Meteorológiai előrejelzések Balogh Miklós Okleveles meteorológus BME Áramlástan Tanszék
[email protected]
Tartalom • • • •
Történeti áttekintés A számszerű előrejelzések Áramlástani modellek Atmoszférikus alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
2/32
Az időjárás és az ember • Kölcsönhatás a természettel • Kezdetekben passzív résztvev • Később a környezet tudatos átalakítása • Napjainkban aktív beavatkozás • Az elrejelzések fontossága • A jöv megtervezése • A katasztrófák és károk megelzése • A termelés optimalizálása 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
3/32
Empíria • Népi megfigyelések • Állatok viselkedésének megfigyelése (alacsonyan repülnek a fecskék) • Események közötti összefüggések („Vörös az ég alja, aligha szél nem lesz”) • Éghajlati tapasztalatok (Medárd nap, Katalin nap, Vénasszonyok nyara)
• Egy öreg juhász lokális, 1-2 napos elrejelzésének nagy a beválási valószínsége 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
4/32
Az elméleti meteorológia • Reneszánsz korban instrumentális meteorológia • Általános cirkuláció:
• 1686 – Edmund Halley – a három óceán monszun és passzát szelei • 1735 – George Hadley – egycellás cirkuláció • Immanuel Kant
• Fizika és matematika:
• D'Alembert – pontrendszerek mechanikája • Leonhard Euler – folytonos közeg mozgásegyenletei • Lagrange – mozgásegyenlet részecskékhez kötött koordinátarendszerben
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
5/32
Az elméleti meteorológia • Termodinamika:
• John Dalton – parciális nyomás fogalma • Louis Joseph Gay-Lussac – légkör szerkezetének
vizsgálata • Nicolas Leonhard Sadi Carnot – Carnot körfolyamat • Rudolf Julius Emanuel Clausius, Benoit Paul Emil Clapeyron – Clausius-Clapeyron egyenlet, a légkörben lejátszódó fázisátalakulási folyamatok vizsgálatának alapösszefüggése • Dmitrij Ivanovics Mengyelejev – univerzális gázegyenlet
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
6/32
A számszerű előrejelzések • • • •
1904, Vilhelm Bjerknes előrejelzés elmélete 1910, Lewis Fry Richardson első kísérlete 1948, Jule Charney szűrt egyenletei 1951, Neumann János, Jule Charney, Ragnar Fjortoft barotróp örvényességi modellje az ENIAC-on
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
7/32
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
8/32
Az előrejelzések elmélete • Prognosztikai egyenletrendszer = hidro• • • • •
termodinamikai egyenletrendszer adott koordinátarendszer szerinti, szelektív alakja Diszkretizálás = egyenletek értelmezése egy diszkrét rendszerben (rácson, hálón) Adatasszimiláció = kezdeti és peremfeltételek megadása Initializáció = nyomási és áramlási mező szinkronizálása Modellintegrálás = egyenletek numerikus megoldása Utófeldolgozás = számszerű eredmények kiértékelése, megjeleníthető formába hozása
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
9/32
Nagyságrendek Folyamatok hossz és időléptéke: • Globális skála (makro-a): • L=107 m, D=104 m, T=106 – 109 s
• Szinoptikus skála (makro-b): • L = 106 m, D = 104 m, T = 105 – 106 s
• Mezo skála: • L = 102 – 105 m, D = 104 m, T = 103 – 105 s
• Mikro skála: • L = 10-2 – 102 m, D = 10-2 – 102 m, T = 10-1 – 102 s 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
10/32
Közelítések makro skálán • Hidrosztatikus közelítés: • L >> D és U >> W => dw/dt ~ 0 • Kvázi-stacionárius közelítés: • Horizontális erőegyensúly feltételezése, egyensúlyi áramlások
• Adiabatikus közelítés • Légtömegek határán nincs hőcsere • Gömbi közelítés • A Föld egyszerűsített geometriája 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
11/32
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
12/32
Közelítések mezo skálán • A konvektív folyamatokra alkalmazhatjuk: • Mély konvekciós (anelasztikus) közelítés: • A közeg vízszintes irányban összenyomhatatlan (sűrűség állandó), függőlegesen pedig a fölfelszíntől vett magasság függvénye
∂ρ dρ =w = −ρdivV ∂z dt
• Sekély konvekciós közelítés (D < Htroposzféra): • A közeg teljesen összenyomhatatlan
ρ = ρ0 → divV = 0 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
13/32
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
14/32
Közelítések mikro skálán • Mivel a planetáris határrétegben az áramlás nem tekinthető laminárisnak
• A HTE-t a turbulens átlagokra írjuk fel • HTE-be az átlagok és az átlagok körüli eltérések összegét • • • •
helyettesítjük Átlagoljuk az egyenleteket Az átlagolt egyenletben szereplő ún. Reynolds feszültségeket az átlagos mennyiségekkel fejezzük ki Feltesszük, hogy a turbulens áramok a tulajdonság átlagos gradiensével arányosak, és az arányossági tényező a turbulens kicserélődési együttható A turbolens áramokra vonatkozó egyenletekben magasabb rendű tagok is megjelennek, ezeket parametrizáljuk (valamilyen tapasztalati modellel írjuk le)
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
15/32
Numerikus közelítések • Térbeli diszkretizáció: • Horizontális koordináták: gömbi koordináták, síkbeli leképezések • Véges differencia modellek (rácstípusok) • Galerkin módszerek, spektrális és véges elem módszerek (függvény rendszerek alkalmazása) • Vertikális koordináták (felszínkövet, szigma, hibrid)
• Időbeli diszkretizáció • • • •
explicit rész („leap-frog”) implicit rész szemi-implicit séma szemi-Lagrange advekciós séma
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
16/32
Matematikai egyszerűsítések • Dinamikai leírás explicit egzakt módon • Fizikai paraméterezés: • Rácstávolságnál kisebb skálájú folyamatok (sub-grid skála) • „Túl” bonyolult folyamatok, pl. sugárzás, konvekció, felhőfizika, planetáris határrétegben lejátszódó folyamatok, turbulencia, diffúzió, gravitációs hullám ellenállás, talaj hidrológia, stb. 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
17/32
Rácsok, hálók
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
18/32
Descartes-i egyenletek du 1 ∂p =− + lw − fv + Fsx ρ dx dt dv 1 ∂p =− − fu + Fsy dt ρ dy dw 1 ∂p =− − g + lu + Fsz dt ρ dz dρ = −ρdivV dt 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
19/32
Szférikus egyenletek du 1 ∂p uv tan ϕ + Fsx =− + lw − fv + dt r ρ dx dv 1 ∂p uu vw tan ϕ − =− − fu − + Fsy dt r r ρ dy dw 1 ∂p uu vv − g + lu + + + Fsz =− dt r r ρ dz dρ v 2w ⎤ ⎡ = −ρ ⎢divV − tan ϕ + dt r r ⎥⎦ ⎣ 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
20/32
Az adatasszimiláció • Adatasszimiláció = kezdeti feltételek megadása • A légkör állapotának pontos leírása, figyelembe véve • a lehető legtöbb mérési adatot, és megfigyelést, • a korábbi modelleredményeket • a légkörre vonatkozó törvényszerűségeket • A térben szabálytalanul elhelyezkedő adatok rácsra illesztése, interpolálása (objektív analízis)
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
21/32
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
22/32
Az adatasszimiláció fontossága Verifikációs analízis
3D-VAR analízis + 3 nap 2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
OI analízis + 3 nap 23/32
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
24/32
Az előrejelzések alkalmazása
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
25/32
Áramlástani modellek • • • •
Kis számú rácspont (~106 - 107) Korlátos tartomány Descartes-i koordinátarendszer Turbulencia modellek alkalmazásának lehetősége (LES, URANS, RANS) • Speciális, flexibilis hálók
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
26/32
Áramlástani modellek
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
27/32
Áramlástani modellek
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
28/32
Áramlástani modellek
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
29/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
30/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
31/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
32/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
33/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
34/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
35/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
36/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
37/32
Alkalmazások
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
38/32
Köszönöm a figyelmet!
2009.05.11.
Meteorológiai előrejelzések
39/32