Megszûnõ iskolák, elküldött pedagógusok Döntéskényszerben az ásotthalmi testület

Térségi Tükör

Közéleti információs havilap • Megjelenik minden hónap elsõ hetében • I. évfolyam 2. szám, 2007. április 9.

Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szeged, Üllés, Zákányszék

Megszûnõ iskolák, elküldött pedagógusok Döntéskényszerben az ásotthalmi testület

A tartalomból: Miért költöznek el a fiatalok? Drága telkek Dorozsmán

2. o.

Három kérdés, két nézõpont Sándor Klárát és Nógrádi Zoltánt kérdeztük 3. o.

A szegedi megyéspüspök üzenete Dr. Kiss-Rigó László húsvéti gondolatai 6. o.

Több mint 700 ággyal lesz kevesebb Ágyveszteség a megyében

7. o.

Lehetõségek a Homokhátság elõtt Az összefogás lépéselõnyt jelent

8. o.

70 milliós segítség a kistelepüléseknek Pályázati önerõ – megyei támogatásból 10. o.

eKözigazgatás Nem lesz-e kihatással a gyermekek tanulmányi eredményeire a kialakult helyzet?

A kormány megszorító intézkedései a Homokhátságon is éreztetik hatásukat. Már az oktatásban dolgozók is a saját bőrükön érezhetik mit jelentenek a megszorító intézkedések. Az ásotthalmi Kiss Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Napközi Ottho-

Tömeges elbocsátások, intézményi átalakítások és csökkenő állami támogatások jellemzik napjainkban az egészségügyet.

nos Óvoda pedagógusait a felmondás réme fenyegeti. A helyi önkormányzatnak eddig is ki kellett

pótolnia a központi támogatást, de a megszorító intézkedések miatt az idén az államtól olyan kis összeget kaptak, hogy már nem képesek kigazdálkodni a működtetéshez szükséges összeget. folytatás a 4. oldalon

300 egészségügyi dolgozó munkahelye veszélyben Népszerûek az utcán elhelyezett számítógépek

Ebben a bizonytalan közegben egyre nagyobb a betegek kiszolgáltatottsága. Szeged és térségének járó- és fekvőbeteg ellátását az önkormányzat, illetve a Szegedi Tudományegyetem intézményei együttesen biztosítják. folytatás a 3. oldalon

díj Egy vizit áráért!

Számítógépes ügyintézés a Homokhátságon

Bizonyára mindenkinek vannak emlékei a hivatali ügyintézés körülményeiről. Sorban állás, igazolások pótlása, ügyfélfogadás előre egyeztetett időpontban, hosszadalmas ügyintézés. Hamarosan mindennek vége szakad a Homokhátságon. A helyi önkormányzatok társulása az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére kiírt európai uniós pályázaton 469 millió forintot nyert. Bizonytalan betegek és dolgozók az egészségügyben

folytatás a 2. oldalon

Kedvezményes zöldségvásárlási szelvény a 12. oldalon!

2

Térségi Tükör

Miért költöznek el Dorozsmáról a fiatalok? Dorozsmára hosszú időkig jellemző volt, hogy a különböző nemzedékek egymáshoz közel éltek, így az idősebbek könynyebben segíthették a fiatalokat és viszont. Az utóbbi évtizedben azonban változás állt be, egyre több ifjú kénytelen elköltözni.

erre a problémára az kínálna megoldást, ha az eddigi külterületi részeken a város új telkeket létesítene. Az ehhez szükséges döntések azonban még váratnak magukra.

Közigazgatásilag Kiskundorozsma Szeged egyik városrésze. Korábban megfogalmazódtak olyan elképzelések is, miszerint Dorozsma legyen önálló település, utána viszont ezek a hangok elhalkultak, jelenleg a dorozsmai közéletben nincs napirenden az önállóság kérdése. Sokkal inkább foglalkoztatja a helyieket, hogy miként orvosolható az a probléma, hogy sok fiatal család elhagyja a városrészt. A gond leginkább arra az okra vezethető vissza, hogy nincsenek helyben szabad telkek, amelyre építkezni lehetne. Ha egy fiatal házas dorozsmai pár új házat szeretne felhúzni, akkor először meg kell vennie egy régi épületet, azt le kell bontani – természetesen annak is

A másik nehézséget Subasa és Sziksóstó helyzetének rendezetlensége jelenti. Subasa hivatalosan nem belterület, hanem úgynevezett zárt kert, ahol szabad építkezni, de a telek 3%-át lehet csak beépíteni, az építmény alapterülete pedig nem haladhatja meg a harminc négyzetmétert. Sziksóstó üdülő övezet, itt az adott terü-

tetemes költségei vannak – és csak ezt követően tudnak a telekre építeni. Ezzel szemben Zsombón, Bordányban, Mórahalmon vagy Domaszéken üres és kedvezményes árú területek állnak az építkezni vágyók rendelkezésére, ezért is van az, hogy az imént említett településekre tömegesen vándorolnak ki Szegedről. Dorozsmai szempontból

let 13%-a építhető be és legfeljebb száz négyzetméteres ház emelhető. Subasára és Sziksóstóra is be lehet jelentkezni állandó lakosként, jelenleg közel hatszázan élnek e területeken. Az itt lakók számára az jelentene kiutat, amennyiben a város lakóövezetté nyilvánítaná Subasát és Sziksóstót. Ennek viszont feltétele, hogy megtörtén-

jen itt is a csatornázás, az utak és a közvilágítás rendbe hozása. Minderre azonban a közeljövőben nem sok esélyt látnak az érintettek. Részben orvosolhatná a subasaiak és a sziksóstóiak gondjait, ha a döntéshozók megemelnék a beépíthetőség százalékát. Lapunk információi szerint az Alkotmánybíróság asztalán van egy beadvány, amely arról szól, hogy a kiskertes övezetek is minősüljenek belterületnek. Tasnádi Sándor subasai lakos a Térségi Tükörnek

nyilatkozva elmondta, a Subasán élők másodrangú állampolgároknak érzik magukat, mert például számukra házépítéskor – éppen azért, mert nem lakóövezetben élnek - nincs lehetőség támogatott, kedvezményes bankhitel és a szocpol igénybevételére, ezért is fontos lenne az átsorolás. (-me-)

2007. április

eKözigazgatás folytatás az 1. oldalról

Az önerővel együtt a program keretében 537 millió forint fordítható informatikai beruházásra. A tervek szerint a legtöbb ügyintézéssel járó feladatokat a polgárok néhány éven belül otthonról is elvégezhetik. A cél egy rugalmas, a változásokra gyorsan reagáló, a felhasználók igényeit kielégíteni képes közigazgatás kialakítása. A pályázat megvalósításában kilenc település önkormányzata (Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék) vesz részt. A pályázat szándéka az ügyintézők terhelésének csökkenése, az adminisztrációs munkák egyszerűsítése, a hatékonyabb ügyintézés. Az elektronikus rendszer kiépítése új számítógépek, szoftverek vásárlásával és számítógépes központ telepítésével történt meg. A hivatali munkatársak az első hónapokban még idegenkedtek az új eszközöktől, de mostanra már a használatukban is rutint szereztek.

A homokhátsági tanyavilágban mára nélkülözhetetlenné váltak a mobiltelefonok. Erre is gondolva a pályázat részeként egy mobil ügyintézési rendszert is kidolgoztak, aminek keretében például telefonról is lehet időpontot egyeztetni ügyfélregisztráció után – mondta Nógrádi Zoltán. Minden település kapott egy új honlapot, ami egy új és egységes arculatot ad a Homokhátságnak. A honlapokon keresztül elérhető a hivatal ügyintézési portálja, az érdeklődők részletes információt kaphatnak annak használatáról, a regisztrálás módjáról. Az ügyfélkapun keresztül letölthető űrlapok, formanyomtatványok száma eléri a több százat. A rendszerhez otthoni számítógépekről is csatlakozni lehet, valamint minden településen felszereltek egy ingyenesen használható számítógépet, aminek segítségével mindenki számára elérhetővé válik a nagyvilág és benne a térség. (SZ.L.)

Egyre többen választják lakóhelyüknek a megfizethetõ telkeket kínáló Domaszéket

3

Térségi Tükör

2007. április

Három kérdés, két nézõpont Oktatás és egészségügy a Térségi Tükörben

Sándor Klára Térségi Tükör: A Homokhátság oktatási intézményei is elszenvedői a kormányzati megszorításoknak. Ásotthalmon tanárok elbocsátása van napirenden, Öttömösön pedig az iskola léte került veszélybe. A térség országgyűlési képviselőjeként mit tud tenni a falusi iskolák megmentése érdekében? Sándor Klára országgyûlési képviselõ: Az igazi kérdés az, hogy a gyerekek érdekében mit lehet tenni. A legfontosabb szempont, hogy hol kapnak a gyerekek olyan tudást, amellyel biztonsággal továbbléphetnek. Az Ön által föltett kérdésben hamis ítélet rejlik. Az említett iskolák nem a kormányzat hibájából kerültek nehéz helyzetbe, hanem azért, mert vagy nincs bennük elég gyerek, vagy indokolatlanul sok tanár jut a tanulókra. Az öttömösi iskola első osztályába összesen hárman iratkoztak be. Az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent a gyereklétszám az egész országban, közben a tanárok száma nem csökkent, sőt kis mértékben nőtt. Másrészt: mindenhol az iskola fenntar-

tója, az önkormányzat dönti el, hogy bármi áron, de megtartja-e az iskolát és a tanárokat. Azt gondolom, nekik is a gyerekek érdekét kell nézniük: a gyerek érdeke lehet a kicsi, de jól működő iskola, de lehet az is, inkább a szomszéd településre járjon, ahol esetleg sokkal jobban felszerelt iskolában magasabb szintű tudást szerezhet meg. Nógrádi Zoltán országgyûlési képviselõ: A kormány az alkotmánnyal és az önkormányzati törvénnyel szemben pénzügyi eszközökkel zsarolja a kistelepüléseket. Választaniuk kell: vagy az iskola vagy a település. Ha egy település nem adja fel az iskoláját, akkor egyéb forrásokat veszít el, ami az egész község működését veszélyezteti. A kormány tehát arra kényszeríti a településeket, hogy a legfontosabb intézményüket, az iskolát szüntessék meg. Ezt egy európai uniós tagállamban nem lehet elfogadni és azt sem, hogy kiszakítsák a gyermekeket a családjuk közvetlen környezetéből, ahol élnek és ahol a pedagógusok a megfelelő nevelési környezetet tudják biztosítani nekik. Nem értek egyet a gyermekek utaztatásával, az iskolák bezárásával, az is-

kolakoncentrációval, és Mórahalom nem támogat egyetlen egy iskolaösszevonást sem a kistérségben. Nem lehet elfogadni a kormány indokát, miszerint azért van szükség megszorításokra, mert sok a pedagógus. Minden feltörekvő európai országban az oktatásba fektetik a legtöbb pénzt, Magyarországon pedig éppen ennek az ellenkezője folyik. Térségi Tükör: A hírek szerint háromszáz egészségügyi dolgozót bocsátanak el Szegeden. Nem tart attól, hogy a létszámleépítés következtében jelentősen romolhat a Szegeden és a térségben élők ellátása? Sándor Klára: Nem. Szegeden egy harminc milliárdos beruházásban épül új klinika. A mostani létszámleépítés természetesen fájdalmas, de tudnunk kell, hogy Magyarországon túlságosan sok kórházi ágyat tartunk fenn mindannyiunk közös pénzéből, míg más egészségügyi szolgáltatásokra, például a rehabilitációra kevesebb figyelem jut. Ezen a helyzeten javít az egészségügy reformja. Azoknak, akiktől sajnos meg kell válniuk a kórházaknak, a kormány Mobilitás Programja átképzési lehetőséget biztosít.

300 egészségügyi dolgozó munkahelye veszélyben folytatás az első oldalról

Szeged sem kerülheti el az átalakításokat. Botka László polgármester még tavaly ősszel jelentette be, hogy januártól már az egyetem fogja működtetni a teljes szegedi egészségügyi hálózatot. Mivel a polgármesteri bejelentés végrehajtása törvényi akadályokba ütközött, így a tervezett integráció megvalósítását elhalasztották. Ezzel párhuzamosan az önkormányza-

ti kórházban jelentős létszámleépítésről döntött a közgyűlés kormánypárti többsége, áprilistól kezdődően 109 álláshelyet szüntetnek meg. A kórház bevétele idén várhatóan 710 millió forinttal lesz kevesebb, mint négy évvel ezelőtt volt, miközben számtalan áremelést kellett elszenvednie az intézménynek. Hüvös László önkormányzati képviselő (Fidesz) úgy véli, a városházi többség láthatóan a dol-

Nógrádi Zoltán: Az elmúlt öt évben a kormány felelőtlen gazdaságpolitikájának következtében óriási hiány alakult ki a költségvetésben. A korábbi évek mulasztásainak árát a kormányzat most az emberekkel fizetteti meg. Ami az egészségügyben zajlik az nem reform, hanem pénzelvonás, aminek következményeit a betegek és az orvostársadalom szenvedi meg. Az orvosok és más egészségügyi dolgozók elbocsátásával tovább súlyosbodik az egészségügyi szakember-hiány az országban, a betegeket pedig rákényszerítik arra, hogy a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal a kormány által elherdált forintokat fizessék be. A leszűkített egészségügyi kapacitásokkal és az ellátórendszer lecsökkentésével a kormányzat egyértelműen a teljes egészségügyi rendszer privatizációját készíti elő. Térségi Tükör: Jó megoldásnak tartja-e, hogy a szegedi betegeknek lényegében kötelező magukat a II. Kórházban kezeltetni magukat, a megye más részeiből érkezők pedig csak a klinikák egészségügyi szolgáltatását vehetik igénybe? Sándor Klára: Ez tévedés, nem így van. A körzeti orvos abba a szegedi intézménybe utalja a

gozókon kíván spórolni, hiszen az elmúlt években közel 30 %kal csökkent a kórházi munkatársak száma. A kiszivárgott hírek szerint nem jobb a helyzet az egyetemen sem, egyes információk szerint itt is háromszáz egészségügyi dolgozó elbocsátását tervezik.

„ Nyilvános döntéselõkészítést! – A helyi polgári ellenzék kapkodás helyett átgondolt átalakításokat szorgalmaz, melyeknek előkészítésében érdemben részt vehetnének a szakmai szervezetek, és a lakosság is pontosan megfogalmazhatná elvárásait, hiszen az új rendszernek évtize-

Nógrádi Zoltán betegét, ahová jónak látja, és ott plusz fizetés nélkül kezelik. A kórházak között valóban fölosztották a körzeteket, de ez a betegeknek biztosíték. A körzet számára kijelölt kórházban nem utasíthatják a beteget vissza. Így nem lehet olyan beteg, aki ellátás nélkül maradhatna. De még egyszer mondom: az orvos mindkét intézménybe utalhatja betegét. Azt remélem, egyébként, hogy hamarosan egyesülni fog a kórház és a klinika, ez sok szempontból a legjobb megoldás lenne. Nógrádi Zoltán: Az egészségügyi miniszter szakmai megfontolásokat teljesen nélkülöző beutalási rendszert alakított ki. A háziorvosok csak abba az intézménybe utalhatják a betegeiket, amelyet a minisztérium a számukra előírt, attól függetlenül, hogy az ésszerűség vagy az eszközellátottság indokolná-e ezt. Az ellátó rendszer gúzsba kötözése, forrásainak megvonása és a beutalási rend merev struktúrája tovább nehezíti az ellátórendszer működését. M.K. – P.A.

dekig kell majd szolgálnia Szeged és környékének lakosságát – nyilatkozta lapunknak Hüvös László. – A kormánypártok ugyan meg tudták akadályozni a nyilvánosság teljes bevonását, de az is eredmény, hogy háttéralkuk helyett nyilvános pályázaton kerülhet kiválasztásra az önkormányzati egészségügyi intézmények jövőbeni működtetője. Reméljük, a szegedi egészségügyben most történő lépések nem jelenthetik az előszobáját az egészségügyi privatizációnak – mondta az önkormányzati képviselő. (-szl-)

4

Térségi Tükör

2007. április

Megszûnõ iskolák, elküldött pedagógusok folytatás az első oldalról

Az ásotthalmi iskolából pedagógusokat és kisegítő személyzetet kénytelenek elbocsátani. Különösen a kistelepülések iskoláit sújtják a kormány megszorító intézkedései. Az ásotthalmi önkormányzat évről-évre egyre nehezebben tudja fedezni az iskola működtetésének költségeit. Az állami hozzájárulás a fenntartási költség alig 50 százalékára elég. Számszerűsítve: az iskola fenntartásának éves költsége 220 millió forint, az állami támogatás 110 milliót tesz ki, a többit az önkormányzat kell biztosítania. – Az évek óta tartó szigorítások és az egyre karcsúbb állami támogatások arra késztetettek minket, hogy felülvizsgáljuk az iskola működtetését – mondta Petró Ferenc, Ásotthalom polgármestere. Mint megtudtuk, a napközit megszüntették, csoportösszevonások lesznek, illetve március 31-től bezárják a bölcsődét is, melynek fenntartása az önkormányzatnak évi hét millió forintjába került. A kisegítő munkatársak között a legnagyobb az elbocsátottak száma, de az óraszámok emelkedése és a kormány intézkedései miatt az intézmény vezetői óvoda-, illetve iskola-

A kislétszámú osztályoknak nincs többé létjogosultságuk?

pedagógusok elbocsátására kényszerülnek. – Nagyon sok egyeztetés, tárgyalás kellett ahhoz, hogy békésen és a lehető legkíméletesebben oldjuk meg a leépítéseket. Az elbocsátott munkatársak korkedvezménnyel nyugdíjba tudnak vonulni, így biztosított a megélhetésük. E szempontok mérlegre tételével hoztuk meg a döntéseket. A kialakult helyzet azonban nem az önkormányzat bűne: a Gyurcsány-csomag drasztikus és át nem gondolt reformintézkedései miatt jutottunk ide. Sajnos még az sem biztos, hogy ez az utolsó szigorítás – tette hozzá Petró Ferenc.

Kis ásotthalmi iskolatörténet Általános iskola 1950 óta működik Ásotthalmon, de a település iskoláinak története sokkal távolabbi múltba nyúlik vissza. A település a térség legnagyobb tanyás területének központja, 13 Klebelsberg-iskola működött itt egykor. A belterületen élők számának növekedése 1975-ben új óvoda és iskola építésének igényét vetette fel. Jelentős szerepe volt ebben annak a ténynek, hogy a Szegedet Ásotthalommal

„ Kényszerintézkedések és létbizonytalanság A szépen rendben tartott, szebb korokat idéző iskolaépület kiemelkedik a takaros családi házak sorából, a kellemes kora tavaszi napfényben impozáns hatást kelt. Épp szünet van, az udvaron nagyobb gyerekek kosaraznak, a kisebbek vidáman futnak az osztályba – mindjárt becsöngetnek. Néhány gondolat fut át rajtam mint külső szemlélőn: az idilli kép optimizmusra ad okot, azt sugallja, hogy őket nem fogják hátrányosan érinteni a mai takarékossági intézkedések. Ehhez azonban az iskola- és településvezetőknek az átlagosnál nagyobb kreati-

összekötő kisvasutat 1975-ben megszüntették. Így jött létre a mai impozáns, mégis a környezetébe illeszkedő, tágas udvarral, sportpályákkal körülvett iskolaépület, amelyben azóta generációk tanulták a betűvetést. A közelebbi múltban az iskolai dolgozók létszáma a tanerőkkel és a kisegítő személyzettel együtt 92 fő volt, ezt csökkentették előbb 75-re, majd pedig 56-ra. Jelenleg 357 diák, 103 óvodás jár az ásotthalmi oktatási intézménybe, akikkel összesen 34 tanár illetve óvodapedagógus foglalkozik. A 4200 fős településen a születésszám csökkenése miatt az idén csak egy első osztályt indítanak, de a többi korcsoportnál egyelőre sikerült megmenteni a párhuzamos osztályokat. P. A.

vitásra és szervezőkészségre lesz szükségük. Dr. Hadfiné Böjthe Gabriella igazgatónő az irodájában fogad: – Több ok is áll az elbocsátások hátterében. Egyrészt kevés a gyermek, ezért nem tudtunk két első osztályt indítani, és ez már önmagában egy állás megszűnését eredményezi, másrészt az önkormányzatnak nem feladata a napközis ellátás biztosítása. A napközi nagyon sokba került, ráadásul a pedagógusok kötelező óraszámát is emelték. Az eddigi húsz óráról előbb huszonkettőre, majd tudomásunk szerint huszonnégyre emelik. Ha a négy órás többletet kivetítjük harminc pedagógusra, az 120 óra többletmunkát jelent, ami öt tanár munkaideje. Elméletileg ennyi embert kellene, hogy elbocsássunk. Mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert három tanárunk nyugdíjba készül, így sikerül megoldanunk a problémát. Az óvodában nehezebb a helyzet, sok minden függ a beiratkozásoktól, a gyermekek létszámától, de valószínűleg ott is lesznek elbocsátások.

„ Kevesebb tanerõ, kevesebb óvodai csoport Ásotthalmon jelenleg két óvoda működik, mindkettőben van kony-

ha, amelyekben 70-80 főre főznek. A hatékonyságot szem előtt tartva a két óvodát, illetve a hozzájuk tartozó konyhákat összevonják, itt az elbocsátások leginkább a kisegítő személyzetet érintik. – Nem két-két csoport lesz két óvodában, hanem három csoport egy helyen, egy konyhával. Az egyik óvodában volt egy bölcsőde is, de anynyira sokba került az önkormányzatnak a fenntartása, hogy be kellett zárni. Innen három embert kell elbocsátani. Az óvodában van még két szabad helyünk, tehát nem szűnnek meg állások, csak a szabad helyeket nem töltjük be. A jövőben a takarítónőket sem tudjuk tovább foglalkoztatni – tette hozzá az igazgatónő.

Dr. Hadfiné Böjthe Gabriella iskolaigazgató

A tanerő elbocsátásakor mindig ott lebeg a kérdés: nem érinti-e ez hátrányosan a gyermekeket, nem lesz-e kihatással a tanulmányaikra, fejlődésükre? A kevesebb tanerő tud-e eleget foglalkozni külön-külön a gyermekekkel? Jelenleg a magyar iskolarendszerben 26 fős az alap osztálylétszám, de van egy kiskapu, amelynek révén ez a létszám 31 főre duzzasztható. A törvény szerint az iskolai osztályok összevonásakor maximálisan 20 százalékkal léphetik túl a 26 fős osztálylétszámot. Abban viszont minden pedagógus egyetért, a gyermekek érdekében a kevesebb diákkal való foglalkozás a hatékonyabb és jobb megoldás. Váradi Attila

2007. április

Név nélkül könnyebb

Vélemények a tanári szobából A tanáriban komor csend fogad, amikor megtudják, hogy a leépítésekkel kapcsolatban írok cikket. Először úgy tűnik senki nem vállalja az interjút, majd hirtelen mindenkiből kitör a panaszáradat, sorban mondják véleményüket. Az alábbiakban ebből a beszélgetésből válogattunk hozzászólásokat – a nyilatkozók kérésére név nélkül: „ Szerintem nem lehet kiküszöbölni a minőségromlást, tehát a tanárok elbocsátása a tanítás kárára megy. Ha kevesebb tanár oktat ugyananynyi gyermeket, értelemszerűen kevesebbet tudnak foglalkozni velük. „ A túlóráinkat elvették, de a délutáni foglalkozásokat, plusz órákat így is megtartjuk, segítjük a rászoruló gyerekeket, mert ez a pedagógusok feladata. „ Ha én mondjuk független lennék, nem lenne családom és szeretnék többet vállalni, többet dolgozni, túlórabérért, akkor ezt csak egy bizonyos pontig tehetem meg. Utána lezárul minden lehetőség. „ A másik probléma, hogy ha valaki előbbre akar jutni a területén továbbképzésekre kell járnia, ugyanakkor senki sem lehet biztos abban, hogy holnap is lesz állása… „ A kistelepüléseken a legrosszabb a helyzet, az itt tanító pedagógusok abszolút hátrányban vannak. Nyílván nem a fenntartó önkormányzat tehet erről, hanem az államvezetés, amelyik ilyen kevés támogatást ad és nem emeli azt évről évre… „ Nem hogy nem emeli, de az idén tizenötmillióval kevesebbet kaptunk, mint eddig… „ Ugyanakkor a szakmaisággal is problémák vannak, hiszen ha a kötelező óraszámot vesszük alapul, mondjuk a hetedikes-nyolcadikos osztályok esetében csak egy-két óra van hetente földrajzból, kémiából, fizikából, biológiából. Tehát ez azt jelenti, hogy a teljes óraszámhoz négy szaktanári feladatkört kellene ellásson egy ember. De kérem, ennyi bérért? Ez szerintem senkitől nem várható el. P. A.

5

Térségi Tükör

Ásotthalmi mentõöv az öttömösi iskolának Az öttömösi iskola még az ásotthalminál is nagyobb bajban van. Ott nem csak a tanári állások, de az intézmény léte is veszélyben forog. 2008 őszétől csak olyan iskolának van esélye az önálló fennmaradásra, amelynek a hetedikes és nyolcadikos osztályába is legalább 15 diák jár. Ez előre láthatóan nem biztosítható Öttömösön. Lehetséges megoldás a két intézmény, az ásotthalmi és az öttömösi iskola összevonása, amiről polgármesteri szinten már folynak is egyeztetések. Öttömösön még az ásotthalminál is kisebb az állami támogatás aránya, a helyi önkormányzat 60 %-ot kell hogy hozzátegyen a központi pénzekhez. Öttömös forráshiánya annyi, mint Ásotthalomé, miközben előbbi lakosságszáma 840 fő, utóbbiban pedig 4200 fő él. – A két iskola összevonása vitathatatlanul az egyetlen járható út, hiszen ennek köszönhetően plusz támogatáshoz jut az iskola. Így meg tudnánk menteni egy iskolát, de mindennek az lehet a következménye, hogy sok tanárt kell elbocsátani, vagy csak részmunkaidőben tudjuk őket foglalkoztatni – mondta Petró Ferenc ásotthalmi polgármester. – Kettős érzéseim vannak az iskolaátszervezésekkel kapcsolatban – nyilatkozta lapunknak Porkoláb Mihály, a Magyarországi Iskolaszövetségek Szövetségének titkára. – Egyrészt sajnos tudomásul kell venni, hogy az államnak kevesebb pénze van, ezért megpróbálja az intézményrendszert költséghatékonyabbá tenni. Az önkormányzatok ilyen körülmények közt nem fogják tudni kigazdálkodni az iskolák működtetéséhez szükséges települési önrészt. Másrészt azt is látni kell, szükség van egyfajta átszervezésre a szakmai hatékonyság szempontjából is. Sok olyan kisiskola van az országban, amely nem elég hatékonyan műkö-

dik. Gyorsan hozzáteszem, az öttömösi iskola nem ilyen. Egyes helyeken viszont előnyös lesz az összevonás, mert a gyermeket egy jobban felszerelt iskolában, jobban képzett pedagógusok fogják tanítani. Mindemellett a kisiskoláknak megvan a maguk varázsa, ami többek között a személyességben rejlik. Harmincfős osztályokban természetesen nehezebb külön-külön foglalkozni a gyermekekkel. A 15-20 fős osztályokban könnyebb a gyermek egyéni képességeihez, hozzáállásához, érdeklődéséhez igazítani a tanítási módszereket. Természetesen vannak technikák a nagyobb létszámú osztályokban is a differenciált oktatás megszervezésére, ezt kell elsajátítaniuk most a tanárainknak. Ez a történet egyértelműen a pénzről és a költséghatékonyságról szól, de emellett sokféle vetülete van. Azt gondolom, számunkra most az a legfontosabb feladat, hogy a legoptimálisabb megoldás szülessen a térségbeli diákok és tanárok számára – hangsúlyozta Porkoláb Mihály.

„ A törvényszabta úton – A közoktatási törvény tagintézménnyé válásra ítéli az öttömösi Iskolát 2008 őszétől, mert nincs meg a 7-8. osztályban a kötelezően előírt létszám. 2008 szeptemberétől a minimális osztálylétszám a 15 fő, ha ennél kevesebben vannak, akkor hetedikeseket és nyolcadikosokat nem taníthat az általános iskola, át kell irányítani a gyermekeket egy másik iskolába – mondta Dobó István öttömösi önkormányzati képviselő. – Az ideális, persze az lenne, ha több gyermek járna ide, hiszen az iskola kétszer ennyi diáknak biztosíthatna helyet. Tény, hogy sokkal nehezebb egy kislétszámmal működő osztályt fenntartani, mint egy 30-35 fős osztályt, mert az állami támogatás gyerekszám után jár. A 10 és a 30 fős osztályhoz ugyanúgy egy pedagógus kell és természetesen meg kell oldani a fűtést is. Ez komoly kiadásokat jelent egy kistelepülés számára, de ha megszün-

tetünk osztályokat, bezárunk iskolákat, arra is gondolnunk kell, hogy hosszú távon iskola nélkül a települést is megszűnésre ítéljük – ad hangot aggodalmának a képviselő. Dobó István szerint jelenleg az egyetlen lehetőség a társulás, aminek két mintája van, az intézményi, illetve a többcélú társulási forma. A többcélú társulás létrehozásához a kistérség településeinek legalább 50%-a szükséges. Ennek az az előnye, hogy valamennyi résztvevő intézmény sokkal nagyobb állami támogatásra számíthat így, mint egyedül, vagy az intézményi társulási forma révén. A többcélú társulási forma csupán az intézmény státusában jelent változást, előreláthatólag nem kell sem a pedagógusoknak, sem a diákoknak másik iskolába utazniuk. Ebben a formában más törvények vonatkoznak az osztálylétszámokra is, itt ugyanis összeadódik az iskolák diákjainak a száma, így a nagyobbak kiegészítik a kisebb létszámú osztályokat, és nem kell azokat megszüntetni. – A vonatkozó törvényi szabályozás annyira új, hogy a részleteket még nem ismerjük és eltérő a törvény értelmezése is. Mindenesetre úgy tűnik, főként a kistelepülések számára ez lenne a legjobb megoldás hosszú távon, de ez az idő rövidsége miatt 2008-tól tűnik valószínűbb megoldásnak. Mivel az öttömösi önkormányzat most is jelentős forráshiánnyal küzd, már 2007 szeptemberétől rákényszerülünk arra, hogy átgondoljuk az intézményi társulásban rejlő lehetőségeket. Így komoly támogatáshoz jutnánk és a következő tanévben még biztosan nem kell a gyermekeknek utazniuk. A további lépés pedig – legkésőbb a 2008-2009es tanévtől – a többcélú társulási forma lenne – nyilatkozta az öttömösi önkormányzati képviselő. E kérdés a kistérség valamennyi oktatási intézményét érinti, a diákok sorsa pedig a legtöbb családot. Ezért, ha újabb fejleményekről kapunk hírt, természetesen visszatérünk a témára. váradi

6

Térségi Tükör

2007. április

Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök húsvéti üzenete Amint természetes hogy családi, rokoni, baráti körben minden évben megemlékezünk egymás életének jelentős eseményeiről (születésnap, névnap, házassági évforduló, a halál évfordulója), úgy nyilvánvaló Jézus közösségében, az egyházban is, hogy évenként megemlékezzünk az Ő életének a mi számunkra is végtelenül jelentős eseményeiről. Még a születésénél (karácsony) is kimagas-

lóbb ünnep húsvét, feltámadásának ünnepe. Valójában húsvétkor egymástól elszakíthatatlan összefüggésben ünnepeljük Jézus halálát és föltámadását. A felkészülés időszaka a megelőző 40 nap, a nagyböjt. A böjtnek megvan a sajátosan keresztény hagyománya és felfogása. Mindenki számára az akaraterő és az önfegyelem erősítésének, a testi-lelki egészségünk megóvásának, illetve a társadalmi szolidaritásnak is hatékony eszköze. A húsvétra való még közvetlenebb felkészülés ide-

je a virágvasárnappal kezdődő nagyhét. Húsvét üzenete örök érvényű, s ezért a mai ember számára is időszerű. A legembertelenebb testi-lelki szenvedésnek is lehet értelme, és a legsötétebb zsákutcából is van kiút. Ezt az értelmet, ezt a kiutat egyedül Isten számunkra Krisztusban kimutatott szeretete jelentheti. Az ember életében, az emberi történelemben a végső szó Isten végtelen szeretete. Jézus halálával és feltámadásával nem a bűnt és a szenvedést szüntette

meg, hanem megmutatta, hogy a bűn, a szenvedés és a halál ellenére élhetünk értelmesen és boldogan. Mindehhez Ő maga ad erőt mindazoknak, akik tudatosan elfogadják a vele való kapcsolatot a hitben, melyet mindenkinek felkínál. Ezekkel a gondolatokkal kívánok a kistérségben élő hívőknek és nem hívőknek, a Térségi Tükör minden olvasójának boldog lelki erőt és hiteles reményt növelő húsvéti ünnepeket.

Az idõsgondozást sem kímélik a megszorítások Folyamatos pénzelvonások zajlanak a szociális ágazatban, az idősgondozásban és a szeretetotthonok területén. Az intézményeknek kisebb forrásból kellene ugyanazt a minőséget biztosítani. Az ápolókon és szociális munkatársakon nem múlik, ők továbbra is mindent megtesznek. A szegedi Harmat utcai szeretetotthon 2006-ban 11%-kal kapott kevesebb állami támogatást, mint a megelőző esztendőben. Eközben jelentősen nőtt a gáz- és az áram díja, idén pedig azzal számolhatnak, hogy az intézmény gyógyszerkiadásai közel másfélszeresére fognak emelkedni. Az előírások szerint ugyanis az otthonnak orvosságokat is biztosítani kell az ápoltak részére.

A szociális intézmények ameddig csak lehet igyekeznek elkerülni a létszámleépítéseket, hiszen kevesebb munkatárssal már nem lennének képesek ellátni a rájuk bízottakat. Dr. Laluskáné Ritz Judit, a Harmat utcai szeretetotthon vezetője is arról beszél, hogy az ápolók elbocsátása csak a legvégső eszköz lehet, ezért inkább más módon próbálnak meg spórolni, például a működé-

Az idõs beteg embereket újabb terhekkel súlytják

si költségeiket fogják még inkább vissza. Valószínűleg azonban nem kerülhető el, hogy ne kérjenek külső segítséget; az intézményt fenntartó püspökség támogatása nélkül nem működhetne tovább az otthon. Az utóbbi hetekben a legnagyobb gondot a vizitdíj jelenti. Nem pusztán arról van szó, hogy az idős, beteg embereknek ez újabb kiadást jelent, a szociális otthonokra is jelentős plusz terhet ró, hogy a gyakran magatehetetlen vagy mentővel beszállított ápoltak után miként történik meg a vizitdíj kifizetése. Az intézmény egyik munkatársa rendszeresen a befizetéssel és annak adminisztrálásával törődik ahelyett, hogy a gondozásra szorulókkal tudna foglalkozni. Azt az időt, amit azzal lehetne tölteni, hogy a gondozó sétálni viszi a lakókat, illetőleg beszélget velük, a vizitdíjjal kapcsolatos utánajárásra és papírmunkára kell fordítani. Minden szociális intézmény, így a Harmat utcai szeretetotthon is szívesen vesz bármilyen ado-

Veszélyben az idõskori ellátás

mányt. Az utóbbi időszakban komoly támaszt jelent, hogy Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő nagy mennyiségű, a Homokhátságon megtermelt zöldséggel, gyümölccsel segíti a házban élők ellátását. Szintén jólesik az otthon lakóinak,

hogy már több alkalommal látták őket vendégül a mórahalmi Erzsébet Gyógyfürdőben. Az idősek készülnek a programra, utána pedig még napokig beszédtémát jelentenek számukra a fürdőbeli élmények. (m.)

7

Térségi Tükör

2007. április

Több mint 700 ággyal lesz kevesebb Minden Csongrád megyei kórházban jelentős a veszteség Több mint 700 ágyat vesz el az egészségügyi miniszter Csongrád megye kórházaitól, így a legtöbb intézményben osztályok szűnnek meg. A legnagyobb veszteség Hódmezővásárhelyt érte, ahol harmadára csökkent az aktív ágyak száma, de jelentős a kár Makón is. A Csongrád Megyei Közgyűlés elsőként utasította el Molnár Lajos ágyszám-javaslatát, majd a tiltakozás országos méretűre növekedett. A szakmai érveket azonban nem vette figyelembe az egészségügyi miniszter; ismét az emberek feje fölött határoztak. – Azt gondoltuk, ki lehet kényszeríteni a párbeszédet, az egyeztetést, és szakmai döntés születhet – mondja Nógrádi Zoltán, aki a Csongrád Megyei Közgyűlést képviseli a Dél-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanácsban. – Ehelyett Lovasberényben politikai alkut kötöttek: a kormánypárti városok kórházai kaptak néhány ágyat, és így ki-

sek miatt a megye minden pontjáról érkeznek majd gyógyulni vágyók. – Az egészségügyi miniszter rendelete alapján egyik kórházunk sem lenne finanszírozható – állítja Nógrádi Zoltán –, ezért a megyének elő kell teremtenie a plusz forrásokat. A kérdés csak az, honnan vegyünk el. A szociális ellátórendszertől, és ezzel idős, beteg

embereket sodorjunk veszélybe, vagy az oktatástól, és így gyermekeink jövőjét kockáztassuk? Látható, hogy az átgondolatlan, kapkodó egészségügyi reform káoszhoz vezet. Ráadásul a minisztérium nem dolgozott ki finanszírozási koncepciót, így az intézmények működési feltételei egyelőre kérdésesek. Péter Árpád

A mentõben lévõ ágy egyelõre még marad

hátráltak az országos tiltakozásból. Az ellenzéki településeket és megyéket viszont bünteti a kormány. Példa erre Hódmezővásárhely esete, amelynek januárban még 161 ágyat javasolt a miniszter, a lovasberényi paktum után viszont már csak 116-ot. Így gyakorlatilag ellehetetlenül a gyógyítás a korábban 315 aktív ággyal rendelkező intézményben. A Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működő három kórháznak is komoly nehézségekkel kell megküzdenie. Makón például összesen 99 ágyat szüntet meg a miniszter, nem működik tovább a szemészet, a fül-orrgégészet és az urológia sem. A szentesi kórház 84 ágyat veszít, drasztikusan csökken a szülé-

szeti, a belgyógyászati, a nőgyógyászati és a traumatológiai ágyak száma. A deszki kórház kardiológiája elvesztette az összes, úgynevezett aktív ágyát, ezek után csak rehabilitációra van lehetőség. A nagyhírű intézményben összesen 35 ággyal kevesebben gyógyulhatnak a páciensek, miközben a különféle tüdőbetegségek száma drasztikusan emelkedik. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Dél-Alföldön egyébként is nagyon kevés a tüdőgyógyászati ágyak száma. A szegediek sem jártak jobban. Hiába irányítja kormánypárti politikus a várost, a kórház korábbi 507 aktív ágyából 316 marad. Pedig Szegedre, a kórházra és a klinikákra hatalmas teher hárul, hiszen az ágyszám-leépíté-

Kibõvített kormányzati kommunikáció

jegyzet

A hazugság ára Áremelések, ágyszámcsökkentés, iskolabezárások. Már az utóbbiak is elérték a Homokhátságot. Az iskolák a tanyavilágban folytonosságot jelentenek, nemzet- és népnevelő szerepük pótolhatatlan. Egy oktatási intézmény bezárásának nemzetromboló hatása itt hatványozottan jelentkezik: az elvándorlás, a települések elöregedésének és végül kihalásának első lépése lehet. Egy ilyen ördögi folyamat egyesek érdekeit szolgálhatja, valamint némi forrásátcsoportosításra ad lehetőséget a mai nehéz nemzetgazdasági viszonyok között. Az viszont már most valószínűsíthető, hogy az iskola-összevonások és megszüntetések csak halasztást, ideiglenes megoldást adhatnak a csőd felé csúsztatott ország anyagi gondjaira, arról nem is beszélve, hogy ki biztosíthat arról, hogy ez a jó megoldás, hiszen a káposztát egyszer már megette az a kecske. A sejtésem az, hogy a leépítéseknek még nincs vége. Amint észreveszik az emberek egzisztenciájával játszadozó kincstárnokok, hogy ez az áldozat sem elég hibáik, uram bocsá’ vétkeik helyrehozatalához, az ellopott milliók visszatöltéséhez, akkor jönnek az újabb megszorítások. v. a.

8

Térségi Tükör

Újabb lehetõségek a Homokhátság elõtt

2007. április

utána járni. Több pályázatot csak az év végén, a jövő év elején írnak ki, ezért még van idő a gazdákat felkészíteni, hogy mivel is jár egy pályázat és annak végrehajtása. Pár éven belül szeretnénk elérni, hogy a gazdálkodók tudatosan

A homokháti kistérség mindig is híres volt az első hallásra lehetetlennek tűnő ötleteiről, de az élet szinte mindig bebizonyította: a bátor gondolkodás, az összefogás lépéselőnyt és fejlődést jelenthet. Gyakran halljuk, az Európai Unió 2007-2013 között kivételes nagyságrendű forrásokat biztosít Magyarország számára. Valóban szükség is van e pénzekre, mert ellenkező esetben a tőkeerős nyugati versenytársak saját országunkban szorítanak ki bennünket a gazdasági élettérből. Ennek felismerésével indított el Nógrádi Zoltán kistérségi elnök egy olyan kezdeményezést, amelynek célja, hogy bevonjuk a fejlesztési programba a térség gazdálkodóit, és ezáltal egyfajta lendületet vegyen a Homokhátság gazdasága. A programcsoport tavaly év végén kezdte meg munkáját. Az agrár-

Nógrádi Zoltán a térség polgármestereivel egyeztet

ügyekkel foglalkozó csapat a környező települések mintegy 200 gazdájával vette fel a kapcsolatot – kérdőív formájában. A felméréssel a munkacsoport egy átfogó képet kapott a térség gazdasági szerkezetéről, a fejlesztési elképzelésekről. A cél, hogy a gazdákat folyamatosan információkkal lehessen ellátni és természetesen szintén fontos feladat a pályázatírásban való segítség.

Jelenleg a mezőgazdasági gépbeszerzéses pályázatok előkészítésével foglalkozunk intenzíven, de minden más kérdésnek is megpróbálunk

szervezik, építik gazdaságukat, tudnak egymásról, s tisztában vannak lehetőségeikkel. A turisztikai munkacsoport is elvégzett egy

Pályázatíró munkacsoport segít a gazdáknak az EU-s források megszerzésében

Könnyebben hozzáférhetõ okmányok A homokháti kistérséget alkotó kilenc település közül Mórahalom mint központ látja el a térségi hatósági szolgáltatásokat. Üllés, Bordány és Forráskút három éve csatlakozott a kistérséghez. A településeket ez több szempontból kedvező, néhány vonatkozásban pedig hátrányos helyzetbe hozta. Utóbbiak közül érdemes kiemelni az okmányirodai ügyintézés kérdéskörét. Korábban a személyes ügyintézést igénylő okmányirodai szolgáltatások igénybevétele – mint például

felmérést, ami alapján kirajzolódtak azok a pontok, ahol pályázati pénzek formájában támogatást kell keresnünk. Ezen a területen jelenleg nem tudjuk felvállalni a pályázatok megírását, de ugyanúgy segítséget adunk a rendeletek, kiírások értelmezésében, mint az agráros pályázatoknál. A problémát abban látjuk, épp elég baja van egy gazdálkodónak azzal, hogy a tevékenységét jól végezze, arra már nem marad ideje, hogy a különböző jogszabályokkal, pályázati kiírásokkal kapcsolatban naprakész legyen. Sokakkal történt már meg, hogy létrehoztak valamit saját tőkéből, s mire végeztek, egy kocsmai beszélgetés alkalmával tudták meg, fele annyiból is meg lehetett volna csinálni. Mi szeretnénk az a „kocsma” lenni, ahol az ötletek mellé megtaláljuk a forrá sokat is. F. Cs.

valamilyen igazolvány igénylése, cseréje – Szegeden történt. A három érintett település tömegközlekedése egyértelműen Szeged központú. Az okmányirodai szolgáltatás Mórahalmon történő ellátása közlekedési szempontból tehát jelentősen megnehezítették, a sorban állással töltött időt tekintve viszont megkönnyítették a települések lakosainak életét. A saját autóval nem rendelkező családok számára – a közvetlen buszjáratok alacsony száma miatt – nehézkesebbé vált az ügyek elintézése, így olyan megoldást kellett találni, amely megfelelően rendezi a problémát, és megfelel a lakosok igényeinek.

– Mórahalom segítségével Üllésen került okmányiroda kialakításra, amely – mint azt a kedvező visszajelzések is mutatják – jelentősen megkönnyíti a környékbeli emberek mindennapjait – mondta Nógrádi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője. A bordányi, forráskúti és az üllési lakosoknak elegendő az üllési irodát felkeresniük, hiszen az ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a mórahalmi iroda is. Így többek között: személyi- és lakcímigazolvány, vezetői engedély (nemzetközi és ideiglenes is), útlevél, vállalkozói igazolvány, súlyos mozgássérültek parkolási igazolvány kiállítása, cseréje, továbbá gépjármű igazga-

tás és ügyfélkapu regisztráció is. Az üllési okmányiroda költségeinek biztosítása a két település között létrejött megállapodás alapján történik. Üllés biztosítja a számítógépeket, az informatikai kapcsolatot és a telefonvonalat, valamint két ügyintézőt, Mórahalom pedig magára vállalta a működés költségeit úgy, hogy Üllés az ellátott ügyek számának arányában jut a fenntartáshoz szükséges forráshoz. A két iroda ügyfélfogadási rendje is megegyezik: az okmányirodák dolgozói a kedd kivételével minden nap az ügyfelek rendelkezésére állnak 8 és 12 óra között; szerdán 12 óra 30-tól 16 óra 30-ig is várják az állampolgárokat, csütörtökön pedig 12 óra 30 perc és 15 óra 30 perc között is intézhetik ügyeiket a térség lakói. Dobó István projekt manager

9

Térségi Tükör

2007. április

Elkészült az új zöldség-gyümölcs feldolgozó és hûtõház a Mórakert Szövetkezetnél Új vállalkozásba kezdett a Mórakert Szövetkezet, többségi tulajdonosa lett a PH-Centrum Kft-nek. Ezzel közvetett módon a zöldség- és gyümölcstermékek feldolgozására szakosodott kft. a térség termelőinek tulajdonába került.

Az ország útjain gyakran találkozhatunk a Mórakert kamionjaival

A cég létrehozását a homokháti kistérségben megtermelt kiváló minőségű zöldségek, gyümölcsök piacra juttatá-

sának igénye indokolta. A mostani fejlesztés keretén belül egy korszerű zöldség- gyümölcs feldolgozó üzem való-

sult meg Mórahalmon. A PH-Centrum Kft. 2006 áprilisában kezdte meg a 4550 négyzetméter alapterületű hűtőház építé-

sét. A beruházás várható üzembe helyezési határideje 2007. május 31. A hűtőkamrák segítségével közel tízezer tonna áru feldolgozását tervezik. A zöldségek, gyümölcsök értékesítését a kft. elsősorban itthon kívánja lebonyolítani, de emellett az Európai Unió belső piacain és a környező országokban is meg szeretne jelenni termékeivel. A piacépítés, partnerkeresés már a beruházás tervezési fázisában megkezdődött, több hazai és külföldi lehetséges vevőpartner szándéknyilatkozatával erősítette meg érdeklődését és vételi szándékát. A PH-Centrum működéséhez szükséges alapanyagot elsősorban a homokháti kistérség mezőgazdasági termelői biztosítják. A Mórakert Szövetkezet – tag-

sága termelői bázisára alapozva – képes akár önmaga is ellátni megfelelő mennyiségű alapanyaggal a feldolgozóüzemet. A hűtőházban főként a következő termékek kerülnek feldolgozásra: paprika, paradicsom, gyökérzöldségek, spárga, kígyóuborka, földieper, sárgadinynye, őszibarack. A beruházás megvalósításával nemcsak a környék termelőinek piaci értékesítési lehetőségei bővülnek, hanem javulnak a foglalkoztatási esélyek az ilyen szempontból hátrányos helyzetű kistérségben. A feldolgozás beindításával a kft. tizenkét fő részére biztosít állandó jelleggel munkát, de idényjelleggel további húsz ember időszakos foglalkoztatására is lehetőség nyílik. Pónyai Réka

Röszke tervei a szomszédokat is szolgálják Kilencmillió forint támogatást nyert a térség hét települése. Településünk vezetősége, a civil szervezetek, a vállalkozók és az itt élő lakosság az elmúlt időszakban azon fáradoztak, hogy térségi szintű együttműködésben gondolkodva, olyan kezdeményezéseket és programokat valósítsanak meg, melyek hosszútávon meghatározzák a gazdasági fejlődést és a vidékfejlesztést. Valójában igazán ezek a programok szolgálják a térség előrelépését. Ennek értelmében kifejezetten két programról és azok eredményeiről számolhatunk be. Az egyik a vidékfejlesztésre irányuló LEADER+ kezdeményezés, a másik pedig a Phare INTERREG IIIA program keretében

megvalósuló térségi konferencia- és képzési központ építése. A LEADER+ program közösségi kezdeményezés, része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának. Célja a vidéki szereplők ösztönzése és támogatása a térség hosszú távú lehetőségeiről történő együttgondolkodásban. A LEADER a helyi akciócsoportok által kidolgozott vidékfejlesztési programokat támogatja. A helyi akciócsoportok felelősek a helyi vidékfejlesztési terv elkészítéséért, a helyi pályázati rendszer működtetéséért a terv megvalósítása érdekében. A Déli Napfény Hagyományőrző LEADER+ Térség Akciócsoport hét települése (Algyő, Bordány, Domaszék, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Zsombó) kilencvenmillió forint támogatást nyert arra,

A röszkei Holt-Tisza-ág turistaparadicsommá válhat az elkövetkezendõ években

hogy a helyi civilek, vállalkozók és a közszféra összefogásával saját vidékfejlesztési programját megvalósíthassa. Két alkalommal nyújthattak be pályázatot az érintett települések önkormányzatai, intézményei, civil szervezetei, vállalkozói, őstermelői.

Összesen 75 pályázat érkezett be a pályázatkezeléssel megbízott úgynevezett gesztorszervezethez, a Röszke Kaláka Hagyományőrző és Teleház Közhasznú Egyesülethez. A 75 pályázat közül ötöt kellett formai okokból elutasítani.

A Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság 58 pályázat esetében döntött úgy, hogy támogatásra javasolja a Döntés Előkészítő Bizottság felé. A végleges döntésről tájékoztatjuk olvasóinkat. Molnárné Vér Ágnes

10

Térségi Tükör

Hetvenmilliós segítség a kistelepüléseknek Hetvenmillió forintos alap segíti 2007-ben a megye forráshiánnyal küzdő kistelepüléseit, hogy eséllyel indulhassanak a különböző pályázatokon. A Csongrád Megyei Közgyűlés célja egyértelmű: hozzájárulni a települések fejlődéséhez. A megyei költségvetés egyik újdonsága a települési pályázati alap. A 70 millió forintból a községek a különféle pályázatok önerejét, a beruházások tervezési költségeit egészíthetik ki. Megyei támogatással is épülhetnek a jövőben utak, újulhatnak meg iskolák, óvodák, művelődési házak. A megyei közgyűlésben többségben lévő polgári frakció egyik fontos célja a települések segítése, ahogyan Magyar Anna elnök fogalmazott: „A programunkban rögzítettük, hogy a megye lakosságának sorsáért is felelősséget vállalunk, nemcsak a saját intézményeinkért. Ezt a szándékot tükrözi az alap létrehozása.” A kistelepülések gyakran azért nem tudnak pályázatokon részt venni, mert költségvetésük

a megyei közgyűlés részéről. Egy-egy települési beruházásnál már a tervezés is komoly kihívás, jelentős anyagi áldozatot igényel, az önerő biztosításáról nem is beszélve. Éppen ezért dicséretes a megyei szándék. Ruzsa mindenképpen élni szeretne a lehetőséggel. Az elsődleges cél most az óvoda felújítása, ehhez nyújthat segítséget ez az alap, de vizsgáljuk a további lehetőségeket, beruházási, fejlesztési célokat is.” P. Á.

A megyei múzeumé a Ferenc József-aranyérme Magyar Anna

nagy részét felemészti az intézményrendszer működtetése. A pályázatok önerejét viszont ki kell fizetni, a tervezés sokszor több milliós költsége is a helyi büdzsét terheli. – Ez az összeg hatékonyan megtérül – mondja Magyar Anna –, hiszen a pályázati összegekkel megsokszorozódva jut vissza a településekhez, amelyek így tovább fejlődhetnek. Igyekszünk

rendezvényszervezõt elsősorban Mórahalomról és környékéről! Feltétel a felsőfokú képzettség. A marketingben való jártasság, illetve ilyen irányú ismeretek előnyt jelentenek.

Érdeklődni lehet telefonon a 62/281-219-es telefonszámon. APRÓHIRDETÉS

bere azt mondja: „Ez komoly segítséget jelenthet. Egy pályázathoz engedélyes tervek kellenek, ezek költsége viszont több millió forint, amit a kistelepülések csak nagy nehézségek árán tudnak kigazdálkodni. Mi egy többfunkciós művelődési házat akarunk kialakítani, és ennek tervezési költségeihez szeretnénk igénybe venni a megyei önkormányzat támogatását.” Sánta Gizella, Ruzsa polgármestere is dicsérte a kezdeményezést: „Jó ötlet az alap létrehozása

A világon négy darab van belõle

Keresünk közművelődésben jártas fiatal, agilis

„ Csirkekopasztást a helyszínen géppel vállalok. 50 literes rozsdamentes, állítható csirkeetetők, 3 ágú porceláncsillár, gumikerekű könnyű dragacs,

arányosan segíteni, de természetesen előfordulhat, hogy ebből a 70 milliós alapból idén nem jut mindenkinek. A jó célok mellé odaáll a megyei önkormányzat, és erejéhez mérten támogatja a helyi fejlesztési elképzeléseket. Csongrád megyében kedvező a visszhangja a pályázati alapnak, a Térségi Tükör által megkérdezett polgármesterek kitűnő ötletnek tartják a megye aktív szerepvállalását, segítő szándékát. Dr. Papp Sándor, Pusztamérges első em-

2007. április

műanyag naposcsibe itatók, tok nélküli beltéri ajtók (újak), 130x108-as új fa bukó-nyíló valamint 110x136-os új fa kétfelé nyíló hő- hangszigetelt ablakok eladók. % 06-70/234-79-69.

Egy komoly összefogásnak köszönhetően sikerült megszerezni a Csongrád Megyei Önkormányzat által fenntartott Móra Ferenc Múzeum számára a felbecsülhetetlen eszmei értékű Ferenc József-aranyérmét, amiből az egész világon csak négy van. A Ferenc József képmásával vert érmén olvasható a király híressé vált mondása: „Szeged szebb lesz, mint volt”. Ezt az uralkodó a nagyárvíz által romba döntött várost látva mondta. A király az 1879. március 12-ei pusztító árvíz után néhány nappal személyesen látogatta meg Szegedet. A korabeli beszámolók szerint leírhatatlan hatással voltak rá az itt tapasztaltak; a város hatezer házából alig 260 maradt meg, a hivatalos számok közel kétszáz halottról szólnak. Ferenc József elkötelezett volt Szeged újjáépítését illetően, személyesen felügyelte a munkákat. 1883-ra a város újjászületett, ebből az alkalomból az államfő ismét eljött Szegedre. Az ese-

„Ferenc József” az érme másolatával a múzeum ünnepségén

ményt megünnepelve adták ki a Ferenc Józsefemlékérmét. Az 1883-as szegedi királylátogatás emlékére készült aranyérméből összesen négy készült. Az egyik a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban található, a másik a Magyar Nemzeti Múzeumban van; kettőről sokáig úgy tudták a szakemberek, hogy elveszett. A most előkerült darabot tudta megvásárolni a Móra Ferenc Múzeum. A sokáig ismeretlen helyen lévő aranyérme egy bécsi árverésen tűnt fel, ahol egy magyar magánszemély kínálta érte a

legtöbbet. A megyei múzeum tőle vásárolta meg a felbecsülhetetlen eszmei értékű műtárgyat. Az érmét a Móra Ferenc Múzeum fenntartója, a Csongrád Megyei Közgyűlés segítségével és a kulturális tárca támogatásával tudta megszerezni, de civilek, az éremgyűjtők képviselői is hozzájárultak a műtárgy megvásárlásához. Az alkotás a „Királylátogatási érem hazatért” című kamarakiállításon tekinthető meg a múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban május 13-ig. Medgyesi Konstantin

Tisztelt Olvasóink! Ötleteiket, javaslataikat és a terjesztéssel kapcsolatos észrevételeiket kérjük jelezzék a % (62) 281-219-es telefonszámon.

11

Térségi Tükör

2007. április 2007. április

Húsvéthétfõn is várjuk a fürdõzõket A tavaszi időjárási viszonyoknak köszönhetően az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő**** március 15-én megnyitotta szabadtéri úszómedencéjét. A 33,3 x 21 m-es, 2 m mély, vízforgató berendezéssel ellátott feszített

víztükrű úszómedencét a megszokottól eltérően korábban üzembe helyezték, hiszen az úszni vágyók részéről is nagy igény mutatkozott a medence használatára. Téli időszakban az úszásoktatás a fedett tanmedencében történik, ám a szokatlanul jó időnek köszönhetően a

térségből érkező, úszni tanuló, illetve rendszeresen úszni járó vendégek március 15-től az úszómedencét is birtokba vehették. A tervek szerint a szabadtéri élmény- és tanmedencét és a mellette található gyermekpancsolót, valamint a csúszdás élménymedencét áp-

rilis végén nyitják meg a fürdővendégek előtt, ám ha az időjárási körülmények engedik, korábban is sor kerülhet megnyitásukra. A fürdő nyári bejárata, valamint a hullámgömbbel és koktélbárral rendelkező rendezvénymedence előreláthatólag május közepétől nyit. A fürdőzők számára fontos információ továbbá, hogy az intézmény a húsvéti ünnepek alatt is a megszo-

kott nyitva tartás szerint várja kedves vendégeit. Április 8-án, vasárnap, valamint 9én, azaz húsvét hétfőn is 9–19 óra között fogadják a fürdőzőket. A fürdő a húsvéti locsolás elől menekülő hölgyeknek ideális „búvóhelyet” és kellemes kikapcsolódást nyújt. A „vizessé válás” elkerülése azonban itt sem garantált. Berta Zsolt

rendelésfelvétel:

% (30) 33 87 641

typo-alfa Nyomda 6787 Zákányszék, Szegfű János u. 74. Tel./Fax: +36 62 311-641 • Mobil: +36 30 33 87 641 E-mail: [email protected] • www.typonyomda.hu

12

Térségi Tükör

2007. április

ÁPRILIS Összefogás és megújulás:

Húsvéti Köszöntõ Nógrádi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője

H

úsvétkor a világ keresztényei a feltámadásra emlékeznek, és abból merítenek erőt; mások számára ez az időszak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe. A vallásos embereknek a húsvét üzenete talán minden másnál fontosabb, hiszen Krisztus kereszthalála és feltámadása adja a hit alapját. A keresztre feszítés után a tanítványok elbizonytalanodtak, félénkek lettek. Elvesztették a biztos pontokat. A feltámadást követően viszont felbátorodtak, és ez a bártorság velük maradt mindvégig. Napjainkban is azt tapasztalhatjuk, az emberek, a minket körülvevő közösségek gyak-

!

ran elbizonytalanodnak. A mai világban is mintha hiányoznának a támpontok, pedig vannak értékeink – csak vissza kell hozzájuk térni. Ha képesek vagyunk meríteni a vallási, nemzeti- és helyi hagyományainkból, s ezzel párhuzamosan folyamatosan meg tudunk újulni, akkor nyert ügyünk van, akkor hiszem, hogy minden elkeserítő jelenség és széthúzás dacára van jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében, a Dél-Alföldön, a megyében, a Homokhátságon. Amíg ilyen tájt az óvodákban vagy otthon a kislányok még szorgosan festik a piros tojást, a fiúk pedig locsolóverset tanulnak, még nem veszett el minden.

Amennyiben rendelkezünk támpontokkal, akkor biztosak lehetünk a dolgunkban. Értékeink tudatában bízzunk magunkban és legyünk bátrak mi is! Az ünnepek azért is fontosak, mert ilyenkor elmélyedhetünk, legalább egy pillanatra megállhatunk. Húsvétkor is hallhatjuk Jézus sokat idézett mondatát: „Azt vegyétek számba, mit szeretnétek, hogy nektek tegyenek mások, és mit nem szeretnétek.” Ez újra és újra azt tanítja nekünk, legyünk jószándákúak és akkor mi magunk is jobbak leszünk. E gondolatokkal kívánok minden családnak, ifjúnak és idősnek áldott, békés húsvétot.

Nógrádi Zoltán képviselõ fogadóórái: Röszke – április 11. 15.30 óra – Művelődési Ház Öttömös – április 18. 17 óra - Teleház ZÖLDSÉGVÁSÁRLÁSI KUPON

A kupon felmutatásával

50%-os kedvezménnyel

300 forintért vásárolhatja meg – egy vizitdíj áráért –

a Mórakert zöldségcsomagját!

5 kg burgonya és 1 kg vöröshagyma Beváltás helye: Alsóvárosi Művelődési Ház, Szeged Ér vénye s : 2007. ápr ilis 14. (szomb at), 8 órától, amíg a ké szle t t ar t . Név: .............................................................. Telefon: .................................... Lakcím:

................................................................................................

Vásárolja a Mórakert termékeit ezzel is támogatva a homokháti családi gazdálkodókat.

Tavaszhó, Szelek hava, Szent György hava A latin aperire (megnyitni) szóból származik, mely Ovidius szerint a rügyek, a bimbók és virágok tavaszi nyílásával van összefüggésben. Április csalfa és változékony jellegű, s ehhez kapcsolódik az elsejei „április bolondja” népszokás, amelyet a francia „poisson d’avril”, az angol „Aprilfool”, az olasz „Calandrino”, a német pedig „Aprilnarr” néven nevez. A Nap a Bika jegyébe lép. Április 1.

UGRATÁSOK, CSÚFOLÓK Április 5.

VINCE NAPJA

Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz. Április 8.

HÚSVÉT

Nagyböjt: hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart. A VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe.

A HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR: VIRÁGVASÁRNAP:

A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásától) fehérvasárnapig tart: – barkaszentelés, körmenet

NAGYHÉT:

A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. Jézus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának ünnepe: keresztjárás, passiójáték, nagyheti takarítás, nagypénteki munkatilalom, feltámadási körmenet

HÚSVÉTVASÁRNAP:

Jézus feltámadásának ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Mozgó ünnep, melynek időpontját a niceai zsinat (325-ben) állapította meg.: ételszentelés, bálok, táncmultságok

HÚSVÉTHÉTFŐ:

Húsvét másnapja: locsolkodás, locsolóversek

FEHÉRVASÁRNAP:

Húsvét utáni vasárnap: komálás, mátkálás

Április 24.

SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY NAPJA

Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.

áprilisi jeles napok

Április 11.

KÖLTÉSZET NAPJA E napon született 1905-ben József Attila. (1964. ápr. 11én ünnepelték először.)

Április 22.

A FÖLD NAPJA A Föld Napja elnevezésű világméretű környezetvédelmi akciónap – társadalmi kezdeményezésként – 1970-ben indult el az Egyesült Államokból. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezet védelmének fontosságára.

Április 27.

HOLOKAUSZT EMLÉKNAP A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett a HOLOKAUSZT EMLÉKNAP. Mindannyiunk felelőssége, hogy a szégyenteljes tett mégegyszer ne ismétlődhessen meg.

Térségi Tükör Kiadó: Móranet Kht. Ügyvezető igazgató: Duka Félix Főszerkesztő: Medgyesi Konstantin Szerkesztők: Pásztai András, Fodor Csaba, Péter Árpád Kiadói telefon: (62) 281-219 Készült: Typo-alfa Nyomda Kft. 6725 Szeged, Rigó u. 29. (62) 311-641 Nyomdai előkészítés: Térség Invest Kft. 6782 Mórahalom, Röszkei út 1.