MEOE Szövetség Általános Tenyésztési Program 1. Hatály A jelen Általános Tenyésztési Program (továbbiakban TP) hatálya kiterjed mindazon FCI által elismert és FCI által el nem ismert ebfajtákra melyek vonatkozásában a MEOESZ fajtagondozói feladatokat is ellát. A jelen szabályzat értelmezése során az FCI által el nem ismert fajták esetében ott, ahol a jelen program „FCI”-t említ az adott, FCI által el nem ismert fajta standardját és egyéb szabályait kell alkalmazni. Ezen FCI által el nem ismert fajták felsorolását és standardját a jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. A jelen TP 2016. szeptember 19. napján lép hatályba, és a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 2. Tartalomjegyzék 2/1. Fajtaleírás -
a fajták alkalmazása fajtacsoporton belüli elhelyezkedése a fajták fizikai és mentális ismérvei előforduló hibák, betegségek
2/2. Tenyészcél 2/3. A tenyésztés módszere 2/4. A fajtákra jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok 2/5. Törzskönyvezési feladatok szabályai 2/6. Teljesítmény vizsgálat - 6/A Tenyészszemle szabályzat 2/7. Tenyészeb minősítés rendje és a tenyésztésbe vétel szabályai 2/8. Származás és teljesítmény adatok nyilvántartása, igazolása 2/9. Az ebek jelölésének szabályai 2/10. Alomellenőrzés 2/11. Származás ellenőrzés módja 2/12. Hasznos nyomtatványok 2/13. Értelmező rendelkezések
2/1. Fajtaleírás A jelen tenyésztési program tárgyát képező ebfajták standardja a mindenkor irányadó FCI standard szerint alakul, de eltérő jogszabályi rendelkezésig nem terjed ki a magyar ebfajtákra (drótszőrű magyar vizsla, rövidszőrű magyar vizsla, pumi, mudi, puli, komondor, kuvasz, magyar agár, erdélyi kopó). A fajták alkalmazása széles körű változatosságot mutat, alkalmazásuk irányát az FCI fajtacsoporton belüli elhelyezkedése mutatja. Minden fajta esetében figyelembe kell venni, hogy a XXI. század igényeinek megfelelően valamennyi társállatként is funkcionál esetleges eredeti céljukon túlmenően. A fajták fizikai és mentális ismérvet a fajtastandard tartalmazza. A fajtánként előforduló hibákat, betegségeket a fajtastandard tartalmazza. Az előforduló betegségek miatti szükséges és ajánlott szűréseket a fajta fajtagondozója, ennek hiányában a standardadó ország előírásai határozzák meg. 2/2. Tenyészcél Egészséges, a fajtastandard országa és az FCI által elfogadott mindenkor hatályos fajtaleírásnak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány kialakítása, szinten tartása, fejlesztése, fajta fenntartó és fajtajavító tenyésztése, a hivatalos standardhoz mindjobban közelítő, kitűnő anatómiájú, idegrendszerű, örökletes betegségektől mentes, jól szocializált állomány létrehozása a tenyésztési célunk. a fenti felhasználási célokat is kielégítő, azonos elvek alapján történő, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztőtől származó és a fent említett többi szempontnak is megfelelő ebállományból tevődjön össze a hazai állomány a különböző fajtákban, mindenben eleget téve az állatvédelmi jogszabályi környezetnek is. a csak mennyiségi szempontokat figyelembe vevő „szaporítás” felszámolása, a tenyésztésre nem alkalmas egyedek kiszűrése, csak a kiváló egyedekkel történő minőségi tenyésztés a jelen szabályzat kiemelt célja. az állatvédelmi szempontból kifogásolható tartási körülmények megszüntetése, a fajták méltóságának megfelelő bánásmód kialakítása az ebtartók, -tenyésztők körében. 2/3. A tenyésztés módszere A tenyésztés módszere a fajtatiszta tenyésztés, melynél kizárólagosan FCI által elismert törzskönyvbe bejegyzett és a Szövetség által kiadott vagy jelen szabályzat szerint elismerni előírt tenyészminősítéssel bíró egyedeket lehet tenyésztési céllal párosítani. A Szövetség a tenyészminősítés kiadásakor maximálisan megköveteli a fajtára jellemző küllemi és viselkedésbeli előírások érvényesülését az FCI standardja és az anyaországbeli előírásokkal egyezően. Az örökletes hibákat és betegségeket a Szövetség feldolgozza, értékeli és tervszerű tenyésztési munkával törekszik kiszűrni az állományból. 2/4. A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok
2/4/1. Általános tartási szabályok Az egyedeket a fajták különbözősége alapján ajánlott kizárólag lakáskörülmények között, részben lakáskörülmények között vagy szabadban tartani. A legkisebb testméretű fajták egyedeinek is biztosítani kell a szabadban való mozgás és időtöltés lehetőségét, természetesen az időjárási viszonyoknak megfelelő módon és mértékben. Ajánlott tartási mód a lakáson kívül: nyílt, árnyasnapos részeket tartalmazó terület, részben fedett, kennel vagy udvari körülmények között. Mindig biztosítani kell számukra a napi rendszeres mozgást, játékot. A fajták tartásához hozzátartozik a megfelelő táplálás és gondos ápolás, melyet az alábbiakban szabályozunk. 2/4/2. Alkalmazandó táplálás: Minden tenyésztőnek informálódnia kell kutyáinak tápanyagszükségletéről, és a teljesítményhez, életkorhoz, egészségi állapothoz megfelelő kiváló minőségű táplálékot kell adni részükre. Az ide vonatkozó ismereteket a tenyésztőknek a megfelelő szakirodalomból, és képzés útján kell elsajátítania. A takarmány elkészítésénél és a takarmány tárolásánál a legnagyobb higiéniára ügyelni kell. Az állatok etetése felügyelet mellett történjen, minden kutyát külön tálból etetve, részükre a legnagyobb nyugalmat biztosítva. A kutyák részére friss, tiszta víznek folyamatosan rendelkezésre kell állnia. 2/4/3. Ápolás: A kutyákat minden körülmények között ápoltan, tisztán kell tartani. Szőrzetük fajtánként annak minőségétől függően eltérő ápolást igényel, az ápolást hozzáértés esetén végezheti a tenyésztő, tartó is, de elsősorban bízzuk kozmetikus szakemberre illetve adott ápolási szükséglet esetén állatorvosra kell bízni (pl. fogkő kezelése). Folyamatosan ellenőrizni kell - a fogak állapotát, a fogkőképződést - a bőrön és az ürülékben a parazitamentességet (belső és külső paraziták) - a karomhosszúságot - fülek és szemek tisztaságát - általános egészségi állapotot. A tenyésztő kötelessége, hogy kutyáinak egészségi állapotára a legnagyobb figyelmet fordítsa, és szükség esetén, a beteg állatot állatorvosi ellátásban részesítse. 2/4/4. Egészségvédelem: A tenyésztőnek kötelessége a kutyák egészségének megóvása, a róluk való folyamatos gondoskodás. Indokolt esetben haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulnia a kutya érdekében. A tenyészkutyákon a tenyésztéshez szükséges szűrővizsgálatokat el kell, az ajánlott szűrővizsgálatot el lehet végezni. A kutyákat rendszeresen kezelni kell a paraziták ellen (külső és belső élősködők), valamint az évi kötelező és ajánlott oltásokban részesíteni kell őket. Minden kutyának, amely az adott tenyészetben tartózkodik – akár ideiglenesen is – oltási könyvvel kell rendelkeznie, és a származási igazolásának (de legalább annak a hitelesített másolatának) az adott helyen rendelkezésre kell állnia. A kölyköket az új tulajdonosnak chipeztetve, féreghajtás, és minimum 2 alapimmunizáló oltás után lehet átadni az új tulajdonosnak. Az egészség megőrzése érdekében a kutyákat és környezetüket folyamatosan tisztán, szárazon, külső és belső élősködőktől mentesen kell tartani, ügyelve a fokozott higiéniára. A tenyésztők részéről az új tulajdonosoknak minden segítséget és felvilágosítást meg kell adni a fajtával való bánásmód, ellátás tekintetében. 2/4/5. Tartási módok:
A kutyákat lakásban, biztonságosan zárt kültéri területen vagy kennelben lehet tartani, rendszeresen biztosítva nekik a szabadban való tartózkodás és mozgás lehetőségét. Tilos a kutyákat pincében, természetes fény nélküli helyiségben, ketrecben vagy szállító boxban tartósan tartani. 2/4/6. Tenyészkutyák tartása lakásban, kennelben A kutyákat szabadon kell tartani. Mivel minden eb magában hordozza a hagyományos célok szerinti viselkedési formákat, saját és fajtársai érdekében meg kell oldani az elkülönítésüket, ha szükséges (pl. tüzelő szuka, vemhesség, pozícióharcok), de csak úgy, hogy a kutyák esetleg másik helyiségbe, egymástól elzárt helyre kerülnek át a tartási helyen, kennelen belül. Az előbb említett lehetőségeken túl továbbra is szigorúan tilos a kutyák boxokban, ketrecekben, szállítódobozokban, lakókocsiban, kocsiban való tartása. Minden tenyésztőnek törekednie kell arra, hogy kutyái békében egymás mellett éljenek. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad. A lakás, terület vagy kennel legyen jól szellőztethető és kielégítő természetes fény világítsa meg. Tilos a kutyákat ablak nélküli, természetes fénytől elzárt helyen tartani. A helyiségeket, tartási helyet tisztán, szárazon féregtől, parazitáktól, rovaroktól mentesen kell tartani. A falakat és a talajt hőszigetelő, könnyen mosható, tisztítható burkolattal kell ellátni. A tető nedvességet át nem eresztő, és tökéletesen huzatmentes kell, hogy legyen. A kutyáknál a minimum hőmérséklet 10 C fok, kivéve a nagytestű és szőrzetű fajták egyedei, az alomnevelési időszak kivételével. A hatályos Állatvédelmi Törvény alapján az állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását. A kennel kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a kutyák ne sérülhessenek meg és át ne ugorhassák a kerítést. A kerítés olyan anyagból legyen, ami a kutyákat nem sérti meg és az egészségükre nem ártalmas. A kennel-terület napos és árnyékos, szél és eső ellen védett területekkel is rendelkezzen. Minden kutyának naponta legalább 5-6 óra mozgási lehetőséget kell nyújtani (rossz idő esetén pl. télen többször kevesebb ideig való mozgatás szükséges). A mozgási igényt sétával, a szabadon lévő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik a kutyáival (pl. játék, labdázás). Minden felnőtt és kölyökkutya naponta legalább 3-4 óra emberi társaságot, érintkezést, beszédet és odafigyelést kapjon a szokásos ellátáson (etetés, ápolás stb.) kívül. Ez az odafigyelés a tenyésztőtől és a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személyektől kell, hogy kiinduljon. A testi érintkezés elengedhetetlen, amit nem szabad felületes simogatásokra korlátozni. Vemhes, ellő vagy szoptató szukának és almainak saját nyugodt és kifogástalanul tiszta helyet kell biztosítani. Az ellető illetve kölyöknevelő hely biztonságuk érdekében testmérettől függően legalább 2-10 nm, amelyen kívül a szukának napjában többszöri kijárási lehetőséget kell biztosítani, valamint 4-5 hetes kor után már a kölyköknek is naponta többszöri mozgáslehetőséget kell adni. Az alom és felnevelési helységben minimum 19 Co–nak kell lennie. Az ellető ládában minimum 2425 co legyen a kölykök 3 hetes koráig, melyet lehet a láda egyik sarkára irányított infralámpával is biztosítani, a hőmérséklet ellenőrzésével. Almot nevelő szukánál az infralámpa használata nem kötelező, amennyiben melegítőpárna van használatban. Az ellető láda és környezete fertőtleníthető kell hogy legyen, és itt különösen ügyelni kell a maximális higiénia betartására. A helyet mindig tisztán, szárazon, férgektől-, parazitáktól-, rovaroktól mentesen kell tartani. Legyen a hely jól szellőztethető és kielégítő természetes fény világítsa meg. Szigorúan tilos a kutyákat ketrecekben, boxokban, szállítódobozokban tartósan tartani, mert ezzel a kutya a megfelelő mozgási lehetőségétől meg van fosztva. Kivételes esetben, szállításkor,
kiállításon, versenyen a kutya érdekében, védelmére átmenetileg maximum pár órára, megfelelő méretű ketrecben (a kutya fel tudjon állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó elhelyezés megengedett. Beteg vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen, kizárólag állatorvosi javaslatra (állatorvos javaslata az ilyen jellegű tartásra, meghatározott időtartamra) meghatározott ideig zárt boxban, ketrecben lehet tartani. 2/4/7. Kölykök megfelelő fejlődéséhez szükséges körülmények biztosítása: A kölyök fejlődése már az anyaméhben megkezdődik, ezért a tenyésztőnek a vemhes anya kutyát is nagyon oda figyelve kell tartania. Ügyelni kell, hogy a tenyészetben lévő kutyák ne bánthassák, hogy semmilyen fertőzést ne kaphasson el. Különösen oda kell figyelni, hogy a napjában legalább kétszer adott táplálék, elegendő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmazzon, mint az anya, mint pedig a fejlődésben lévő magzatok számára. Az ellés alatt és után, fokozottan biztosítani kell az anya nyugalmát. Megfelelő állatorvosi ellátásban kell részesíteni, az anyát és a kölykeit is. Az anyának kiemelt minőségű, és a kölykök etetéséhez szükséges mennyiségű táplálékot, és folyadékot kell adni. Különös képen ügyelni kell a tisztaságra az ellető ládában és környezetében. A kölykök fejlődését napról napra figyelemmel kell kísérni, a mentális fejődésükhöz szükséges módon naponta kézbe kell venni őket, átvizsgálni, hogy minden rendben van-e a fejlődésükkel. A kiskutyákat 4-5 hetes koruktól kezdve el kell kezdeni az anyától függetlenül is kiegészítésképpen a koruknak megfelelő módon etetni, ezzel biztosítva, hogy az anya kutya szervezete is elkezdhessen regenerálódni. Ezzel együtt az anya kutya legalább 7 hetes korukig táplálja a kölykeit. A kiskutyákkal legalább 4-5 hetes koruktól kezdve el kell kezdeni rendszeresen foglalkozni, kézbe venni, simogatni, játszani velük, ez elengedhetetlenül szükséges a mentális és szociális fejlődésükhöz, hogy a későbbiekben kiegyensúlyozott, jó idegrendszerű kutyák váljanak belőlük. A kölykök nevelésénél nagyon oda kell figyelni a rendszeres takarításra (napjában többször is), az állandó tisztaságra. Szankciók: Az alomellenőr indokolt esetekben, vagy szúrópróba-szerű ellenőrzéskor minden esetben megvizsgálja a fent említett szabályok betartását. A fent leírtak be nem tartása esetén az alomellenőrzési jelentés alapján a Szövetség elnöke újabb vizsgálatot rendelhet el. Amennyiben a tenyésztő az alom-ellenőrzést szándékosan megakadályozza, ez arra enged következtetni, hogy tenyészetében olyan állapotok uralkodnak, amelyek nem felelnek meg a szabályoknak. Így a sikertelen ellenőrzési kísérlet után írásban ismételt ellenőrzést jelent be a tenyésztőnek az alomellenőr, és ha a második ellenőrzés is sikertelen marad, az alom regisztrációja megtagadható. Az alom regisztrációja megtagadható akkor is, ha az alomellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a tenyésztő a jelen pont szabályait súlyosan vagy visszatérően megszegte. 2/5. Törzskönyvezési feladatok szabályai 2/5/1. Általános szabályok A MEOESZ végzi mindazon fajtákban és mindazon időszakra a fajtagondozói feladatokat, mely fajtákra adott időszakban nincs hatályban fajtagondozói megbízási szerződés, továbbá a fajtagondozó szervezet mellett akkor, ha adott fajtában, adott időszakban nincs két élő fajtagondozási megbízás a Szövetség fajtaszervezetével. Ekkor a Szövetség az Alapszabályában és belső szabályzataiban a fajtagondozó szervezetek számára meghatározott feladatokat elvégzi és gyakorolja az ekként meghatározott jogokat. A Szövetség maga is a fajtagondozás körében gyakorolt jogait és kötelezettségeit csak és kizárólag olyan másik egyesületre ruházhatja megbízással, amelyik a MEOESZ-nek maga is tagja a megbízás keltekor és annak teljesítése során végig, de ez esetben a MEOESZ úgy felel a megbízott tevékenységéért, mintha maga járt volna el (a
felelősség megtartása), továbbá felel minden olyan következményért vagy eredményért, kárért stb., ami a megbízás nélkül nem következett volna be. 2/5/2 Szövetség feladatai az előző bekezdés alapján: 2/5/2/A.
Alombejelenő ellenőrzése
A Szövetség a MEOESZ Törzskönyvezési szabályzata szerinti határidőben elvégzi a MEOESZ-hez benyújtott alombejelentő nyomtatványok, egyéb iratok és mellékleteik ellenőrzését, melynek során az FCI, a MEOESZ alapszabálya, ügyrendje és szabályzatai előírásait, valamit jelen szabályzatot betartja. Annyiban amennyiben a Szövetség a tenyésztő, tartó vagy velük azonos megítélésű személyek iratcsatolása illetve nyilatkozata alapján jár el, úgy az iratot csatoló, adatot közlő személy teljes anyagi, polgári és büntetőjogi felelősséggel tartozik azért, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelőek, illetve a csatolt okiratok valósak. Ez a szabály nem mentesíti a Szövetséget attól, hogy az adatok, iratok vizsgálata során az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett észlelhető nyilvánvaló valótlanságokat feltárja. Az adatellenőrzés során azonban az eredeti okiratok megszemlélése (amennyiben azt nem eredetben nyújtották be) nem tartozik a Szövetség feladatába. Az alombejelentő ellenőrzése eredményeként a Szövetség érdemben állást foglal arról, hogy az alombejelentő alapján a törzskönyvezést engedélyezi-e, továbbá arról is, hogy a törzskönyv alapján milyen fajtájú igazolás kiadását engedélyezi (regisztrációs lap „R” vagy „N” jelzéssel, standard származási lap vagy prémium származási lap). Az alomellenőrzés eredménye a MEOESZ-t köti, amennyiben ennek eredményeként a tözskönyvezési eljárás további menetével a tenyésztő nem ért egyet, a MEOESZ döntése ellen a MEOESZ Tenyésztési Bizottságához fordulhat jogorvoslatért. Amennyiben az alombejelentő ellenőrzéséhez alomellenőrzés szükséges, úgy alom ellenőrzésenként 15 nappal a Szövetségre irányadó ellenőrzési határidő meghosszabbodik. 2/5/2/B. Prémium származási lap kiadásának feltételei a Szövetség gondozásában lévő fajták esetén Abban az esetben, ha a születetett alom szülei teljesítették a MEOESZ Törzskönyvezési Szabályzata értelmében a standard származási lap kiadásának feltételeit, és az alom mindkét szülője teljesítette az alábbi feltételeket is, úgy a MEOESZ a prémium származási lap kiadását teljesíti. A prémium származási lapra való jogosultság feltételei: a./ az alom mindkét szülője rendelkezik FCI nemzetközi szépség vagy show champion címmel vagy b./ az alom mindkét szülője rendelkezik bármely FCI tagország nemzeti champion címével és c./ az a./ vagy a b./ pont szerinti feltétel mellett az egyes fajtáknál esetlegesen szükséges egészségügyi szűrővizsgálat esetén legalább egyik szülő rendelkezik mentes eredményt igazoló orvosi igazolással, és azt benyújtotta a MEOESZ felé. Egészségügyi Szűrővizsgálat akkor szükséges, ha a fajtának van egy fajtagondozója és az azt előírja. 2/5/C. Konfirmációs eljárás a Szövetségnél Azon egyedek, akiknek szülei nem rendelkeznek tenyészminősítéssel, a MEOESZ Törzskönyvezési Szabályzata értelmében törzskönyvi regisztrációra jogosultak ugyan, de részükre származási lap csak az adott egyed eredményes konfirmációját követően adható ki. A Szövetség által lefolytatott konfirmációs eljárás az egyed 12 hónapos korának beöltése után végezhető el (tehát az első születésnapját követő naptól). A konfirmációs eljárás során az egyed küllemi bírálatára kerül sor, mely küllemi bírálat során igen nyomatékos bírálati szempont kell legyen az adott fajta standardjában kizáróként meghatározott hibák vizsgálata. Amennyiben ilyen hiba feltárásra kerül,
úgy az egyed konfirmációs eljárása sikertelennek minősül, meg nem ismételhető és az egyed származási lapra nem válik jogosulttá. A konfirmációs eljárás során két minősítés születhet: „sikertelen konfirmáció” és „sikeres konfirmáció”. Egyebekben a konfirmációs eljárás lebonyolításának rendjére a tenyészszemle szabályai irányadóak, arról konfirmációs bírálati lap és konfirmációs összesítő kerül kiállításra, ezek kezelési szabályai a tenyészszemle iratainak szabályaival egyezőek. Az „N” jelű regisztrációs lappal rendelkező egyed egész életében nem jogosult konfirmációs eljárásra. 2/5/2/D. A törzskönyvezési eljárás során a Szövetség fajtagondozói egyéb feladatai A Szövetség az ezen körbe tartozó feladatait a MEOESZ szabályzatai szerint végzi. 2/5/3. A törzskönyvezés célja A tenyésztési adatok, öröklődő tulajdonságok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, oly módon, hogy az egyes egyedek tenyésztési szempontú előnyös tulajdonságai felismerhetőek legyenek. Egészséges, a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett eb állomány alakuljon ki, amelynek nemesítése, teljesítményének fokozása lehetővé válik. 2/5/3/1. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételei Az alomellenőrzés során figyelembe kell venni, hogy csak olyan egyedek törzskönyvezhetőek, amelyeknek mindkét szülője törzskönyvi regisztrációval rendelkezik. Nem FCI partner tagszervezetek által kiállított származási igazolással rendelkező kutyák utódai törzskönyvi nyilvántartásba nem bevezethetőek. Korhatár alatti és feletti párosításból származó egyedek utódai csak az esetben törzskönyvezhetőek, amennyiben a párosítási engedélyt a Szövetség elnöke előzetesen megadta. Annak a tenyésztőnek, aki FCI törzskönyvi regisztrációért folyamodik, rendelkeznie kell az FCI-nél regisztrált kennelnévvel és az FCI Ügyrend szerint hazai honosságúnak kell minősülnie. A regisztrált kennelnév meglétének ellenőrzése a MEOESZ feladata. Szoros rokontenyésztésből (apa-lánya, anya-fia, ugyanazon szülőktől származó testvérek) született egyedek nem törzskönyvezhetőek. Kivétel: az elnök indokolt esetben és előre engedélyezheti (kivételes vérvonalmentés, stb.) 2/5/3/2. Törzskönyvezhető egyedek Csak azon egyedek vehetőek törzskönyvi nyilvántartásba, amelyek szülei rendelkeznek legalább 3 generációra zárt FCI által elismert törzskönyvvel. A törzskönyvről származási lap kiállítására azon egyed tarthat igényt, ha az egyed mindkét szülője rendelkezik a jelen szabályzat szerint a tenyésztésbe vételhez szükséges tenyészszemle minősítéssel „tenyészthető” vagy „tenyésztésre javasolt” fokozattal, és az utód maga az FCI standard által kizáró tulajdonságnak/hibának minősített ismérvvel nem rendelkezik. Amennyiben a szülők a szükséges tenyészminősítést nem szerezték meg, úgy az egyed törzskönyvezhető, de részére csak regisztrációs lap állítható ki, „R” jelzéssel. Az R jelzésű regisztrációs lappal rendelkező egyed jogosult a konfirmációs eljárás lefolytatására. Ha az egyed szülei azért nem rendelkeznek tenyészminősítéssel, mert bármelyikük vagy mindkettőjük a tenyésztésből kizárt, az utód „N” jelzésű regisztrációs lapra jogosult és konfirmációs eljárásra egész
életében nem jogosult. Amennyiben az egyed születésétől kezdve a fajtastandard szerinti kizáró körülménnyel rendelkezik, törzskönyvezhető, de részére csak „N” jelzésű származási lap állítható ki, és egész életében nem jogosult konfirmációs eljárásra. A külföldön keletkezett tenyészminősítések elismerését a jelen szabályzat alanti rendelkezései szabályozzák. 2/5/3/3. A törzskönyvezési eljárás kapcsán érvényesülő határidők, egyéb szabályok Az eljárásra a MEOESZ Törzskönyvezési Szabályzata irányadó, az ott nem szabályozott részletes eljárás az alábbi: Az alombejelentést a szuka tulajdonosa végzi. Az alombejelentéssel egy időben regisztráltatni kell a szülők minősítéseit és tulajdonjogát, vagy be kell jelenteni a rá vonatkozó tenyésztési kölcsönadási szerződést. Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek, és ezt az alombejelentési nyomtatványhoz csatolni kell. Az alombejelentést legkorábban a kölykök chipezése után, de legfeljebb a kölykök 6 hónapos koráig lehet megtenni. Amennyiben az alom bejelentés a kölykök 6 hónapos kora betöltését követően történik meg, úgy az alom törzskönyvezésére csak abban az esetben van lehetőség, ha erre az adott egyedi ügyben a Szövetség elnöke engedélyt ad, továbbá az alom törzskönyvezendő valamennyi egyede vonatkozásában a bejelentő DNS vizsgálati okirat eredetijével igazolja a kölykök fajta és szülőkkel való azonosságát. Az alombejelentőt a tenyésztő aláírja, ezzel a rajta közölt adatok és mellékletek valódiságát igazolja. 2/5/3/4. Az adatok hitelessége A tenyészszemle eredménye a tenyészszemlén képződik. Nyilvántartási kötelezettsége az egyesületnek van. Nyomtatványa a tenyészszemle bírálati lap. Az adatok valódiságáért a bírálatot lefolytató tenyészszemle bíró, valamint a tenyészszemlét lebonyolító szervezet vezetője felel. A szűrővizsgálat eredménye az állatorvosnál képződik. Jelentési kötelezettsége a tenyésztőnek van, aki legkésőbb a tenyészszemlén átadja az Egyesület részére, ahol feldolgozzák és irattározzák. Az adatok valódiságáért a szűrést végző állatorvos, a törzskönyvben való megjelenítésükért a MEOESZ felel. 2/5/3/5. A szuka tulajdonosok felelőssége: - mielőtt tenyésztésbe kezd, tájékozódik a tenyésztési feltételekről, - tenyésztési elképzelés esetén kennelnevet vált a kijelölt kinológiai szövetségnél, - csak a tenyésztési feltételekkel rendelkező egyedekkel tenyészt, - csak olyan kannal pároztat, aki a tenyésztési előírásoknak megfelel, és a fajta fejlődését szolgálja az adott párosítás, - betartja a Szövetség és az FCI tenyésztésre vonatkozó szabályzatait, 2/5/3/6. A kan tulajdonosok felelőssége: - fedeztetést kizárólag tenyésztési feltételekkel rendelkező kutyával folytat, 2/5/3/7. Szankciók Az adatokkal való visszaélést, szándékosan hibás adatszolgáltatást, hamisítást a Szövetség szankcionálja, az minden esetben eljárást, szükség esetén hatósági, büntető feljelentést von maga után.
2/6. Teljesítmény vizsgálat Az ebek teljesítményvizsgálatakor, küllembírálatakor kiemelten figyelembe kell venni az FCI vonatkozó szabályait, a fajta származási országának a követelményrendszerét, előírásait, azt figyelemmel kell kísérni és az esetleges változásokat alkalmazni kell. Azon ebfajták esetében, amelyek az FCI szabályai szerint munkavizsgára kötelezettek, az egyedeknek a tenyészegyeddé minősüléshez képességvizsgával kell rendelkezniük. A MEOESZ fajtagondozói feladatai ellátása során ugyanazon képességvizsga és ott elért eredmény meglétét követeli meg, amelyet fajta másik fajtagondozója előír, ennek hiányában a standard adó ország előírásai irányadóak a tenyésztésbevétel feltételeként. A képességvizsgát a MEOESZ maga szervezte rendezvényen vagy saját tagszervezetének erre adott megbízással valósítja meg. 2/6/A. Tenyészszemle szabályzat 2/6/A. 1. A tenyészszemle célja Csak egészséges, fajtatípusos és az FCI standard követelményeknek megfelelő eb tenyésztése engedélyezett. Az ezen feltételeknek meg nem felelő ebet a tenyésztésből ki kell zárni. 2/6/A. 2. Tenyészszemle rendezvények Tenyészszemlét csak a Szövetség által, az általa kiírt helyen és időpontban vagy annak előzetes írásbeli engedélyével lehet tartani, amelyet országos, szakirányú weboldalakon, valamint facebookon közzé kell tenni, megfelelő időben. A tenyészszemlék számát és helyszínét a Szövetség elnöksége évente igény szerint határozza meg, ennek hiányában legalább negyedévente kell ilyet tartani. Indokolt esetben a Szövetség elnöke „rendkívüli” tenyészszemlét engedélyezhet. A rendkívüli tenyészszemle szabályai és követelményei megegyeznek az általános tenyészszemle szabályaival. Az FCI által munkavizsgára kötelezett fajták (vadász-, őrző-védő munkavizsga stb.) a tenyészszemle részeként (azzal egyidőben vagy külön időpontban) a fajtára vonatkozó előírások szerinti képességvizsgát tesznek. Ez utóbbiakra a MEOESZ annak megrendezésre alkalmas másik szervezetnek megbízást adhat. 2/6/A. 3. Tenyészszemle bíró A tenyésztészszemlén a bírálatra a Szövetség jól képzett, az FCI által a tenyészszemlén bírálandó fajtára elismert bírót hív meg, mint tenyészszemle bírót. 2/6/A. 4. A tenyészszemle végrehajtási rendelkezései Tenyészszemle más rendezvénnyel együtt, pl. kiállítás, vagy kutya show napján is rendezhető. A tenyészszemlének ott kell történnie, ahol elegendő hely van a kutya mozgásának elbírálásához. Csak chippel rendelkező és azonosítható kutyák vehetnek részt a tenyészszemlén. Az előzetes nevezés a tenyészszemlére nem kötelező. Jelentkezni a tenyészszemle napján, a helyszínen, személyesen lehet. Az ismételt tenyészszemle esetén mellékelni kell a régi tenyészszemle bírálati lapját a nevezés megtörténtekor. 2/6/A. 5. A részvétel feltételei A tenyészszemlén csak olyan kutya vehet részt, amely az egyesület által elismert származási lappal rendelkezik. A tenyészszemlén abban az esetben részt vehet „R” regisztrációs lappal rendelkező egyed is, ha legkésőbb a tenyészszemle napján, de a tenyészszemlét megelőzően sikeres konfirmációs eljáráson esett át, ebben az esetben a tenyészszemlén szerzett tenyészminősítése a
származási lap kiadásának feltételével és azt követő nappal hatályosul. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. Minden kutyának chip szám alapján azonosíthatónak kell lennie, és az azonosítást a helyszínen el kell végezni. Azonosítatlan vagy azonosíthatatlan kutya nem bírálható. Kanoknak és szukáknak egyaránt a 12 hónapos kort be kell tölteniük a bírálatot megelőző napig. A tenyészszemlén a fajta standard-ben meghatározott szőrkondícióban kell a kutyát bemutatni. 2/6/A. 6. A tenyészszemlén a következő iratokat kell bemutatni: - eredeti származási igazolást (konfirmációs eljárás esetén az „R” jelű regisztrációs lapot) - javasolt szűrővizsgálati eredmények igazolása, amennyiben van - ismételt bemutatásnál az előző tenyészszemle bírálati lapját - a kutya érvényes oltási bizonyítványát 2/6/A. 7. A vizsga dokumentációja A Szövetség által kiadott formanyomtatvány, a 2 példányos „Tenyészszemle bírálati lap” és a „Tenyészszemle összesítő lap”. A tenyészszemle bírálati lap az alábbi adatokat tartalmazza: a kutya teljes nevét fajtáját, chipszámát születési idejét, ivarát, törzskönyvi jelét a tulajdonos nevét és címét a küllembírálati leírását a kutya minősítését a küllembíró aláírását, pecsétjét a bírálat helyét és időpontját A bírálati lapok másodpéldánya a Szövetség irattárában lefűzésre kerülnek, eredményük pedig a törzskönyvi adatbázisban feldolgozásra kerül. A tenyészszemlén elbírált kutyák nevét, chipszámát, törzskönyvi számát és minősítését a tenyész szemle összesítő lapon, sorszámozva listázni kell. A tenyészszemle végén a listát egyértelműen le kell zárni. Az összesítőt a küllembíró aláírásával és pecsétjével hitelesíti. A Tenyészszemle összesítő lapot a Szövetség irattározza és megőrzéséről a továbbiakban a MEOESZ gondoskodik. 2/6/A. 8. A tenyészszemle menete A bírálat megkezdése előtt minden esetben a chip-leolvasóval leolvasott chipszámot és a származási igazoláson szereplő chipszámot egyeztetni kell. A standardnak megfelelő típus és mozgás vizsgálata: Az ebet lényeges segítség nélkül kell bemutatni a bírónak (vezetés tempós jármódban, laza
pórázon). A standardban megkövetelt szőrminőség és szín korrekt megítéléséhez kréták, hintőporok színezők és spray-k használata tilos. Ilyen manipuláció esetén a kutya nem bírálható. A kutyákat tisztán, a rendezvényre felkészítve kell bemutatni. A bírálat alatt a kutyának nyugodtan kell viselkednie, nem lehet agresszív. A fogazat vizsgálatát, elbírálását tűrnie kell. A tenyészszemle bírálatot minden kutya elbírálása közben jegyző rögzíti, a bíró diktálása alapján. A bíró a kutyáról részletes leíró bírálatot diktál és a bírálat végén közli a minősítést, amely lehet: NEM TENYÉSZTHETŐ (a tenyészszemle egy év múlva megismételhető) TENYÉSZTHETŐ A MEOESZ által rendezett tenyészszemle minősítési rendje azonos kell legyen a fajta fajtagondozó klubja által előírt feltételrendszerrel, ha a fajtának van fajtagondozója. A bírálat végén a bíró aláírásával és pecsétjével hitelesíti az eredményt. A jegyző feljegyzi a tenyészszemle eredményét a kutya eredeti származási igazolására, „R” regisztárciós lappal a fentiek szerint részvételre jogosult egyed esetén a regisztrációs lapra azzal, hogy ez utóbbi esetben a tenyészszemle eredmény a származási lap kiadása feltételével és annak napját követő nappal hatályosul. A kutya tulajdonosa illetve felvezetője megkapja és átveszi a tenyészszemle bírálati lapnak az eredeti példányát. 2/6/A. 9. Súlyos hibák, tenyésztésből kizáró okok Az adott ebfajta fajtastandard előírásában megnevezett kizáró hibákat vesszük figyelembe. A tenyészszemle bírálata során a bíró megállapíthatja, hogy a tenyésztésből kizárás végleges, vagy a tenyészszemle egy későbbi időpontban még megismételhető. A tenyészszemle abban az esetben ismételhető újra, ha a kutyánál a megállapított hiba vagy viselkedés-zavar várható időn belül várhatóan javulhat. A Szövetség elismeri a 2016. szeptember 19. napja előtt keletkezett, FCI bíró által kiadott tenyészeb minősítést és elfogadja azokat, valamint elismeri és elfogadja mindazon fajtagondozó szervezet által keletkeztetett adatokat, melyek az a MEOESZ-el kötött fajtagondozói megbízás vagy a MEOESZ saját ilyen irányú tevékenysége alapján keletkeztek. Ennek alapján nincs akadálya annak, hogy adott tenyésztő vagy tartó a Szövetség szolgáltatásait igénybe vegye akkor sem, ha korábban a fajtagondozói feladatokat a másik fajtagondozótól vagy magától a MEOESZ-től vette igénybe. 2/7. Tenyészeb minősítés rendje, tenyésztésbe vétel szabályai 2/7/1. A hazai ebállomány fajtánként eltérő mértéken és típusú örökletes betegségekkel terhelt. A jelen szabályzat ezen változatos előfordulási struktúra alapján került fajtánként lebontva kidolgozásra. A betegségektől való mentesség mint végcél biztosítása érdekében került premizáló rendben meghatározásra az egyes vizsgálati eredmények fokozatainak értékelése. 2/7/2. A kanok és szukák között nem teszünk különbséget. Azonban felhívjuk a tenyésztők figyelmét a tenyésztői felelősségre, az állományuk javítására. 2/7/3. A Szövetség azt a vizsgálati eredményt fogadja el, amely bármely magyarországi állatorvosi kamarai tag állatorvos szűrési eredményigazolásán alapul, és a MEOESZ által jóváhagyott,
honlapján megjelentetett értékelő lappal kerül közlésre (HD, ED, patella luxáció esetében, ennek hatályba lépése 2017. január 1.), vagy az érintett egyed bármely FCI tagországából érkezik és rendelkezik erre vonatkozó, az adott tagországban elvégzett állatorvosi szűrővizsgálattal, annak igazolásával és annak eredménye jelen szabályzat szerinti. Célunk az egészséges állomány fenntartása, ennek érdekében az egészséges egyedekkel való tenyésztés elősegítése. 2/7/4. Imporált egyedek minősítéseinek és egyéb minősítések figyelembe vételének szabályai Importált kutyák esetén amennyiben a származási országban annak előírásai szerint és az FCI által elismerten már tenyészminősítést szerzett az egyed, úgy a Szövetség az egyedet elfogadja mint tenyészállatot. Ha a tenyészkorú importált kutya olyan FCI országból származik, ahol a tenyésztésbe vétel feltételét semmilyen bírálathoz, vizsgálathoz nem kötik, a magyarországi tenyésztésbe vétel feltétele a Szövetség tenyésztési szabályzatának előírásai szerinti feltételek teljesítése. Külföldi fedeztetésnél a kan esetében az adott ország tenyésztési szabályai az irányadók. 2/7/5./ A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárai Kanoknál a tenyésztésbe állítás alsó korhatár 12 hónapos kor, felső korhatárt nem határozunk meg. Szukáknál a tenyésztésbe állítás (fedezés) alsó korhatára 15 hónapos kor, utolsó fedeztetés a betöltött 8 éves kor után nem engedélyezett. A 8 éves kor után történő indokolt fedeztetésre a Szövetség Elnökének előzetes írásos engedélyét kell kérni. Azoknál a fajtáknál, ahol van fajtaklub ezen korhatár a fajtaklub által előírt korhatárral egyezik. Indokolt esetben a tenyésztésbevétel szabályai alól a Szövetség Elnöke felmentést adhat. 2/7/6./ Kölykezési idő intervallumok A szukák két naptári évenként maximum 3 almot kölykezhetnek. Két kölykezés után a szuka nem fedeztethető, tehát egy ivarzás pihenő időt kell a számára biztosítani. 2/7/7./ Almonként törzskönyvezhető utódok száma Az egyesület minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvi nyilvántartásba vesz. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor dajka-kutya bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges. 2/7/8./ Életteljesítmény Kanok esetében a tenyészeb minősítés megszerzése után a fedezések számát nem korlátozzuk. A tenyésztő egyéni felelőssége, hogy azokat a fedező kanokat használja, melyekkel állománya minőségét javítani tudja. A szukák esetében az életteljesítményt a 2.7.5. és 2.7.6. pontokban körülírt szabályok határozzák meg. . 2/7/9./ Hűtött vagy fagyasztott szaporítóanyag használata Hűtött vagy fagyasztott szaporítóanyag használata esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
- a szaporítóanyagot adó kankutya származási igazolásának és eredményeinek másolatát - mesterséges megtermékenyítést végző állatorvos igazolását a beavatkozás elvégzéséről és a szaporítóanyag származásáról, tárolásáról. 2/8. Származás és teljesítmény adatok nyilvántartása, igazolása A származás-nyilvántartás a rokoni kapcsolatok nyilvántartását szolgálja. A származási adatok gyűjtését a MEOESZ saját Törzskönyvezési Szabályzata szerint végzi. A teljesítmény vizsgálatok célja a tenyészebek tenyészértékének megállapítása. A teljesítmény vizsgálatokat és az adatok gyűjtését az egyesület a fenti Teljesítményvizsgálati Szabályzatában rögzítettek szerint végzi. A teljesítmény nyilvántartás az egyesület nyilvántartásából kérhető le. Ezen nyilvántartásokról az Szövetség csak az arra jogosultaknak ad információt. 2/9. Az ebek jelölésének szabályai Jogszabály írja elő, hogy minden kutyát transzponderrel (mikrochippel) kell megjelölni. Célja, hogy az eb tartós megjelölésével az bármikor azonosítható legyen. -
A chip beültetését a tenyésztő által választott állatorvos végezheti. A chip beültetést kizárólag a fajta méretének megfelelő kort betöltött kölykökön szabad végezni. A chipet a kölyök bal lapockája fölött a bőr alá kell ültetni. A beültetést a Szövetség által rendszeresített nyomtatványon dokumentálni kell, melyet a tenyésztő aláír és az állatorvos az aláírásával és a pecsétjével hitelesít. Az állatorvos feladata a chipezési adatokat az országosan, illetve nemzetközileg elfogadott adatbázisban rögzíteni. A tenyésztő a chipezési igazolást az alombejelentéskor juttatja el a Szövetséghez, ahol az archiválásra kerül. 2/10. Alomellenőrzés
A Szövetség alom- és kennel ellenőrzést szúrópróba szerűen, vagy indokolt esetben végez. Az alomellenőrzést az alábbi személyek végezhetik: - a Szövetség elnöke, - a Szövetség elnöke által megbízott tisztségviselője vagy alkalmazott, megbízott, - a Szövetség elnöke által megbízott, a tenyésztő lakóhelyéhez közel lakó, a microchipezést is végző állatorvos Az alomellenőrzés költségét a tenyésztő viseli. Meg kell tagadni az egész alom elfogadását akkor, ha bármely kétség merül fel a fajtatisztasággal kapcsolatban. Ebben a vitás esetben az Szövetség ElnökeDNS vizsgálatot rendelhet el, melynek a költségét a tenyésztő viseli. Amennyiben a vizsgálati eredmény a bejelentett adatok valódiságát igazolja az alom törzskönyvezhető, a vizsgálat költségét az egyesület a tenyésztő részére megtéríti. Az alomellenőrzés megállapításairól az azt végző személy jegyzőkönyvet készít, melyet az egyesület az irattárában 5 éven keresztül megőriz. Amennyiben a tenyésztő az elrendelt alomellenőrzést nem teszi lehetővé, úgy az alom törzskönyvezése nem megengedett. 2/11. Származás ellenőrzés módja Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot kell kérni az apaság megállapítására. Indokolt esetekben a két kannal
való fedeztetést a Tenyésztési Bizottság engedélyezheti, ezek után a törzskönyvezés csak DNS vizsgálat elvégzése után indítható. 2/12. Alkalmazandó nyomtatványok Elérhetőek mindenkor a MEOESZ honlapján (www.kennelclub.hu) annak törzskönyvezési és általános tenyésztési szabályzata részeként. 2/13. Értelmező rendelkezések Jelen szabályzatban FCI alatt a Federation Cynologique Internationale, MEOESZ vagy Szövetség alatt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége értendő.
A jelen tenyésztési programban esetlegesen nem szabályozott kérdésekben az FCI vonatkozó szabályai, a MEOESZ Alapszabálya és a MEOESZ egyéb belső szabályai, szabályzatai, szabályzói irányadóak. A fenti Tenyésztési Programot a MEOE Szövetség 28/2016.(08.31.) MEOESZ E számú határozattal fogadta el az Elnökség, az hatályos 2016. szeptember 19. napjától, jelen szöveg a 2016. október 09. napjától hatályos módosításokkal egységes szerkezetben. Budapest, 2016. október 08.
………………………….. elnök
