A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE 2010-2011 > MÉK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TAGOZAT
MÉK-TTT Szakmai Fórum
>
2010-2011
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉS HELYZETÉRTÉKELÉSE 1. A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE
2. A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉS HELYZETÉRTÉKELÉSE A Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozatának 2010.
júniusi Tagozati Gyűlésen jelentettem be, hogy egy 15 fős csapattal létrehoztuk a Tagozat Szakmai Fórumát, melynek célja: javaslattétel a döntéshozók számára a szakma megújítása érdekében.
A helyzetértékelés vitaanyagát egy beszélgetéssorozat előzte meg, majd
ennek eredménye lett papírra vetve, majd bővítve, pontosítva, végül tömörítve. A jelen dokumentum célja nem a fennkölt és hangzatos célok megfogalmazása
volt,
hanem
egy
olyan
feltáró
helyzetértékelés
összeállítása, melyre a későbbi javaslataink alapozhatók, és amelyek iránya
már
ebben
a
dokumentumban
is
megfogalmazódott.
A
szakmai
beszélgetések és viták a mindennapi szakmagyakorlás szépségei és
problémái mellett az elvárások, az értékek megfogalmazásán keresztül sok olyan mélyről jövő kérdéskört is felvetettek, melynek köszönhetően egy nagy
lélegzetű és átfogó helyzetértékelés születhetett meg az elmúlt egy év során a szakma elismert képviselőinek közreműködésével.
A HELYZETÉRTÉKELÉS egy-két témája még nem készült el, így pl. az oktatásképzés témaköre, a szakma részletei közül a településrendezés és városépítészet viszonya, tervtanácsok kérdése, de további felvethető témák is nyitottak még. Ez a következő időszak feladata lesz.
A 2011. áprilisi Tagozati Gyűlés a dokumentumot elfogadta véglegesítésre alkalmasnak találta és.
Az időközben megindított Országos Építésügyi Fórum keretében számos olyan gondolat megállapításra kerül, mely szándékában megegyezik a
szakma általános véleményével, viszont számos olyan kérdés is felmerülhet, mely nem feltétlenül vívja ki a szakma rokonszenvét, esetleg egyenesen ellentétes
a
szakma
eddig
megismert
véleményével,
el-elhangzó
javaslatával, érdekével. Ezért is fontos, hogy szakterületünk tisztázza helyzetét, tárja fel problémáit és tegyen javaslatot a jobbításra, megújításra.
Hangsúlyozzuk, hogy a folyamatos jogszabályi módosítások helyett átfogó deregulációt és egyben új regulációt igényel a szakma úgy, hogy abban: AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINŐSÉGE ÉS A KÖZÉRDEK LEGYEN A MEGALAPOZÓ SZEMPONT.
TEGYÜK MEG, HOGY KÖZÖSEN GONDOLJUK VÉGIG HELYZETÜNKET ÉS ALAKÍTSUNK A SZAKMA JÖVŐJÉN ! Készült: a MÉK-TTT Szakmai Fórumon részt vevők közreműködésével. Köszönet különösen: Körmendy Jánosnak, aki az összeállítás jelentős részéhez adta értékes gondolatait, továbbá mindazoknak, akik az eddigi fórumokon értékelték, segítették a munkát és az együttgondolkodásban részt vettek. A dokumentum létrejöttét további értékes észrevételével megtisztelte:
Auer Jolán, Ferik Tünde, Keresztes Sándor, Kovács Beáta, Marthy Zsuzsa. A Szakmai Fórumon részt vettek:
TTT VEZETŐSÉG: Liszkay Krisztina elnök. Auer Jolán Ferik Tünde Kovács Beáta S. Vasi Ildikó
MEGHÍVOTTAK KÖZÜL Albrecht Ute Berényi Mária dr. Buzna Margit dr. Hajnóczi Péter Kócsi Katalin Körmendy János Marthy Zsuzsa dr. Nagy Béla Rosivall Ágnes Zlamál Ilona Virányi István
összeállította: Liszkay Krisztina MÉK – TTT elnök Budapest, 2011. május 31.
1
A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE 2010-2011 > MÉK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TAGOZAT
A HELYZETÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA I.
TELEPÜLÉSÜGY – KÖZÜGY 1.
Érvényesülő közérdek, fenntartható minőség
2.
A közérdek megfogalmazása és érvényesítése
3. 4.
A minőségjavulás hatékonyabb támogatása
Végrehajtható, ellenőrizhető, szankcionálható újraszabályozás
5.
Környezettudatos integrált fejlesztés
6.
A kapcsolódó szakterületek összehangolása
7.
Összehangolt törvényi szabályozás az építésügy és településügy egészére
II.
JOGSZABÁLYAINK FOGALMI RENDSZERE
III.
ADATOK A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSBEN
8. 9.
IV.
VI.
VIII.
IX.
X.
Az értelmetlen túlszabályozás feloldása
11.
Az integrált tervezés és szubszidiaritási elv átültetése a gyakorlatba
12.
A merev keretjelleg feloldása
AZ ÁGAZATI TERVEZÉS HATÁSAI A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE 13.
Összehangolt területi, települési és ágazati tervezés
14.
Monitorozható, szankcionálható védelmi és korlátozó szabályrendszer
15.
A hatásvizsgálatok tartalmi és eljárásjogi összehangolása a terület- és településrendezésben
KONCEPCIÓ, STRATÉGIA, SZERKEZETI TERVEZÉS 16.
VII.
Az adatszolgáltatási kötelezettség erősítése
TERÜLETRENDEZÉS 10.
V.
Átfogó összehangolt fogalmi rendszer
A társadalmasítás erősítése a településrendezésben
17.
Rendszerbe foglalt településfejlesztési és –rendezési dokumentumok
18.
Az időbeliség, mint negyedik dimenzió megjelenítése a tervekben
19.
A statikus módszer helyett dinamikus szemléletű tervezés
20.
A jóváhagyandó és az alátámasztó munkarészek tartalmi követelményeinek meghatározása
TÖBB TELEPÜLÉS KÖZÖS FEJLESZTÉSE, RENDEZÉSE 21.
Az egyszerűsített szerkezeti terv követelményeinek meghatározása
22.
A mikrotérségi tervezés metodikájának kimunkálása
SZABÁLYOZÁS 23.
A település sajátosságához igazodó szabályozástechnika
24.
Az általánosított normativitás felülvizsgálata
25.
A rehabilitációt elősegítő egyedi szabályozási metodikák kimunkálása
26.
A jogegyenlőség mellett az épített környezet harmóniájának biztosítása
27.
Kialakult állapot terület-specifikus szabályozása normatív szabályok helyett
28.
Az övezeti szabályozás követelmény-rendszerének racionalizálása
29.
A területfelhasználás rendszerének felülvizsgálata
30.
A változásra gyorsan reagáló dinamikus szabályozási metodika kidolgozása
31.
A TSZT-nek való megfelelősség pontosítása
32.
A környezettudatos építést elősegítő szabályozási technikák kidolgozása
TULAJDON ÉS KÖZTERÜLET 33.
A közterület-alakítási terv műfajának megteremtése
34.
Egyensúlyi állapot létrehozása a közfeladatok ellátása és a fejlesztések között
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS 35.
Átlátható kapcsolat a településrendezési szerződés és az építési szabályozás között
XI.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS ELJÁRÁSA
XII.
HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK – HÉSZ SZABÁLYOZÁS VISZONYA
36.
XIII.
Az érintett lakosság érdemi bevonása a tervezésbe
37.
A gyorsító csomagok eredményeinek felülvizsgálata, átértékelése
38.
A túlliberalizált engedélyezési kötelezettség újraszabályozása
39.
A jogi környezet változásainak építésügyi hatáselemzése
40.
A telekrendezés hatósági jogkörének felülvizsgálata
SZAKMAGYAKORLÁS – KÖZBESZERZÉSEK – TERVEZÉS 41.
Kamarai díjszabás alkalmazása
42.
A településrendezés és közbeszerzés viszonyának átértékelése
43.
A terület- és településrendezési tervezés kiemelése a közbeszerzési eljárások köréből
2
A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE 2010-2011 > MÉK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TAGOZAT
3
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉS > 1. A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE TÉMAKÖR -
CÉLOK / FELADATOK
ÉRTÉKELÉS, ÖSSZEGZÉS, JAVASLAT
I.
TELEPÜLÉSÜGY - KÖZÜGY A KÖZÉRDEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETES KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE
A szakma követelményeinek újragondolásakor 1.
a közérdek és
a minőség
ÉRVÉNYESÜLŐ KÖZÉRDEK, FENNTARTHATÓ
együttes érvényesítését szem előtt tartva kell megfogalmazni az épített és a
MINŐSÉG
természetes környezet komplex és alapvető követelményrendszerét. A KÖZÉRDEK FOGALMA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE
2.
Meg kell határozni a közérdek fogalmát, rögzíteni a településrendezésben felmerülő eseteit annak érdekében, hogy a közérdek érvényesítésének biztosítására adekvát szabályozási módszer formálódjon.
A KÖZÉRDEK MEGFOGALMAZÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE
A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA
3.
A településfejlesztés és településrendezés eszközrendszerének átvilágításával, és újragondolásával
hatékonyabban
kell
elősegíteni
az
épített
és
táji
környezet
A MINŐSÉGJAVULÁS HATÉKONYABB TÁMOGATÁSA
minőségének javulását. A TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSE ÉS RENDEZÉSE NEMZETÉRDEK
4.
VÉGREHAJTHATÓ,
A településfejlesztés és a településrendezés eszközrendszereiben a fejlesztésre és a rendezésre vonatkozó követelményeket nem liberalizálni, hanem végrehajthatóan, ellenőrizhetően és szankcionálhatóan újraszabályozni kell.
ELLENŐRIZHETŐ,
SZANKCIONÁLHATÓ ÚJRASZABÁLYOZÁS
INTEGRÁLT FEJLESZTÉS
5.
A térségek, kistérségek és a települések környezettudatosabb és integráltabb fejlődését
és
fejlesztését
kell
elősegíteni,
a
vonatkozó
jogi
környezet
és
KÖRNYEZETTUDATOS INTEGRÁLT FEJLESZTÉS
követelményeik egyszerűsítésével, átláthatóbbá tételével. ELVÁLASZTOTT SZAKTERÜLETEK – SZÉTTAGOLT IRÁNYÍTÁS
6.
Az épített és a természetes környezet minőségjavulásának érvényesítése érdekében - a településrendezésben,
építésügyben
együttesen
megjelenő
-
a
különböző
szakterületek irányításának és jogi szabályozásának összehangolása szükséges.
A KAPCSOLÓDÓ SZAKTERÜLETEK ÖSSZEHANGOLÁSA
ÁTFOGÓ, ÖSSZEHANGOLT TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS A TELEPÜLÉSÜGY EGÉSZÉRE
Átfogó
7.
a területrendezést és fejlesztést,
a településügyet: fejlesztés, rendezés, üzemeltetés,
az építésügyet - tervezés, építés,-
a kulturális örökség és a természeti környezet megőrzését és védelmét
ÖSSZEHANGOLT TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS AZ ÉPÍTÉSÜGY ÉS TELEPÜLÉSÜGY EGÉSZÉRE
egymással összhangban kezelő törvényi szabályozásra van szükség, ahol az egyes rendelkezések, intézkedések és beavatkozások egymást erősítik: területileg és szakágazati szempontból egyaránt.
II.
JOGSZABÁLYAINK FOGALMI RENDSZERE FOGALMI ZAVAROK
8.
Ki kell dolgozni egy interdiszciplináris fogalmi rendszert annak érdekében, hogy a különbözőképpen
érintett
alkalmazzák a fogalmakat.
III.
szakterületek
azonos
jelentésében,
értelmezésben
FOGALMI RENDSZER
ADATOK A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSBEN ADATPONTOSÍTÁSI ÉS ADATLÉTREHOZÁSI PROBLÉMÁK
9.
ÁTFOGÓ ÖSSZEHANGOLT
Az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatási kötelezettségből adódó felelőssége jogi eszközökkel erősítendő.
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ERŐSÍTÉSE
A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE 2010-2011 > MÉK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TAGOZAT
IV.
4
TERÜLETRENDEZÉS TÚLSZABÁLYOZÁS > A VALÓSÁG ÉS A TÉRSÉGI TERVEK ELLENTMONDÁSAI
10.
A területrendezési tervezés olykor túlzó mértékű megkötései átgondolást igényelnek. A térségi elemek egyértelmű meghatározása szükséges a léptékének megfelelő térségi szabályozási
mélység
meghatározása
mellett,
ezzel
párhuzamosan
a
helyi
AZ ÉRTELMETLEN TÚLSZABÁLYOZÁS FELOLDÁSA
sajátosságok érvényesítése nagyobb tervezhetőségi szabadságot követel. ÁGAZATI SZEMPONTÉRVÉNYESÍTÉS VS. INTEGRÁLT FEJLESZTÉS / RENDEZÉS
11.
Alapvető feltétel a területfejlesztés / rendezés és a településfejlesztés/rendezés jogi szabályozásánál a Lipcsei Charta szellemében az integrált fejlesztés elveinek érvényre juttatása és a Lisszaboni Szerződésből is levezethető szubszidiaritás elvének
AZ INTEGRÁLT TERVEZÉS ÉS SZUBSZIDIARITÁSI ELV ÁTÜLTETÉSE A GYAKORLATBA
megteremtése. A TERÜLETRENDEZÉS KERETTERV JELLEGE
Olyan területrendezési tervi tartami követelményrendszer alakítandó ki, mely a térbeli 12.
struktúrák erővonalainak hangsúlyosabb szerepeltetése mellett
képes biztonsággal meghatározni mindazon összetevőt, mely kizárólag átfogó és egyeztetett tervezéssel „területi” szinten dönthető el,
A MEREV KERETJELLEG FELOLDÁSA
ugyanakkor - helyi szinten - érvényesülni is engedi a települések egyediségét, a helyi sajátosságaik kezelését.
V.
AZ ÁGAZATI TERVEZÉS HATÁSAI A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSRE SZAKÁGAZATOK ELLENTÉTES FOGALMI ÉS SZAKMAI LOGIKÁJA - ÁGAZATI TERVEZÉS
A
terület-
és
településrendezéshez
kapcsolódó
szaktárcák
jogszabályainak
harmonizációja szükséges az ellentmondások feloldása, a jobb érthetőség és a jogbiztonság érdekében. 13.
A környezettudatosságot logikusabb szakmai rendbe foglaló, azt egyszerűbben alkalmazó tervi rendszer és tervezési metodika szükséges, melynek dokumentuma a települések számára a helyi fejlesztés és üzemeltetés „forgatókönyve és bibliája”.
ÖSSZEHANGOLT TERÜLETI, TELEPÜLÉSI ÉS ÁGAZATI TERVEZÉS
Összhangot kell teremteni az ágazati tervezés és a terület- és településrendezési tervezés kapcsolatában, rendezni kell az állami- és az önkormányzati tervezés viszonyát és kompetenciáját. VÉDELMEK – KORLÁTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE
14.
Környezettudatos,
monitorozható
MONITOROZHATÓ, és
szankcionálható
védelmi
és
korlátozó
szabályrendszerre – van szükség. HATÁSVIZSGÁLATOK
(hatásvizsgálat, hatástanulmány, hatáselemzés, hatásértékelés,
összehangolása szükséges.
ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLET- ÉS
TELEPÜLÉSRENDEZÉSBEN
KONCEPCIÓ, STRATÉGIA, SZERKEZETI TERVEZÉS A TERV ÉS AZ ÉRDEKEK
16.
A HATÁSVIZSGÁLATOK TARTALMI ÉS ELJÁRÁSJOGI
A különböző jogszabályok által előírt hatásvizsgálat, hatástanulmány és hatásbecslés stb. készítések és a településrendezési tervezés eljárási, tartalmi és metodikai
VI.
ÉS KORLÁTOZÓ SZABÁLYRENDSZER
hatásbecslés) 15.
SZANKCIONÁLHATÓ VÉDELMI
A TÁRSADALMASÍTÁS ERŐSÍTÉSE A
A településtervezési és egyeztetési folyamat erősebb társadalmasítására van szükség.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSBEN
KONCEPCIÓ ÉS TERVEZÉS
17.
Meg
kell
határozni
a
településfejlesztési
koncepció
(esetleg
program),
a
településfejlesztési stratégia, az integrált településfejlesztési stratégia jelentését, célját, készítésük módját és eljárását, értelmezni kell egyben az Étv. szerinti
RENDSZERBE FOGLALT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS –
RENDEZÉSI DOKUMENTUMOK
településfejlesztési terv jelentéstartalmát is, és mindezek egymáshoz való viszonyát. HIÁNYZÓ DINAMIKA A TERVEZÉSI ESZKÖZÖKBEN
18.
A településszerkezeti tervezés a „besorolásos” technikán kívül alkalmazzon dinamikus eszközöket is és jelenjen meg az időbeliség. BESOROLÓSDI
19.
A túlzottan statikus jellegű funkcionális szabályozás mellett - részben helyett - a
településfejlődés dinamikáját elősegítő, azt jobban követő tervezési, egyeztetési rendszer kialakítására van szükség.
AZ IDŐBELISÉG, MINT NEGYEDIK DIMENZIÓ MEGJELENÍTÉSE A TERVEKBEN A STATIKUS MÓDSZER HELYETT DINAMIKUS SZEMLÉLETŰ TERVEZÉS
A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE 2010-2011 > MÉK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TAGOZAT
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
A JÓVÁHAGYANDÓ ÉS
A TSZT jóváhagyandó munkarészeinek meghatározása tartalmilag is szükséges. 20.
AZ ALÁTÁMASZTÓ
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
Tartalmi
felülvizsgálatra
szorulnak
az
alátámasztó
munkarészek
és
azok
alkalmazásának lehetőségei, különösen a mélyebb részletezettségű szabályozási terv készítése során. Pontosítást igényel továbbá a munkarészek belső tartalma is.
VII.
MUNKARÉSZEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA
TÖBB TELEPÜLÉS KÖZÖS FEJLESZTÉSE, RENDEZÉSE VÁROS ÉS VIDÉKE
21.
5
Az OTRT indokolásában foglaltaknak megfelelően az Étv-ben nevesíteni is kell az egyszerűsített szerkezeti tervet, s foglalkozni kell annak tartalmi követelményével. Végig kell gondolni egyéb – az OTRT-ben nem szereplő – városok és kapcsolódó településeik közös fejlesztésének, rendezésének módját.
AZ EGYSZERŰSÍTETT SZERKEZETI TERV KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA
MIKROTÉRSÉGI TERVEZÉS, KISTELEPÜLÉSEK, APRÓFALVAS TÉRSÉGEK FEJELSZTÉSE, RENDEZÉSE
22.
A mikro-térségi szintre emelt fejlesztés, rendezés a vidékfejlesztés egyik lehetséges
A MIKROTÉRSÉGI TERVEZÉS
társulássá, sőt fejlesztési társasággá válva a mikro-térség fejlesztésének motorjává
KIMUNKÁLÁSA
eszköze kell legyen. Támogatni kell a megalakuló tervezési társulást, mely fejlesztési
METODIKÁJÁNAK
válhat. Ki kell dolgozni a közös tervezés szakmai metodikáját.
VIII.
SZABÁLYOZÁS A SZABÁLYOZÁS KÉT VÉGLETE
A települések szabályzatainak a környezeti, táji és épített minőségről kellene szólniuk 23.
úgy, hogy a hivatásukat gyakorlók pontosan érthessék, és dönthessenek a jó és „még megfelelő”
kérdésében.
A
szabályozás
megfelelő
mélysége,
tartalma
és
szabályozástechnikája a település jellemzőihez kell igazodjon.
A TELEPÜLÉS SAJÁTOSSÁGÁHOZ IGAZODÓ SZABÁLYOZÁSTECHNIKA
A NORMATIVITÁS PROBLÉMÁI
A normativitás és a „hely” közötti viszonyt tisztázni szükséges. 24.
Át kell értékelni a normativitás elveit a szabályozás eszközrendszerében. Az alapvető ellentmondást ki kell szűrni, érvényesülni kell engedni a helyet, a teret, és minden olyan tényezőt, amitől a településeink, településrészeink, tereink, utcaképeink
AZ ÁLTALÁNOSÍTOTT NORMATIVITÁS FELÜLVIZSGÁLATA
egyedisége függ, szakítva a normativitást mindenek felett erőltető jogi szemlélettel. 25.
A NORMATIVITÁS URALTA REHABILITÁCIÓ
A REHABILITÁCIÓT
A rehabilitációs szabályozástechnika alapját biztosító, a telekszintű normativitástól
ELŐSEGÍTŐ EGYEDI
eltérő szabályozási metodika lehetőségeit fel kell tárni a megvalósulások támogatása érdekében.
SZABÁLYOZÁSI METODIKÁK KIMUNKÁLÁSA
ELTÉRÉS AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYTÓL
26.
Az épített környezet harmóniája nem az építési jogegyenlőséggel teremthető meg,
A JOGEGYENLŐSÉG MELLETT
hanem az adott hely sajátosságaiból kiinduló, de a közérdeket figyelembevevő
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET
szabályozással. Rögzíteni szükséges a normativitást feltétlenül igénylő szabályozási
HARMÓNIÁJÁNAK
eszközök eseteit és az eltérési lehetőségek szabályozási feltételrendszerét. A KIALAKULT ÁLLAPOT PROBLEMATIKÁJA
A normativitás differenciált módon való érvényesítése a kialakult állapot szerint 27.
fenntartandó
területek
szempontjából
is
szükségessé
vált.
A
területspecifikus
szabályozás során a normativitás alatt nem az azonosságot, hanem az azonos szemléletet kellene érteni és a finomítottabb szabályokat eszerint meghatározni.
BIZTOSÍTÁSA
KIALAKULT ÁLLAPOT TERÜLET-SPECIFIKUS
SZABÁLYOZÁSA NORMATÍV SZABÁLYOK HELYETT
A FUNKCIONÁLIS ÉS PARAMÉTERES SZABÁLYOZÁS ELÉGTELENSÉGEI
Felül 28.
kell
vizsgálni
és
át
kell
értékelni
a
funkcionális
és
paraméteres
szabályozástechnikát az övezeti szabályozásban és újabb, a fenntartható fejlődés elveinek jobban megfelelő eszközöket kell bevezetni a tervezési gyakorlatba (pl. használati intenzitás). Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy nehogy egy másik, sokkal
AZ ÖVEZETI SZABÁLYOZÁS KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK
RACIONALIZÁLÁSA
kevésbé érthető paraméterrendszer csapdájába essen a szakma. A VEGYESSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS
29.
A vegyesség biztosítását jobban megengedő, de kontrollt beépítő szabályozástechnika szükséges, ahol a normativitás helyett, a hely szelleme mellett az ésszerűség, a célszerűség, a közérdek és a minőség vezérel. Olyan metodika szükséges, mely a koncepciótól lekövethetően ad alkalmas eszközt a településirányítás kezébe.
A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA
A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE 2010-2011 > MÉK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TAGOZAT
AZ IDŐBELISÉG > AZ ÁTMENETI SZABÁLYOZÁS KÉRDÉSEI
30.
A szabályozási terv időbeliség-kezelése, a hely-specifikus feltételek előírása, a
fejlesztések egymáshoz való viszonyának, feltételrendszerének meghatározása tehetné
dinamikusabbá a szerkezeti és szabályozási tervezési rendszert. (fejlesztési típusú szabályozás eszközrendszer) A TSZT-VEL VALÓ ELLENTÉT FELOLDÁSA
31.
Meg kell határozni, hogy mely esetekben ellentétes a TSZT-vel a területre vonatkozó szabályzat és mely esetekben nem áll fenn az ellentét - ha csak átmeneti szabályozási eltérésről van szó - az ütemezhetőség és infrastrukturális követhetőség érdekében. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG TÁMOGATÁSA A SZABÁLYOZÁSBAN
32.
A környezettudatos, energiatudatos tervezés/építés/felújítás esztétikus megoldásainak végiggondolására, irányelvek megfogalmazására, ezzel együtt pozitív támogató rendszer kidolgozására van szükség, melyeket kellő átgondolás után az országos és a helyi előírásokban alkalmazni kell / lehet.
IX.
6
A VÁLTOZÁSRA GYORSAN REAGÁLÓ DINAMIKUS SZABÁLYOZÁSI METODIKA KIDOLGOZÁSA A TSZT-NEK VALÓ MEGFELELŐSSÉG PONTOSÍTÁSA A KÖRNYEZETTUDATOS ÉPÍTÉST ELŐSEGÍTŐ
SZABÁLYOZÁSI TECHNIKÁK KIDOLGOZÁSA
TULAJDON ÉS KÖZTERÜLET KÖZTERÜLETEK ALAKÍTÁSA
A különböző tervfajták közé célszerű nevesíteni és tartalmilag definiálni a közterület 33.
alakítására vonatkozó közterület-alakítási terv fogalmát, hogy az önkormányzatok azt bizonytalanságok nélkül megfelelő eszközként alkalmazhassák településük fejlesztése során.
A KÖZTERÜLET-ALAKÍTÁSI TERV MŰFAJÁNAK MEGTEREMTÉSE
KÖZPÉNZ VS. MEGFELELŐ KÖZTERÜLET KISZABÁLYOZÁS (KÖZÉRDEK ÉS A TULAJDONOSI ÉRDEK EGYMÁSNAK FESZÜLÉSE)
Át kell értékelni a közpénzen való telekfelértékelés és az új beépítésekhez szükséges 34.
A működőképesebb és színvonalasabb közterületi fejlesztés érdekében ki kell dolgozni a
közpénzből
való
telekfelértékelés
ellentételezésének
EGYENSÚLYI ÁLLAPOT LÉTREHOZÁSA A
közterületi kialakítás közpénzből való finanszírozásának anomáliáit. eszközrendszerét
KÖZFELADATOK ELLÁTÁSA ÉS
a
A FEJLESZTÉSEK KÖZÖTT
a
ÁTLÁTHATÓ KAPCSOLAT A
„betterment” (többletérték-adó), vagy a helyette választható „ingyenes” közterületi lejegyzés jogintézményének újbóli bevezetésével.
X.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS A SZABÁLYOZÁS FELTÉTELRENDSZERE VAGY SZERZŐDÉS
A 35.
településrendezési
szerződés
szerepét
át
kell
értékelni.
Tisztázni
kell
településfejlesztés és rendezés szereplőinek egymáshoz való viszonyát. A feltételhez kötött építési szabályozás lehetőségének megteremtése is eszköz lehet a
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS ÉS AZ ÉPÍTÉSI
a
SZABÁLYOZÁS KÖZÖTT
Új alapokra kell helyezni a civil szféra és a tervezés találkozását, melynek jogi
AZ ÉRINTETT LAKOSSÁG
szerződéses
jogviszonyok
helyett.
Általánosságban
felül
kell
vizsgálni
„településrendezési szerződés” célját.
XI.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS ELJÁRÁSA AZ ÉRINTETTEK, A LAKOSSÁG BEVONÁSA
36.
szabályozása is felülvizsgálatot igényel. Nagyobb súllyal kell szerepet adni a településen élő közösségnek és törvényi szinten kell a tervezés folyamatában a
ÉRDEMI BEVONÁSA A TERVEZÉSBE
lakossággal való konzultációt biztosítani.
XII.
HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK – HÉSZ SZABÁLYOZÁS VISZONYA A „GYORSÍTÁS CSOMAGOK” HÁTRÁNYAI
37.
Sürgős átértékelést és deregulációt igényel az építési hatósági eljárásokat „lazító” jogszabályi rend, megtartva a differenciált kérelmekhez tartozó összetettebb vagy egyszerűsítettebb eljárási lehetőséget. A parttalanná vált, ellenőrizetlen, az épített környezet minőségét veszélyeztető, sőt romboló „könnyítést” meg kell szüntetni.
A GYORSÍTÓ CSOMAGOK EREDMÉNYEINEK FELÜLVIZSGÁLATA, ÁTÉRTÉKELÉSE
A LIBERALIZÁLT ENGEDÉLYEZÉS „ELŐNY-TELENSÉGE”
Az építési engedély-köteles építmények körét az európai trendekhez hasonlóan 38.
javasolt meghatározni, erre a színvonalra emelve a sajátos magyar jogkövetési szokásokat is. Felül kell vizsgálni az engedélyköteles építési tevékenységek körének önkormányzati rendeletben való bővítési lehetőségét, más – helyi - megítélési módot kell beépíteni a rendszerbe, vagy e célból a HÉSZ számára kell nagyobb szabadságot adni.
A TÚLLIBERALIZÁLT ENGEDÉLYEZÉSI KÖTELEZETTSÉG ÚJRASZABÁLYOZÁSA
A HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE 2010-2011 > MÉK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TAGOZAT
AZ ÜGY ÉS A RÁVONATKOZÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYI HELY > A VÁLTOZÁSOK JOGÉRTELMEZÉSE
39.
Az építésügyi jogszabályok változtatásánál hatáselemzést szükséges készíteni az alárendeltebb HÉSZ-ek kényszerű jogi változásainak következményeiről.
7
A JOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAINAK ÉPÍTÉSÜGYI HATÁSELEMZÉSE
A TELEKRENDEZÉS
40.
A telekrendezés műfaja sok esetben meghatározó alakító tényezője a település struktúrájának, talán még a településképének is, ezért az építésügy körébe tartozó hatósági tervfajta, melyben a földhivatal hitelességet ellenőrzőként működjön közre. A
A TELEKRENDEZÉS HATÓSÁGI JOGKÖRÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA
telekrendezés hatósági feladatait célszerű visszavezetni az építési hatóság jogkörébe.
XIII.
SZAKMAGYAKORLÁS – KÖZBESZERZÉSEK – TERVEZÉS KÖZBESZERZÉSI ANOMÁLIÁK A TERVEZÉSBEN
Támogatva a Magyar Mérnök Kamara által is szükségesnek tartott kamarai díjszabás 41.
alkalmazását az áraláajánlás tendenciáját meg kell fékezni, mert a szakma nem lesz képes ilyen tendencia mellett fenntartható minőséget produkálni. A tervezési munka közbeszerzési eljárása során el kell érni a kamarai díjszámítás
KAMARAI DÍJSZABÁS ALKALMAZÁSA
alapján számított, és azt a súlyozásnál figyelembe vevő árképzést a döntés során. A TERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁS KÖZBESZERZÉSE SENKINEK SEM JÓ!
A település fejlesztésének rendezési megalapozása közérdeket szolgáló közügy, ezért a tervezési munka odaítélése során 42.
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS
a szakmai minőség biztosítása,
a referenciák nem mennyiségi - hanem minőségi - értékelhetősége,
a tervezési metodika alkalmassága,
a tervező csoport koncepcionális képessége
KÖZBESZERZÉS VISZONYÁNAK ÁTÉRTÉKELÉSE
legyen a meghatározó a település jövője érdekében. KÖZBESZERZÉS A TELEPÜLÉSTERVEZÉSBEN VS. TERVEZÉSI „SZOLGÁLTATÁS” ÉS TERVPÁLYÁZAT
A szakmai minőség rovására menő értékhatáros és határidős verseny kedvezőtlen hatásait ki kell küszöbölni. Ellentétben az építészeti tervezéssel, tervpályázattal a 43.
közbeszerzési eljárás nem váltható ki. Indokolttá vált a terület- és településrendezési terveztetés közbeszerzési eljárási kényszerének felülvizsgálata. A felülvizsgálat során javasolt visszaállítani a közügyet szolgáló terület- és
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS KIEMELÉSE A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK KÖRÉBŐL
településrendezési tervezés esetében a korábbi közbeszerzés-mentességet. Készült: a MÉK-TTT Szakmai Fórumon résztvevők közreműködésével. A helyzetértékelés kivonatolt összegzését készítette: Kovács Beáta és Liszkay Krisztina 2011. május 31.
