HÍRMONDÓ A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség hírlevele IX. évfolyam 1. szám 2005. február
Egy Károlis szemével MEKDSZ Téli Diákkonferencia A TARTALOMBÓL Kolozsváros olyan város Szabadidõnket a hegyekben kirándulással és medvevadászattal töltöttük.
Gyertyaöntés „Jó ötlet volt ez az este, csináltok következõ félévben is ilyet?”
Hölgyképzõ „… legbölcsebbnek azt láttuk, ha imádkozunk Atyánkhoz, hiszen ez az Õ projektje, õ tudja a válaszokat…”
Isten „agrármérnökei” „Íme mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezõk már fehérek az aratásra.” (Ján 4:35)
Napóleon, Ákos és a többiek Azért adattunk egymásnak, hogy formáljuk egymást, hogy hatással legyünk egymásra.
ESEMÉNYNAPTÁR 2005. március 12-15. Medikus-konferencia, Szeged
2005. május 20-22. Szenior-konferencia, Emmaus-ház
2005. július 22-31. Falumisszió
2005. augusztus 7-14. MEKDSZ Nyári Tábor
Ez is hiábavalóság és hasztalan erõlködés?! Kétlem. Most voltam másodszor MEKDSZ táborban, de elsõ alkalommal sem éreztem hiábavaló idõtöltésnek. Isten változtatott bennem valamit, és most sem volt ez másképp. Amikor csütörtök este megérkeztünk a táborba, azonnal feltûnt, hogy rengeteg Bibliakör jött el idén is. Több mint 400 fiatal, nem semmi! Mindig megmelengeti a szívem, ha ennyi velem egykorú embert látok egy cél érdekében összegyûlni, dicsõíteni a hatalmas Istent. És azt gondolom, hogy Isten imádatára minden adott volt (köszönet a szervezõknek, is!). Az igemagyarázatokat Steve Moody, angol lelkipásztor tartotta a Prédikátor könyve alapján. Amikor elõször végigolvastam ezt a furcsa, keserû, pesszimista könyvet a Bibliából, egyre kevésbé tudtam elképzelni, hogy mit is fogok hallani errõl az igemagyarázatokon. Aztán kiscsoporton beszélgettünk a könyvrõl (vagyis megpróbáltuk,) és még inkább elbizonytalanodtam. Steve feloldotta ezt a zavarodottságot bennem. Három alkalommal beszélt a tábor folyamán a Prédikátor könyvérõl és Isten (hozzám legalábbis) szólt általa. Két gondolatát szeretném kiemelni, ami számomra sokat jelentett ezen a hétvégén. Az egyik: Hogyan lehet idõben és térben élni, mégis kapcsolatban állni az örökkévaló Istennel? Nem tudhatunk mindent Isten dolgairól, de ez nem jelenti azt, hogy a hitünk nem lehet erõs. A másik: Életünk folyamán többször nekifutunk, hogy átugorjunk különbözõ léceket, melyeket igen magasra helyezünk. A végén mindig visszaesünk. Újból nekiindulunk, de hiába, a léc túl magasan van, nem tudjuk átugrani. Azonban hívõ emberként, Isten kegyelmébõl nem kell tovább ugrálnunk, átbújhatunk a léc alatt! A szemináriumok most sem okoztak csalódást. Rengeteg érdekes téma, felkészült és cseppet sem ideges elõadó várta a tudásra szomjas fiúkat, lányokat.. Meg sem kísérlem az összeset felsorolni, de amin én voltam, megérdemel pár szót. Tankos romantikus? A szeminárium címe, mely azzal foglalkozott, hogy mit kezdjen egy MEKDSZ-Bibliakör a filmekkel, lehet-e evangelizálni filmekkel, és legfõképp milyen filmekkel? Beszélgettünk arról, hogy miként lehet maradásra és beszélgetésre bírni az embereket miután véget ért a film, és arról, hogy nemcsak a Passió, Mátrix, Minden6ó típusú filmek alkalmasak az evangélizációra.
A MEKDSZ hagyományaihoz híven idén is megrendezésre került a Játékos est cím alatt futó õrület. Számtalan Bibliakör készült rengeteg fergeteges elõadással (na jó, talán túlzok egy kicsit:). Ha lenne jutalmazás, én biztosan az ELTE-BTK-nak adnám a fõdíjat. Hihetetlenül vicces volt! De azért az ELTE TTK-sok román méhecskéi sem voltak rosszak! Az, hogy a tábor Egerben került megrendezésre, természetesen maga után von egy kellemes és mámorító tényt, mehetünk megkóstolni a híres és ízletes egri borokat! A Fickóképzõsök persze elõnyben voltak! Mindent egybevetve, ami számomra magasan a legmeghatározóbb élmény volt ebben a táborban, a kiscsoportos és egyéni beszélgetések. Mindig rácsodálkozom Isten végtelen szeretetére, amikor teljesen idegen emberekkel tudok önfeledten beszélgetni Róla, és az Õ dolgairól. Hihetetlen érzés együtt lenni több mint 400 emberrel úgy, hogy bármerre is nézek Jézus fényét látom a szemükben. Nekem már ezért sem volt hiábavalóság ez a pár nap. Csatári Zita
Mekdsz hírlevél 2005. február IX. évfolyam 1. szám
Gyertyaöntés 15 év után Kolozsváros olyan város… Ami, kedves olvasó, most a szemed elé került, egy kicsit összecsapottra sikerült, de nézd el: ez az elsõ ilyen irományunk. Jó kezdet mi? No, de vágjunk bele: A DE-HPFK-n mûködõ diákkör 2004. november 30án egy néhány órás „Kézmûves-esttel” lepte meg a kollégium lakóit; lehetett gyertyát önteni és egyéni képeslapot készíteni. Hogy honnan jött az ötlet? Valójában épp az egyik Hírmondóban olvastam egy cikket egy hasonló kezdeményezésrõl, és (gondolatban) a homlokomra csaptam: hogy ez nekünk miért nem jutott eddig eszünkbe?! No meg az is közrejátszott, hogy lassan vége a félévnek, és a diákkör még nem mutatta meg magát (szervezési hibák; megerõsödésre volt szükségünk), tehát ideje volt elõrukkolni valamivel a fõiskolások felé. Megbeszéltük, imádkoztunk, kibéreltünk egy termet a koliban, igénybe vettük egy keramikus felszerelését, egyik barátunk szakértelmét, szórólapoztunk, kérdõívet készítettünk… meg persze a „beszélgetõs asztalra” finomságot is kipakoltunk. S, hogy hogy sikerült az este? Íme néhány vélemény diákkörünk tagjaitól:
„…annyian voltunk, hogy alig fértünk el. Az indulás elég nehéz volt, mert az emberek alig várták, hogy elkezdhessék és a csapat késett egy kicsit...” (Szabó Éva) „…Gondoltam addig a kérdõíveket kitöltetem a jelenlévõkkel… Aztán egy fiú odahívott, hogy õ nem névtelenül tölti ki… így elindult a beszélgetés; úgy teltek a percek, hogy észre sem vettük…” (Csapkovics Évi) „…Hiszem, hogy munkánk nem volt hiábavaló és remélem, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklõdést Isten dolgai iránt is…” (Szabó Lia) Szóval a parafin mellett folyt a csacsogás is, kapcsolatépítés végett ugye; komoly beszélgetés zajlott az egyik sarokban; begyûjtöttünk 40 kérdõívet és az éjszakába nyúló takarítás után még a szorgalmi idõszak végéig hallgathattuk: „Jó ötlet volt ez az este, csináltok következõ félévben is ilyet?”
15 év hosszú idõ. Sokat gondolkodtam mit is írhatnék a Közgáz Keresztény Diákkörrõl egy ilyen szép kerek évforduló kapcsán. Nehéz egy ilyen rövid cikkben összefoglalni az elmúlt 15 évet. Egy nap sem volt elég nekünk rá, hogy megtegyük ezt. Mi mégis erre tettünk kísérletet, amikor november utolsó hétvégéjén összejöttünk régi és új diákok együtt, hogy felidézzük és megköszönjük Istennek az elmúlt 15 év emlékeit. A külön erre az alkalomra összeverõdött dicsõítõ csapatunk lelkesen indította a reggeli programot, amit Csákány Tamás prédikációja követett. A hivatalos kezdés után, az emlékek felidézése következett. Régi diákkörösök meséltek a diákkör alapításáról, az elsõ idõkrõl, küzdelmekrõl, csodákról, örömökrõl, bánatokról. „Nem volt ám mindig ilyen nagy a diákkör”- kezdték. Valóban, Isten hatalmas munkája kezdett körvonalazódni, ahogy telt az idõ. Ahogy közeledtünk a jelenhez, egyre inkább éreztük, most valami különleges, ünnepélyes alkalom részesei lehetünk mindannyian. Ahogy felidéztük a különbözõ diákkörös alkalmakat, kirándulásokat, imaalkalmakat és még sorolhatnám sokáig , éreztük, hogy Isten különleges ajándéka ez a 15 év. Hogy emlékeinket megõrizzük, ebbõl az alkalomból készítettünk egy évkönyvet is az elmúlt 15 évrõl. Jó volt együtt emlékezni. Jó volt együtt hálát adni. Jó volt megismerni a múltat. Jó volt látni Isten munkáját külön-külön az emberekben és a közösségben. Jó volt látni, hogy Isten küld munkásokat az egyetemre, küld embereket, akik követni és szolgálni akarják Õt és küld olyanokat is akiknek éppen Rá van szüksége. Jó volt közösen megélni annak a valóságát, hogy bár mi változunk és az idõ halad, de „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” ( Zsidók 13:8 ) Jó volt együtt emlékezni. Pálfi Judit, BCE
Dicsõség legyen mindenért Istennek; nélküle nem tudtuk volna megcsinálni és nem is lett volna értelme!!!
Az OSCER („román MEKDSZ”) meghívására Kolozsvárra látogattunk hárman: János, Csaba és Anikó. Isten kegyelmét és csodáit az utazásban és az ott töltött napokban is megtapasztalhattuk. Az elsõ két napunk városnézéssel telt, rengeteg extrával fûszerezve. Láttunk mindenféle keresztény templomot, megnéztük a Házsongárdi temetõt. Igazán otthon éreztük magunkat az Agapé nevû magyar, keresztény étteremben, ahol román és magyar specialitások közül választhattunk. Kár, hogy nálunk nincs ilyen hely… Az OSCER imaalkalmán és diákkörös alkalmán is részt vettünk. A diákkör, amely négy éve mûködik, már több, mint 150 tagot lát vendégül alkalmain (négyen kezdték). Az alkalmak lelkisége mindnyájunkat áthatott, a dicsõítés egyszerû, mégis magával ragadó volt. A csapat mûködéséért minden tag rengeteg áldozatot vállal mind lelkileg, mind anyagilag. A hétvégét a Szamos forrásvidékénél töltöttük a diákkör õszi táborának keretében. A sok szabadidõ mellett a lelkiségre és közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektettek. Szabadidõnket a hegyekben kirándulással és medvevadászattal töltöttük. De voltak röplabda- és focimeccsek, sõt, utolsó napi programként mindenki a hócsatát választotta. Öt nap elég volt a román nyelv beszédszintû elsajátítására. (Ezen a számolást és a köszönéseket értjük. :) A vasárnapi istentiszteletet egy zilahi magyar pünkösdi lelkipásztor tartotta, nagy hatással volt ránk. Rengeteg dologgal lettünk gazdagabbak ott tartózkodásunk alatt, amely annyira tartalmas volt, hogy csaknem egy hónapnak tûnt. Megismerkedtünk egy másféle felépítésû „MEKDSZ”- szel, egy másfajta kultúrával, és rengeteg új barátot szereztünk. A legmegragadóbb dolgok, amelyekben elõrébb járnak, mint a mi diákkörünk, a dicsõítés ereje és a tagok áldozatvállalása. Ezekben szeretnénk az õ példájukat követni, hiszen Istennél semmi sem lehetetlen… Képek: http://beehive.inf.elte.hu/diakkor/Romania/
Lamatsch Anikó, ELTE TTK
Papp Sarolta
2
Kereszténység és hivatás Keresztény orvos. Keresztény és bölcsész. Keresztény, mégis közgazdász? Keresztény, de mûvész. Keresztény, viszont mérnök. Keresztény, pedig biológus. Stb. Milyen kapcsolat van választott hivatásunk/tanulmányaink és hitünk között? Van egyáltalán valami kapcsolat? Esetleg ellentmondás feszül a kettõ között? Ezekrõl a kérdésekrõl szól ez a sorozat. Minden számban másmás diákkört kérünk meg, hogy röviden írják le gondolataikat a tanulmányaik, jövendõ hivatásuk és a hitük közötti kapcsolatról.
Hölgyképzõ 2004. Bodajk, Nyári Tábor: – Mey! Megnéznéd ezeket a plakátokat? Szerinted jók lesznek a „Fickóképzõre”? – Persze, szívesen!… Hogy mireeeeeeeeeeeeeee? Ekkor esett le számomra igazán, hogy itt a MEKDSZ-en belül mi is készülõdik! A srácok belevágtak! De most tényleg! Álmatlan éjszakák és víziók következtek! Láttam a jövõt, amint „szupermenjeink” oldalán botladozó, zavartan mosolygó, sokat csacsogó, végtagjaikat ide-oda pakolgató lányok állnak. Huuuuhh! Ez csak képzelgés! Velünk, lányokkal minden rendben van! Vagy mégsem? …Valahogy így jutottam el addig: Jó lenne egy Hölgyképzõ is! Mint utóbb kiderült, nem voltam egyedül ezzel a gondolattal… Nem versengés céljából indultunk neki a hölgyképzõnek, hanem mert már évek óta Isten elõtti imakérése ez néhány lánynak, és a visszajelzésekbõl azt gyanítjuk: kell,
Isten „agrármérnökei” Furcsa világban élünk. Míg a Száhelövezetben – s még jó néhány szegletén a Földnek – emberek tízmilliói éheznek, és évente tizenegymillió gyerek nem éri meg az 5 éves kort, mert éhenhal, addig a fejlett országokban a lakosság egyre nagyobb hányada küzd az elhízás ellen. Az EU piaca túltelített, minden eszközzel a mezõgazdasági túltermelés ellen küzd. Tény és való, a magyar keresztyén agrármérnökök nem képesek feloldani ezt a feszültséget. Mit tudnak tenni? Egyáltalán mit kell tenni? A feladat elég régóta adott: gondozni és mûvelni a földet, ami a bûneset óta nem kis fáradsággal, gonddal jár. Ám van egy máig érvényes ígérete Istennek: „Amíg csak föld lesz, nem szûnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.” (1Móz 8,22) Hála Istennek olyan országban élünk, ahol bõvelkedünk a termõföld gyümölcseiben! S bár az idõjárás valamint egyéb külsõ körülmények sokszor megnehezítik dolgunkat (egy-
szükséges, vágyunk rá! 4-5 évvel ezelõtt voltak már „hölgyképzõs” alkalmak a MEKDSZ-irodában. Akik a mostani „megmozdulás” szervezését felvállalták, kb. 10 fõ. Fogalmunk sem volt az elsõ találkozás alkalmakor, hogy mit is és hogyan is kéne csinálni! De akarjuk! Összejöttünk egy teázóban és elõször is célnak egymás megismerését tûztük ki. Volt egy általunk összeeszkábált kérdõívünk, amirõl mindannyian megválaszoltuk azt a kérdést: Milyen az édesanyánk? Nagyon megható és tanulságos beszélgetés volt. Közelebb kerültünk egymáshoz, rájöttünk mennyire mások vagyunk, mennyire mások a nehézségeink, problémáink. Aztán a legbölcsebbnek azt láttuk, ha imádkozunk Atyánkhoz, hiszen ez az Õ projektje, õ tudja a válaszokat. Semmiképp sem szeretnénk magunk által kitalált ismeretgyarapító, helyrepofozó, kioktató alkalmak sokaságát gyártani. Körbeküldtünk a lányok között egy kérdõívet, melyre már jó pár válasz megérkezett. Elkezdtük feldolgozni, melybõl kiderült, hogy a „hölgyképzõ” megvalósításának formája kisebb, regionális konferenciák által, lenne lehetséges. Ehhez pedig még több lelkes „felvállaló”
3
szer belvíz, máskor aszály, enyhe december, fagyos május tizedeli a termést), mégis hálásak lehetünk a mindennapi kenyérért. Az emberre bízott kincs azonban felelõsséggel jár. Nem viselkedhetünk könnyelmûen, nem zsigerelhetjük ki feltételesen megújuló energiaforrásainkat, nem szennyezhetjük el termékeny talajunkat, tiszta vizünket. Azt hiszem nem feltétlenül kell bármiféle különlegességet keresni bennünk, Isten tõlünk is ugyanazt várja, mint bármelyik gyermekétõl: a Neki való engedelmességet. Furcsa világban élünk. Míg egyetemeinken, fõiskoláinkon, szûkebb-tágabb családi körünkben emberek százai éheznek, és halnak éhen lélekben, addig mi nyugodtan, ölbetett kézzel élvezzük Isten áldásait, nem törjük magunkat, hogy abból más is részesüljön és másnak is jusson az Élet Kenyerébõl. „Íme mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezõk már fehérek az aratásra.” (Ján 4:35) Szeretnék Istennek ilyen „agrármérnöke” lenni!
Szólláth Imre Rudolf DE-ATC
[email protected]
„Íme az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!” (Lk. 2, 38.)
hölgyre lenne szükségünk, és még több lelkes imatámogatóra! Valamint továbbra is várjuk a „fickók” õszinte véleményeit a hölgyekrõl az
[email protected] e-mail címre, mert tudjuk, hogy segítségünkre lenne! És csak várjuk, csak várjuk… Addig pedig tovább imádkozunk, álmodozunk, ötletelünk, beindítjuk a reklámkampányunkat, létrehozunk egy
[email protected] kommunikációs csatornát, és talán sikerül beindítani a táncképzéses kurzust is! A „Hölgyképzõ” nevében: Madarász Melinda (Mey)
Mekdsz hírlevél 2005. február IX. évfolyam 1. szám
Testvér diákkörös hétvége „Mily gyönyörûséges, mikor együtt lakoznak az atyafiak” (Zsolt 133,1) Kigondoltuk – mi a soproni NyME MEKDSZ –, hogy kéne egyszer egy jó kis hétvégét tartani együtt, távol a világ és az elõadások zajától, erre egyik „Lelkes” tagunk, Dóri felajánlotta, hogy õ tudna is egy jó „kis” házat Magyarszecsõdön (Vas megye, Körmendhez közel) az õ nagybátyjánál, aki lelkész. Utána meg azt, hogy van egy ún. testvér- diákkörünk Gyõrben, jó lenne mindezt velük megejteni ismerkedés céljából, és nemsokára egyszer csak kaptunk egy telefont, a gyõriektõl hasonló gondolatokkal. Mindjárt sejtettük, hogy az ÚR keze van a dologban, no meg a mi jó öreg Szilászunké, akit magunk közt csak Adélnak hívunk. Rögvest nagy szervezkedésbe kezdtünk, hogy meghívjuk még ezt, meg azt a diák-
Bemutatkozás Pásztor Zoltán vagyok, építõmérnök, három gyermek apukája. 1993 õsze óta veszek részt a MEKDSZ szolgálataiban. A BME diákkor tagja és társ-vezetõje, diák vezetõségi tag (1994–95), és szenior vezetõségi tag (2002-tõl) is voltam. A MEKDSZ táboraiban több szemináriumot tartottam, fõleg gyakorlati témákban (diákkör és gyülekezet, pénzügyek, pr a diákkörben). Lelki otthonom az óbudai metodista gyülekezet.
kört is, aminek az lett a vége, hogy tõlünk négyen(Bódis Zsóka, Modrovich Dóri, Kovács Tomi, Nagy Miki) a gyõriektõl, pedig ketten (Hodvogner Zoli és Petrik Peti) jöttek csak el. (Az ÚR akarta így? Nem tudom.) Mindezek ellenére nagyon jól éreztük magunkat ezen a hétvégén. Végre szabadon, idõkorlátok és kötöttségek nélkül (gondolok itt megszabott terem elhagyásra az egyetemünkön) tudtunk sokat dicsõíteni, énekelni, imádkozni, elmélyedni egymás gondolataiban, megtapasztalásaiban, poénkodni és kegyelembõl – az Úrnak köszönhetõen viszonylag jó idõjárás miatt – jutott idõnk egy szép kirándulásra is (megnéztük az ott még szabályozatlan Drávát). Nehéz volt otthagynunk a kandalló fûtésû(!) „közösségi szobát” és házat, ami miatt – és a szíves vendéglátás miatt is – hálásan gondolunk vissza az ott eltöltött pár napra. Jó volt, hogy rövid idõ után, mindnyájan megnyíltunk egymás felé, és boldogság volt azt megtapasztalni, hogy hasonló, de ugyanakkor mégis más problémáink, örömeink vannak, és az ÚR hiszem, hogy hatékonyan tudott használni minket egymás felé.
Természetesen szóba kerültek az egyetemi, diákköri dolgok is. Megbeszéltük, hogy ki-ki, hogyan próbálja meg elérni az embereket. Gyõrben pl. Jesus' Revolution koncert, ami jó emlékeket ébresztett bennünk is. Mi – Sopronban – heti filmklubbal próbálkozunk, és tapasztaljuk, hogy bár még eddig a pláza moziját nem kellett kibérelnünk, de az ÚR elhozta, akiket akart. A beszélgetés végén aztán egyetértettünk, hogy a barátságok és személyes bizonyságtételek, baráti viták, amik a legfõbb egyéni feladataink, és hisszük, hogy, minden diáktársunkat feladatunk imában hordozni. Végezetül annyit, hogy ténylegesen jó volt együtt lenni Istennel és a tesókkal.
Építõmérnökként az egyetemi tanulmányokat követõen nyolc éven át a Pest Megyei Állami Közútkezelõ Kht.-nál útüzemeltetéssel foglalkoztam, majd 2005. január végéig az Állami Autópálya Kezelõ Rt. kommunikációs vezetõje voltam. Jelenleg állást keresek. Párhuzamot fedeztem fel munkám és a keresztény szolgálat között: az emberek közötti kapcsolat építését tartom fontosnak akár a közutakon lévõ kátyúk természetszerûségérõl, akár az autópálya-díjfizetés hasznosságáról kell beszélnem; akár Jézus Krisztus kegyelmérõl van lehetõségem bizonyságot tennem. A MEKDSZ mi vagyunk – ismerõs a szlogen. Vegyük komolyan ezt a gondolatot. Ez a szolgálat nem azért mûködik, mert az Úr küldött egy tüzes szavú prédikátort, akinek hangjára sorra térnek meg az emberek. Hanem azért, mert a MEKDSZ tagjai felismerték, hogy az egyetemeken fordul meg az a jövõbeli vezetõ réteg, amelynek értékrendjén szûkebb és tágabb hazánk jövõje múlik majd. Felismerték ezt a diákok, akik vállalva az elutasítást, megkeresik nem hívõ diáktársaikat, és felismerték ezt a szeniorok és más adakozók, aki jövedelmükbõl áldoznak arra, hogy mûködhessen a szolgálat. Kemény munkával en-
nek biztosít hátteret a munkatársi csapat, és ezért gyûlik össze kéthavonta a vezetõség. Elnökként legfontosabb feladatomnak a MEKDSZ megnõtt szervezetében a belsõ információáramlás fenntartását, javítását, felélénkítését tartom. A MEKDSZ nagyon sok emberrel áll kapcsolatban, és egy ilyen rendszer mûködtetése megkövetel némi formalitást. Közösen kell kitalánunk, hogy egy ekkora szervezet hogyan tudja tevékenységének középpontjában megõrizni azokat a célokat és hitvallást, amit a szervezet zászlajára tûzött 15 évvel ezelõtt. Én ehhez a munkához kérem minden MEKDSZ tag és szimpatizáns támogatását, ötleteit, munkáját.
4
Üdvözletünk az a összes MEKDSZ diákkörnek! Nagy Miklós, NYME
Pásztor Zoltán
IFES Régiók: Dél-Ázsia
sem tud Jézus áldozatáról. Szarajevóban pl. 34 000 diák tanul, amelybõl 2 aktív a diákkörben. Szeretnék segíteni abban, hogy ez megváltozzon! Sok szeretettel:
A szokásos régiós bemutatkozás helyett, most hadd álljon itt egy személyes történet. Karibeeran Paramesvaran, az indiai UESI (MEKDSZ) szenior csoportjának elnöke így emlékszik vissza 40. születésnapjára: „December 26-a volt. 3 gyermekem reggel így ébresztett: „Boldog szülinapot, Apa!” A karácsonyra összejött rokonsággal lementünk a partra fürödni, ahogy ezt naponta tesszük. Siettünk, hogy a templomba odaérjünk. A víz csendes volt. Labdáztunk, amikor 5 éves fiam felkiáltott: „Odanézz, apa!” – és egy 15 méteres hullám száguldott felénk. Fiam szorította a kezem, ahogy eszeveszetten szaladtunk kifelé. A hullám utolért és felemelt, elszakított minket egymástól. Hallottam, hogy a fiam kiabál utánam, én pedig 750 m-re találtam magam a parttól egy pálmafa tetejébe kapaszkodva. Gyorsan lemásztam és szaladtam vissza. Lányomat (12 éves) egy vasúti sínen találtam holtan. Hazavittem az ölemben. Szóltak, hogy 2 km-re innen, találtak egy halott fiút. A fiam volt. Másik lányomat (9 éves) egy bokorban találták meg halva a szomszédok. Estére az ünnepelni összegyûlt 13 tagú családból hárman maradtunk. Feleségem, unokaöcsém és én. A part kihalt. Aki élve maradt, többnyire elmenekült. Magunkra maradtunk. Halottainkat – 3 gyermekünket és 7 családtagot– megmostuk, felöltöztettük, megástuk a sírjukat és a nagy hõségben, magunk körében elhantoltuk a homokba. Korábban nem értettem Jóbot. Hogy lehet ilyen rövid idõ alatt mindent elveszíteni? Most már értem. Isten különösen is megáldott minket mint család. Boldogok voltunk. Sikeres voltam a munkámban és a keresztyén szolgálatban. Egy héttel korábban 400 diák jött el Karácsonyi evangélizációnkra. 14 nincstelen gyermeket segítünk évek óta. Kérlek, imádkozzatok értünk. Továbbra is az Urat akarjunk szolgálni. Nem kérdezzük, miért épp velünk történt mindez. Isten adott három gyönyörû gyermeket, és most magához vette õket. Reménységünk szerint Jézus lábainál találkozni fogunk velük.” A Paramesvaran család történetét az Interneten olvashatjuk:
www.elijakiruba.com Aki hisz az imádság erejében, imádkozzon a régióért, ezért a családért, akiknek története sajnos ott nem egyedi. A hullám gyorsan visszavonult, de hatása még generációkon keresztül érezhetõ lesz.
Herjeczki Kornél
Froukje P.S. Ha valaki szeretné megkapni az imalevelemet, küldjön nekem egy e-mailt:
[email protected]
Froukje Még biztos sokan emlékeztek Froukje de Hoopra a MEKDSZ elõzõ titkárára. Íme egy kis ízelítõ egy volt MEKDSZmunkatárs életébõl, bizonyítandó, hogy van élet a MEKDSZ után (még ha az nem is mindig egyszerû). Kedves barátaim! Vajon volt-e Jézusnak kultúrsokkja, amikor eljött a mennybõl a földre? Nem tudom, de azt igen, hogy nekem volt, miután elmentem Magyarországról, a MEKDSZ-tõl. Ahogyan sokan közületek tudják, mostanában Boszniában élek és az IFES-nél dolgozok. Már másfél éve egyfajta utazótitkár vagyok, aki meglátogatja a boszniai, horvátországi és szerbiai diákszövetségeket és segít mindenféle regionális IFES rendezvénynél. A kultursokkom sokoldalú volt. Budapest négyszer nagyobb város, mint Szarajevó, ahol most tartózkodom. A protestáns gyülekezetek kicsik és fiatalok (kb. 15 évesek). A boszniai és horvátországi diákszövetségek kisebbek, mint a BME diákköre, a szerbiai diákszövetség akkora mint két BME diákkör. A legrövidebb utazásom 8 óráig tart, és állandóan az egyik országból a másikba megyek. Az országok kultúrája is változó. Az egyik katolikus gyökerû, a másik ortodox, a hármadik iszlám. De talán a legnehezebb azt volt megszokni, hogy az emberi kapcsolataim megváltoztak. Magyarországon sok barátom és ismerõsöm volt, akik itt nagyon hiányoztak. Az itteni háború már egy néhány éve befejezõdött, de az emberek még mindig nem bíznak egymásban. A diákok többsége csak el akar menni innen, semmi más nem érdekeli õket. Vigasztalás volt a számomra tudni, hogy Jézus sokkal nagyobb kulturális különbségeket vállalt miattunk. Az õ segítségével most már jobban otthon érzem magam és a kapcsolataim is egyre javulnak. Ez jó, mert rengeteg diák itt semmit
5
Grúzia Elõzõ híradásunk óta befejezõdött az elsõ félév. Hálásak vagyunk Istennek ezért a pár hónapért és azokért a diákokért, akik felvállalták a felelõsséget egy-egy diákkörért, és ügyeltek a rájuk bízottakra. Csodálatos volt látni az újonnan megtértek növekedését a félév kezdetétõl, és nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy azok a hallgatók, akik a nyári tábor alatt még nem voltak biztosak Isten létezésében, most már maguk is evangelizálnak. Csak hogy tudjatok róla; nem egyszerû helyet találni a bibliatanulmányozáshoz, alkalmainkhoz az egyetemeken, mert illegális szervezetként mûködünk itt. Kérünk Titeket, imádkozzatok, hogy a következõ félévben végre legálisan szerezhessünk termeket, és egyre több hallgatót elérjünk. Imádkozzatok szervezetünkért, hogy egy másik városban is alakuljon diákkör itt Grúziában, és hogy Isten küldjön még segítõket. Február elején hirtelen elhunyt a miniszterelnökünk, Zurab Zsvania. 41 éves volt, egyes feltételezések szerint nem baleset történt (szén-monoxid mérgezés). Kérünk Benneteket, imádkozzatok azért, hogy a most kialakult politikai vákuumban hamar helyreálljon a rend, és a politikusok célja a stabilitás legyen, ne az egyéni érdek. Sok-sok áldást: Eliso Grúziából
Mekdsz hírlevél 2005. február IX. évfolyam 1. szám
NAPÓLEON, ÁKOS ÉS A TÖBBIEK
MEKDSZ Hírek
A töri szakon az egyik professzorom azt szokta volt mondani, hogy a történelmet nem a nagy egyéniségek viszik elõre. A különbözõ szituációk azok, melyek mintegy megalkotják a nekik lényeges egyéniségeket. Például nem Napóleon a fontos, hanem az a történelmi szituáció, amelyik kitermelte Napóleont. Ha netán Napóleont 5 éves korában halálra gázolja egy lovas szekér, a történelmi szituáció akkor sem jött volna zavarba. Elõrángatott volna egy másik embert, aki nagyjából ugyanazt mûvelte volna, mint Napóleon, csak nem úgy hívták volna, hanem mondjuk Kovács Bélának. A név igazából mindegy. Ebben a teóriában azonban egyre kevésbé bírok hinni. Bármerre nézek, nekem igenis úgy tûnik, hogy az emberek képességei, személyisége, hozzáállása nagyon is meghatározó, és befolyásolja a történelem menetét. Vegyük például Dr. Bukovszky Ákost. Dr Bukovszky Ákos kiválóan beszél angolul és németül, vérprofi vezetõ, de ez nem akadályozza meg abban, hogy olykor úgy viccelõdjön, mint egy eleven kisfiú. És azt is észre kellett vennünk, hogy a „rosszcsont” kisfiú és a vérprofi vezetõ harmonikus egységet alkot Ákosban, mint Isten gyermekében. Na és persze ne feledkezzünk meg Ákos feleségérõl sem, aki nem csak bölcs, de döbbenetesen finom ételeket is fõz. Nos, nem hiszem, hogy könnyen ráakadhatnánk egy Dr Bukovszky Ákos kettõre. Márpedig Ákos személyisége nagyon is meghatározta a MEKDSZ elmúlt 9 évét. A vezetõség nem mûködött volna olyan profin, mint az elmúlt években. A különbözõ tárgyalásokon (lásd. pl. IFES konferencia) nem tudta volna úgy érvényesíteni az érdekeit a MEKDSZ. A munkatársak nem ehették volna úgy degeszre magukat egy-egy munkatársi utószilveszteren. Egyszóval sokat veszítettünk volna, és a MEKDSZ ma egész máshogy nézne ki. Meggyõzõdésem, hogy Isten ajándékba ad embereket nekünk. Ajándékba adta Froukjét, Krisztát, Ákost. De nem csak ezeket a jól ismert embereket, hanem az ismeretleneket is. Azért adattunk egymásnak, hogy formáljuk egymást, hogy hatással legyünk egymásra. Vagy inkább hogy Isten rajtam keresztül hatással lehessen rád és fordítva. Vannak, akiknek pozíciójuknál fogva különösen nagy hatása van a többiekre. Ilyen például a MEKDSZ elnöke.
6
Most Ákost Pásztor Zotyó váltotta ebben a pozícióban. Egy újabb embert kaptunk ajándékba. Dermesztõ belegondolni ebbe az egészbe. Mármint abba, hogy amit teszünk, vagy mondunk, annak hatása van a többiekre. Különösen akkor dermesztõ, ha tudod, hogy a te tetteidnek és mondásaidnak nagyon sok emberre van hatása. (Érdekes, hogy rendszerint nem amiatt aggódunk, hogy szavainkkal esetleg rombolhatjuk a másikat, hanem amiatt, hogy szavainkkal rombolhatjuk a másik rólunk kialakított pozitív képét.) A legutóbbi közgyûlésen újabb néhány ember lett megválasztva a vezetõség tagjai közé, ami azt jelenti, hogy 1-2 évig még az átlagnál is nagyobb hatásuk lesz arra, hogy a MEKDSZ milyen irányba haladjon. Íme tehát a MEKDSZ öt új diák vezetõségi tagja, akikért imádkozhattok, mert nagy a felelõsségük: Bozi János, Göllner Zsófia, Sebestyén Zita, Szabó Pál, Tömöri Boglárka. Ugyancsak az idei évtõl van egy új háromtagú felügyelõ bizottság is, mely azért felelõs, hogy a MEKDSZ-ben minden szabályosan, a törvényeknek és az alapító okiratnak megfelelõen mûködjön: Balogh Tamás, Sándor Miklós, Schauermann Tamás. Schwáb Zoltán
DIÁKKÖRI ALKALMAK Az itt közölt idõpontok és helyszínek csupán tájékoztató jellegûek. Mielõtt elmennél valamelyik alkalomra ajánlatos felvenni a kapcsolatot a diákkör vezetõivel, kapcsolattartóival.
BÁRCZI, BUDAPEST: Hétfõ 18.30, Ecseri u.3. B ép. 301, Gueth Nikolett Tel: 30/454-9691, e-mail:
[email protected]; Varga Lídia Tel: 30/483-4398, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Karsai Anita) BGF KKFK, BUDAPEST: Nagy Fruzsina Tel: 20/581-1582, e-mail:
[email protected] (Szilász: Zagyva Tünde Tel: 20/516-8178, e-mail:
[email protected]) BGF PSZFK, BUDAPEST: Csütörtök, Hajdu Eszter Tel: 30/4265097, e-mail:
[email protected] (Szilász: Papp Eszter Tel: 70/387-9354, e-mail:
[email protected]) BKÁE, BUDAPEST: Kedd 18.30, Fõépület 303., Géczi Mirjam Tel: 70/311-8442, e-mail:
[email protected]; Maurer Anita Tel: 30/471-2979, e-mail:
[email protected]; Pálfi Judit Tel: 70/3635325, e-mail:
[email protected] (Szilász: Szili Orsolya Tel: 70/253-1404, e-mail:
[email protected]) BME, BUDAPEST: Hétfõ 18.30, K3, 31-26, Szabó Mónika Tel: 20/580-8437, e-mail:
[email protected]; Beke András Tel: 30/602-3464, e-mail:
[email protected]; Horváth Dániel Vajk Tel: 20/581-1476, e-mail:
[email protected] (Szilász: Tolvaj Krisztina Tel: 20/591-7165, e-mail:
[email protected]; Vizi Orsolya Tel: 30/929-1687, e-mail:
[email protected]) BMF, BUDAPEST: Kedd 19.30, Kollégium, Podmaniczky u. 8. TV-szoba, Csikós Dávid Tel: 70/363-7618, e-mail:
[email protected] (Szilász: Kerekes Péter Tel: 30/549-7023, e-mail:
[email protected]) ELTE ÁJK, BUDAPEST: Hétfõ 17.30, Kecskeméti u. 12. B ép. B/12, Csiha Julianna Tel: 30/357-8684, e-mail:
[email protected] Rajos Krisztina Tel: 20/374-2388, e-mail:
[email protected] (Szilász: Benke András Tel: 20/946-6413, e-mail:
[email protected]) ELTE BTK, BUDAPEST: Hétfõ 18.00, MEKDSZ-iroda, Koncz Péter Tel: 30/515-0787, e-mail:
[email protected]; Adámi Mária Tel: 30/286 0466, e-mail:
[email protected] (Szilász: Ignácz Gergely Tel: 20/465-0098, e-mail: gergely.ignacz@ siemens.com) ELTE TFK, BUDAPEST: Pálóczi Ágnes Tel: 20/544-0050, e-mail:
[email protected] (Szilász: Simon Gréta Tel: 30/9103126, e-mail:
[email protected]) ELTE TÓFK, BUDAPEST: Hétfõ 16.30, Zombory Éva Tel: 70/209-0032 (Szilász: Ratkó Éva Tel: 1/230-0922, e-mail: ratkoeva @komal.hu) ELTE TTK, BUDAPEST: Csütörtök 17.30, D-00-112, Bozi János Tel: 30/647-1157, e-mail:
[email protected]; Lamatsch Anikó Tel: 70/532-0920, e-mail:
[email protected] (Szilász: Besze Dóra Tel: 20/970-7370, e-mail:
[email protected]) KGRE BTK, BUDAPEST: Kedd 18.30, 245-ös szoba, Pintér Anikó Tel: 20/548-2573, e-mail:
[email protected]; Molnár Andrea e-mail:
[email protected] (Szilász: Végh Péter és Noémi Tel: 20/519-2611, e-mail:
[email protected]) KÜLFÖLDI DIÁKOK BIBLIAKÖRE: Péntek 18.00, CEU 213. szoba, Thanh Dickerson Tel: 20/428-3165, e-mail:
[email protected] MIE, BUDAPEST: Kedd 18.30, Kollégium (Zugligeti út 9.), Kovács Gergely Tel: 70/451-6391, e-mail:
[email protected] (Szilász: Madarász Melinda Tel: 30/300-2409, e-mail:
[email protected]) SE, BUDAPEST: Kedd 18.00, Balassa Koll. alagsori klub helység, Tömõ u. 35-41., Kis Kata Tel:30/619-1365 e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Karsai Anita) ZSKF, BUDAPEST: Szerda 14.30, B 218, Kanizsai Nagy Dóra Tel: 20/478-4317, e-mail:
[email protected]; Sánta Ágnes Tel: 70/266-7480, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Vincze Kornél) DE ATC, DEBRECEN: Hétfõ 18.00 Kollégium fsz. 16. szem. sz., Szólláth Imre Rudolf Tel: 70/202-4334, e-mail:
[email protected] (Szilász: Tóth István Tel: 54/420-204, e-mail:
[email protected])
DE HPFK, HAJDÚBÖSZÖRMÉNY: Kedd 17.30 13. terem, Papp Sarolta Tel: 30/426-1368, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Karsai Anita) DE, DEBRECEN: Kedd 19.30, Bolyai u. gyül. terem, Tusa Noémi Tel: 20/553-5535, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Vincze Kornél) DEOEC, DEBRECEN: Kedd 18.00, Miklós u. 18. Híd Alapítvány, Tóth Dániel Tel: 70/519-0599, e-mail:
[email protected] (Szilász: Kovács Teofil Tel: 52/481-614, e-mail: teofilk@ hotmail.com) EKF, EGER: (utazótitkár: Karsai Anita) KJF, SZÉKESFEHÉRVÁR: Tamás Nóra Tel: 30/403-3439, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Vincze Kornél) ME, MISKOLC: Kedd 18.00, A/1. ép. III. em. 305., Horváth Dávid Tel: 20/993-1219 e-mail:
[email protected]; Szántai Gabriella Tel: 70/384-5804, e-mail:
[email protected] (Szilász: Váradi László Tel: 20/519-9122, e-mail:
[email protected]) NYF, NYíREGYHÁZA: Szerda 19.00, Hallgatói Centrum, Adámi Márta Tel: 20/587-9062, e-mail:
[email protected]; Tóth Zoltán László Tel: 30/612-4792, e-mail:
[email protected] (Szilász: László Szilvia, Sándor Erzsébet Tel: 42/400-889, e-mail:
[email protected]) NYME, SOPRON: Kedd 19.00, D ép. 11, Nagy Miklós Tel: 20/4275733, e-mail:
[email protected]; Kovács Tamás Tel: 20/361-6234, e-mail:
[email protected] (Szilász: Sztrókay Adél Tel: 20/9713680; e-mail:
[email protected]) PPKE BTK, PILISCSABA: Hétfõ és szerda 15.30, találkozó az Ambro szobornál, Czirják Zsuzsanna Tel: 30/538-2360, e-mail:
[email protected]; Göllner Zsófia Tel: 20/455 4832, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Karsai Anita) PTE ÁOK, PÉCS: Hétfõ 17.30, 2. szemináriumi szoba, Solymos Dániel Tel: 30/552-5590, e-mail:
[email protected] (Szilász: Végh János Tel: 30/387 1209 e-mail:
[email protected]) PTE IGYFK, SZEKSZÁRD: Kedd 19.00, Babits terem, Francsics Éva Tel: 30/483-9059, e-mail:
[email protected] (Szilász: Gombár Éva Tel: 30/296-0766, e-mail:
[email protected]) PTE, PÉCS: Kedd 18.00, Rókus u. 2. 215. terem, Seben Glória Tel: 20/558-4564, e-mail:
[email protected]; Szerencsés Erika Tel: 30/433 2312, e-mail:
[email protected] (Szilász: Hammer Gabriella Tel: 70/943-2161, e-mail:
[email protected]) SZE, GYÕR: Kedd 18.00, Központi Koll. 4. em. K2 és K3 folyosó közti terasz, Bozi István Tel: 30/618-7461; Hodvogner Zoltán Tel: 20/824-5452, e-mail:
[email protected] (Szilász: Gerdán Csongor és Mercédesz Tel: 96/430-193, e-mail:
[email protected]) SZF, SZOLNOK: Hétfõ 18.00, ÁÉV Koll. 513. Tósoki Renáta Tel: 70/527-1427, e-mail:
[email protected] (Szilász: Erdélyi Gáspár Tel: 70/538-6853, e-mail:
[email protected]) SZIE MFK, GYÖNGYÖS: Barabás Cecília Tel: 30/325-7081, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Karsai Anita) SZIE, GÖDÖLLÕ: Hétfõ 18.30, Schrott Gergely Tel: 30/5532529, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Vincze Kornél) SZTE ÁOK, SZEGED: Szerda 19.00, Apáthy koll. társalgó, Pocsai Judit Tel: 70/386-4240, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Vincze Kornél) SZTE, SZEGED: Kedd 20.00, BTK ép. Nyelvészeti szemináriumi szoba, Németh Borbála Tel: 70/228-5162, e-mail:
[email protected] (Szilász: Lengyel Orsolya Tel: 20/485-7476, e-mail:
[email protected]) VE GMK, KESZTHELY: Szerda 18.30, Pethe F. Koll. 1. em. társalgó, Réffy József Tel: 30/357-1030, e-mail:
[email protected] (utazótitkár: Vincze Kornél) VE, VESZPRÉM: Kedd 19.30, B 202, Mátyus Péter Tel: 20/4680978, e-mail:
[email protected]; Török Máté Tel: 30/316-0823, e-mail:
[email protected] (Szilász: Gyulai Bernadett Tel: 20/3879378, e-mail:
[email protected]; Varga Balázs Tel: 20/545-0025, e-mail:
[email protected]) UTAZÓTITKÁROK: Karsai Anita: Tel: 70/259 7104, e-mail:
[email protected] Vincze Kornél: Tel: 20/367-2054, e-mail:
[email protected] 7
Mekdsz hírlevél 2005. február IX. évfolyam 1. szám
IFES Imahét 2005. március 7–13. Tavaly Húsvétkor Gyõrben sokunk számára kézzelfoghatóbbá vált, mi is valójában az IFES (International Fellowship of Evangelical Students, amelynek a MEKDSZ is tagja). Lehullt a lepel végre, hogy mégsem valami homályos, ködös szervezet ez a – fõleg munkatársak által emlegetett – IFES, hanem ugyanolyan diákok, szeniorok, mint mi vagyunk. Kiderült, hogy a rekordokat döntögetõ téli táboros létszámunknál is lehetünk többen, vagyunk többen hívõk világszerte a felsõoktatásban, nem csak mi mekdszes magyarok. Láttuk, hogy vannak bizony narancssárga fapapucsos hollandok, menõ pólós spanyolok (mert volt ám nõi szabású pólójuk is!), táncos lábú izraeliek is. És még nagyon sokan mások. Jó tudni, hogy nem érnek véget a diákkörök Sopronnál, Nyíregyházánál, Pécsnél vagy Szegednél. Vannak azok tovább is, Bécs, Szabadka, Nyizsnyij Novgorod, Szingapúr Van, ahol sok munkatárssal, sok diákkal, mûködik a diákszövetség, és olyan is akad, amelyik csak egy-két munkatárssal, és titkosan mûködhet. Eltérõ a kulturális, politikai és társadalmi környezetünk, mégis van bennünk közös vonás. Istenben egyek vagyunk, testvérek. Ezen kívül õk is hétrõl hétre összegyûlnek diákkörön, Bibliát olvasnak és tanulmányoznak, imádkoznak, énekelnek. Próbálják tovább adni életük örömhírét, Isten szeretetét a környezetüknek, diáktársaiknak. Vannak bizonyára hasonló nehézségeink, mint nekik, és talán olyan könnyebbségeink, amit természetesnek veszünk. Ezt az imahetet már évek óta megszervezzük, mert nagyon jó lehetõség arra, hogy kicsit túl lássunk az országhatáron és a MEKDSZ határain, diákjain, diákkörein is. Kicsit valósabb képet kaphatunk a világról, és a szívünkben, imáinkban hordozhatjuk az ismeretlen ismerõs testvéreinket, hiszen bizonyos tekintetben egy cipõben járunk, még ha máshol is járjuk életünk, hitünk útját. Sok országtól kaptunk idén is imatémákat, és nagyon örültek a diákszövetségek munkatársai, hogy gondolunk rájuk Magyarországról. Minden diákkör maga választhatta ki a téli táborban (akik nem jöttek, azokat utólag keressük meg), hogy melyik ország diákszövetségéért szeretne imádkozni a megadott héten. Szokás szerinte tehetik ezt egy külön imaalkalom keretében, vagy akár a heti alkmukon szánva erre külön idõt.
Munkatársak kerestetnek! A MEKDSZ az alábbi részletek szerint utazótitkárokat keres! Olyan embereket keresünk, akik: – Jézus Krisztust személyes megváltójuknak tartják, és szívesen dolgoznak az egyetemi/fõiskolai diákság között; – készek más felekezethez tartozó evangéliumi keresztyén hívõkkel együtt dolgozni; – valamely bibliai alapokon álló gyülekezetnek minimum két éve tagjai; – a MEKDSZ hitvallásával, állásfoglalásaival örömmel tudnak azonosulni; – angolul legalább alapszinten tudnak, ill. készek nyelvtudásuk fejlesztésére; Az utazótitkár feladata általánosságban: A hozzá tartozó diákkörökkel való kapcsolattartás. Diákok kiképzése és bátorítása az evangélium átadására. A MEKDSZ-konferenciák szervezésében való részvétel. Jelentkezés és további információ: Az érdeklõdõknek munkaköri leírást és jelentkezési kérdõívet küldünk, amelyet munkaidõben az irodából lehet kérni: 1111 Budapest, Kende u. 7. Tel: 1/3850097, e-mail:
[email protected].
1% Tavaly 1.660.903 Ft-ot kaptunk a Személyi Jövedelemadó 1%-okból. Ez nagyjából egy munkatárs bérköltségének felel meg. Vagyis fogalmazhatunk úgy, hogy ennek a forrásnak köszönhetjük, hogy négy helyett öt munkatársunk lehet. Nagyon fontos forrásról van tehát szó. Ráadásul ez olyan pénz, ami az adakozónak sem kerül semmibe, hiszen adójával együtt mindenképpen be kell fizetni. Jelenleg még mindig a munkatársak alacsony száma nehezíti a leginkább a munkánkat. Ha több munkatársunk lenne, gyakrabban látogathatnánk a diákköröket, gyakorlatibb segítséget is adhatnánk a munkájukhoz. Ezért az SZJA 1%-ból befolyó pénzt a következõ esztendõben is a munkatársak költségeire fogjuk fordítani. Célunk, hogy eggyel növelni tudjuk a munkatársi csapat létszámát. Kérjük, hogy ehhez járuljon hozzá adója egy százalékával, ill. azzal, hogy a baráti körében, családjában lévõ adózók figyelmét is felhívja erre a lehetõségre. Köszönjük!
A HÍRMONDÓ a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) rendszeresen megjelenõ hírlevele.
Jelentkezési határidõ: 2005. március 31. A MEKDSZ az ország különbözõ felsõoktatási intézményeiben tanuló keresztyén diákok számára nyújt segítséget helyi, öntevékeny, felekezetközi bibliakörök létrehozásában és fejlõdésében.
KIRÁJ, …idén is lesz mekdszes falumisszió, kicsit újragondolva és megújítva, de a megszokott bensõséges hangulatban, tábortûzzel, énekléssel, imával, nyaralással, böjtöléssel, napozással, bibliatanulmányozással és Pußta-hangulattal. De legfõképpen lesz MISSZIÓ, hogy ne csak beszéljünk róla… (Ugye te is szoktál?) Idõpont: július 22-31. További infóért írj a
[email protected] .hu címre és figyeld a levelezõlistákat meg a következõ Hírmondót… Gyura Gábor
Felelõs szerkesztõ: Schwáb Zoltán Szerkesztik: a munkatársak További információ: MEKDSZ – 1111 Budapest, Kende utca 7. Telefon/Fax: 385–0097 E-mail:
[email protected] http://www.mekdsz.hu A MEKDSZ adományokat köszönettel elfogad, mert ezekbõl tartja fenn magát Számlaszám: OTP Bank RT 1170500820120818. Adóigazolást küldünk, az SZJA 1%-ának fogadására jogosultak vagyunk Adószám: 19010351-1-43 Tervezõszerkesztõ: Komáromi Rózsa Nyomdai elôkészítés és kivitelezés: Tipo-Bé Bt. Felelôs vezetô: Boltos Péter
Karsai Anita
8