MÉRNÖKGEODÉZIA I. 1.félév 1. A MÉRNÖKGEODÉZIA FOGALMA, A TANTÁRGY TARTALMA 2. A MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE 21. A BERUHÁZÁS: ALAPFOGALMAK, A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATA 22. A GEODÉZIAI MUNKÁK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE, A MUNKÁK RENDJE, A MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK ÉS FELADATAIK 3. A MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK ALAPPONTHÁLÓZATAI 31. VÍZSZINTES ALAPPONTHÁLÓZATOK 32. MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK 4. A MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK KITŰZÉSI MUNKÁI 41. A KITŰZÉSI MUNKÁK SAJÁTOSSÁGAI, RENDJE 42. A KITŰZÉSI MUNKÁK PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEI 43. VÍZSZINTES ÉRTELMŰ KITŰZÉSEK 44. MAGASSÁGI ÉRTELMŰ KITŰZÉSEK 5. MÉRNÖKGEODÉZIAI CÉLÚ RÉSZLETES FELMÉRÉSEK (AZ M1 SZABÁLYZATBÓL) 1
6. LÉZERTECHNIKA MÉRNÖKGODÉZIAI CÉLÚ ALKALMAZÁSA 2.FÉLÉV (MÉRŐ SZAKIRÁNY) 7. MÉRÉSTECHNIKAI FELADATOK KÜLÖNBÖZŐ MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSE, SZERELÉSE SORÁN 8. KÖZMŰFELMÉRÉS ÉS – NYILVÁNTARTÁS 9. MÉRNÖKGEODÉZIAI MOZGÁSVIZSGÁLATOK
MÉRNÖKGEODÉZIA II. (FÖLDALATTI MÉRÉSEK) 1. BÁNYAMÉRÉSTAN 2. FÖLDALATTI MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSÉNEK GEODÉZIAI FELADATAI
2
1. A MÉRNÖKGEODÉZIA FOGALMA, A TANTÁRGY TARTALMA ÖNÁLLÓ, SZÉLES FELADATKÖRŰ SZAKTERÜLET (DISZCIPLÍNA) A GEODÉZIA TUDOMÁNYTERÜLETÉN BELÜL ELNEVEZÉSE TÖBBFÉLE, TARTALMA AZONOS MÉRNÖKGEODÉZIA ≡ IPARI GEODÉZIA INGENIEURVERMESSUNG ENGINEER GEODESY (- SURVEYING) ИНЖЕНЕРНАЯ ГЕОДЕЗИЯ KIALAKULÁSA KÖZEL 50 ÉVVEL KORÁBBRA TEHETŐ, OK: EGYRE NAGYOBB MÉRETŰ ÉS /VAGY EGYRE BONYULULTABB ÉPÍTMÉNYEKET KELL ⇒ SOKSZOR SZIGORÚ TŰRÉSSEL LÉTREHOZNI EURÓPA ⇒ A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN HAZÁNK ⇒ A NAGY IPAROSÍTÁSOK KORÁBAN (1950-TŐL) MŰVELÉSÉHEZ: • ALAPOS SZAKMAI ISMERETEK • MÁS MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK ISMERETE-MŰSZAKI ISMERETEK SZÜKSÉGESEK SAJÁTOS CÉLOKAT SZOLGÁLÓ GEODÉZIAI TEVÉKENYSÉGEK KÖZÜL IDE TARTOZNAK A FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK •TELEPÍTÉSE •TERVEZÉSE 3
•MEGVALÓSÍTÁSA ÉS •ÜZEMELÉSE SORÁN MEGOLDANDÓ GEODÉZIAI (GYAKRAN PUSZTÁN MÉRÉSTECHNIKAI≡METROLÓGIAI) FELADATOK 2. A MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE A FELADATOK RENDSZEREZÉSE MÉRNÖKI SZAKTERÜLETEK SZERINT: - IPARTELEPEK - ÚT- ÉS VASÚTI PÁLYA - VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK - FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK STB. A SZAKTERÜLETEK ELTÉRŐ TARTALMI ÉS PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEKET TÁMASZTHATNAK A MG MUNKÁKKAL SZEMBEN A GEODÉZIAI MUNKÁK FAJTÁI SZERINT - TERVEZÉSEK GEODÉZIAI MUNKÁI - ALAPPONTHÁLÓZATOK LÉTESÍTÉSE - TELEPÍTÉSTERVEZÉS - KITŰZÉSEK, IRÁNYÍTÓ MÉRÉSEK (GEODÉZIAI MŰVEZETÉS) - ÁLLAPOT FELMÉRÉSEK (RÉSZLETES FELMÉRÉS) - ELMOZDULÁS ÉS DEFORMÁCIÓ MÉRÉSEK AZONOS FELADATOKKAL TALÁLKOZTUNK MÁS SZAKTÁRGYAKBAN ⇒ ELTÉRÉS A TARTALMI ÉS PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEKBEN VAN 4
AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK MUNKASZAKASZAI SZERINT - TERVEZÉS - KIVITELEZÉS - ÁTADÁS EGY-EGY MUNKASZAKASZ TARTALMI ÉS PONTOSSÁGI IGÉNYEI KÜLÖNBÖZ(HET)NEK AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS BONYOLULT GAZDASÁGIMŰSZAKI TEVÉKENYSÉG, ÁLTALÁBAN EBBEN AZ ELJÁRÁSBAN KÉSZÜLNEK EL AZ ÉPÍTMÉNYEK. ISMERJÜK MEG RÖVIDEN AZ ELJÁRÁST 21. AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS NEMZETGAZDSÁGI A PIACGAZDASÁGBAN A BERUHÁZÁSOK TÖBBSÉGE VÁLLALKOZÁS (HASZON REMÉNYÉBEN VALÓ RÁFORDÍTÁS) 21.1 ALAPFOGALMAK A) KIEMELT KORMÁNYZATI BERUHÁZÁS B) CÉLPROGRAMBAN ÖSSZEFOGLALT KORMÁNYZATI BERUHÁZÁS C) ÉRTÉKHATÁR FELETTI INTÉZMÉNYI BERUHÁZÁS D) INTÉZMÉNYI BERUHÁZÁS E) LAKÁSÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS F) FELÚJÍTÁS G) EGYÉB FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
5
21.2. A MEGVALÓSÍTÁS IDŐSZAKAI TERVEZÉS NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉS MŰSZAKI-GAZDASÁGI TERVEZÉS KIVITELEZÉS ÁTADÁS ÜZEMELÉS: KÉSZ A BERUHÁZÁS, MŰKÖDIK, DE TÖBB FELADAT EBBEN AZ IDŐSZAKBAN IS JELENTKEZIK (JELENTKEZHET) 22. A GEODÉZIAI MUNKÁK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE A GEODÉZIAI MUNKÁK A BERUHÁZÁSI FOLYAMAT SZERVES RÉSZÉT KÉPEZIK 1.TERVEZÉS IDŐSZAKA • ADATGYŰJTÉS • VÍZSZINTES- ÉS MAGASSÁGI ÉRTELMŰ RÉSZLETES FELMÉRÉSEK • TÉRKÉPEK ÉS EGYÉB RAJZI MUNKARÉSZEK KÉSZÍTÉSE (HELYSZÍNRAJZOK, VÁZLATOK STB.) CÉL: A TERVEZÉS MEGINDÍTÁSÁHOZ, MAJD A RÉSZLETES TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES ADATOK SZOLGÁLTATÁSA
6
ESZKÖZ(ÖK): ÁLTALÁBAN A NAGYMÉRETARÁNYÚ, MAGASSÁGI ADATOKAT IS TARTALMAZÓ TÉRKÉP(EK) 1. MEGLEVŐ (ESETLEG A TERVEZŐK IGÉNYEI SZERINTI KIEGÉSZÍTÉSSEL) 2. ÚJ TÉRKÉP KÉSZÍTÉS KAPCSOLÓDÓ FELADATOK: 1.ALAPPONTSŰRÍTÉS (TOVÁBBI MUNKÁK ALAPJA IS LEHET) AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATOKBAN ÖNÁLLÓ HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSÁVAL HÁLÓZATTERVEZÉS: AZ ÁLTALÁNOS GEODÉZIAI SZEMPONTOKON TÚL FIGYELEMBE KELL VENNI ÉPÍTÉSI TERÜLETEN DOLGOZUNK ⇒ KONZEKVENCIA GYAKORI PONTPUSZTULÁS ⇒ VÉDEKEZÉS: NAGYOBB PONTSŰRŰSÉG+ ÁLLANDÓSÍTÁS NEM SZOKVÁNYOS MÓDON ⇒ HÁLÓZAT KITERJESZTÉSE A BERUHÁZÁS TERÜLETÉN TÚL IS (FENNMARADÁSNAK, HELYREÁLLÍTÁSNAK TÖBB AZ ESÉLYE) 2.RÉSZLETES FELMÉRÉS: A SZOROSAN VETT BERUHÁZÁSI TERÜLETEN TÚLI KITERJESZTÉS OK: ∗TÁVLATI FEJLESZTÉSI TERVHEZ TERÜLET
7
∗ÉPÍTKEZÉS FELVONULÁSI, ANYAGTÁROLÁSI, ANYAGNYERŐ HELYEI ∗SZÁLLÍTÁSI ÚTVONALAK TEVEZÉSÉHEZ 2. KIVITELEZÉS IDŐSZAKA A GEODÉZIAI IGÉNYEKET A SZAKTERVEZŐK FOGALMAZZÁK MEG KAPCSOLÓDÓ FELADATOK: • LÉTESÍTMÉNYEK HELYSZÍNI KITŰZÉSE • ÉPÍTÉS, SZERELÉS IRÁNYÍTÁSA (GEODÉZIAI MŰVEZETÉS) • ÉPÍTÉS KÖZBENI ELLENŐRZŐ MÉRÉSEK • AZ ELKÉSZÜLT LÉTESÍTMÉNYEK FOLYAMATOS FELMÉRÉSE ÉS TÉRKÉPEZÉSE CÉL: ⇒ A KIVITELEZÉS ELLENŐRZÉSE ⇒ TOVÁBBI TERVEZÉSEKHEZ ALAPADATOK ⇒ TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOK KÉSZÍTÉSE (ÜZEMELTETÉS, FENNTARTÁS, BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG STB CÉLJÁRA ⇒ AZ ÁLLAMI FÖLDMÉRÉS SZÁMÁRA SZÜKSÉGES MUNKARÉSZEK ⇒ DE LEHET AZ ELMOZDULÁS ÉS DEFORMÁCIÓ MÉRÉSEK ALAPADATA IS A MUNKÁK SOKRÉTŰEK, EGYES IDŐSZAKOK FELADATAI ÖSSZEFONÓDHATNAK,
8
ÁTHÚZÓDHATNAK MÁS IDŐSZAKRA (PL. ÜZEMELTETÉSRE IS) TARTALMI-PONTOSSÁGI KÉRDÉSEK AZ EGYES FELADATOKHOZ IGAZODÓAN FOGALMAZANDÓK MEG 3. ÁTADÁS IDŐSZAKA ÁLTALÁBAN NEM KAPCSOLÓDNAK HOZZÁ GEODÉZIAI FELADATOK 23. A BERUHÁZÁSOK GEODÉZIAI MUNKÁINAK RENDJE A BERUHÁZÁSOK GEODÉZIAI MUNKÁI A SAJÁTOS CÉLOKAT SZOLGÁLÓ FOLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG KÖRÉBE TARTOZNAK A MUNKÁKAT A MÉRNÖKGEODÉZIAI (M 1) SZABÁLYZAT ELŐÍRÁSAINAK KÖTELEZŐ ALKALMAZÁSÁSVAL KELL VÉGEZNI 23.1. A BERUHÁZÁSOK GEODÉZIAI MUNKÁINAK ILLESZTÉS AZ ORSZÁGOS GEODÉZIAI TEVÉKENYSÉGBE AZ ÁLLAMI ALAPADATOK (V+M ALAPPONTOK, FÖLDMÉRÉSI TÉRKÉPEK) KÖTELEZŐ FELHASZNÁLÁSA (BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG)
9
A LÉTREHOZOTT ÚJ ADATOK (ALAPPONTOK, TÉRKÉPEK) ILLESZTÉSE AZ ALAPADATOK RENDSZERÉBE BEKAPCSOLÁS A V + M HÁLÓZATBA ILLESZTÉS A TÉRKÉPRENDSZERBE VIZSGÁLAT, KOORDINÁCIÓ, NYILVÁNTARTÁS CÉLJAIRA ÁT KELL ADNI AZ ÚJ ADATOKAT 23.2. A GEODÉZIAI MUNKÁKBAN RÉSZTVEVŐK KÖRE ÉS FELADATAI MEGRENDELŐ(K) ADATSZOLGÁLTATÓK FELHASZNÁLÓK • BERUHÁZÓ: A MEGRENDELŐ • GENERÁLTERVEZŐ: TÖBB SZAKTERVEZŐT FOGLALKOZTATVA A TERVEZÉS MUNKÁJÁT VÉGZI (MEGRENDELŐ, ADATSZOLGÁLTATÓ) (BERUHÁZÁS ⇒ SOK SZAKTERÜLET ⇒ TOVÁBBI TERVEZŐK) • GENERÁL KIVITELEZŐ (FŐVÁLLALKOZÓ): AZ ÉPÍTÉS SZERELÉS MUNKÁJÁT VÉGZI (BERUHÁZÁS⇒KÜLÖNLEGES FELADATOK IS⇒ ALVÁLLALKOZÓK) • GEODÉZIAI SZERVEZETEK (TÖBB IS LEHET) • FÖLDMÉRÉSI FELELŐS ⇒ HA ELTÉRŐ TERVEZŐI IGÉNYEK VANNAK ⇒ NAGYBERUHÁZÁSOKON FELADATA: KOORDINÁCIÓ, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
10
GEODÉZIAI JELLEGŰ RAJZI MUNKARÉSZEK: ∗ ELŐZETES HELYSZÍNRAJZ ∗ KISAJÁTÍTÁSI TERV (LÁSD MÉG M1 SZABÁLYZAT) ∗ BERUHÁZÁSI (ALAP)TÉRKÉP KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA: • A RÉSZLETES MŰSZAKI TERVEZÉSHEZ • A KIVITELEZÉSHEZ • A MEGVALÓSULÁSI TÉRKÉP KÉSZÍTÉSÉHEZ EGYSÉGES ALAP SZOLGÁLTATÁSA KÉSZÍTI (VAGY KÉSZÍTTETI): A GENERÁL TERVEZŐ MŰSZAKI TERV ALAPJÁN • TÉRKÉPI KÍVÁNALMAK: PONTOSSÁG, TECHNOLÓGIA, TARTALOM, ÁBRÁZOLÁS MÓD • KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK LEÍRÁSA AZ M1 SZABÁLYZAT FIGYELEMBE VÉTELÉVEL MÉRETARÁNY: 1 : 500 – 1 : 1000 (KIVÉTELESEN 1 : 250 VAGY 1 : 2000 ESETLEG 1 : 4000) 1. 1 : 250 GAZDAG RÉSZLETEK ÉS/VAGY KIS TERÜLETŰ BERUHÁZÁS 2. 1 : 500 ÉS 1 : 1000 IPARTELEPI ÉS LAKÓTELEPI (LAKÓPARK) BERUHÁZÁS 3. 1 : 2000 – 1 : 4000 KÜLTERÜLETI BERUHÁZÁS 11
FELMÉRÉSI TECHNOLÓGIA: 1. – HEZ: SZABATOS FELMÉRÉSI UTASÍTÁS ALAPJÁN, VÁROSOK, IPAR- ÉS BÁNYA TELEPEK 2. – 3. – HOZ: FELMÉRÉSI SZABÁLYZATOK (+FOTOGRAMMETRIA, SZKENNER TECHNOLÓGIA) FELHASZNÁLHATÓ ALAPADATOK: FÖLDMÉRÉSI ALAPTÉRKÉP FÖLDMÉRÉSI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉP EGYÉB GEODÉZIAI ALAPADATOK HOGYAN KÉSZÜLJÖN? ÚJ FELMÉRÉSSEL (HA GAZDASÁGOSABB) MEGLEVŐ ADATOKRA TÁMASZKODVA KIEGÉSZÍTŐ MÉRÉSEK: TERVEZŐK SZÁMÁRA FONTOS PARAMÉTEREK MILYEN RENDSZERBEN? ORSZÁGOS RENDSZER (KORDINÁTA R. HELYI RENDSZERBEN: FELTÉTEL ISMERT LEGYEN(EK) AZ ÉPÍTÉSI FŐIRÁNY(OK) A HELYI KOORDINÁTARENDSZERT DEFINIÁLÓ, AZ ÉPÍTKEZÉS KÖRNYEZETÉBEN VÁLASZTOTT JELLEGZETES GEOMETRIAI ELEM (PL. ÚTTENGELY) TARTALMA VÍZSZINTES ÉRTELEMBEN: HAGYOMÁNYOS TÉRKÉPI TARTALOM + A TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FONTOS TEREPTÁRGYAK (A MŰSZAKI TERVBEN RÖGZÍTIK) FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (KÖZMŰ) MAGASSÁGI ÉRTELEMBEN: 12
SZINTVONALAK (FÖLDMÉRÉSI TOPOGRÁFIAI T.) KÓTÁLT PONTOK (KIEGÉSZÍTŐ MÉRÉSEKBŐL) FORMÁJA: EGYETLEN LAPON (TERVEZÉSKOR ELŐNYÖSEBB) SZELVÉNYRENDSZEREBEN ∗ TERVEZÉSI TÉRKÉP (VEZÉRTERV, GENERALPLAN) KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA: EGYESTÍTVE ÉS KIVONATOLVA ÁBRÁZOLJA A KIVITELI TERVEKET, AZ ÖSSZES MEGLEVŐ ÉS TERVEZETT, IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES, FELSZÍNI, FELSZÍN FELETTI ÉS FÖLD ALATTI LÉTESÍTMÉNYT SZABATOS TÉRKÉPEZÉSI ELJÁRÁSSAL KÉSZÜL SAJÁTOSSÁGAI • MÉRETARÁNYA: ÁLTALÁBAN 1:500, 1:1000 ESETLEG 1:250, 1:5000 MEGVÁLASZTÁSA FÜGG⇒ RÉSZLETEK SŰRŰSÉGE TERÜLET NAGYSÁGA BIZONYTALANSÁG: AKKOR KELL MEGVÁLASZTANI AMIKOR MÉG NEM ISMERTEK A RÉSZLETES TERVEK • SZERKESZTÉS: EGY LAPON VAGY SZELVÉNY RENDSZERBEN • KOORDINÁTAHÁLÓZATA HELYI RENDSZERŰ 13
(ÉPÍTÉSI FŐIRÁNYOK RENDSZERÉBEN) • ÁBRÁZOLÁSI MÓD: RÉSZBEN SZOKÁSOS (MÉRETHELYES ALAKZATOK ILL. JELKULCS) KIEGÉSZÍTVE: PONTSZÁM ÉS KOORDINÁTA • TARTALOM: VÍZSZINTES: ÁLLANDÓ ÉS PROVIZORIKUS LÉTESÍTMÉNYEK (L.) FELSZÍNI, FÖLDALATTI ÉS –FELETTI L. MAGASSÁGI: SZINTVONALAK ÉS/VAGY KÓTÁLT PONTOK GENERÁL TERVEZŐ (VAGY MEGBÍZOTTJA) KÉSZÍTI MÁSOLATAI : LEHETNEK: AZONOS MÉRETARÁNYÚ TELJES TARTALMÚ ÉS/VAGY RÉSZLETEK KIEMELVE KISEBB MÉRETARÁNYÚ SZŰKÍTETT TARTALOMMAL ∗ ADATSZOLGÁLTATÁSI TERVEK • KÖTÖTT TERVEZÉSI ADATOK SZOLGÁLTATÁSA A KÜLÖNBÖZŐ TERVEZŐK SZÁMÁRA, AZONOS MA. • ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOKHOZ (TERV. VAGY KIVIT.) KISEBB MA. ∗ KÖZMŰSÁVRAJZOK
14
IPARTELEPEK ÜZEMI ÚTJAINAK KÉT OLDALÁN, KÖZMŰVEKNEK FENNTARTOTT SÁV, KIJELÖLÉSE AZ ÚTTERVEK ELKÉSZÜLTE UTÁN TARTALMA: KÖZMŰSÁV VONALAI, AZ ÚT ÉS A RENDEZETT TEREP MAGASSÁGI ADATAI: AZ ÚTTENGELY TÖRÉS ÉS METSZÉSPONTJAINAK KOORDINÁTÁI KÖZMŰSÁV HATÁR TÖRÉSPONTJAINAK K. ∗ KITŰZÉSI TERV (KT) A LÉTESÍTMÉNYEK JELLEMZŐ (A MAJDANI KITŰZÉS TÁRGYÁT ADÓ) PONTJAINAK KOORDINÁTÁT KELL SZÁMÍTANI A KOORDINÁTÁK (ÉS PONTSZÁMOK) „TÁROLÁSA”: MAGÁN A TERVEZÉSI TÉRKÉPEN (TT) VAGY ANNAK MÁSOLATÁN A KT-EN NAGYSZÁMÚ PONT ESETÉN + KOORD.JEGYZÉK: LÉTESÍTMÉNYENKÉNT CSOPORTOSÍTVA, SORSZÁM SZERINT EKKOR A KT-N CSAK SORSZÁMOK SŰRŰ RÉSZLETEK ESETENKÉNT KÜLÖN KT KÉSZÜL(HET) ÉPÍTMÉNYFAJTA SZERINT (FEDVÉNY) EKKOR A MA. NAGYOBB IS LEHET NEM TARTALMAZ KITŰZÉSI MÉRETEKET!
15
KÉSZÍTI VAGY KÉSZÍTTETI: GENERÁLTERVEZŐ (VAGY A MEGBIZOTTJA)
3. ALAPPONTHÁLÓZATOK 31. VÍZSZINTES
32. MAGASSÁGI
31.1 ÁLTALÁNOS ELVEK CÉL: TERVEZÉS KIVITELEZÉS ÜZEMELTETÉS ÉS MOZGÁSVIZSGÁLATOK MUNKÁIHOZ EGYSÉGES ALAP KIALAKÍTÁSA, MELLYEL A TERVSZERINTI ÉS GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELVÉGEZHETŐ ALAPPONTHÁLÓZAT LÉTESÍTENDŐ: • A TERVEZÉS GEODÉZIAI FELADATAIHOZ • A BERUHÁZÁSI ALAPTÉRKÉP KÉSZÍTÉSÉHEZ •A KITŰZÉSEKHEZ • A KIVITELEZÉST ELLENŐRZŐ MÉRÉSEKHEZ • A MEGVALÓSULT ÁLLAPOT FELMÉRÉSÉHEZ • A MOZGÁSVIZSGÁLATI MÉRÉSEKHEZ MINDEGYIK MÁS KÖVETELMÉNYŰ⇒ LEHETŐLEG MÉGIS VALAMENNYI FELADATHOZ ALKALMAS LEGYEN
16
ELSŐSORBAN AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATOT KELL HASZNÁLNI (AZT TOVÁBB SŰRÍTVE) !
ÖNÁLLÓ HÁLÓZAT LÉTESÍTHETŐ: PONTHIÁNY EGYEDI KÖRÜLMÉNYEK (KIS ÉPÍTKEZÉSEN VETÍTÉS NÉLKÜL, NEHÉZKES AZ O.HÁLÓ SŰRÍTÉSE) ESETLEG ELTÉRŐ PONTOSSÁGI FELTÉTELEK ESETÉN AZ ALAPPONTHÁLÓZATOK FAJTÁI: 1. ALAPHÁLÓZAT (FELSŐRENDŰ H.) 2. FELMÉRÉSI HÁLÓZAT (ALSÓRENDŰ H.) 3. KITŰZÉSI HÁLÓZAT (ÁLTALÁBAN DERÉKSZÖGŰ NÉGYSZÖG H.) HIERARCHIKUS A FELÉPÍTÉS ⇒ DE NEM MEREV A TERÜLETI KITERJEDÉSTŐL FÜGGŐEN PL. VÁLTOZHAT A „FOKOZATOK” SZÁMA 31.2 ALAPHÁLÓZAT RENDELTETÉSE: A TOVÁBBI HÁLÓZATRÉSZEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ ESETLEG A SZABATOS KITŰZÉSEKHEZ PONTOSSÁGA (ÁLT.) ≡ A IV. R FŐPONTOKÉVAL 17
LÉTREHOZNI: IPARTELEPEK BÁNYAÜZEMEK ALAGÚT, FÖLDALATTI VASUTAK VÍZERŐMŰ, HÍD LAKÓTELEPEK (-PARKOK) STB. ÉPÍTÉSE SORÁN SZOKÁS ESETLEG KÜLÖNLEGES KÖRÜLMÉNYEK, KÍVÁNALMAK IS INDOKOLHATJÁK AZ ORSZÁGOS FELSŐRENDŰ HÁLÓZATOT FELHASZNÁLVA (A LÉTESÍTMÉNYT KÖRÜLVEVŐEN) FELHASZNÁLÁS ELŐTT ⇒ VIZSGÁLAT KITERJED: AZ ÁLLANDÓSÍTÁSI MÓDRA PONT SŰRŰSÉGRE PONTOSSÁGRA HA A HÁLÓZATRÉSZ KIFOGÁSOLHATÓ BÁRMÍLY SZEMPONTBÓL, AKKOR MEGVIZSGÁLNI: 1. GAZDASÁGOSAN ÁTALAKÍTHATÓ-E VAGY 2. ÚJ (ÖNÁLLÓ) HÁLÓZATOT KELL LÉTREHOZNI 1-HEZ: • ÁLLANDÓSÍTÁS : HA AZ ÉPÍTÉSI KÖRNYEZET MIATT ÁTALAKÍTANDÓ (ENGEDÉLY:FÖMI, MFH) • PONTOK ÁTSZÁMÍTÁSA VET. NÉLK. H. RENDSZERBE
18
• EREDETI MÉRÉSEK ALAPJÁN A H.RÉSZ ÁTSZÁMÍTÁS HA NEM VEZET EREDMÉNYRE : ÖNÁLLÓ HÁLÓZATOT LEHET KIALAKÍTANI
31.21 AZ ORSZÁGOS H. FELHASZNÁLÁSA VIZSGÁLAT ELŐZI MEG VIZSGÁLAT ALAPJÁN MEGBÍZHATÓSÁGI MÉRŐSZÁMOKAT SZÁMÍTUNK EZEK LEHETNEK:KOORDINÁTA KÖZÉPHIBÁK TÁVOLSÁGOK KÖZÉPHIBÁI EZEKBŐL SZÁMÍTOTT ÉRTÉK (RELATÍV KÖZÉPHIBA) A PONTOSSÁGOT MEGHATÁROZHATJÁK A: FELMÉRÉS ÉS/VAGY A KITŰZÉS P.KÖVETELMÉNYEI A KITŰZÉSHEZ KÉSZÍTETT A.P.H. POTOSSÁGÁT AZ ÉPÍTÉSI TŰRÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN KELL MEGHATÁROZNI MÓDJÁRÓL KÉSŐBB LESZ SZÓ 19
ELŐREBOCSÁTVA IRÁNYMUTATÓ LEHET: 1. ÁLTALÁNOS CÉLÚ KITŰZÉSEKHEZ 1/H = 1/10 000 2. SZABATOS KITŰZÉSEKHEZ 1/H = 1/ 20 000 – 1/40 000 A VIZSGÁLAT TÖRTÉNHET: 1. LINEÁRIS ELTÉRÉSEK 2. KOORDINÁTAKÖZÉPHIBÁK ALAPJÁN 1-HEZ: A MEGHATÁROZÓ MÉRÉSEK VAGY A PONTON VÉGZETT TÁJÉKOZÓ IRÁNYSOROZATBÓL SZÁMÍTVA IRÁNYONKÉNT A LINEÁRIS ELTÉRÉS ⇒ ÁTLAGOS L.E. ⇒ RELATÍV KÖZÉPHIBA 2-HÖZ AZ EREDETI HÁLÓZATI SZÁMÍTÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL (ADATOK A FÖMIBŐL) KÖZEPES PONTHIBA⇒ÁTLAGOS K.PH. ⇒ RELATÍV KÖZÉPHIBA 31.22 ÖNÁLLÓ HÁLÓZATOK TAGOLÓDÁSA: I-II-III R. HÁLÓZATRA (A TERÜLET MÉRETE, PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEK ALAPJÁN) A FOKOZATOK CSÖKKENTHETŐK 20
FORMÁJA: CENTRÁLIS, ÁTLÓS ÉS KOMBINÁLT MEGHATÁROZÓ MÉRÉSEK: ALAPVONAL MÉRÉS (LEHET EGY OLDALA IS A HÁROMSZÖGNEK: MÉRETARÁNY!) TÖBB FORDULÓS IRÁNYMÉRÉS BEKAPCSOLÁS AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATBA: TRANSZFORMÁCIÓKKAL (EGYBEVÁGÓSÁGI!!) 31.23 A HÁLÓZAT VETÜLETI RENDSZEREI 1. ORSZÁGOS: AZ ÁLT. CÉLÚ FELADATOKHOZ 2. HELYI: KITŰZÉSÉKHEZ (VET. NÉLKÜLI R. !) 31.24 A HÁLÓZAT KOORDINÁTARENDSZEREI 1. ORSZÁGOS: AZ ÁLT. CÉLÚ FELADATOKHOZ 2. HELYI: KITŰZÉSÉKHEZ (ÉPÍTÉSI FŐIRÁNY) 3. TÖBB EGYSÉG ESETÉN: TÖBB KR. KAPCSOLATOT AZ ORSZ.RENDSZER AD 31.3 ALSÓRENDŰ HÁLÓZAT MÁS TANTÁRGYAKBAN (ALAPPONTSŰRÍTÉS, ORSZÁGOS FELMÉRÉS) TANULTAK SZERINT 31.4 KITŰZÉSI HÁLÓZAT 31.41. ÁLTALÁNOS ELVEK, PONTOSSÁG DERÉKSZÖGŰ NÉGYSZÖG BENNE AZ AP-OK 21
A KOORDINÁTA T.-LYEL ⎜⎜EGYENESEKEN KEREK KOORDINÁTAÉRTÉKŰ HELYKEN OTT KELL KIALAKÍTANI, AHOL: SOK A KITŰZÉSI ÉS BEMÉRÉSI FELADAT ÉS ADOTTAK A TERÜLETI ÉS MŰSZ. FELTÉTELEK FAJTÁI: ÜZEMI ÉS SZERELÉSI HÁLÓZAT (MIKRO H.) 31.411 A KOORDINÁTARENDSZERE: ÉPÍTÉSI FŐIRÁNNYAL PÁRHUZAMOS ORIGO MEGVÁLASZTÁSA: CSAK + KOORDINÁTÁK LEGYENEK A FEJLESZTÉSRE SZÁNT TERÜLETEN IS X – Y FELISMERÉSE (MÁS SZÁMÉRTÉK)
31.412 TERVEZÉSE PONTOK HELYÉT ÉS SŰRŰSÉGÉT A TERVEZÉSI TÉRKÉPEN HELYKIVÁLASZTÁS: • FENNMARADÁS BIZTOSÍTÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FŐPONTOKRA 22
(SAROKPONTOK, ALAPVONAL VÉGPONTOK, I. RENDŰ 300-400 M-RE LEVŐ PONTOK) • KÖZEL A KITŰZÉSI FELADATHOZ TÁVOL A MUNKAGÖDÖRTŐL PONTSŰRŰSÉG: ÁLT. „RECEPT” NEM ADHATÓ • 50-100 M II. RENDŰ V. SZAKASZ PONTOK • ENNÉL RÖVIDEBB IS LEHET (PL. 20 M), HA A KIT. FELADAT INDOKOLJA 31.413 PONTOSSÁG MEGHATÁROZÓ A KITŰZÉS CÉLJA TÉRBELI ELHELYEZÉSHEZ: 1/10 000 100 M-EN A MAXIMÁLIS HIBA 3 CM LEHET (MAX HIBA 3 CMB KÖZÉPHIBA MAX/3= 1CM RELATÍV KH = KÖZÉPHIBA/TÁVOLSÁG) SZERKEZETI KITŰZÉSEKHEZ: AZ ÉPÍTÉSI TŰRÉSEKBŐL (e) LEVEZETVE t= n*e t = MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS e = ÉPÍTÉSI TŰRÉS n = 0,2 – 0,6 A KITŰZÉS PONTOSSÁGÁTÓL FÜGG A KITŰZÉS PONTOSSÁGÁNAK 0,6-0,7 SZERESE A HÁLÓZAT PONTOSSÁGA PÉLDA: LEGYEN A SZERKEZETI MÉRET 15 m t = 5 mm t DEFINÍCIÓJÁBÓL KÖVETKEZŐEN HIBAHATÁR JELLEGŰ MENNYISÉG KERESSÜK A HÁLÓZAT PONTOSSÁGÁT 1/H-t A KITŰZÉS PONTOSSÁGA: t = 5 mm 23
A HÁLÓZATÉ LEGYEN 0,6*5 = 3 mm m = 1/3*t ⇒ 1 mm ( három σ szabály) EBBŐL A SZERKEZETI MÉRETET IS ISMERVE 1/H = 1/15 000 1/H ISMERETÉBEN VEZETHETŐ LE MINDEN TOVÁBBI PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁM ÍGY AZ ALAPVONALMÉRÉS RELATÍV K.HIBÁJA 1/A = 1/1.4*H AZ ALAPVONAL HOSSZMÉRÉSÉNEK KÖZÉPH. mmm = D/A (D-t mm-ben) A = 1.4*H LEGYEN 1/H = 1/ 15 000 AKKOR 1/A = 1/ 21 000 ÉS HA D= 500 m AKKOR m = ± 2,3 cm 31.42 A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZKASZAI 1. AZ ÉPÍTÉSI FŐIRÁNY(OK) KITŰZÉSE 2. AZ ALAPVONAL KITŰZÉSE, HOSSZÁNAK MEGHATÁROZÁSA 3. A HÁLÓZATI PONTOK KITŰZÉSE ÉS ÁLLANDÓSÍTÁSA 4. KOORDINÁTASZÁMÍTÁS 5. ELLENŐRZÉS 1-HEZ: ISMERNI A TERVEZÉS ADATAIT, PL. • VONALAS LÉTESÍTMÉNY TENGELYÉHEZ KÖTVE • IRÁNYSZÖGGEL MEGADVA KITŰZÉSE NEM IGÉNYEL NAGY PONTOSSÁGOT 2-HÖZ: HELYÉNEK KIJELÖLÉS 24
⇒TERV.TÉRKÉP HASZNÁLATÁVAL: TILTOTT TERVEZÉSI SÁV (1,5 – 2,0 m) VÉGPONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA! HOSSZMÉRÉS! (TÁVMÉRŐK) MEKOMETER VÁLTOZATAI SZAKASZPONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA ELLENŐRZÉS (EGYENESRE MÉRÉSSEL)
⇒
ab ε˝ emm = 1000 ∗ a + b ρ˝
a, b ÉRTÉKEIT ELEGENDŐ m ÉLESEN ISMERNI 3-HOZ: AZ ALAPVONAL KITŰZÉSE ÉS ÁLLANDÓSÍTÁSA UTÁN A HÁLÓZAT PONTJAINAK KITŰZÉSE ELSŐ LÉPÉSBEN A SAROKPONTOK (HÁLÓZATI FŐPONTOK) KITŰZÉSE MAJD TOVÁBBI PONTOKKAL SŰRÍTVE: • A TERÜLET NAGYSÁGÁTÓL FÜGGŐ TÁVOLSÁGOKRA • FOKOZATOSAN, A KIVITELEZÉS TERVEZETT TERÜLETÉN CÉL: MINÉL KEVESEBB PONT PUSZTULJON A TERÜLET NAGYSÁGÁTÓL, A TEREPI ADOTTSÁGOKTÓL FÜGGŐ KITŰZÉSI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓD
25
1. KIS HÁLÓZATOK (RÖVID OLDALAK) SAROKPONTOK POLÁRIS KOORD. KIT.-SEL ( A KOORDINÁTÁK ISMERTEK) TOVÁBBI PONTOK MÉRÉSI VONALP.-KÉNT HA PONTOSABB KITŰZÉSRE VAN SZÜKSÉG, AKKOR A SAROKPONTOK ELŐZETES PONTHELYEK ⇒ JAVÍTÁS TÖBBFORDULÓS IRÁNYMÉRÉSEKBŐL SZÁMÍTOTT LINEÁRIS ELTÉRÉSEKKEL 2. NAGY HÁLÓZATOK (VAGY SZABATOS 1.) ESETÉN HASONLÓ A MENET, DE AZ ELŐZETES PONTHELYEK KITŰZÉSE UTÁN HÁLÓZAT-MEGHATÁROZÓ MÉRÉSEK ÉS A HÁLÓZAT KIEGYENLÍTÉSE A KIEGYENLÍTETT KOORDINÁTÁK ÉS AZ ELMÉLETI (TERVEZETT) PONTHELY ALAPJÁN SZÁMÍTJUK A JAVÍTÁSOKAT A PONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA: ELŐZETES KITŰZÉSKOR VB. KŐVEL VAGY MONOLIT BETONNAL, cm KÖRÜLI PONTOSÁGGAL, A FEDŐLAPON FÉMLEMEZ (10X10 cm VAGY NAGYOBB), KÖZPONT JELÉT UTÓLAG A KORREKCIÓK ALAPJÁN (PONTVÉDELEM!! IDEIGLENES JEL) 4-HEZ HELYI RENDSZERBEN, A PONTOSSÁGTÓL
26
FÜGGŐ MÓDSZEREKKEL (NEM MINDIG SZÜKSÉGES KIEGYENLÍTENI) BEKAPCSOLÁS AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATBA (TRANSZFORMÁCIÓK KÖZÜL AZ EGYBEVÁGÓSÁGIT VÁLASZTJUK) 5-HÖZ MINDEN ESETBEN MIN. 20 %-ÁRA A HÁLÓZATNAK TERJEDJEN KI MÓDSZEREI: IRÁNYMÉRÉSSEL TÁVOLSÁG MÉRÉSSEL V. EZEK KOMBINÁCIÓJÁVAL HIBAHATÁROK: E=
E T
T 0.6 H
A LINEÁRIS ELTÉRÉS ÉRTÉKE AZ IRÁNYHOSSZA H A HÁLÓZAT RELATÍV KÖZÉPHIHÁJÁNAK A NEVEZŐJE ΔT =
T 0 ,33 H
T AZ ELLENŐRZÖTT HOSSZ H MINT AZ ELŐBB 31.5 ÉPÜLETEN BELÜLI ALAPPONTHÁLÓZATOK NEM MINDIG HASZNÁLHATÓ FEL A MEGLEVŐ HÁLÓZAT, OK: • AKADÁLYT KÉPEZ(HET)NEK A FALAK • ESETENKÉNT PONTOSABB HÁLÓZATRA VAN SZÜKSÉG A H. CÉLJA: A BELSŐ KITŰZÉSEK 27
AZ ELLENŐRZŐ MÉRÉSEK ÉS A RÉSZLETES FELMÉRÉSEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ TERVEZÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓK: ELRENDEZÉSI TERVEK KIVITELI TERVEK HELYSZÍNRAJZOK FORMÁJA: SZABÁLYOS ÉPÜLETEKBEN DERÉKSZÖGŰ NÉGYSZÖG HÁLÓZAT, MÁS ESETEKBEN FELMÉRÉSI HÁLÓZAT AZ ALAPPONTOK HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA: • A PONTOK FENNMARADJANAK • MŰSZERÁLLÁS LEGYEN LÉTESÍTHETŐ RAJTUK • ÜZEMKÖZBEN IS HASZNÁLHATÓK LEGYENEK • TÁVOLSÁGUK MÉRŐSZALAGHOSSZNYI • SŰRŰSÉGÜK IGAZODJON A FELADATHOZ • A MÉRÉSI VONALAK ZÁRT RENDSZERT ALKOSSANAK (ELLENŐRZÉS!) • BEKAPCSOLÁS A KÜLSŐ HÁLÓZATBA HÁLÓZATOK KÜLÖNBÖZŐ SZINTEKEN: A DOMINÁNS POTOKAT VETÍTÉSSEL ÁLLANDÓSÍTÁS: A KÖRÜLMÉNYEKHEZ IGAZODÓAN (NE PUSZTULJON! FESTÉS!)
28
32. MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK 32.1. ÁLTALÁNOS ELVEK CÉL: EGYSÉGES ALAP A KITŰZÉSEKHEZ ÉS A MAGASSÁGI RÉSZLETMÉRÉSEKHEZ KIALAKÍTÁSA: FOKOZATOSAN, AZ ORSZÁGOS FELSŐRENDŰ HÁLÓZAT PONTOSSÁGÁVAL VÁZ: SZINT.VONALAK RENDSZERE (HÁLÓZAT) ÉPÜLETEKEN KÍVÜL A KITŰZÉSEK ZAVARTALAN VÉGREHAJTÁSÁHOZ AZ ÉPÍTÉS ELŐREHALADTÁVAL FOKOZATOSAN SŰRÍTVE SZERKEZETE VÁLTOZÓ (BERUHÁZÁS TERÜLETI NAGYSÁGA, FELADATOK)
AZ ORSZÁGOS HÁLÓZAT PONTOSSÁGA MEGFELELŐ (KIVÉVE EGYES FELADATOK: PL. GÉPÉSZETI BEÁLLÍTÁSOK) 32. AZ ALAPPONTHÁLÓZAT LÉTESÍTÉSE 32.1. A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE ZÁRT POLIGONOK ⇒ VONAL ⇒ SZAKASZ 32.2. ELŐKÉSZÍTÉS, TERVEZÉS ÁLLANDÓSÍTÁS ADATGYŰJTÉS TERVEZÉS: VONALVEZETÉS ÉS PONTSŰRŰSÉG IRODAI ⇒ TERVEZÉSI TÉRKÉP
TEREPI ⇒ PONTOK KIVÁLASZTÁSA ÉPÜLETEK, TEREP, VÍZSZINTES AP-OK 5 HA-IG KÉT ALAPPONT SZINT.VONAL 5-20 HA 29
20 HA FÖLÖTT HÁLÓZAT ZÁRT POLIGONOK HOSSZA: 3 KM PONTTÁVOLSÁG: ÁTLAG 200 M (AJÁNLÁS) ÁTLAGOS TEREPSZINT ALATT-FELETT: ÖNÁLLÓ H. MAJD BEKAPCSOLÁS
A HÁLÓZAT SZÜKSÉGES PONTOSSÁGA: A MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉSTŐL FÜGGŐEN MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS 5 MM-IG 5- 10 MM KÖZÖTT 10 MM FÖLÖTT
PONTOSSÁG
I. RENDŰ II. RENDŰ III. RENDŰ
ÁLLANDÓSÍTÁS: MEGSZOKOTT FORMÁK ÉPÍTMÉNYBE ⇒ ALKALMASSÁG VIZSGÁLAT UTÁN (CSAP, GOMB, HILTI+FEJ) TALAJBA: HELYSZÍNEN FÚRT LYUK + PONTJEL (NORMÁL, MÉLYALPOZÁSÚ) VINCZE-FÉLE JEL VÍZSZINTES ALAPPONTOK ! (HA ALKALMASAK)
33. MÉRÉS ÉS SZÁMÍTÁS 1.GEOMETRIAI-OPTIKAI SZINTEZÉS 2.HIDROSZTATIKAI ELVŰ SZINTEZÉS 3. GPS
1. MŰSZEREI, ESZKÖZEI I.- II. RENDŰ MÉRÉSEK: SZABATOS SZINTEZŐK 30
•KLASSZIKUS MŰSZEREK: LIBELLÁS: WILD N3, MOMM Ni A1 WILD N3:
PÁNFOKÁLIS TÁVCSŐ
A PÁNFOKÁLIS TÁVCSŐ TULAJDONSÁGAI
31
•KOMPENZÁTOROS MŰSZEREK ZEISS NI 002
FORGATHATÓ OKULÁRIS, QASI ABSZOLUT HORIZONT KONI 007
32
MOM Ni A31
KETTŐS-OSZTÁSÚ IVÁRBETÉTES LÉCEK
(VÁLTOZÓ HOSSZÚSÁGÚ 3 m - 0,2 m-IG) • DIGITÁLIS SZINTEZŐMŰSZEREK PL. LEICA NA 3000
33
BAR KÓDOS SZINTEZŐLÉCEK
III. RENDŰ MÉRÉSEK: AZ ELŐBBIEK VAGY PL. WILD N2, MOM Ni B SOROZAT, ZEISS Ni 030 ZEISS Ni 030
+ „RÁTÉT” OPTIKAI MIKROMÉTEREK
34
A MIKROMÉTER A MŰSZERRE SZERELVE
MÉRÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE: MÉRŐ PÁLYA KIJELÖLÉSE ⇒ LÉC-MŰSZER TÁVOLSÁG I-II. R. MAX 40 M III. R. MAX 50 M KÖTŐPONT: TALAJBA ⇒ FACÖVEK+SZEG VAGY
SZURONYOS VASCÖVEK
SZILÁRD BURKOLATBAN ⇒ HILTI SZ. (SARU : KIVÉTELESEN) 35
MÉRÉS: LÉCLEOLVASÁS H – E – E – H ELLENŐRZÉS: MŰSZERÁLLÁSON BELÜL: ΔM SZAKASZON BELÜL: ÉSZLELÉSI DIFFERENCIA
(d) VONALON BELÜL: KM KÖZÉPHIBA (ÉSZLELÉSI DIFFERENCIÁKBÓL) POLIGONON BELÜL: ZÁRÓHIBA
ΔM: I-II R. 0,2 MM III R. 0,3 MM ÉSZLELÉSI DIFFERENCIA (d) mm-BEN: I.R. d = 1,2 L II.R. d = 2 ,0 L III.R. d = 3,0 L AHOL L A SZAKASZ HOSSZA km-EGYSÉGBEN A km-es KÖZÉPHIBA: 1 [dd ] 4n L I.R. 0,5 mm II.R. 0,8 mm III.R. 1,0 mm
mkm =
POLIGON ZÁRÓHIBA (mm-BEN) : I.R. 0 ,9 L II.R. 2 ,0 L III.R. 3.0 L
AHOL L A POLIGON HOSSZA km-EGYSÉGBEN
36
2. HIDROSZTATIKAI ELVŰ SZINTEZÉS KÖZLEKEDŐ EDÉNYEK ELVÉN MŰKÖDIK⇒ ALAPPONTSŰRÍTÉSRE (KORLÁTOZOTTAN) MOZGÁSVIZSGÁLATOKRA ELŐNYEI: ZÁRT RENDSZER PONTOSSÁG (NEM FÜGG AZ „ÁTHIDALT” TÁVOLSÁGTÓL) NINCS SZÜKSÉG OPTIKAI ÖSSZELÁTÁSRA EGYDIMENZIÓS JELLEG: HIBÁK KÖNNYEBB KEZELÉSE NAGY PONTOSSÁG HÁTRÁNYAI: KÖRÜLTEKINTŐBB ELŐKÉSZÍTÉS LASSABB MÉRÉSI FOLYAMAT (ÁLLVÁNYON IS, DE BONYOLULT) CSAK KIS MAG.KÜLÖNBSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁRA ELTERJEDT TIPUSA FREIBERGI PRAEZISIONS MECHANIC GYÁR MEISSER-FÉLE MŰSZER
37
HIBAFORRÁSOK: MŰSZERHIBÁK ⇒ „TALPPONTI” HIBA MIKROMÉTER HIBÁJA (RUN) SZEMÉLYI HIBÁK ⇒ MÉRŐCSÚCS ILLESZTÉSE LEOLVASÁSI HIBA A MÉRÉS KÜLSŐ (FIZIKAI) KÖRÜLMÉNYEI: BERNOULLI TÖRVÉNYE: ZÁRT RENDSZEREBEN A
p + ρgh + (ρv2/2) = c CSAK A STATIKUS TAGOT FIGYELVE A PONTOSSÁG FÜGG : P A LÉGNYOMÁSTÓL
ρ A FOLYADÉK SŰRŰSÉGÉTŐL (ρ= fv( t) ) a ρ közvetlenül nem mérhető, mérjük a vele fv. kapcsolatban levő t hőmérsékletet (lásd fizikai távmérés n törésmutató és t) g A NEHÉZSÉGI GYORSULÁSTÓL h A FOLYADÉKOSZLOP MAGASSÁGÁTÓL A „KÜLSŐ” HIBÁK FORRÁSA: A FOLYADÉK HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA A „PÁLYA” MENTÉN A LÉGNYOMÁS VÁLTOZÁSA A g VÁLTOZÁSA A FOLYADÉK LENGÉSE A KAPILLARITÁSTÓL A FOLYADÉKBAN MARADT LÉGBUBORÉKTÓL (A GÁZ ÉS A FOLYADÉK ELTÉRŐ TULAJDONSÁGÚ A FOLYADÉK NEM NYOMHATÓ ÖSSZE!!)
38
34. A MAGASSÁGI HÁLÓZAT BEKAPCSOLÁSA AZ ORSZÁGOS HÁLÓZATBA
ALAPESETEK: A KÉT HÁLÓZATNAK NINCS KÖZÖS PONTJA: MEGOLDÁS: EGY KIVÁLASZTOTT PONTOT III.R PONTOSSÁGÚ MÉRÉSEKKEL BEKAPCSOLNI A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOS PONTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL 39
A KÉT HÁLÓZATNAK VAN EGY KÖZÖS PONTJA: MEGOLDÁS: A PONT MOZDULATLANSÁGÁT ELLENŐRIZNI III.R. PONTOSSÁGÚ MÉRÉSEKKEL A SZOMSZÉDOS ORSZ.HÁLÓZATI PONTOKBÓL A KÉT HÁLÓZATNAK TÖBB KÖZÖS PONTJA VAN: MEGOLDÁS: LÁSD ELŐBB 03.05 35. MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL CÉL: AZ ÉPÜLETEN BELÜLI KITŰZÉSEKHEZ (ELLENŐRZŐ ÉS RÉSZLETES FELMÉRÉSEKHEZ) EGYSÉGES RENDSZER KIALAKÍTÁS
TERVEZÉS, ÁLLANDÓSÍTÁS: FENNMARADÁSRA ALKALMAS HELYRE, AHOL MEGJELÖLHETŐ LEHETŐLEG A KITŰZÉSI MUNKÁK KÖZELÉBEN A LÉC ELHELYEZHETŐ LEGYEN A MÉRÉSEK SORÁN KERÜLNI AZ „EXTRA” HELYEKET (MELEG, REZGÉSES STB. HELYEK) BEKAPCSOLÁS LEHETŐSÉGE PONTJELÖLÉS LEHETŐSÉG SZERINT V ÉS M EGYÜTT RÉGI VAGY NYUGALOMBA KERÜLT ÉPÜLETRÉSZEKBE PONTSZÁM: KITŰZÉS SORRENDJÉBEN FOLYAMATOSAN (ÉS AZ FELFESTVE A PONT MELLÉ), KÉSZÍTENDŐ PONTLEÍRÁS BEMÉRÉSI ADATOKKAL ALAPPONTVÁZLAT: SZINTENKÉNT, FELTÜNTETVE: PONTSZÁM, JELÖLÉSI MÓD (JELKULCSI JELLEL), ELHELYEZÉS IDŐPONTJA
40
MÉRÉSEK SZINTEZÉSI TERV(VÁZLAT) KÉSZÍTENDŐ AZ ALAPPONTVÁZLAT ALAPJÁN MŰSZEREI, TECHNIKÁJA AZONOS A MEGISMERTEKKEL NAGY MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGEK ESETÉN SZERKEZETEKEN (PL. LÉPCSŐHÁZ) HALADVA VAGY U.N. MAGASSÁGÁTVITELLEL (MÉRŐSZALAGON) PÉLDA: KÉT MŰSZER EGY LÉC
1. LEOLVASÁS AZ A PONTON ÁLLÓ LÉC 1.OSZTÁSÁN 2. EGYIDEJŰ LEOLVASÁS AZ 1-2 HELYEN A SZALAGON 35. MÉRÉS A B PONTRA ÁTVITT LÉC 1. OSZTÁSÁN 36. A SZALAG ELMOZDÍTÁSA 37. MÉRÉS A B PONTON ÁLLÓ LÉC 2. OSZTÁSÁN 38. EGYIDEJŰ LEOLVASÁS AZ 1-2 HELYEN AZ ELMOZDÍTOTT SZALAGON 7. MÉRÉS AZ A PONTRA ÁTVITT LÉC 2. OSZTÁSÁN
41
A MÉRŐSZALAG HOSSZÁNAK ISMERETE! JAVÍTÁSOKKAL ELLÁTOTT HOSSZAKKAL KELL SZÁMOLNI!! (HAMAROSAN TÁRGYALJUK) A MAGASSÁGÁTVITEL MUNKAGÖDRÖKBE IS HASONLÓAN TÖRTÉNHET SZÁMÍTÁS ÉS BEKAPCSOLÁS A LÉTESÍTMÉNY MAGASSÁGI ALAPPONTRENDSZERÉBE
4. A MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK KITŰZÉSI MUNKÁI 41. A KITŰZÉSI MUNKÁK SAJÁTOSSÁGAI CÉL: A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK TERV SZERINTI HELYÉNEK KIJELÖLÉSE A TEREPEN MEGJELÖLENDŐK AZ ÉPÍTÉSHEZ, SZERELÉSHEZ SZÜKSÉGES GEOMETRIAI ELEMEK ( PONTOK, TENGELYEK, SÍKOK, SZINTEK) SZÜKSÉGES (MENNYI AZ ANNYI?): TERVEZÉSI TÉRKÉPRŐL MŰSZAKI TERVBŐL (HA PLUSSZ IGÉNY) A KITŰZÉS VONATKOZHAT
• A TÉRBELI ELHELYEZÉSRE: A FELADAT A JELLEMZŐ FŐPONTOK KIZŰZÉSÉT JELENTI AZ ALAPPONTOK VAGY MÁS KÖRNYEZŐ, MÁR MEGLEVŐ PONTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL A TERVEZŐ VAGY A MEGBIZOTTJA VÉGZI
• A SZERKEZET KITŰZÉSÉRE: A JELLEMZŐ FŐPONTOKAT FELHASZNÁLVA A KIVITELEZŐ VAGY MEGBIZOTTJA VÉGZI
42
KITŰZENDŐ MINDEN OLYAN LÉTESÍTMÉNY AMI HELYFOGLALÁSSAL JÁR (ÁLLANDÓ ÉS PROVIZÓRIKUS IS) A KITŰZÉS GEODÉZIAI MUNKA, DE EGYÉB ISMERETEK IS (ÁLT.MŰSZAKI!!) SZÜKSÉGESEK HOZZÁ A KITŰZÉSEK CÉLJUKAT TEKINTVE LEHETNEK: TERVEZÉSI : A TERVEZÉSI MUNKÁT SEGÍTŐ ÉS KIVITELEZÉSI: ELŐZETES: PROVIZÓRIUMOK (OLYAN HELYRE KERÜLJENEK, AHOL NEM AKADÁLYOZZÁK AZ ÉPÍTÉS MUNKÁJÁT) FÖLDMUNKÁK KISEBB PONTOSSÁGÚAK VÉGLEGES: A KIVITELEZÉS ALAPJA, A MEGKÍVÁNT (?) PONTOSSÁGGAL VÉGZENDŐ
42. A KITŰZÉSI MUNKÁK RENDJE A KITŰZÉS A KIVITELEZŐT SZOLGÁLJA (RENDELI MEG) A KIVITELEZÉS ELŐTT ÍRÁSBELI MEGÁLLAPODÁS !! (GEOD.MUNKÁK TERVE) A KITŰZÉSI MUNKÁK RENDJE: 1. A KITŰZÉS MEGRENDELÉSE 2. A MEGRENDELÉS VISSZAIGAZOLÁSA 3. A KITŰZÉS VÉGREHAJTÁSA 4. A KITŰZÉS ÁTADÁSA
1. MIT ? (TERVEK) HOGYAN ? (V+M) ÉS MIKORRA ? (HATÁRIDŐ) 43
2. IGEN-NEM (MIÉRT!) 3. KÉT RÉSZBŐL ÁLL • ELŐKÉSZÍTÉS: IRODÁBAN TERVEZÉS SZÁMÍTÁS ⇒ KITŰZÉSI MÉRETEK ÉS AZ ELLENŐRZŐ MÉRETEK IS!! TEREPEN „ÁLLAPOT” FELMÉRÉS, ALAPPONTOK ÁLLAPOTA, MEGLÉTE AKADÁLYOK (ÚJ FÖLDMUNKA, ANYAGDEPÓNIA STB.)
• VÉGREHAJTÁS: ∗HELYSZÍNI MÉRÉSEK AZ ELLENŐRZŐ MÉRÉSEKKEL EGYÜTT
∗A KITŰZÖTT PONTOK MEGJELÖLÉSE (ELŐFORDULHATNAK MÁR MEGLEVŐ DE ELTAKART FÖLDALATTI RÉSZEK, NÉHÁNY PONTJELÖLENDŐ, MEGKÜLÖNBÖZETÉS) ∗ELLENŐRZÉS: A KITŰZÉSI MUNKÁRA VONATKOZÓ AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ
4. ÁTADÁS HELYSZÍNEN : TEREPEN !! ÉPÍTÉSI NAPLÓBA BEJEGYZÉSSEL JELENLEVŐK (?): BERUHÁZÓ TERVEZŐ KIVITELEZŐ GEODÉTA KITŰZÉS-ÁTADÁSI JEGYZŐKÖNYVVEL:
44
SZÖVEGES RÉSZ: TARTALMA LÁSD MEGRENDELÉS ALAKHELYES VÁZLAT ALAPPONTOK, KITŰZÖTT PONTOK (SZÁMA, KOORDINÁTÁJA.) KITŰZÉSI ÉS ELLENŐRZŐ MÉRETEK É-IRÁNY MÉRÉSI VONALHÁLÓZAT MAGASSÁGI KITŰZÉS ADATAI JELMAGYARÁZAT STB.
43. A KITŰZÉSEK PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEI AZ ÉPÍTKEZÉSEK ÉS SZERELÉSEK ZAVARTALANSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA SZÜKSÉGESSÉ TESZI, HOGY: AZ ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK EGYES SZERKEZETI ELEMEI EGYMÁSHOZ A LÉTESÍTMÉNYEK EGÉSZE PEDIG A KÖRNYEZŐ LÉTESÍTMÉNYEKHEZ VISZONYÍTVA MEGFELELŐ (?) PONTOSSÁGGAL A TERVSZERINTI HELYRE KERÜLJENEK. EZ MEGKÖVETELI A KITŰZÉSEK ELHELYEZÉSI ÉS SZERKEZETI PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEINEK ELŐÍRÁSÁT A KITŰZÉS PONTOSSÁGÁNAK ADOTT PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEK ÁLTAL MEGKÍVÁNT MÉRTÉKE A MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS AZ ELÉRT MÉRÉSI PONTOSSÁGOT A TAPASZTALT KITŰZÉSI ELTÉRÉS JELLEMZI
MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS JELÖLÉSE: t KÉT PONT KOORDINÁTÁKBÓL SZÁMÍTHATÓ TÁVOLSÁGA ÉS
(VAGY MÉRETADATOKBÓL) AZ
ELLENŐRZÉSÜL
MÉRT
45
TÁVOLSÁG KÖZTI MEGENGEDETT LEGNAGYOBB KÜLÖNBSÉG ABSZOLÚT ÉRTÉKE Tszám − Tmért = Δ t = Δmax TAPASZTALT KITŰZÉSI ELTÉRÉS JELÖLÉSE: s KÉT PONT KOORDINÁTÁKBÓL (VAGY MÉRETADATOKBÓL) SZÁMÍTHATÓ TÁVOLSÁGA ÉS AZ ELLENŐRZÉSÜL MÉRT TÁVOLSÁG KÖZTI KÜLÖNBSÉG Tszám − Tmért = Δ
s SZÁMÉRTÉKE: A KITŰZÉS MÉRÉSI MŰVELETEINEK AZ ALAPPONTHÁLÓZAT PONTOSSÁGÁTÓL AZ ALKALMAZOTT KITŰZÉSI ELJÁRÁSTÓL FÜGG. A MÉRÉSI MŰVELETEK PONTOSSÁGA A MÉRÉSI MŰVELETEK KÖZÉHIBÁIVAL JELLEMEZHETŐ
t BETARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A MÉRÉSI MŰVELETEK KÖZÉPHIBÁINAK KORLÁTOZÁSA EZ A MÉRÉSI MŰVELETEK MEGENGEDETT KÖZÉPHIBÁJA
43.1 MEGENGEDETT SZERKEZETI KITŰZÉSI ELTÉRÉSEK VIZSGÁLJUK MEGAZ ÉPÍTÉSI ÉS KITŰZÉSI ELTÉRÉSEK KAPCSOLATÁT A KORSZERŰ ÉPÍTÉS IPARSZERŰ TEVÉKENYSÉG, AZAZ A TARTÓSZERKEZETI ELEMEKET ELŐRE GYÁRTJÁK (VALAHOL), AZ ELEMKET AZ ÉPÍTÉS HELYSZÍNÉRE SZÁLLÍTJÁK, MAJD
46
ÖSSZESZERELIK AZON A HELYEN, AHOL A KITŰZÉSSEL MEGJELÖLTÜK 2 2 T 2 = TGY + TSZ + TK2 AHOL T AZ ÉPÍTÉSRE JELLEMZŐ PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁM TGY A GYÁRTÁSRA JELLEMZŐ PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁM TSZ A SZERELÉSRE JELLEMZŐ PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁM TK A KITŰZÉSRE JELLEMZŐ PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁM AZ ELŐBBI ÖSSZEFÜGGÉS EGYSZERŰBBEN T 2 = TE2 + TK2
AHOL TE AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁM A TERVEZÉSKOR A CÉL: TK-T ÚGY MEGVÁLASZTANI, HOGY NE RONTSA ÉREZHETŐEN T ÉRTÉKÉT AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁMA AZ ÉPÍTÉSI TŰRÉS: e ÉRTÉKÉT SZABVÁNYOKBAN RÖGZÍTIK A KITŰZÉSI TEVÉKENYSÉG PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁMA: t ÉRTÉKE e-BŐL SZÁMÍTHATÓ
t = n×e n ÉRTÉKE 0,25 és 0,6 KÖZÖTT MOZOGHAT N= 0,4 SZÁMÍTÁS KÜLÖNLEGES ESETEKBEN EGYÉBKÉNT A MEGADÁSI MÓDJA 1. SZÁMÉRTÉKKEL 2. A KITŰZÖTT PONTOK TÁVOLSÁGÁNAK FV-VEL 3. PONTOSSÁGI OSZTÁLYOKBA SOROZÁSSAL
47
A KITŰZÉSI MUNKÁKAT AZ M 1 SZABÁLYZAT SZERINT VÍZSZINTES ÉRTELEMBEN A, B, C, D BETŰVEL JELÖLT, MAGASSÁGI ÉRTELEMBEN E, F, G, H BETŰVEL JELÖLT PONTOSSÁGI KATEGÓRIÁKBA SOROLJUK.
A VÍZSZINTES KITŰZÉSEK PONTOSSÁGI OSZTÁLYBA SOROLÁSÁNAK ALAPJÁUL A 28 M PONTTÁVOLSÁGRA VONATKOZÓ MEGENGEDETT SZERKEZETI KITŰZÉSI ELTÉRÉS SZOLGÁL.
A VÍZSZINTES KITŰZÉSI PONTOSSÁGI OSZTÁLYOK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉSEK: VÍZSZINTES KITŰZÉSI PONTOSSÁGI OSZTÁLY
MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS
t [mm]
ÉPÍTÉSI PONTOSSÁGI OSZTÁLY
A
t < 1,0
B
1,0 < t < 10,0
a, b, c, d, e
C
10,0 < t < 20,0
f, g
D
20,0 < t
h, i, k
A MAGASSÁGI KITŰZÉSI PONTOSSÁGI OSZTÁLYOK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉSEK: MAGASSÁGI KITŰZÉSI PONTOSSÁGI OSZTÁLY
MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS S [mm]
E
s < 0,5 48
F
0,5 < s < 2,0
G
2,0 < s < 5,0
H
5,0 < s
A VÍZSZINTES MEGENGEDETT ELHELYEZÉSI KITŰZÉSI ELTÉRÉSEK MMBEN: PONTOSSÁGI OSZTÁLY
TÁVOLSÁG
[m]
5
10
15
20
25
30
40
50
60
80 100
A
5
5
5
7
9
11
14
18
20
22
25
B, C
10
10
11
14
18
21
29
36
40
40
40
D
15
15
16
21
27
32
43
54
60
60
60
44. VÍZSZINTES ÉRTELMŰ KITŰZÉSEK EGYSZERŰBB ÉPÍTMÉNYEK KITŰZÉSEKOR A KITŰZÉSI HÁLÓZAT PONTJAIT FELHASZNÁLVA KI KELL TŰZNI AZ ÉPÍTMÉNY SAROKPONTJAIT ILL. A FŐ TENGELY- ÉS ALAKJELZŐ FŐPONTJAIT (A KITŰZÉSI TERVEN JELÖLT, VAGY A TERVEZŐ ÁLTAL MEGADOTT PONTOK) A TERVEZŐ VAGY MEGBÍZOTTJÁNAK FELADATA A TOVÁBBI PONTOKAT EZEK FELHASZNÁLÁSÁVAL A KIVITELEZŐ VAGY A MEGBIZOTTJA TŰZI KI BONYOLULTABB SZERKEZETEK ÉS VONALAS LÉTESÍTMÉNYEK KITŰZÉSEKOR A KITŰZÉS ELSŐ LÉPÉSE A TENGELYVONALAK KITŰZÉSE, MAJD ERRŐL A MEGFELELŐEN JELÖLT (ÁLLANDÓSÍTOTT)TENGELYRŐL DERÉKSZÖGŰ KITŰZÉSSEL A
49
KIVITELEZÉSHEZ SZÜKSÉGES RÉSZLETEK KITŰZÉS TÖRTÉNIK MEG EZ RENDSZERINT BONYOLULTABB ÉS NAGYOBB SZAKSZERŰSÉGET IGÉNYLŐ TECHNIKA, EZÉRT EZT GEODÉZIAI SZAKEMBEREK KELL, HOGY VÉGEZZÉK A VÍZSZINTES KITŰZÉSEK ALAPMŰVELETEI: HOSSZ (TÁVOLSÁG) KITŰZÉS SZÖG- ILL. IRÁNY KITŰZÉS VETÍTÉS FONTOS: A PONTOSSÁGOT IS BEFOLYÁSOLÓ MŰVELET A KITŰZÖTT PONTOK MEGJELÖLÉSE (ÁLLANDÓSÍTÁSA)
44.1 TÁVOLSÁGOK KITŰZÉS SZABATOS MEGOLDÁSKOR VISSZAVEZETJÜK MÉRÉSRE: ADOTT: • A TÁVOLSÁG EGYIK VÉGPONTJA
• A KITŰZÉS IRÁNYA 1. A VÉGPONTRÓL INDULVA A KIJELÖLT IRÁNYON KITŰZZÜK AZ 2. 3. 4. 5. 6.
ELŐKÉSZÍTÉS SORÁN KISZÁMÍTOTT HOSSZ ÉRTÉKÉVEL A MÁSIK VÉGPONTOT (KISEBB PONTOSÁGGAL) MEGJELÖLJÜK A VÉGPONTOT (ELŐZETES HELY) SZABATOSAN MEGMÉRJÜK (A SZÁMÍTOTT ISMÉTLÉSSZÁMMAL) A KÉT PONT KÖZTI TÁVOLSÁGOT SZÁMÍTJUK AZ ELŐZETES HOSSZ LEGVALÓSZÍNŰBB ÉRTÉKÉT (AZ ISMÉTELT MÉRÉSEK ÁTLAGA+ A SZABÁLYOS HIBÁKBÓL SZÁRMAZÓ JAVÍTÁSOK) SZÁMÍTJUK AZ ELTÉRÉST A TERVEZETT (SZÁMÍTOTT) HOSSZTÓL KORRIGÁLJUK AZ ELTÉRÉSSEL AZ ELŐZETES VÉGPONTOT
AZ ACÉL-MÉRŐSZALAGGAL VÉGZETT HOSSZKITŰZÉS (MÉRÉS) HIBAFORRÁSAI (LÁSD RÉSZLETESEBBEN TÖRÖK ISTVÁN:
50
HOSSZMÉRÉS AZ IPARI GEODÉZIÁBAN, GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 1965/1 SZÁM)
1. ÁLLANDÓ ÉRTÉKŰ HIBÁK 2. SZABÁLYOS HIBÁK 3. SZABÁLYTALAN (VÉLETLEN JELLEGŰ) HIBÁK 11. A KOMPARÁLÓ ALAPVONAL HIBÁJA LEGFELJEBB 1/100 000
12. A RUGALMASSÁGI MODULUS (E) HIBÁJA FORRÁSA: MÉRÉS NÉLKÜL, AZ ANYAGRA (PL. ACÉLRA) JELLEMZŐ ÁTLAGOS ÉRTÉKKEL SZÁMOLUNK KIKÜSZÖBÖLÉSE:
• U.A.-T A DINAMÓMÉTERT HASZNÁLJUK A KOMPARÁLÁSKOR ÉS A MÉRÉSKOR
• E-T MEGHATÁROZZUK A SZALAGUNKRA VONATKOZÓAN
13. A LINEÁRIS HŐTÁGULÁSI EGYÜTTHATÓ (α) HIBÁJA FORRÁSA: LÁSD ELŐBBI KIKÜSZÖBÖLÉSE:
• INVÁR ANYAGÚ MÉRŐESZKÖZ • MÉRÉSI HŐMÉRSÉKLET MEGVÁLASZTÁSA (HA LEHET) • α-T MEGHATÁROZZUK A SZALAGUNKRA VONATKOZÓAN
SZABÁLYOS HIBÁK 21. VÍZSZINTES KÍGYÓZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HIBA MÉG MEGENGEDETT ÉRTÉKE vmeg ≤ l sz
n sz H(2n sz − 3) 51
lsz= MSZALAG HOSSZA, nsz= SZ.FEKVÉSEK SZÁMA, H= R.KH. 22. FÜGGŐLEGES KÍGYÓZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HIBA MÉG MEGENGEDETT ÉRTÉKE KIS MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGEK ESETÉN mmeg ≤ l sz
2 H
23. HÚZÓERŐ VÁLTOZÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HIBA MÉG MEGENGEDETT ÉRTÉKE ΔPmeg ≤
gE FE = Hγ H
g A SZ. FOLYÓMÉTER SÚLYA, γ FAJSÚLY, F KERESZTMETSZETI TERÜLET
24. A HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HIBA MÉG MEGENGEDETT ÉRTÉKE Δt meg ≤
1 Hα
α LINEÁRIS HŐTÁGULÁSI EGYÜTTHATÓ 1,13*10-5 m/CO , β KVADRATIKUS TAG IS (MAGAS HŐMÉRSÉKLETNÉL) 4,8*10-8
m/CO
25. A VALÓDI ÉS A NÉVLEGES HOSSZ ELTÉRÉSE (KOMPARÁLÁSSAL) TELJESEN KIKÜSZÖBÖLHETŐ, A KORREKCIÓ SZÁMÍTÁSA Δ T = ±T
Δl k l0
KÉPLETTEL, AHOL Δ lk A VALÓDI ÉS NÉVLEGES HOSSZ KÜLÖNBSÉGE, T A KITŰZENDŐ (MÉRT) TÁVOLSÁG, l0 A SZALAG NÉVLEGES HOSSZA, A KORREKCIÓ POZITÍV, HA A SZALAG HOSSZABB A NÉVLEGES HOSSZNÁL, NAGATÍV, HA RÖVIDEBB
52
26. A TALAJEGYENETLENSÉGBŐL SZÁRMAZÓ HIBA MÉG MENGEDETT ÉRTÉKE hmeg ≤ l sz
3 8H
VAGY
27. A SZALAG BEHAJLÁSBÓL (FELEMELT SZALAGGAL VALÓ MÉRÉSBŐL) SZÁRMAZÓ HIBA MÉG MEGENGEDETT ÉRTÉKE hmeg ≤ l sz
3 8H
FELTÉTEL, HOGY A SZ. VÉGPONTOK AZONOS MAGASSÁGBAN VANNAK
31. SZALAG ILLESZTÉS (KEZDŐPONTON) 32. SZALAGVÉGPONT JELÖLÉSÉBŐL 33. A SZALAG ELMOZDULÁSÁBÓL (PL. ELCSÚSZÁS) VIZSGÁLJUK MEG EGY TÁVOLSÁG KITŰZÉSÉNEK (MÉRÉSÉNEK) KÖZÉPHIBÁJÁT, HA
t= a+b+…+n AKKOR mt =
f a2 ⋅ ma2 + f b2 mb2 + ... f n2 mn2
AHOL m AZ EGYES RÉSZHOSSZAK MÉRÉSÉNEK KÖZÉPHIBÁJA, f A ”VÁLTOZÓK” PARCIÁLIS DIF.HÁNYADOSA, HA UGYANAZZAL A MÉRŐESZKÖZZEL MÉRÜNK AKKOR ma = mb = mn ÍGY:
mt = ⋅ ma2 + ma2 + ... + ma2
EBBŐL
mt = m a n
A SZABÁLYTALAN HIBÁK HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE ISMÉTELT MÉRÉSEKKEL 1 n
n A MÉRÉSEK ISMÉTLÉSÉNEK SZÁMA TERVEZZÜNK (A PRIORI KÖZÉPHIBA)! ISMERTEK:
53
• A KITŰZENDŐ (MÉRENDŐ) HOSSZ: T • A MÉRÉSI „MÓDRA” JELLEMZŐ, TAPASZTALATI ADAT ALAPJÁN FELVEHETŐ KÖZÉPHIBA m0
m0 ±2 - ±4 mm ±3 - ±5 mm ±0,5 - ±1 mm ±0,2 - ±0,3mm
lSZ - NÁL RÖVIDEBB HOSSZAK KITŰZÉSE ESETÉN FÖLDÖN (ELŐKÉSZ.M.P.) SZEGGEL JELÖLT SZ.VP. VÉGPONT (VP.) JELÖLÉS GOMBOSTŰ V. CERUZA mm-ES SZ.OSZTÁS, ELŐRE ELHELYEZETT INDEX S.
EZT ISMERVE: me = m0
T = m0 nsz l sz
SZÁMÍTHATÓ AZ ELŐZETES V. A PRIORI KÖZÉPHIBA ÖSSZEVETJÜK A MÉRÉS TERVEZETT KÖZÉPHIBÁJÁVAL: mR = ±
1 mT = H T
EBBŐL A TERVEZETT SZÁMÍTHATÓ: mt =
T H
VIZSGÁLJUK, HOGY
me ≤ mt HA A FELTÉTELEK FENNÁLLNAK, AKKOR NINCS DOLGUNK, HA NEM SZÁMÍTJUK AZ ISMÉTLÉSSZÁMOT: mt =
me n
EBBŐL n =
me2 mt2
44.2 SZÖGEK KITŰZÉS 1. SZÖGMÉRŐMŰSZERREL 2. SZÖGPRIZMÁVAL (ÁLLANDÓ NAGYSÁGÚ SZÖGEK KITŰZÉSÉRE )
54
3. TÁVOLSÁGOK MÉRÉSÉVEL (KISEBB PONTOSSÁGGAL) KITŰZÉS SZÖGMÉRŐMŰSZERREL SZABATOS KITŰZÉSKOR VISSZAVEZETJÜK MÉRÉSRE AZ ALAPIRÁNYRA KITŰZZÜK A SZÖG MÁSIK SZÁRÁT (ELŐZETES IRÁNY) KIMÉRÜNK RAJTA EGY TÁVOLSÁGOT (ELŐZETES P.H) MEGTERVEZETT ISMÉTLÉSSZÁMMAL A LEMÉRJÜK A SZÖGET (TÖBB FORDULÓS MÉRÉS) Δ SZÁMÍTÁS (KITŰZENDŐ SZÖG – MÉRT SZÖG) LINEÁRIS ELTÉRÉS SZÁMÍTÁS ÉS KORREKCIÓ (A TÁVOLSÁGMÉRÉS NEM NÖVELI A SZÖGHIBÁT) KÖZELÍTŐ TÁVOLSÁG IS MEGENGEDETT!! HIBAFORRÁSAI: 1. MŰSZERHIBÁK 2. SZEMÉLYI HIBÁK 3. A MÉRÉS KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEINEK HATÁSA 1.-HEZ A KORSZERŰ MŰSZEREK ESETÉBEN CSEKÉLY AZ ÉRTÉKÜK (TÖBB ESETBEN A MŰSZER MAGA KORRIGÁL) GYÁRTÁSI HIBÁK IGAZÍTOTTSÁGI HIBÁK MÁSODPERC LEOLVASÓKÉPESSÉGŰ M. ESETÉN: mm = 2″- 4″ MÉRNÖKI TEODOLITOK ESETÉN: 4″ - 8″ 2-HÖZ IRÁNYZÁSI HIBÁK (mi ): TÁVCSŐ MINŐSÉGE (NAGYÍTÁS) PONTJELÖLÉS MINŐSÉGE, LÁTÁSI VISZONYOK
55
LEOLVASÁSI HIBÁK (ml): A LEOLVASÓ BERENDEZÉS ÉS AZ ÉSZLELŐ SZUBJEKTIVITÁSA EGYÜTT 3-HOZ: ÉPÍTÉSI KÖRNYEZET (REZGÉS, NAGY HŐ) KOMPENZÁTOROS MŰSZEREK REFRAKCIÓ (OLDALREFRAKCIÓ) EZEK EGYÜTTES HATÁSÁRA AZ IRÁNYKITŰZÉS KÖZÉPHIBÁJA: 1 1 mir = mm2 + mi2 + ml2 2 4
EBBŐL A SZÖGKITŰZÉS KÖZÉPHIBÁJA (FELTÉTEL: AZONOS PONTOSSÁGGAL TŰZZÜK KI A SZÖG MINDKÉT SZÁRÁT) mszög = mir 2
KITŰZÉS TÁVOLSÁGOK MÉRÉSÉVEL: MIKOR LEHET (KELL) • NEM LEHET A SZÖG CSÚCSÁBAN MŰSZERREL FELÁLLNI • A SZÖG SZÁRA RÖVIDEBB A LEGKISEBB IRÁNYZÁSI TÁVOLSÁGNÁL • FÜGGŐLEGES SÍKBAN KELL SZÖGET KITŰZNI VÉGREHAJTÁSA: • HÁROMSZÖGET ALAKÍTUNK • BELSŐ SZÖGE A KITŰZENDŐ SZÖGÉRTÉK • EGYIK CSÚCSPONTJA A SZÖG CSÚCSA • A SZÖG KIJELÖLHETŐ SZÁRÁN TÁVOLSÁG KIVÁLASZTÁS, MAJD SZÁMÍTÁS, MAJD • ÍVMETSZÉSSEL A MÁSIK SZÁR ÁLLANDÓ NAGYSÁGÚ SZÖGEK KITŰZÉSE: SZÖGPRIZMÁVAL, AMI GYORS, DE KORLÁTOZOTT PONTOSSÁGÚ A RELATÍV KÖZÉPHIBA ÉRTÉKE: 1/3000 (1’ 100 MÉTEREN ±3 CM LINEÁRIS ELTÉRÉST OKOZ, EBBŐL 1/H =3/10000, EGYSZERŰSÍTVE ∼ 1/3000) 56
44.3 VETÍTÉS KÉSŐBB TÁRGYALJUK
45. VÍZSZINTES KITŰZÉSEK MÓDSZEREI A MÓDSZER KIVÁLASZTÁSA FÜGG: • A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ALAPPONTHÁLÓZATTÓL • A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MŰSZEREKTŐL • A TEREP ÉS AZ ÉPÍTKEZÉS KÖRNYEZETÉTŐL GYORS, GAZDASÁGOS, ELLENŐRZÉSI LEHETŐSÉGET ADÓ LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ MÓDSZEREK: 1. KITŰZÉS DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTÁKKAL 2. KITŰZÉS POLÁRIS KOORDINÁTÁKKAL 3. KITŰZÉS ELŐMETSZÉSSEL 4. KITŰZÉS VETÍTÉSSEL 45.1 KITŰZÉS DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTÁKKAL • MIN. KÉT ALAPPONT A KITŰZÉS KÖRNYEZETÉBEN VAGY • EGY ALAPPONT JÓL LÁTHATÓ TÁJÉKOZÓ IRÁNYOKKAL ∗ A KÉT ALAPPONT MÉRÉSI VONAL KIALAKÍTÁSÁRA ALKALMAS LEGYEN ORDINÁTA KITŰZÉS: • PRIZMÁVAL • TEODOLITTAL • VONALZÓVAL 57
KITŰZÉSI ADATOK B KITŰZÉSI HÁLÓZATBAN EGYSZERŰ KOORDINÁTAKÜLÖNBSÉG SZÁMÍTÁSRA REDUKÁLÓDIK ∗ EGY ALAPPONT TÁJÉKOZÓ IRÁNYOKKAL: A KITŰZÉS TÁJÉKOZOTT FŐIRÁNYRÓL TÖRTÉNIK TÁJÉKOZOTT FŐIRÁNY ≡ K.TENGELLYEL⎥⎥ EGYENES VÉGREHAJTÁS: TÁJÉKOZÓ IRÁNYSOROZAT MÉRÉSE KÖZÉPTÁJÉKOZÁSI SZÖG SZÁMÍTÁSA IRÁNYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA PL + Y TENGELY
l+ Y TENGELY = δ+ Y TENGELY - zk
AZ IRÁNY KITŰZÉSE ELLENŐRZÉS
AZ IRÁNYON ÚJ PONT EZT TÁJÉKOZZUK AZ IRÁNYRA RÁMÉRÜNK MEGLÉVŐ RÉSZLETEKET: KOORDINÁTA SZÁMÍTÁS
ELŐNY: OTT IS ALKALMAZHATÓ, AHOL NINCS KELLŐ SŰRŰSÉGŰ HÁLÓZAT VÁLTHATÓ A KITŰZÉS IRÁNYA (ÉP.AKADÁLY) OTT IS AHOL NINCS KIT.HÁLÓZAT, DE NEM AKARUNK TRANSZFORMÁCIÓT SZÁMOLNI HÁTRÁNY: NINCS KÖZVETLEN ELLENŐRZÉS A FŐIRÁNY KITŰZÉSÉRE TÖBBLET MÉRÉS ÉS SZÁMÍTÁS 45.2 KITŰZÉS POLÁRIS KOORDINÁTÁKKAL EGY ÁLLÁSPONTRÓL SOK RÉSZLETPONT TŰZHETŐ KI, TIPIKUS ELJÁRÁS MÉRŐÁLLOMÁSSAL POLÁRIS KOORDINÁTÁK: IRÁNYSZÖG ÉS TÁVOLSÁG 58
A KITŰZÉS ELEMEI: IRÁNYÉRTÉK ÉS HOSSZ A MEGOLDÁS VÁLTOZATAI: 1. AZ ALAPPONTRÓL EGY TÁJÉKOZÓ IRÁNY 2. AZ ALAPPONTRÓL TÖBB TÁJÉKOZÓ IRÁNY LÁTHATÓ-MÉRHETŐ 1.-HEZ: KOORDINÁTÁKBÓL IRÁNYSZÖGEK ÉS TÁVOLSÁGOK SZÁMÍTÁSA, AZ IRÁNYSZÖGEKBŐL SZÖGKÜLÖNBSÉG, MAJD KITŰZÉS 2.-HÖZ: TÁJÉKOZÓ IRÁNYSOROZAT MÉRÉSE,
zk SZÁMÍTÁS IRÁNYÉRTÉK SZÁMÍTÁS KITŰZÉS ELLENŐRZÉS 45.3 KITŰZÉS ELŐMETSZÉSSEL RITKÁBBAN: NEHEZEN HOZZÁFÉRHETŐ PONTOKRA OK: TEREPAKADÁLY ALAPPONT-KITŰZENDŐ PONT NAGY TÁVOLSÁGRA VAN MÓDSZEREI: BELSŐSZÖGES ELŐMETSZÉS TÁJÉKOZOTT IRÁNYÉRTÉKES SZABATOS ELJÁRÁSKOR VISSZAVEZETJÜK (MEGHATÁROZÓ) MÉRÉSRE A KITŰZÖTT PONTHELYET ELŐZETESNEK TEKINTJÜK 59
ÚJABB IRÁNYOK BEVONÁSÁVAL PONTMEGHATÁROZÁS EBBŐL SZÁMÍTOTT KOORDINÁTA B VALÓDI PONTHELY AZ ADOTT KOORDINÁTÁK ÉS A VALÓDI PONTHELY ELTÉRÉSÉBŐL KITŰZÉSI MÉRETEK SZÁMÍTÁS 45.4 KITŰZÉS VETÍTÉSSEL MECHANIKAI ÚTON: VÉKONY ACÉLHUZAL, SÚLLYAL TERHELVE EGY ADOTT PONTON ÁTMENŐ FÜGGŐLEGES IRÁNYT JELÖLÜNK KI, VAGY KÖZPONTOSAN: A HUZAL ÁTHALAD A PONTON KÜLPONTOSAN: MÉRÉSI AKADÁLY, A KÜLPONTOSSÁG ELEMEINEK MEGHATÁROZÁSA OPTIKAI ÚTON: SÍK VETÍTÉS EGYENES VETÍTÉS ELVÉGEZHETŐ: 1. BÁRMELY, VÍZSZINTES SZÖGMÉRÉSRE ALKALMAS MŰSZERREL 2. SZÖGMÉRŐ- ILL. SZINTEZŐMŰSZER ÉS OBJEKTÍV PRIZMA EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁVAL 3. A VETÍTÉS CÉLJÁRA SZERKESZTETT MŰSZEREKKEL: OPTIKAI VETÍTŐ MŰSZEREKKEL (OPTIKAI VETÍTŐK)
60
1-HEZ:
BIZONYOS FELTÉTELEK MEGLÉTE SZÜKSÉGES A VETÍTÉSI HIBA CSÖKKENTÉSÉRE HIBAFORRÁSOK ≡ VÍZSZINTES SZÖGKITŰZÉS HIBAFORRÁSAI MŰSZERÁLLÁSOK HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSÁNÁL: AZ IRÁNYVONALAK (IRÁNYSÍKOK) METSZÉSI SZÖGE KÖZELÍTSE A 90° -OT VETÍTÉSI IRÁNY HOSSZA: T 1.5– 2-SZERESE LEGYEN A VETÍTÉS MAGASSÁGÁNAK:H VAGY: TÖRT OKULÁRIS ILL. OKULÁRPRIZMA (CSAK ZENIT IRÁNYÚ VETÍTÉSRE)
61
2-HÖZ:
SZÖGMÉRŐ- ILL. SZINTEZŐMŰSZER
+ OBJEKTÍV PRIZMA SEGÉDESZKÖZ (VETÍTŐ SKÁLA) ⇒ JELTÁBLA MERŐLEGES BEOSZTÁSOKKAL VETÍTÉS: MŰSZER A VETÍTENDŐ PONTRA TÁVCSŐ VÍZSZINTESSÉ TÉVE (LEHET KÖZELÍTŐ IS) JELTÁRCSA MŰSZER FÖLÉ (ALÁ) FORGATVA , A MŰSZER LÁSSA A SKÁLA MINDEN RÉSZÉT NÉGY MERŐLEGES HELYZETBEN LEOLVASÁS, CÉL: A VETÍTÉS PONTOSSÁGÁNAK NÖVELÉSE A SZABÁLYOS HIBÁK KIKÜSZÖBÖLÉSE (PL. KOLLIMÁCIÓ HIBA) SÍKBELI VETÍTÉST VÉGZÜNK: A VETÍTŐVONAL KÉT FÜGGŐLEGES SÍK METSZÉSEKÉNT ÁLL ELŐ PRIZMA KÜLPONTOSSÁGÁNAK KIKÜSZÖBÖLÉSE
3-HOZ OPTIKAI VETÍTŐ MŰSZEREK (OPTIKAI VETÍTŐK) NAGY TÁVOLSÁGOKRA JELLEMZŐK: FÜGGŐLEGES TÁVCSŐ, ERŐS NAGYÍTÁSSAL, NAGY HATÓTÁVOLSÁG ÉRZÉKENY LIBELLA ILL. KOMPENZÁTOR
62
ZENIT-NADÍR VETÍTŐ
NADÍR VETÍTŐ
63
A LÁTÓMEZŐ NÖVELÉSÉRE NAGYOBB ÁTMÉRŐJŰ KÖTŐCSAVAR (ÉS A HOZZÁ „PASSZOLÓ” MŰSZERTALP)
64
SZABATO ZENIT VETÍTŐ (ZEISS PZL)
CSOPORTOSÍTÁSUK: VETÍTÉSI MÓD SZERINT: SÍKBELI (ZEISS PZL, WILD ZL) ÉS TÉRBELI VETÍTŐK (KERN OL) IRÁNYZÁSI MÓD SZERINT ZENIT (PZL) NADÍR (WILD NL, QL) MINDKÉT IRÁNYÚ (WILD ZNL) SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÜK SZERINT LIBELLÁS (KERN OL) KOMPENZÁTOROS (WILD ZL, ZEISS PZL) FOLYADÉK HORIZONTOS (FÉM=HIGANY, QL)
IGAZÍTOTTSÁG FELTÉTELEI: ÁLLÓTENGELY ⊥ LIBELLA TENGELY IRÁNYVONAL
⏐⏐ ÁLLÓTENGELY
65
HIBAFORRÁSOK: MŰSZERHIBÁK KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK (OLDALREFRAKCIÓ) ’
BB =fmm=
0 ,38 Pk (C − h )h
(273,2 + tk )
2
∇t k
Pk = KÖZEPES LÉGNYOMÁS (kPa) h = A KITŰZÉS TÁVOLSÁGA (m) C = A VETÍTÉS TELJES TÁVOLSÁGA (m) O Tk = KÖZEPES HŐMÉRSÉKLET ( C) O ∇t k = A LEVEGŐ HŐM.GRADIENSE ( C/m) PONTJELÖLÉS MŰSZERHIBÁK: IRÁNYVONAL KÜLPONTOS AZ ÁLLÓTENGELYHEZ KÉPEST (CSEKÉLY ÉS ELHANYAGOLHATÓ MAX : 0,02 MM KÖRÜLI) IRÁNYVONAL ÉS ÁLLÓTENGELY SZÖGET ZÁR BE A HIBA TÖBB TÁVCSŐÁLLÁSBAN MÉRVE KIEJTHETŐ KOMPENZÁTOROS MŰSZEREKNÉL + KOMPENZÁTOR BEÁLLÁSI HIBÁJA ZENÍTSÍK FERDESÉGE (TÚLKOMPENZÁLÁS)
45.4 A KITŰZÖTT PONTOK MEGJELÖLÉSE, A KITŰZÉS ELLENŐRZÉSE A KITŰZÖTT PONTOK MEGJELÖLENDŐK (ÁLLANDÓSÍTANDÓK) A KITŰZÉS CÉLJÁNAK, A TEREPVISZONYOKNAK MEGFELELŐ JELÖLÉS ŐRMÉRETEK (ESETLEG ŐRPONTOK)
66
CÉL: ESETLEGES PONTPUSZTULÁS ESETÉN VISSZAÁLLÍTÁS LEHETŐSÉGE HIBÁS KIVITELEZÉS OKAINAK FELDERÍTÉSE
A
JELÖLÉS MÓDJA: TEREPEN FACÖVEK (PL. 5X5X50 CM) SZILÁRD BURKOLATON (BETON, ASZFALT) HILTI SZEG, FESTÉS FÉM SZERKEZETEN KARCOLT, HEGESZTETT, FÚRT JELEK PONTJ. PONTJELÖLÉS MÓDJA HIBÁJA
±1
±2 ±3 ±4
BETONBA FÉMLAP, BENNE FÚRT JEL (∅∠ 1MM) FALBA CEMENTEZETT VAGY FÉMSZERKEZET VÍZSZINTES ELEMÉBE FINOMAN FŰRÉSZELT JEL, SIMA BETON FELÜLETEN KARCOLT, RAJZOLT VÉKONY JEL BETONSZEG (HILTI), MOZDULATLAN FACÖVEKBE, ZSINÓRÁLLVÁNYBA VERT SZEG EGYENETLEN FELÜLETEN KARCOLT, RAJZOLT VONÁS FACÖVEK KÖZEPE (JELÖLÉS NÉLKÜL)
ELLENŐRZÉS IRODAI: ADATSZOLGÁLTATÁSSAL VALÓ ÖSSZEVETÉS, SZÁMÍTÁS (FÜGGETLENÜL AZ EREDETITŐL) BIZONYLATOLÁS A MUNKARÉSZEKEN (KITŰZÉS ÁTADÁSI JKV ALÁÍRÁSA) TEREPEN: FÜGGETLEN MÉRÉSEKKEL (KIT. PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEI KIELÉGÍTVE) 67
MEGLEVŐ ÉPÍTMÉNYEKHEZ CSATLAKOZÓ KITŰZÉS ESETÉN: V+M (A TERVEZETT KAPCSOLAT ELLENŐRZÉSE) MÉRÉSI MÓDOK: KÖZVETLEN HOSSZMÉRÉS (ALAPPONTOKKAL ÉS EGYMÁSSAL) EGYENESRE MÉRÉS (EGYENES PONTJAIT) POLÁRIS ÉS ELŐMETSZÉSES KITŰZÉS: TÁJÉKOZÓ IRÁNYSOROZAT MÉRÉSE (LINEÁRIS ELTÉRÉS SZÁMÍTÁS) DERÉKSZÖGŰ KITŰZÉS: ALAPPONTOKKAL ÖSSZEMÉRVE VAGY MÁS MÓDON ÚJRA BEMÉRVE (ORDINÁTA SZÁMÍTÁS) ÉRTÉKELÉS: AZ EREDMÉNY TÁVOLSÁG AZ ELLENŐRZÉSBŐL NYERT TÁVOLSÁG ÉS AZ ADOTT (KOORDINÁTÁK, MÉRETADATOK ALAPJÁN SZÁMÍTHATÓ) TÁVOLSÁG KÜLÖNBSÉGE A TAPASZTALT KITŰZÉSI ELTÉRÉS ÖSSZEVETNI A MEGENGEDETT ÉRTÉKKEL
46. MAGASSÁGI KITŰZÉSEK
FELADAT:
• EGY ALAPPONTBÓL KIINDULVA EGY MEGADOTT SZINT KITŰZÉSE VAGY
• A MEGADOTT SZINT KÖZELÉBEN MEGJELÖLT PONT MAGASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA (MAJD A KITŰZÉS ERRŐL FOLYTATÓDIK ⇒ KIVITELEZŐ) ELŐKÉSZÍTÉS: KITŰZÉSI ÉRTÉKEK ELLENŐRZÉSE (TERVEK ALAPJÁN) ALAPPONTOK HELYSZINELÉSE MÉRÉSI TERV: ALAPPONT KIVÁLASZTÁSA 68
A MÉRÉSI ÚTVONAL MEGTERVEZÉSE (RÖVID LEGYEN LEHETŐLEG KERÜLJE AZ EXTRÉM HELYEKET) PONTJELÖLÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA TEREPSZINTI KITŰZÉS ATTÓL ELTÉRŐ SZINTEN (MÉLYEBBEN – MAGASABBAN) MÉRŐSZALAG: JAVÍTÁSOK!! VÉGREHAJTÁSA ALAPMŰVELETEK : SZINTEZÉS PONTJELÖLÉS SZINTEZÉS HIBAFORRÁSOK:
• SZABÁLYOS : IRÁNYVONAL FERDESÉG LÉCOSZTÁS KOMPARÁLÁS (SZABATOS KITŰZÉSEKNÉL) NEM FÜGGŐLEGES LÉCTARTÁS TALPPONTI HIBA SZINTEZÉS SZABÁLYAINAK BETARTÁSÁVAL KIKÜSZÖBÖLHETŐ
• VÉLETLEN JELLEGŰ: MEGHATÁROZÓ A PONTOSSÁGRA ARÁNYOS A LÉC-MŰSZER TÁVOLSÁGGAL (HA AZONOS A MŰSZER ÉS AZ ÉSZLELŐ) A KITÜZENDŐ PONT MAGASSÁGÁNAK KÖZÉPHIBÁJA INDULJUNK KI AZ EGYMŰSZERÁLLÁSON
BELÜLI
MAGASSÁGKÜLÖNBSÉG Δ m m0 KÖZÉPHIBÁJÁBÓL m0 ÉRTÉKE A FELHASZNÁLT MŰSZERTŐL ÉS AZ ALKALMAZOTT LÉCTŐL FÜGG, TAPASZTALATI ADATOK: SZABATOS MŰSZER, INVÁRBETÉTES LÉC
m0 = 0,2 mm 69
MÉRNÖKI MŰSZER, mm OSZTÁSÚ FALÉC MÉRNÖKI MŰSZER, cm OSZTÁSÚ FALÉC ÉPÍTÉSZ MŰSZER, cm OSZTÁSÚ FALÉC LÉZER SZINTEZŐ
m0 = 0,5-1,0 mm m0 = 1- 2 mm m0 = 2 - 3 mm m0 = 2 - 3 mm
KÍTŰZÉSKOR AZ EGYES MŰSZERÁLLÁSOKBAN MÉRT Δ m-t AZONOS MEGBÍZHATÓSÁGÚNAK TEKINTHETJÜK EKKOR A HIBATERJEDÉS TÖRVÉNYE ALAPJÁN A J-EDIK PONT MAGASSÁGÁNAK mJ KÖZÉPHIBÁJÁT (A KIINDULÓ MAGASSÁGI ALALPOTHOZ KÉPEST A KÖVETKEZŐ MÓDON ÍRHATJUK FEL: m j = m0
j
EZ EGY JÓL HASZNÁLHATÓ, DE KÖZELÍTŐ ÉRTÉK, HA SZABATOSAN AKARJUK MEGHATÁROZNI, AKKOR A KÖVETKEZŐ KIFEJEZÉST HASZNÁLHATJUK: m j = m0 q jj
AHOL A GYÖK ALATT A PONTOT JELLEMZŐ SÚLYKOEFFICIENS VAN, ÉRTÉKE SZÁMÍTHATÓ A : q jj =
AHOL BELÜL
j (n + 1 − j ) n +1
j = A VIZSGÁLT PONT SORSZÁMA A SZAKASZON n = AZ ÖSSZES KITŰZENDŐ PONT SZÁMA
EZEKKEL AZ ÖSSZEFÜGGÉSEKKEL AZ ELSŐ ALAPMŰVELET KÖZÉPHIBÁJA SZÁMÍTHATÓ VIZSGÁLJUK A MÁSODIK ALAPMŰVELETET: A MAGASSÁGI PONTJELÖLÉSEK mP KÖZÉPHIBÁI TAPASZTALATI ADATOK ALAPJÁN:
mP PONTJELÖLÉS MÓDJA 0,2 SZABATOS FALICSAP, GOMB ESETLEG BETON 70
0,6 1 2
SZEG (HILTI) FACÖVEK GÖMBÖLYŰ FEJŰ SZÖGGEL SIMA FELÜLETBE KARCOLT VÉKONY VONÁS ÉRDES FELÜLETEN KARCOLT, RAJZOLT VONÁS, FACÖVEK SZEG NÉLKÜL
A KITŰZÖTT PONT PONTHIBÁJA: 2 m Ponthiba = mmérés + m 2pontjelölés
5. A LÉZERTECHNIKA MÉRNÖKGEODÉZIAI ALKALMAZÁSA
BIZONYOS FELTÉTELEK MELLETT A HAGYOMÁNYOS MŰSZEREK HELYETTESÍTÉSÉRE LÉZERMŰSZEREKET HASZNÁLHATUNK AZ EREDMÉNY • A MÉRÉS SEBESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE • A MÉRÉSI ADATOK EGYSZERŰBB MEGHATÁROZÁSA (EGY EMBERES MÉRÉS: ONE MAN TECHNIC) • IRÁNYÍTOTT MŰVELETBE (PL. FÖLDMUNKAGÉP VEZÉRLÉS) VALÓ GYORS BEAVATKOZÁS LASER INDUKÁLT EMISSZIÓ ELVÉN ELŐÁLLÍTOTT FÉNY (EINSTEIN BIZONYÍTOTTA ELŐSZÖR) 71
ELŐD A MASER (MICROWAVE …) LIGHT AMPLIFACATION BY STIMULATED EMISSION OF RADIATION 1960 HUGHES KUTATÓ INTÉZET ELSŐKÉNT RUBIN SZILÁRD LÉZER 1960 ŐSZ BELL TELEFON LABARATÓRIUM HE – NE GÁZLÉZER LÉZER: FÉNYFORRÁS OPTIKAI OSZCILLÁTOR CSOPORTOSÍTÁSUK: ÜZEMMÓD SZERINT: FOLYAMATOS IMPULZUS ANYAGA SZERINT: GÁZ SZILÁRD TEST FOLYADÉK TULAJDONSÁGA: NAGY ENERGIASŰRŰSÉG MONOKROMATIKUSSÁG (EGYSZÍNŰ) TÉRBELI ÉS IDŐBELI KOHERENCIA GEODÉZIÁBAN (MÉRÉSTECHNIKÁBAN) FOLYAMATOS ÜZEMMÓDÚ GÁZLÉZER HE – NE LÉZER 72
TELJESÍTMÉNY 0,5 – 10 MW Θ 10-2 – 10-4 RADIÁN (KIS DIVERGENCIA) λ = 632,8 NM (LÁTHATÓ TARTOMÁNY) KÖNNYEBB „RENDSZERBE” ÁLLÍTANI VIZUÁLIS DETEKTÁLÁS (IS) FOLYAMATOS ÜZEMMÓDÚ SZILÁRDTEST GA – AS DIÓDA FELHASZNÁLÁS: KITŰZÉS – ELLENŐRZŐ MÉRÉS REFERENCIA EGYENES REFERENCIA SÍK DEFORMÁCIÓ MÉRÉSEK DINAMIKUS FOLYAMATOK VEZÉRLÉSE TÁVMÉRÉS (VIVŐHULLÁM) TÍPUSAI: 1. ÖNÁLLÓ MŰSZEREK 2. MŰSZERKOMBINÁCIÓK (HAGYOMÁNYOS MŰSZER + LÉZER) FELADATOK: EGYENES KITŰZÉS SZINTEZÉS VETÍTÉS ÉS EZEK KOMBÁNÁCIÓI
73
1. ÖNÁLLÓ MŰSZEREK: TÍPUSAI: KITŰZŐK (EGYENES- FG)
74
ZEIS LFG-1 LÉZERTEODOLITOK:
SZINTEZŐK: LIBELLÁS KOMPENZÁTOROS ROTÁCIÓS
75
SZERKEZETI FELÉPÍTÉS: EGYSZERŰ: KORLÁTOZOTT MÉRTÉKŰ FORGATÁSI LEHETŐSÉG KORLÁTOZOTT PONTOSSÁG HAGYOMÁNYOS MŰSZEREK TENGELYRENDSZERÉVEL OPTIKA IRÁNYZÓ TÁVCSŐ (SEGÉDBERENDEZÉS)
76
A KOLLIMÁTOR TÁVCSŐ FUNKCIÓI 2. MŰSZERKOMBINÁCIÓK ALAPMŰSZER: TEODOLIT VAGY SZINTEZŐ MŰSZER VAGY OPTIKAI VETÍTŐMŰSZER + LÉZER (AZ OPTIKÁN ÁT)
77
KAPCSOLAT: REZONÁTOR: A MŰSZEREN A MŰSZERLÁBON (SZÁLOPTIKA+ L.OKULÁR)
LÉZER OKULÁRIS SZERKEZETE
DETEKTÁLÁS (ÉRZÉKELÉS) FÜGG: A KIMENŐ L.TELJESÍTMÉNYTŐL IRÁNYSTABILITÁSTÓL FOKUSZÁLÁS MÓDJA A NYALÁB FELBONTÁSÁTÓL A MÉRÉSI KÖRÜLMÉNYEKTŐL GYORSASÁG MÓDJA: 1.VIZUÁLIS (SZABAD SZEMMEL)
78
2. FOTOELEKTROMOS
1.-HEZ: HAGYOMÁNYOS ESZKÖZÖK (JELTÁRCSA, SZINTEZŐLÉC STB.) SPECIÁLIS ESZKÖZÖK (ANYAGA PL. TRANSZPARENS, JELEK, FORMÁK) 2.-HÖZ SUGÁRDETEKTOROK 79
SÍK DETEKTOROK TÖBBCSATORNÁS ÉRZÉKELŐK OPTIKAI KIEGÉSZÍTŐ ELEMEK: PENTAPRIZMA SUGÁROSZTÓ
HENGERLENCSE
80
PONTOSSÁG: FÜGG: LÉZERFOLT ÉSZLELÉSI PONTOSSÁGA FOTOELEKTROMOS ÉRZÉKELŐ P. A L. IRÁNYSTABILITÁSA A LÉGKÖR REFREKCIÓS HATÁSA A VIZUÁLIS ÉRZÉKELÉS HIBÁJA mv =
(0.6 ∗ 10
−5
T )2 + m 2j
)
mV A FOLT KÖZEPÉNEK HELYMEGHATÁROZÁSI HIBÁJA T AZ ÉSZELÉS TÁVOLSÁGA mJ A FOLTKÖZÉP KIJELÖLÉSÉT JELLEMZŐ KH FÜGG MÉG: A FOLT ÁTMÉRŐTŐL KONTÚRVONAL ÉLESSÉGE CÉLTÁRCSA V. SKÁLA FELÉPÍTÉSE FORDÍTOTTAN A MEGVILÁGÍTÁSTÓL A FOTOELETROMOS ÉRZÉKELÉS NAGYOBB PONTOSSÁGOT AD ÉRZÉKENY SZELEKTÍV HIBAFORRÁS: A LÉZER ÁLLANDÓ VIBRÁCIÓJA REFRAKCIÓ PONTOSSÁGA FÜGG: AZ ÉRZÉKELŐ PONTOSSÁGÁTÓL A L. IRÁNYSTABILITÁSÁTÓL 81
A REFRAKCIÓTÓL (NAGYOBB TÁVOLSÁG) A LÉZERMŰSZEREK VIZSGÁLATA A SZERKEZETI ELEMEK KIELÉGÍTIK-E A MŰKÖDÉSHEZ SZÜKSÉGES GEOMETRIAI FELTÉTELEKET A SZERKEZETI ELEMEK FUNKCIONÁLIS SZEMPONTBÓL MEGFELELŐEK-E MILYEN PONTOSSÁGOT (MEGBÍZHATÓSÁGOT) LEHET ELÉRNI A MÉRÉSBEN LÉZERTEODOLITOK VIZSGÁLATA LÉZERTÁVCSŐ RÁSZERELT IRÁNYZÓ TÁVCSŐVEL TEODOLITRA (TÁVCSŐRE) SZERELT LÉZERTÁVCSŐVEL
GEOMETRIAI ELEMEK ALHIDÁDÉ LIBELLA TENGELYE L – L ÁLLÓTENGELY V – V FEKVŐTENGELY H – H LÉZERNYALÁB (SUGÁR) TENGELYE S – S TEODOLIT TÁVCSŐ IRÁNYVONALA I – I 82
LÉZER VAGY TÁVCSŐ LIBELLA S” – S” ÁLLÓTENGELY FÜGGŐLEGESSÉGE (L-L ⊥ V-V) IRÁNYVONAL MERŐLEGESSÉGE A FEKVŐT.RE TEODOLIT IRÁNYVONALA (I-I ⊥ H-H) LÉZERNYALÁB IRÁNYVONALA (S-S ⊥ H-H) ÁLLÓ- ÉS FEKVŐTENGELY MERŐLEGESSÉGE (H-H ⊥V-V) L.NYALÁB – IRÁNYVONAL PÁRHUZAMOSSÁGA L.NYALÁB KÜLPONTOSSÁGA AZ ÁLLÓT.-HEZ A FÜGGŐLEGES SZÁL – FEKVŐT. MERŐLEGESSÉGE FÜGGŐLEGES SZÁL ÉS AZ IRÁNYVONALAK EGY FÜGGŐLEGES SÍKBAN OPTIKAI VETÍTŐ IGAZÍTOTTSÁGA TEODOLIT IRÁNYVONAL INGADOZÁSA LÉZERSZINTEZŐK VIZSGÁLATA LIBELLÁS, KOMPENZÁTOROS, ROTÁCIÓS VÁLTOZAT GEOMETRIAI ELEMEK
83
SZELENCÉS LIBELLA TENGELYE L’ – L’ SZINTEZŐLIBELLA TENGELYE L – L ÁLLÓTENGELY V - V LÉZERNYALÁB (SUGÁR) TENGELYE S – S TÁVCSŐ IRÁNYVONALA I – I ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ÁLLÓTENGELY FÜGGŐLEGESSÉGE (L-L ⊥ V-V) VÍZSZINTES SZÁL ÉS ÁLLÓT. MERŐLEGESSÉGE LIBELLÁS SZINTEZŐK •LIBELLA-TENGELY – L. NYALÁB TENGELY PÁRHUZAMOS FÜGGŐLEGES SÍKBAN LEGYEN (KERESZTBENÁLLÁS) •LIBELLA-TENGELY – L.NYALÁB TENGELY PÁRHUZAMOSSÁGA (FŐ KÖVETELMÉNY) •TÁVCSŐ IRÁNYVONAL ÉS L.NYALÁB TENGELY PÁRHUZAMOSSÁGA KOMPENZÁTOROS ILL. ROTÁCIÓS LÉZEREK L.NYALÁB (S – S) ILL. A L.SÍK VÍZSZINTES
84
