az adott tantárgy heti óraszámával.
-
Témazáró dolgozat: valamennyi elméleti tárgyból egy-egy téma lezárásaként íratjuk.
-
Véletlenszerű írásbeli számonkérés (röpdolgozat) Elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a tanév során folyamatosan készüljenek. Ilyen értelemben jól kiegészíti a rendes szóbeli felelést.
78
-
Kisérettségi: a tanulók számára 10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv tantárgyból, 11. évfolyamon matematika és történelem tantárgyból szervezett vizsga.
-
A nyelvi előkészítő évfolyam végén idegen nyelvi tudásmérés.
-
Próbaérettségi: az érettségi vizsgát megelőzően szervezett mérés, az érettségi vizsga körülményeit szimulálva.
Az írásbeli beszámoltatások rendje A kötelező és a témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal. Egy napon kettőnél több dolgozat nem íratható. A tanulók tudásának értékelése szempontjából a nagydolgozat és a témazáró dolgozat nagyobb súllyal esik latba, mint az egyéb feleletek. Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló kétesre áll, az írásbeli munkák döntenek. A kisérettségin szerzett érdemjegy kétszeres szorzóval számít be a tanuló értékelésekor. 2.9.3. Szóbeli beszámoltatások Lehetőség szerint minél több alkalommal éljünk ezzel a formával. A tanulók szóbeli kifejezőkészségét fejleszti, megszokják a vizsga szituációt. Változatos formában valósulhatnak meg: -
feleltetés
-
tanórai munkára kapott érdemjegy
-
csoportmunka alapján kapott érdemjegy
2.10.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
2.10.1. A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból – legalább elégséges osztályzattal –a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozóvizsgán, javítóvizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. Valamennyi tantárgy értékelése érdemjeggyel történik. 2.10.2. Ha a tanuló előrehozott érettségit tett, és ennek előfeltételeként az adott tantárgy tantervi követelményeit teljesítette, erről az osztályozóvizsgán számot adott, mentesül az adott tantárgy tanóráin való részvétel alól. Iskolai dokumentumaiba – bizonyítvány, törzslap – be kell jegyezni a megfelelő évfolyamon az osztályozóvizsgán szerzett érdemjegyeit.
79
2.10.3. A hit és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése érdemjegyekkel történik. A tanügyi dokumentumokban használt megnevezése: Erkölcstan/Hit- és erkölcstan.
2.11.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
Azokból a tárgyakból, amelyekből a heti óraszám legalább 3, a munkaszüneti nap utáni első tanítási napra nem adunk fel írásbeli feladatot a munkaszüneti nap előtti utolsó órán. Egyéb tételes korlátozást nem kívánunk alkalmazni sem az írásbeli, sem a szóbeli feladatok tekintetében, igyekszünk azonban tekintettel lenni tanulók teherbíró képességére. Indokolja ezt, hogy a tanulók optimális terhelhetőségének határa osztályonként, tantárgyanként, illetve tanulócsoportonként erősen különbözik. A tehetséges tanulókat szorgalmi feladatokkal motiválhatjuk, amelyek lehetőséget adnak az önálló ismeretszerzésre, a megszerzett tudás alkalmazására. Az egységes alaptevékenységet osztályszerkezetben végezzük, a választható tevékenységet évfolyam szinten szervezzük. Élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásával. A matematika tantárgyat képesség szerinti csoportokban tanulhatják a gyerekek. 2.12.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
2.12.1. Az
egységes
alaptevékenységet
osztályszervezetben
végezzük,
a
választható
tevékenységeket évfolyamszinten szervezzük, élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásának lehetőségével. A tanulók az iskolába való jelentkezéskor már megjelölik, hogy milyen irányultságon szeretnének tanulni, ennek megfelelően a négy évfolyamos gimnáziumi osztályban általános és humán irányultságra történik a beiskolázás. A nyelvi előkészítő osztályok számára a tanév végén humán és reál irányultságú csoportok kialakítását szervezzük meg. A csoportbontások szervezésének elsődleges szempontja az alapkészségek megerősítése. A magyar nyelv, matematika tantárgyak esetében kap ez elsődlegesen hangsúlyt. Valamennyi évfolyamon csoportbontásban folyik az idegen nyelv, az informatika és szakközépiskolában a szakmai gyakorlati tárgyak oktatása. 2.12.2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.
80
A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozások teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató alakítja ki. A tanórán kívüli foglalkozások az október 1-je és a május 31-e közötti szorgalmi időben tarthatók.
Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg, a foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában, a szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképzőköröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli.
81
Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. (házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diákolimpia)
A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
2.12.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja. Minden évben a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg: melyek az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott versenyek. Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. A jegyzékben nem szereplő versenyekre való felkészítés csak az iskolaszék, ennek híján a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehetséges.
82
Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet a szülők által írásban jóváhagyott módon, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöke szervezi. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat.
A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.
A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.
Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
83
Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.
84
2.13.
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § (1) bekezdése alapján a közoktatási
intézményeknek gondoskodniuk kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Ez megszervezhető egyszeri alkalommal, vagy legfeljebb két hónapos időtartam alatt. Ezeket a méréseket már évek óta a „HUNGAROFIT” mérési módszer alapján végezzük az OM által kiadott útmutatások alapján. Ezzel a módszerrel a tanulók fizikai teljesítményének különböző faktorait mérhetjük. Az egyes próbákon szerzett pontszámok összege adja a tanulók fizikai állapotának minősítését az életkornak megfelelően. Próbák 1. Cooper-teszt - aerob állóképesség mérése
Megszerezhető pontszám 77 pont
2. Helyből távolugrás - az alsó végtag dinamikus erejének mérése
21 pont
3. Kétkezes dobás a fej fölött hátra, 3 kg-os tömöttlabdával - a váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése
14 pont
4. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig - a vállövi és a karizmok dinamikus erőálló képességének mérése
14 pont
5. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig - a csípőhajlító és a hasizmok erőálló képességének mérése
14 pont
Minősítési kategóriák: 0 20 21 40 41 60 61 80 81 100 101 120 121 140
igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra
85
2.14.
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
2.14.1. Egészségnevelési program Cél:
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Az iskola célja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
Helyi célok:
Minden eszközzel törekszünk elősegíteni, hogy az iskolai környezet az egészséges testi-lelki és szociális fejlődést szolgálja. Fontos feladatunk a lelki egyensúly, a lelki béke megteremtése és biztosítása: ne a szorongás, félelem légköre legyen uralkodó a tanórákon, hanem a tanulás iránti vágy. Azon vagyunk, hogy a tanulók megértsék: az egészség a családban kezdődik, alapvetően az életmód, a lakóhelyi, a munkahelyi és a családi, társadalmi környezet befolyásolja. Az iskola ezek közül az életmód alakítására lehet érdemi hatással, ezt a lehetőséget kell maximálisan kiaknáznunk.
Feladat:
Az egészséges életmódra, életszemléletre nevelés az iskola pedagógiai rendszerébe, egész tevékenységébe szervesen beépül.
Ezek közé tartoznak: -
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
-
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
-
az értékek ismerete
-
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
-
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
-
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
-
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
-
a tanulás technikái
-
az idővel való gazdálkodás szerepe
-
a rizikóvállalás és határai
-
a szenvedélybetegségek elkerülése
86
-
a tanulási környezet alakítása
-
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
Ezzel összefüggésben az alábbi témák napirendre tűzése elengedhetetlen követelmény: -
az egészséges táplálkozás témái
-
a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás
-
a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció
-
a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)
-
testi higiénia
-
a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)
-
a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)
-
a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
Az egészségnevelési program megvalósításának eszközei, módszerei: Tanítási órán:
Az egészségnevelési program megvalósítása az iskolai munka egészének a feladata, hangsúlyos szerepe van azonban ebben a biológia, földrajz, kémia munkaközösségnek, különösen az alábbiak tudatosításában:
-
Az egészség megőrzéséhez szükséges a biológiai szükségletek – megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék, természetes összetételű levegő és ivóvíz – biztosítása.
-
A tanulóknak is tudatosan kell figyelniük arra, hogy testük egészséges anyagháztartását és energia-egyensúlyát biztosítsák.
-
Meg kell ismertetni a tanulókkal az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot. Legyenek tisztában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat és a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Ennek érdekében alkalomszerűen célszerűnek látszik az életmóddal kapcsolatos vetélkedők szervezése, gyógynövények és reformtáplálékok bemutatása, annak biztosítása, hogy a büfében lehetőleg egészséges táplálkozásra ösztönző élelmiszereket árusítsanak.
-
Fontos feladat az egészség védelmének és az ezzel kapcsolatos megelőzésnek a tudatosítása. Megismertetjük a tanulókat a fertőzések elleni védekezési módokkal, és törekszünk tudatosítani a higiéniás követelmények betartásának a fontosságát. Célszerű kitérni a védőoltások és szűrővizsgálatok szerepére.
-
Ugyancsak fontos feladat a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásának tudatosítása. A tanulókkal be kell láttatni, hogy a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás a feszültségoldás
87
ártalmas módszere. Ezeken az órákon van lehetőség az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeinek a bemutatására, érzékeltetve ezek biológiai és társadalmi hatását is. -
A szexuális nevelés terén fontos a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megszakításának bemutatása. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulók felelősségteljesebb szexuális magatartást tanúsítsanak.
-
Fontos a lelki egészség megőrzése is, ehhez emberi kapcsolatokra van szükség, amelyek keretét elsősorban a család és az iskola biztosítja. A belső egyensúly helyreállításában fontos szerepe van az éneklésnek, a táncnak és a zenehallgatásnak is.
-
Pozitív hatású a jó levegő és a csend is. Ez a pozitív hatás elsősorban a szobanövények jelenléte és a kirándulások szervezése útján érhető el.
-
Tudjanak a függőségek kialakulásáról, amely a vizuális hatásoktól is bekövetkezhet, pl. számítógép-függőség, telefonálási kényszer.
Az egészség fontosságát jól szolgálhatják az ún. humán tantárgyak is.
-
Az irodalom szerepe elsősorban azért fontos, mert modell értékű példákat kínál a tanulóknak. Ezek lehetnek pozitívak és negatívak egyaránt, a nevelő munka jelentősége a pozitív minták erősítésében áll.
-
A történelem a testi egészséget elsősorban azzal szolgálja, hogy bemutatja a sport társadalomban bemutatott szerepét a különböző kultúrákban és korszakokban; ugyanezt célozza az életmódtörténet bemutatása is. Minderre főleg a kiselőadások formájában történő feldolgozás nyújt lehetőséget. A lelki egészséget szolgálhatja a híres történelmi alakok példájával való megismerkedés, valamint a lélek, az önismeret és a mentálhigiénia bemutatása a különböző kultúrák és korok bölcseletében.
A szakmai órák az egészségnevelés tematikai és módszertani repertoárját szélesítik. Viselkedéskultúra órán a tanulók megismerkednek az egészséges táplálkozás és az illemtani kulturáltság (jellem, illedelmesség, udvariasság, tapintat, viselkedés) alapjaival. A kommunikáció és viselkedéskultúra tárgyak oktatásának eleve egyik fő célkitűzése, hogy a tanulók be tudjanak illeszkedni a közösségbe, feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán általában és a szolgáltató szektorban kiemelten is fontosak. Fontos részei a tananyagnak a személyes megjelenés és a mindennapi kapcsolatok (köszönés, megszólítás, bemutatkozás, társalgás) fontossága. A testnevelés vonatkozásában igen fontos teendő a tantárgy presztízsének visszaállítása. Elengedhetetlen feladat az egészséges életmóddal kapcsolatos iskolai elvárások megfogalmazása, és erről a szülők tájékoztatása a különféle fórumokon. Nagyon hasznos lehet a szülőkkel való konzultáció a tanulók egészségi állapotáról, edzettségi szintjéről, fizikai teljesítőképességük csökkenéséről. Ennek alapján kerülhet sor a szülői igények felmérésére. A szülőkkel való jó kapcsolat hozzájárulhat a
88
rendszeres mozgás igényének kialakításához, az egészségkárosító hatások háttérbe szorulásához és a személyes higiénia javulásához. Jól szolgálják az egészségnevelés ügyét az alábbiak:
-
A heti 2 testnevelés óra megszervezésénél kiemelt figyelmet kap az úszás, mint olyan mozgásforma, amely összetetten képes az egészség megőrzésének elősegítésére, ill. a tanulók felnőttként is végezhetik ezt a tevékenységet. az iskolaorvossal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás, az egész-ségügyi szűrővizsgálatok értékelése a tanulók állapotának műszeres mérése iskolaorvosi segítséggel egy-két alkalommal évente a már hagyományos háziversenyek szervezése, igény szerint kiegészítve más sportági versenyekkel is közös sportnap szervezése a Széchenyi István Szakképző Iskolával
-
az iskolai testnevelés és sport környezete (tornaterem, öltöző, zuhanyzó, udvar), higiénés
-
-
állapotának korszerűsítése és állagának fenntartása. Osztályfőnöki órákon évente legalább 10 alkalommal kötelező jelleggel kell foglalkoznunk az egészségnevelés kérdéseivel, és ezen túlmenően is minden alkalmat fel kell használnunk a tanulók nevelésére. Tanórán kívüli: -
házi versenyek
-
sportnapok
-
gólyaatlétika
Szabadidős terv: -
túrák szervezett keretekben
-
osztálykirándulások
A segítő kapcsolatok színterei -
Szülők (család). A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, sőt
közülük
néhányan
szakértelmükkel is növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. -
Iskolaorvos, védőnő. Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy legyen kijelölt orvos és védőnő, valamint a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos. Feladataik közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel is. Az iskola egészségügyi ellátás különösen az alábbi területeken tud ismereteket nyújtani: -
az életmód és betegségek összefüggései,
-
a tanulók egészségi állapota,
-
a serdülőkor,
89
-
érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémáinak megoldása,
-
táplálkozás, egészségügyi kérdések.
-
Vöröskereszt, mentőszolgálat
-
gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők
-
az ANTSZ és más egészségügyi intézmények szakemberei
-
rendvédelmi szervek (főleg jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segíteni)
Tájékozódás az érintettek körében -
Szülők. Véleményük megismerésére a szülői értekezletek és fogadóórák kellő lehetőséget jelentenek.
-
Diákok. Tőlük közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét problémafelvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a kölcsönös bizalom. A közvetett információszerzésre a különböző kérdőívek és felmérések szolgálnak.
-
Iskolai alkalmazottak, pedagógusok. A korszerű egészségfejlesztési szemlélet az egész iskolára kiterjedő célok megfogalmazását feltételezi, ezért mindenki véleménye és érdekeltsége fontos.
Elemzés, információgyűjtés Kiemelt jelentőségű a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, illetve más szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalomismeret) bevonása az egészségnevelési program minden fázisába. Ugyancsak fontosak az iskolán kívüli egészségügyi szervektől származó információk is, hiszen ezek teszik lehetővé, hogy pontos képünk legyen a település egészségügyi hátteréről. 2.14.2. Környezeti nevelés elvei Cél:
Kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás, a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez, a diákok megértsék a környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.
90
Eszközei, módszerei: Eszköz
Forma Tanítási óra keretében
Módszer
földrajz, biológia, kémia, történelem
az óra jellege határozza
és társadalmi ismeretek,
meg. Kiemelt helyet
osztályfőnöki, életvitel
kapnak a hétköznapi élettel
valamennyi tanítási óra
kapcsolatos vonatkozások. IKT, önálló ismeretszerzés kísérlet bemutató
Eszköz
Forma Tanítási órán kívül
Módszer -
iskolai pályázatok
Föld napja
-
iskolarádiós megemlékezés
Madarak és fák napja
-
plakátok készítése
Állatok világnapja
-
vetélkedők
a munkatervben rögzített
-
előadások
módon
-
kirándulások
Tisztasági verseny az
-
kiállítások
Témanapok Víz napja
Drogellenes nap Témahét
osztályok között
2.15.
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
A jutalmazás alapelvei: Csak az adott tanévre érvényesek. Nevelő hatásúnak, fokozatosnak és differenciáltnak kell lenniük. A tanulóközösség értékítélete is fejeződjék ki bennük, éppen ezért célszerű a diákönkormányzat véleményének meghallgatása és érvényesítése. kiemelkedő tanulmányi eredmény, valamely tantárgyban elért átlagon felüli teljesítmény, tanulmányi versenyeken elért eredmény, átlagon felüli szorgalom, kimagasló sporteredmény, ha a tanulmányi munka ellen nincs kifogás, közösségért vállalt tevékenység példamutató teljesítése.
91
A jutalmazás formái: Tanári dicséret a tanórai munkáért. Osztályfőnöki dicséret: iskolai és városi ünnepségeken való szereplésért, házi versenyen elért 1-3. helyezésért. Igazgatói dicséret: megyei, területi versenyen elért 1-3. helyezésért, huzamos ideig végzett kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért. Nevelőtestületi dicséret: félévkor és év végén is kitűnő tanulmányi eredményért, országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért. Könyvjutalomban részesíthető a tanuló az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató javaslata alapján: kitűnő év végi bizonyítványért, szakköri munkájáért érdemjegyekben is tükröződő szorgalmáért (max. két 4-es osztályzata van), közösségi tevékenységéért, versenyeredményéért, hiányzásmentes tanévért.
92
A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Magatartás Példás: - a házirendet példamutatóan betartja, - önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, - kötelesség- és tisztelettudó, - részt vállal az iskola munkájában (diákönkormányzat, sportmunka stb.), - nincs igazolatlan órája Jó: - a házirendet általában betartja, - tisztelettudó, udvarias a felnőttekkel és társaival szemben, - a tanítási órán fegyelmezett, - maximum 3 igazolatlan órája van, - a bukott tanuló maximum „jó” minősítést kaphat.
Változó: - viselkedése kifogásolható, - a házirendet gyakran megszegi, - a közösségben vonakodva dolgozik, - 3-nál több, maximum 10 igazolatlan órája van, - legalább osztályfőnöki intése van.
Rossz: - gyakran vét a házirend ellen, - rossz példát mutat, - a közösség munkáját gátolja, - rendbontó, romboló, - tiszteletlen, goromba, - rendszeresen zavarja a tanítási órát, - 10-nél több igazolatlan órája van, - legalább igazgatói intése van.
93
Szorgalom: Példás: - tanulmányi munkáját kifogástalanul ellátja, - rendszeres, pontos, kitartó, - önálló ismeretszerzésre képes, többletmunkát vállal, - tanszereit rendben tartja. Jó: - kisebb lazaságoktól eltekintve rendszeres egész éven át, - képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, - megfelelő ösztönzéssel rendszeresen tanul. Változó: - tanulmányi munkája ingadozó, - eredményei elmaradnak képességei mögött, - jelentősen ront tanulmányi eredményén, - bukott 1-2 tantárgyból.
Hanyag: - iskolai munkáját figyelmeztetés ellenére sem végzi el, - kötelességét gyakran elmulasztja, - megbízhatatlan, érdektelen, - képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - 3 vagy több tantárgyból bukott.
94
A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga lehetőségei Középszintű érettségi esetén a helyi tantervben legalább két évig, összesen minimum 138 órában tanított tantárgy esetében tehető vizsga. Emelt szintű érettségi esetén pedig minimum 276 órának kell lennie.
Gimnázium középszintű tantárgy
emelt szintű
érettségi vizsga
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Utazás és turizmus
X X X X X X X X X
X X X X X X X X X
X X
X
Ének-zene, rajz és vizuális kultúra tantárgy esetében a középszintű vizsga akkor választható, ha osztályozóvizsgával eleget tesz a tanuló a követelményeknek. Szakközépiskola középszintű tantárgy
emelt szintű
érettségi vizsga
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Testnevelés Földrajz Informatika Szakmai komplex
X X X X X X X X
X X X X X
X
A szakközépiskolákban a szakmai tárgy kötelező érettségi vizsgatárgy, egyéb vizsgatárgy hatodik tárgyként választható. (2013/14. tanévben induló osztályok esetében valósul meg.)
95
A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ISMERETKÖRÖK MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv 1.2. A magyar nyelv története 1.2.1. A magyar nyelv rokonsága 1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok 1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.2.4. Nyelvművelés 1.3. Nyelv és társadalom 1.3.1. Nyelvváltozatok 1.3.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.3.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.3.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.3.5. Új kihívások 1.4. A nyelvi szintek 1.4.1. Hangtan 1.4.2. Alaktan és szótan 1.4.3. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.4.4. Mondattan 1.4.5. A mondat a szövegben 1.4.6. Logikai és tartalmi viszonyok 1.4.7. Szókincs és frazeológia Kommunikáció 1.5.1. A jel, a jelrendszer 1.5.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.5.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.5.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.5.5. A személyközi kommunikáció 1.5.6. A tömegkommunikáció 1.6. A szöveg 1.6.1. A kommunikáció és a szöveg 1.6.2. A szöveg grammatikája és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A címzettek 1.6.5. A szöveg szóban és írásban 1.6.6. Az intertextualitás 1.7. A szövegtípusok 1.7.1. A kommunikációs színterek
96
1.7.2. A média, az elektronikus kommunikáció 1.7.3. A tanulás tipikus szövegei 1.8. A retorika alapjai 1.8.1. A retorika 1.8.2. A nyilvános beszéd 1.8.3. Érvelés, megvitatás, vita 1.8.4. Szövegek térben és időben 1.8.5. A szövegszerkesztés eljárásai 1.8.6. Személyes viszony, értékelés 1.9. Stílus és jelentés 1.9.1. A szójelentés 1.9.2. Állandósult nyelvi formák 1.9.3. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.9.4. Stíluseszközök 1.9.5. A nyelvi elrendezés hatása 1.9.6. Stílusréteg, stílusváltozat 1.9.7. Stílustörténet IRODALOM Szerzők és művek Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Egy mű beható ismerete Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, továbbá két magyar regény a 20. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. Portrék Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor. Látásmódok, művek Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Németh László, Örkény István, Márai Sándor, Pilinszky János. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. A közelmúlt irodalmából Egy, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István vagy mások). A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik, témák, motívumok, élethelyzetek, hőstípusok). Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz; barokk; felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és a kortárs világirodalom. Egy-két
97
korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből; dráma és színház, színházi konvenciók. Művek átfogó bemutatása, elhelyezése stíluskorszakban. Korszakok, művek, alkotók etikai dilemmái. Memoriterek (pl. klasszikus szállóigék). Értelmezési szintek, megközelítések Korszakok, stílustörténet Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. zene, építészet, képzőművészet, színház- és filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának, tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása (pl. antikvitás, középkor, romantika, avantgárd). A regényirodalom mint életformákról, világszemléletről is szóló tudósítás (pl. Dickens, Jókai, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Stendhal, Krúdy, Ottlik, Szabó Magda). Színház és dráma különböző korszakokban. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. film, színház, zene, irodalom, képzőművészet, tánc). Irodalomtörténet Magyar irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korszakok, folyamatok. Témák, motívumok Az európai irodalom alapvető hagyományai, mint forrás és kútfő (pl. az antikvitás, a Biblia, a magyar népköltészet) Tematikus verstípusok (pl. szerelmi költészet, gondolati költészet, tájköltészet, hazafias költészet, alkalmi költészet) közös jegyei. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Műfajok, poétika Az irodalom határterületei Regionális kultúra
98
Matematika VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvényjellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei Határérték, folytonosság Differenciálszámítás
99
Integrálszámítás Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Síkban Térben Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk Merőleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör A parabola Kerület, terület Felszín, térfogat
Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók Valószínűségszámítás és a matematikai statisztika elemei Véletlenjelenségek jellemzése, valószínűség A sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának becslése
100
Történelem
TÉMAKÖRÖK Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása Athénban A görög hitvilág, művészet, tudomány A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakítása A római hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése Az iszlám vallás és az arab világ A középkori városok Művelődés és mindennapok a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Géza fejedelem és István király műve Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla) Az Árpád-kori kultúra Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A parlamentáris monarchia megszületése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások Művelődés, egyházak, iskolák A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
101
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései Az átalakuló társadalom és életformák, új elemek a gazdasági életben A reformkori művelődés, kultúra A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények A nemzetiségek mozgalmai A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás, a városiasodás) A dualizmus kori társadalom és politika jellemzése A tudományos és művészeti élet fejlődése A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája A XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia) Az 1929-33-as gazdasági válság és következményei A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország részvétele az első világháborúban Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság A trianoni béke A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország háborúba sodródása és részvétele A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország 1945-től a rendszerváltásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése
102
Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A "harmadik világ" Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai Közép-Kelet-Európa és a Balkán a rendszerváltozás után A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A parlamenti demokrácia működésé és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások A szociális piacgazdaság programja
103
Idegen nyelv Témák Személyes vonatkozások, család Pl. a vizsgázó személye, családi élet. Ember és társadalom Pl. a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Környezetünk Pl. az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Az iskola Pl. a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. A munka világa Pl. diákmunka, pályaválasztás. Életmód Pl. napirend, kedvenc ételek Szabadidő, művelődés, szórakozás Pl. színház, mozi, kedvenc sport. Utazás, turizmus Pl. tömegközlekedés, utazási előkészületek. Tudomány és technika Pl. népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
104
A kémia érettségi vizsga célja 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly pH-számítás Elektrokémia
105
A rajz és vizuális kultúra vizsga célja Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Kompetenciák Témakörök Színértelmezés
A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ
Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet
Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép
A testnevelés érettségi vizsga Tartalmi követelmények Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok
106
Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika
Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
Az ének-zene érettségi vizsga Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló
XX. századi és kortárs zene Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene
Dallamátírás
107
Az informatika érettségi Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés
108
A biológia érettségi vizsga Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek elemek, ionok szervetlen molekulák lipidek Szénhidrátok fehérjék nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Vírusok Önálló sejtek baktériumok egysejtű eukarióták Többsejtűség a gombák, növények, állatok elkülönülése sejtfonalak teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából, az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából, a növények szövetei, szervei, viselkedés
109
Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás idegrendszer az idegrendszer általános jellemzése az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai hormonrendszer hormonális működések immunrendszer immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Környezeti kölcsönhatások Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet-és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
110
A fizika érettségi vizsga Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok
111
Utazás és turizmus Az utazás és turizmus érettségi vizsgatárgy középszinten tehető le. Részletes vizsgakövetelmények: TÉMAKÖRÖK Kötelező modulok 1.1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái
1.2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők
1.3. A szervezett utak típusai
1.4. Szálláshelyek
1.5. Közlekedés
KÖVETELMÉNYEK Az idegenforgalom és a nemzetgazdaság kapcsolata, arányok, fejlődési trendek a világban és Magyarországon. A turizmus hatása a népességmegtartásra és foglalkoztatottságra. Főbb statisztikai adatok. A statisztikai adatok, trendek értelmezése. Több adatból következtetések levonása, lehetséges hipotézisek megfogalmazása. Szezonalitás, krízisérzékenység. Ár-érték arány. Sztereotípiák. Az idegenforgalom és a természeti és társadalmi környezet kölcsönhatásai. Hazai és helyi példák a befolyásoló tényezőkre. Aktuális példák a világturizmust befolyásoló gazdasági, politikai, társadalmi eseményekre. Egyéni és csoportos utazás. Utazás szervezők, utazási irodák. Hivatásturizmus, konferencia turizmus. Incentive utazások. Vallási turizmus. Rendezvény turizmus. Ifjúsági, sport és kaland turizmus. Gyógyidegenforgalom. Falusi turizmus. Utazásszervezők, utazási irodák működésének vázlatos ismerete. Utazási típusok és vevőkörök megfeleltetése. A szálláshelyek besorolásai, szolgáltatásai. Szállodák és szállodaláncok. Kastély és kúriaszállók. Üdülőfalvak. Apartman-házak. Time-share rendszer. Panziók. Fizető vendéglátás. Ifjúsági szállók. Kempingek. Szolgáltatások és ár-érték arány ismerete a szálláshelyeken. Légi-, vasúti-, vízi-, közúti közlekedés – előnyök és hátrányok. Városi közlekedés. Menetrendek, internetes keresési lehetőségek ismerete és használata.
112
1.6. Vendéglátás
A vendéglátóhelyek típusai, besorolásai. Éttermek, vendéglők. Gyorséttermek, franchise rendszerek. Kávézók, cukrászdák. Borozók, sörözők. Nemzeti gasztronómiai sajátosságok. Menüsor összeállításának alapjai. Adott vendéglátóhely értékelése. 1.7. Programszervezés Programszervezés, forgatókönyv. Városi programok, idegenvezetés. Bálok, karneválok, kiállítások. Különleges rendezvények (pl. Sziget, Művészetek völgye). Tematikus parkok. Programok a természetben, nemzeti parkok, aktív pihenés. A célcsoport igényeinek megismerése és a programok hozzáigazítása a forgatókönyvben. 1.8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz A magyar útlevél formai és tartalmi sajátosságai, igénylése. Vízum kötelezettség és vízumkérelem. Utazási biztosítások fajtái. Valuta és deviza, készpénzkímélő eszközök fajtái és használatuk (utazási csekk, bank- és hitelkártyák, voucher, készpénz küldés). Bank- és hitelkártyák jellemzői, használatuk. Megfelelő biztosítás kiválasztása. Útlevél és vízumkérelem. Választható modulok – Környezetvédelem és idegenforgalom 2.1. Fenntartható fejlődés A gazdasági hatékonyság: az erőforrások kíméletes használata. Szelíd idegenforgalom, zöld turizmus, ökoturizmus. A növekedés határai. A turizmus természeti és társadalmi hatásainak esetpéldán, szimuláción való elemzése. Beavatkozási lehetőségek felismerése, döntési pontok azonosítása. Választható modulok – Vállalkozás és marketing az idegenforgalomban 3.1. Vállalkozási formák Egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Adekvát vállalkozási forma kiválasztása egy tervezett tevékenységhez, figyelembevéve annak természetét, nagyságrendjét. 3.2. A turisztikai termék jellemzői Az ipari termékek és szolgáltatási termékek közötti hasonlóságok és különbségek. A vevői bizalom. Piaci verseny. Adott vevőcsoportok igényeinek felismerése és ajánlat ötlet.
113
3.3. Marketing
3.4. Vállalkozás indítása
Választható modulok – Falusi turizmus 4.1. Falusi vendéglátás a múltban és jelenben
4.2. A falusi vendéglátás jellegzetességei
SWOT – helyzetelemzés (igény és kínálat). 5P a marketingben. Marketing mix. Kommunikáció a vevőkkel, PR. Marketing terv készítése és annak indoklása. A sikeres vállalkozás indításának feltételei. Cégalapítás. Ötlet, indulótőke, üzleti terv, hitel lehetőségek. A sikeres vállalkozó személyes tulajdonságai. A vizsgázó önismeretének demonstrálása. Saját vállalkozási ötlet. Vendéglátás és gazdálkodás összefüggései falun – Magyarországon és külföldön. A falusi vendéglátás szervezetei. Helyi lehetőségek elemzése a falusi vendéglátás szempontjából. A vendégfogadás helyszíne (ház, kert). Programok és gazdálkodás. Saját, családi vállalkozás tervezése, elindítása.
A vizsga leírása
Formailag az érettségi vizsga két vizsgarészből áll. A tanuló az elvárt képességekről „gyakorlati” vizsgán, ismereteiről pedig a hagyományos értelemben vett szóbeli vizsgán számol be. A vizsga „gyakorlati” része kétféleképpen teljesíthető: előre elkészített záródolgozat és annak szóbeli megvédése, vagy az érettségi vizsga alkalmával tételekben megadott feladat, probléma helyszíni megoldása útján.
114
Földrajz érettségi Témakörök: 1. Térképismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi- gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
A Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok: A Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményezi. A Pedagógiai Programot a Nevelőtestület a 2014. március 28-ai ülésén elfogadta.
115
KIK Mezőkövesdi Tankerülete SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 146. Telefon/fax: 49/500-033; 500-034; 312-603 Web: www.szlgimi.t-online.hu E-mail:
[email protected]
NYILATKOZAT A Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A diákönkormányzat a Pedagógiai Program módosítását 2014. március 28-ei ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatával egyetért. Mezőkövesd, 2014. március 28.
Radványi Viktória a diákönkormányzat vezetője
116
KIK Mezőkövesdi Tankerülete SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 146. Telefon/fax: 49/500-033; 500-034; 312-603 Web: www.szlgimi.t-online.hu E-mail:
[email protected]
NYILATKOZAT A Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Szülői munkaközössége képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Szülői munkaközösség a Pedagógiai Program módosítását 2014. március 28-ei ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatával egyetért. Mezőkövesd, 2014. március 28.
Zeleiné Papp Bernadett a szülői munkaközösség vezetője
117
KIK Mezőkövesdi Tankerülete SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 146. Telefon/fax: 49/500-033; 500-034; 312-603 Web: www.szlgimi.t-online.hu E-mail:
[email protected]
NYILATKOZAT A Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola intézményvezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program módosítását a mai napon jóváhagytam. Mezőkövesd, 2014. március 28.
....................................................... intézményvezető
118
