Mesterséges Intelligencia MI Logikai Emberi ágens tudás és problémái gépi reprezentálása Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99
[email protected], http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade
Miből áll az emberi tudás? Mik annak a feltételei, hogy az emberi tudást egy számítógépen reprodukálhassuk?
Miből áll az emberi tudás? Mik annak a feltételei, hogy az emberi tudást egy számítógépen reprodukálhassuk? Előzmény: racionalitás (intelligencia) számítási mechanizmussal a számításhoz szükséges a dolgok reprezentálása („adatszerkezetek”) és manipulálási procedúrák („eljárás”) A kérdések tehát: mi a tudás? (valahogy kapcsolatos a nyelvvel?) hogyan reprezentáljam? (nyilván matek?) hogyan manipuláljam? (nyilván matek ez is?)
Úton logika felé Szemiotika (Ch. Pierce, 1839–1914, - a jelhasználat tudománya) http://www.jfsowa.com/ontology/ontometa.htm
A jelentés háromszöge (1) tényleges objektum (2) szimbólum = az objektum neve (3) a közvetítő fogalom = az objektum neurális benyomása
Úton logika felé Miben rejlik a tudás? Melyik ezek közül egy kalapács? Mi valóban egy kalapács? Mi vethető be egy kalapács gyanánt? Hogyan ismernénk rá egy “igazi” kalapácsra?
Úton logika felé Pierce-féle 5 jelentésformáló elem
létezés (valami létezik) „van egy kutya” koreferencia (valami olyan, mint valami más) „ez a kutya a kedvenc kutyám” reláció (valami kapcsolatban van valami mással) „a kutya bolhás” konjunkció „a kutya ugat és a kutya vakarózik” negálás „a kutya nem alszik”
Úton logika felé a kifejezés nyelve informális természetes nyelv
formális kontrollált természetes nyelv
i.e. 320 17. sz. görög, arab, latin, angol
formális nyelv (szimb. jelölés)
18. sz. – 21. sz. szimbolikus rendszerek
Nagy kutyák sokat esznek. Ha a kutya nagy, akkor a kutya sokat eszik. Ha (obj tul1), akkor (obj tul2). a(Z1) b(Z1)
Logika fejlődése Arisztotelész (384-322), Avicenna (980-1037), Ibn Taymiyyah (1263-1328) William Ockham (1288-1348), John Duns Scotus (1266–1308) Gottfried Leibniz (1646-1716), George Boole (1815-1864), John Venn (1834-1923) Augustus De Morgan (1806-1871), Charles Dodgson (1832-1898) Gottlob Frege (1848 -1925) 1879, Charles Peirce (1839 -1914) 1885 Giuseppe Peano (1858 -1932) 1887 Alfred North Whitehead (1861–1947), Bertrand Russell (1872-1970) 1900 David Hilbert (1862-1943), 1900, Jacques Herbrand (1908-1931), 1930, Gerhard Gentzen (1909-1945) (1936) Kurt Gödel (1906-1978), 1930 „teljesség”, 1931 „nemteljesség” Stanisław Leśniewski (1886-1939) 1912, Jan Łukasiewicz (1878-1956) Alfred Tarski (1901-1983), 1940, Thoralf Skolem (1887-1963) Alan Turing (1912-1954), 1930, 1950, Alonso Church (1903-1995) J. Alan Robinson, (1963) Saul Aaron Kripke, Jaakko Hintikka, …
Logika fejlődése Arisztotelész (384-322), Avicenna (980-1037), ... William Ockham .......
Úton logika felé Tacit – megmutatható, de nem leírható Taxonómia – fogalmok rendszere, koncepciók közötti különbségek Hipotézis – „hasznos” tudás Heurisztika – métalogikai információ, amely a logikai folyamatot hasznos eredmények felé viszi. Következtetésnél: zárt világ = választás nyitott világ = fogalmi kreativitás
Úton logika felé Taxonómia … Ontológia
CYC, D. Lenat, 1984-, Columbia Desk Encyclopedia (mint az emberi tudás) kódolása, 20 év, 700 emberév, 70 m$, 600.000 fogalom, 2 millió axióma, 6000 mikro elmélet http://www.cyc.com/
Úton logika felé Tudás "definiálása" - tudás reprezentálása - reprezentáció redukálása manipulálható formára, amely lehetővé teszi a célok elérését alkalmas következtetési mechanizmus révén. Lényegi kérdések Széles körben alkalmazható-e? Rugalmasan kiterjeszthető-e? Hol van a gyengéje/ korlátja? Tárolja-e hatékonyan a szükséges információt? Teljes? Megengedi a 'zárt világ' leírást? Hatékony következtetést ad? Emberi szemmel vizsgálható-e könnyen? Hatékony „tudásbeszerzéssel” párosul-e? Tartalmazza-e (tartalmazhatja-e) ellentmondásos vagy inkonzisztens információt? Gyakorlatban kezelhető-e? Integrálható? Gazdaságos?
Úton logika felé Olvasmányok órai anyaghoz Almanach (MI könyv) – 1. fejezet (1.1, 1.2, 1.3) Stanford Encyclopedia of Philosophy http://plato.stanford.edu/cite.html "Deduction, Induction, and Abduction", Ch. 3 in article "Charles Sanders Peirce", in the Stanford Encyclopedia of Philosophy. http://plato.stanford.edu/entries/peirce/#dia
