Megtakarítási szokások a háztarásokban 2012-ben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Megtakarítási szokások a háztarásokban 2012-ben

Belső konzulens: Takács Dávid

Salamon Katalin Pénzügyszámvitel szak Pénzügy szakirány

Külső konzulens: Tóth Szilvia

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: SALAMON KATALIN Szak/ szakirány: pénzügy-számvitel szak / pénzügy szakirány Neptun kód: E9161V

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013.

A szakdolgozat pontos címe: Megtakarítási szokások a háztarásokban 2012-ben Belső

konzulens neve: Takács Dávid

Külső

konzulens neve: Tóth Szilvia

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: megtakarítás, pénzügy, háztartás, öngondoskodás, külföldi példák

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá , hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felel ősségem

tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

_

7013 JAN O4.

.. .. ....$~;;.. ..... ~!I'r... ....... .. hallgató aláírása

Datum: ...... .. .............. ... .......... ....

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum: .. .. ......

~.~:~..!.~.~ .~. ~ . . ...... . ....

Főiskola

{3" oa.i: ostl GazdiiS'á9i Gal.ualkcdasi Ka p':fLF. egerszeg Köny" tar . 8900 Zalaegerszeg Gasparich Márk u. 18/A. Te!efon: +36-92-509-940

,

í

(

:.. N>.~. ~ .. J~ .... :r::. OJJ4l ci ~ könyvtári munkatárs .~1' 7 ~ I I

BGF Gazdál kodási Kar Zalaegerszeg I H·S9 00 Zalaegerszeg. Gasparich M. u.1S/A. I Telefon: (+36-92) 509·9 00 Fax: (+36-9 2) 5 09-930 I www.pszfz. bgf.hu/gkz

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 3 1.1 A témaválasztás oka ................................................................................................ 3 1.2 A téma aktualitása ................................................................................................... 3 1.3 Bevezető gondolatok ............................................................................................... 4 1.4 Megtakarítás fogalma .............................................................................................. 5 1.5 A legjellemzőbb megtakarítási formák: rövid-, közép-, hosszútávon..................... 6 1.6 Meghatározó lakossági magtartásformák .............................................................. 15 2. Megtakarítások Magyarországon ................................................................................ 17 2.1 A magyar pénzügyi kultúra ................................................................................... 17 2.2 A magyarországi átlagjövedelem 2012-ben .......................................................... 18 2.3 Milyen szempontokat érdemes mérlegelni megtakarításkor? ............................... 21 2.3.1 Megtakarítási szokások a gyakorlatban 2012-ben .......................................... 26 3.Öngondoskodás, pénzügyi életpálya tervezése ............................................................ 34 3.1 Főbb kormányintézkedések ezek elősegítésére ..................................................... 34 3.2 Pénzügyi alapfogalmak ismerete a lakosság körében ........................................... 36 3.3 Pénzügyi termékek ismertsége, igénybevétele ...................................................... 38 3.3.1 Termékek részletezése .................................................................................... 38 3.3.2 Ajánlott pénzügyi termékek ismertsége, igénybevétele ................................. 45 3.4 Miért hitel, miért nem megtakarítás? .................................................................... 46 4. Külföldi megtakarítási példák ..................................................................................... 50 4.1 Néhány más országban milyenek a megtakarítási szokások? ............................... 50 5. Következtetések .......................................................................................................... 57 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 58 Ábrák jegyzéke ............................................................................................................... 61 Melléklet ......................................................................................................................... 62

3

1. Bevezetés 1.1 A témaválasztás oka Ma egy átlagos ember évente alig 53 percet fordít a saját pénzügyeire, ez csak alig egy perc minden héten. Ha belegondolunk, hogy mennyit dolgozunk meg érte szinte minden nap, ez nagyon kevés idő. Hogyan is tudnánk meghozni fontos pénzügyi döntéseket ennyi idő alatt? Fontos lenne, ha legalább azzal tisztában lennénk, hogy ha már van valamilyen pénzügyi termékünk, befektetésünk, akkor azzal legalább tisztában legyünk, hogy miért is jó az nekünk, milyen teendőink vannak vele kapcsolatban, a későbbiekben. Egy-egy pénzügyi termék megválasztásakor nem azt kell néznünk, hogy ki ajánlja nekünk az adott terméket - lehet akár ismerős vagy barát is az adott illető, de teljesen ismeretlen is – hanem azt, hogy az adott termék nekünk jó legyen majd a későbbiekben is. Ehhez részletesen és számunkra érthetően kell megismernünk, hogy mit is szeretnénk, hogy ne hozzunk rossz pénzügyi döntést, mert annak nem csak mi, hanem a családunk is a károsultja lehet.

1.2 A téma aktualitása A 2008 óta tartó gazdasági világválság hatással volt a megtakarításokra is, hiteleket sokan vettek fel akár meggondolatlanul is. Aki viszont megtakarít, és nincs hitele az nem akarja azokat segíteni akik hitelt is hitelből finanszírozzák, mert úgy gondolják, hogy ennek semmi következménye nem lehet. Azt gondolták, hogy például egy utazást hitelből nagyon könnyen meg lehet valósítani, mert ha a szomszéd megengedheti magának, hogy nagyon messze utazott akkor ő sem maradhat ki, neki is követni kell a példát minden áron. Pedig ha nem az lenne a fontos, hogy azzal büszkélkedjenek ki és hol járt már, hanem ehelyett megtakarítottak volna és később utaztak csak volna, sokkal jobban járnának, mert nem kellene állandóan attól rettegni, hogy éppen hogyan is alakulnak az aktuális gyakran devizában felvett hitel árfolyamai. A kamatadó bevezetése óta keresni kell azokat a lehetőségeket is, ahol az adó mértéke mérsékelhető vagy akár 0-ra is csökkenthető. Erre viszont a rövidtávú megtakarítások nem igazán alkalmasak.

4

1.3 Bevezető gondolatok „ Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a legkisebb fogyasztó egység az egyén. A kereslet alapvető okaként az egyének testi és szellemi szükségletei látszanak szerepelni. Az emberek szükségleteiket nem magányosan elégítik ki, hanem kisebb-nagyobb közösségekben. Így például az emberek egyénként éheznek meg, de az élelmiszerpiacon mégsem az egyének, hanem az egyének kis közösségei - mindenekelőtt az egy háztartást vezető családok – jelennek meg vásárlóként. Második megközelítésként

tehát

hajlunk

arra, hogy a legkisebb fogyasztó

individuumként a családot jelöljük meg. A család azonban tulajdonképpen nem gazdaságtani, hanem szociológiai fogalom, mivel a családot elsősorban nem gazdasági, hanem más társadalmi kötelékek fogják egybe. A család gazdasági kapcsolatai, tevékenységei a háztartás keretében figyelhetők meg. A család és a háztartás fogalmai azonban nem fedik egymást. Egy család vezethet több háztarást is, illetve több család is vezethet közös háztartást. A gazdaság legkisebb fogyasztói egysége a háztartás. A háztartások termelő és fogyasztó tevékenységet egyaránt végeznek, azonban termelő tevékenységeiket a fogyasztóinak vetik alá – a háztartások gazdálkodása fogyasztás centrikus. A háztartások általában nem törekszenek terjeszkedésre, legalább is egy bizonyos határon túl. Például nem szereznek általában az igényeket jelentősen meghaladó lakást, mert nem vállalják annak a fenntartásával járó megnövekedett gondokat. Mindamellett a háztartások éppen azért, mert fogyasztás centrikusak és így nem függenek minden pillanatban a külső kapcsolataikban elért gazdasági eredményektől,

jövedelemként

szerzett

javaikat

(mindenekelőtt

közvetlenül

pénzformában) csak részben fogyasztják el, részben viszont éppen hogy nem fogyasztják el, hanem megtakarítják, tartalékot képeznek. A háztartások gazdasági szempontból automatizáltak, elkülönültek.” (Forrás: Bevezetés a közgazdaságtanba I., 2002., 2.1.-9; 10.)

5

1.4 Megtakarítás fogalma „A magyar megtakarítási kultúra nemcsak a nyugat-európai, hanem a közép-európai országokéhoz képest is alulfejlett. Egyedül nálunk jellemző, hogy a lakosság jó része (háztartások 35%-a) egyáltalán nem tesz félre semmi pénzt. A maradék családokban pedig meglehetősen elavult a megtakarítások szerkezete” A megtakarítás fogalmát nagyon sokan összekeverik a spórolással, amelyek viszont szorosan összetartozó, de nem feltétlenül azonos fogalmak, mert spórolni lehet pl. a benzinen, de ettől még az embernek nem lesz megtakarítása. A megtakarítás alapvető funkciója, az lenne, hogy az erre a célra elkülönített pénzt ne költsük el más dolgokra, hanem tegyük félre. Ha ugyanis belegondolunk, egy átlagos családnak legalább a fél, de inkább az éves keresetükkel megegyező rövidtávú megtakarítással kellene állandóan rendelkeznie. Bármikor jöhet ugyanis egy baleset, egy hosszabb betegség vagy egy munkahely elvesztése, vagy egy váratlan nagyobb összegű kiadás, amely komoly anyagi nehézséget tud okozni. Ez a rövid távú likvid megtakarítás fogalma. (Forrás: http://buksza.blog.hu/2010/09/28/megtakaritasi_lehetosegek) Megtakarítás: tartós javak értékének el nem fogyasztott része + befektetett eszközök növelése + pénztartalékok növelése. A közgazdaságban megtakarításnak számít az a jövedelemrész, amelyet nem költenek el. A megtakarítás, későbbi időpontra halasztott szükséglet kielégítést jelent. A megtakarítás makro-ökonómiai képlete:

S=Y-C

ahol S= megtakarítás, Y = jövedelem, C= fogyasztás

„A megtakarítások a háztartás gazdálkodásában biztonságot jelentenek. Előre látható vagy nem látható, tervezett vagy nem tervezett kiadások fedezésére szolgálnak.

6

Amennyiben

a

megtakarítások

pénzintézeteknél

kerülnek

elhelyezésre

–

magánszemélyek, vállalkozások esetén is - a pénzintézet, a megtakarított pénz után kamatot fizet, ez lesz a megtakarított pénz hozama. A pénzintézet a nála elhelyezett, megtakarított pénzt hitelezi azon személyek, vállalkozások részére, akiknek pénzre van szükségük. Természetesen a hitel után kamatot számítanak fel, ez lesz a hitel használati díja. Nemzetgazdasági szempontból a megtakarítások jelentősége abban van, hogy a megtakarított pénzt a vállalkozások hitelként visszajuttatják a gazdaságba, így a gazdaság bővítését tudják megvalósítani (beruházás, tevékenységi kör bővítése, stb.). A lakosság a megtakarított pénz révén hitelhez jut, és előrehozott fogyasztást tud megvalósítani (lakásvásárlás, gépjárművásárlás, tartós fogyasztási cikkek vásárlása, stb.).” (Forrás: http://kodosport.club.hu/keret.cgi?/ 27. p.)

1.5 A legjellemzőbb megtakarítási formák: rövid-, közép-, hosszútávon Hazánkban számos rövid- és hosszútávú megtakarítási forma létezik, így megtakarítási lehetőségekben nincs hiány. „A

10

leggyakoribb

magánszemély

által

megfogalmazott

megtakarítanának: 1.

Privát nyugdíj kiegészítés megteremtése, valódi nyugdíj

2.

Gyermekek önálló életkezdésének támogatása

3.

Pénztartalék képzése váratlan eseményekre, lehetőségekre

4.

Tartalékolás az esetleges egészségi problémák esetére

5.

Autóvásárlás, csere

6.

Önálló otthonteremtés

7.

Saját, gyermekek, unokák házasságára gyűjtés

8.

Gyerekek, unokák taníttatásához tartalék képzése

9.

Halál esetén tőke hátrahagyása a szeretteinek

10. Tőkejövedelem elérése” (Forrás: http://www.befektetesi-megoldasok.hu/)

cél,

melyekre

7

Ha már megfogalmaztuk céljainkat nézzük, hogy milyen megtakarítási formákat lehet választani: 

készpénz,



magán nyugdíjpénztári tagság,



takarékbetétkönyv,



folyószámlán lekötött pénz,



bankbetét,



önkéntes nyugdíjpénztári

tagság, vagy nyugdíj-előtakarékossági

számla

(NYESZ), 

állampapírok/kötvények,



deviza,



ingatlan, lakáskassza,



tőzsdei részvények, tőzsdei indexek,



egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések,



befektetési, megtakarítási céllal vásárolt arany, nemesfém,



befektetési céllal vásárolt műtárgyak,



befektetési alapok,



biztosítások.

És általában az alábbi időtávokban: Megtakarítási forma

Időtáv

Rövidtáv

kevesebb, mint 1 év

Középtáv

1-5 év

Hosszútáv

több mint 5 év

A következőkben röviden nézzük melyik mit is jelent. Készpénz A pénz egyik megjelenési formája, amikor bankjegy és érme formájában van jelen a gazdaságban. Az infláció miatt értéke állandóan csökken, így nem a legkedvezőbb megtakarítási forma.

8

Folyószámla, bankbetét Olyan bankszámla, ami az ügyfél pénzforgalmának a lebonyolítását szolgálja. A folyószámlára utalják a munkáltatók a munkabért, erről fizethetik a számlatulajdonosok a közüzemi számláikat. A számlán lévő pénz után a bank folyószámla-kamatot fizet, ami azonban jóval alacsonyabb a betétszámlán lekötött pénzek után fizetett betéti kamatnál. Betéti kamat: a betétszámlán lekötött összeg után járó kamat, ami a lekötés időtartamától, és a betétként elhelyezett összeg nagyságától függ. Kamatveszteséggel jár, ha az ügyfél a lejárat előtt akar a pénzéhez jutni. Forintban vagy devizában? Betétünket elhelyezhetünk forintban vagy devizában is. A devizabetétek esetén nemcsak a betét összegét, futamidejét, és a kamatkondíciókat kell számításba vennünk, hanem az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamváltozását is. A forint árfolyamának változása önmagában is okozhat veszteséget vagy nyereséget a kamatváltozásoktól függetlenül. Ha például euró betétünk van és az euró a forinttal szemben 10 %-ot erősödik, ez azt jelenti számunkra, hogy a betét forintban felvehető összege 10 %-kal több lesz.

Takarékszámla Lejárat nélküli betétszámla, a számla tulajdonosa bármikor rendelkezhet pénzeszközei felett, és a betét összege is szabadon változtatható.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) Olyan betétszámla, mely gyakorlatilag egy öngondoskodáson alapuló nyugdíjcélú megtakarítási forma. Az ide történő befizetéseket az állam adótámogatással ösztönzi. Önkéntes nyugdíjpénztár: olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A nyugdíjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeres befizetéseket teljesítenek a pénztár

felé,

majd

a

nyugdíjkorhatár

elérését

követően

különböző

9

nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól, melynek fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok kamatai szolgálnak. A pénztári tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor többféle kifizetési mód között választhatnak. Kérhetnek egyösszegű kifizetést, vagy rendszeres havi, negyedéves vagy éves járadékot. A járadék időtartama lehet határozott (pl. 5 évre szóló) vagy határozatlan (életjáradék). Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítás 10 év tagsági jogviszonyt követően bizonyos feltételekkel a nyugdíjazás előtt is hozzáférhetővé válik. A pénztári rendszer jelenleg Magyarországon az állami nyugdíjellátás kiegészítésnek lehetősége.

1. sz. ábra: Nyugdíjrendszer

Forrás: Szekér-Fa Bt. TBSZ (tartós befektetési számla) Tartós befektetési számla, lényege, hogy az a természetes személy, aki ilyen számlán helyezi el magtakarításait, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben vagy egészben mentesül a kamat- és árfolyamnyereség-adó alól, ha a TBSZ-en helyezi el befektetését, megtakarítását és e számlájáról nem vesz ki a megnyitás évét

10

követő 3-5 évig. A konstrukció célja az öngondoskodás és a hosszú távú megtakarítások ösztönzése. Értékpapír Tulajdonjogot vagy követelést (hitelviszonyt) megtestesítő okirat. Lényegében különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszközeként használjuk. Forgalmazása történhet tőzsdén vagy tőzsdén kívül is. Lejárata lehet rövid-, közép- és hosszú-távú is. Kibocsátás iránya szerint lehet belföldi forgalomba szánt (forintban), illetve nemzetközi pénzpiacra szánt (devizában). Átruházási lehetőség alapján létezik névre szóló és rendeletre szóló. Hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír: Nyomdai úton vagy dematerializált formában előállított értékpapír azt a jogot testesíti meg, hogy ellenérték fejében a kibocsátó arra kötelezi el magát, hogy visszafizeti az összeget, kamatot fizet, vagy egyéb szolgáltatást nyújt. Fajtái: kincstárjegy, letéti jegy, kötvény, pénztárjegy, célrészjegy, takaréklevél, hajóraklevél, jelzáloglevél, határozott idejű befektetési jegy, közratárjegy, árujegy, zálogjegy, kárpótlási jegy. Ezek közül nézzünk néhányat, mit is jelent: 

Pénztárjegy: pénzintézet bocsátja ki, rövid lejáratú, fix kamatozású, forgatható értékpapír



Letéti jegy: pénzintézet bocsátja ki, hosszabb lejáratú (max. 3 év) értékpapír



Záloglevél: pénzintézet bocsátja ki az adós tartozásainak fedezésére, mely mögött ingatlan áll. Hosszú lejáratú, fix kamatozású értékpapír



Befektetési jegy: a befektetési társaságok által kibocsátott értékpapír, ami vagyoni jogokat jelent tulajdonosának, mert az adott alapból való részesedést testesíti meg. A befektetési jegyek különböző futamidejű, kockázatú befektetéseket tesznek lehetővé.



Államjegy: állam bocsátja ki, állami adósságot megtestesítő hosszú lejáratú értékpapír



Kárpótlási jegy: speciális értékpapír Magyarországon, amit azok kaptak, akiknek az előző gazdasági rendszerben államosították a vagyonát. Részvényre, földre, járadékra váltható korlátozott mértékben, de előbb-utóbb, a kárpótlási folyamat lezárulásával el fog tűnni a piacról

11



Közraktárjegy: közraktár által az áru tulajdonosa részére kiállított tárolás tényét igazoló értékpapír



Hajóraklevél: áru egyik helyről a másikra történő továbbítását igazolja.

Diszkont értékpapír: hitelviszonyt testesít meg, nem kamatozó értékpapír, melyet névérték alatt bocsátanak ki, majd névértéken váltják be a lejáratkor. Nincs kamatláb meghatározva, de magasabb összegért váltják vissza, mint amiért vettem. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) Minden olyan nyomdai úton vagy dematerializált formában előállított értékpapír, mely jogot testesít meg. Ennél az értékpapírnál a kibocsátó valamilyen ellenérték fejében (pénzbeli vagy nem pénzbeli) arra kötelezi magát, hogy az értékpapírt birtoklónak tulajdonosi jogokat biztosít (vagyoni és egyéb jogokat). Fajtái: részvény, üzletrész, szövetkezeti rész- és vagyonjegy, vagyoni betét, befektetési jegy, kockázati tőkejegy, kockázati tőkerészvény. Állampapír Az állam által kibocsátott értékpapír, amely az államadósság finanszírozására hivatott. Ide tartozik az államkötvény, a kincstárjegy, a diszkontkincstárjegy is. 

Államkötvény: az állam által kibocsátott egy évnél hosszabb lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az államadósság finanszírozásának egyik eszköze.



Kincstárjegy: az állam által kibocsátott rövid távú, 1 éven belül lejáró értékpapír, amely az állami kiadások finanszírozását teszi lehetővé forrás hiány esetén. Két fajtája van a diszkontkincstárjegy és a kamatozó kincstárjegy.



Diszkontkincstárjegy: az állam által kibocsátott, egy éven belül lejáró, névérték alatt kibocsátott, és névértéken beváltható értékpapír.

Kötvény Névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény kibocsátója, azaz az adós vállalja, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget, illetve annak kamatát az előre meghatározott módon, és időben megfizeti a kötvény tulajdonosának, azaz a hitelezőnek.

12

Átváltható kötvény: olyan speciális kötvény, mely a kamatfizetés mellett jogot biztosít arra, hogy egy későbbi időpontban részvényre cserélhessék. Fejlettebb piacokon az átváltási jog önmagában értékesíthető. Befektetési alap A befektetők pénzének összegyűjtésére és a gazdaságba történő beforgatására szakosodott pénzügyi vállalkozások, amelyek azok számára jöttek létre, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel és/vagy elegendő idővel ahhoz, hogy befektetési döntéseiket önállóan hozzák meg. A befektetés költségei és hozamai a befektetési jegyek gazdái között tulajdoni arányuknak megfelelően kerülnek szétosztásra. Lakáskassza, lakástakarékpénztár Miért is érdemes rendelkezni lakáskassza megtakarítással: 

Választani lehet különböző futamidők közül, mégpedig lehet 4, 5, 6, 8 és 10 éves,



A lakástakarék megtakarítást már 3.000 Ft-tól lehet indítani, melynek összegét a futamidő alatt lehet növelni vagy csökkenteni. Legmagasabb havi összege 20.000 Ft lehet. 30 %-os állami támogatást nyújtanak mellé, és kedvező hitelfelvételi lehetőséggel is lehet élni.



Mire is lehet például használni? o lakásvásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, o lakásvásárlási hitelbe lehet ebből a forrásból visszatörleszteni, o konyhabútor, fürdőszoba szekrény (nem feltétel a beépítettség) o kád, pezsgőfürdő, szauna, o gáztűzhely, cserépkályha, kandalló, beépített mosogatógép, beépített hűtőgép, o radiátorok, riasztóberendezések, nyílászáró csere, terasz kiépítése o udvarok térburkolása, tereprendezése, o bejárati kapu, elektromos garázsajtó, biztonsági zár, o redőny, reluxa, szalagfüggöny, karnis, szúnyogháló o napelemes készülék o kútfúrás, medence stb.

13

Nézzünk egy példát: Ha havi 10 000 forintot vállalunk betét-befizetési összegként 45 hónapra, akkor a megtakarításunk 590 827 forint lehet. De ha ezt az összeget kevésnek ítéljük, akkor hozzájuthatunk 1 400 000 forinthoz is kedvező hitel segítségével. A hitel maximális futamideje 68 hónap, az állandó törlesztő részlete pedig 14 000 forint lenne. Tőzsdei részvények, tőzsdei index Tőzsdeindex: egy piac alapvető mozgásáról folyamatosan tájékoztató mutató. Részvényeknél általában árfolyamindexet, kötvényeknél hozamindexet használnak. Részvény: Tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Osztalékra, közgyűlésen való részvételre, végelszámolásban (felszámolásban) pénzre, stb. jogosít. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó. 

Elsőbbségi részvény: olyan speciális részvényfajta, mely valamilyen elsőbbséget biztosít a többi részvényessel szemben. Pl.: osztalékelsőbbségi, szavazatelsőbbségi, likvidációs elsőbbségi.



Dolgozói részvény: munkavállalóknak ingyen, vagy kedvezményesen juttatott részvények, melyeket kizárólag dolgozók, vagy volt dolgozók birtokolhatnak. Max. a jegyzett tőke 15 százalékáig bocsátható ki.



Kamatozó részvény: olyan részvény, melynek tulajdonosa alapszabályban meghatározott mértékű kamatra jogosult. A magyar Gt. szerint az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben előre meghatározott kamatra jogosító részvények is kibocsáthatóak, amelyekre akkor is fizetendő kamat, ha a társaságnak nincs az adott évben eredménye.



Osztalékelsőbbségi részvény: Az a speciális részvényfajta, melynek tulajdonosa az osztalékfizetésnél az első helyen áll. Csak akkor jogosultak az osztalékra, ha van nyereség, veszteség esetén ők sem.

Névérték: Az az érték, ami rá van írva a részvényre. A tulajdonosi jogok elosztásának alapja. A névérték alapján számolják az osztalékot (részvénytársaság adózás utáni eredményéből, a vállalat osztalékpolitikájának megfelelően osztják a részvényeseknek), lehet közgyűlésen szavazni, és esetleg végelszámoláskor (felszámoláskor) pénzhez jutni.

14

Biztosítás Egy olyan szolgáltatás, mely előre nem látható, de véletlenszerűen bekövetkező, vagy majd feltehetőleg valamikor biztosan bekövetkező és anyagi következményekkel is járó eseményre való felkészülést segíti elő. Egy szerződés, amelyben a biztosított biztosítási díj megfizetésére vállal kötelezettséget, a biztosító pedig a biztosítási esemény (olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár, amit a biztosítási

szerződésben

rögzítenek

a

felek)

bekövetkeztekor

a

káresemény

kompenzálását vállalja. (Fogalmak forrása: http://www.penziskola.hu/glossary/1/lettert)

Egyéb alternatív eszközök „A befektetéseknek csak egy része történik a pénzügyi piacokon. Emellett alternatív lehetőségek is léteznek, ugyanakkor ezek többsége valamilyen formában már kötődik a pénzügyi piacokhoz. Az alternatív eszközök közé soroljuk többek között az ingatlan illetve termőföld befektetéseket, az árukba történő befektetéseket illetve a műtárgy befektetéseket. Ezen eszközök többsége befektetési jegyeken, különböző határidős termékeken, közraktárjegyen keresztül is elérhetőek. A műkincsek piaca sokszor kecsegtető befektetési lehetőséget kínál az érdeklődőknek és mindazoknak, akik megengedhetik maguknak a belépést, ugyanakkor jellemzően speciális ismereteket kíván. Világszerte számos aukciót rendeznek, melyeken egyedi műtárgyak találnak gazdára. A befektetés hosszútávon jövedelmezőnek bizonyulhat, mivel az egyedi műalkotások az idő múlásával egyre értékesebbé válnak (feltéve, hogy állapotukban jelentős romlás nem következik be). A műtárgy befektetéseknél kiemelt szempont lehet a későbbi eladhatóság (likviditás). Az elmúlt időszakban több olyan nyilvános befektetési alap is indult külföldön, melyek portfóliója műtárgyakat tartalmaz.” (Forrás: http://www.penzcentrum.hu/pc/15/befektetesek-nem-penzugyi-piacokon) Befektetési célú arany, nemesfém Főbb jellemzőik a befektetési célú arany és nemesfémek tekintetében az eszünkbe juthatnak a biztonság, a függetlenség és az értékállóság lehet.

15

„Az arany már számtalanszor bizonyította vagyonmegőrző képességét, ezért is fizetőeszköz mindig válságos időkben. A jegybankok tonnaszám vásárolják. Általános igazság, hogy a családi megtakarítás 5-25%-át érdemes nemesfémben tartani. Miért jó még az arany befektetés? Mert teljes mértékben független a tőkepiacoktól, a bankrendszertől, egyetlen kormány sem képes megfosztani értékétől, mindenütt ismert és elismert árucikkről van szó.” (Forrás:

http://www.befektetesikisokos.hu/befektetes-rovat/miert-erdemes-aranyba-

fektetni-jo-arany-befektetes)

1.6 Meghatározó lakossági magtartásformák Fontosnak tartom, hogy először is arról írjak, hogy az emberek miképpen is gondolkodnak a megtakarításokról, ezért közlök néhány számomra érdekesnek talált véleményt. 

Ingoványos talajon állunk a pénzügyek terén. Addig nem biztos, hogy elgondolkodik rajt az ember, hogy mit és hogyan takarítson meg, míg valaki le nem ül vele szembe és részletesen nem tájékoztat róla.



Szép és jó dolog a megtakarítás, de ahhoz rendelkezni kell egy megfelelő alaptőkével.



Egyre inkább nincs az embereknek megtakarításuk, nem tesznek félre a nehezebb napokra. Természetes, hogy fontos a megtakarítás, de ha így haladunk tovább csak a gazdagok tanulnak majd.



Van, akinek sok van, és van, akinek semmi sem.



Van, akinek könnyebb struccpolitikát folytatni, csak a mának élnek.



Azért nem csinálom, hogy neked nehogy jó legyen.



Már gyermekkorától megtakarít, mindig van mihez nyúlni. Szüleitől is tanulta, de magától is rájött, hogy fontos.



Van értelme a megtakarításnak.



Jó lenne, csak valamilyen szinten fél tőle.



Válság miatt az emberekben felélénkül a biztonság utáni vágy, ezért is nagyon fontos a megtakarítás, ha lehet, akkor legyen hova nyúlni.

16



Pénzre mindig szükség van. A pénz beszél, azt mondja, viszlát. A siker egy folyamat eredménye, de nem végzetes, viszont a kudarc soha nem végzetes.

Ebből is látszik, hogy az emberek milyen sokféleképpen viszonyulnak a megtakarításokhoz, mennyi féle magatartási forma létezik. Ezek közül néhány gondolatban párat mutatnék be, de ha alaposabb kutatást végeznénk, biztos még találhatnánk másikakat is. Embertípusok: 

mának élő: nem takarít meg, ami ma bejön, azonnal ki is folyik a kezei közül, minél hamarabb úgy akar élni, mint addig még soha.



gondoskodó: nagyon csekély kockázatot hajlandó vállalni, gondoskodik hosszú távon nem csak magáról, hanem a családjáról is.



előrelátó: reális gondolkodású, kitűzött céljai vannak, melyekhez látja a bejárandó utat, minimális kockázatot vállal.



szerencsejátékszerű: kedveli a tőzsdét és a kockázatokkal nem nagyon foglalkozik, vagy sikerül és akkor nagyot nyer, vagy nem és akár mindent el is veszthet.



állami támogatásokra koncentráló: mindig kifigyeli, éppen milyen támogatást vehetne igénybe, bár az is lehet, hogy neki semmi szüksége az adott dologra hozzá.



nem lát tovább egy adott időszakon túl: o 1; 5; 10; 20 évnél nem lát tovább o holnapig sem lát: mottója, hogy soha nem hónapra lebontva kell élni.

Jellemzően az emberek 70 %-a nagyon rövidtávra gondolkodik csak, így csak a maradék 30 % az, aki képes közép- és hosszú távra is látni a jövőbe. Fontos, hogy ha csak rövidtávra látunk is, akkor is gondoljunk nem csak a holnapra, hanem a jövőre is. Azért kell a jövőre gondolni, mert abban fogunk továbbélni.

17

2. Megtakarítások Magyarországon 2.1 A magyar pénzügyi kultúra „Az embereknek kb. 3-6 havi költségnek megfelelő összegű megtakarítással kellene rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy ha most egy adott család nettó 250.000 forintból él egy hónapban, akkor 750.000 és 1.500.000 forint megtakarított pénze kell, hogy legyen félretéve az "esős napokra". Ez nem a következő évi családi nyaralásra félretett pénz, hanem szigorúan abban az esetben használható fel, ha mondjuk munka elvesztése, baleset, haláleset, vagy bármilyen előre nem látható esemény miatt nincs a családnak bevétele. Kicsinként kell kezdeni. Aztán szép lassan összegyűlik egy bizonyos összeg, ami megnyugvást hoz a mindennapjainkba. Már nem fog problémát okozni, ha elromlott az autó, ha valaki megbetegszik stb. A felnőtt magyarok 34 százaléka semeddig sem tudna megélni a jelenlegi megtakarításaiból, további 16 százalékuk pedig csak egyetlen hónapot tudna kihúzni. Néhány hónapnyi a 27 százalékuknak, (szakemberek által ideálisnak tartott) félévnyi pedig 10 százaléknak. A maradék: 3 százalék több évig, 1 százalék élete végéig, 9 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.” (Forrás: http://buksza.blog.hu/2010/09/08/magyar_megtakaritasi_szokasok_ii_vesztartalek) „A lekötött betétek több mint háromnegyedét akciós betétben tartja a lakosság – tudtuk meg több pénzintézettől is. Míg a kamatokra odafigyelünk, a költségeket már nem vesszük figyelembe. Ez is jól mutatja, mennyire ellentmondásos a lakosság pénzügyi felkészültsége és viselkedése. Dacos gyerekként viselkedünk. Ellentmondásos a lakosság pénzügyekkel kapcsolatos tudása és attitűdje (hozzáállása) is. Ez derül ki az OECD 4 kontinens 14 országában végzett kutatás eredményéből is. A matematikai alapismereteken alapuló pénzügyi ismereteink alapján Magyarország az első helyen végzett (megelőzve az Egyesült Királyságot és Németországot is). Az alapismeretekkel tehát minden országban súlyos hiányosságok vannak. Ugyanakkor hazánkban a pénzügyekkel kapcsolatos magatartás már nem mutat rózsás képet. Az emberek 52 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, 20 százalék lakossági folyószámlán gyűjti a pénzét, 12 százalék pedig a lakásában vagy a családban tartja a megtakarítását. Mindössze az emberek 15-17 százaléka kezeli aktívan és fekteti be a

18

vagyonát. A lakosságnak több mint harmada, 37 százaléka pedig semmilyen összehasonlítást nem végez, amikor befekteti a pénzét. A kutatásból az is kiderült, hogy miközben hazánkban az emberek 57 százaléka gondolja azt, hogy érdemes hosszú távra félretenni a pénzt, mindössze 27 százalékuk aktív megtakarító. Kicsit olyanok vagyunk tehát, mint a dacos gyerek: pontosan tudja, mi lenne a helyes, de nem úgy cselekszik.” (Forrás: http://azenpenzem.hu/cikkek/akcios-betet-erre-ugrik-a-lakossag/716/) Ahhoz, hogy a pénzügyeinkkel alapvetően tisztában legyünk otthon a családban és az iskolában is kell kapnunk megfelelő nevelést, mert a fiatalok pénzügyi tudatosságát elő kell segíteni. A pénzügyi kultúra oktatását nem lehet elég korán kezdeni, de ehhez az otthon látott mindennapi gyakorlat nem ellenkezhet azzal, amit az iskolában tanítanának. Ha nem gyermekkorban kezdjük meg, akkor felnőtt korban nem megfelelően fognak hozzáállni, ez pedig ahhoz vezethet, hogy pénzügyi tudatlanság alakulhat ki. A magyar ember pénzügyi befektetési döntései meghozatala előtt, illetve azok meghozatalakor legfőképp hírekre, ismerősök véleményére hallgat, és csak kevesek hallgatják meg befektetési vagy privát tanácsadó véleményét is.

2.2 A magyarországi átlagjövedelem 2012-ben Először nézzük az év első felének adatait. „A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 300 forint volt. A keresetek eltérően alakultak a gazdaság különböző szektoraiban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 600, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 400 forint volt.” (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21207.pdf)

19 2. sz. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresetének alakulása

2. sz. ábra: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresetének alakulása a nemzetgazdaságban - 2012 225 699

225 194

222 543 220 792

220 047 218431 216 483

január

február

március

április

május

június

július

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 3. sz. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi munkajövedelmének alakulása

3. sz. ábra: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi munkajövedelmének alakulása a nemzetgazdaságban - 2012 300 000 250 000 Forint

200 000 150 000 100 000 50 000 0 Nemzetgazdaság összesen

január február március április május június július 227 081 226 460 234 234 232 411 240 566 234 072 237 693

Ebből: Versenyszféra összesen

232 739 236 392 250 384 247 318 250 041 244 923 243 315

Ebből: Költségvetés összesen

215 647 204 893 199 911 201 032 221 963 211 292 224 937

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján „Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent.” „Augusztusban a bruttó átlagkereset 214 680 forint, a nettó 138 663 forint volt. Előbbi 3,8, utóbbi 1,1 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Júliusban az

20

átlagkeresetek változása még lényegesen erőteljesebb 7,1 (bruttó), illetve 4,4 (nettó) százalék volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Miközben tehát a fogyasztói árak az elmúlt hónapokban gyorsuló ütemben emelkedtek (júliusban 5,8, majd augusztusban 6 százalékos inflációt mért a KSH) a keresetek növekedése erőteljesen lassult. (Szeptemberben – legalább is a fogyasztói árak emelkedését illetően – folytatódott a trend, 6,6 százalékos, 4 éves csúcsot jelentő inflációról számolt be a KSH.). Az esztendő eddig eltelt részét - 2012. január-augusztus között időszakot – figyelembe véve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 800, a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagosan 73 300 forintot vihettek haza havonta. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset. Legek: A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, ahol az átlagos bruttó bér január-augusztus között 461 300 forint volt. Ezt az információ és kommunikáció (408 200 forint), valamint az követte (393 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 000 forint), a humánegészségügyi,

szociális

ellátás

(151

200

forint),

illetve

a

mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás, halászat (159 800 forint) ágakban dolgozók kerestek. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban 2 millió 667 ezer fő állt alkalmazásban, ami éves összevetésben 20,6 ezer fős csökkenést jelent. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január– augusztusban átlagosan 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.” (http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/meg-rosszabbul-elunk-zuhan-a-realkereset/)

21

2.3 Milyen szempontokat érdemes mérlegelni megtakarításkor? A félretett összegeket nem feltétlenül kell a malacperselyben tartani, a gyűjtögetés alatt is lehet kamatoztatni, amivel jobban járhatunk. A pénz aktív, vagyis minden nap romlik az infláció mértékével 100 forint ma nem ér annyit, mint 100 forint holnap, hogy ha a bankok nem is kecsegtetnek magas hozamokkal, mégis érdemes az értékmegőrzés miatt legalább bankbetétben tartani a pénzt. A pénzügyi csoportok között az utóbbi években egyértelműen nőtt a verseny a lakossági szegmensben, ezért is fontos, hogy körültekintően válasszuk ki, hogy hova szeretnénk a megtakarított pénzünket tenni. A

biztosítások

és

banki

termékek

az

évek

előre

haladtával

fokozatosan

„korszerűsödnek” amely így folyamatosan csökkenő díjakat eredményez, ezért kéne folyamatosan nyomon követni megtakarításainkat. A megtakarítói preferenciák: 

várható hozam



kockázat



likviditás



tranzakciós költségek.

Milyen szempontokat érdemes mérlegelni megtakarításkor? Megtakarított pénzünk hitelintézetnél történő elhelyezéséhez az alábbi kérdéseket érdemes fontolóra venni: 

Milyen célra gyűjtünk?



Mekkora megtakarított összeggel rendelkezünk, és ezt az összeget milyen időtartamra tudjuk nélkülözni?



Milyen feltételekkel juthatunk lekötött pénzünkhöz, ha még a futamidő lejárata előtt mégis szükségünk lenne a teljes összegre vagy csak egy részére?



Van-e összefüggés az elérhető hozam és a kockázat között?



Mi alapján hasonlíthatóak össze az egyes banki termékek?



Adókedvezménnyel vagy anélkül? - támogatott konstrukciók



Érdemes-e mindent „egy lapra” feltenni?

22

Milyen célra gyűjtünk? Lakás, autó, a gyerek oktatási költségei, nyugdíjas évek - olyan kiadások, amelyeket már jó előre be lehet tervezni. Az időben elkezdett gyűjtögetés már kis tételeknél is jó értelemben vett meglepetést tud okozni a kiadások tényleges felbukkanásakor. Már a takarékoskodás megkezdésekor érdemes eldönteni milyen célra teszünk félre. Másként kell abban az esetben gondolkodni, ha például lakást szeretnénk vásárolni vagy, ha a következő nyaralásunkra teszünk félre. Ha határozott elképzelésünk van arról, hogy mire is szeretnénk gyűjteni, akkor már előre tudunk kalkulálni azzal, hogy mennyi ideig és mekkora összeget is kell félretennünk, de ha csak szeretnénk, hogy a pénzünket az inflációtól megvédhessük akkor is érdemes megfelelő minél nagyobb hozamot is hozó, de kevésbé kockázatos terméket választani. Mekkora megtakarított összeggel rendelkezünk, és ezt az összeget milyen időtartamra tudjuk nélkülözni? A különböző nagyságrendű megtakarításhoz más típusú terméket érdemes választani, ezért érdemes már a kezdetben is tudni, hogy mekkora összeget milyen időtávban tudunk nélkülözni. Azt is érdemes megfontolnunk, hogy egy-egy összeget mennyi idő alatt tudunk félretenni, például egy összegben egyszerre többet, ilyen esetben választhatunk akár unit-linked biztosítást is, ami konstrukciótól függően egyéb alapszolgáltatásokat is nyújthat. Amennyiben néhány tízezer forintról van szó érdemes inkább a különböző időtávra lekötött klasszikus betéti konstrukciókban gondolkodni vagy megtakarítási számlát nyitni. Amennyiben hosszabb távra nagyobb összegek állnak rendelkezésünkre szóba jöhetnek az összetettebb terméktípusok pl. a kombinált megtakarítási formák vagy a tartós befektetési szerződés választása is. A következő táblázat összefoglalja a leggyakoribb megtakarítási és befektetési lehetőségeket ajánlott nagyságrendjük és általában jellemző lekötési idejük szerint.

23

1. táblázat: Megtakarítási és befektetési lehetőségek Megtakarítás/ befektetés

A megtakarítás/befektetés

típusa

összege

Bankbetét típusú

Kis összegű megtakarítás

(folyószámla-lekötés)

(néhány ezer Ft-tól)

Megtakarítással kombinált

Kis összegű rendszeres

életbiztosítás

megtakarítás (néhány ezer –

Jellemző lekötési idő 1-12 hónap Minimum 10 év

tízezer Ft/hó-) Önkéntes nyugdíjpénztári

tetszőleges

Minimum 10 év

befizetés Lakás-takarékpénztár

Minimum 4 év

Kincstárjegy

Minimum 10 ezer Ft

3-12 hónap

Befektetési jegyek

változó

1-3 hónaptól több évig

Banki értékpapírok

változó

3- hónaptól több évig

Minimum 50-100 ezer Ft

Lehet rövid távú is, de

(kötvények) Részvények

hosszú távon kiegyensúlyozottabb hozam elérésére van lehetőség Államkötvény

változó

Minimum 1 év

(Forrás: PSZÁF http://www.pszaf.hu/akadalymentes/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritasvalaszt as/szempontok.html)

Milyen feltételekkel juthatunk lekötött pénzünkhöz, ha még a futamidő lejárata előtt mégis szükségünk lenne a teljes összegre vagy csak egy részére? A megtakarítási forma megválasztása előtt nem csak azt érdemes átgondolni, hogy mekkora összeget tudunk, illetve akarunk lekötni, hanem azt is, hogy azt feltehetőleg mennyi időre tudjuk majd azt nélkülözni is. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy a lekötött pénzünkre a futamidő lejárata előtt szükségünk lesz. Fontos azonban döntésünk előtt tisztában lennünk azzal, hogy lekötött betét esetén a lekötési idő lejárta előtt a betéthez csak jelentős kamatveszteség árán juthatunk hozzá, de akadnak olyan

24

szolgáltatók, akik egyáltalán nem is fizetnek kamatot futamidő előtti feltörés esetén! Léteznek olyan konstrukciók is, amiből akár az eredeti betett összegünk értékét sem fizetnék vissza, például ezért nem érdemes biztosításainkat lejárati idő előtt visszavásárolni. Érdemes ezért megtakarításainkat olyan módon megosztani, hogy szükség esetén legyen csekély veszteséggel, könnyen hozzáférhető forrásunk is. Erre alkalmasak lehetnek például a megtakarítási számlák, melyek általában havonta meghatározott alkalommal lehetőséget biztosítanak pénzkivételre. Van-e összefüggés az elérhető hozam és a kockázat között? Amikor megtakarítást helyezünk el egy bankban, mindenekelőtt azt várjuk el, hogy a felvételekor még több pénzünk legyen, vagyis kamatot/hozamot kapjunk utána, hiszen ezért mondunk le a pénz azonnali elköltéséről. Az emberek nagy része a befektetések biztonságát, valamit a pénzhez való hozzáférhetőséget is a megszerezhető hozam elé helyezi, így a kevésbé kockázatos termékeket részesítik előnyben. Bizonyos megtakarítási típusok esetében - ilyenek például a bankbetétek, az állampapírok - lejáratkor a lekötött pénzt és az ígért kamatot is biztosan megkapjuk. Vannak olyan pénzügyi lehetőségek is, amelyek rövidtávon kockázatosabbak, de ha hosszabb távú befektetésben gondolkodunk, és már vannak anyagi tartalékaink, a magasabb hozam reményében érdemes lehet megismerni (pl. részvény, befektetési jegy). E termékek kockázata abban rejlik, hogy befektetett pénzünk hozamára a szolgáltatók jellemzően nem vállalnak garanciát, azt számos külső, előre nem látható tényező (például: a gazdasági helyzet alakulása) is befolyásolja. Kedvezőtlen esetben befektetett pénzünk jelentős részét el is veszthetjük. A kockázatokkal kapcsolatosan általánosan elmondható, hogy az összetettebb terméktípust pl. a kombinált magtakarítási terméket a befektetésekben már jártas fogyasztóknak érdemes választani. A kockázatok mérséklése tekintetében további fontos szempont, hogy a betétekre előre meghatározott feltételek mellett vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája.

25

Mi alapján hasonlíthatóak össze az egyes banki termékek? Mielőtt döntünk arról milyen megtakarítási formát választunk pénzünk elhelyezésére fontos, hogy előtte összehasonlítsuk a termékeket, lehetőleg minél többet, hogy tisztább képet kaphassunk a különböző termékek között. Ezt legkönnyebben az Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM) alapján tehetjük meg, melynek segítségével a betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát ismerjük meg. Az EBKM és a hitelintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb eltér egymástól abban, hogy míg a kamatlábakat 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBKM 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg nagyságát. Így az 1 év elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg az 5 napra eső többletkamat miatt magasabb kamatlábat eredményez. A betétekre azonban nemcsak a kamat jár, hanem a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat, illetve egyéb költségeket is felszámíthat. Mivel ezek csökkentik a betétek hozamát, a tényleges hozam kisebb lehet, mint a bank által ígért kamat. Az EBKM ezeket a levonásokat is tartalmazza. Példának vegyük az EBKM kiszámításához a képletet, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb: Elhelyezett betét =

(

∑

) (

)

ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. A többi számítási mód megtalálható a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében. Adókedvezménnyel vagy anélkül? – az állam által támogatott konstrukciók A betétekre és értékpapírokra jóváírt és/vagy tőkésített kamatjövedelem összegéből - a személyi

jövedelemadóról

szóló

törvény előírásai

alapján

-

kamat-

illetve

árfolyamnyereségadót kell fizetni. Ennek mértéke jelenleg 16%, melyet a bank

26

automatikusan levon. Léteznek azonban olyan, főként a közép és a hosszú távú megtakarítást ösztönző terméktípusok, melyekhez adókedvezmény kapcsolódik. Ezek a Tartós befektetési szerződés (TBSZ) illetve a Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Az Egészség-pénztárat és a Nyugdíj-előtakarékossági számlát 20%-kal támogatja az állam, viszont a NYESZ-re elhelyezett összeget csak nyugdíjba menetkor vagy az után lehet felvenni. Így tehát azt is figyelembe kell vennünk egy megtakarítás kiválasztásakor, hogy jelenleg mennyi idősek vagyunk, és hány évesek leszünk, amikor majd le is jár. Lakáscélú megtakarítások esetében is érdemes olyat választani, amit szintén támogat az állam. Ilyenek például a lakáskassza megtakarítások, ahol évente maximum 72000 Fttal támogatja a természetes személyeket az állam, de társasház/lakásszövetkezet esetén ez az összeg lakásszámtól függően értelemszerűen más lesz. Érdemes-e mindent „egy lapra” feltenni? Bármilyen megtakarítási típust választunk célszerű megtakarításainkat, befektethető pénzünket többféle lehetőség között megosztani, nem szabad „mindent egy lapra feltennünk”. Ez a diverzifikáció végső soron megtakarításaink egészére a kockázat csökkenését eredményezi. Nagyobb az esélyünk arra, hogy lesz olyan, amelyikkel jobban járunk, ez kárpótolhatja, ha egy másik forma esetleg kevésbé volt sikeres. A kockázatos termékeknél különösen fontos, hogy teljes megtakarított pénzünket ne egyetlen termékbe fektessük. Azért is fontos, hogy megtakarításainkat megosszuk, hogy ha valami hirtelen közbejön, legyen amelyiket meg tudjuk szüntetni, esetleg szüneteltetni és így pénzhez juthassunk nagyobb veszteség nélkül is. Már léteznek olyan konstrukciók is, ahol díjmentesítést kérhetünk a további fizetés alól, viszont az addig meglevő megtakarításaink nem vesznek el.

2.3.1 Megtakarítási szokások a gyakorlatban 2012-ben A következőkben szeretném bemutatni kérőíves kutatásom eredményeit, melyet dolgozatom készítése során végeztem. Primer kutatásom célja, a befektetési hajlandóság és tájékozottság felmérése volt az egyéneknél és a háztartásokban. Igyekeztem egy

27

egyszerű, könnyen érthető és bárki által hamar kiölthető kérdőívet szerkeszteni, melyet online és hagyományos módon is meg lehetett tenni. Igyekeztem, hogy minél változatosabb lehessen a kitöltők korosztálya, így a legfiatalabb kitöltő 19, míg a legidősebb 70éves volt. Most lássuk részletesen a kitöltők életkori és nemi eloszlását. 4. sz. ábra: A kitöltők nemi megoszlása (fő)

Nemek eloszlása Kitöltők száma Kitöltők aránya Nő

65

74%

Férfi

23

26%

Összesen

88

100%

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján 5. sz. ábra: A kitöltők életkorbeli megoszlása

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0-20

21-30

31-40 Életkor

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján

41-50

50-

28

Amint az a diagramokból is látszik a nők szívesebben működtek együtt a felmérésemben, életkor szempontjából pedig a 21-30 éves korosztály bizonyult a legaktívabbnak. Ez nyilán azért is lehetséges, mert ez a korosztály használta leginkább az online kitöltést is. 6. sz. ábra: A kitöltők lakóhely szerinti megoszlása

Lakóhely megoszlása Kitöltők száma Kitöltők aránya Nagyváros

26

29,5%

Kisváros

12

13,6%

Község

50

Összesen

88

56,8% 100%

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján Mint tudjuk, pénzügyei mindenkinek vannak, esetleg pénze nincs. Ez is az oka a következő ábrának, mely az emberek pénzügyeivel foglalkozik. 7. sz. ábra: Mennyi időt fordít évente saját pénzügyire?

29

Gyakoriság

Kitöltők száma Kitöltők aránya

Naponta foglalkozok vele

27

31%

Hetente

29

33%

Havonta egyszer

24

27%

Évente egyszer-kétszer

6

7%

Nem foglalkozok vele

2

2%

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján Bár felmérésemből az derül ki, hogy az emberek többsége hetente vagy akár naponta is foglalkozik a saját pénzügyeivel ez a pénzügyi kultúránkon sajnos nem látszik, még mindig elég tájékozatlanok és meggondolatlanok vagyunk. Lehet, hogy valaki naponta foglalkozik a pénzügyeivel, de közben azt sem tudja, ha van valami befektetése, hogy az pontosan neki mit ad, egyáltalán nem ismeri az adott terméket. A 2008-as gazdasági válság hatására sokan viszont kénytelenek hiteleik árfolyama miatt is többet foglalkozni a saját pénzügyeikkel. Aki viszont nem is foglalkozik velük, hogyan is hozhat egyáltalán felelős döntéseket? A következőkben a megtakarítással kapcsolatos megállapításaimat szeretném kifejteni. 8. sz. ábra: Rendelkezik megtakarítással?

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján A megkérdezettek 67%-a rendelkezik megtakarítással, míg 33%-uk nem. Az emberek 2/3-ának fontos csak, hogy legyen megtakarításuk, pedig sokkal jobb, lenne, ha ez az arány nagyobb lenne. Eztán nézzük meg, hogy aki egyáltalán rendelkezik megtakarítással az milyen távon is gondolkodik.

30

9. sz. ábra: Meglevő megtakarítások időtávjai (fő)

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján Igen változatos a megtakarítások időtávja, bár legtöbben rövidtávú megtakarítással rendelkeznek (47%) szerencsére többen is vannak, akik egyszerre több időtávban is gondolkodnak (22%). Legjobb, ha minden időtávra van megtakarításunk, melyhez ha bármi adódik, könnyen hozzá tudunk nyúlni. Ha már rendelkezik valaki valamilyen megtakarítással, akkor mit részesít előnyben, esetleg ha még nem rendelkezik, akkor mit szeretne, mit tart önmaga számára a legfontosabbnak, melyik áll hozzá közel. Ezt látható a következő ábrán:

10. sz. ábra: Milyen megtakarítási formákat részesít előnyben? (fő)

31

Megtakarítási forma Kitöltők száma Kitöltők aránya Készpénz 27 31% Bankbetét/folyószámlán lekötött pénz 52 59% Lakástakarékpénztár 26 30% Állampapír, kötvény, értékpapír 23 26% Biztosítás 19 22% Tőzsdei részvények, tőzsdei indexek 10 11% Aranybefektetés 12 14% Ingatlan, föld 25 28% Other (egyéb) 0 0% Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján Látható, h az emberek igen nagy része tartja megtakarításait bankbetétben/folyószámlán lekötve bár csak többé-kevésbé vagy egyáltalán nem vannak megelégedve a hozamokkal. Ez azzal magyarázható, hogy nem vállalnak kockázatot, ezért csak bankbetétbe fektetik a pénzüket. Bár ezt a készpénz követi lényegesen kevesebben tartják megtakarításaikat ebben a formában, ami lássuk be nem a legkedvezőbb dolog, mert az nem kamatozik nekünk még az infláció mértékével sem. Legkevesebben választják a tőzsdei részvényeket, indexeket, ami érthető, mert ahhoz, hogy az megfelelően átlátható legyen sokat ráfordítást, tudást és tapasztalatot kell szerezni, ráadásul elég kockázatos is lehet. Érdekelt még, hogy a jövőben szeretnének-e az emberek megtakarítani, és ha igen, akkor milyen időtávon belül.

11. sz. ábra: Tervez megtakarítást az elkövetkező években?

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján

32

12. sz. ábra: Aki tervez, az milyen időn belül tervezi a megtakarítását

50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 év

2-4 év

5-10 év

10 -

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján A megtakarítani szándékozók közül sokan vannak, akik már egy éven belül terveznek megtakarítani és szerencsére elég kevesen, akik több mint 10 év múlva. Vannak, akik jelenleg is folyamatosan megtakarítanak, de vannak olyanok is, akik eddig még nem rendelkeznek megtakarítással, de a jövőben szeretnének. Van olyan is, aki csak aztán fogna megtakarításba miután már majd lejár a meglevő hitele. Ezzel el is érkezünk a következő témakörhöz, melyben arra voltam kíváncsi, hogy milyen arányú a lakosság hitelek miatti eladósodása. 13. sz. ábra: A válaszadók rendelkeznek-e hitellel (fő)

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján Mint azt a grafikon is mutatja, a lakosság elég nagy hányada rendelkezik hitellel (esetünkben 36%), ami ugyebár elég nagy megterhelést jelent anyagilag a háztartásoknak minden hónapban. Az, aki rendelkezik hitellel nagyon ritkán keresi a

33

kedvezőbb hitelkiváltási ajánlatokat. Ha netán az elkövetkező időben szeretne valaki hitelt felvenni, az inkább autó esetleg lakás vásárlásához tenné, bár közeledve az év végéhez még mindig sokan meggondolatlanul vesznek fel áruhiteleket is. Ma már azért azt is fontosnak tartják, hogy ha kénytelenek lesznek a hitelfelvételre, akkor a hozzá kapcsolódó állami támogatás lehetőségét is kihasználják. 14. sz. ábra: A pénzügyekről való tájékozottság

Forrás: Erste reprezentatív felmérése Az emberek túlnyomó része közepesen tájékozottnak mondja magát a saját pénzügyeivel kapcsolatban, én ezzel nem mindig értek egyet, mert ha tájékozottabbak lennénk, akkor nem lehetett volna ennyi embernek eladósodni a devizahitelei miatt. Az idősebbek tájékozatlanabbnak ítélik meg saját magukat, aminek nyilván az is oka lehet, hogy már kevésbé tudnak eligazodni a sokféle pénzügyi termék között, nem tudják mindig megfelelően figyelemmel kísérni a változásokat, vagy már úgy gondolják, hogy nagyon idősek és ez már kevésbé foglalkoztatja őket.

34

3.Öngondoskodás, pénzügyi életpálya tervezése Pénzügyi életpályánk megtervezéséhez legjobb, ha a következő sorrendben indítjuk el a megtakarításainkat: biztosítás → egészségbiztosítás → nyugdíjpénztár. 3.1 Főbb kormányintézkedések ezek elősegítésére Változások a biztosítások esetében: „Az EU-tagállamokban az Európai Bíróság (EB) döntése alapján a közeljövőben valószínűleg vége szakad az életbiztosítók századokra visszanyúló azon gyakorlatának, hogy nemek szerint eltérő díjak ellenében nyújtják szolgáltatásaikat. A biztosítási tevékenység egyik alapelve mostanáig az volt, hogy a díjat a becsült kockázatokkal arányosan állapították meg. Azonos korú nők és férfiak esetében a férfiak díja magasabb, mivel a statisztikai adatok régóta stabilan azt mutatják, hogy egy férfi nagyobb valószínűséggel hal meg, mint egy vele egykorú nő, ha az egyéb körülmények is azonosak. Az ok egyszerű: az EB 2011. március 1-jei döntésével 2012. december 21-ével hatályon kívül helyezte az úgynevezett Gender Directive 5 (2) cikkét. Az érvénytelennek ítélt rendelkezés jelenleg lehetővé teszi a tagállamok számára a direktíva alapesetétől való eltérést; az alapeset megtiltja a nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban. Magyarország élt a direktíva nyújtotta lehetőséggel, és lehetővé tette a magyarországi biztosítók számára, hogy nemek szerint eltérő díjakat alkalmazzanak. Hiteles statisztikai adatok igazolják, hogy a várható élettartam vonatkozásában az életkoron túl a nemi hovatartozás a legfontosabb kockázati tényező. Amennyiben a biztosítók nem vehetik figyelembe a nemi hovatartozást kockázati tényezőként, úgy a jelenleginél sokkal nagyobb bizonytalanságnak lesznek kitéve, amely összességében minden bizonnyal magasabb biztosítási díjakhoz vezet. Halálesetre szóló biztosításnál a nők sokkal nagyobb díjnövekményre számíthatnak, mint amekkora díjcsökkenésben a férfiak reménykedhetnek. Ezáltal összességében a díjak szintje várhatóan a jelenlegi szint fölé kerül. Egy másik következmény lehet az, hogy a magasabb kockázatú, de az indokoltnál alacsonyabb díjat fizetők több, az alacsonyabb kockázatú, de az indokoltnál magasabb díjat fizetők kevesebb biztosítást vásárolnak majd.

35

Az életbiztosítók fokozatosan kivonulhatnak az érintett piaci szegmensekből, ez az életbiztosítási termékek kínálatának beszűküléséhez vezethet, tovább erősítve a befektetési típusú életbiztosítások jelenlegi dominanciáját. Összességében tehát a nemek közötti egyenlőség elve kikényszerítésének meg kell fizetni az árát: az érintett biztosítási típusok díjának emelkedésére, a kínálat beszűkülésére és a fogyasztók számára rendelkezésre álló választási lehetőségek lényeges csökkenésére lehet számítani.” (Forrás: http://www.clb.hu/biztositas-evolucioja-ferfi-noi-uniszex)

Árfolyamgát: „Április 1-jén hatályba lépett az új árfolyamgát rendszer. Az állami támogatások pénzügyi lebonyolításához a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) 17. §-a szerint a pénzügyi intézménynek a jogszabályban meghatározott adatokról az adatszolgáltatási nyomtatvány szerint negyedévente adatszolgáltatást kell teljesítenie.” (Forrás: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/arfolyamgat) Az alapstruktúra az, hogy svájci frank esetén a 180 forint feletti árfolyamrész majd egy gyűjtőszámlára kerül, amit majd öt évig nem kell fizetni. Viszont majd a türelmi idő lejárta után ezt is el kell kezdeni törleszteni, úgy mint önálló forint alapú hitelt, ráadásul plusz hitelkamattal. A bankok az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak, amíg tart az árfolyamrögzítés időszaka. Az árfolyamgát igénybevételét azok kérhetik, akiknek ingatlanfedezetű devizahitelük van, erre 2012 végéig van lehetőség. Bár kezdetben csak a közszférában dolgozók kérhették később már a többi devizakölcsönnel rendelkezők is. Állami kamattámogatás: „Fontosabb változások: 

A kamattámogatás mértéke állandó lesz, nem csökken évente. Ezzel a jelenleginél nagyobb mértékű támogatás lép életbe, amely alacsony és kiszámítható törlesztő részletet jelent a lakáskölcsön első öt évében.

36



Nagyobb összegű kedvezményes kamatozású kölcsön igényelhető. Új lakás vásárlása esetén 10 millió forint helyett 15 millió forint, használt lakás vásárlása, illetve korszerűsítés esetén 6 millió forintról 10 millió forint kölcsönösszegig ad majd az állam kamattámogatást.



A támogatott használt lakás értékhatára emelkedik, az állam 15 helyett 20 millió forintos vételárig támogatja lakásvásárlást.



Meglévő lakóépület bővítéséhez is jár kamattámogatás, legfeljebb 10 millió forint kölcsönösszegig.



A

hátralékos

lakáscélú

hiteladósok

helyzetének

megerősítését

segítő

konstrukciók igénylési határidejének meghosszabbítása 2013. december 31-ig.” (Forrás:http://www.penzcentrum.hu/hitel/dontott_a_kormany_kedvezobbe_teszik_a_ta mogatott_lakashiteleket.1034908.html) Cafeteria: A cafeteria a dolgozó által választható béren felüli juttatások rendszere, amely pénzbeli és nem pénzbeli juttatásokat biztosít. Jelentősen módosulnak a cafeteria adásnak adóterhei, így drágább lesz majd adni. Viszont új elemekkel is bővül a felhasználási körük.

3.2 Pénzügyi alapfogalmak ismerete a lakosság körében A legalapvetőbb pénzügyi fogalmakkal manapság nincs tisztában a diákok döntő része. Ez derül ki a 2012-es ECONVENTIO pénzügyekkel kapcsolatos tesztjében, melyben 114 iskola vett részt, 14.000 diák regisztrált, és több mint 10.400 tesztet töltöttek ki. Ennek eredménye pedig az lett, hogy a diákok nem tudják mi az ÁFA vagy a nettó és bruttó bér közti különbség. Ennek a tesztnek az volt a célja, hogy felmérjék a fiatalok pénzügyi kulturáltságát. eredményeképp pedig kiderült, hogy bár tudják, mi az ÁFA, de egy adott terméknél nem tudják megbecsülni, hogy mekkora lehet a nagysága. Bár a diákok a válság miatt megfontoltabban költekeznek, csupán 64 %-uk tartja fontosnak a megtakarítást, spórolást, diákhitelt pedig csak nagyon kevesen vennének fel.

37

A teszt eredménye összességében 45 % volt. Lehet, hogy ez is az oka annak, hogy végre felismerték, hogy szükség van az iskolában a pénzügyi ismeretek oktatására. Szakemberek remélik, hogy ez pozitív változást hoz majd. A korábban már említett kérdőívemben feltettem azt a kérdést is, hogy: Megfelelőnek találja-e az iskolában a pénzügyi ismeretek oktatását? Osztályozza 1-5 skálán! Ennek az összesített eredményét a következő grafikonon ábrázolom is. De mint az látszik, az emberek többsége nem megfelelőnek tartja az iskolai oktatást ezen a téren. 15. sz. ábra: Milyennek ítélik az iskolai pénzügyi oktatást 45% 40% 35% 30% 25% 20%

1-legrosszabb

15%

5- legjobb

10% 5% 0% 1

2

3

4

5

Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján Emellett még szeretnék néhány véleményt is közölni arról, hogy mit is mondanak az emberek a pénzügyi kulturáltságunkról. 

A középiskolákban is érdemes lenne tanítani a pénzügyi alapokat pl. számlanyitás, vagy árfolyamok stb. és akkor talán nem futna bele ennyi ember a devizahitelbe.



Az emberek fejében kevés infó van a helyes hitelkártya használatról és a lehetőségekről, pedig jól használva újabb forintokat lehet(ne) megtakarítani.



Sokkal több gyakorlati oktatásra lenne szükség!



A család feladata lenne elsősorban a pénzügyi kultúra átadása.



Több figyelmet kellene fordítani a gyakorlati dolgokra!

38



A gyerekeket csak az erre szakosított iskolákban tanítják meg valamelyest bánni a pénzzel, szerintem, de nem vagyok biztos benne, mert én nem ilyenbe jártam.



Többet kellene foglalkozni ilyen dolgokkal az Iskolában!



Lakossági megtakarítások: Közalkalmazott, 6 órás munkaidő, 65 000...

Pénzügyi tudatosság minél hamarabbi elkezdésének céljából hozta létre az MNB és a Pénziránytű Alapítvány 2012 szeptemberétől a facebook-on a Pénzbook oldalt. Ezt azért hozták létre, hogy a fiatalok az ismereteket ne száraz formában, hanem közérthetően, a könnyebb befogadást elősegítendő a mindennapi életük részeként tudják megtanulni.

3.3 Pénzügyi termékek ismertsége, igénybevétele Pénzre mindig szükség van, ezért nem mindegy, hogy milyen mértékben ismerjük az egyes pénzügyi termékeket, mennyire vesszük őket igénybe. 3.3.1 Termékek részletezése Először is röviden bemutatom mely termékeket is ajánlottuk az ügyfelek részére, aztán pedig összehasonlítást végzek arról, hogy mennyire használják ezeket az emberek, mennyire is ismerik őket, egyáltalán hallottak-e már róluk. Közép- és hosszú távú célokra ma legalább ekkora összegre van szükségünk: 

lakásvásárlás 10 millió forint



lakásépítés 25 millió forint



gyermekek oktatása 5 millió forint



autó 1,5 millió forint



utazás 4 millió forint



nyugdíj 30 millió forint.

Akkor kezdjük is a magánszemélyeknek bemutatott termékek bemutatásával: Egészségpénztár – egészségkártya - egészségbiztosítás 1993 óta lehet a különböző pénztárakba pénzünket befizetni. Ezek közül először is a Patika Egészség Pénztár termékét ajánlottuk, melynek célja, hogy 20%-os állami támogatás kihasználásával a lehető legtöbbet tudjuk egészségünk megőrzése céljából

39

felhasználni. Az adókedvezmény maximális mértéke életkortól és a befizetett összegtől függően 100, illetve 130 ezer forint lehet évente. Ez egy olyan bankszámla, mely kamatozik és örökölhető. Még néhány előny, felhasználási lehetőség, hogy miért is és hol éri meg ezzel rendelkezni: 

gyógyszertári termékek az egész családnak szépségápolási termékek kivételével,



egészségügyi

szolgáltatások

(szűrővizsgálat,

otthonápolás,

fogorvos,

magánklinikák, betegszállítás, stb.) 

szemészet, optikai szolgáltatások esetén árkedvezményt nyújtanak



sporttámogatás



gyógyászati segédeszközök, pl. vérnyomásmérő



táppénzes időszakra pénzt lehet a számláról felvenni.

Egészségpénztárnál minimum 2000 Ft-ot kell egyszerre befizetni, felső összeghatár nincs. Plusz költsége pedig egyszeri alkalommal – kártya kiállításakor – 4000 Ft. Saját kártyánk mellé még igényelhetünk 2 darab társkártyát is (szülőnek, nagyszülőnek, gyermeknek, házastársnak, élettársnak), amivel tulajdonosa szintén szabadon vásárolhat a fő kártya teljes egyenlegéből. Önkéntes nyugdíjpénztár Nyugdíjpénztári megtakarítással már alkalmankénti 4000 forintos befizetéssel rendelkezhetünk. Az állam ezt is 20%-os személyi jövedelemadó visszatérítéssel támogatja, ráadásul még kamatozik is nekünk évi 6-8%-kal. Ez a leghosszabb távon támogatott állami elem. Hátránya, hogy nincs mögötte biztosítási védelem. Előnye viszont, hogy nem kell megvárni, míg eléjük az öregségi nyugdíjkorhatárt, mert már 10 év után adómentesen hozzá lehet nyúlni a hozamokhoz, majd 3 évenként ez megismételhető, de 20 év után már a befektetett tőkéből is lehet kivenni, ráadásul örökölető is. Nem szükséges, hogy minden hónapban befizessünk rá, mert ha például valaki egy ideig nem rendelkezik munkaviszonnyal később majd újra tovább fizetheti, ez egy rugalmas befizetési lehetőséget jelent. Önkéntes nyugdíj megtakarítással azért jó, ha rendelkezünk, mert nő a lakosság élettartama, így kevesebb embernek többet kell majd eltartani. Ez látszik a következő grafikonon is:

40

16. sz. ábra: Nyugdíjasok számának alakulása

Forrás: MIC Az állami nyugdíj értéke ráadásul jelentős mértékben csökken, amit láthatunk a következő ábrán is. Nagyon nyílik az olló a nyugdíjasok és a foglalkoztatottak száma között. Így nem mindegy, hogy a jövőben honnan is várjuk majd a nyugdíjunkat, bár lehet, hogy aki még fiatal úgy gondolja nem is fogja megérni, de ha minél előbb elkezdünk erre a célra is félretenni később kevesebb meglepetés érhet minket, szabadabban élhetünk öreg korunkban is. Előtte nézzük meg melyik pénztár milyen hozamokat ért el, ezt is vegyük figyelembe, mielőtt eldöntjük, hogy melyik pénztárat választjuk.

41

17. sz. ábra: Az állami nyugdíj várható értéke

Forrás: Szekér-Fa Bt. 18. sz. ábra: Önkéntes nyugdíjpénztárak összehasonlítása

Forrás: Forrás: Szekér-Fa Bt. Mik is a járadékszámítás szabályai? A következőkben egy picit ezzel foglalkozom.

42

Járadékszámítást használhatunk nyugdíjpénztár és biztosítás esetében is. Á

É

Á

Ö

á

é

ó

Járadékszorzó kiszámítása: Lejárati kor Férfi Nő 50 4 3 55 5 4 60 6 5 65 7 6 70 8 7 75 9 8 20 év múlva előreláthatólag 1000 euro kell majd a havi megélhetéshez. Önsegélyező alap A nyugdíj- és egészségpénztárak mellett működik egy harmadik alakzat is, az önsegélyező pénztárak. 20 %-os adókedvezmény igényelhető vissza. Bár „mára jelentéktelenné váltak, az idei évben 35 ezer tag és 660 millió forint összesített tagdíjbefizetés jellemezte. Jövőre az önsegélyező pénztáron keresztül a cafeteria keret egy részét, a minimálbér 15 százalékát, vagyis nagyságrendileg 14 ezer forintot akár a lakossági devizaalapú lakáshitelek törlesztésére is lehetne fordítani.” (Forrás: Figyelő 2012/49. p. 40.) Emellett még vannak más felhasználási lehetőségei is: 

gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tápszer



főiskolai és egyetemi tandíj



temetés



otthoni ápolás



lakásrezsi



kollégiumi, albérleti díj



egész évben igénybe vehető iskoláztatási támogatás már óvodás gyermeknél is



ruházati költség.

43

Biztosítás A biztosítások esetében először is egy rövid áttekintést szeretnék az idei piacról, aztán fogok részletezni egy általam kiválasztott ajánlott biztosítást. Az életbiztosítások díjbevétele folytatva a tavalyi tendenciát jelentős mértékben csökkentek. Ezt támasztja alá az a Figyelő által készített interjú, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnökével készítettek: „gyengül a fizetőképes kereslet, trendforduló egyelőre nem várható… Mára megváltozott a hozamkörnyezet, és a unit-linked biztosítások veszítettek attraktivitásukból. Az unit-linked csak egy fajta öngondoskodási termék, a magyar piac nagyon el is ment ebbe az irányba. A klasszikus vegyes biztosításokban is van befektetési elem, de azok nem annyira az ügyfél magas rizikóvállalására apellálnak. Sok családnál csökkent a reálkereset, erre utalnak olyan jelek is, mint az üzemanyagfogyasztás visszaszorulása. Az életbiztosítások attól is szenvednek, hogy a rendszeres hosszú távú megtakarításokat nem támogatják. A magyar megtakarítások jellemzően rövid bankbetétekben vannak, illetve az állam most a lakossági állampapír-vásárlást próbálja ösztönözni. A megtakarítás célját, például a nyugdíj-előtakarékosságot, illetve a hosszabb időtávot azért célzottan támogassa az állam, hogy az emberek már fiatalon kezdjenek félretenni.” (Forrás: Figyelő 2012/49. p. 66.) Termékeiket tényleges kockázatok és költségek alapján fogják ezután is árazni, hasonlóan a korábbi évekhez. Ezután pedig bemutatok egyet a sokféle biztosítási lehetőség közül. Ez pedig Európa egyik legrégebbi üzleti biztosítójának, a Grawe Életbiztosító Zrt-nek GAW-3A nevű terméke lesz. Választásom azért erre esett, mert statisztikai adatok is bizonyítják, hogy aki ezt megkötötte a futamidő alatt nagyon ritkán hal meg és a lejáratkor fel tudja venni a biztosítás összegét. A kötvény alaptulajdonságai: belépési kor: 0-65 év, futamideje: 530 év, lejárat: max. 75 év, éves díjfizetésű, megköthető forintban és euro-ban egyaránt. Lejáratkor két opció közül választhatunk, mégpedig egy összegben kérjük a kifizetést vagy havi életjáradékban.

44

A biztosítás rendelkezik alapszolgáltatásokkal is, ezek pedig a természetes halál és a balesti halál esetei lennének. Ekkor ugyebár megszűnik a befizetési kötelezettség. Természetes halál esetén 2 választási lehetőség van, azonnal a biztosítási összeg meghatározott százalékát fizetik ki és az addigi nyereséget, vagy a futamidő végén a teljes biztosítási összeget a nyereségekkel együtt. Balesti halál esetén pedig kétszer fizet, azonnal a teljes biztosítási összeget és futamidő végén a teljes biztosítási összeget a nyereséggel együtt. Ezen felül vannak egyéb választható szolgáltatások is, mégpedig a közlekedési baleseti halál, közlekedési baleseti rokkantság és a baleseti rokkantság kiegészítő biztosítási lehetőségek is. A kötvény egyéb opciói, melyek két év után igénybe vehetők. 1. díjcsökkentés: 50 ezer Ft/év-ig lehet 2. díjmentesítés 3. visszavásárlás (legrosszabb választás minden biztosítási kötvény estében) 4. kötvény kölcsön: 

pénzem mindenkori visszavásárlási erejéig kérhető



jelzálogfedezet nélkül



jövedelem vizsgálat nélkül



4 nap alatt



jegybanki alapkamaton



ezzel a biztosítás szolgáltatásai nem szűnnek meg.

3-5 éves befektetések: zárt végű befektetési alap Középtávú befektetések közül a HABONA ingatlanalapú termékeivel foglalkoztunk. Csak addig lehet egy-egy formáját megkötni, amíg el nem fogytak, tehát korlátozott mennyiségben időközi jegyzéssel köthetőek. Szükséges megtakarításunk minimális összege 5 000 euro, de köthető 10 000 euro-s összegben is. Kamatozása igen kedvező, kibocsátás függő, de jelenleg 6-7%-os hozammal számolhatunk. A 3-5 éves befektetési program alacsonyabb kamatozású, mint a 10 éves. A 3-5 éves félévente fizet kamatot, míg a 10 éves variációnál választhatunk, hogy csak a végén fizessen, vagy havi járadékot is szeretnénk elérni.

45

A befektetett összeg német ingatlanalapba kerül, melyből bölcsődék, luxuslakások, bevásárlóközpontok (pl. Lidl, Aldi) építése zajlik és hasznunk a későbbi bérleti díjakból adódik. Mivel nem Magyarországon épülnek az ingatlanok, ezért a német vagyonkezelőhöz tartozik a felügyeletük. Lakástakarék-pénztár A lakástakarékról korábban már részletesen írtam, ezért itt csak röviden írok róla. 4-10 éves kifejezetten lakáscélú megtakarítás. Erre igényelhető a legnagyobb (30 %-os) állami támogatás. Havi megtakarítási összege 3-20 ezer forint lehet.

3.3.2 Ajánlott pénzügyi termékek ismertsége, igénybevétele Az emberek 95%-a 60 éves koráig nem éri el, hogy anyagilag független lehessen. Vannak olyan pénzügyi termékek, melyekkel szinte mindenki tisztában van egy legalább egy kicsit, ebben nagy szerepe van a gazdasági válságnak is. De akadnak olyan ok is, melyekről még nem is hallottak, vagy ha hallottak is csak fél információkat, így nem ismerik, hogy az valójában mit is takar. 19. sz. ábra: Az ajánlott termékek ismertsége

Termékek ismertsége

szeretne

Ingatlanalapok

rendelkezik vele

Egészségpénztár nem ismeri

Nyugdíjpénztár (ÖNYP) Hitel

hallott már róla Biztosítás 0%

20%

40%

60%

80%

megkérdezettek %-ában

Forrás: saját szerkesztés az ajánlott termékek alapján

Lakástakarékpénztár

46

3.4 Miért hitel, miért nem megtakarítás? Miért hitelből veszünk meg egy fogyasztási cikket, ahelyett, hogy spórolnánk rá? Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Érdemes lenne megfogadni a közmondást mielőtt belevágnánk egy-egy új hitel felvételébe. „A háztartások a termékek és szolgáltatások végső fogyasztói, ezért hitelfelvételük egyik legfontosabb mozgatórugója a fogyasztás. Ennél fogva a lakossági hitelek között kiemelkedő szerepe van a fogyasztási hiteleknek. A

fogyasztási

hitelek

a

mindennapi

élet

szokásos

használati

tárgyainak

megvásárlásához, a szolgáltatások igénybevételéhez vagy szabad felhasználásra folyósított kölcsönök. Manapság a pénzintézetek már sokféle, eltérő feltételek mellett igényelhető hitelt kínálnak a háztartások részére. Ezért mindenképpen különös körültekintéssel járjunk el, ha úgy döntünk, hogy hitelt veszünk fel!” (Forrás:

http://www.penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-–-

szereplok-gazdasagban/haztartasok/9-hitelek-megtakaritasok/5-milyen-hiteleketvehetun) 20. sz. ábra: Magánszemélyeknek kínált hitelfajták

47

Forrás:

http://www.penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-–-

szereplok-gazdasagban/haztartasok/9-hitelek-megtakaritasok/5-milyen-hiteleketvehetun „Napjainkban igen gyakori, hogy a megtakarítás nem megelőzi, hanem követi a vásárlást. Ilyenkor várható jövőbeni jövedelmünk terhére, hitelre vesszük meg a terméket, s utólag törlesztjük a részleteket. A hitelt ebben az esetben gyakorlatilag negatív megtakarításként értelmezhetjük. Ez jellemző például azokra a családokra, melyek még nem rendelkeznek saját lakással, mivel még nem tudták addigi jövedelmükből megteremteni saját egzisztenciájukat. A hitel, tehát pénzkölcsön, melynek során az adós a hitelszerződésben foglalt feltételek mellett rendszeresen fizeti a megállapított törlesztőrészlet összegét. Fontos kérdés, hogy mekkora ez az összeg, módosulhat-e (devizahitelek esetén árfolyamváltozás miatt), és mekkora a hitelezés díja, a kamat. Ha hitelt veszünk fel, akkor nem csak a kamat az egyetlen szempont, amit mérlegelnünk kell, hanem számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell vennünk hasonló módon, mint amikor a megtakarítási döntéseinket meghozzuk. Bár nem tudunk mindent előre kiszámítani, és a jövőnket sem láthatjuk pontosan, mégis törekednünk kell arra, hogy eladósodásunk elviselhető ideig és mértékig

álljon

csak

fenn.

Különösen

óvatosan

kell

kezelnünk

azokat

a

hitelfelvételeinket, amelyek hosszú évtizedekre meghatározzák a szűkebb és - pl. a kezesség révén - gyakran a tágabb családunk életkörülményeit is.” (Forrás:

http://www.penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-–-

szereplok-gazdasagban/haztartasok/9-hitelek-megtakaritasok/4-vegyunk-fel-hitelt) Nézzük meg mire is érdemes hitelt felvenni és mire nem? Alapvető, hogy csak akkor vegyünk fel hitelt, ha vissza is tudjuk majd fizetni azt, azaz előre láthatóan lesz annyi keresetünk vagy bevételünk, hogy az egyéb kiadások mellett majd a törlesztő-részleteket a későbbiekben is fizetni tudjuk. „Mire érdemes hitelt felvenni? 1. Fontos és nagy összegű vásárlásokra: pl. lakás, autó. Hosszú időbe telne összegyűjteni a megvásárlásukhoz szükséges pénzt és most van rájuk alapvető szükség a nyugodt életvitelhez és szabad munkavégzéshez.

48

2. Kivételes és életbevágóan fontos kiadások fedezésére: pl. nem várt egészségügyi kiadások. Amennyiben nincs elegendő megtakarításunk, de saját vagy családtagunk egészségét, életét kell megmentenünk, nem válogathatunk az eszközökön, hitelt leszünk kénytelenek felvenni. 3. Céges beruházásokra: pl. új gép, ami olcsóbban termel. Amennyiben a befektetett pénzünk nagyobb százalékkal térül meg, mint amekkora a hitel kamata, a hitelt érdemes lehet felvenni. Alapszabály, hogy hitelből olyan dolgokra vagy szolgáltatásokra érdemes költeni, melyek akár közvetlenül, akár közvetetten pénzt termelnek. Mire nem érdemes hitelt felvenni? 1. Pénzügyi korlátainkon túlmutató tárgyakra és szolgáltatásokra. Duplán rontjuk hosszú távon életszínvonalunkat: Egyrészt olyat vásárolunk, amit nem engedhetnénk meg magunknak; másrészt mindezt hitelből fizetjük ki, annak kamataival együtt, ami így még jobban megdrágítja azt, amit alapáron sem szabadott volna megvásárolnunk. 2. Értékvesztő dolgokra Nem érdemes hitelből például élelmiszert, vagy elektronikai termékeket vásárolni (természetesen amennyiben a hitel nem 0%-os kamatozású). 3. Egyszeri, hamar tűnő dolgokra és szolgáltatásokra Nem érdemes hitelből repülőjegyet, utazást, kirándulást vásárolni, csak akkor, ha azzal – akár közvetetten is – de lépést teszünk a pénz (vissza)keresésének irányába. Alapszabály, hogy hitelből nem érdemes olyan dolgokra vagy szolgáltatásokra költeni, melyek nem termelnek akár közvetlenül, akár közvetetten pénzt.” (Forrás: http://www.bankracio.hu/cikkek/16-mire-erdemes-hitelt-felvenni-es-mire-nem) Találkoztam olyan családdal, amely szeretett volna egy használt lakás megvásárlásának céljából hitelt is felvenni a meglévő önerő mellé. Mivel a költözésnek meghatározott időre meg kellett történnie, ezért csak olyan konstrukciókat néztünk meg, ami az adott idő alatt folyósítható is. Nagyon fontos volt megtekinteni, hogy például mik a hitel egyéb költségei is. Ennek áttanulmányozására mindenképp időt kell szánni, és ha már hitel mellett döntünk, akkor azt választani, ami nekünk a legkedvezőbb.

49

De érdemes megnézni a korábban megkezdett egyéb megtakarításainkat is, például ha rendelkezünk lakástakarékpénztárral, esetleg egy olyan biztosítással, amihez járulhat akár kedvezőbb hitellehetőség is. De most nézzük, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe a hitelfelvételekor. „A hitelnek ára van, tehát nagyon fontos, hogy minden költséget figyelembe vegyünk, amikor döntést hozunk arról, hogy felvesszük-e a hitelt, illetve melyik bank ajánlatát fogadjuk el. A hitelfelvétel lehetséges költségei: 

kamat,



kezelési költség,



hitelbírálat díja,



az értékbecslés díja és



lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díja,



folyósítási jutalék,



késedelmi kamat,



a hitel futamideje meghosszabbításának költsége,



az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,



a biztosítási és garanciadíjak,



az átutalási díjak,



az árfolyamváltozás többletköltsége



konverziós költségek (devizahitelek esetén)



előtörlesztési díj (annak is fontos utánanézni, hogy egyáltalán jogosultak vagyunk-e a megállapodásban rögzítetteknél gyorsabban is törleszteni – előtörleszteni - tartozásunkat).

A fentiekben felsorolt tételek figyelembevételével, összegzésével képet kaphatunk a hitelfelvétel várható költségeiről, amit persze még össze kell vetnünk saját lehetőségeinkkel. Mindezek függvényében kell feltennünk magunknak a kérdést, hogy

50

ilyen feltételek mellett vállaljuk-e a hitelfelvételt, képesek leszünk-e a futamidő alatt, hónapokig, esetleg hosszú évekig fizetni a törlesztőrészleteket. Ennek mértékét a fenti költség- és díjtételek mellett befolyásolhatja továbbá a futamidő alatt - változó kamatozású konstrukciók esetében - a kamat mértékét érintő mozgások hatása, valamint a nem forint alapú hitelek esetében további fontos kockázati tényező az adott deviza árfolyamváltozása. Ennek mértéke előre nehezen jelezhető, ugyanakkor nagyon súlyos többletteher jelenthet a hitelt felvevő számára. Döntéseink megkönnyítése érdekében a bankok minden, három hónapnál hosszabb futamidejű hitelkonstrukcióra kötelesek egy úgynevezett teljes hiteldíj mutatót (THM) számolni, ami százalékos formában, egy évre vetítve fejezi ki összes költségünket (azaz a kamat mellett a járulékos költségeket is). Nagyon fontos azonban megvizsgálni, hogy a konkrét hitel esetében pontosan milyen költségeket vesz figyelembe a THM, mert az elnevezésben szereplő törekvés ellenére sem biztos, hogy a bennünket terhelő minden költség szerepel a számított mutatóban.” (Forrás:

http://www.penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-–-

szereplok-gazdasagban/haztartasok/9-hitelek-megtakaritasok/4-vegyunk-fel-hitelt) Ha már hitelt vagyunk kénytelenek felvenni, akkor ne csak a kamat mértékét nézzük meg, hanem azt is, hogy milyen gyakorisággal fogja ezt az adott konstrukció újra kalkulálni, mert vannak olyanok, ahol folyamatosan, de van olyan is, ahol megválaszthatjuk az időszakot, de léteznek olyan variációk is, melyek folyamatosan fix kamatozásúak.

4. Külföldi megtakarítási példák 4.1 Néhány más országban milyenek a megtakarítási szokások? Nézzük meg, hogy a különböző országokban milyen is az emberek takarékoskodási fontossága.

51

2. táblázat: A takarékoskodás fontossága Mennyire elégedett a saját pénzügyi helyzetével? Ausztria

Mennyire jól tájékozott általános

Mennyire fontos, hogy

gazdasági, pénzügyi

pénzt tegyen félre?

kérdésekben? -

-

2,0

Csehország

3,1

2,7

2,3

Szlovákia

3,2

2,7

2,3

Magyarország

3,5

2,9

1,7

Románia

3,7

3,0

1,9

Horvátország

3,5

2,6

2,0

Szerbia

3,5

3,0

2,0

Ukrajna

3,8

3,0

2,0

Németország

2,5

2,4

2,1

Lengyelország

3,1

2,9

1,9

Törökország

3,2

3,2

2,1

Montenegró

3,4

2,9

2,3

Össz. Átlag

3,32

2,85

2,05

Magyarázat

1 - Nagyon elégedett

1 - Nagyon jó

1 - Nagyon fontos

5 - Egyáltalán nem

5 - Nem

5 - Egyáltalán nem

elégedett

elégséges

fontos

Forrás: saját szerkesztés az Erste reprezentatív felmérése alapján Amint az látszik a felmérésben részt vevő 12 ország közül a németek a legelégedettebbek a saját pénzügyi helyzetükkel, míg az általános elégedettség közepesek mondható. A különböző országok havi megtakarításai változatos képet mutatnak. A különbség a legnagyobb és legkisebb, vagyis 199 € és 39 € között több mint ötszörös.

52

3. táblázat: A havi megtakarítás összege Havi megtakarítás összege Átlag, euróban Átlag, nemzeti devizában Ausztria

170 €

170 €

Csehország

83 €

2088 CZK

Szlovákia

88 €

88 €

Magyarország

49 €

14 411 HUF

Románia

39 €

174 RON

Horvátország

59 €

443 KN

Szerbia

43 €

4 777 RSD

Ukrajna

46 €

488 UAH

Németország

199 €

199 €

Lengyelország

99 €

421 ZLOTY

Törökország

71 €

166 YTL

Montenegró

42 €

42 €

Összes ország Átlaga

82 €

Forrás: saját szerkesztés az Erste reprezentatív felmérése alapján

A legkedveltebb termék, ami a megtakarításokat illeti az a takarékbetétkönyv, takarékszámla, ennek nyilván az lehet az oka, hogy bármikor könnyen hozzá lehet nyúlni, könnyen látható a megtakarításunk aktuális összege és nem kell lekötni sem. Ezután jelentős helyen van az életbiztosítás és a lakástakarék. Ezek már hosszú távú megtakarítások. Látszik, hogy a megkérdezett országokban általában fontos mind rövid, mind a hosszú távú befektetés is.

53

21. sz. ábra: A három legkedveltebb megtakarítási termék

Forrás: Erste reprezentatív felmérése

%

22. sz. ábra: Adóssággal kapcsolatos vélemény 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Soha nem adósodnék el, - inkább visszafogom a kiadásaimat. Ha az ember megszorult - pillanatnyilag, de fontos kiadás vár rá, akkor nyugodtan felvehet hitelt. - Csak alapos megfontolás után szabad az embernek adósságba vernie magát. én is csak nyomós okkal tenném.

Forrás: saját szerkesztés az Erste reprezentatív felmérése alapján

54

A továbbiakban néhány országgal egy picit még tovább foglalkoznék. Németország Mivel hazánknak Németország fontos gazdasági partnere, ezért úgy gondoltam, hogy a sort az összehasonlítás után velük kezdem. Németországban a magánvagyon növekedése jelentősen megemelkedett ez elmúlt években. Manapság a legtöbb tartalék a bankbetétekben és a készpénzben mutatkozik meg. Az átlagos háztartás egy személyes vagyona több mint 300 000 €, vagy az egy főre jutó bruttó mintegy 150 000 €. Sok európai szomszédja több pénzzel rendelkezik, mégis mint ők.

23. sz. ábra: Magánvagyon megoszlása Németországban

Forrás: http://www.crp-infotec.de/01deu/finanzen/privat_vermoegen.html

55

Ausztria Ausztria számunkra elég fontos gazdasági partner, ráadásul szomszédos ország és még a történelmünknek is vannak közös állomásai. De amíg nálunk a megtakarítások piacán 2,3 millió szerződés kötődik egy évben, addig Ausztriában 15 millió. Az éves átlagos díj is nagyon különböző, míg nálunk 100 ezer forint, azaz kb. 400 €, addig náluk ez az összeg 4 000 €. Ez annak is az oka, hogy mi kevésbé használjuk ki az állami támogatások adta lehetőségeket. Svájc A világ 20 leggazdagabb országa élén nem véletlenül szerepel Svájc. Ők rendelkeznek a legnagyobb magánvagyonnal, mégpedig 138.000 Euro jut egy főre. Így nem meglepő, hogy háromszor annyi pénz van a számláikon, mint az osztrákoknak. A világ hét milliárd embere közül 565 millió tartozik a középosztályhoz (5300 – 31 600 euro vagyon) és 493 millió pedig a felsőbb osztályhoz (több mint 31 600 euro vagyonnal). Japán Utolsó országként néhány gondolatban a tőlünk távoli Japánról is írnék. Ők is igen kedvező helyen állnak a leggazdagabb országok rangsorában, a második helyen állnak. Náluk rendkívül fontos a megtakarítás. Régebben történt, hogy az ország nehezebb gazdasági helyzetben volt, ezért szorgalmazták a megtakarításokat, a japánok nem is tétlenkedtek. Szinte minden összeget, ami befolyt a családi kasszába megtakarították és egyáltalán nem költöttek semmi főleg hosszabb távú fogyasztási cikkre. Ez viszont már olyannyira rossz hatással volt a gazdaságra, mert szinte nem is volt fogyasztás, hogy a termelést is vissza kellett fogni, ez pedig teret nyitott a munkanélküliség előtt. Lassan rájöttek, hogy az sem jó, ha túl keveset, de az sem, ha túl sokat takarítanak meg. Mára már elértek egy egyensúlyosabb állapotot.

Szakdolgozatom végére pedig egy eredetileg német nyelvű történetet írok, melyből kiderül, hogy akkor sem vagyunk szegények, ha csak alig rendelkezünk egy kisebb összeggel. Ez alapján már nem is tűnik a mi megtakarításunk sem olyan rossznak.

56

Ha az egész emberiséget össze akarjuk sűríteni egy 100 fős kis faluba az összes létező nemzetből, akkor ez lenne a falu lakossága: 

57 ázsiai, 21 európai, 14 amerikai (észak és dél), 8 afrikai



52-a lenne nő, 48 férfi



70 színes, 30 fehér



70 hívő, sok különböző vallású, 30 keresztény



89 heteroszexuális, 11 homoszexuális



6 az ember rendelkezne az egész világ gazdagságának 59%-ával és mind a 6 az USA-ból jönne



80 élne elégtelen lakáskörülmények között



70 lenne analfabéta, 50 alultáplált



1 fog meghalni, 2 születni



1 rendelkezne számítógéppel



1 rendelkezne (csak) tudományos fokozattal.

Ha megnézzük a világot ebből a szempontból, akkor egyértelmű, hogy szükség lenne együttlétre, megértésre, elfogadásra és az oktatásra. De gondoljunk bele: 

Ha Felkeltem ma reggel egészségesebben, mint a beteg, akkor boldogabb lehetek, mint 1 millió ember, aki nem fogja túlélni a következő héten.



Ha még soha nem tapasztaltam a csatát, a háborút, még soha nem éreztem a magányt szabadságom elvesztését, a fájdalmat a kínzást vagy éhezést, akkor is szerencsésebb vagyok, mint 500 millió ember a világon.



Ha a templomba mehetek anélkül, hogy a félelem, a fenyegetettség, vagy hogy letartóztatnak érzéssel tehetném, sokkal szerencsésebb vagyok, mint 3 milliárd ember a világon.



Ha van étel a hűtőszekrényben, a tető a fejem fölött, és van egy ágy, ahova lefeküdhetek, akkor gazdagabb vagyok, mint a lakosság 75%-a ezen a világon.



Ha van egy számlám a bankban, egy kis pénzt a pénztárcámban, néhány érme egy kis dobozban, akkor tartozhatok a világ gazdag embereinek 8%-a közé.

Ha olvasni tudom ezt, akkor már kétszeresen áldott lehetek, mert: Első Nem tartozok a 2 milliárd ember, akik nem tudnak olvasni. Második és... Van egy PC-m!

57

Vagyis ki is számít gazdagnak ezen a világon? (Forrás: http://wer-ist-reich.de/das-dorf/das-dorf.php)

5. Következtetések Nem lehet elég korán kezdeni, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosságát elindítsuk. Ha nem gyerekkorban kezdjük meg, akkor felnőtt korban nem megfelelően fognak hozzáállni. Elsősorban a családokban kell látni a mindennapi gyakorlatban, de ezt ki kell egészíteni az iskolai neveléssel is. Ebből kifolyólag nem csak a matematikát kellene oktatni az iskolákban, hanem egyféle következetesebb pénzügyi gondolkodásmódot is. Véleményem szerint bármilyen kicsi is a havi jövedelmünk mindenképpen félre kell belőle tenni, mert ki tudja, hogy akár holnap milyen váratlan esemény következhet be az életünkbe, így ha minimális összeghez is, de van mihez hozzányúlnunk, ami a miénk. Ha már rájöttünk, hogy mindenképpen a hasznunkra válik, ha megtakarítással rendelkezünk, alaposan nézzük át a különböző ajánlatokat akár megfelelő pénzügyi segítség kérésével is.

58

Irodalomjegyzék 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről Dr. Kahulits László, Kemény Endréné Dr., Dr. Bódi Erzsébet, Dr. Nagy András: Bevezetés a közgazdaságtanba I. – Alapfogalmak és mikroökonómia (BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara, 2002, Budapest, FSZ.:509) Brückner Gergely: Nehéz, de folyatjuk: Figyelő 2012. december 6-12., 49.szám p. 65-67. Brückner Gergely: Önsegélyesző pénztárak bővülő lehetőségei: Feléled a tetszhalott?: Figyelő 2012. december 6-12., 49.szám p. 40-41. Loós Attila: Pénzügyi számvitel tananyag (2. félév)

http://azenpenzem.hu/cikkek/akcios-betet-erre-ugrik-a-lakossag/716/ letöltve: 2012.09.19 http://buksza.blog.hu/2010/09/08/magyar_megtakaritasi_szokasok_ii_vesztartalek letöltve: 2012.09.18 http://buksza.blog.hu/2010/09/28/megtakaritasi_lehetosegek letöltve: 2012.09.18 http://cegvezetes.hu/2005/10/hr-innovacio-a-tartos-versenyelony-szolgalataban/ letöltve: 2012.12.15 http://eletbiztositas.com/megtakaritas-fogalma/ letöltve: 2012.09.19 http://hangtar.radio.hu/ letöltve: 2012.10.25 http://rtlklub.hu/hirek/belfold/video/184367 letöltve: 2012.10.25 http://swissfinance.hu/cikkek-erdekessegek/tozsdei-enciklopedia-a-tol-z-ig letöltve: 2012.11.03 http://tozsdeforum.hu/blog/arfolyamgat-gat-a-jovonkenk/ letöltve: 2012.12.05 http://wer-ist-reich.de/das-dorf/das-dorf.php letöltve: 2012.11.08 http://www.bankracio.hu/assets/content/uploads/docs/82-2010-iii-25-korm-rendelet2012-06-13-tol.pdf letöltve: 2012.10.26 http://www.bankracio.hu/cikkek/16-mire-erdemes-hitelt-felvenni-es-mire-nem letöltve: 2012.12.10

59

http://www.befektetesikisokos.hu/befektetes-rovat/miert-erdemes-aranyba-fektetni-joarany-befektetes letöltve: 2012.11.03 http://www.befektetesi-megoldasok.hu/ letöltve: 2012.11.02 http://www.clb.hu/biztositas-evolucioja-ferfi-noi-uniszex letöltve: 2012.10.07 http://www.crp-infotec.de/01deu/finanzen/privat_vermoegen.html letöltve: 2012.11.08 http://www.erstebank.hu/static/internet/download/121031_Country_overview_savings_ 2012.pdf letöltve: 2012.12.10 http://www.erstebank.hu/static/internet/download/121031_HU_savings_2012.pdf letöltve: 2012.12.10 http://www.kleinezeitung.at/nachrichten/wirtschaft/2480797/schweizer-haben-dreimalso-viel-geld-konto-oesterreicher.story letöltve: 2012.11.08 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/arfolyamgat letöltve: 2012.10.07 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21207.pdf letöltve: 2012.09.18 http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20101025-takarekossagi-vilagnap-mibefektessunk-megtakaritasi-tippek.html letöltve: 2012.09.26 http://www.penzcentrum.hu/hitel/dontott_a_kormany_kedvezobbe_teszik_a_tamogatott _lakashiteleket.1034908.html letöltve: 2012.12.17 http://www.penzcentrum.hu/pc/15/befektetesek-nem-penzugyi-piacokon letöltve: 2012.11.03 http://www.penziskola.hu/glossary/1/lettert letöltve: 2012.11.02 http://www.penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-–-szereplokgazdasagban/haztartasok/9-hitelek-megtakaritasok/4-vegyunk-fel-hitelt letöltve: 2012.11.03 http://www.penziskola.hu/konyv/az-en-penzem/iii-akik-gazdalkodnak-–-szereplokgazdasagban/haztartasok/9-hitelek-megtakaritasok/5-milyen-hiteleket-vehetun letöltve: 2012.11.03 http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/meg-rosszabbul-elunk-zuhan-a-realkereset/ letöltve: 2012.10.24

60

http://www.pszaf.hu/akadalymentes/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritasvalaszt as/szempontok.html letöltve: 2012.09.19 http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/ebkm letöltve: 2012.10.26 http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/klasszikus_lek otott_betet.html#Forintban vagy devizában letöltve: 2012.11.03 http://www.stern.de/wirtschaft/geld/private-geldvermoegen-wo-in-europa-die-reichenwohnen-1896424.html letöltve: 2012.11.08 http://zskflnk.uw.hu/nk/kozgszig/koge_fogalm.htm letöltve: 2012.09.19

61

Ábrák jegyzéke 1. sz. ábra: Nyugdíjrendszer .................................................................................................. 9 2. sz. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresetének alakulása 19 3. sz. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi munkajövedelmének alakulása .... 19 1. táblázat: Megtakarítási és befektetési lehetőségek .......................................................... 23 4. sz. ábra: A kitöltők nemi megoszlása (fő) ....................................................................... 27 5. sz. ábra: A kitöltők életkorbeli megoszlása ..................................................................... 27 6. sz. ábra: A kitöltők lakóhely szerinti megoszlása ............................................................ 28 7. sz. ábra: Mennyi időt fordít évente saját pénzügyire? ..................................................... 28 8. sz. ábra: Rendelkezik megtakarítással? ........................................................................... 29 9. sz. ábra: Meglevő megtakarítások időtávjai (fő) ............................................................. 30 10. sz. ábra: Milyen megtakarítási formákat részesít előnyben? (fő) .................................. 30 11. sz. ábra: Tervez megtakarítást az elkövetkező években? .............................................. 31 12. sz. ábra: Aki tervez, az milyen időn belül tervezi a megtakarítását ............................... 32 13. sz. ábra: A válaszadók rendelkeznek-e hitellel (fő) ....................................................... 32 14. sz. ábra: A pénzügyekről való tájékozottság ................................................................. 33 15. sz. ábra: Milyennek ítélik az iskolai pénzügyi oktatást ................................................. 37 16. sz. ábra: Nyugdíjasok számának alakulása .................................................................... 40 17. sz. ábra: Az állami nyugdíj várható értéke .................................................................... 41 18. sz. ábra: Önkéntes nyugdíjpénztárak összehasonlítása .................................................. 41 19. sz. ábra: Az ajánlott termékek ismertsége ..................................................................... 45 20. sz. ábra: Magánszemélyeknek kínált hitelfajták ............................................................ 46 2. táblázat: A takarékoskodás fontossága ............................................................................ 51 3. táblázat: A havi megtakarítás összege ............................................................................. 52 21. sz. ábra: A három legkedveltebb megtakarítási termék ................................................. 53 22. sz. ábra: Adóssággal kapcsolatos vélemény .................................................................. 53

62

Melléklet Lakossági megtakarítások 2012 – kérdőív Üdvözlöm! Szakdolgozatomat a mai lakossági megtakarításokról írom, ezzel kapcsolatos kutatásban kérem a részvételét. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az adatokat összesítve elemzem és mutatom be szakdolgozatomban. A kérdőív kitöltése csak néhány percet vesz igénybe. Köszönöm segítségét!

Az Ön Neme  férfi  nő Az Ön életkora ……. év Az Ön lakóhelye  nagyváros  kisváros  község Ön mennyi időt fordít évente saját pénzügyire?  naponta foglalkozok vele  hetente  havonta egyszer  évente egyszer-kétszer  nem foglalkozok vele Rendelkezik hitellel?  igen  nem Rendelkezik megtakarítással?  igen  nem Ha rendelkezik megtakarítással, akkor az:  rövidtávú  középtávú  hosszútávú (Több is jelölhető)

63

Tervez megtakarítást az elkövetkező években?  igen  nem Ha tervez megtakarítani, akkor hány éven belül?

Milyen megtakarítási formákat részesít előnyben?  készpénz  bankbetét/folyószámlán lekötött pénz  lakástakarékpénztár  állampapír, kötvény, értékpapír  biztosítás  tőzsdei részvények, tőzsdei indexek  aranybefektetés  ingatlan, föld  egyéb (Több is jelölhető)

Megfelelőnek találja-e az iskolában a pénzügyi ismeretek oktatását? Osztályozza 1-5 skálán! (1 - legrosszabb, 5 - legjobb)

Egyéb megjegyzések, javaslatok

64 NYILATKOZAT

Alulírott Salamon Katalin büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. december 19.

_________________________ hallgató aláírása