MEGÚJUL A 112-ES SEGÉLYHÍVÓSZÁM MAGYARORSZÁGON

MEGÚJUL A 112-ES SEGÉLYHÍVÓSZÁM MAGYARORSZÁGON Sajtó háttéranyag 2013. május 8.

11010 1011001110011001

11101011110111101100010011100110111011100000101

000110010

11 00 11

110 01111001011010101010100011

01 01 01

01000 0100011010010100

0

0

10010101

1

00011 1111110001001110 111 0110110010

0101010111 011110001101010110 00111010011100111100011011000111000100101100001 1000001000110101001010111 0 000110 00 1 0 1 0 10

010 10 10 1 11 10 1 01 0 0

011011010

0

001000001100101010010100010010

1 100101

010110001100100110000011110001001101001001000

11010110 0 10 0 1 10 1

0100110100100010110100110010001100110011001101

01011001110100101 010010110010100101 01 01101001100001011011011010110 100101011011101100110011110010011101101101011100101011011100110011

ESR-112 E-mail: [email protected] www.nisz.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

00101001110101

10111 1011101101101010

Emberi Erőforrások Minisztériuma

01010011110000110000100101000110010010001000010

0100101001 101010001100101010 00001100100011001100001101000100 01101101000100111100101011100010011001100110011011100111

1000110011010110 10001000100010010100 100110101100100101010010110110 1010010110100110010010010100101000111000101110001001110110010001

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A projektről röviden Az európai segélyhívószámra épülő Egységes Segélyhívó Rendszer projekt legfontosabb célja, hogy olyan átfogó infokommunikációs hálózat alakuljon ki hazánkban, amely lehetővé teszi a Készenléti Szervek együttműködési folyamatainak korszerűsítését. A kialakuló rendszer valós idejű adat- és hangkapcsolatot biztosít a Készenléti Szervek érintett szereplői, az irányítók és a végrehajtók között. A rendszer biztosítani fogja a kor követelményeinek megfelelő segélykérési csatornák (telefon, eCall, SMS, MMS, internet stb.) kezelhetőségét. Létrejönnek a segélykérések előszűrését biztosító Hívásfogadó Központok (HÍK), amelyek a nemzetközi tapasztalatok alapján tehermentesítik a tevékenységirányítókat azzal, hogy csak olyan eseményeket adnak át, amelyek valós beavatkozást, intézkedést igényelnek.

A jövőben a segélykérések a HíK-ekbe érkeznek. A HíK operátorai az informatikai rendszer segítségével térképeken láttatva, automatikus helymeghatározással azonnal rögzítik a hívó helyének adatait, valamint az időnként ettől eltérő eseményhelyszínt. Az operátorok előre meghatározott kérdezési protokoll mentén haladva gyűjtik az eseményhez kapcsolódó információkat és az informatikai rendszer támogatásával döntenek az esemény kezelésébe bevonni szükséges Készenléti Szerv megyei tevékenység-irányítójának delegálásról. A két-irányú kapcsolat révén a tevékenységirányítók is kezdeményezhetik másik Készenléti Szerv utólagos bevonását, amennyiben azt szükségesnek tartják. A tevékenység-irányításhoz delegált esemény adatlapok, esetlegesen az átkapcsolt hívással együtt az éppen szabad tevékenységirányító diszpécserhez kerülnek, aki a rögzített esemény helyszíne közelében tartózkodó járműveinek, erőforrásainak rendelkezésre állását a számítógépes térképen azonnal láthatja. (A diszpécserek magyar és angol nyelven is tudnak egyeztetni a hívó féllel.)

Európai Uniós háttér Az Európai Unió területén 1991 óta működik a 112-es segélyhívószám, amely az Európa Tanács szándékai szerint az Unió polgárai számára minden tagállamban azonos elvek alapján biztosítja az egységes kapcsolatfelvétel lehetőségét a segítséget nyújtó Készenléti Szervekkel. Mára a 112-es szám szinte egész Európában az Európa


2


Bizottság direktíváinak megfelelően, ingyenesen hívható vezetékes vagy mobil telefonról. Számos tagállammal szemben Magyarországon jelenleg gyakorlatilag „csak” egy telefonos szolgáltatás áll a hívók rendelkezésére a segélyhívások kezdeményezésekor. A segélyhívásokat ma itthon eltérő módon kezelik a Készenléti Szervek. A nemzeti hívószámokra érkező hívásokat a Készenléti Szervek tematikusan (104-et a Mentők, 105-öt a Tűzoltók és a Katasztrófavédelem, 107et a Rendőrség) fogadják, míg a 112-re érkező hívásokat a rendőrség fogadja a 107-es hívószámhoz hasonlóan. A segélyhívások fogadása, a bejelentések kezelése, valamint a Készenléti Szervek közötti együttműködés színvonala messze elmarad a kor követelményeitől, mivel egységes informatikai háttértámogatás csak nagyon kis mértékben van jelen a folyamatokban. Statisztikák szerint a segélyhívószámok esetében a fals hívások aránya Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan – 73%, ami nagyon magas. A jelenség az Európai Uniós tapasztalatok szerint a 7-14 éves korosztályhoz köthető leginkább, így a kommunikációban szükséges ennek a célcsoportnak a hatékony tájékoztatására külön figyelmet fordítani. Az elmúlt években Európa szerte (ideértve Albániát, Szerbiát, Bulgáriát, Horvátországot, Ukrajnát stb.) olyan infokommunikációs fejlesztések zajlottak, melyek a 112-es segélyhívószám mögötti, magas fokon elektronizált segélynyújtó folyamatok alapjául szolgálnak. Magyarország az ESR-112 projekt keretében hozza be lemaradását.

A 112-es hívószám kommunikációja Az Eurostat adatai szerint az Unió lakosságának mindössze 35 százaléka ismeri a 112-es segélyhívó számot. Az egységes segélyhívószám hazai kommunikációja szorosan illeszkedik az Egységes Európai Segélyhívószám kommunikációjának európai uniós gyakorlatához, ugyanakkor figyelembe veszi a hívószámmal kapcsolatos hazai jellemzőket.

112

105 104 107 104 105 107 107 105 104 105 107 104 104 107 105 107 104 105 107 104 105 104 105 107

Itthon a 112-es szám eredeti bevezetése előtt az emberek három segélyhívószámot ismertek. Ma már sokan ismerik a 112-t, de a lakosság nagy részének veszélyhelyzetben még mindig csak a nemzeti segélyhívószámok jutnak eszébe. A 112-es szám az Egységes Európai Segélyhívó Rendszer bevezetésével megújul, hatékonyabb segítségnyújtást biztosít, így fontos a szám kommunikációjára is nagy hangsúlyt fektetni. A kommunikáció célja hangsúlyozni, hogy a 112-es szám hívása a legjobb megoldás a veszélyhelyzetek felmerülésekor. A 112 az a segélyhívószám, ami egy korszerű informatikai rendszernek és a Készenléti Szervek hatékony együttműködésének köszönhetően gyors segítségnyújtást biztosít. Más projektekhez képest az ESR-112 esetében a kommunikáció szerepe óriási. Kiemelt szerepet kap a lakossági kommunikáció, azon belül az edukáció. A hívószám ismertségének növelése mellett fontos a segélyhívószám felelősségteljes használatának bemutatása is. A rendszerintegrációs feladatok mellett, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. feladata a segélyhívószám lakossági kommunikációjának tervezése és koordinálása is.


3


A megújult 112-es hívószám lakossági kommunikációja a rendszer és a Hívásfogadó Központok átadását követően, 2014 januárjától egy társadalmi célú reklámkampánnyal veszi kezdetét. A társadalmi célú kampány a lakosság egészéhez szól majd. A rendszer bevezetésével párhuzamosan elkészül a korlátozott képességű polgárok segítségkérését biztosító akadálymentesített weboldal, ami az Európai Unióban egyedülálló módon nagyban megkönnyíti és meggyorsítja a korlátozott képességűek segítségkérését is. A 112-es projektet irányító Konzorcium a hívószám kommunikációjában fontos szerepet szán a médiának, azon belül a szerkesztőségi felületeknek, hiszen a hívószám tudatosítása mellett fontos elmagyarázni az új rendszer bevezetésének előnyeit, hangsúlyozva, hogy a 112 nem játék, csak akkor szabad hívni, ha baj van. A 112 életet menthet.

A fejlesztés eredményei Az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépülésével szinte minden, a mai korban ismert segélykérési eszközről elérhetővé válik a segélykérések fogadására kialakított két Hívásfogadó Központ. A kiépítésre kerülő technológiák figyelembe veszik a nemzetközi trendeket, így az internet valamint az okos telefonok terjedését is. A projekt kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére, különös tekintettel a halláskárosultakra és a beszédproblémákkal küzdőkre, akik nem képesek önálló segélykérésre. A rendszer kialakítása során a 112es hívószám hivatalos weboldaláról letölthető okostelefon-alkalmazást is kifejlesztenek, amely – kihasználva ezen telefonok GPS képességét – pontos helymeghatározási adatokkal segíti a Készenléti Szervek gyors beavatkozását. (Okostelefon és GPS nélkül is behatárolható toronypozícióból a hívás helyszíne.) A jövőben a Készenléti Szerveket összekapcsoló adatkommunikációs hálózat fogja biztosítani, hogy a bejelentett eseménnyel kapcsolatos minden, már ismert adat elérhető legyen az összes, segélynyújtásban érdekelt szervezet számára. A 112 portál segítségével a lakosság tájékoztatása is javulni fog, mert az olyan események, amelyek hosszabb időn keresztül akadályozzák a forgalmat, valós időben lesznek nyomon követhetők az erre fejlesztett térképeken.


4


A Konzorcium tagjai, szerepük a projektben A projektet a Kormány 1312/2011 határozata alapján a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezetésével egy Konzorcium valósítja meg, melynek tagjai a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a segítségnyújtásban érintett Készenléti Szervek, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat. A projektszervezetben a felső szintű, stratégiai irányítási szerepet a Magas szintű Támogató Testület (MTT) tagjai, az érintett minisztériumok felső vezetői, a miniszterek, míg a taktikai irányítási, ellenőrzési feladatokat a Projekt Irányító Bizottság (PIB) tagjai, a delegáló intézmények kijelölt vezetői, az operatív projektvezetést pedig a BM Projektiroda vezetője, a NISZ Zrt. informatikai alprojekt vezetője és az OMSZ ESR projekt vezetője gyakorolja a KIFÜ Projektvezetőjének irányítása mellett. Az informatikai rendszer mögötti, a Készenléti Szervek működési folyamatainak szakmai tervezését és átalakítását a Belügyminisztérium irányításával az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alatt az Országos Mentőszolgálat végzi. A rendszer informatikai tervezéséért és kivitelezéséért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyeletével a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (konzorciumvezetőként) és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. felelnek.

Európai színvonalú technológia Magyarországon A projekt megvalósítása során, Miskolcon és Szombathelyen létrejönnek a segélykérések előszűrését biztosító Hívásfogadó Központok (HÍK), amelyek a nemzetközi tapasztalatok alapján tehermentesítik a tevékenységirányítókat azzal, hogy csak olyan eseményeket adnak át a Készenléti Szervek irányítóinak, amelyek valós beavatkozást, intézkedést igényelnek. A két HíK operátorai az informatikai rendszer segítségével térképeken követve a hívás, illetve a bejelentés helyszínét (amelyet a rendszer automatikus helymeghatározással támogat), azonnal rögzítik a hívó adatait és az eseményhelyszínre vonatkozó információkat. Az operátorok előre meghatározott kérdezési protokoll mentén haladva gyűjtik az eseményhez kapcsolódó információkat, s az informatikai rendszer támogatásával döntenek az esemény kezelésébe bevonni szükséges Készenléti Szerv adott megyei Tevékenységirányítási Központhoz történő delegálásáról.


5


A kétirányú kapcsolat révén a tevékenységirányítók is kezdeményezhetik másik Készenléti Szerv utólagos bevonását, amennyiben azt szükségesnek tartják. A Tevékenységirányítási Központhoz delegált esemény adatlapok, esetlegesen az átkapcsolt hívással együtt az éppen szabad tevékenységirányító diszpécserhez kerülnek, aki a rögzített esemény helyszíne közelében tartózkodó járműveinek, erőforrásainak rendelkezésre állását a számítógépes térképen azonnal követheti. A hívásfogadó operátorok, illetve tolmács szolgáltatás igénybevételével magyar és idegen nyelven tudnak a hívó féllel tárgyalni. Az Egységes Segélyhívó Rendszer segítségével a bonyolult, sok embert érintő helyzetekben, katasztrófák vagy súlyos balesetek esetén akár mindhárom Készenléti Szerv diszpécsere közvetlen konferenciakapcsolásban tudja majd összehangolni irányítói tevékenységét, amit a rendszer teljes hang és adatintegrációs képessége révén biztosít. A rendőrségi és katasztrófavédelmi közös megyei irányító központokban a szakemberek kialakítják a rendkívüli helyzetekben működésbe lépő irányító törzs munkahelyeit, amelyek az adott komplex esemény többszintű segélykezelésének irányítását végzik majd. Az ESR (Egységes Segélyhívó Rendszer) műszaki követelményeinek meghatározásakor szembe kellett nézni a tevékenységirányítás részéről felmerült új igényekkel és a rendelkezésre álló adatátviteli hálózat szűk keresztmetszetével. Felismerve az új igényeket, a kormányzat infokommunikációs stratégiája meghatározta a megfelelő hálózat megvalósítását, ennek érdekében 2011-ben elindította a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projektet. A projekt keretében a korábbi önálló infokommunikációs hálózatok integrálásával és fejlesztésével váltják ki a távközlési szolgáltatóktól bérelt összeköttetéseket, ezután a felhasználó szervezetek részére egy korszerű, nagy sávszélességű hálózat áll majd rendelkezésre. Az ESR műszaki követelményeinek megfelelően az egyes komponensek kapcsolatát a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) biztosítja magas rendelkezésre állással és nagy sávszélességgel (Hívásfogadó Központok 1 Gigabit, Köztes réteg – middleware - 10 Gigabit, Tevékenységirányító Központok 1 Gigabit). A belügyminisztérium irányítása alatt álló Rendőrség és Katasztrófavédelem tevékenységirányítási rendszerét egy önálló virtuális hálózaton keresztül valósítja meg, amely magas rendelkezésre állást és biztonságot jelent.

Az EDR szerepe Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) a Készenléti Szervek, a Rendőrség, Katasztrófavédelem és a Mentők rádiókommunikációját biztosítja TETRA technológiával. A rendszer kiépítése 2005-ben kezdődött és 2006 végére teljesen kiépült, ezzel országos lefedettséget biztosítva a felhasználóknak. Jelenleg az EDR rendszer több mint 40 000 rádiókészülékkel, közel 270 bázisállomással és 400 diszpécser munkaállomással biztosítja a hangkommunikációt, a rövid szöveges üzenetek küldését-fogadását, a GPS pozíció adatok küldését, feldolgozását és megjelenítését. Az EDR a tevékenységirányítás alap kommunikációs eszköze. Az ESR kialakításra kerülő új tevékenységirányítási rendszer központjaiban biztosítani kell a készenléti szervek erőforrásainak és eszközeinek térképen történő megjelenítését, követését, irányítását, státuszát, ezek egymás közötti kommunikációját is. Az EDR rendszer elemeinek megfelelő átcsoportosításával, a GPS adatok átadásával és a Tevékenységirányítási Rendszerbe történő integrálásával biztosítani fogja a vezetés megfelelő támogatását.


6


A Készenléti Szervek rendszereinek integrációja Az ESR (Egységes Segélyhívó Rendszer) lényegében négy komponensből, valamint az őket összekapcsoló ún. köztes rétegből áll. A négy komponens a következő: • Hívásfogadó Rendszer • Rendőrségi Tevékenységirányító Rendszer • Katasztrófavédelmi Tevékenységirányító Rendszer • Mentésirányítási Rendszer Ezen rendszerkomponensek között adatkommunikációs és hangkommunikációs kapcsolatokat hoznak létre, biztosítva ezzel az egységességet. A rendszerkomponensek közül a rendőrségi és katasztrófavédelmi tevékenységirányítási rendszerek azonos technológiára épülnek, melyek fejlesztését a Rendőrség valósítja meg a belügyminiszter utasítása alapján. A Hívásfogadó Rendszert, valamint a Mentők Mentésirányítási Rendszerét közbeszerzési eljárások eredményeként kiválasztott szállítók valósítják meg.

Mobil eszközök beszerzése, várható eredményei Az ESR-112 projekt keretében a rendőrségi és a katasztrófavédelmi szolgálati gépkocsikat, valamint a gyalogos rendőr járőröket mobil számítástechnikai eszközökkel szerelik fel. A mobil eszközökre olyan alkalmazásrendszert telepítenek, ami az ESR-112 projekthez kapcsolódva fejlesztett Robotzsaru Tevékenységirányítási Rendszer (Robotzsaru TiR) részeként működik, és biztosítja a bevetési egységek feladatainak végrehajtásához szükséges informatikai hátteret. Az alkalmazásrendszer olyan modulokból épül fel, amelyek funkciói a tevékenységirányítás és a bevetési egységek feladataiból vezethetők le, de rendelkezik olyan elemekkel is, amelyek az eszközök távmenedzselését biztosítják. A mobil eszköz és alkalmazás támogatja a tevékenységirányítók és a bevetési egységek közötti információcserét, javítja informáltságukat, automatizált eljárásokkal csökkenti az adminisztrációs terheiket. Az intézkedő egységek számára elérhetővé teszi a feladatnak megfelelő nyilvántartások lekérdezését, valamint egyszerűsíti az események és intézkedések dokumentálását. Az alkalmazásrendszer tervezett funkciói lehetővé teszik azt is, hogy a segélyhívás folyamán automatikusan vagy manuálisan rögzített adatokat közvetlenül az intézkedésre szabad, vagy felszereltsége, képzettsége folytán alkalmas járőr, katasztrófa elhárítási egység, illetve tűzoltó szerv részére küldje meg a tevékenységirányító. Az információ áramlása felgyorsul, megszűnnek a félreértések, elhallások. A helyszínre küldött egység a mobil eszköz használatával általános navigációs támogatást kap a helyszín megközelítéséhez, ugyanakkor az informatikai rendszereiben korábban rögzített információk segítségével a helyszínre, annak környezetére vonatkozóan már előzetesen tájékozódhat a Rendőrség, illetve a Katasztrófavédelem.


7


A tervezett funkciók megvalósításához a mobil eszköz és alkalmazásrendszer az alábbi képességekkel rendelkezik: • együttműködés a Robotzsaru TiR-rel, esemény és státuszkezelés • video, kép, hangfelvétel kezelése • kommunikáció (3G, WiFi, LAN, Bluetooth, TETRA) • navigáció, útvonaltervezés • alarm (manuálisan kiváltott riasztás, mely vészhelyzetben a Tevékenység-irányító Központ számára küld információkat)

Beruházás a hatékonyabb segítségnyújtás érdekében Az ESR-112 projekt három forrásból valósul meg. Legnagyobb részét - összesen 5 milliárd forintot - az Európai Közigazgatási Operatív Programból finanszírozzák, amit kiegészít további mintegy 1 milliárd forint uniós támogatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Ezt az összeget a Hívásfogadó Központok személyi állományának kiválasztására, képzésére, és a képzés ideje alatti átmeneti foglalkoztatásra fordítják. A Kormány további 1, 4 milliárd forintot áldoz olyan építési beruházásokra, melyből 720 millió forintba kerül a Hívásfogadó Központok építészeti beruházása és 680 millió forintba a Tevékenységirányító Központok kialakítása. Mutató neve

Mértékegység

Bemutatás utáni 5. év

A tevékenységirányítókhoz kerülő, intézkedést nem igénylő bejelentések aránya

%

10

A TIK-ekbe kerülő segélykérések legfeljebb 10%-a lesz olyan, mely nem igényel intézkedést.

Segélyhíváskor az operátorhoz kapcsolás átlagos ideje

mp

15

A bejelentők normál esetben nem több, mint 15mp várakozás után beszélhetnek a hívást fogadó operátorral.

Helymeghatározási rendszer segítségével beazonosított és térképen megjelenített segélyhívások aránya

%

80

A beérkező segélyhívások 80%-ánál automatikusan fogja a rendszer meghatározni a hívó helyét, legalább a híváskörzet szintjén.

A bejelentés fogadásától a helyszíni intézkedésre kijelölt erőforrás hozzárendeléséig eltelt idő

%

70

A készenléti szervek ma eltérő gyorsasággal tudnak intézkedni a segítségnyújtás érdekében. A feladat első szakaszában (erőforrások kijelölése) 30%-os javulást kívánunk elérni. A mai átlagidők a következőképpen változnak: mentők: 4 percről 3 percre rendőrség: 7,5 percről 5 percre tűzoltóság: 4 percről 3 percre


8

Magyarázat


Siker-kritériumok Az Európai Uniós forrásokból megvalósuló projektek esetében olyan eredményeket kell elérni, amelyek számokban is jól mérhetőek. Az ESR-112 projekt esetében a következő vállalásokat tettük: Tekintettel arra, hogy a segélynyújtás helyszínére való kijutás a közlekedési viszonyoktól is függ, így erre vonatkozó vállalásokat az ESR-112 projektben nem tettünk. A Mentők MIR projektjében annak jelentősége miatt olyan vállalás került megfogalmazásra, hogy a bejelentett esetek 75%-ban a helyszínre érkezés legfeljebb 15 percet vesz majd igénybe. Ebből a 15 percből maximum a fenti 4 perc lehet az erőforrások kijelölésére fordított idő.

Munkahelyteremtés A Hívásfogadó Központok Miskolcon és Szombathelyen 2013 tavaszára elkészültek. A projekt eredményeként helyszínenként 425 új munkahely jön létre, így a beruházás növeli a térség foglalkoztatottságát. A Hívásfogadó Központokban dolgozó munkatársak speciális, két hónapos alapképzést és legalább két hetes informatikai, a kialakításra kerülő rendszer használatáról szóló alapképzést kapnak. A hívásfogadó operátorokkal szembeni számos kompetenciaelvárás kapcsolódik a kommunikációhoz, a problémamegoldáshoz, a döntési képességhez, a fegyelmezett, szabálykövető magatartáshoz és nem utolsó sorban a stressztűrő-képességhez. Ezeken túlmenően a kreatív gondolkodás, a meggyőzési képesség és más hasonló alapelvárás szerint választják ki a jelölteket.

A projekt ütemezése A Mentésirányítási Rendszer (MIR) és az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) integrációjának hatása a segítségnyújtás folyamatára Jelenleg a 104-es hívószámon elérhető Mentésirányítási Központokban a hívások mintegy 5-6 százaléka fals hívás. Az ilyen hívások miatt a sürgősségi ellátást igénylő hívások kényszerülhetnek várakozásra. Minden olyan segélyhívószámra érkező hívás, amelyet az állampolgárok a telefonjaik tesztelésére használnak, a valódi mentést akadályozhatja. Az ESR-112 bevezetése tehermentesíti a mentésirányítókat. Pánikhelyzetben az állampolgárok rosszul emlékezhetnek a készenléti szervek telefonszámára, bármelyik szám hívása esetén a segítség biztosított.


9


Az ESR-112 projekt és az Országos Mentőszolgálat MIR (mentésirányítási) projektje egymással összehangolt rendszert fognak alkotni. Az egészségügyi végzettséggel rendelkező mentésirányító szakemberek az ESR HIK központjainak segítségével az új technológiai háttérrel támogatottan könnyebben és gyorsabban nyújthatnak segítséget vészhívás esetén. Az Országos Mentőszolgálat 104-es Hívásfogadó Központjában a jelenleg használt kikérdezési protokollt a MIR projekt megvalósulásaként egy Nyugat-Európában már bevezetett referenciákkal rendelkező, világszínvonalú rendszer váltja fel

A Készenléti Szervek együttműködése 2014-től A Készenléti Szervek mai együttműködését a bejelentéshez választott segélyhívószám is nagyban befolyásolja. Ha például a 104-es segélyhívó számon jelentenek be egy eseményt, ahol a mentőautó helyszínre érkezése után derül csak ki, hogy a mentő például nem fér hozzá a sérültekhez, s így a Rendőrség vagy a katasztrófavédelem esetleges beavatkozását igényli, komoly időveszteséget szenvedhet a segítségnyújtás. Másrészt a mai helyzetben előfordul gyakran, hogy a bejelentő többször kénytelen elmondani az alapvető információkat, mert a Készenléti Szervek nem rögzítik ezeket semmilyen rendszerben, s legkevésbé közösen használt rendszerben. A mai helyzetben minden bejelentéskor a bejelentőnek kell elmondani, hogy hol is történt az esemény. A jövőben a hívásfogadó operátorok a protokoll szabályai szerint minden olyan információt kikérdeznek, amely alapján egyértelmű, hogy mely szervezeteknek kell beavatkozni, s ezen szervezetek irányítói egy időben kapják meg az összes addig megismert adatot, s a bejelentés végéig folyamatosan frissítve minden kiegészítő információt. A bejelentőnek csak egyszer kell elmondania, hogy mi és hol történt. A bejelentés és az esemény helyszínének egyezésekor automatikus helymeghatározás fogja segíteni az operátort a gyors intézkedés megindításában. A Készenléti Szervek beavatkozó egységei szinte egy időben indulhatnak el a helyszínre, s abban az esetben, ha a helyszín felé, vagy a helyszín közelében új információk érkeznek az eseménnyel kapcsolatosan, azok bármelyik beavatkozó egységhez, illetve egységtől eljutnak a korábbi, már a Hívásfogadó Központban rögzített információval egy időben. További információk: www.SOS112.hu


10


MEGÚJUL A 112-ES SEGÉLYHÍVÓSZÁM MAGYARORSZÁGON

Recommend Documents