Megoldások a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány Tehetség Műhely Budapest gyermekszemmel című versenyének 1. fordulójához

Budapest gyermekszemmel verseny – 1. forduló

Megoldások a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány Tehetség Műhely Budapest gyermekszemmel című versenyének 1. fordulójához

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

1. FELADAT Budapest mai arculatát jelentősen meghatározzák a korábbi korok épületei. Az alábbi képeken ma is látható fővárosi épületeket láttok – de a kor múlásával már más környezetben. Ismerjétek fel a helyszíneket, és a kép melletti helyre írjátok fel az épületek nevét, a tervezőjét és az építés idejét!

Nyugati pályaudvar August de Serres és Gustave Eiffel irodája 1874-1877


Sándor Palota Pollack Mihály Johann Aman

és

1803-1806

Fővárosi ÁllatNövénykert, Elefántház

és

Neuschloss Kornél 1912

Szent István Bazilika Hild József, Ybl Miklós, Kauser József 1851-1905 (1906) 4 PONT 2


2. FELADAT „Az Andrássy út és történelmi környezete – melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885-ben adtak át ünnepélyesen – 2002-ben került fel a Világörökségi Listára. A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a XIX. század második fele építészeti stílusainak galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe.” (Idézet a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának ismertetőjéből.) Soroljátok fel az Andrássy út kiépítését követő különböző neveit az évszázadok során a mai napig, megjelölve az időszakokat évszámmal!

1876-1886

Sugár út

1886-1950

Andrássy út

1950-1956

Sztálin út

1956-1957

Magyar Ifjúság útja

1957-1990

Népköztársaság útja

1990-

Andrássy út 2 PONT

3. FELADAT Nézzetek utána a Világörökség részét képező Millenniumi földalatti vasút történetének! Hányadikként épült a világon?

Másodikként. Soroljátok fel az első három földalattit a világban az építési (átadási) év és a város nevével, amelyben található!

1863

London, Nagy-Britannia

(1870

Pneumatikus, „csőposta” jellegű 22 személyes eszköz New Yorkban, ami 1873-ig különlegességként üzemelt, nem tekinthető igazi földalattinak) 3


1896 május 2.

Budapest, Magyarország

1896 december 14.

Glasgow, Skócia – földalatti kábelvasút

1897

Boston, USA

1900

Párizs, Franciaország

1904

New York, USA

4 PONT

4. FELADAT Az Andrássy út tengelyében levő, a Hősök terét domináló fővárosi Millenniumi emlékmű megépítéséről a „A honfoglalás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről” szóló 1896: VIII. törvény rendelkezett: „Budapesten a Városligetnek az Andrássy út és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állít”. (Érdekességnek elmondjuk, hogy a törvény az országban hét további emlékműről is döntött: „Az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk hegyen emlékoszlopokat emel...”) Soroljátok fel amagyar vezéreket, királyokat és fejedelmeket, akiket a Millenniumi emlékmű szobrai megjelenítenek!

Bal oldali ívben: Szent István Szent László Könyves Kálmán II. András

Középen a hét vezér Jobb oldali ívben: szoborcsoportja: Hunyadi János Árpád, Előd, Ond, Hunyadi Mátyás Kond, Tas, Huba, Bocskai István Töhötöm Bethlen Gábor

IV. Béla

Thököly Imre

Károly Róbert

II. Rákóczi Ferenc

Nagy Lajos

Kossuth Lajos

4


Néhány szobrot a második világháborút követően kicseréltek. Nevezzétek meg az eredeti emlékműnek ma már nem látható szobrait is!

I. Ferdinánd II. Lipót

III. Károly Mária Terézia I. Ferenc József 3 PONT

5. FELADAT Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt. Az alábbi felsorolást csoportosítsátok a védelem megadott kategóriái szerint, a megfelelő betűjeleket írjátok a kipontozott helyre! (Figyeljetek arra, hogy az országos védelem és a Natura 2000 területek közt átfedés is lehet!) a) Apáthy-szikla

f) Gellérthegy

b) Budai Tájvédelmi

g) Háros-szigeti Ártéri-

Körzet

k) Naplás-tó és

erdő

c) Budapesti botanikus

környéke l) Soroksári Botanikus Kert h) Jókai-kert

kert

m)Soroksári Duna-ág i) Kopaszi-gát és a

d) Farkasvölgyi karsztbokorerdő e) Fővárosi Állat- és

Lágymányosi-öböl környéke

n) Tamariska-domb o) Tétényi-fennsík

j) Merzse-mocsár p) Újpesti homoktövis

Növénykert

Natura 2000

Országos védelem

Helyi védelem

b, m

b, c, f, g, h

a, d, e, i, j, k, l, n, o, p

6 PONT 5


6. FELADAT Ma Budapest alatt szétterülő barlanghálózat és egyedi barlangok találhatók. Fontos, hogy megismerjük a titkait és tudjunk róluk, hiszen a Természetvédelmi törvény minden barlangot védetté nyilvánít. A törvény szerinti meghatározás: „Az ex lege védelem szempontjából barlangnak számít minden, a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.” Budapest barlangjaival kapcsolatos állításokat sorolunk fel. Írj „I” betűt az igaz és „H”-t a hamis állítások elé a kipontozott helyre! I

A Szemlőhegyi barlang falát borító kőrózsák és borsókövek anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem aragonit, mely melegvízből válik ki. Ez, és a gipszkristályok jelenléte bizonyítotja a barlang hévizes eredetét.

I

Budavári Labirintus hévizes barlangfülkéi már az ősembereknek is menedéket jelentettek.

I

A mintegy 30 km-es budai természetes barlangrendszer nagy része ma lakóterületek alatt található.

H

A Pálvölgyi-Mátyáshegyi barlangrendszer már a 19. században is a budapestiek egyik legkedveltebb hétvégi kiránduló helye volt.

Ugyan a Szépvölgyi út mente és a Hármashatárhegy valóban kedvelt kirándulóhely volt, a 19. század végén még egyetlen nagy barlangot sem ismertek, mert nem voltak természetes bejárataik. A Pál-völgyi-barlangot csak a XX. század elején, 1904-ben, egy beszakadás következtében kezdték feltárni, a Mátyás-hegyi-barlangot pedig csak az 1920-as években. H

Budafok és Tétény földalatti pincerendszereit és barlangjait a talajrétegekben mozgó hideg és meleg vízáramlások alakították ki.

A budafoki barlanglakások és pincerendszerek kialakulása a mészkő bányászathoz köthető. I

Kőbánya területének nagy része az 1860-as évekig szőlőföld volt, amelyre épülő pincészetek használták a kőbányai pincerendszert.

6


H

A II. világháború légitámadásaitól védett Sziklakórházat a Gellérthegy közel 10 km hosszúságú barlang és pincerendszerében alakították ki.

A Sziklakórházat nem a Gellérthegy, hanem a Budai Várhegy 10 km hosszúságú barlang és pincerendszerében alakították ki. H

A 25 méterrel a Duna szintje felett nyíló Gellért-hegyi barlangot Szent Iván barlangnak is hívják. Nevét a nyári napforduló napjáról kapta, hiszen a XII. század óta a Keresztelő Szent János (az Iván név a János szláv formájából alakult Jovános, Ivános alakban) ünnepét az barlangban kialakított templomban ünnepelték, amely a mai napig is Sziklatemplomként működik.

A Gellért-hegyi barlang felső, ősi részét hívják Szent Iván barlangnak, azonban csak a XX. században alakították templommá a mesterségesen bővített sziklaüreg rendszerben. 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amelyet 1931 tavaszára fejeztek be. 4 PONT

7. FELADAT Budapest Fürdőváros, a fürdőkultúra kétezer éves múlttal fővárosunk egyik kiemelkedő adottsága. A Budapest Fürdőváros Egyesület kezdeményezésére Budapesten 1937-ben került megrendezésre az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A Gellért Fürdőben megalakult a Nemzetközi Fürdőszövetség, budapesti állandó székhellyel. A Kongresszus milyen indokokkal vélte, hogy Budapest a legalkalmasabb arra, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék?

Idézet a Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus zárónyilatkozatából: „ ... egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal mint Budapest, amelyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel; amellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék...” Helyes választ adtak, akik a bő gyógyvízkészletet és a tudományos felkészültséget szerepeltették. 2 PONT

7


8. FELADAT Devecseri Gábor írta: Normafa, Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben, Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted, Normafa, Majdanidőn lombod közt éled az ének, Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon. Honnan kapta a Normafa a nevét?

A Normafa eredeti neve Viharbükk volt. A mondák szerint Mátyás király születésekor sarjadt öreg fa, más források szerint Mátyás király megpihent alatta. A XIX. században az írók, költők és művészek kedvelt kirándulóhelye volt. 1840-ben Schódelné Klein Rozália operaénekesnő itt énekelte el Bellini „Norma” c. operájának nagyáriáját, ettől kezdve nevezték a faóriást „Normafá”-nak. A fát többször villámcsapás érte, 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította. Helyét emléktábla őrzi. 2 PONT

9. FELADAT 2011. január 14-én lett a Fővárosi Nagycirkusz 40 éves. Azonban ennél sokkal régebbi múltra tekinthet vissza. Írjátok le a cirkusz történetének főbb állomásait a megadott évszámok alapján:

1889.

június 27-én nyílik meg először a cirkusz egy vasvázas hullámbádogból készült épületben

1896.

az Ősbudavára nevű mulató megnyit a cirkusz mellett, amely a közönséget a Városi Cirkusztól elcsábítja

1904.

Matvej Ivanovics Beketow (Beketow Mátyás) a cirkusz új bérlője felújítva az épületet, április 30-án nyitja meg újra

1908.

a cirkuszt 80 méterrel az Angol Park irányába áthelyezik 8


1936.

a cirkusz bérlésére újból kiírt fővárosi pályázatot követően 1936. júliusában nem klasszikus cirkuszi előadással, hanem olyan cirkuszi jellegű látványossággal nyílik újra

1944.

a fokozódó bombázások miatt a főváros megtagadja a játékengedélyt

1945.

1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz.

1950.

a Cirkuszt államosítják és ugyanebben az évben megalakul a későbbi Állami Artistaképző Iskola (mindkét választ elfogadjuk)

1971. január 14-én este fél nyolc órakor ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz. 3 PONT

10.FELADAT Budapest tömegközlekedésének fejlesztésében számos jelentős személy szerepet játszott. Kinek a nevéhez köthetők a felsorolt közlekedési események, eredmények? A megfelelő betűjelet írjátok a név melletti kipontozott helyre! a) Az első magyar dunai gőzhajó vontatójával uszályon szállította az utasokat a mai Vigadó térről Óbudára. b) Pesten – a Duna-part és a Városliget között – 1832. július 1-jén elindult az első omnibusz járat. A 12-24 személyes, csak ülő utasokat fogadó járműveket egy vagy több ló vontatta. A kocsis a kötött útvonalon bárhol megállt, hogy az utasok le- és felszállhassanak. c) A mai Kálvin tér és északi összekötő vasúti híd között 1866. július 30-án indult az első lóvasút. A későbbi lóvasút emeletes kocsijai 30 álló- és 30 ülőhellyel fogadta utasait. d) 1870-ben épült a (gőzgéppel hajtott) Budavári Sikló, melynek célja az volt, hogy a Budai Várban működő hivatalokat és színházat gyorsan és egyszerűen lehessen megközelíteni. e) A főváros első kísérleti villamosvonala – a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között – az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján november 28-ára elkészült. Sikerét látva 1889. július 30-án felavatták az első állandó jellegű

9


villamosvonalat az Egyetem tér és a Köztemető, majd szeptember 10-én az Akadémia és az Aréna (ma: Dózsa György) út között.

e

Balázs Mór

a

Bernhard Antal

c

Károlyi Sándor gróf

b

Kratochwill János

d

Gróf Széchenyi Ödön 5 PONT

11. FELADAT Ki a hídmester és mi a feladata?

Amióta hidakat építenek, azóta létezik a hídmesteri állás is. A hídmester a főváros vagy az állam alkalmazásában álló, megbízható, a hídépítésben gyakorlati tapasztalattal rendelkező személy, akinek az a feladata, hogy folyamatosan kövesse a hidak műszaki állapotát. Naponta ellenőrzi a híd szerkezetét, nemcsak a felső, jól látható részeket, ahol a forgalom zajlik, hanem az alsó tartó szerkezeti elemeket is. A híd alatti szerkezethez illesztett „folyosókon” a hídmester naponta végigmegy, fagyban-szélben, és szemrevételezéssel, kopogtatással vizsgálja, hogy nem jelentkezik-e repedés az illesztéseknél. 3 PONT

12. FELADAT Budapest legdinamikusabb fejlődése a XIX. század végi és XX. század eleji időszakra tehető. A korábban önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát 1873-ban egyesítették, így jött létre Budapest. Budapest közigazgatási növekedésének másik fordulópontja 1950. január 1-e volt, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, és ezáltal a területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Kialakultak a mai kerülethatárok 22 kerülettel, amelyben 1994-ben egy jelentősebb változás történt, a XX. kerület megosztásával létrejött Budapest 23. kerülete. Budapestet a mai napig jellemzik a hagyományos települések és egységek mint városrészek, egyéni karakterükkel változatosságot adva.

10


Járj utána az alábbi lista alapján, hogy mely mai városrész volt Budapest része az 1950-es közigazgatási átalakítás előtt is! a) Albertfalva

i) Kispest

q) Soroksár

b) Angyalföld

j) Krisztinaváros

r) Tabán

c) Békásmegyer

k) Lipótváros

s) Terézváros

d) Cinkota

l) Mátyásföld

t) Újlak

e) Csepel

m) Nagytétény

u) Újpest

f) Ferencváros

n) Pacsirtatelep

v) Vérhalom

g) Gellérthegy

o) Pestszentimre

w) Wekerletelep

h) Istvánmező

p) Rákosfalva

x) Zugliget

Válogassátok szét a városrészeket, és a megfelelő betűjeleket írjátok az évszám előtti és utáni pontozott vonalra!

b, f, g, h, j, k, p, r, s, t, v, x

1950

a, c, d, e, i, l, m, n, o, q, u, w 3 PONT

13. FELADAT A városrészek sokszor valamely természethez kapcsolódó értékről, tulajdonságról kapták a nevüket. Nézzetek utána, hogy mik ezek?

Az I. kerületi Víziváros: A budai Várhegy lábánál, a hegy és a Duna közötti, már a római korban is nagyforgalmú, stratégiai jelentőségű vízparti terület. A neve a vízzel való kapcsolatára (halászat, kikötő, kereskedelem és az árvizek) utal. A II. kerületi Hűvösvölgy: 1847-ben, a városrészek német földrajzi neveinek magyarosításakor kapta mai nevét, a német „Im Kühlental” fordításaként. A név a magasabb hegyek közé beékelődő völgy hűvösebb mikroklímájára utal.

11


A IV. kerületi Káposztásmegyer: Újpest északi részén fekvő városrész, a honfoglalás idején a Megyer törzs szállásterülete volt a békásmegyeri területekkel együtt. A „káposztás” előtagot a 18-ik században kapta az itteni káposztaföldekről, hogy a többi Megyer nevű településtől megkülönböztessék. A XI. kerület (helyesen X. kerület!), Kőbánya: A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. Az itt bányászott mészkő jellegzetessége volt, hogy könnyen faragható, fűrészelhető, ugyanakkor fagyálló és a levegőn tovább szilárduló mészkő, amely Pest egyik legfontosabb építőköve volt. (Érdekesség, hogy a kőtömböket ökrös szekerekkel szállították a Fehér úton, mely a rárakódott mészkőporról nyerte a nevét.) Az innen bányászott követ használták a Lánchíd pilléreihez és a Tudományos Akadémia épületéhez is. A XII. kerületi Virányos: Zugliget területeinek német elnevezése „Auwinkel” (Ligetzug) és „Sauwinkel” (Disznózug – korábbi vadaskert vaddisznókban gazdag területe) volt. Mai nevét 1847-ben, a városrészek német földrajzi neveinek magyarosításakor kapta. Zugliget területén ekkorra vaddisznók nem voltak, így a tükörfordítás helyett inkább a nyelvújításkor keletkezett „Virányos” nevet kapta, utalva a legvirágosabb területre. A XIII. kerületi Vizafogó: A XIII. kerület Árpád hídtól északra eső vízparti városrésze. A nevének eredete, hogy a XVI. századig a vizák (nagytestű halak) a Fekete-tengerből eddig úsztak fel a Dunán az ívási időszakban. 3 PONT

14. FELADAT Egy városban, főleg egy fővárosban, mint Budapest sok ember él. Sokszor nem is tűnik fel, hogy mennyire különböznek a városrészeink. Az egyikben sok ember él, egymást érik a boltok, irodák, iskolák, hivatalok, színházak, és a sűrűség miatt kevés a park, de annál több az autó. Máshol a kertes házak jellemzik a területet, sok fával és virággal, az utcákon játszani, biciklizni lehet, de bizony messze kell menni, ha boltba vagy moziba szeretne az ember menni. Nézzetek utána néhány adatnak, hogy lássátok a különbséget a budapesti kerületek között! Az alábbi táblázat kitöltésével érdekes információt kaphattok Budapest változatosságáról. 12


terület (ha)

népesség

laksűrűség (fő/ha)

(fő) Budapest

52513 ha

1 712 210

525,13 km2 Budapest legnagyobb kerülete:

5482 ha

32,61 fő/ha 3 261 fő/km2

78 250

54,82 km2

14,27 fő/ha 1 427 fő/km2

XVII. kerület Budapest legkisebb kerülete:

VII. kerület Melyik kerületben laknak a legtöbben?

209 ha

62 530

2,09 km2 3349 ha

299,19 fő/ha 29 919 fő/km2

139 049

33,49 km2

41,52 fő/ha 4 152 fő/km2

XI. kerület Melyik kerületben laknak a legkevesebben?

4077 ha

20 387

40,77 km2

5,00 fő/ha 500 fő/km2

XXIII. kerület (Jelöljétek meg az adatok forrását és az évet, amelyre az adatok vonatkoznak, hiszen különböző számokat találhattok a kutatás során!)

Elfogadjuk helyes válasznak, ha a pályázók más év adatait használták, valamint ha nem hektár, hanem km2 adatot adtak. 5 PONT

15. FELADAT A fővárosi villamosok és a trolibuszok a város környezetvédelme szempontjából fontos közlekedési eszközök, hiszen elektromos árammal működnek, így nem szennyezik a levegőt. Válaszoljatok egy-egy kérdésre a villamos és trolibusz témájában!

13


Budapesten 1918. november 22-én a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) vállalatban egyesítették és vonták közös irányítás alá a korábban működő számos városi vasutat. Soroljatok fel hármat az ezt megelőzően működő villamos vasúttársaságok közül!

BVVV Budapesti Villamos Városi Vasút BVKV Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút BURV Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút FJFVV Ferencz József Földalatti Villamos Vasút BKVT Budapesti Közúti Vaspálya Társaság BBVV Budapest-Budafoki Helyi Érdekű Villamos Vasút BLVV Budapest Szent-Lőrinci Helyi Érdekű Villamos Vasút BHÉV Budapesti Helyi Érdekű Vasutak

Miért számozzák 70-től a trolibuszokat?

A háborúban megsemmisült budapesti trolibusz-hálózatot 1949. december 21-én, Sztálin 70-ik születésnapján indították újra a Király utcai vonalon (10es villamost felváltva és az útvonalat meghosszabbítva az Erzsébet királyné útjáig), és az első járatnak ennek tiszteletére a 70-es számot adták. Azt tervezték, hogy Sztálin minden további születésnapján új troli járatot avatnak fel, értelemszerűen 71-es, 72-es, … járatszámokkal. Ugyan nem évente adták át az újabb vonalakat, de a számozás ezt követte. 4 PONT

16.FELADAT A szecesszió a századforduló jellegzetes építészeti, képző- és iparművészeti irányzata. A budapesti épített környezetben e kor épületei különleges, lírai módon jelennek meg, sokszor a pécsi, Zsolnay Vilmos 1868-ban alapított gyára által készített pirogránit épületkerámia burkolattal és mázas tetőfedéssel. Sorolj fel három, Zsolnay cseréppel fedett épületet, és nevezd meg építészét és építési idejét! 14


Iparművészeti Múzeum Lechner Ödön és Pártos Gyula, 1893-1896 Budavári Nagyboldogasszony templom (Mátyás-templom) Schulek Frigyes, 1874-1896 Központi Vásárcsarnok Pecz Samu, 1894-1897 Szilágyi Dezső téri református templom Pecz Samu, 1893-1896 Magyar Állami Földtani Intézet Lechner Ödön, 1896-1899 Postatakarékpénztár Lechner Ödön, 1900-1901 Fővárosi Állat- és Növénykert, Elefánt-ház Neuschloss Kornél, 1912 Zeneakadémia Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1904-1907 Rózsavölgyi-ház Lajta Béla, 1911-1912 Fasori református templom Árkay Aladár, 1911-1913 Szent László plébániatemplom, Kőbánya Lechner Ödön, 1894-1897 Párizsi udvar Schmahl Henrik, 1909-1913 6 PONT

17. FELADAT Soroljátok fel a főváros ma álló hídjait építési koruk szerint a legöregebbtől a legfiatalabbig, az építési évét is megnevezve! (Az eredeti építési évet tekintsétek alapnak 15


a háborúban lerombolt és újjáépített hidak esetében! Minden hidat nevezzetek meg, amely a Duna főágán ível át és Budapest területét érinti!)

(1839-) 1849

Széchenyi lánchíd

(1872-) 1876

Margit híd

(1873-) 1876

Déli összekötő vasúti híd

(1894-) 1896

Szabadság híd

(1893-) 1896

Északi összekötő vagy Újpesti vasúti híd

(1898-) 1903

Erzsébet híd

(1933-) 1937

Petőfi híd

(1939-1943, 1948-) 1950

Árpád híd

(1987-) 1990

Hárosi Duna-híd vagy Deák Ferenc híd vagy M0-s autópálya hídja

(1992-) 1995

Lágymányosi híd

(2006-) 2008

Megyeri híd vagy M0-s autópálya hídja

A helyes válaszhoz elegendő az átadás évszáma. 4 PONT

18.FELADAT A 19. század második felében egyértelművé vált, hogy a fővárosi városfejlesztés és a Duna szabályozása országos érdek, így az 1870. évi X. törvénycikk intézkedett a a feladatról és a forrásaként 24 millió forintos kölcsön felvételéről, egyben elrendelte „külön állandó közegként”, azaz hatóságként a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását a feladatok tervezésének és kivitelének vezetésére és a fővárosi pénzalap kezelésére. A törvény öt feladatot nevesített. Kutassátok fel és foglaljátok össze, melyek voltak ezek?

Az 1870. évi X. törvénycikk 3 §-a rendelkezik a feladatokról az alábbiak szerint: „3. § A fennebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt felveendő kölcsönből fedeztetik: 16


a) A közlekedés könnyitése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása;

Lánchíd tulajdonba vétele

b) a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján fennakadás ellen biztositása végett, egy, vagy szükség esetében két új álló-hid épitése;

két új Duna-híd építése

c) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árviz ellen biztositja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elháritja, a hajózásnak és kereskedésnek tágas kikötőket és új rakpartokat nyit, tekintettel a közraktárakra (docks, entrepots) is;

Duna hajózási feltételeinek és árvíz elleni védelmének kiépítése

d) a fővárosban, az ipar és kereskedés központján, az áruforgalom könnyitése s a máris gyakori közlekedési zavarok elháritása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességü közlekedési fővonaloknak mintegy állam-utaknak a községi utak nagy hálózatában - nyitása;

a főváros fő közlekedési hálózatának kialakítása

e) s az ezekre szükséges helyszini és magasságrajzi felvételek, tervek, kisajátitások és más előmunkálatok költsége.”

a munkákhoz szükséges nyilvántartási, tervezési és megvalósítási feladatok

5 PONT

17


II. Szöveges, kifejtendő feladatok A szöveges, kifejtendő feladatoknál feladatonként maximum egy-egy oldalban adjatok választ!

19. FELADAT Podmaniczky Frigyes báró politikai és közéleti tevékenysége fontos hatással volt Budapest fejlődésére, a főváros iránti szeretetéről és tiszteletéről Krúdy Gyula így ír: „Mostanában gyakran forgatom báró Podmanicszky Frigyes Emlékiratait… Ah, milyen szerelmetes volt városába ez a császárszakállas férfiú, akire még sokan emlékezünk, amint a régi Kerepesi úton áttipegett a Pannónia felé, miközben tiszteletére megállították a lóvasutat, és az ifjú Glück Frigyes úr, fogadós-atyja megbízásából, fehér szalvétával várta a bárót a szálloda előtt!” (1926, A polgár) Az írót annyira megragadja a báró élete, hogy őt választja regényalakjának, akit „Budapest vőlegényének” nevez: „Podmaniczky Frigyes, akit új regényem hősének választottam: alkotott... Megalkotta az évtizedekig uralkodó szabadelvű pártot. És amikor készen volt vele, akkor leült mellé, mögé hangtalanul gibicelni, „szolgálni”. – S a végzet szerint Tisza Kálmánnak kellett jönni, hogy azok az évtizedek elkezdődjenek P. F. életében, amikor élete végéig ugyan „szolgálat”ban maradhatott, de alkothatott is.” (1930, A Reggel) Soroljatok föl három, Podmaniczky Frigyes által Budapest fejlesztésére szorgalmazott kezdeményezést, és fejtsétek ki annak jelentőségét, mutassátok be az eredményeit!

- Budapest 1872-es szabályozási tervének elkészíttetése, körutak, sugárutak kiépítése. Ő felügyelte a Nagykörút és a Sugár-út (az Andrássy-út) építését. - Rendezési elképzeléseibe beletartozott a tisztaság és rend, a vízvezeték és csatornázás, a közlekedés szabályozása. A víz és csatorna-hálózat kiépítése nevéhez fűződik, és ezzel a növekvő lakosságszámú Budapest közegészségi állapotának javítása. - A kertek, sétányok és a fásítás híve volt, amelyet a város a mai napig őriz. - Dunai rakpartok előkészítése.

kiépítése

és

három

Duna-híd

építésének

- Piacok helyett Vásárcsarnokok építését szorgalmazta. 18


- 1875-85 között a Nemzeti Színház intendánsa volt, sokat tett azért, hogy a színház mind művészeti vonalon, mind műszaki állapotában javuljon (korszerű szellőzés és világítás, tűzbiztonság) - A operaház létrehozásában jelentős szerepe volt, mind művészeti és műszaki oldalról. 12 PONT

20.

FELADAT

Minden városnak, így Budapestnek is fontos a köztisztaság és településtisztaság. Budapest közterületeiről (utak, parkok, kertek, alul- és felüljárók, közlépcsők) a főváros és a kerületek gondoskodnak, azonban az önkormányzatok csak a város lakóival együtt tudnak eredményeket elérni, hiszen az épületek tulajdonosai és a járókelők is felelősek a környezetükért. Akár a lakókörnyezetedben, akár látogatóként, látod, hogy van még mit tenni... Minél többen figyelnek arra, hogy a környezetük rendezett és tiszta legyen, annál hamarabb látjuk majd fővárosunkat olyannak, amilyennek szeretnénk. Írjátok le, hogy milyen problémákat láttok Budapest tisztaságában! Hogyan tudtok/tudnátok részt venni ti diákok és a városlakók annak megoldásában?

A válaszok egyedi elbírálásban részesülnek. 5 PONT

21. FELADAT „Az urbanizációs folyamatok felgyorsulása a természeti környezet folyamatos felértékelődésével jár. A növekvő népsűrűség és beépítettség miatt kiemelt fontosságuk van a városi zöldterületeknek, amelyek amellett, hogy javítják a városképet, a levegő védelmét és a lakosság pihenését is szolgálják.” (KSH, 2008. Budapesti mozaik 8. Budapest környezeti állapotának főbb jellemzői) Írjátok le, hogy milyen problémákat láttok Budapest és saját lakóhelyetek játszótereinek, kertjeinek, parkjainak gondozásában! Hogyan tudtok/tudnátok részt venni ti diákok és a városlakók annak megoldásában?

19



22. FELADAT Az Országgyűlés a Duna-parton álló Parlament épületében tartja üléseit. Írjátok le, hogy hogyan tudtok eljutni lakóhelyetekről a Parlament épületéig? Milyen kép maradt meg bennetek az út során? Nevezzetek meg öt, számotokra emlékezetes helyszínt! Írjátok le, milyen szerepet játszanak az életetekben! (Ne csak nevezetességekre gondoljatok, kíváncsiak vagyunk saját látásmódotokra!) Ha még nem jártatok a Parlamentnél, az út számotokra ismert részén található érdekességeket mutassátok be! Akkor is készítsetek egy útitervet, ha még nem jártatok Budapesten, és nevezzetek meg öt helyszínt, ahol szívesen időznétek!


+ 1 PONT – Írjatok egy budapesti viccet! A TELJES FELADATLAP ÖSSZPONTSZÁMA

100 + 1 PONT

20

Megoldások a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány Tehetség Műhely Budapest gyermekszemmel című versenyének 1. fordulójához

Recommend Documents