Mérési Kézikönyv útmutató A JNSZ TISZK ADAT- ÉS SZOLGÁLTATÁS IGÉNY-, ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA
1. A mérési rendszer átfogó célja A mérési rendszer célja a JNSZ TISZK célrendszeréhez igazodva olyan információs adatbázis biztosítása a TISZK mőködésével és szolgáltatásaival kapcsolatban, amely már rövidtávon rendszerezett formában naprakész adatokat és információkat szolgáltat a mőködtetés során meghozandó döntésekhez, a fejlesztési irányok kijelöléséhez, a szolgáltatások és folyamatok fejlesztéséhez. A rendszer az objektív és rendszerezett adatok és elemzési folyamatai segítségével hosszútávon lehetıvé teszi a munkaerı-piaci prognózisokra való hatékonyabb reagálást. Maga a monitoring mérés egy mérési térben, elfogadást követıen pedig egy kialakított mérési kézikönyvben kerül rögzítésre, amely lehetıvé teszi a projektmenedzsment számára egyrészt a rendszer összes partnerével való megismertetését és bemutatását, másrészt a kifejlesztésre kerülı mérési rendszer folyamatos fejlesztésének alapját jelenti, frissítését azonban rendszerszerően el kell végezni. A mérési rendszer legfontosabb céljai: •
hozzájárul a rugalmasabb reagáláshoz a munkaerıpiaci változásokra
•
tényszerő és megalapozott döntéstámogató szerepe van az intézményvezetés és fenntartó számára a tényszerő rendszerezett adatok és vélemények által
•
lehetıvé teszi a pályázati források jobb kihasználását
•
támogatja a fejlesztési irányvonalak kijelölését, amelyeket hiteles és tényszerő adatokkal valamint az érintettek véleményével támaszt alá
•
az intézményvezetés számára a változások és azok hatásai nyomon követhetıvé válnak az objektív adatok és az érintettek véleményének alakulása által
•
az egységes módszertannak köszönhetıen az intézmények mőködése és elért eredményei összehasonlíthatóvá válnak a TISZK keretében
•
a rendelkezésre álló adatok és indikátorok összefüggés-elemzés vizsgálata segítségével olyan javaslatok fogalmazhatóak meg, amelyek segítségével emelhetı az oktatás színvonala, és javítható az üzemeltetés gazdaságossága.
A mérési rendszer egyfajta ellenırzési, értékelési és nyomon követési mechanizmusokat magába foglaló
összetett
rendszer,
amelynek
céljait,
feladatait,
eredményeit,
hatásait
mérhetı
mutatószámokban, indexekben foglaljuk össze és tesszük statisztikai szempontból mérhetıvé, értékelhetıvé. Az említett célok, feladatok, eredmények és hatások egy monitoring rendszer legalapvetıbb dimenziói, amely dimenziók elsıdleges meghatározói a mérni kívánt területnek. Jelen mérési rendszernek része a partneri igény és elégedettség mérés a TISZK menedzsment által meghatározott mérési területeken és a meghatározott célcsoportokban. A mérési rendszer része lesz az utókövetést és pályakövetést is biztosító, a végzett diákoktól és az ıket alkalmazó gazdálkodó szervezetektıl származó információkat kanalizáló, a fejlesztési célkitőzések hatékonysága érdekében feldolgozott és elemzett információkat biztosító pályakövetési rendszer. A pályakövetési rendszer a késıbbiekben kerül kifejlesztésre, jelen dokumentum csak a partneri mérésekkel foglalkozik. 2. A mérési rendszer vizsgálati területei 2.1 Adatok A mérési rendszer két különbözı típusú adatforrásra támaszkodik. •
primer adatok: olyan adatforrások, adatok, amelyek rendelkezésre állnak az intézményeknél, fenntartóknál (pl. foglalkoztatottak száma, tanulók száma, stb.) és indikátorok képezhetık belılük.
•
szekunder adatok: olyan adatok, információk, amelyekhez hozzáférni valamilyen vizsgálattal, felméréssel lehet (pl. személyes kérdıíves megkérdezés, interjú, stb.)
A mérési területek TISZK szintő meghatározásához és definiálásukhoz a helyzetelemzés során az egyes intézményeknél azonosított mérési területekbıl és célcsoportokból kiindulva került sor. A mérési rendszer kialakításáért felelıs szakmai team – amely az intézmények kijelölt képviselıibıl állt - az átfogó helyzetelemzést követıen az alábbi mérési területeket határozta meg, amelyek vizsgálatához primer és szekunder alapú indikátorokat állapítottunk meg. 2.2 Mérési területek:
Intézményvezetés/vezetés Üzemeltetés Oktatás, képzés, nevelés Partnerkapcsolatok, külsı kapcsolatok Humánerıforrás kezelése PR és marketing eredményessége
Minden mérési területhez indikátorokat határoztunk meg. A győjtendı és eddig is már győjtött adatok tételes listázása után azok mérési terület csoportokba rendeztük – a területenkénti teljes lefedettség vizsgálatával. Az indikátorok meghatározásánál figyelembe vettük, hogy azok megfeleljenek a bevett gyakorlatnak és az elfogadott szabályoknak, a mérhetıségnek és a költséghatékonyságnak. Így számos esetben a meglévı,
alkalmazott
indikátorokat
vettük
át
és
csoportosítottuk
a
mérési
rendszer
szempontrendszerének figyelembevételével. Az indikátorok átvételekor és kialakításakor fontos és kiemelt szempont volt, hogy azok a vizsgált összes intézményre vonatkozzanak és az összehasonlíthatóság, egységesség kritériumának megfeleljenek. Fontos szempont volt, hogy az átvett indikátorok, hatékonyan támogassák a TISZK célrendszerét és azok gyakorlati kivitelezését. A tényadatok és származtatott adatok azonosítása után a származtatott adatok kiszámítását is egyértelmővé tettük. A primer forrásból származó indikátorok és a szekunder vizsgálatok annak megfelelıen kerültek összeállításra, hogy háttér és összefüggés-elemzések is legyenek készíthetık. Az indikátorokhoz szükséges adatokat minden esetben a mérési rendszerben résztvevı intézményeknek kell biztosítani. Az adatok hitelességét ellenırzés során az erre alkalmas dokumentumokkal az intézmény mérési vezetıjének tudnia kell igazolni. 2.3 Mérési területek és a kapcsolódó indikátorok 1. Intézményvezetés/vezetés Célunk ezen a területen, hogy az intézményvezetés munkáját néhány számszerő indikátorral fejezzük ki, alapvetıen a gazdasági mutatószámok figyelembevételével és az intézményvezetés munkájának megítélését alátámasztó mutatószámokkal. 2. Üzemeltetés Az üzemletetéssel kapcsolatos mutatószámok és infrastrukturális eszközök hatással lehetnek az oktatás képzés színvonalára és annak eredményességére. Így a mutatószámok hatékony segítséget nyújtanak a háttérelemzések elvégzésben, az összefüggések feltárásában, illetve az üzemeltetés hatékonyságának vizsgálatában. 3. Oktatás, képzés, nevelés A mutatószámok segítségével egységes háttérelemzésre nyílik lehetıség, amely feltárja az oktatás - nevelés - képzés helyzetének színvonalát. A mutatószámok összehasonlítást tesznek lehetıvé a TISZK-eken belül mőködı intézmények között. Ugyanakkor az összehasonlításban más – pl. szociokulturális mutatók – figyelembe vétele is szükséges. 4. Partnerkapcsolatok, külsı kapcsolatok
A
kapcsolatok
mennyisége
és
minısége
nagyban
hozzájárul
az
oktatás,
képzés
eredményességéhez. Megmutatja, hogy az egyes partnerek mennyire elégedettek az intézmény egyes tulajdonságaival, jellemzıivel és vezetıinek munkájával. Az összehasonlító vizsgálat segítségével az intézmények láthatják majd azokat a területeket, ahol a leginkább szükség van a javításra, fejlesztésre. 5. Humánerıforrás kezelése A tanárok szakmai felkészültsége és ehhez kapcsolódó és befolyásoló mutatószámok nagyban befolyásolják az oktatás, képzés színvonalát és eredményességét. Ezért ezen indikátorok mérése és mutatószámai kiemelten fontos információkat hordozhatnak magukban ezért szükségszerő a mérésük. 6. PR és marketing eredményessége Egy oktatási intézmény megítélését és sikerességét nagyban befolyásolja a sikeres PR és marketing tevékenység. Ennek következtében a mérési rendszerbe fontos volt beemelni az ezzel kapcsolatos legfontosabb mutató-számokat, annak érdekében, hogy ennek hatását mérni lehessen. A közösen meghatározott indikátorlistában – a mutatók egységes kiszámítási módjával - megjelennek az egyes indikátortípusok. Amíg bemeneti indikátorok a célokhoz, a célok megvalósításához szükséges mőködési feltételekhez, szereplıkhöz rendelhetı mérési mutatószámok, addig a kimeneti indikátorok a TISZK mőködéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó feladatainak megvalósításához köthetık. Az eredmény indikátorok a TISZK mőködése során megvalósult feladatok eredményeihez kapcsolhatók, a hatás indikátorok pedig a TISZK mőködése során megvalósult feladatok eredményeinek hatását mérik. 3. A mérés módszertana A mérni kívánt indikátorokat tényadatok (primer adatok) és a felmérésekbıl származó (szekunder adatokból) képezik. Mindkét adatforrást az intézményeknek, kell biztosítani: míg a tényadatokat közvetlen, addig a felmérési adatokat közvetett módon. A kialakítandó rendszerbe az intézményeknek kell feltölteniük a primer adatokat (indikátorokat), amelyek az intézmény mőködése során győjtendık. A kérdıíveknek tartalmazniuk kell azokat a fix rögzített kérdéseket, amelyekben az intézmények és a mérési rendszer szakmai team megállapodott. A közösen kialakított indikátorok és mérési eszközök (kérdıívek) várhatóan lefedik azon igényeket, amelyeket az intézmények győjteni és elemezni szándékoznak. Ennek ellenére lehetnek olyan intézményi aktuális fontos célok, esetleg fejlesztések, amelyek nem érintik az összes intézményt és adott intézmény számára fontos az ezekkel kapcsolatos információgyőjtés. Ezért a fix rögzített kérdéseken felül az intézmények a kérdıívekben saját
kérdéseiket is feltehetik a meghatározott procedúra szerint. Ilyen módon lesz biztosított és egységes a mérési rendszer, amely lehetıvé teszi az adatok összehasonlíthatóságát. Az indikátorok számításához szükséges adatokat az intézményeknek rögzíteni kell egy internet alapú, jelszóval védett programban, adatbázisban. Adatgyőjtés, adatfelvitel
Felmérésbıl származó adatok
Tényadatok
Adatrögzítés a webalapú adatbázisba 1. ábra: Egyszerősített folyamatábra
3.1 Módszertani irányelvek 1. Az intézményeknek az egyes vizsgálatok során teljesen egyforma adatfelvételi, rögzítési és értékelési kézikönyvet kell használniuk az adatok összehasonlíthatósága érdekében, és ezt azonos idıpontban kell alkalmazniuk. 2. A felmérési területek kérdıívének minden esetében egységesen tartalmaznia kell azokat a fix kérdéseket (szó szerint alkalmazva azokat), amelyek a felek közös megegyezéssel fogadtak el. 3. Minden felmérés esetében ki kell jelölni egy szakmai és egy technikai segítı munkatársat. 4. Az egyes felméréseknek az intézményekben azonos idıpontban kell indulnia és befejezıdnie. A felmérések idıpontjai az adott év november hónap eleje és április hónap vége közé essenek, de ennek eldöntése mindenkor a TISZK feladata. Fontos azonban, hogy az idıpontok és a gyakoriság is rendszerbe álljon, igazodva az egyéb folyamatok információ igényéhez (pl. beiskolázás, stratégiai tervezés, stb.) A mérést megadott idıtartamban – kb. ez két három hetet jelenthet – kell elvégezni. A mérés kezdési és befejezési dátumát a TISZK menedzsment kell, hogy eldöntse és a mérés megkezdésérıl tájékoztassa az érintetteket. 5. Az intézmények az adott felmérések során a fix rögzített kérdések mellett saját iskolaspecifikus kérdéseket is feltehetnek a kérdıívekben. Minden ilyen esetben a végleges kérdıívet meg kell küldeni jóváhagyásra a mérési rendszert kidolgozó team vezetıjének. Lehetıleg az intézmények
által felteendı specifikus kérdések igazodjanak az indikátorokhoz, és ne haladják meg az összes kérdés 10 %-át. 6. Minden felmérésalapú vizsgálat esetében meg kell határozni a felmérés célját; a mintavétel módját; a vizsgálati célcsoport jellemzıit, nagyságát, arányát; a minimum minta nagyságát, arányát; a minimum szükséges válaszadási arány mértékét, a megkérdezés módját stb. Ezeknek a módszertani szabályozóknak egységesen elfogadottnak kell lenni, amelyek a mérési kézikönyvben kerülnek szabályozásra, ezeket a szabályokat rögzíteni kell és tájékoztatni az érdekelteket. 7. Az adatrögzítést az intézményeknek papíralapú kérdıívek esetében egységes módon kell elvégezniük és az on-line rendszerben kell rögzíteni. 8. A megkérdezés módjának és menetének is egységesen kell megtörténnie, amelyrıl az intézmények tájékozatót kapnak. (Pl. a kérdésekhez tartozó háttér-információ, bemutatkozó szöveg minta, stb.). 9. Az adatfelvételrıl, a megkérdezettek körérıl, illetve az értékelésrıl minden intézménynek jegyzıkönyvet kell készítenie. A kitöltött jegyzıkönyvet el kell küldeni a mérési rendszer szakmai vezetıjének jóváhagyásra. A jegyzıkönyv minta a mérési kézikönyvben kerül kialakításra. 10. A felmérések kivitelezését és a módszertani irányelvek betartását a TISZK felkért képviselıi ellenırizhetik az intézményeknél. Az intézményeknek rendelkezésre kell bocsátani azokat az információkat, amelyek segítségével ez az ellenırzés megtörténhet. 11. Az intézményeknek minden apróbb módszertani és szakmai eltérést jelezniük kell, amelyek megvizsgálásra kerülnek és ez alapján döntés születik annak elfogadásáról vagy elutasításáról. 12. Amennyiben a módszertani irányelveket nem tartja be valamelyik intézmény, akkor a mérési rendszer vezetıje (mérési rendszert bevezetı team) kérheti az intézményvezetéstıl akár a felmérés újbóli kivitelezését is.
3.2 Módszertani javaslatok Minden felméréshez olyan módszertani útmutatót kell rendelni, amely biztosítja a szakmai hitelességet és a költséghatékony, gazdaságos kivitelezést. Az egyes felméréseken belül minden intézménynek egységes módon kell elvégeznie a vizsgálatot. A mintavétel módja során nem javaslunk semmilyen esetben sem postai úton kiküldött kérdıíves megkérdezést, amelynek oka, hogy a visszaérkezési arány nem vagy csak nagyon nehezen befolyásolható. A visszaérkezési arány nagymértékben befolyásolja az adatok
megbízhatóságát.
Alacsony
visszaérkezési
aránynál
az
adatok
minısége
és
összehasonlíthatósága bizonytalanná válna. A partner és elégedettségmérés célja, hogy meghatározza az intézmény megítélését a partnerek körében, hogy biztosított legyen a partnerközpontú szolgáltatás nyújtása. A partneri elégedettségmérés figyelembevételével kirajzolódnak azok az irányvonalak, amely a tevékenységek fejlesztését segíti. A
mérés hozzájárul ahhoz is, hogy meghatározásra kerüljön az egyes partnerek információ igénye, illetve a kapott információkkal való elégedettsége. A TISZK szintő mérés során a vizsgálati és módszertani kérdések egységes módon szabályozottak. A mérési rendszer egyszerően, felhasználóbarát módon üzemeltethetı, s az üzemeltetés idıráfordítása a lehetı legoptimálisabb. Az adatok rögzítése egy elektronikus rendszerbe történik, amelyben minden mérési szinthez meghatározott jogosultsági szintek tartoznak, annak érdekében, hogy a feladatok teljesítése és ellenırzése nyomon követhetı legyen. Az adatok olyan formátumban kerülnek letárolásra, ahol idısoros és összefüggés elemzéseket lehet elvégezni 4. Célcsoportok A mérési rendszer kialakításáért felelıs szakmai team az átfogó helyzetelemzést követıen a mérési rendszer kereteinek ismeretében a célokhoz igazodva az alábbi célcsoportokat határozta meg. 1.
Tanulók
2.
Oktatók
3.
Szülık
4.
Intézményvezetés
5.
Fenntartó
6.
Egyéb partnerek: Társulási Tanács; Szakmai Tanácsadó Testület, külsı képzıhelyek vezetıi, megelızı vagy következı iskolafokozat. .
Minden célcsoporton belül egyeztetést követıen meghatároztuk a megkérdezett célcsoport nagyságát és a minimum elvárt válaszadási arány mértékét. A minimum elvárt válaszadási arányok a közösen meghatározott mintavételi arányok mellett a következık az egyes célcsoportoknál:
Tanulók: 30%-os mintavétel és 60%-os válaszadási arány Oktatók: 100%-os mintavétel 60%-os válaszadási arány Szülık: 30%-os mintavétel 10%-os válaszadási arány (1 családból csak az egyik nevelı szülıt kell megkérdezni)
Vezetık: 100%-os mintavétel 100%-os válaszadási arány Fenntartó, tulajdonos: 100%-os mintavétel 80%-os válaszadási arány Partnerek: 100%-os mintavétel 40%-os válaszadási arány 5. A mintavétel módja
A mintavételnek egy-egy adott célcsoporton belül véletlen alapúnak kell lennie, amennyiben a mérésbe nem a teljes populáció vesz részt. Ehhez ismerni kell a célcsoportba tartozók tényleges (vagy becsült) számát. 1. tanulók: online kérdıív kitöltése Évfolyamonként minden 3. tanuló kerül a mintába* – az osztálynaplók alapján, sorszám szerint. 2. oktatók: online kérdıív kitöltése Minden állományban lévı aktív oktató (gyesen lévık, tartós távolléten levık nem) bekerül a mintába. 3. szülık: online kérdıív kitöltése vagy papíralapú kérdıív kitöltése Évfolyamonként a tanulói mintába* kerülık szülei alkotják a szülıi mintát. (1 családból csak az egyik nevelı szülıt kell megkérdezni) 4. intézményvezetés: online kérdıív kitöltése Minden, az intézményvezetés teljes körő tagja bekerül a mintába. (igazgató, igazgató-helyettesek és/vagy gazdasági vezetı, kollégium-vezetı) 5. fenntartó: online kérdıív kitöltése vagy papíralapú kérdıív kitöltése Minden fenntartó bekerül a mintába. A önkormányzati fenntartók esetében az oktatásért felelıs alpolgármester, az oktatási részleg vezetıje kerül megkérdezésre. Amennyiben nem önkormányzati fenntartóról van szó, úgy az a felsı vezetı, aki a területért felelıs. 6. egyéb partnerek: online kérdıív kitöltése vagy papíralapú kérdıív kitöltése A partneri lista alapján minden kiemelt partner bekerül a listába. (Társulási Tanács; Szakmai Tanácsadó Testület, támogatók, külsı képzıhelyek vezetıi, megelızı vagy következı iskolafokozat.) A partner listát az intézmények és a TISZK is évente aktualizálja. Azon intézmények akik valamely célcsoportnál teljes populációt kívánnak mérni azt elıre jelezzék, hogy az on-line rendszer beállításai megtörténhessenek. Nem minden évben szükséges mindegyik célcsoport mérése, lehetıség van bizonyos célcsoportok adott idıszakban való kihagyására is. 6. Mérési eszközök készítése A felmérés kérdıíveit a mérést bevezetı szakmai team készítette el figyelembe véve az intézmények javaslatait, igényeit és elvárásait. A többnyire zárt és fix kérdésekbıl álló félig strukturált kérdıívek a területi lefedettség mellett lehetıséget teremtenek az egyes célcsoportok véleményének összevetésére is. A résztvevı intézmények maguk is tehetnek a kérdıívhez specifikus egyedi kérdéseket, amelyek csak egy adott intézményben kerülnek lekérdezésre. Ezen kérdések elemzése az intézmények feladata. Az intézmények javasolhatják bizonyos kérdések elhagyását is, amelynek azonban az a következménye, hogy ez esetben az összevetésekben ık nem tudnak szerepelni adott kérdésekben.
7. Technikai lebonyolítás A technikai lebonyolítás egy ütemterv alapján a megjelenı partneri mérések eszközeinek elıkészítése, az érintettek tájékoztatása, az on-line rendszer beállítása és a mérések elvégzését jelenti. A papíralapú kérdıívek esetében, a kidolgozott kérdıívek sokszorosítását és az adatfelvétel lebonyolítását az ütemtervben megnevezett felelıs végzi. A feladat teljesítésének megszervezésérıl, elvégzésérıl az intézményeknek kell gondoskodnia, ki kell jelölni azon intézményi felelısöket, akik részt vesznek az elıkészítésben és a lebonyolításban, a célcsoportok segítésében, illetve a kiértékelésben. Figyelembe kell venni a célcsoportok sajátosságait, amelyet elızetesen elemezni szükséges (információs csatornák, elérhetıség, kompetenciák, stb.) többféle szempont alapján, az eredményesség szempontjából azt a kommunikációs csatornát, lekérdezési módot kell választani, amellyel a legnagyobb biztonsággal érjük el a célcsoportot. Intézményi szinten a mérési felelısök megbízása és opcionálisan az intézményi saját kérdések elıkészítése után kerülhet sor az intézményi mérési rendszer és a közös mérési rendszer összehangolására, majd a kész WEB-es felület kipróbálására. A mérés élesítése elıtt a résztvevıket tájékoztatatni kell a várható feladatról és a lebonyolítás módjáról, idıszükségletérıl.
A technológiai háttér, a tervezett webalapú adatbázisrendszer rövid bemutatása Az internet felülető alkalmazás Apache, Mysql és PHP technológiákra épül. Az alkalmazás osztályainak, szkriptállományainak értelmezéséhez és fordításához PHP5+ értelmezı szükséges, olyan webszerver beállításokkal, hogy a php és php5 kiterjesztéső állományok egyaránt PHP5 értelmezıvel kerüljenek fordításra. A php5 rendelkezzen a gd2 csomaggal, amely a grafikonok képállományainak generálásához szükséges. A szoftver adathalmazát MySQL 5+ adatbázis kezelı rendszer tárolja.
Online és papíralapú kitöltés A kérdıívek kitöltése történhet online módon (a szoftver internetes felületein) vagy papíralapon. Online kitöltéskor az eredmények direkt módon rögzítıdnek a szoftver adatbázisába. Az intézmények a papír alapú kérdıíveket, kitöltésüket és begyőjtésüket követıen, iktatószámmal látják el azokat, majd ezt követıen az intézményi adminisztrátor rögzíti a szoftver adatbázisába az adatokat. Az intézményi igények alapján az on-line felületen a kérdıívek a diákok esetében évfolyam és szakmacsoport szerint kerülnek rögzítésre.
Az összesített adatok (tény adatok, felmérésekbıl származó adatok) rögzítésének folyamata felhasználó kategóriák szerint A szoftverben az alábbi felhasználó kategóriákat különböztetjük meg: Felmérés alanya: a felmérés célcsoportjainak egy képviselıje, feladata egy adott felmérésben a neki kitőzött kérdıív egyszeri kitöltése Intézményi adminisztrátor: a mérés intézmény szintő irányítója, szoftveres segítıje, adminisztrátora. Feladata: 1.
a felméréssel kapcsolatos információk eljuttatása a felmérésbe bevont személyekhez
2.
a felmérés alanyaihoz eljutatni a hozzáférési (felhasználói név, jelszó) adatokat
3.
feltölteni az indikátor adatlapot
4.
a feltöltési szint folyamatosan ellenırzése
5.
statisztikus kimutatások elvégzése
6.
felmérés dokumentumainak letöltése
Központi (TISZK-i) adminisztrátor: a felmérés központi adminisztrátora. Feladata: 1.
elindítani és nyomon követni a felmérés lebonyolítását
2.
kezelni az intézmények által feltöltött indikátor adatlapokat
3.
lezárást követıen kimenteni a szakemberek számára a felmérés válaszhalmazát elemzés céljából
4.
az elemzés eredményének dokumentumait feltöltse a szoftverbe (ahonnan) az intézményi adminisztrátorok ezeket letölthetik
Kérdıívkitöltés ellenırzése Felmérés indításakor a rendszer generál minden intézmény számára célcsoportonként N feltöltési folyamatkódot. Ezen kódokat a rendszer nem rendeli sem egyénekhez és sem kérdıívekhez. A felmérés intézmény szintő felelıse saját kimutatásában (például Excel tábla) osztja ki a felmérés alanyainak (diák, szülı, oktató) a folyamatkódokat. A felmérés szereplıi bejelentkezéskor megadják folyamatkódjukat. A rendszer kizárólag csak azt követi, hogy egy adott folyamatkóddal lett-e kérdıív elmentve (azt hogy melyik kérdıív azt nem). A felmérés intézményi adminisztrátora a rendszer által generált folyamatkód tábla és saját kimutatásait összevetve tudja, hogy melyik szereplı (diák esetében hasznos) töltött-e ki kérdıívet és melyik nem.
Az adatok ellenırzése Az adatok hitelességét ellenırzés során az erre alkalmas dokumentumokkal az intézmény mérési vezetıjének tudnia kell igazolni.
Az adatok biztonsága A titkosított adatátvitel lehetetlenné teszi, hogy a webszerver és a kliens közötti adatfolyamot harmadik személy lehallgassa. Így lehetetlenné válik, hogy a bizalmas adatok az adatkapcsolat folyamán illetéktelen kezekbe kerüljenek. [A titkosított és hitelesített (aláírt) kommunikáció az SSL (Secure Socket Layer) szabvány formájában történik. Az SSL biztonságos átviteli protokoll, (Secure Socket Layer = biztonságos tartó réteg) "RSA" eljárással titkosított biztonságos adatátviteli protokoll webszerverek és klienseik közötti kommunikációra. Az RSA eljárás egy nyílt kulcsú (vagyis „aszimmetrikus”) titkosító algoritmus. Egy megfelelı gondossággal kivitelezett RSA-titkosítás eredménye számításelméleti okok miatt nem fejthetı. Az eljárás a nagy számok faktorizációjának problémáján alapul.]
8. Adatfeldolgozás Az adatokat ellenırizni, tisztítani és egy számítógépes adatbázisba meghatározott módon rögzíteni kell (Excel). Amennyiben a rögzítés nem a megadott módon történik, akkor a folyamatot az intézménynek meg kell ismételnie. A rögzített adatbázist az intézményeknek meg kell küldeni, amelyet a mérésért felelıs szakember kap meg további elemzésre. Az adatok elemzése elkészül a TISZK szintjén a TISZKre vonatkozó kérdıívek alapján, az intézmények által felkért célcsoportok által kitöltött kérdıívek adatai egyrészt összevetésre kerülnek a célcsoportok között, az intézmények között azonos célcsoportokban.
9. Jegyzıkönyv A felmérésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza •
a célcsoportba tartozók nevét, elérhetıségét, a mintavételezés módját,
•
az adatfelvétel folyamatát
•
a válaszadási arány (=a válaszolók száma/ a tervezett megkérdezettek száma - azok is beletartoznak ebbe a csoportba, akiket nem sikerült elérni) mértéket
•
a felmerült nehézségeket, az esetleges módszertani eltéréseket, hiányosságokat.
•
az adatfelvétel idejét és a fıbb munkafolyamatok idıpontját
10. A felmérés gyakorisága A felmérést a résztvevı intézményeknek kétévente 1 alkalommal javasoljuk. Amennyiben a TISZK menedzsment úgy látja megtehetı, hogy meghatározott célcsoportok esetében a gyakoriság eltérhet.
Viszont ez esetben is biztosítani kell, hogy legyenek bizonyos idıszakonként olyan teljeskörő mérések, amely minden célcsoportot érint, és azonos idıben történik
11. Határidık A felmérés kérdıíveinek kidolgozása közösen történik a résztvevı intézményekkel. A TISZK menedzsment a saját döntéshozatali rendje szerint dönt az alkalmazásról. A jóváhagyást követıen a felmérés lebonyolításának menetérıl, a határidık meghatározásáról a résztvevı intézményeknek szakmai oktatáson, felkészítésen kell részt venniük. Az oktatás elıtt meg kell határozni a felmérés szakmai vezetıjének a nevét. Címlistát kell készíteni az intézményi felelısök elérhetısége érdekében és meg kell állapodni a kommunikációs formákban. Az oktatásra várhatóan 2009. március elsı felében kerül sor. A lekérdezés lebonyolítására 2010. március 09-étıl kezdıdıen kerül sor
12. A rögzítésre kerülı adatok feldolgozása, elemzése A felmérés eredménye letölthetı a PKTR rendszerbıl. A rendszer alkalmas arra, hogy a kérdıívekre adott válaszokat az arra jogosultsággal rendelkezı felhasználók letöltsék SPSS által feldolgozható formátumban. A webalapú adatbázisrendszerbıl az adatok SPSS alapú adatfeldolgozó szoftverbe kimenthetıek és a szükséges háttér és összefüggés elemzések elkészíthetıek. Az elemzést a mérési rendszert bevezetı team végzi és az összefoglaló tanulmányt megküldi a résztvevı intézmények számára. Az egyes intézmények saját adataikkal önálló elemzést is végezhetnek.
13. A tervezett szoftver (webalapú adatbázis háttér) elkészítésének határideje Elégedettségmérés esetében: 2010.március 09.
