1
Földünk jövője
Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes
Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek
Mindenkinek, a jelen és a jövő generációknak is joga van ahhoz, hogy egészséges és eredményes életet éljen, harmóniában a természettel. Egy tanítási óra. Bármikor elvégezhető. Osztályterem. [Semmire nincs szükség.] Földrajz, biológia, osztályfőnöki óra. • A rossz irányba mutató fejlődés következményeinek megvitatása; • megismertetni a diákokat a fenntartható fejlődés alapelveivel. Vita, ötletbörze.
Bevezetés Az 1992. júniusában Rio de Janeiróban az Egyesült Nemzetek Szervezete által szervezett Környezet és Fejlődés Konferencia jelentős esemény volt. Összehozta számos ország vezetőjét és képviselőit, sok nemzetközi szervezetet és jelentős számú civil szervezetet. Ez a konferencia azt demonstrálta, hogy az emberiség nem kezelheti továbbra is egymástól független témaként a környezet és a gazdasági fejlődés kérdéseit. A Riói Egyezmény tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket az állami és politikai döntéseknek hangsúlyozniuk kell a jövőben.
Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés
171
1
Földünk jövője
A konferencián 179 ország vett részt, s eredménye az „Agenda 21” című világméretű akcióprogram elfogadása lett. Ez egy nagyszabású terv az elkövetkező 100 évre. Feladata két globális cél megvalósítása: a környezet védelme és a stabil gazdaság megteremtése a világ minden országában. Ez a történelmi dokumentum a fenntartható fejlődés minden vonatkozását magában foglalja. 2002. szeptember elején Johannesburgban a Riói Konferencia tizedik évfordulója alkalmából újabb Föld Csúcstalálkozót tartottak a fenntartható fejlődésről. A johannesburgi konferencia a globális szegénység elleni cselekvésre összpontosított. Kiemelt szerepet kapott a vízellátás és a közegészségügy fejlesztése.
A foglalkozás menete 1. feladat: Játék a fenntarthatóságról
1 2
Egy halastóban történő „halászat” példáján mutasd be a gyerekeknek, hogy a fenntartható fejlődés alapfeltétele az emberi faj továbbélésének! A játék menetét a „Példák és feladatok” részben írtuk le. Tedd fel a kérdést, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy az ember a rendelkezésére álló forrásokat a fenntarthatóságot figyelembe véve hasznosítsa!
2. feladat: Esettanulmányok
1
Tarts előadást az alábbi szempontok alapján! A tanulók előtte olvassák el a Húsvétszigetekről, valamint a norvég halászatról szóló esettanulmányokat! • Magyarázd el a diákoknak, hogy a természetnek sajátos regenerációs képessége van! Az ember mai tevékenysége brutálisan tönkreteszi a természet egyensúlyát, amely évmilliók során alakult ki. Hozz példákat arra, hogy az ökológiai rendszerek instabilitása az elpusztulásukhoz vezethet! • Emeld ki a Húsvét-szigetek példáját („A természet túlzott kihasználása” című részből), amikor egy elszigetelt ökoszisztémát elpusztított a populáció és a források felhasználásának gyors növekedését eredményező emberi tevékenység. Röviden: az emberi tevékenység átlépte a természet regenerációs kapacitásának határait. • A norvég „Hering” esettanulmány azt mutatja be, hogy az ökoszisztéma nem volt elszigetelve a világ óceánjaitól. A heringpopuláció egyensúlya csak hosszú idő után állt helyre, miután a norvég kormány megfelelő mértékű halászati tilalmat vezetett be. • Ismertesd „A fenntartható fejlődés alapelveit”, amelyeket a „Példák és feladatok” rész sorol fel! Ezeket egyenként vitassátok meg!
2
Emeld ki: A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a természeti forrásokat úgy használjuk fel, hogy lehetőséget adunk a regenerálódásukra, hogy a jövő nemzedékeinek ugyanannyi lehetősége legyen a használatukra, mint a ma élő embereknek.
3. feladat: Ötletbörze
1 2
Szervezz ötletbörzét! Ismernek-e a diákok hasonló történeteket a saját régiótokból vagy a világ más részeiről? Vitassátok meg együtt ezeket!
További lépések • •
• •
172
Kérd meg a diákokat, hogy vitassák meg szüleikkel a bemutatott eseteket, és próbáljanak meg helyi példákat találni a természeti források nem fenntartható használatára! Keressenek olyan anyagokat, amelyek a fenntartható fejlődéshez kapcsolódnak (a Rio de Janeirói Konferencia néhány dokumentuma népszerűsített formában, vagy a fenntartható fejlődésről szóló terv a saját környezetükben, „helyi Agenda 21”). Nézd meg a CD-ROM „Földünk jövője” című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben.
Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés
1
Földünk jövője
Példa: JÁTÉK A FENNTARTHATÓSÁGRÓL
1 2 3 4 5
Vegyél gyerekenként négy mogyorót vagy becsomagolt cukorkát! Ezek jelképezik a halakat.
6
3. feladat: Egymás után több körben „halásszanak” a tanulók! Mindig írd fel a táblára, hogy mennyi hal maradt, és ugyanennyit tegyél is be minden forduló után a zacskóba! A halászat közben nem szabad beszélgetni.
Oszd a gyerekeket 3-5 fős csoportokba! Helyezkedjenek el egy asztal körül, vagy álljanak körbe! Ők alkotják a halászfalu lakosságát. A tó biztosítja megélhetésüket, jövedelmüket. Minden csoport kapjon egy olyan zacskót, amelyben a csoport létszámának megfelelő számú (tanulónként négy) „hal” van. A zacskók egy-egy tavat jelképeznek. (Fel is írhatod rá a nevüket.) 1. feladat: Mindenki egyszerre „halásszon” ki a „tóból” annyi „halat”, amennyire szüksége van, hogy eltartsa a családját! Írd fel a táblára, hogy mennyi hal maradt egy-egy „tóban”! A halászat közben tilos beszélni. 2. feladat: Másnap van. Ma is kell halászni. Szerencsére a halak kétszeresükre szaporodnak egy nap alatt. Tegyél be minden zacskóba annyi „halat”, ahányat benne hagytak a tanulók. Így persze lehet, hogy egyes falvak éhen halnának, ezért lehetőséget adunk arra, hogy a tanulók újrakezdjék a halászatot.
Például négyfős csapatok esetén: A tó neve
7
1. kör
2. kör
3. kör
4. kör
5. kör
Balaton
0
12
6
8
8
Velencei-tó
0
2
4
4
6
Fertő-tó
1
10
12
6
8
Halas-tó
3
3
6
9
8
Elemzés: Ha kevés halat fognak ki, túlszaporodik a populáció, ha pedig túl sokat, akkor elfogynak a halak, éhezik a falu. Napi 8 (azaz fejenként két) hal kifogása az ideális.
Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés
173
Földünk jövője Példák és feladatok
A természet túlzott kihasználása A Húsvét-szigetek A szigetcsoport a Csendes óceánban található, körülbelül 3200 km-re Dél-Amerikától. Az első telepesek, akik kb. 15 évszázaddal ezelőtt érkeztek meg a szigetekre, a polinézek voltak. A szigeteken félszáraz klíma uralkodik, de ezt régen gazdag fás és füves vegetáció javította, amely felfogta és megtartotta az esővizet. A kb. 7000 szigetlakó növényeket termesztett, csirkét tartott, halászott, és kis falvakban lakott. A Húsvét-szigetek kultúrájának gazdagságát mutatják a tömör, nyolc méter magas, vulkáni eredetű obszidián-szobrok, amelyeket fatörzseken és görgőkön vonszoltak a helyükre a szigeteken keresztül. Amikor a 17. században az európai telepesek megérkeztek a Húsvét-szigetekre, ezek a szobrok, amelyeket „Moai”-ként ismerünk, már csak egy egykor gazdag civilizáció maradványai voltak. Ennek a civilizációnak a pusztulását a korlátozott forrásalapok megtizedelése indította el. Ahogy a Húsvét-szigeti populáció növekedett, lakosai kiirtották az erdőket, és egyre több területet alakítottak át a mezőgazdasági művelés érdekében. A fát eltüzelték, házépítésre, csónakkészítésre és vallási célokra (a Moai szobrok szállítására) használták fel. Elérkezett az idő, amikor az utolsó fa is eltűnt a szigetről. Nem lehetett több halászcsónakot készíteni, s ezért élelmiszerhiány alakult ki. Az erdőpusztítás erózióhoz és további élelmiszerhiányhoz vezetett. Az emberek fokozatosan a barlangokba költöztek. Fegyveres konfliktusok következtek, megjelent a rabszolgaság, sőt néhány embercsoport kannibállá vált a túlélés érdekében.
A heringhalászat Norvégiában A norvég heringhalászat az 1950-es évekig nem haladta meg a halpopuláció regenerációjának természetes kapacitását. A ’60-as évek elején azonban a halászati vállalatok forgalma drámaian megnőtt. Néhány év alatt a hering csaknem teljesen eltűnt, az országban pedig összeomlott a rá épülő iparág. Az 1970-es években törvényt hoztak a heringhalászat betiltására: a heringpopuláció csak napjainkra kezd lassan helyreállni.
174
Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődés alapelvei (Rio de Janeirói Egyezmény a Környezetről és a Fejlődésről, 1992) •
Mindenkinek, a jelen és a jövő nemzedékeinek is joga van az egészséges és eredményes élethez, harmóniában a természettel.
•
A környezetvédelmet minden fejlődési folyamat szerves részének kell tekinteni.
•
Minden országnak joga van saját forrásainak felhasználására, ha az nem hat a határain kívüli környezetre.
•
A szennyezőnek meg kell térítenie a környezetben okozott károkat.
•
A gazdasági tevékenységek során megelőző jellegű tevékenységeket kell alkalmazni a környezet védelme érdekében.
•
Az országoknak együtt kell működniük a környezet védelme érdekében.
•
A szegénység és a világ különböző részein mutatkozó életszínvonalbeli egyenlőtlenségek enyhítése a fenntartható fejlődés szerves része.
•
Az országoknak korlátozniuk kell a termelés és felhasználás nem fenntartható fejlődési modelljeit.
•
A környezeti problémák megoldásának leghatékonyabb módja az, ha minden érintett oldalt belevonnak. Az országoknak fejleszteniük és támogatniuk kell a lakosság informált részvételét a döntéshozatali folyamatokban.
•
Az országoknak fejleszteniük illetve működtetniük kell a környezetvédelemmel kapcsolatos jogrendszerüket.
• •
A környezetvédelemnek minden társadalmi réteget magában kell foglalnia. A béke, a fejlődés és a környezetvédelem kölcsönösen függ egymástól — nem lehet őket egymástól elválasztani.
Földünk jövője Példák és feladatok
A Riói Fórumon öt fontos nemzetközi egyezményt fogadtak el: •
Rio de Janeirói Egyezmény a Környezetről és a Fejlődésről
•
Agenda 21 — világméretű program a fenntartható fejlődés elérésére
•
Egyezmény az összes erdőtípust érintő erdőgazdálkodási, erdővédelmi és a fenntartható fejlődést szolgáló elvről
• •
Az ENSZ Keretegyezménye a Klímaváltozásról Biodiverzitási Egyezmény
Az ENSZ johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozóján megszületett a Fenntartható Fejlődés Cselekvési Progam.
Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés
175
