Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék

BEVEZETÉS

A téma aktualitása, jelentősége

• BVD előfordulása: széles körben, világszerte • Felmérő vizsgálatok (szerológiai) • Gazdasági károk jelentősek: – sokféle károsodást okozhat a tünetmentesen fertőzött állatokban és azok utódaiban is – fertőzés erősen immunszupresszív is (IBR mentesítés sikeressége?) • Védekezés költség-haszon elemzése (BVD-MD veszteségek számszerűsítése)

VESZTESÉG MÉRÉSE • Veszteségek számítása (számszerűsítés vs. becslés): – betegség különböző formáinak előfordulási aránya • hazai és nemzetközi szakirodalmi adatok – betegség által befolyásolt termelési mutatók köre, • nemzetközi megfigyelések adatai – termelési mutatók megváltozásának mértéke • nemzetközi megfigyelések adatai • Veszteség becslése telepi és országos szinten

BVD európai előfordulása Forrás: Szabára és Ózsvári, 2012.

2000-es évek eleje

2000-es évek vége

2010

Finnország

~1%

<0,01%

0 eset

Norvégia

19%

<0,01%

0 eset

Svédország

46%

<0,1%

2 eset

Dánia

64%

<0,1%

2 eset

Anglia

95%

>90%

ORSZÁG

Ausztria Franciaország, Olaszország Spanyolo., Portugália, Németo., Hollandia, Belgium, Svájc

<10% 35-90% >90%

BVD nyugat-európai előfordulása • Egyedi szinten kb. 60% • Védekezés nélkül a mentes állományok fertőződési aránya évente átlagosan 40% (30-50%) • Perzisztensen fertőzött állatok: – Nagyon valószínű jelenlét, ha egy állományon belül magas a fertőzött tehenek aránya – >90%-os állományszintű fertőzöttség esetén legalább egy perzisztensen fertőzött állatot tartalmazó állományok aránya 50% – Vágóhídra került perzisztensen fertőzött állatok aránya átlagosan 1% (0,5-2%) – Valószínűleg alábecsült arány, mivel számos perzisztensen fertőzött állat vágás előtt elhullik.

BVD hazai előfordulása • 1950-es évek vége: betegség észlelése (Áldásy et al., 1959)

• 1963. vírusizolálás (Manninger et al., 1963) • Szeropozitivitás: • 1970-es évek: 40-50% • 1980-as évek: 60-70% • 1999 (Kudron): 95% (Nyugat-Dunántúl, 1972-1996) • 2008 (Mester): • 67,8% állományszinten (16 megye, 59 telep, 20062008)

• 42,5% egyedi szinten (1176 szérumminta)

BVD magyarországi előfordulása – Fertőzött állományok: 67,8% – Mentes állományok: 32,2% – Kiindulási feltételek: • mentes állományok fertőződésének éves kockázata 30-50% közöttinek tekinthető; • a szarvasmarha állományok 32,2%-a fogékony BVD iránt egy adott időpontban; • ezeknek a populációknak 30−50%-a klinikai formában megnyilvánuló eseteket produkál, • akkor a klinikai kórképek éves előfordulásának aránya a teljes populációban 9,7-16,1% között mozog.

1. kérdés: A BVD mely európai régióban fordul elő a legalacsonyabb arányban? A) Skandinávia B) Ibériai-félsziget C) Közép-Európa D) BENELUX államok 8

BVD által befolyásolt termelési mutatók és megváltozásuk mértéke • Szakirodalmi adatokból hozzávetőlegesen jelezhető • Telepi adatok alapján pontosan számszerűsíthető • Feltételezzük, hogy a betegség: – fertőzött állományban szubklinikai formában jelentkezik; – mentes állományok esetében akut, klinikai járványok törnek ki.

Akut, klinikai BVD termelési hatása • Fogékony üres tehenek fertőződése: – Tehenek elhullása: átlagosan 5% (0,5-10%). – Tehenek idő előtti selejtezése: • átlagosan 8% (2-20%); • a selejtezett tehén vágóértéke 22%-kal csökken. – Tejhozamveszteség: • a tejelő tehenek 30%-ánál; • kb. 20%-os tejhozam-csökkenés; • 3 hétig. – Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége: • nincs specifikus gyógymód, csak tüneti kezelés.

• Fogékony borjak fertőződése: – Immunszupresszió: megnő a fogékonyságuk más betegségekkel szemben: pl. pneumonia. – Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége.

Klinikai és szublinikai BVD termelési hatása I. • Fogékony vemhes tehenek fertőződése: – Terméketlenség: • az előhasi üszők és tehenek fertőződése a termékenyítés körüli időszakban: – fogamzási arány jelentősen csökken; – embrionális elhalások száma nő; – összességében a vemhesülési és ellési arány csökken. – Vetélés és halvaszületés: • évente országos szinten a tehenek kb. 2%-a vetél el; • BVD miatti vetélések aránya az összes vetélésből átlagosan 5% (0,5-10%), ami valószínűleg alábecsült; • a vetélt tehénnél 28%-os éves tejhozam-csökkenés. – Idő előtti selejtezés: gyenge szaporodásbiológiai teljesítmény miatt. – Születési rendellenesség.

Klinikai és szublinikai BVD termelési hatása II. – Gyenge, de nem perzisztensen fertőzött borjak születése: • a vemhesség középső szakaszában történő fertőzés eredménye; • a testtömeg-gyarapodás csökken; • elhullás. – Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége.

• Perzisztensen fertőzött szarvasmarhák (nyálkahártya betegség) – Elhullás: nyálkahártya betegségben. – Idő előtti selejtezés: senyvesség miatt. – Immunszupresszió: fogékonyabbak egyéb fertőzések iránt is: • nagyobb az elhullás esélye; • a perzisztensen fertőzött borjak 50%-a élete első évében elpusztul vagy selejtezik. – Csökkent testtömeg-gyarapodás. – Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége.

A BVD és MD okozta veszteségek becslése I. • 2012 . évi magyar átlagos termelési, ár- és költségadatok • Résztervezés (táblázatkalkuláció) • A termelési mutatók változásának gazdasági hatásai: – Tejtermelés-csökkenés költsége: tejhozamveszteség értéke (klinikai BVD). – Vetélés költsége: a szopós borjú értékének elvesztése és a tejtermelés perzisztenciájának csökkenése miatti tejhozamveszteség értéke. – Tehenek elhullásának költsége: az üszőbeállítás költsége. – Tehenek idő előtti selejtezésének költsége: az üszőbeállítás költségének és a tehén csökkent vágóértékének a különbsége. – 1 évesnél fiatalabb növendék vagy borjú elhullásának költsége: a borjú- vagy a növendék beállításának költsége.

A BVD és MD okozta veszteségek becslése II. • Országos becslés (2012. dec. 1.): • 753 ezer szarvasmarha • 336 ezer tehén • Telepi szintű becslés: • 1000 tehén • Átlagos állományeloszlás • Alacsony és magas veszteségértékek számítása: – mentes állományok éves fertőződésének (30%, ill. 50%), – valamint a betegség hatásainak súlyosságától, – vagyis a termelési mutatók minimális és maximális változásától (szélső értékek) függően.

BVD által okozott, becsült veszteségek nagysága Magyarországon (ezer Ft/év) Veszteségforrások

Alacsony

Magas

Tejhozam-csökkenés

87 492

145 820

Vetélés

7 540

150 809

Tehenek elhullása

71 870

2 395 680

Tehenek idő előtti selejtezése

179 568

1 646 042

1 évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása

381 000

1 524 000

Becsült összveszteség/állomány

727 471

5 862 350

Átlagos becsült összveszteség/állomány Becsült összeveszteség/tehén (Ft) Átlagos becsült összveszteség/tehén (Ft)

3 294 911 2 165

17 447

9 806

Akut klinikai BVD által okozott becsült veszteségek ezer tehenet tartó telepen (Ft/év) Veszteségforrás

Alacsony

Tejhozam-csökkenés

Magas

2 695 574 22 317

446 345

Tehenek elhullása

2 202 000

44 040 000

Tehenek idő előtti selejtezése

5 501 697

30 259 334

1 évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása

1 049 000

4 196 000

Becsült összveszteség/állomány

11 470 588

81 637 253

Vetélés

Átlagos becsült összveszteség/állomány

46 553 920

BVD-MD betegségkomplex által okozott becsült veszteségek ezer tehenet tartó telepen (Ft/év) Veszteségforrás

Alacsony

Magas

22 317

446 345

1 évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása

1 049 000

4 196 000

Becsült összveszteség/állomány

1 071 317

4 642 345

Vetélés

Átlagos becsült összveszteség/ /állomány

2 856 831

2. kérdés: Az eddigi felmérések alapján szubklinikai BVD (MD)esetén melyik veszteségforrásból származik a legtöbb kár? A) Vetélés B) Tehenek tejhozam-csökkenése C) Tehenek elhullása és idő előtti selejtezése D) Borjak és növendékek elhullása és idő előtti selejtezése 18

ESETBEMUTATÁS Nagyüzemi tehenészet BVD járványa

Esetleírás • Kelet-magyarországi nagyüzemi tehenészet • Tehénlétszám: – 2010: – 2011: – 2012:

996 1059 1161

• Kötetlen, pihenőbokszos, növekvő almos tartás • Bikahizlalás • Jelentős borjúelhullás, idő előtti selejtezés, vetélések jelentkezése 2010-ben • Vizsgálatok; BVD fertőzöttség kimutatása 2011. nyár • BVD elleni vakcinázás 2011. kora ősz • 3 év (2010-2012) vizsgálata

Átlagos éves tejtermelés a telepen (liter/tehén/év)

Borjúszületések éves száma

Hydrocephalusszal született borjak éves száma

Tehénelhullások éves száma

Vetélések éves száma

Itatásos borjúelhullások éves száma

2-6 hónapos borjúelhullások és selejtezések éves száma

6 hó – 1 éves növendéküszők elhullásának és selejtezések éves száma

Kuratív borjúkezelések éves száma

Antibiotikum költség indikáció szerinti megoszlása

BVD vakcinázás gazdasági elemzése Vetélés költsége (Ft/áll./év) Borjak és növendékek elhullásának költsége (Ft/áll./év) Borjak és növendékek idő előtt selejtezésének költsége (Ft/áll./év) Összes veszteség (Ft/áll./év) Tehenenkénti veszteség (Ft/tehén/év) BVD vakcinázás költsége (Ft/áll./év) BVD vakcinázás jövedelme (Ft/áll./év) BVD vakcinázás jövedelme (Ft/tehén/év) Költség/haszon arány Befektetés megtérülése (%)

Vakcinázás Vakcinázás előtt (2010) után (2012) 900 000 360 000

Különbség –540 000

12 160 000

7 424 000

–4 736 000

1 340 800

544 700

–796 100

14 400 800

8 328 700

–6 072 100

14 459

7 174

–7 285

0

3 366 900

+3 366 900

+2 705 200

+2 330 1,80 80,35

3. kérdés: A bemutatott telepen mi változott a BVD vakcinázás hatására? A) Csökkent a vetélések és a hydrocephalusszal született borjak száma B) Csökkent a borjú- és növendékelhullások és korai selejtezések száma C) Csökkent a borjak gyógykezeléseinek száma D) Mindegyik 32

Összefoglalás • Magyarországon a BVD által okozott átlagos becsült összes veszteség évente 3,3 milliárd Ft • Egy ezer fejőstehenet tartó tehenészetben a veszteség: – akut klinikai BVD: 46,5 millió Ft, – BVD-MD: 2,8 millió Ft. • BVD jelentősen növeli: – vetélések és hydrocephalusszal született borjak – borjú- és növendékelhullások és idő előtti selejtezések, valamint – borjak gyógykezelésének számát. • Szubklinikai BVD elleni vakcinázás is megtérül gazdaságilag.

“Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.” (Thomas Alva Edison)

Köszönöm a figyelmet! 30/488-76-51 [email protected]