Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok közúti szállítása mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival

KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET

Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok közúti szállítása mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival

Jegyzet a járművezetők számára

2005

Készült a Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet alapján.

Összeállította: Golecz Antal

Szakmailag ellenőrizte: Bujdosó Lajos

© Golecz Antal 2005

Kiadja a Közlekedési Főfelügyelet. A kiadásért felelős: Dr. Békési István főigazgató. Készüli a Közlekedési Főfelügyelet sokszorosító üzemében

TARTALOM Előszó Bevezető Fogalmak, főbb meghatározások 1.

ÁLTALÁNOS ISMERETEK, FŐBB VESZÉLYEK

4

1.1.

Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok és ezek jellemző tulajdonságai

4

1.1.1.

Veszélyek

5

1.1.1.1. Mérgezőképesség

5

1.1.1.2. Maró hatás

5

1.1.1.3. Gyújtó (oxidáló) hatás

6

1.1.1.4. Folyadékok gyúlékonysága

6

1.2.

Jogszabályi alapok

7

1.3.

Szállítási feltételek

8

1.4.

Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok szállításához szükséges okmányok10

1.4.1.

Vezetői engedély

10

1.4.2.

Forgalmi engedély vagy lassú jármű igazoló lap

10

1.4.3.

Fuvarokmány

11

1.4.4.

Forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély

11

1.4.5.

Munkautalvány

12

1.4.6.

Igazolás

12

1.5.

Az ADR Megállapodás

12

2.

SZÁLLÍTÓ EGYSÉGEK ÉS JELÖLÉSEK

2.1.

A szállítóegység fogalma, műszaki kialakítása

13

2.1.1.

A vontató jármű különleges kialakítása

13

2.1.2.

A tartányos pótkocsira vonatkozó előírások

14

2.1.3.

A tartányok ellenőrzése

14

2.1.4.

A tartányos járművön feltüntetendő adatok

15

2.2.

A különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és biztonsági intézkedések

16

2.2.1.

A mezőgazdasági vegyszerek csomagolása és jelölése

16

2.2.2.

Személyi védőeszközök használata

17

2.2.3.

A küldeménydarabok és göngyölegek szállítás előtti „relatív" tisztítása

19

2.3.

Jelölések

19

2.3.1.

Küldeménydarabok jelölése

19

2.3.2.

Szállítóegységek jelölése

19

3.

RAKODÁSI ÉS KÁRELHÁRÍTÁSI ISMERETEK

21

3.1.

Szállítási tilalmak

21

3.2.

Menetlevél (fuvarokmány) kitöltésére vonatkozó előírások

22

3.3.

A rakomány rögzítése

22

3.3.1.

A tartányjármű töltése és ürítése

23

3.4.

Rendkívüli esemény során szükséges intézkedések

24

3.4.1.

Baleset utáni magatartás, mentesítés

24

3.4.2.

A szállítóegység tisztítása

25

3.4.3.

Tűzoltási ismeretek

25

3.5.

Kötelező tartozékok

26

3.5.1.

Tűzoltó készülékek

26

3.5.2.

Kerékkitámasztó ékek

27

3.5.3.

Elsősegélynyújtó felszerelés

27

4.

MELLÉKLETEK

28

Ellenőrző kérdések Átalános ismeretek

28

Szállító egységek és jelölések

29

Rakodási és kárelhárítási ismeretek

30

Növény és talajvédelmi szolgálatok címjegyzéke

32

Veszélyességi bárcák

34

Veszélyszimbólumok

36

Források jegyzéke

37

ELŐSZÓ A mezőgazdasági üzemek üzemvitelükhöz gyakran szállítanak növényvédő szereket, termésnövelőket (műtrágyát), üzemanyagot, amely anyagok a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) előírásai alá tartoznak. A szállításokat általában a főtevékenységű munkafolyamatokban is használt jánnüveikkel. mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzá kapcsolt pótkocsiból álló szállítóegységekkel végzik. Ezek a jármüvek azonban nem tartoznak bele az ADR Mellékletében lévő jármű fogalmába. Mivel ezen szállításoknál alkalmanként közutat is igénybe vesznek, indokolt, hogy - a közlekedés biztonsága érdekében - a mezőgazdasági vontatóval, lassú jánnüvel végzett szállításokat is megfelelően szabályozott keretek között folytassák. A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő szállításáról szóló 113/2004 (IX. 23.) GKM rendelet tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeket az ilyen szállításoknál a szállítóegységre és annak személyzetére kell alkalmazni. Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag belföldi közúti szállításánál szállítóegység vezetője az lehet, aki az ilyen anyagok közúti szállítására előírt szabályokból szóbeli vizsgát tett és erről a Közlekedési Főfelügyelet igazolást adott ki. E jegyzet célja, hogy a jármű személyzete megismerje azokat a követelményeket, amelyeket a szállítás során alkalmazni kell és segítse a vizsgára való felkészülésben.

BEVEZETŐ E jegyzet alapvetően a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok üzemviteli szállításait végző mezőgazdasági vontatók vagy lassú jármüvek vezetői, jáimükísérői számára készült, ezért csak azokat az előírásokat tartalmazza, amelyeket az esetenkénti közúti szállítások szabályszerű végrehajtásánál beleértve a jármű előkészítését, az áru átvételét, a jármű megrakását, tisztítását stb. - alkalmazni kell. A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására külön jogszabály1 vonatkozik, ennek részletesebb megismerése más tanfolyam célja. Mivel azonban a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok veszélyes áruk, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművek vontatott pótkocsival történő szállításuk - annak ellenére, hogy viszonylag kisebb mennyiségben és csak esetenként szállítják közúton - kockázattal jár. Fontos, hogy a vizsgára való felkészülés során a hallgatók ismerjék meg a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok veszélyeit, azok szállításával kapcsolatos előírásokat. A megszerzett ismeretek alapján legyenek képesek a különböző veszélyhelyzetek, rendkívüli események kialakulásának megelőzésére, ezek esetleges bekövetkezésekor szakszerűen tudják végrehajtani a szükséges biztonsági intézkedéseket

' A 20/1979. (IX. 18.) K.PM rendelettel kihirdetett és belföldi alkalmazásra elrendelt ADR.

Fogalmak, főbb meghatározások Mezőgazdasági vegyszer: a növényvédő szer, a műtrágya, a szuszpenziós műtrágya, amelyek a mérgezőképességük, a gyújtóhatásuk vagy a maróhatásuk miatt külön jogszabály2 szerint veszélyesnek minősülnek. Üzemanyag: a mezőgazdasági gépek dízel üzemanyagai és a könnyű fűtőolajok, amelyek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C. Vontató: a mezőgazdasági vontató vagy a lassú jármű. Szállítóegység: a vontatóból és egy vontatott pótkocsiból álló járműszerelvény Küldeménydarab: csomagolási müvelet végterméke, amely a szállításra kész csomagolóeszközből és a tartalmából áll. Gyűjtőcsomag: azonos vagy különböző rendeltetésű termékek csomagolási egysége (pl. kartondoboz), amelyben az egyedi kiszerelések az engedélyokiratuk alapján önálló egységként is forgalomba hozhatók és felhasználhatók. Növényvédőszer: egy vagy több növényvédő hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő formában, amely a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító szervezetek tevékenységét, b) nem tápanyagként (pl. növekedés-szabályzóként) befolyásolja a növények életfolyamatait, c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósítószerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó készítményeket, d) irtja a nemkívánatos növényeket, vagy. e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja vagy megelőzi a növények nemkívánatos növekedését. Készítmény: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat, amelynek legalább egyik összetevője hatóanyag, és amelyet rendeltetésszerűen növényvédő szerként alkalmaznak. Termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyag-szol- gáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a széndioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya) természetes eredetű, vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja. Szuszpenziós műtrágya: mesterséges úton előállított (szemcsés vagy porszerü) termésnövelő anyag és víz folyékony halmazállapotú keveréke.

2

A 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel kihirdeteti és belföldi alkalmazásra elrendelt ADR.

Belföldi szállítás: amelyet Magyarország területén hajtanak végre. Küldeménydarabos szállítás: küldeménydarabok szállítása nyitott, ponyvás vagy fedett járműben. Nyitott jármű: olyan jármű, amelynek rakfelülete csak oldalfalakkal van határolva vagy egyáltalán nincs határolva. Ponyvás jármű: a felrakott áru védelméhez oldalfalakkal, mellső és hátsó fallal és tartószerkezeten (ponyvatartón) elhelyezett ponyvával ellátott jármű. Fedett jármű: olyan jármű, amelynek felépítménye lezárható szekrényből áll. Tartányjármű: folyadékok, gáz-halmazállapotú, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármű. Ömlesztett szállítás: csomagolatlan szilárd (szemcsézett) anyagok szállítása járműveken vagy konténerben. Tartányos szállítás: folyékony vagy zagyszerű anyagok szállítása tartányjárműben vagy tankkonténerben. Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak. A lobbanáspont folyadékok gyúlékonyságának jellemzésére szolgáló adat.

1,. ÁLTALÁNOS ISMERETEK, FŐBB VESZÉLYEK 1.1 Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok és ezek jellemző tulajdonsági A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok fogalmába az ide vonatkozó 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet szerint a kővetkező anyagok tartoznak: mezőgazdasági vegyszer: a növényvédő szer, a műtrágya, a szuszpenziós műtrágya, amelyek a mérgezőképességük, a gyújtóhatásuk vagy a maróhatásuk miatt külön jogszabályi szerint veszélyesnek minősülnek. üzemanyag: mezőgazdasági gépek dízel üzemanyagai és a könnyű fűtőolajok, amelyek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C. A növény-védőszerek hatóanyaguktól függően lehetnek gyúlékonyak, mérgezőek vagy maró hatásúak, illetve lehet ezek kombinációja is. A műtrágya veszélyessége a gyújtó hatás. Az üzemanyagok gyúlékony folyadékok, ezen kívül más számottevő veszélyességük nincs. A veszélyesség jellege a küldeménydarabon veszélyességi bárcákkal van jelölve. Ha többféle veszélyessége van egy küldeménydarabnak, ezek külön-külön vannak jelölve. A következőkben leírt veszélyességeket jelölő bárcák a „Mellékletben" láthatók. Folyadékok gyúlékonyságának jelölése: csúcsára állított vörös színű négyzetben fekete vagy fehér láng, az alsó sarokban „3" számjegy Gyújtó-hatás jelölése: csúcsára állított citromsárga színű négyzetben fekete kör felett láng, az alsó sarokban „5.1" számjegyek. Mérgező hatás jelölése: csúcsára állított fehér színű négyzetben fekete halálfej, az alsó sarokban „6.1" számjegyek, Maró hatás jelölése: csúcsára állított négyzet felső részén két üveg kémcsőből csepegő, egy kezet és egy fémdarabot megtámadó folyadék, a négyzet alsó fele fekete, az alsó sarokban „8" számjegy, Külön jelölni kell, ha egy küldeménydarab eldőlése esetén kifolyási veszéllyel kell számolni. Kifolyási veszély jelölése: álló téglalapban két felfelé mulató nyíl, a csomagolástól kellően elütő színű alapon. A kifolyási veszélyt jelölő bárca a „Mellékletben" látható. A kifolyási veszély jelölés alkalmazása kizárólag a csomagolás módjától függ, ezért akár önmagában vagy más veszélyes hatás jelölésével együtt is előfordul. A veszélyesség jelölése arra utal, hogy a csomagolás sérülése esetén milyen veszély előfordulására kell számítani. A szuszpenziós műtrágya a szemcsés vagy por alakú műtrágya vizes oldata. Gyújtó hatása vízben oldott állapota miatt nincs, ezért a veszélyességet nem kell jelölni.

3

A 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel kihirdetett és belföldi alkalmazásra elrendeli ADR.

1.1.1 Veszélyek, amelyek előfordulására a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok szállítása, be- és kirakodása során számítani lehet: 1.1.1.1 Mérgezőképesség Az anyagok mérgezőképessége azt jelenti, hogy viszonylag csekély mennyiségben egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással károsíthatják az ember egészségét vagy halálát okozhatják. A mérgezőképességet jelölő • LD (letális dózis) jelentése: halálos adag, lenyelésre és bőrön át való felszívódásra, mértékegysége (mg/kg), • LC (letális koncentráció) jelentése: halálos koncentráció, a belégzésre történő mérgezés jellemzésére, mértékegysége (mg/liter), • LD50 (mg/kg) és LC50 (mg/liter) értékekben az 50-es jelzés arra utal, hogy a mérgező anyag a megadott koncentrációban a kísérleti állomány felének (50%-ának) a halálát képes okozni. Az LD50 vagy LC50 mérgezőképességi értéktől függően a mérgező anyagok lehelnek: • nagyon mérgezőek • mérgezőek • enyhén mérgezőek

1.1.1.2 Maró hatás

Maró hatásúak az olyan anyagok, amelyek vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülő hámszövetet - a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát - megtámadják vagy képesek tönkretenni más árukat vagy magát a szállítóeszközt. Maró anyagnak számítanak azok az anyagok is, amelyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek. A maró hatásuktól függően lehetnek: • erősen maró anyagok, • maró anyagok, • gyengén maró anyagok. Erősen maró anyagok azok, amelyek a sértetlen bőrszövetet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák legfeljebb 3 percig tartó érintkezés után 60 perces megfigyelési időtartamon belül. „Csak" maró anyagok, amelyek ugyanazt a teljes elroncsolódást eredményezik de hosszabb, 3-60 percig tartó érintkezés után és ugyancsak hosszabb, 14 napos megfigyelési időtartamon belül. 1.1.1.3 Gyújtó (oxidáló) hatás

Gyújtó hatásúak az olyan anyagok, amelyek - anélkül, hogy önmaguk gyúlékonyak lennének - oxigén felszabadulásával más anyagok meggyulladását idézhetik elő, az égést táplálják.

A gyújtó hatású anyagok lehetnek: ■ nagyon veszélyes, ■ veszélyes ■ mérsékelten veszélyes anyagok. A gyújtó hatású anyagok veszélyessége általában az anyag cellulózzal különböző tömegarányban alkotott keverékének égési vizsgálata alapján határozható meg. A mezőgazdaságban használt termésnövelők (ammónium-nitrát alapú műtrágya) általában gyújtó hatású anyagok.

1.1.1.4 Folyadékok gyúlékonysága

Folyadékok gyúlékonyságát azok lobbanáspontja és forráspontja (forrás kezdete) együttesen jellemzi. Minél alacsonyabbak ezek az értékek, egy folyadék gyújtóforrás hatására annál köny- nyebben gyullad meg és tovább ég. A gyúlékony folyadékok lehetnek még mérgezöek és maró hatásúak is. A gyúlékony folyadékok ■ nagyon veszélyes anyagok, amelyeknek a forráspontja legfeljebb 35 °C, ■ közepesen veszélyes anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 23 °C alatti, forráspontja 35 °C feletti, ■ kevésbé veszélyes anyagok, amelyeknek a lobbanáspontja 23 °C és 61 °C közötti, beleértve a határértékeket is, forráspontja 35 °C feletti (a gázolaj és könnyű fűtőolaj, amelynek lobbanáspontja 61°C feletti de legfeljebb 100 °C, az ADR értelmében veszélyes anyagnak kell tekinteni). A növényvédő szerek jelentős részének többféle veszélyes tulajdonsága is van, amelyek a csomagoláson szimbolikus jelölésekkel mindig fel vannak tüntetve, pl. lehet mérgező és gyúlékony, mérgező és maró.

1.2 Jogszabályi alapok Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművei vontatott pótkocsival történő belföldi szállítását alapvetően a 113/2004. (IX. 23.) GKM számú rendelet szabályozza. Ebben a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni magára a szállításra, a szállító egységekre, valamint a szállító egységek személyzetére. További jogszabályok, amelyek az említett rendelet végrehajtásához kapcsolódó előírásokat tartalmaznak: • 2000. évi 35. törvény a növényvédelemről, • 5/2001. (1. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről, • 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről és szállításáról, • 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A " és „£" Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról, • 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról, és visszavonásáról, • 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról, • 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről.

1.3 Szállítási feltételek Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok szállítása - a 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet előírásainak figyelembe vételével - a kővetkező szállítási módok alkalmazásával lehetséges: " Küldeménydarabok szállítása: nyitott, ponyvás vagy fedett járműben. Ilyen módon szállíthatók a növényvédő szerek, a műtrágya csomagolva, az üzemanyag hordókban vagy kannákban. A szállító járművekkel kapcsolatban nincs különleges követelmény, amennyiben a jármű forgalmi engedélye (lassú jármű igazoló lapja) érvényes és a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotú, a szállítási feladat végrehajtható. ■

Ömlesztett szállítás: ömlesztve csak műtrágya szállítható. Növényvédő szert ömlesztve tilos szállítani. A szállítójármű lehet fedett, vagy vízhatlan és lángmentesített ponyvával ellátott. A jármű rakterét vagy a konténert úgy kell kialakítani, hogy a műtrágya ne érintkezhessen fával vagy más gyúlékony anyaggal. Ha a jármű raktere vagy a konténer gyúlékony anyagból készült, akkor el kell látni a teljes belső felületét lángmentesített, vízhatlan béléssel. Konténerben történő szállítás esetén a szállító járműre vonatkozóan nincs egyéb különleges követelmény.

■

Tartányos szállítás: tartányban szállítható üzemanyag és szuszpenziós műtrágya. A tartányjármű vagy leszerelhető tartányokat hordozójármű összes befogadó képessége 5000 liternél nem lehet nagyobb. A tartányos jármű alkalmas kell, hogy legyen az adott anyag szállítására. A tartány alkalmasságát külön időszakos hatósági vizsgálat alapján állapítják meg, amelyről jegyzőkönyvet állítanak ki. A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy mely anyagok szállítására alkalmas. A tartányra adattáblát kell felszerelni, ez az adattábla is tartalmazza a szállítható anyag(ok) helyes szállítási megnevezését. Tartányos járművel növényvédő szert és (szemcsézett vagy por alakú) műtrágyát tilos szállítani. Üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya szállítására jóváhagyott tartányos pótkocsi vontatásához csak dízel üzemű és olyan vontató használható, amelynek utolsó műszaki vizsgálata óta egy évnél több nem telt el. A vontatójármű elektromos vezetékrendszere megfelelően rögzített és mechanikai hatásoktól védett kell, hogy legyen.

A vonatkozó jogszabályokban a szállítással kapcsolatban előírt további követelmények: növényvédő szert csak eredeti csomagolásban vagy átcsomagolás esetén a követelményeknek megfelelő csomagolóeszközben kell szállítani, □ a szállítóegységet a szállított anyagtól függően meg kell jelölni, □ mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag legfeljebb 25 km távolságra szállítható, □ a küldeménydarabokat a pótkocsin úgy kell elhelyezni és alkalmas eszközök segítségével rögzíteni, hogy azok se egymáshoz, se a járműhöz képest ne mozdulhassanak el, □

□

□ □

□

□

a jármű rakfelületén mezőgazdasági vegyszerekkel és üzemanyaggal együtt embert, állatot, élelmiszert, takarmányt vagy gyógyszert szállítani tilos, egyéb árut csak úgy szabad szállítani, hogy a mezőgazdasági vegyszerekkel, üzemanyaggal ne érintkezhessen, a mezőgazdasági vegyszereket, üzemanyagot a rakfelületen úgy kell elhelyezni, hogy a szállító járművet és a környezetet ne szennyezze, a jármű esetleges elszennyeződése esetén a tisztítást az egészségügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartásával haladéktalanul, de mindenképpen az újabb megrakás előtt el kell végezni, mezőgazdasági vegyszerek, üzemanyag szállítása során személyi védőeszközöket kell készenlétben tartani, az árukezeléskor ezeket használni kell, a szükséges védőeszközöket a munkáltató kell, hogy biztosítsa, a szükséges személyi védőeszközök a növényvédő szer csomagolásán (címkéjén) fel vannak tüntetve, többféle növényvédő szer együtt szállításánál a munkavédelmi szempontból legveszélyesebb készítménynek megfelelő védőeszközt kell biztosítani.

1.4 Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok szállításához szükséges okmányok Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok belföldi közúti szállításánál a járművezetőnek a következő okmányokat kell magával vinni: személyi igazolvány, • vezetői engedély, • forgalmi engedély vagy lassú járműigazoló lap, fuvarokmány, • forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély, munkautalvány, • igazolás (arról, hogy a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok belföldi közúti szállítására előírt szabályokból vizsgát tett).

1.4.1 Vezetői engedély —

Mezőgazdasági vontató vagy lassú jármű közúti forgalomban a következő járműkategóriák valamelyikének vezetésére jogosító vezetői engedéllyel vezethető: Mezőgazdasági vontatóból és egy db nehéz pótkocsiból álló szállítóegység vezethető • „B+E" vagy „D1+E" vagy „D+E" vagy „C+E", vagy ,.C 1+E" nemzetközi kategóriákra, valamint a „T" vagy a „TR" nemzeti kategóriákra érvényes vezetői engedéllyel, • a szállítóegység akkor is vezethető, ha a felsorolt kategóriájú vezetői engedélyek egészségügyi érvényessége lejárt. Lassú járműből és pótkocsijából álló szállítóegység vezethető • bármely nemzetközi kategóriára vagy a „T" és „TR" nemzeti kategóriára érvényes vezetői engedéllyel, valamint a kártya formájú, „K" kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel, ha abban a „186" kód bejegyzés szerepel, • a szállítóegység akkor is vezethető, ha a felsorolt kategóriájú vezetői engedélyek egészségügyi érvényessége lejárt.

1.4.2 Forgalmi engedély vagy lassú jármű igazoló lap

Mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló szállítóegység, valamint a lassú járműből és pótkocsijából álló szállítóegység akkor vehet részt a közúti forgalomban, ha azt forgalomba helyezték. Mezőgazdasági vontatóra és az általa vontatott pótkocsira a forgalomba helyezéskor forgalmi engedélyt, a lassú járműre és pótkocsijára „igazoló lap"-ot állítanak ki és rendszámmal látják el a jármüveket. A forgalmi engedély vagy a lassú jármű igazoló lap és a rendszám a jármű hatósági engedélye. Közúti forgalomban a járművek csak akkor vehetnek részt, ha a hatósági jelzésük érvényes. Az érvényesség időszakos műszaki vizsgálat keretében hosszabbítható meg, amelyet a területileg illetékes megyei Közlekedési Felügyeleteknél lehet kérelmezni.

A járművek forgalmi engedélye, igazoló lapja az ide vonatkozó jogszabály előírásai szerint több évre is érvényesíthető. Tartányos pótkocsi vontatásához azonban csak olyan vontató használható, amelynek utolsó műszaki felülvizsgálata óta egy évnél több nem telt el, ezt különösen lassú járművek esetén kell ellenőrizni. A tartányos pótkocsi tartánya külön hatósági vizsgálatra kötelezett, amelyet a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal területi szerveinél kell kérelmezni. A vizsgálat alapján a járműegyedre szóló vizsgálati jegyzőkönyvet állítanak ki, amely azt igazolja, hogy a tartány mely anyagok szállítására alkalmas. Ez az okmány nem kell, hogy a járművön legyen, időszakos műszaki vizsgálatnál a közlekedési hatóságnak kell bemutatni. Ennek az okmánynak az érvényességét a jármű forgalmi engedélyének, igazoló lapjának érvényessége nem haladhatja meg. 1.4.3 Fuvarokmány

Belföldi közúti szállításnál a rakományt fuvarokmánynak kell kísérni. A fuvarokmányba bevezetendő adatokat a feladónak írásban kell közölnie. A fuvarokmány formájára vonatkozóan nincs megkötés, ennek megfelelően lehet fuvarlevél, szállítólevél, rakományjegyzék, belföldi menetlevél, számla is. A fuvarokmányt eseményszerűen kell vezetni és legalább a következő adatokat kell tartalmazni: az áru megnevezéséi, ezt elegendő a kereskedelmi megnevezéssel bejegyezni, a küldeménydarabok fajtáját és darabszámát, a bruttó tömeget, a feladó és a címzett pontos nevét és címét. Üres csomagolóeszköz esetén: üres csomagoló eszköz (vagy üres flakon, kanna, hordó, zsák) bejegyzést kell tenni. 1.4.4 Forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély

Az I., a II., és a III. forgalmi kategória a növényvédő szerek veszélyességére utaló megkülönböztetés, az I. forgalmi kategória a legveszélyesebb. A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. Ilyen tevékenységei - kivéve a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek saját célra történő vásárlását és felhasználását - az végezhet, aki az ide vonatkozó jogszabályban meghatározott szakirányú képesítéssel és engedéllyel rendelkezik. I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazásához, vásárlásához, felhasználásához engedély szükséges. Műtrágya vagy szuszpenziós műtrágya szállításakor ilyen engedély nem szükséges. Az 1. és/vagy II. kategóriájú növényvédő szer szállításához a szállítással megbízott részére Növényvédő szer szállítási megbízás " megnevezésű okmány szükséges. Ez az okmány csak egyszeri alkalomra szól és a

jármű kísérő okmányai között kell tartani. A szállítási megbízott legalább növényvédelmi szakmunkás legyen.

1.4.5 Munkautalvány

A növényvédő szer eseti felhasználásához a felhasználó munkautalványt állít ki. Ez az okmány tartalmazza a növényvédő szer nevét és a munkához szükséges mennyiségét, a növényvédő szakirányító nevét és engedélyszámát. Ez az okmány a szállítás szakszerűségét és jogosságát igazolja. A felhasználás helyszínére történő szállításkor és a maradék visszaszállításakor a jármű kísérő okmányai között kell tartani.

1.4.6 Igazolás

Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag belföldi közúti szállításánál a szállítóegység vezetője az lehet, aki az ilyen anyagok közúti szállítására előírt szabályokból vizsgát tett és erről a Közlekedési Főfelügyelet igazolást adott ki. Aki az ADR 3., 5.1., 6.1., 8. áruosztályaira a nem tartányos szállítási módra és a 3. és 5.1 áruosztályaira a tartányos szállítási módra érvényes oktatási bizonyítvánnyal rendelkezik, külön igazolás nélkül jogosult az ilyen jármüvek vezetésére, amennyiben vezetői engedélye alapján jogosult mezőgazdasági vontatóból és egy pótkocsiból, valamint lassú járműből és pótkocsijából álló szállítóegység vezetésére. Az igazolást, vagy az ADR oktatási bizonyítványt a járművezetőnek a szállítás során magánál kell tartani

1.5 Az ADR Megállapodás A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás francia nyelvű meghatározásának kezdő betűiből álló rövidítés az ADR. Ez a Megállapodás, mint a meghatározás is tartalmazza, nemzetközi és a közúti szállítási ágazatra vonatkozik, de amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, előírásait alkalmazni kell a belföldi szállításokra is. A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművei vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 113/2004. (IX. 23.) GKM számú rendelet egy ide vonatkozó belföldi jogszabály. Ez a jogszabály az ADR-ben előírtaktól eltérően rendelkezik, ezért ezen anyagoknak a megjelölt járművekkel és meghatározott feltételekkel történő belföldi szállítását e jogszabály szerint kell végezni. Amennyiben a szállítás a 113/2004. (IX. 23.) GKM rendeletben foglaltaktól eltérően történik (pl.: 25 km-nél nagyobb távolságra, tehergépkocsival, 5000 I-nél nagyobb befogadóképességű tartányjármüvei stb.), a belföldi közúti szállítást az ADR előírásai szerint kell végezni.

2. SZÁLLÍTÓ EGYSÉGEK ÉS JELÖLÉSEK 2.1 A szállítóegység fogalma, műszaki kialakítása A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 113/2004. (IX. 23.) GKM számú rendelet szerint szállítóegység: a vontatóból és egy vontatott pótkocsiból álló járműszerelvény. Vontató: a mezőgazdasági vontató vagy a lassú jármű. Pótkocsi: a mezőgazdasági vontató pótkocsija vagy a lassú jármű pótkocsija. Mezőgazdasági vontatóval, amennyiben nem mezőgazdasági vegyszereket vagy üzemanyagot szállítanak, 2 db pótkocsi is vontatható. Lassú járművel egyéb anyagok szállításakor is csak egy pótkocsi vontatható. Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok szállítása esetén a szállító egységen „B" típusú elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani. A pótkocsit 2 db - a jármű tömegének és kerék átmérőjének megfelelő - kerékkitámasztó ékkel kell ellátni. A vontatón egy 6 kg-os porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. 2.1.1 A vontató jármű különleges kialakítása A vontatójármű meg kell, hogy feleljen a közúti jármüvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM számú rendelet e járművekre vonatkozó előírásainak. A vontatójármű forgalmi engedélye, lassú jármű igazoló lapja a szállítási feladat végrehajtásakor érvényes legyen, a jármű a közúti közlekedésre alkalmas, biztonságos, jó műszaki állapotban legyen. Küldeménydarabos szállítás esetén a vontató jármüvei szemben további követelmény nincs. A szállítóegység feleljen meg 2.1 pontban felsorolt követelményeknek. Tarlányos pótkocsi vontatása esetén a vontató jármű a következő, további követelményeknek is meg kell, hogy feleljen: • motorja csak dízel üzemű lehet, elektromos vezetékrendszere megfelelően rögzített és mechanikai hatásoktól védett legyen, • utolsó műszaki vizsgálata óta egy évnél több nem telt el. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM számú rendelet ide vonatkozó előírása szerint mind a mezőgazdasági vontató, mind a lassú jármű időszakos vizsgálatakor egy évnél hosszabb érvényesség (lassú jármű esetén 5 év) is adható. Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok tartányos szállításához azonban csak olyan vontató használható, amelynek utolsó műszaki vizsgálata óta egy évnél több nem telt el, ennek az előírásnak az oka a szállítás biztonságának növelése.

A tartányos pótkocsira vonatkozó előírások A pótkocsi meg kell, hogy feleljen a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM számú rendelet e járművekre vonatkozó előírásainak. A pótkocsi forgalmi engedélye, lassú jármű igazoló lapja a szállítási feladat végrehajtásakor érvényes legyen, a jármű a közúti közlekedésre alkalmas, biztonságos, jó műszaki állapotban legyen. Küldeménydarabos szállítás esetén a pótkocsival szemben további követelmény nincs. A szállítóegység feleljen meg 2.1 pontban felsorolt követelményeknek. Tartányos pótkocsi a következő, további követelményeknek is meg kell, hogy feleljen: - elektromos vezetékrendszere megfelelően rögzített és mechanikai hatásoktól védett legyen, -

megengedett vontatási sebessége legalább 25 km/ó legyen, a pótkocsi tartánya - amely legfeljebb 5000 liter befogadóképességű lehet - alkalmas legyen üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya szállítására, a tartányfelépítmény járműhöz/alvázhoz való rögzítésének, épnek, repedés és korróziómentesnek kell lenni.

Üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya szállítására való alkalmasság a jármüegyedre kiállított vizsgálati jegyzőkönyv és a tartányra felszerelt adattábla alapján állapítható meg. A tartány alkalmasságának igazolására kiállított vizsgálati jegyzőkönyv érvényessége elsődleges, a pótkocsi forgalmi engedélyének érvényessége ezt nem haladhatja meg. Időszakos műszaki vizsgálatkor előfordulhat, hogy pl. a lassú jármű pótkocsijára a jogszabály alapján megállapított, adható érvényességi időtartamot korlátozni kell, mert túlhaladná a tartányra kiállított vizsgálati jegyzőkönyv érvényességi időtartamát. A vizsgálati jegyzőkönyv érvényességét a hatóság - a szállított anyagtól, a tartány elhasználódottságától, életkorától stb. függően - több évre (legfeljebb 6 évre) is megállapíthatja.

2.1.2 A tartányok ellenőrzése

A tartányos pótkocsi tartányát külön jogszabály - 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel kihirdetett ADR szerint kell gyártani és vizsgálni. A vizsgálatot a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (továbbiakban műszaki felügyelőség) területi szerveinél kell kérelmezni. A vizsgálat alapján a felügyelőség a jármüegyedre szóló a tartályfelépítménynek az üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya - belföldi közúti szállítására való alkalmasságát igazoló vizsgálati jegyzökönyvet állít ki. A vizsgálatot a jegyzőkönyvben meghatározott időtartamon belül meg kell ismételni, ha a tartány továbbra is alkalmas, újabb vizsgálati időpontot állapítanak meg. A tartányra adattáblát kell felszerelni. Ez az adattábla tartalmazza, hogy az adott tartányos jármű milyen anyag szállítására alkalmas, valamint tartalmazza a vizsgálat időpontját. A szállítható anyag helyes szállítási megnevezésénél és a vizsgálat időpontjánál az adattáblát acél- bélyegzővel le kell bélyegezni. Az

acélbélyegző lenyomata és a vizsgálati jegyzőkönyv hitelességét igazoló bélyegző lenyomata azonos kell, hogy legyen. A közlekedési hatóság a jármű időszakos műszaki vizsgálatánál ellenőrzi a vizsgálati jegyzőkönyv érvényességét, valamint a jegyzőkönyv és a tartányra felszerelt adattábla adatainak azonosságát. A tartány adattábla egy könnyen elérhető helyre, a tartányra tartósan rögzített fémtábla. A tartós rögzítés lehet, pl. hegesztés vagy szegecselés, szegecselésnél az egyik ellapított szegecsfejet a vizsgáló hatóság acélbélyegzővel lebélyegzi. A fémtáblán beütéssel vagy más hasonló módon legalább a következő adatokat kel) feltüntetni: a) a jóváhagyás száma; b) a gyártó megnevezése vagy jele; c) a gyártási sorozat száma; d) a gyártás éve; e) próbanyomás (túlnyomás), MPa-ban vagy bar-ban; J) az űrtartalom, több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma; g) a számítási hőmérséklet (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint -20 °C); h) az üzembe helyezés előtti vizsgálat és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (év, hónap); i) a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata; j) a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és - ha van - a védőborítás (bélés) anyaga; k) a tartány egészére alkalmazott próbanyomás (túlnyomás) és az egyes kamrák próbanyomása (túlnyomás), ha a kamránkénti próbanyomás kisebb, mint az egész tartány próbanyomása, MPa-ban vagy bar-ban l) a nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomás. Az adattáblán a szállítható anyag helyes szállítási megnevezése a 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet szerint lehet a kereskedelmi megnevezés is. Az e) g) és l) alpontokban említett számok után a mértékegységet is fel kell tüntetni. 2.1.4 A tartányos járművön feltüntetendő adatok Magán a tartányjárművön, közvetlenül a tartányon vagy egy külön táblán fel kell tüntetni a következő adatokat: a) a tulajdonos vagy üzemben tartó neve; b) saját tömeg (kg-ban), c) megengedett legnagyobb összes tömeg (kg-ban), Leszerelhető tartányos járműveknél, valamint a nem tartányos szállítási mód - küldeménydarabos, ömlesztett - esetén ezek az adatok nem szükségesek.

2.2 A különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és biztonsági intézkedések Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok veszélyes anyagok, szállításuk, fel- és lerakodásuk közben a rájuk jellemző veszélyesség mindig jelen van. A veszély előfordulását nem lehet kizárni, ezért fel kell arra készülni, ha mégis előfordul, akkor a lehető legkisebb károsodást okozza. Ezért ezeket az anyagokat csak megfelelő minőségű, az anyag fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló csomagolásban, az anyag szállítására alkalmas felépítményű tartányjárműben vagy ömlesztett szállítás mód esetén erre alkalmas kocsiszekrényű járműben vagy konténerben szabad szállítani. Fontos tudni, hogy egy küldeménydarab milyen veszélyes tulajdonságú anyagot tartalmaz, hogy egy tartányjármű vagy konténer milyen anyaggal van megtöltve. Ezek ismeretében lehet arra felkészülni, hogy a szállítás során bármi okból előforduló anyag kiszabadulás lehetőleg ne okozzon személyi sérülést, a környezetet ne szennyezze, vagy ha mégis kár keletkezik, az a lehető legkisebb legyen. Ha a szállítás során bármilyen károsító hatás felléphet, munkafolyamatban résztvevő dolgozó- (ka)t a károsító hatás ellen védő egyéni védőfelszereléssel kell ellátni. 2.2.1 A mezőgazdasági vegyszerek csomagolása és jelölése Növényvédő szerek csomagolása és jelölése A növényvédő szer csomagoló eszköz külső megjelenésének olyannak kell lenni, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi áru) ne lehessen összetéveszteni. Növényvédő szert csak minősített csomagolásban szabad szállítani. A csomagoló eszköz címkéjén mindig fel kell tüntetni a használat során betartandó utasításokat, amelyek a személyi védelemre, illetve a környezet védelmére vonatkoznak (pl. „Gyermekek elöl el kell zárni", vagy „Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást)". A címkén fel kell tüntetni még legalább a következő adatokat: ■ a növényvédő szer nevét, hatóanyagát, formáját, ■ a növényvédő szer gyártóját, annak nevét, címét, ■ emberre, állatra, környezetre való veszélyességét, a védekezésre vonatkozó utasításokat (R és S mondatokat), a készítmény LD50 értékét ■ veszélyességi osztályba sorolását, a veszély jelképét (gyúlékonyság, gyújtó hatás, mérgező- és maró hatás), veszélyszimbólumokat, ■ szállítás és raktározás módját a folyékony növényvédő szer csomagolásán (két felfelé mutató nyíl), ■ a növényvédő szer forgalmi kategóriáját (I., II. vagy III.), ■ alkalmazása során előírt védőeszközöket, ■ esetleges mérgezés során alkalmazandó elsősegély-nyújtási eljárást

Kis egységbe kiszerelten forgalomba kerülő növényvédő szerek esetén is fel kell tüntetni legalább a következő adatokat: ■ a növényvédő szer nevét, hatóanyagát, ■ a növényvédő szer gyártóját, annak nevét, címét, ■ veszély feliratot (R és S mondatokat), ■ a veszély jelképét (gyúlékonyság, gyújtó hatás, mérgező- és maró hatás), veszély-

szimbólumokat, Egyéb adatokat a gyűjtő csomagoláson kell megjelentetni, illetve valamennyi kiszerelési egységhez külön használati utasítást kell mellékelni, ebben az esetben a címkén a következő feliratot kell feltüntetni: „Használat előtt olvassa el a következő tájékoztatót!" A tájékoztató a címke része ennek biztosításáról a kiszerelő és a forgalmazó köteles gondoskodni. A csomagolásra előírtakat kell alkalmazni az eredeti csomagoló eszköz megsérülése és a tennék átcsomagolása esetén is. Átcsomagolásra kizárólag az eredetivel megegyező biztonságot nyújtó' csomagoló eszköz használható fel. Növényvédő szert más célra szolgáló csomagoló eszközbe (pl. élelmiszer, gyógyszer, kozmetikum, háztartási vegyszer, takarmány) tölteni és csomagolni tilos. Az átcsomagolt növényvédő szer csomagolóeszközén fel kell tüntetni: ■ a növényvédő szer nevét, hatóanyagát, ■ veszélyességi osztályba sorolását, ■ a növényvédő szer forgalmi kategóriáját (I., II. vagy III.), ■ az átcsomagolás időpontját, az átcsomagolást végző nevét. Termésnövelő anyagok (műtrágya) csomagolása és jelölése Műtrágya szállítható küldeménydarabonként zsákokba csomagolva, vagy csomagolás nélkül ömlesztve. A csomagoló eszköz az adott műtrágya szállítására alkalmasnak minősített műanyag- vagy papírzsák. A minősítés jelzése (számokból és betűjelekből álló karaktersor) a csomagoláson mindig fel kell, hogy legyen tüntetve. A csomagoláson - ha annak tartalma veszélyes áru - fel kell tüntetni az anyag veszélyességének jelképét {Gyújtó-hálás), az anyag nevét, a küldeménydarab nettó tömegét, az anyag gyártóját és annak címét. Ömlesztett szállítás esetén az anyag gyűjtő megnevezését - „műtrágya" - kell a jármű mindkét oldalán és a hátsó részén feltüntetni.

2.2.2 Személyi védőeszközök használata A mezőgazdasági vegyszerek szinte kivétel nélkül veszélyes áruk, kisebb vagy nagyobb mértékben az emberre is ártalmasak. A szabaddá váló veszélyes áru belélegezve, szembe és a bőrre kerülve irritáló, izgató, maró hatású, lenyelve vagy hosszabb ideig bőrrel érintkezve, felszívódik és súlyos mérgezést okozhat.A károsító hatások megelőzésére a veszélyeztetett dolgozót egyéni védőfelszereléssel kell ellátni.

Ha valamely munkafolyamatnál többféle ártalom is várható, akkor minden egyes ártalomra együttesen védő egyéni védőfelszerelést kell biztosítani. Mezőgazdasági vegyszerek szállításánál, beleértve a fel és lerakodást, általában a következő egyéni védőfelszereléseket kell biztosítani, illetve alkalmazni: • • • •

védőszemüveg, porvédő maszk, műanyag vagy gumi védőkesztyű, jól záródó, sűrű szövésű anyagból készült védőruha vagy védőkötény, műanyag vagy gumicsizma,

A növényvédő szerek csomagolásán fel kell tüntetni, hogy alkalmazása során milyen védőeszközök szükségesek (pl. szemmosó palack, menekülő kámzsa, gázálarc megfelelő szűrőbetéttel), valamint fel kell tüntetni azt is, hogy milyen elsősegély nyújtási eljárást kell alkalmazni esetleges mérgezés során, így az éppen szállított anyag(ok)hoz szükséges további védőeszközökről és ezek alkalmazásáról, a csomagolásról vagy kis egységbe kiszerelt növényvédő szerek esetén a hozzá csomagolt használati utasításból lehet tudomást szerezni. A szükséges védőeszközökről a munkáltatónak előzetesen kell informálódni, azokat írásba kell foglalni, beszerezni, a szállítást végző járműszemélyzet részére a szállítási feladat megkezdése előtt átadni. Egyidejűleg többféle növényvédő szer szállítása esetén a legveszélyesebb növényvédő szerhez előírt személyi védőfelszerelést kell biztosítani. A rakodási műveletek alatt az előzetesen megállapított és használatra átadott egyéni védőfelszereléseket használni kell. Az előírt egyéni védőfelszerelés nélkül árukezelés nem végezhető. A szállítási folyamat alatt, mivel ezen idő alatt árukezelés nem történik, az egyéni védőfelszereléseket nem kell használni, de használatra előkészített állapotban kell tartani (pl. a szemmosó palack vízzel feltöltött kell, hogy legyen). Az egyéni védőfelszerelés szakszerű tisztításáról, karbantartásáról, illetve szükség szerinti cseréjéről a munkáltató köteles gondoskodni.

Személyi higiénia Mezőgazdasági vegyszerek közúti szállítását csak olyan dolgozó végezheti, aki egészséges, nyílt sérülései nincsenek. A dolgozók minden olyan esetben kötelesek kezüket megmosni, amikor az beszennyeződött, de étkezés előtt mindig. Szennyezett ruhában tilos közhasznú jármüvet igénybe venni, étkező vagy üzlethelyiségekbe, italboltokba, stb. szolgáltatás igénybevételének céljával bemenni. A munka befejeztével köteles az egyéni védőfelszerelést az erre kijelölt helyen elhelyezni. Utcai öltözékét csak megfelelő tisztálkodás után veheti fel. Ömlesztett vagy tartányos szállítást végző dolgozó munka után köteles zuhanyozni.

A szállítás alatt, beleértve a rakodási műveleteket is, tilos dohányozni. 2.2.3 A küldeménydarabok és göngyölegek szállítás előtti „relatív" tisztítása Növényvédő szerek szállítása a felhasználóhoz a gyártótól, nagykereskedőtől eredeti, bontatlan csomagolásban történik. A felhasználás helyszínére a növényvédő szert ki kell szállítani, majd a maradékot tartalmazó küldeménydarabokat vissza kell szállítani a felhasználó raktárába, valamint vissza kell szállítani az üres küldeménydarabokat is. A maradék növényvédő szert tartalmazó küldeménydarabokat ugyanúgy le kell zárni, mintha töltve lennének. A göngyölegeket (üres flakonok, kannák, hordók) csak „relatív" tisztítás után szabad szállítani. Relatív tiszta állapot azt jelenti, hogy az adott göngyöleg térfogatának legalább 10%-ával háromszor ki van öblítve. Az öblítő vizet a növényvédő szer előkészítésekor hígításhoz lehet felhasználni. Felhasználásra előkészíteti (bekevert) növényvédő szer nem szállítható. A felhasználásra előkészítés afelhasználás helyszínén történik. Kiszállítás: a szükséges mennyiségű víztartályban, a növényvédő szer eredeti csomagolásban vagy átcsomagolt küldeménydarab(ok)ban. Víz kiszállításához a permetező gép tartálya is használható. Ha a permetező gép tartálya üres, annak „relatív" tiszta állapotúnak kell lenni.

2.3 Jelölések Mezőgazdasági vegyszereket tartalmazó küldeménydarabokat, valamint az ilyen anyagokat küldeménydarabokban, tartányban vagy ömlesztve szállító szállítóegységeket a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint meg kell jelölni.

2.3.1 Küldeménydarabok jelölése

A mezőgazdasági vegyszerek (növényvédő szerek, termésnövelő anyagok) csomagolására, az ilyen anyagokat tartalmazó küldeménydarabok jelölésére vonatkozó ismereteket a 2.2.1. sorszámú, „a mezőgazdasági vegyszerek csomagolása és jelölése" című rész tartalmazza.

2.3.2 Szállítóegység jelölése

Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok szállítására használt szállítóegységet meg kell jelölni. Növényvédő szert szállító pótkocsi mindkét oldalán és a hátsó részén jól láthatóan „NÖVÉNYVÉDŐSZER" feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni. Ha a növényvédő szer gyúlékony, mérgező peszticid, akkor „TŰZVESZÉLYES" feliratú táblát is el kell helyezni

Műtrágyát szállító pótkocsi mindkét oldalán és a hátsó részén jól láthatóan „MŰTRÁGYA" feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni. Üzemanyagot szállító pótkocsi mindkét oldalán és a hátsó részén jól láthatóan „TŰZVESZÉLYES" feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni. A szállítóegység jelölése változatlan, akár küldeménydarabokban, akár tartányjárműben történik a szállítás. A feliratokat a jármű alapszínétől eltérő, világos színű táblára kell elkészíteni. A betűk magassága 10 cm-nél lehetőleg ne legyen kisebb. Normál felépítményű, fix rakfelületű pótkocsik esetén célszerű a feliratokat leszerelhető táblákra elkészíteni, így azok könnyen levehetők vagy letakarhatok. Tartányos pótkocsi esetén, ha az mindig csak üzemanyagot szállít, a felirat a tar- tányra rá is festhető. Ha a szállított anyagot a pótkocsiról lerakták, vagy a tartányt kitisztították, a táblákat le kell szerelni vagy le kell takarni.

3. RAKODÁSI ÉS KÁRELHÁRÍTÁSI ISMERETEK A mezőgazdasági vegyszerek és az üzemanyagok szabaddá válásuk, elszóródásuk esetén kisebb-nagyobb mértékben ártalmasak lehetnek mind az emberre, mind a környezetre. Az egyes anyagfajták szállításának, szállítási módjának, egyéb anyagokkal történő együttszállításának, szállítási távolságának korlátozása, mind a szállítás biztonságát szolgálja. Ha mégis történik valamilyen káresemény, annak súlyosságát biztosan csökkenti, ha a jármű személyzete ismeri az ilyenkor szükséges tennivalókat, saját magát meg tudja védeni és gyorsan, szakszerűen be tud avatkozni.

3.1 Szállítási tilalmak Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok közúti szállításánál 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet szerint a következő korlátozások érvényesek: A szállítóegységgel tilos szállítani: ■ növényvédő szert ömlesztve, ■ növényvédő szert és műtrágyát tartányban (kivéve szuszpenziós műtrágya), ■ üzemanyag és szuszpenziós műtrágya 5000 liternél nagyobb befogadóképességű vagy leszerelhető tartányban Növényvédő szerek csomagolásával szemben igen szigorú követelmények vannak. Egy csomag vagy küldeménydarab nettó tartalma néhány gramm és általában 20 liter között változik, csak néhány igen nagy gazdálkodó szervezet esetén szállítanak ennél nagyobb térfogatú csomagolásban. Felhasználásuk igen nagy, több száz vagy ezerszeres hígításban történik. Nem kívánt elszóródás esetén, hígítás nélkül, a környezetben beláthatatlan kárt okozhatnának Ömlesztett vagy tarlányos szállítás igénye növényvédő szerek esetében gyakorlatilag fel sem merül. 5000 liternél nagyobb befogadóképességű üzemanyag szállítása, az egy tömegben lévő gyúlékony anyag veszélyessége miatt, a csak minimális követelményeknek megfelelő szállítóegység miatt már nem nyújtana megfelelő biztonságot. Tapasztalat szerint a mezőgazdasági üzemek üzemanyag szállítási igényét ez a nagyságrend kielégíti. A szállítási távolság nem lehet több 25 km-nél. Nagyobb távolságú szállítás a szállítóegységek elérhető, illetve megengedett sebessége eredményeként adódó nagyobb időtartam, valamint az ilyen járművek viszonylag korlátozott szállítókapacitása miatt, általában már nem gazdaságos. A jármű (pótkocsi) rakfelületén mezőgazdasági vegyszerekkel és üzemanyaggal együtt embert, állatot, élelmiszert, takarmányt vagy gyógyszert szállítani tilos, egyéb árut csak elkülönítve úgy szabad szállítani, hogy a mezőgazdasági vegyszerekkel, üzemanyaggal ne érintkezhessen. Az elkülönítés akkor megfelelő, ha a mezőgazdasági vegyszerektől és üzemanyagtól az egyéb áruk legalább 80 cm távolságra rögzítve vannak, vagy egy, legalább a küldeménydarabok halmazolási magasságáig érő válaszfallal el vannak választva.

Az árukezelési műveletek alatt és a szállítás közben tilos a dohányzás. A mezőgazdasági vegyszerek szinte kivétel nélkül veszélyes áruk, kisebb vagy nagyobb mértékben az emberre is ártalmasak. A szabaddá váló veszélyes áru belélegezve, lenyelve, vagy hosszabb ideig a bőrrel érintkezve, felszívódik és súlyos mérgezést okozhat. Dohányzás alatt ezek bármelyike előfordulhat. A tilalom az ember egészségének a védelmét szolgálja.

3.2

Menetlevél (fuvarokmány) kitöltésére vonatkozó előírások

Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok belföldi közúti szállításnál a rakományt fuvarokmánynak kell kísérni. A fuvarokmányba bevezetendő adatokat - a szállítandó anyag megnevezésére, fajtájára, nettó vagy bruttó tömegére vonatkozóan - a feladónak írásban kell közölnie. A fuvarokmány formájára vonatkozóan nincs megkötés, ennek megfelelően az lehel • fuvarlevél, • szállítólevél, • rakományjegyzék, • belföldi menetlevél vagy • számla is. A fuvarokmányt eseményszerűen kell vezetni és legalább a következő adatokat kell, hogy tartalmazza: ■ a feladó és a címzett pontos nevét és címét, ■ indulás és érkezés(ek) időpontjait, ■ az áru megnevezését, ezt elegendő a kereskedelmi megnevezéssel bejegyezni (pl.: „ammónium-nitrát műtrágya"), ■ a küldeménydarabok fajtáját és darabszámát, " a bruttó tömeget. Üres csomagolóeszköz esetén: üres csomagoló eszköz (vagy üres flakon, kanna, hordó, zsák) bejegyzést kell tenni Üres csomagolóeszközöket csak „relatív'' tiszta állapotban szabad szállítani. A szállítás időtartama alatt a fuvarokmánynak a járművön, a kísérőokmányok között kell lenni.

3.3

A rakomány rögzítése

A küldeménydarabokat a pótkocsin úgy kell elhelyezni és alkalmas eszközök segítségével rögzíteni, hogy azok se egymáshoz, se a járműhöz képest ne mozdulhassanak el. Megfelelő a rögzítés, ha az egész rakfelület a küldeménydarabokkal teljesen ki van töltve, vagy ha csak részben van kitöltve, erre alkalmas rögzíthető válaszfallal vagy rudazattal elmozdulás ellen védve van. Hordókat, amelyek elgurulhatnak, lehetőleg állítva kell szállítani, vagy ha ez nem lehetséges, pl. a töltőnyílás a hordó palástján van, akkor a palástjához illeszkedő párnafákra fektetve, egymáshoz és a járműhöz képest elmozdulás ellen biztosítva kell szállítani.

A küldeménydarabok több sorban egymásra csak a pótkocsi oldalfal magasságáig rakhatók és csak akkor, ha azok halmazolása lehetséges és nem tilos (a halmazolás lehetősége vagy tilalma a küldeménydarabokon általában szimbolikusan fel van tüntetve). Zsákos csomagolást pl. műtrágyát több sorban egymással kötésben kell felrakni, legfeljebb az oldalfal magasságáig. A szállító járművet csak a megengedett össztömegéig szabad terhelni. Ezt az adatot a forgalmi engedély vagy lassú járműigazoló lap tartalmazza. Mezőgazdasági vegyszerek vagy üzemanyagok tartányos szállítása esetén a megengedett össztömeget a jármű adattábláján fel kell tüntetni. A rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a terhelés a rakfelületen egyenletesen megoszló legyen. Részterhelésnél, különösen ha a rakfelület nincs teljesen kitöltve, a rakományt a rakfelület közepén kell elhelyezni azért, hogy a jármű se egyik tengelye, se egyik oldali kerekei ne legyenek túlterhelve. Amennyiben ezeket figyelmen kívül hagyják, a jármű menetstabilitása, különösen kanyarban való haladáskor és fékezésnél rendkívüli mértékben leromlik, felborulhat, haladási irányából kicsúszhat. Ha a jármű teljes rakfelülete várhatóan nem lesz teljesen kihasználva, raklapra pántolással vagy fóliával rögzített zsákos csomagolású műtrágyát a jármű közepéről kiindulva, váltakozva előre és hátra haladva kell rakodni a jármű megengedett terheléséig. Tartányos szállítás esetén amennyire ez lehetséges, a tartányt a megengedett szintig kell feltölteni, menetstabilitási szempontból ez a legkedvezőbb. Ha a tartány csak részben van feltöltve a jármű menettulajdonságai megváltoznak. A folyadék a tartányban el tud mozdulni, és mivel meg akarja tartani addigi egyenes vonalú mozgását, kanyarban a járművet fel akarja borítani, fékezéskor, megálláskor előrehátra leng és a járművet is mozgatja, induláskor is hasonló a jelenség. Részben feltöltött tartányos jármű vezetésénél ezért különös óvatossággal kell eljárni, kerülni kell a hirtelen irányváltást, fékezést, elindulást. Ezeket a nem kívánt mozgásokat nagyobb befogadóképességű tartányoknál úgynevezett hullámtörő lemezekkel csillapítják. Műtrágya ömlesztve csak fedett járműben, zárt konténerben vagy vízhatlan és lángmentesített ponyvával fedett járműben vagy konténerben szállítható. A ponyvával fedett jármű nem feltétlen ponyvás jármű kell, hogy legyen, a vízhatlan és lángmentesített ponyvát a járműhöz úgy kell rögzíteni, hogy az biztosan ne essen le, a menetszél és eső a szállított anyagot ne érhesse.

3.3.1 A tartányjármű töltése és ürítése Tartányos járműbe csak olyan anyag tölthető, amire a műszaki felügyelőség a felszerelt tartányt alkalmasnak minősítette. Ez az anyag (kereskedelmi megnevezéssel) a felügyelőség által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvbe be van jegyezve. A szállítható anyag a tartányra kötelezően felszerelt adattáblán is ugyanígy fel kell, hogy legyen tüntetve. Amennyiben a járművet csak esetenként szállítanak mezőgazdasági vegyszert vagy üzemanyagot, akkor a töltés megkezdése előtt a járművet meg kell jelölni a

szállítandó anyagtól függően „TŰZVESZÉLYES" vagy „MŰTRÁGYA" felirattal. A járművet a töltő vagy ürítő helyre beállás után megfelelően (rögzítő fékkel és a kerékkitámasztó ékekkel) rögzíteni kell. Ürítés esetén meg kell vizsgálni, hogy a szállítójármű tartányában lévő anyag a fogadó tartányba belefér-e. A vontató jármű motorját le kell állítani. A dohányzást be kell fejezni, az egyéni védőfelszerelést fel kell venni. A megfelelő tömlőket a járműhöz és a töltőhelyhez csatlakoztatni kell. A szelepek nyitása után a telep belső utasítása szerint a töltést vagy ürítést meg lehet kezdeni. Töltés közben figyelni kell a töltési fokra, ami a tartányban valamilyen módon jelölve van, ezt túllépni nem szabad. A töltés ürítés befejeztével a szelepeket el kell zárni, tömlőket ki kell üríteni, leszerelni és a járművön a tömlőtartóban el kell helyezni. Amennyiben a töltés, ürítés közben a tarlány beszennyeződött, azt le kell tisztítani. Az egyéni védőfelszerelést le lehet venni, tiszta vagy szennyezett állapotától függően kell a járművön elhelyezni. A fuvarokmányba a szállítandó anyagot annak kereskedelmi megnevezésével be kell jegyezni, valamint be kell jegyezni a szállítandó mennyiséget. Az üres, de még nem tisztított tartány esetén a fuvarokmányba be kell jegyezni: „Üres tisztítatlan tartány, utolsó rakomány (amit szállított, pl.: fűtőolaj) fűtőolaj". A tartány jelölésének addig fenn kell maradni, amíg azt ki nem tisztították.

3.4 Rendkívüli esemény során szükséges intézkedések 3.4.1 Baleset utáni magatartás, mentesítés Közúti baleset bekövetkezése estén, először meg kell győződni arról, hogy mi történt. Történt-e személyi sérülés, mi van veszélyben, keletkezett-e tűz. sérült-e a csomagolás vagy a szállító tartány, kit vagy kiket kell értesíteni az eseményről. Amennyiben a szállított anyag kiömlött, kiszóródott a szállításhoz előírt és készenlétben tartott egyéni védőeszközöket fel kell venni, elsődleges a saját magunk védelme. A helyzetet megismerve a további károk megelőzése érdekében meg tenni a szükséges intézkedéseket. Az eset súlyosságától függően, amennyiben külső segítségre van szükség, értesíteni kell vagy a munkáltatót, vagy a feladót, ha személyi sérülés is történt, akkor a mentőket és a rendőrséget is, vagy a 112-es általános segélyhívó számon lehet bejelenteni az eseményt. Növényvédő szer kiömlése, kiszóródása esetén, különösen, ha a környezet mentesítése is szükséges, a legközelebbi NÖVÉNY ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT-ot értesíteni kell, vagy ennek megtételére a munkáltatót vagy a feladót fel kell kérni. A „Növény és Talajvédelmi szolgálatok" címlistája a Mellékletben megtalálható. Ha személyek vannak veszélyben, azokat a veszélyzónából lehetőleg minél hamarabb ki kell hozni, ha szükséges elsősegélyt kell nyújtani. Ha erre lehetőség van, a további anyagkiömlést, szóródást meg kell akadályozni, a kiszóródott anyagot össze kell gyűjteni, fel kell szedni. Ha külső segítséget kellett hívni, azt meg kell várni.

Az egyéni védőfelszerelést csak akkor szabad levenni, ha a veszély elhárult vagy a veszélyzónán kívül tartózkodunk. A levetett védőfelszerelést össze kell csomagolni úgy, hogy abból szennyeződés ne juthasson ki és a kijelölt gyűjtőhelyen el kell helyezni. A mentési munkálatok után a szennyeződés mértékétől függő alapos tisztálkodás szükséges.

3.4.2 A szállítóegység tisztítása

A közúti forgalomban csak ép és tiszta járművei szabad részt venni. Ha a szállítójármű bármi oknál fogva beszennyeződött azt a lehető leghamarabb, de mindenképpen a következő meg- rakás előtt meg kell tisztítani. A jármű mosását, tisztítását úgy kell elvégezni, hogy azon növényvédő szer, egyéb mezőgazdasági vegyszer ne maradjon, nem biztos, hogy ezzel a járművel a következő fuvarfeladatnál nem éppen élelmiszert vagy takarmányt szállítanak. Mezőgazdasági vegyszerek szállítására használt jármű közterületen, felszíni vizekben és vizek mellett, általában természetes környezetben nem mosható. Ennek súlyos, környezetkárosító hatása lehetne. Az ilyen járművek teljes tisztítását, mosását csak az erre a célra kialakított mosótérben szabad végezni. Ömlesztett szállítás esetén kiürítés után a jármű rakterét, zárt konténert alaposan ki kell takarítani, mielőtt közutat igénybe venne vagy ismételten megraknák.

3.4.3 Tűzoltási ismeretek

A közúti szállítás során előfordulhat, hogy valamely oknál fogva kisebb vagy nagyobb tűz keletkezik. A szállító járművön kötelező felszerelésként tartott tűzoltó készülékek csak kisebb, úgynevezett kezdődő tűz eloltására alkalmasak. A járművön készenlétben tartott tűzoltó készülék használatát a jármű személyzetének ismernie kell, hogy tűz keletkezése esetén minél gyorsabban be tudjon avatkozni, így esélye van arra, hogy azt el is tudja oltani. A járművezető feladata, hogy a keletkező tüzet minél hamarabb észlelje, gyorsan és szakszerűen eloltsa, még mielőtt az átterjedne a rakományra vagy a jármű többi részére. Kiterjedt tűz oltása csak megfelelő tűzoltó technika alkalmazásával lehetséges. Az égéshez háromféle dologra van szükség: ■ éghető anyagra, ■ oxigénre, ■ gyulladási hőmérsékletre.

Ezek bármelyikét elvonjuk, vagy nem keletkezik tűz, vagy a tűz elalszik. A tűzoltó készülékek lehetnek: porral-, habbal-, gázzal- vagy vízzel oltó készülékek. Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok szállítása során keletkezett tűz legeredményesebben porral oltó készülékkel oltható. A tűzoltó készülékből a por nagy nyomással, porfelhő formában juttatható a tűzre. Az oltó por a tüzet betakarja, elzárja az oxigént, a tűzben megolvad, ami hűtő hatással is jár, így a tűz elalszik. A járműveken alkalmazott tűzoltó készülékek igen rövid ideig, 30-15 másodperc ossz időtartamig működnek, ez alatt kell, ha még lehet, a tüzet szakszerűen, gyorsan eloltani. A tűzoltás szakszerű, ha az szélirányból, kívülről a tűzfészek felé történik. Csepegő folyadék oltása akkor helyes, ha az felülről lefelé történik. Hatásosabb a tűzoltás, ha több tűzoltó készüléket egyszerre és nem egymást követően alkalmazunk. Porral oltó tűzoltó készülékeknél a szállítás alatti a rázkódás következtében arra kell számítani, hogy a por összetömörödik, ezért használatba vétel előtt néhányszor az útfelülethez kell ütögetni és a meglazított port fel keli rázni. Ha ezt nem tesszük, előfordulhat, hogy a hajtógáz a por nélkül gyorsan kiszalad. Eloltott tüz esetén annak helyét hosszabbideig meg kell figyelni, a még forró tárgyaktól visszagyulladhat. A használt tűzoltó készüléket ne tegyük vissza a helyére, azt újra fel kell tölteni. A tűzoltó készüléket indulás előtt meg kell vizsgálni. Ellenőrizni kell, hogy ■ sérülésmentes, ■ még nem volt használva, plomba nincs eltépve, ■ elegendő benne a hajtógáz nyomása, ha ez a rajta lévő műszerrel megállapítható, ■ a rajta lévő kezelő berendezés, csővégszelep vagy indítószelep működőképes, ■ érvényessége nem járt le (a felülvizsgálat időpontja az érvényesítő címkén fel van tüntetve, ettől számítva általában 1/2 évig érvényes).

3.5 Kötelező tartozékok Mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú jármüvei vontatott pótkocsival történő belföldi közúti szállítása során az egyéb anyagokhoz előírt tartozékokon felül további tartozékok is szükségesek.

3.5.1 Tűzoltó készülékek A vontatón egy darab 6 kg-os porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket úgy kell elhelyezni, hogy az jól látható helyen és időjárástól védve legyen. A tűzoltó készülék szemmel láthatóan nem lehet sérült, legalább a szállítási feladat befejezéséig érvényesnek, az ólomzárnak épnek kell lenni. Ha a tűzoltó készüléket használni kellett, azt a helyére visszatenni nem szabad, mert bizonytalan, hogy még használható-e. A megfelelő szakszolgálatnál újra fel kell töltetni és szakszerűen előkészítve szabad csak újra a járművön elhelyezni.

3.5.2 Kerékkitámasztó ékek

A pótkocsit 2 db - a jármű tömegének és a kerék átmérőjének megfelelő - kerékkitámasztó ékkel kell felszerelni. A kerékkitámasztó ékeket a pótkocsin úgy kell elhelyezni, hogy azok jól láthatók legyenek, tárolási helyükön megfelelően rögzítve legyenek, de külön segédeszköz nélkül, gyorsan lehessen kivenni és használni. A kerékkitámasztó ékek anyaga nincs meghatározva, de lehetőleg fémből készítettek legyenek, különösen, ha a szállított anyagok (növényvédő szer, üzemanyag, műtrágya) gyúlékonyak vagy gyújtó hatásúak.

3.5.3 Elsősegélynyújtó felszerelés

Mezőgazdasági vegyszereket és üzemanyagot szállító, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és pótkocsiból álló szállítóegységen „B" típusú elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani. A „B" típusú elsősegélynyújtó felszerelésen kívül esetenként egyéb speciális egyéni védőfelszerelések is szükségesek. A növényvédő szerek csomagolásán, címkéjén fel van tüntetve, hogy alkalmazása során milyen védőeszközöket kell használni, valamint fel van tüntetve az esetleges mérgezés során alkalmazandó elsősegély nyújtási eljárás is. A munkáltató a szállítási feladat ismeretében meg tudja határozni, hogy milyen speciális egyéni védőfelszerelésekre lesz szükség. Ezeket (pl. porálarc vagy műtős arcvédő, gázálarc megfelelő szűrőbetéttel, speciális védőruha, fejvédő kámzsa, szemmosó palack) a feladat elvégzéséhez a megbízott járműszemélyzet rendelkezésére kell bocsátani. Árukezelési müveletek alatt a szükséges és rendelkezésre bocsátott védőfelszereléseket használni kell. A használt egyéni védőeszközöket csak alapos tisztítás után szabad ismét rendelkezésre bocsátani, vagy ha a használat során megsérült, akkor ki kell cserélni. A szállítás alatt az elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a speciális egyéni védőfelszereléseket könnyen elérhetően használatra kész állapotban kell tartani.

Védőkesztyű, védőcsizma, védőszemüveg, védőkötény használata szinte minden mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag fel és lerakodásánál ajánlatos, ezzel kisebb sérüléseket lehet megakadályozni.

NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLATOK CÍMJEGYZÉKE Megye Központi Szolgálat

Levélcím 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145 E-posta: [email protected]

Telefon/fax 1 309 1000 1 246 2942

Baranya

7634 Pécs 15., Pf. 13. Kodó dűlő 1. E-posta: [email protected]

72 552240 72 255 527

Bács-Kiskun

6000 Kecskemét, Pf. 171. Halasi út 36. E-posta: [email protected]

76 502 A.50 76 328 677

Békés

5602 Békéscsaba, Pf. 28. Szarvasi út 79. E-posta: [email protected]

66 442 711 66 442 980

Borsod-AbaújZemplén Csongrád

Fejér

3501 Miskolc, Pf. 197. Blaskovics L. út 24. E- 46 503 400 46 327 282 posta: [email protected] 6801 Hódmezővásárhely, Pf. 99. Rárósi út 102. 62 246 611 62 246 E-posta: [email protected] 036 2481 Velence, Ország [email protected]

út

230.

E-posta: 22 472 246 22 589 211

Győr-Moson- Sopron 9018 Győr, Pf. 19. Arató u. 5. E-posta: [email protected]

96418 121 96 412 346

Hajdú-Bihar

4001 Debrecen, Pf. 127. Böszörményi út 146. E-posta: [email protected]

52 411766 52 417 613

Heves

3301 Eger, Pf. 218. Szövetkezet u. 6 E-posta: [email protected]

36 510 951 36 324 630

Jász-NagykunSzolnok

5001 Szolnok, Pf. 192. Vízpart krt. 32. E-posta: [email protected]

56 425 955 56 425 401

Komárom- Esztergom 2891 Tata, Pf. 50. Új út 17. E-posta: [email protected]

34 586 820 34 586 840

Nógrád

35 310 821 35 300 245

2662 Balassagyarmat, Pf. 3. Mártírok u. 78. E-posta: [email protected]

Megye

Levélcím 2100 Gödöllő. Pf. 13. Kotlán S. u. 3. E-posta: [email protected] 7401 Kaposvár, Pf. 55. Guba Sándor u. 20. Eposta: [email protected]

Telefon/fax 28 410 811 28 420 124

Szabolcs-SzatmárBereg

4401 Nyíregyháza, Pf. 124. Kótaji u. 33. E-posta: [email protected]

42 508 460 42 508 470

Tolna

7101 Szekszárd, Pf. 104. Keselyüsi u. 7. E-posta: [email protected] 9762 Tanakajd, Ambrózy sétány 2. E-posta: [email protected]

74 528 030 74 528 033

Veszprém

8229 Csopak, Pf. 32. Kishegyi u. 13. E-posta: [email protected]

87 446 044 87 446 667

Zala

8901 Zalaegerszeg Pf. 9. Kinizsi u. 81. E-posta: [email protected]

92 550 161 92 311 054

Pest

Somogy

Vas

82 312 1 11 82 312 321

94 313 565 94 377 160

Veszélyességi bárcák Gyúlékony folyékony anyagok

A jelkép (láng): fekete vagy fehér; a háttér: vörös; '3' számjegy az alsó sarokban

Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

A jelkép (kör feletti láng): fekete; a háttér sárga; '5.1' számjegyek az alsó sarokban

Mérgező anyagok

A jelkép halálfej fekete a háttér: fehér '6' számjegy az alsó sarokban

Maró anyagok

A jelkép (két üveg kémcsőből csepegő, egy kezet és egy fémdarabot megtámadó folyadék) fekete a háttér: felső fél fehér, alsó fél fekete, fehér kerettel; '8' számjegy az alsó sarokban

Kifolyási veszély

két, felfelé mutató fekete nyíl, kellően elütő színű alapon

Veszélyszimbólumok

Tűzveszélyes

Mérgező

Maró

Környezeti veszély