A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXVII. évfolyam 6. szám • 2016. június 22. • Ingyenes
Megkezdődött a 42-es felújítása Püspökladány legforgalmasabb útja kétség kívül a 42-es számú főút. Az utóbbi években, évtizedekben azonban az aszfalt minősége leromlott, az útalap tönkrement és ma már főként megsüllyedt csatornatetők, beszakadt vízelvezető csatornafedlapok jellemzik az út állapotát. A tavalyi évre tervezték azt a felújítást, amely a 42-es számú főút Püspökladányt átszelő szakaszát is érinti, azonban ez akkor nem kezdődhetett meg. 2016. május 11-én azonban megjelentek a munkagépek, és kezdetét vette a nagyszabású beruházás. - Mivel nemzetközi vonalról van szó, nem volt egyszerű behatárolni azt az időpontot, amikor el lehetne végezni a felújítást, hiszen feltétel, hogy a közlekedés zavartalansága és biztonsága biztosítva legyen. Amikor a döntés megszületett - ez egy magyar kormányzati határozat, tehát nem uniós forrás, több mint egy milliárd forintról van szó -, hogy ezt a szakaszt fel lehet és fel kell majd újítani, akkor igazából az előző év vége, ősze volt, amikorra a munkálatok elkezdését tűzték ki célul. Sajnos már akkor látszott, hogy a közbeszerzés elhúzódása, jogviták miatt ez nem fog elkezdődni ősszel. Nyilvánvaló volt, hogy most tavaszra tevődik át, most sikerült az összes dokumentációt, - ami egyébként nem kicsi mennyiség - összerakni, így elkezdődhetett a munka – nyilatkozta Bodó Sándor, országgyűlési képviselő lapunknak. 69 milliárd forintos hazai forrásból országszerte 444 kilométer főúti és 119 kilométer mellékúti szakasz újul meg, ennek keretén belül a 42-es számú főút Püspökladányt érintő szakaszának felújítása egy milliárd forintból valósul meg. A felújítás kivitelezője a Strabag, amely belterületen szegélybontást és építést, a jelenlegi aszfalt marását, kötő- és kopóréteg terítését, szerelvények szintbeemelését, cseréjét, illetve kapubejárók, útcsatlakozások aszfaltozását végzi. Belterületen az ütemezés szerint 4 szakaszban végzik el a felújítását: első lépésben a Petri Pál utcától a Petőfi utca 24-ig, ezt követően Bocskai 51-től a település határát jelző tábláig, majd a Szent István utca – Damjanich csomóponttól a Bocska utca 51-ig, végül a Petőfi utca 24-től a
Damjanich csomópontig. A kivitelező és Püspökladány Város Önkormányzata között folyamatos az egyeztetés a felújítás alatt, tudtuk meg Dombi Imréné polgármestertől: - A Strabag a kivitelező, ő fogja elkészíteni a beruházást, az elmúlt heti egyeztetésünk során úgy beszéltük meg, hogy hetente, kéthetente lesznek azok a fajta egyeztetések itt a Polgármesteri Hivatalban, amikor is elmondják az előttük álló feladatokat, illetve amennyiben különböző segítség kell akár a rendőrség részéről, katasztrófavédelem részéről, akkor ezeket már ütemezett formában tudjuk megtenni. Azt gondolom, a közlekedés miatt is fontos, hogy folyamatosan megkapjuk az útmutatásokat, ismerjük a munkálatok ütemezését, hogy megfelelően tudjuk tájékoztatni a lakosságot. Sávlezárásokra, sebességkorlátozó táblákra kell számítanunk az elkövetkező hónapokban a 42-es számú főút Püspökladányt érintő szakaszán. A felújítás ideje alatt fontos, hogy a szokottnál is nagyobb odafigyeléssel közlekedjünk a fennakadások és balesetek elkerülése miatt. Kiss Dóra
2
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
Trianoni megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján Immár 96 éve annak, hogy 1920. június 4-én aláírták az első világháborút Magyarországon lezáró békeszerződést. Ez a dokumentum máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok új határait, éppen ezért történelmünk egyik legfájóbb évfordulója ez, hiszen a békediktátum értelmében a történelmi Magyarország területének kétharmadát, lakosságának pedig egyharmadát veszítette el.
A Pesti Napló 1920-ban a békeszerződés aláírásáról, mint nemzeti gyásznapról tudósított: „A budapesti templomokban megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették. [...] Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt, kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tették véreink közül sok millió hű és becsületes embert [...] A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyásznap hatása alatt állott.” Közel egy évszázad távlatából is fájdalmas évforduló ez a magyar nemzetnek. Június 4-én országszerte emlékeznek meg a tragikus eseményekről. 6 évvel ezelőtt ez a nap új jelentőséget is kapott, ugyanis az országgyűlés 2010 májusában nyilvánította június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává. Dombi Imréné ünnepi beszédében a közös célok fontosságát hangsúlyozta, hiszen egy országot nem területei, hanem eszméi tesznek naggyá. Amíg a magyarság egészében megvan az összetartozás tudata, az egymásért érzett felelősség, ez a nemzet erősödik: - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Megemlékezők! Június negyedike a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének a napja. Trianonra emlékezünk. Ez a nap, június negyedike számunkra, a magyar nép számára, egy megrendítő, fájdalmas dátum, hiszen ezen a napon szakadt darabokra hazánk, szakították részekre a nemzetet. A Trianoni Békeszerződés következtében mint egy három millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. 96 évvel ezelőtt aláírt békeszerződés ugyanis szentesítette a történelmi Magyar Királyság felbomlását. Az első világháborút követő békerendszer alapján került a több mint három millió magyar testvérünk és velük együtt történelmi emlékhelyeink nagy része is az új hazába. Mindezek után államunk önbecsülését és a magyarság által értelmezett haza önképét kellett újra a semmiből felépíteni, viszonyunkat is a Kárpát-medencében élő többi néppel. Súlyos veszteség érte a magyar nemzetet, mely idővel mégis megmutatta a világnak, hogy a közös célok egy kis nemzetet is óriássá tehetnek.[...] Az országgyűlés 2010 májusában nyilvánította június negyedikét a Trianoni Bé-
keszerződés aláírásának napját, a Nemzeti Összetartozás Napjává. Ha a békediktátum igazságtalanságának érzését eleink nem tudták volna leküzdeni, ha nem tudtak volna új életet kezdeni, akkor e napon nem emlékeznénk. Bizakodással kell a holnapra tekintenünk, a múltunkból mindig okulva. A mögöttünk tudott több mint 9 évtizedben az összetartozás erősítésén dolgoztak szüleink, nagyszüleink s munkálkodunk mi is. A Nemzeti Összetartozás Napján köszönet jár mindenkinek, aki tett valamit a magyarság összetartozásáért, nemzetünk örök fennmaradásáért. A magyarság évszázadokon át kiállta a nehézségeket, a próbatételeket, „megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán”. Igazán ideillőek Szózatunk megrázó, de igaz gondolatati. Sok nép elveszett a történelem során, de mi magyarok még mindig itt vagyunk. Együtt vagyunk. Trianon mindnyájunknak fáj, akik büszkeséggel gondolunk országunk sikereire és akik a jövőben is erős Magyarországot, és összetartó magyar nemzetet vizionálunk. Püspökladányban a trianoni emlékműnél tartott megemlékezésre a Kálvin Téri Általános Iskola énekkara, a Kossuth Olvasókör, valamint Eszenyi Imre készült műsorral. Az alkalomhoz illő dalokat hallhattak azok, akik tiszteletük jeléül megjelentek az ünnepségen. Seres László, a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény történésze ekképp emlékezett meg az eseményekről. A békeszerződés előzményei mellett, annak mai megítéléséről is beszélt:
- Magyarország ezer éves történelme bővelkedik olyan eseményekben, amelyek a legtöbb magyar számára nem csupán tények, hanem érzelemmel telített sorsfordulók. Hatásuk a mai napig tart, és rányomják a bélyegüket jelenlegi világképünkre, gondolatainkra. Éppen az érzelmek miatt nehéz ezeket az eseményeket vizsgálni, megemészteni, tanítani. Ilyen sorsforduló a magyarság életében a honfoglalás, az államalapítás, a tatárjárás, a nándorfehérvári diadal, a mohácsi csata, az 1848/49-es szabadságharc… és ilyen az első világháborút Magyarországgal lezáró trianoni béke. Nevezték már békeszerződésnek, békediktátumnak és rablóbékének is. Volt időszak, amikor az el nem fogadása a mindennapok része volt, a felülírása egy rendszer ideológiája és külpolitikai célja, máskor pedig évtizedekig említeni sem volt szabad. Ha egy esemény a figyelem középpontjától a teljes tagadásig bejárja a történelmi emlékezetet, biztosak lehetünk abban, hogy nagy hordereje volt. Ha pedig még mindig olyan érzelmeket kavar fel, mint a trianoni béke manapság, akkor foglalkozni kell vele. [...] Mert mi is történt? 1920. június 4-én a magyar állam küldöttei aláírták az első világháborút lezáró békét, amelyben tudomásul vették, hogy Magyarországtól elcsatolják területe kétharmadát, magyar ajkú lakosságának közel egyharmadát, és azzal büntetik, hogy egyoldalúan felelőssé teszik a háborús károkért. Tudomásul vették, de el nem fogadták, és meg nem értették – ahogyan sokan nem értik ma sem. Miért? – tesszük fel a kérdést újra és újra
3
Püspökladányi Hírek 2016. június 22. majd száz esztendeje, és jönnek a válaszok, és keressük a titok nyitját, és a történész válaszolni akar, mert válaszolnia kell, mert ezt várják el tőle, és mert ő maga is érteni akarja. Miért és hogyan történhetett? [...] Mi lehet Trianon üzenete a ma emberének? Nekem egyrészt azt mondja, hogy az, aki háborút vív, veszíthet, és a vereségnek – csakúgy, mint a győzelemnek – mindig megvannak a következményei. Másrészt: minden esetben érdemes megvizsgálni, hogy mi magunk mivel járulunk hozzá az eseményekhez, mert ha csak másokat okolunk, akkor kiadjunk a kezünkből a sorsunk feletti rendelkezés jogát, és valóban kiszolgáltatjuk magunkat a „végzetnek”, amely fogalom sokszor egyszerűen csak mások akaratát jelenti. Mások kezébe adni az életem feletti döntés jogát olyan felelőtlenség, amit büntetlenül nem lehet megtenni.
Harmadrészt: a megismerés és a feltárás útja fájdalmas lehet, de ha megértéshez vezet, akkor a seb képes begyógyulni. A heg megmarad, de nem fáj tovább. Végezetül John Lukács magyar származású amerikai történész gondolatit veszem kölcsön némi kiegészítéssel: egy egyén, közösség vagy nép nem akkor bukik el, amikor vereséget szenved, kirabolják, megalázzák vagy leigázzák – hanem akkor, amikor elhiszi, hogy elbukott. Amíg hisz a jövőben, amíg hisz önmagában, addig van lehetősége a továbblépésre. Az ünnepség végén a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emlékműnél. Méltó módon tisztelgett a város a Nemzeti Összetartozás Napján az 1920-as események előtt. Azokra a történésekre, melyek 96 éve érzelmekkel telített, némán sajgó sebeket hagytak a magyar nemzet szívén. Kiss Dóra
Az Összetartozás napján Sárrétudvariban „Hálát adok a mindenható, teremtő jó Atyának, hogy együtt lehetünk itt és most.”- kezdte beszédét NT. Dimény József unitárius esperes. Aztán hozzátette: „Nincsenek véletlenek.” Valóban így igaz, hiszen az sem véletlen, hogy a Trianonra való emlékezés Sárrétudvariban a Rákóczi utcában egy magán családi ház udvarán indult el. Ez az a ház, amely helyet ad a „Kézenfogva Testvéreinkkel” civil szervezetnek, és ez az a hely, ahol ennek a szervezetnek a vezetője Tóth Zoltánné Marika férjével él. Marika évek óta irányítója ennek a szervezetnek. Feladatát, amit vállalt, példamutatóan végzi. Az egyesület célja: megőrizni és továbbfejleszteni, továbbadni a magyar kultúrát; és azoknak képviselőit -határon belül és határon kívül élőket- egybegyűjteni, és együtt tartani, ami már csak a meglévő távolságok miatt sem egyszerű. Tudjuk, egy-egy találkozót megszervezni alkalomszerűen sem kis munka, de ezt folyamatosan tenni önzetlenül, még sokkal nagyobb vállalkozás. De megéri, mert így lesz belőle hagyomány, ami azt jelenti, hogy él. Mert csak a folytonosság tud igazi értéket teremteni. Nos, ez alkalommal az alapítvány elnöke Trianonra való emlékezésre, és ebből az alkalomból állított kettős kereszt avatásra hívta a magyarokat. A távolabbról érkezők mellett a helyiek is képviseltették magukat, élükön Kiss Tibor polgármester úrral. Megszólalt a harang, és a jelenlévők elcsendesedtek. A harang zúgása alatt szomorú főhajtással emlékeztünk a trianoni tragédiára, amikor szétszaggatták hazánkat. S mindez történt békeidőben, Európában. Elhallgatott a harang, de zúgása folytatódott szívünkben a Himnusz felcsendülésével. Majd esperes úr tartotta meg megemlékező beszédét, melynek fókuszában a kettős kereszt jelentésének kibontása állt. Ez a jelkép a legősibb a magyar jelképek között, és utal az összetartozásra. „A kettős kereszt a rovás ábécé gy betűjele volt, s mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele. Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több. A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy. Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke? (…) A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek: Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás i-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten. Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az sz-betű volt őseink ábécéjében. Ennek a betűnek fogalomértéke: szer. A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója. A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét. Hisz ha felbontjuk ezt a jelet, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét. Ez a törvény pedig a következő: A szeretet és Isten,
egy.” (A kettős kereszt hármas jelentése, in Magyar Nemzet 2014. 02.08) Az esperes úr NT. Hézser Tímea református lelkésszel megáldotta a kettős keresztet, miközben a hallgatóság megrendülten állt, érezve köztünk Istennek szent jelenlétét. Lélekszárnyaló volt az Újvidékről érkezett Fésűs Mária dala. Fűzérradványról a Pandák házaspár állandó vendége az egyesületnek. Pandákné Juhász Éva és a püspökladányi Eszenyi Imre énekelték el a Boldogasszony Anyánk című legősibb himnuszunkat. Ezután a „Kézenfogva Testvéreinkkel” Sárrétudvari Alapítvány népdalos csoportjának előadása következett, melynek tagjai nem csak a faluból, hanem Püspökladányból is valók. A csoport tagjai gyönyörűen elkészített egyforma viseltben jelentek meg, amit ezen a napon vettek fel először. Zárásképpen a nemzeti imánkat énekeltük el, és az emlékezők elhelyezték koszorúikat a kereszt közelében. A délután még nem ért itt véget. A református templomban folytatódott, ahol a falu lakosai egybegyűltek. NT. Hézser Tímea lelkészasszony prédikációjában az összetartozás erejéről beszélt. A prédikáció Kölcsey sorait juttatta eszembe: „Megbűnhődte már a nép a múltat s jövendőt.” Valóban az évszázadok során megfogyatkoztunk, de a szenvedő Krisztusban vetett hitünk megmaradt, így Isten irgalma is velünk maradt, és marad mindaddig, amíg összetartunk, amíg egységben tudunk maradni a magyarság védelméért. A prédikációt minden jelenlévő kitüntetett figyelemmel hallgatta, csak úgy, mint a Jókai Mór Általános Iskola tanulóinak előadását. Végül Kiss László képviselő úr a történelmi emlékezés gondolatainak adott hangot. A tények felsorakoztatása mellett, a beszédből átsütött a magyar öntudat. Így a záró részben nem elsősorban tragédiát és szomorúságot élhetett meg a hallgatóság, hanem reményt arra vonatkozólag, hogy lehet még nagy és erős ez a kis ország, Magyarország. A nap koszorúzással zárult a templomkertben. A Tóth házaspár vendégszeretete kifogyhatatlan volt. Őszinte köszönet jár mindezért, de még nagyobb köszönet és hála illeti őket azért, hogy vállalják a feladatot, azt, hogy fáradhatatlanul dolgoznak a magyarok összetartásáért. Írásom elején azt állítottam, hogy nincsenek véletlenek. Különösképpen igaz ez a feladatok illetve - kicsit patetikusabban fogalmazva - a küldetés tekintetében. Nincs a Földön a Nap alatt olyan ember, aki feleslegesen jött volna a világra, azaz küldetés nélkül. Kérdés, hogy felismerjük-e azt. Ez volna az első lépés. A következő, a legnagyobb lépés, hogy ha felismerjük, vállaljuk-e? Van-e hozzá bátorságunk? Nem ijedünk-e meg a feladat nagyságától, súlyától, mint a bibliai Jónás. Nos, Tóth Zoltánné Marika felismerte és felvállalta az ő feladatát: a magyarok egybegyűjtése és öntudatuk erősítése. Óriási feladatot vállalt. Az Isten áldja meg érte! Tódorné
4
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
Csenki Imre néptanító díj átadás a Pedagógusnapon Pedagógusnak lenni egy életre szóló elköteleződés. A nevelők az óvodától egészen az egyetemig példát mutatnak a gyermekeknek, fiataloknak. Kultúraközvetítők, szemlélet- és jellemformálók ők, akikre felnőttkorunkban is tisztelettel és szeretettel gondolunk vissza. Emlékezünk jövőbe mutató intelmeikre, mosolyukra, nevelő célzatú mondataikra, tanácsaikra. 1952 óta június első vasárnapján a pedagógusokat köszönti az ország. Akkor adták át először a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb pedagógusainak. Ez a nap azóta sem veszített fényéből, jelentőségéből. Természetesen Püspökladányban is minden esztendőben köszöntik a város pedagógusait, a köznevelési intézmények dolgozóit, az óvodapedagógusokat, dajkákat, tanítókat, tanárokat, a pálya kiválóságait. Június harmadikán Dombi Imréné polgármester asszony köszöntötte a város minden pedagógusát a Művelődési Központ színháztermében. „A mai ünnepségünkön köszöntjük az aktív és nyugdíjas pedagógusokat, akik nélkül a gyermekek és fiatal felnőttek álmai sosem érnének célba. A pedagógus az örök példa. A két lábon járó példakép. Az örök kérdező és az örök válaszadó. Maga a tudás. Nincs még egy ehhez fogható hivatás, ahol ennyi a kudarc, az erőfeszítés, és nincs még egy ilyen hivatás, ahol ilyen sok a siker, a kellemes meglepetés, a szárnyalás, az egymásra találás, az adás öröme. A pedagógusok velük született tehetséggel bírnak, melyet annak érdekében bontakoztatnak ki, hogy a következő generációk hasznára váljon. S a tanár -Kedves Hölgyeim és Uraim!- tudja magáról, hogy tehetséges, hogy mestere szakmájának, s ezzel a tehetséggel szolgálni akar, s talentuma birtokában alázattal fordul a közösség felé. Alázat, szerénység, tudás. Talán mindannyian így emlékszünk legkedvesebb tanítómestereinkre, akik kifordították értünk sarkaiból a világot, s mindenkor megragadó személyiségük emléke inspirál bennünket a hétköznapjainkban is. Aki a pedagógus hivatást választja, egy életre elkötelezi magát. E pálya, jól tudjuk, többet követel annál, mint megtartani a napi órákat. A pedagógus egész lényében és egész életében pedagógus. Munkájukat sok-sok siker, megannyi hálás gyermekmosoly övezi, de alkalmanként meg kell küzdeniük a hiábavaló erőfeszítéssel is. Az Önök munkája nem mindig kecsegtet azonnali sikerekkel. Munkájuk valódi értéke sokszor csak évek múlva mutatkozik meg. Kívánom ezért, hogy mindennapjaikat hassák át az örömök és sikerek, hogy pótolhatatlan kincseink, a gyermekeink erősítsék és tartsák meg az oktatás iránti elkötele-
zettségüket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönetet kell mondanunk mindazoknak a városunkban dolgozó pedagógusoknak, akik egytől egyig kiváló munkát végeznek. Eredményeikkel és teljesítményükkel büszkeséget hoztak városunknak. Püspökladányban szép hagyomány, hogy a pedagógus pályán elért kiemelkedő, személyes teljesítményt magas rangú elismeréssel díjazzuk, a Csenkidíjjal. Szívből remélem, hogy a kitüntetés örömén ebben az évben is közösen osztozhatunk, ahogyan eddig mindig, hiszen a nevelők
a tudást, az erőt, és a boldogságot is szétszórják maguk körül. Kedves Vendégeink! Kedves Pedagógusok! Biztatva Önöket a további eltökélt, ambiciózus munkára, az újabb sikerek elérésére, s célok kitűzésére, a mai napon Püspökladány Város nevében egyetlen szót tolmácsolhatok: Köszönjük! Nagy László szavaival élve: „Vezesd őket, utat ne tévessz, S magadhoz mindig hű maradj, Mert élen állsz, és messze látszol, Sose feledd: példa vagy!” Tisztelettel köszöntöm a pedagógusokat!” A nehéz és felelősségteljes munka elismeréseképpen városunk önkormányzata 1993 óta fejezi ki köszönetét a felnövekvő nemzedék nevelőinek azzal, hogy a legkiválóbbakat a pedagógusnapi ünnepségen Csenki Imre néptanító díjjal tünteti ki. Azok a személyek, akik Püspökladányban a nevelés, oktatás, közművelődés és sport területén huzamosabb időn át példamutató, eredményes, olyan nevelő, oktató munkát végeztek, amely a kötelező kereteken túlmutat, Csenki Imre néptanító díjban részesülhetnek. Lőrincz Józsefné munkáját, közösségben betöltött kiemelkedő szerepét, kolléganője, Griger Mihályné, a Petritelepi Általános Iskola igazgatója ismertette és méltatta. A hamarosan nyugdíjba készülő tanítónőt és az igazgatónőt hosszú esztendők közös munkája köti össze. „Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy méltassam Lőrincz Józsefné kolléganőnk munkásságát. Megtiszteltetés, hiszen sorsunk, életünk 1971 óta szorosan összekapcsolódott. Az együtt töltött diákévek, majd 1981-től a Petritelepi Általános Iskola pedagógusaként eltöltött 35 év örökre összekötött bennünket. Így, külön öröm számomra, hogy Püspökladány Város Képviselő-testülete 2016-ban Lőrincz Józsefné tanító néninek ítélte a Csenki Imre néptanító díjat. A néptanító a gyermeki léleknek díszítője, hogy szép legyen. Őrzője, hogy bele ne férkőzzék semmi, ami hátrányára lenne. A néptanító a gyermekek és az ifjak kalauza, oktatója, őrző angyala, a szülők helyettese, a gyermeki lélek gondozója, a szentlélek templomának tisztán tartója, írja Steiner Fe-
5
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
renc. Ica kisgyermek kori dédelgetett álma volt, hogy tanító néni lehessen. Püspökladányban született, itt végezte általános iskolai tanulmányait. 1975-ben érettségizett a helyi Karacs Ferenc Gimnáziumban. Pedagógus pályáját, mint akkor nagyon sokan, 1975. szeptember 1-jén képesítés nélküli nevelőként kezdte Sárrétudvariban. A Petritelepi Általános Iskola akkori igazgatója Gy. Kiss József igazgató úr hívására 1976. augusztus 31-től az akkor még Zalka Máté Általános Iskolában folytatta pedagógusi munkáját. A tanítóképzőt levelező tagozaton végezte és 1979 júniusában kapott általános iskolai tanítói diplomát pedagógiai – szakkollégiumi képesítéssel. Hivatása az 1-2. osztályban indult, 20 éven át tanította az iskolába lépő nebulókat az olvasás, írás, számolás rejtelmeire. Nemsokára a Petritelep Ica nénije lett. Közvetlen, baráti kapcsolatot alakított ki a szülőkkel, szívesen választották féltett kincsük első tanító nénijének. A mai napig szigorú, következetes, igazságos pedagógusnak tartják. Precíz, alapos munkájának elismeréseként 1986-ban fiatal pedagógusként miniszteri dicséretben részesült. Ezt követően még nagyobb lelkesedéssel, ambícióval folytatta munkáját. Kiváló minősítéssel végezte el az alsó tagozatos komplex tanfolyamot, ahol a pedagógiai munka újabb rejtelmeit sajátította el. Az így szerzett tudását aztán szívesen osztotta meg a tantestület tagjaival, hogy a petritelepi gyerekek fejlődését, műveltségét gazdagíthassuk. Ezt követően számos módszertani megújulást segítő tanfolyamok következtek, hiszen hitvallása a mai napig az egész életen át tartó tanulás. 1998-ban az iskola érdeke úgy kívánta, hogy elbúcsúzzon az 1-2.-os korosztálytól, és a 3-4. évfolyamon folytassa pedagógiai munkáját. Szívesen vállalta az újabb kihívást, és a mai napig ezeken az évfolyamokon tanítja a matematika rejtelmeire a tanulókat. Elmondható róla, hogy a 3-4. korosztály matematika oktatásának specialistája. Természetesen a tanulást nem adta fel, és 1999-ben jelentkezett a Kossuth Lajos Tudományegyetem által indított tehetségfejlesztő szakértői szakra és 2002-ben tehetségfejlesztő-szakértő szakvizsgát szerzett. Biztos tudással, sokrétű szakmai tapasztalattal rendelkező, példamutató elhivatott pedagógus, aki szervezetének meghatározó tagja. Empatikus, együttműködő, támogató. Saját munkáját rendszeresen elemzi, értékeli és fejleszti. Az alsós munkaközösség munkájában aktívan részt vesz, kezdeményező a kevésbé tapasztalt kollégái támogatásában, a tanulók személyiségfejlesztésével, az egyéni bánásmód érvényesítésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldásában. Közreműködik a fiatal pedagógus kollégák mentorálásában, megsegítésében. A petritelepi iskolát választó végzős főiskolai hallgatók gyakorlati felkészülésének és vizsgáztatásának koordinálója, irányítója. Számos végzős hallgatót vizsgáztatott, szakmailag véleményezett. Fejlett mentori, tanácsadói kompetenciák jellemzik. Tevékenyen rész vállal az egyes tanulók, tanulócsoportok sajátos tanulási igényeit, s a személyre szabott tanulás változatos feltételeit megteremtő, útravaló mentoráló programokban. Mentoráltjaival, azok szüleivel jó kapcsolatot alakít ki, akik bármikor számíthatnak segítőkész,
lelkiismeretes munkájára. Tantestületünk aktív tagja. Évekig az intézményi, közalkalmazotti tanács tagjaként végezte a közalkalmazottak érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat, részt vett az intézményi minőségirányítási csoport munkájában. Kimagasló nevelő-oktató munkájával nagyban hozzájárult a Petritelepi Általános Iskola és Püspökladány város hírnevének öregbítéséhez, mindezeket bizonyítják versenyeredményei. A Curie matematika emlék verseny, országos logika alapműveleti matematika, Zrínyi Ilona matematika versenyen kimagasló eredményt értek el tanítványai. 2015-ben megkapta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ dicsérő oklevelét. Ica, 41 év pedagógiai munka után hamarosan nyugdíjba készül. A minap egy spontán beszélgetésünk alkalmával a következőket mondta: - „Nem félek attól, hogy nem tudok a szabadidőmmel mit kezdeni, rengeteg tervem van, csak a gyerekek fognak hiányozni. Nem tudom mit kezdek a gyerekek nélkül.” Méltatásomat egy Tolsztoj idézettel zárom: „Ha egyszer egy pedagógus szereti a munkáját, akkor jó pedagógus lesz. Ha szereti tanulóit úgy, mint apja és anyja, akkor jobb pedagógus lesz annál, aki minden könyvet elolvasott, de nem szereti sem a munkáját, sem a tanítványait. Ha pedig egyesíti önmagában munkájának, s tanítványainak szeretetét, akkor tökéletes pedagógus.” A Petritelepi Általános Iskola vezetőjeként, a tantestületünk, az intézményünk tanulói és szülő közössége nevében, mindezek után bátran kijelenthetem, hogy Lőrincz Józsefné méltó a Csenki Imre néptanító díj kitüntetésre. Szívből gratulálok hozzá!” A díjátadás után a Petritelepi Általános Iskola tanulói műsorral kedveskedtek Lőrincz Józsefné Csenki Imre néptanító díjas pedagógusnak, aki meghatottan, könnyekkel a szemében nézte végig a műsort. Az általa olyannyira szeretett gyerekek versei, dalai mélységesen megindították a tanárnőt. A műsor után is alig tudott elszakadni a köré gyűlő diákoktól, akik szeretetük jeléül virágokkal és sok-sok öleléssel köszönték meg neki a velük töltött éveket, féltő-óvó tanításait. Lőrincz Józsefné a pályán eltöltött több, mint négy évtized alatt töretlenül hitt abban, hogy a gyerekeket csak szeretettel szabad nevelni, ám szükség van a következetességre is. A díjátadás után így nyilatkozott lapunknak: - Szeretni kell legelső sorban a gyereket. És szerintem a legeslegfontosabb egy pedagógus pályán, hogy következetesnek kell lenni, mert ha egyik nap azt mondod, hogy ez így legyen, annak három-négy nap múlva is, meg egy hét, meg egy év múlva is ugyanúgy kell lennie. Teljes következetességgel kell szeretni a gyerekeket, meg nevelni. Szigorúnak is, de ugyanakkor tudja a gyerek, hogy ott vagy mögötte és szereted és bízhat benned, bármilyen kérdéssel hozzád fordulhat. - Nem gondoltam rá, hogy valaha én is bekerülök a Csenkidíjasoknak a körébe, és meglepetésként tudtam meg, mert igazgató asszony. Griger Mihályné a tudtom nélkül pályáztatott meg és nagy meglepetés volt, hogy a testület egyhangúan megszavazta azt, hogy az idén én kapjam a Csenki Imre néptanító díjat. Nagyon felemelő, és a 40 évnek a munkáját így elismerni, ez nagyon szép. És köszönöm szépen mindenkinek! Győri Andrea
Hírek PÜSPÖKLADÁNYI
ISSN:0866-1375
Laptulajdonos: Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Tányér József, Galiné Mile Andrea Főszerkesztő: Tányér József Nyelvi lektor: Pató Józsefné
Szerkesztőség: 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel: 54/514-171 email:
[email protected] Nyomdai előkészítés: multimedia design Nyomás: Hektográf Nyomda Püspökladány
6
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
Városháza A Képviselő-testület május 26-án tartotta soros ülését. A polgármesteri jelentést követően Püspökladány város közigazgatási határán belül 2015. évben autóbusszal végzett menetrendszerinti helyi személyszállítási tevékenységről szóló beszámolót tárgyalta a testület. 2014. július 1-től városunkban ezt a tevékenységet a SZIA 2000 Bt. végzi a megkötött Közszolgáltatási Szerződésben foglaltak alapján. A Képviselő-testület egybehangzó véleménye volt, hogy a szolgáltató megfelelő színvonalú személyszállítást biztosított 2015-ben, melyet a lakossági visszajelzések is alátámasztottak. A beszámolót a testület elfogadta. A vonatkozó jogszabályi előírások alapján került sor az önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének módosítására. Püspökladány Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján minden évben beszámoló készül a bizottságok átruházott hatásköreinek gyakorlásáról, a Közös Önkormányzati Hivatal működéséről, a jegyzőre átruházott hatáskörök gyakorlásáról, a tanácsnoki tevékenységről. A beszámolókat a Képviselő-testület elfogadta. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság átruházott hatáskörben 5 alkalommal döntött a városban működő civil szervezetek, helyi önszerveződő közösségek és egyének részére biztosított önkormányzati keret felosztásáról. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 7 esetben döntött az önkormányzat tulajdonát képező területek használatba adásáról. A Szociális és Humán Bizottság 4 önkormányzati bérlakás iránti kérelmet vett nyilvántartásba, 93 önkormányzati bérlakás bérleti szerződését vizsgálta felül, ebből 75 szerződés került meghosszabbításra, 14 szerződés megszűnt, 4 szerződés esetében az eljárás folyamatban van. 2014 decemberében Püspökladány Város Önkormányzata és Szerep Község Önkormányzata jogszabályi rendelkezések alapján megállapodást kötött közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról. A megállapodás alapján az ügyek intézése során a szerepi kirendeltségen dolgozó ügyintézők szükség szerint együttműködnek a Közös Önkormányzati Hivatal püspökladányi székhelyén működő irodákkal, illetve az ott dolgozó ügyintézőkkel. Az egyes jegyzői hatáskörbe tartozó ügyek intézése, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal püspökladányi székhelye és szerepi kirendeltsége közötti hatékonyabb kapcsolattartás érdekében hetente két alkalommal a Szervezési, Jogi és Közigazgatási Iroda két ügyintézője a kirendeltségen végez munkát, amelybe beletartozik az ügyfélfogadás is. Minden év május 31-ig az önkormányzatnak átfogó értékelést kell készítenie a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról. Összességében elmondható, hogy a gyermekvédelmi törvényben meghatározott célok megvalósulása érdekében Püspökladányban a gyermekvédelmi rendszer a 2015-ös évben is eredményesen működött. Megállapítható, hogy városunkban az elmúlt évben is a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásában közreműködők összehangolt munkája volt tapasztalható, amelyben a gyermekekre való odafigyelés, a prevenciós feladatok felvállalása érződött. Döntés született arról, hogy az önkormányzat 11.334.750.- Ft fejlesztési támogatást nyújt a Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. részére röntgengép korszerűsítésére a fejlesztésekhez kapcsolódó tartalékalap terhére. A Képviselő-testület döntött a tartós bentlakást nyújtó Idősek Otthonában fizetendő díjak mértékéről. A hozott döntés értelmében a belépési hozzájárulás 500.000.- Ft, a fizetendő személyi térítési díj összege havonta 90.000.- Ft. A Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosításáról szóló határozati javaslat nem kapott többségi támogatást.
A Képviselő-testület élve a köznevelési törvényben biztosított véleményezési jogával a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerülete által magasabb vezetői beosztásokra benyújtott pályázatokat megtárgyalta, a vezetői programokat megismerte, valamennyi pályázó pályázatát támogatta. A Képviselő-testület kifejezte azon szándékát, hogy önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása keretében pályázatot nyújt be Püspökladány település belterületi járdahálózatának felújítására, bruttó 21.082.013.- Ft összegű bekerülési költséggel. Döntés született a már korábban értékesítésre kijelölt Püspökladány, 1571 és 1572 helyrajzi számú ingatlanok tekintetében. A Képviselőtestület versenyeztetési eljárás keretében, az alábbiak szerint kívánja értékesíteni a két ingatlant: Az értékesítés a 2008. évi költségvetési rendeletben meghatározott ös�szeg szerint, nettó 18.070.000.- Ft kikiáltási árról induljon, a pályázati kiírásban szerepeljen, hogy az ingatlanon társasház építhető és legyen előírva 3 éves beépítési kötelezettség. A versenyeztetési eljárás lefolytatásával a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. lett megbízva. A testület kinyilatkozta csatlakozási szándékát a TOP 7. CLLD, a közösségvezérelt helyi fejlesztések városi programja keretében megalakulandó Helyi Akciócsoporthoz. A keretösszegből lehívható pénz a helyi közösségi fejlesztéseket megvalósító szervezetek számára osztható ki a létrehozandó Helyi Akciócsoport tervei és döntései alapján. Településünk 500 millió Ft lehívására lehet jogosult. A Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár Múzeum részére az önkormányzat 1.250.000.- Ft támogatást nyújt pályázati önerő biztosítására, stúdiótechnikai háttér kialakításának támogatására meghirdetett pályázaton való részvételhez a fejlesztésekhez kapcsolódó tartalékalap terhére. Keserű László, jegyző
Anyák napja a Segítő Kezek Intézményben
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ is fontosnak tartja a család szerepét és annak értékét is. Számunkra jelentőséggel bír az ünnep, hogy tudatosítva legyen, hogy szeretve vagyunk és szeretni tudunk. Püspökladányban mindhárom telephelyen már hagyománya van, hogy megünnepeljük e jeles napot. Külön örömünkre szolgált, hogy városunk polgármestere Dombi Imréné és az intézményvezető asszony, Ráczné Hegedűs Ilona is jelen volt és saját élményeiket, érzelmeiket is megosztva meséltek arról, hogy számunkra milyen sokat jelent az anyák napja. Hiszünk abban, hogy a generációkat össze lehet kovácsolni, ezért felkértük a város óvodás gyermekeit, hogy vegyenek részt ünnepi műsorunkban. Igazán szívet melengető versekkel és dalokkal örvendeztettek meg minket, majd nagy szeretettel átadták az általuk készített apró ajándékokat, melyet meghatódva vettünk át. A délután folyamán meglepetésben is volt részünk, amikor Perei Andrea Bródy János „Mama, kérlek…” megható dalával tette még színvonalasabbá a megemlékezést, mellyel mindannyiunk szemébe könnyeket csalt. Az ünnepi köszöntések után az intézmény megvendégelte a megjelenteket, akik szívesen fogadták a vendéglátást. Szeretetteljes, családias hangulatban teltek el a délutánok. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család – és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ intézményvezetője és munkatársai.
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
7
Gyermeknap a városi Strandfürdőben
A város valamennyi intézménye kivette a részét a gyermeknap megszervezésében, így a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. jóvoltából mind a gyermekek, mind a felnőttek számára ingyenes volt a belépés május 29-én a püspökladányi strandra. Több szervezet összefogott azért, hogy megvendégeljék azokat a gyerekeket, akik az önfeledt játékban és fürdőzésben megéheztek: - A gyermeknapra több intézmény fogott össze, hogy megvendégeljük a gyerekeket: a Gazdasági Ellátó Szervezet a szendvicseket ajánlotta fel, az Egyesített Óvodai Intézmény a rétest, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Gyermekjóléti Szolgálat és Központ a limonádét, és vállalkozóktól is érkezett felajánlás. 600 darab szendvics, rétes és kakaós csiga kerül kiosztásra – mondta el Nagy Éva, a Segítő Kezek szakmai vezetője lapunknak. 13 órakor kezdetét vették a színpadi produkciók, amelyben zene, tánc és sport is szerepet kapott. Elsőként a Csenki Imre Művészeti Iskola összeállítását hallhatták a gyermeknapra kilátogatók, majd a táncé lett a főszerep a Lolita táncstúdió és a Betty Belly Dance Hastánc stúdió jóvoltából. Azokat, akik az úszás mellett más sporthoz is kedvet kaptak, különféle bemutatók várták a színpadon: kangoo, tinijóga és kick-boksz is szerepet kapott a gyermeknapi kínálatban. 15 órától a Mono Manó zenekar várta a gyerekeket, egy zenés, mesébe ágyazott, interaktív programmal. Püspökladányi énekesek is színpadra álltak. Rácz Vivien, Ujvári Orsolya, Hajdú Lajos és Szökőcs Dániel gyermekdalokkal készültek. A színpadi előadások, játékok mellett egész napos kísérő programok fogadták a családokat. Rendőrségi és mentős bemutatóval, iker gyerekek találkozójával, kuckó-, kismama- és konzolsátorral, ugrálóvárral, népi játékokkal és még számos foglalkozással készültek a szervezők. Programban, játékban és szórakozásban nem volt hiány az idei városi gyermeknapon sem, a kilátogató több 100 család minden bizonnyal egy kellemes, élményekben gazdag napot töltött el május utolsó vasárnapján a püspökladányi strandon. Kiss Dóra
Retró majális – gyermeknap
gyűlési képviselőnk Bodó Sándor úr. Városunk polgármestere Dombi Imréné köszöntője után, együtt énekelt és beszélgetett az idősekkel, akiket már személyesen is ismer, hiszen gyakran ellátogat az intézmény telephelyein megrendezésre kerülő, különböző programokra, rendezvényekre. A rendezvényt megtisztelte a Püspökladányi Járási Hivatal hivatalvezetője Vadász Ferenc úr, a HBM-i Rendőr-főkapitányság Püspökladányi Rendőrkapitányság vezetője Aranyi István úr, Fenyves Vidor képviselő úr, és Jeneiné dr. Vigh Blanka volt intézményvezető asszony is. A Rendőrkapitányság munkatársai prevenciós foglalkozást tartottak az idősek és gyermekek számára. A gyermekek megismerkedtek a rendőrautóval. A rendezvény a „mama’’ tornával kezdődött, majd a „retró’’ jegyében virslit szolgáltunk fel az ellátottjainknak. A Mezeivirág Óvoda óvodásai táncos műsorral szórakoztatták a vendégeket. Felléptek az ellátottaink különböző műsorszámokkal, Ujvári Orsolya régi slágereket énekelt. Sárándi Szilvia duettet énekelt Perei Andreával, Pataki Jenő slágereket adott elő. Déltől Papp János szórakoztatta a közönséget. A munkatársak a gyermekek arcát kifestették, különböző vetélkedőket, kézműves foglakozásokat tartottak nekik. A rendezvény színvonalát emelte az ugráló vár, mely kellemes szórakozást nyújtott nekik. Minden résztvevő belépőjegye ingyenes tombola volt, amin minden résztvevő nyert egy csekély ajándékot, amit felajánlásokból
A hagyományokhoz híven idén a városi strand adott otthont május utolsó vasárnapján a gyermeknapi rendezvénynek. A Dorogi Márton Művelődési Központ és az „ADD A KEZED” – Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete közös szervezésében jött létre az egész napos rendezvény, valamint a város intézményei, szervezetei, vállalkozói és az önkormányzat is szerepet vállalt abban, hogy a gyermekes családok egy kellemes, élményekben és programokban gazdag napot töltsenek el május 29-én. Az „ADD A KEZED” – Püspökladányi Nagycsaládok Egyesülete ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A gyermeknappal egybekötött születésnapon Kardosné Gyurkó Katalin, az Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is ellátogatott Püspökladányba, aki megosztotta gondolatait a helyi szervezet kapcsán: - Nekünk a püspökladányi egyesület egy nagyon fontos bázisunk, régióközpontunk, innen látják el a kapcsolatfelvételt a többi helyi egyesülettel és nagyon jó munkát végeztek az eddigiekben, nagyon hálásak vagyunk nekik, és szeretnénk, ha ez a jövőben is folytatódna. Maga a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, olyan családokat tömörít, akik többször is igent mondtak az életre, és pont ezért a tevékenységünk felöleli az életnek az egész területét. Egyfelől van néha karitatív tevékenység, adományosztás, kulturális programokat szervezünk. Vannak közös kirándulásaink, közös együttléteink, mint ez a gyermeknap itt. Nagyon örülök annak, hogy sokan jöttek el a régióból, mert fontos, hogy helyben, közösen erősítsük egymást abban, hogy amit csinálunk az jó, hogy jó együtt lenni, hogy ennyi izgő-mozgó gyerekkel is egy szeretettel teli közösséget tudunk alkotni, hiszen ha járjuk az országot, akkor barátokra lelünk más településeken. Én nagyon örülök, hogy a püspökladányi egyesület a születésnapjára meghívta azokat az egyesületeket, akikkel jó a kapcsolata, és most többen vannak itt.
2016.05.27-én „Majális –Gyermeknapot’’,rendezett a „Retró” jegyében a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ a Püspökladány Gárdonyi Géza u. 47.sz. alatti telephelyén az ellátásban részesülő személyek, illetve a gondozásban lévő hátrányos helyzetű gyermekek számára. Intézményünk idős ellátottait, a hátrányos – és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket, pszichiátriai betegeket és fogyatékkal élőket egy örömteli felejthetetlen nappal tudtuk megajándékozni. A rendezvényen megjelent, és köszöntötte a résztvevőket ország-
8
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
tudtunk megvalósítani. A szakmai egységek főztek ellátottaink részére, így mindenkinek egy finom ebéddel kedveskedett az intézmény. Köszönjük a támogatóinknak a segítséget, a vendégeknek a rendezvényen való megjelenést! Támogatóink: - Bodó Sándor Országgyűlési Képviselő Úr - Dombi Imréné Polgármester Asszony - Püspökladány Város Önkormányzata - Vadász Ferenc Járási Kormányhivatal hivatalvezető - Aranyi István Úr a Püspökladányi Városi Rendőrkapitányság vezetője - Püspökladányi Városi Rendőrkapitányság munkatársai - Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség munkatársai - Parti Antalné – Papír - Írószer - Imki-Food Kft. – Kirzsa Imre - L&L Computer Szaküzlet – Lövei Istvánné - Gyógyászati Segédeszközbolt - Beke Eszter - Madarász Viktor - Ilona Divatáru - Molnár Virágbolt - Diana-Tech Kft.
- UL-GÉP Kft. - Szivárvány óra - Mezei Virág óvoda - Kovácsné Zsámboki Erika - Csáti vegyesbolt - Mikes vegyesbolt - Kis 24 órás üzlet - Rózsaház - Ajándék csomagoló „Kreatív bolt” - Klorid - Szami ABC - Napsugár patika - Állattenyésztők boltja - Magyar Vöröskereszt Püspökladányi Szervezete - Borsos vegyeskereskedés - Török pékség - Segítő Kezek telephelyeinek ellátottai, és az intézmény munkatársai
A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ intézményvezetője, és munkatársai
KARCOLATOK A NAGY HÁBORÚHOZ Konferencia a Karacs Ferenc Múzeumban
Száz évvel ezelőtt már második éve zajlott a pusztító háború, amit a kortársak csak a Nagy Háború néven emlegettek. Az első világháború addig soha nem látott embertömegek mozgósításával, anyagi erő összpontosításával, technika használatával és pusztítással járt. Ez a háború nem csak a veszteségek és a következő békerendszer miatt jelentett történelmi határvonalat, hanem azért is, mert megrengette a több évszázad alatt kialakult Európa-központú világrendet. Az európai civilizáció, amelyik technikai fejlődésének köszönhetően a 16-20. században kiterjesztette a fennhatóságát az emberiség nagy részére, egy hatalmas háborúban megtette az első lépést a bukás felé, hogy aztán a második világháború végén végleg átadja a helyét más feltörekvő hatalmaknak. 2014-2018 a Nagy Háború centenáriumának az évei. Egy 2014-es helytörténeti tárlatot és egy 2016. június 20-ig megtekinthető vándorkiállítást kiegészítve egy konferenciát szervezett a Karacs Ferenc Múzeum 2016. május 12-én, hogy az évfordulón mintegy megidézzük a háború szellemét, ezzel is segítve a megemlékezést, a múlt megértését és feldolgozását. A rendezvény időpontjának az adott aktualitást, hogy a múzeumban a „Hajdúk a Nagy Háborúban” című kiállítás látható, amely megteremtette a hangulatot az előadásokhoz. Az időszaki kiállító teremben tartott konferencia kezdetén Ferenczyné
Csáki Annamária tagintézmény-vezető asszony köszöntötte a jelenlevő hallgatóságot és az előadókat. Ezek után Bodó Sándor országgyűlési képviselő úr és Rásó János alpolgármester úr üdvözölte a résztvevőket. Mindketten kiemelték: a Nagy Háború legfőbb üzenete az, hogy ne történhessen meg újra hozzá hasonló, éppen ezért kell emlékezni rá. Emlékezni és emlékeztetni – ez a feladatunk. Tányér
József megbízott igazgató az emlékévekben rendezett kiállításokat és a konferenciát emelte ki üdvözlő beszédében, amit akár egy kiadvány is követhet, amellyel a múzeum ismét tiszteleghet a hősök előtt. A rendezvény tematikája szerint a nagyobb témakörök felől haladtunk a kisebbek felé. Először Rásó János alpolgármester úr „A vereség taktikája – A Monarchia hadserege a Nagy Háborúban” címmel tartott előadást, amelyben a vereség katonai okaira – például elavult technika, rossz mozgósítási tervek – mutatott rá. Ezt követően Győrfi Lajos, a Déri Múzeum történész-muzeológusa a világháborút lezáró békerendszert mutatta be, a vereséget szenvedett felek veszteségei közül kiemelve a Magyarországgal megkötött trianoni békét. Rövid szünetet követően szűkítettük a kört. Varjasi Imre, a MNL HBML fióklevéltár-vezetője az időszaki kiállításunkhoz kötődően a hajdúsági bakák világháborús szerepéről és áldozathozataláról értekezett, érdekes és értékes forrásokat (levelek, naplójegyzetek) felvonultatva. Szikla Gergő főlevéltáros a MNL Hajdú-Bihar Levéltárától „Hősi halottak, hősi emlékművek Hajdú-Bihar megyében” címmel saját kutatási anyagába engedett betekintést: az első világháború 1920-30-as évekbeli emlékezetéről (emlékszobrok, emlékhelyek, sírkövek) tartott előadást. A konferencia utolsó harmadában a Nagy Háború helyi vonatkozásairól esett szó, hiszen Püspökladány is kivette a részét az áldozatokból. Megyaszai Szilvia, a Püspökladány Anno helytörténeti honlap szerkesztője, egyik állandó szerzője és alapítója „Emlékezés a Nagy Háború püspökladányi áldozataira” címmel tartott ismeretterjesztő előadást, bemutatva a háború püspökladányi katonáinak és áldozatainak sokféle emlékezetét (könyvek, folyóiratok, honlapok). Seres László történész-muzeológus „Egy távírász naplója” címmel a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény gyűjteményének egy érdekes darabját, egy püspökladányi távírász háború során vezetett naplóját ismertette meg a közönséggel, amelyből képet kaphattunk egy katona hétköznapjairól, gondolatairól és gondjairól a száz évvel ezelőtti harctereken. A konferencia kísérő programjaként egy helyi gyűjtőnek, Galgóczi Attilának köszönhetően első világháborús relikviákat, többek között fegyvereket és egyenruhákat lehetett megtekinteni a rendezvény ideje alatt a múzeum oktatótermében. Az eddig nagy érdeklődéssel övezett kiállításokat kiegészítő rendezvénnyel a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény tisztelgett a világháborúban harcoló és életüket áldozó hősök előtt, felidézve és megtartva emlékezetüket. Seres László
9
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
Hatosztályos gimnázium egy hetedikes szemével Tavaly nyáron fontos döntést kellett meghoznom. A nagy kérdés pedig az volt, hogy iratkozzak-e be a hatosztályosba. Jó lesz-e ott nekem? – legtöbbször ezt a kérdést tettem fel magamnak. Szerintem az olvasók között is van néhány ember, aki ezen tűnődik. Megpróbálok segíteni egy kicsit, ezért elmondok pár dolgot az eddigi tapasztalataim és élményeim alapján. Én a szüleim segítségével hoztam meg ezt a döntést, és azóta sem bántam meg egyszer sem. Tartottam a több tanulástól, a nehezebb tananyagtól, az új tanároktól és osztálytársaktól. Az ismerkedési tábor viszont minden bennem megfogalmazódott kételyt eltüntetett. Az a két nap óriási élmény volt számomra. Tudtam, hogy az első találkozás leendő osztályfőnökömmel és az osztálytársakkal meghatározó lesz a későbbi kapcsolatunkra nézve. Nekem szimpatikus volt az osztályfőnök és a többiek is, ezért könnyű volt a beilleszkedés. Estére a lányokkal annyira összekovácsolódtunk, hogy mindenki egy szobába tömörülve beszélgetett, ami reggelig eltartott. Ennek osztályfőnökünk nem örült annyira, mint mi, de elfogadta, mert tudta, hogy csak most ismertük meg egymást. Az ismerkedési tábor végére már szép barátságok voltak kialakulóban. Szeptemberben mindenki vidáman jött iskolába, és közel sem volt olyan feszült a hangulat, mint amire számítottam. Izgatottan vártuk az első igazi tanórákat. A tanárok kedvesek és megértőek voltak velünk. Adtak időt, hogy felvegyük a tempót, ami szerintem novemberre már mindenkinek sikerült. Ez idő alatt jobban megis-
mertük egymást, a tanárokat és persze ők is minket. Időközben az elsősavatóra is sor került, ami örök emlék marad nekem és az osztályomnak egyaránt. Úgy érzem, hogy a végzősöktől kapott sok jó tanácsa és az akkori eskünkben szereplő fogadalmak elkísérnek minket hat éven át. A végzősök sok érdekes játékkal és vicces feladattal készültek nekünk, amibe az osztályfőnököt is bevontuk. A nagyok a későbbiekben is sokat segítettek nekünk. Időbe telt megszokni a tantermeket, vagy egyáltalán megtalálni azokat, de együtt sikerült. Jó tanács: amíg nem tudjátok minden terem pontos helyét, csak 3-4 fős csoportokba szerveződve induljatok el a felfedezőútra. Szerencsére ez a zavar is csak pár hétig tart. Az általános iskolához képest bonyolultabb a tanterembeosztás. Van egy-két új tantárgy, aminek a tanulása nehezen indult, de a tanárok megszerettették velünk. Nagyobbak az elvárások, de szerintem viszonylag könnyen teljesíthetők. A nagyobb elvárásokat és a sok tanulást kompenzálják az osztályprogramok, melyek közelebb hozzák egymáshoz az osztály tagjait. Decemberben osztályfőnökkel megszerveztük a Mikulás bulit, ahol minden jelenlévő tanuló nagyon jól érezte magát. Nemsokára osztálykirándulásra megyünk, ami fölöttébb izgalmasnak ígérkezik. A lényeg: jól érzem magam ebben az osztályban és az iskola is kellemes hely számomra, ezért csak támogatni tudom a beiratkozók döntését. Ha pedig nem tudjátok, hogyan döntsetek, kérjetek tanácsot szüleitektől, barátaitoktól! Remélem, tudtam segíteni. (Dragos Alexandra, 7.a osztályos tanuló)
Hatosztályos gimnázium egy végzős szemével Amikor az ember az életének egy fontos állomásához érkezik, akkor számot vet önmagával az eddig végzett munkájával. Az érettségi egy ilyen pont, amely arra készteti a fiatalokat, hogy egy életre szóló döntést hozzanak meg. A döntést meghozni nem egyszerű feladat. Az ezzel járó teher és felelősség nagy. Mi, akik az intézmény 6 évfolyamos képzésében vettünk részt, legtöbben azzal a céllal érkeztünk, hogy majdan a felsőoktatásban folytassunk tanulmányokat. A kívánt célt elérni azonban csak úgy lehet, ha folyamatosan és céltudatosan haladunk az általunk meghatározott végkimenet felé. Ez sok esetben kemény és áldozatos munkát kíván, hiszen az egyetemekre történő felvételi az utolsó két tanév évvégi jegyein, az érettségin megszerzett százalékokon, továbbá a pluszpontokon múlik, melyeket - többek között - nyelvvizsgáért és emelt szintű érettségiért kaphatunk. Ezeket a gimnáziumi évek alatt folyamatosan gyűjtögetjük, hogy a felvételi idején a lehető legtöbb ponttal rendelkezzünk. Ezen pontok megszerzésére biztosít remek lehetőséget a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Karacs Ferenc Gimnáziuma és Szakképző Iskola hatosztályos képzése. A képzés során több fázisát éltük meg a gimnáziumi diákéletnek. 6/1-ben mi voltunk az iskola legapróbb diákjai, akiket tanáraink védő, óvó gondoskodással vettek körül. A hat év alatt megismerték személyiségünket és képességeinket. Mivel mi is abban az intézményben tanultunk és bennünket is azok a pedagógusok tanítottak, akik a „nagyokat”, végzősöket, ezért azon diáktársaink, akik el tudták dönteni a továbbtanulás irányát, ők segítséget tudtak kérni a szaktanárainktól a kijelölt úton való előrejutásban. A hat évfolyamos képzés előnye, hogy elegendő idő áll rendelkezésre a diákoknak ahhoz, hogy megszokják a gimnáziumi légkört, a megnövekedett elvárásokat, felkészüljenek egy sikeres nyelvvizsgára, egy vagy akár több előrehozott érettségire is. Osztályunk több tanulója szép eredménnyel tett 6/5.-ben előrehozott érettségit német, továbbá angol nyelvből. Többek közülünk angol vagy német nyelvből sikeres nyelvvizsgát szereztek, sőt vannak, akik mind a kettőből. Ezek fontosak, hiszen a továbbtanulásunk alapkövei, a
felvételinél nagyon sokat jelent, ha van egy jó előrehozott érettségi eredményünk, hiszen abban az évben csak abból az egy tantárgyból kellett vizsgázni, és a nyelvvizsgák által megszerzett pluszpontok sem elhanyagolhatóak. Így a hat évfolyam utolsó évei már arról szólnak, hogy megszerezzük a lehető legtöbb pontot a felsőoktatásba való bejutáshoz. 6/4.-ben már napi szintű kérdéssé vált a továbbtanulási szándéknak megfelelő tantárgyak és fakultációk kiválasztása, melyeknek keretében 6/5.-től emelt óraszámban készültünk az eredményes érettségi vizsgákra. Voltak társaink, akiknek időközben megváltoztak az elképzeléseik a jövőt tekintve. Ehhez tanáraink segítő szándékkal viszonyultak. Lehetőségünk volt a fakultációváltásra vagy azon plusz órák látogatására, amelyek továbbvittek az általunk áhított úton. Osztályunkból 13 diák emelt szintű érettségit tett, melyre a felkészülés nehéz, de a tanárok hathatós segítségével és kitartással sikerült, így szép eredmények születtek. Mi 6/6.-os diákok az itt elsajátított tudás és gyakorlat birtokában felkészültek vagyunk, vágyjuk az egyetemek, a főiskolák diákéletének forgatagát, a vizsgaidőszakok izgalmait, így hát bátran ajánlom a hatosztályos képzést minden hatodikos számára. (Ferenczik Zoltán, 6/6. osztályos tanuló)
10
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
Vizsgaidőszak A május, június a vizsgaidőszak ideje szinte minden iskolatípusban: az egyetemen, középiskolákban, sőt már általános iskolákban is előfordul. Zajlanak a vizsgák a helyi középiskolánkban is. A BSZC Karacs Ferenc Gimnázium és Szakképző Iskolában ebben a tanévben 136 tanuló tesz érettségi vizsgát. Előrehozott vizsgát tesznek 37en angol nyelvből és informatikából Remélhetőleg mindannyian sikeresek lesznek, és hamarosan bizonyítvánnyal fognak rendelkezni. Az előző évekhez képest ez az év egészen nyugodt volt az írásbelik idején. Semmi rendkívülit nem lehetett tapasztalni, így zúgolódás nélkül zajlottak a vizsgák. A szakiskolában a vizsgák már befejeződtek. Itt volt változás az előző évhez képest: a tanulóknak komplex vizsgát kellett tenni. Kezdték a gyakorlati feladatokkal (6-7 óra), majd következett az írásbeli (3 óra), és végül a szóbeli egy negyedóráig tartott egyegy tanuló esetében. 100 tanuló jelentkezett szakmai vizsgára. Különösen a gépész tanulók voltak sikeresek. 60 fő tett szakmai vizsgát, amely 8 osztályra épült: - eladó - asztalos - szociális gondozó és ápoló - festő, mázoló, tapétázó - kőműves és hidegburkoló
Szép sikerek a fővárosban Amatőr és profi énekesek között mérette meg magát a püspökladányi Csenki Imre Vegyeskar a napokban. A kórus a Mária Rádió II. országos kórusversenyén „Ezüst” minősítést szerzett Budapesten, és különdíjjal jutalmazták a kortárs művek színvonalas megszólaltatásáért. A versenyen 47 vegyeskar (köztük a Csenki kórus) lépett fel a Kelenföldi Szent Gellért templomban. A zsűri a legjobbakat minősítéssel jutalmazta.
A kórustagok és Szűcs Magdaléna karnagy
- épület- és szerkezetlakatos - mezőgazdasági gépész, 36 fő vizsgázott, amely 10 osztályra épülő képzés: - gépi forgácsoló - épület- és szerkezetlakatos - mezőgazdasági gépész - asztalos és 4 fő érettségire épülő - informatikai rendszergazda szakmából vizsgázott. A szakmatanulás terén lényegesebb változás a jövő évben várható, amikor a jelenlegi szakközépiskola szakgimnázium lesz, és a jelenlegi szakiskola pedig szakközépiskola. Figyelemre méltó, hogy hiányszakmákból indul képzés a középiskolánkban, ahol a diákok 10000,-Ft-tól 30000,-Ft-ig kapnak ösztöndíjat. Ezek a szakmák a következők: mezőgazdasági gépész, ipari gépész, gépi forgácsoló, épület-és szerkezetlakatos, szociális gondozó és ápoló. Még szinte véget sem ér a vizsgaidőszak és már indul következő évre a beiratkozás. A gimnázium szándékában áll indítani szeptembertől hatosztályos tehetséggondozó osztályt. A vizsgák szorításában jó tudni, hogy ebben a képzéstípusban nincs felvételi vizsga ugyan, de a beiratkozásnál meg kell jelenni és magával kell hozni a diáknak a jó bizonyítványt. A jelentkezési határidő június 23. Tódorné
Dalárünnepen a Csenki kórus A Csenki Imre Vegyeskar is részese volt annak a két napos kórustalálkozónak, amelyet a Magyar Állami Operaház szervezett 2016. májusában. A hagyományteremtő céllal rendezett programon negyvenhat kórus mutatkozott be az Erkel Színházban. A kórusok produkciói után a műsorfolyam utolsó programjaként a vasárnap délutáni Parasztbecsület előadásban a „Húsvéti kórust” az egész nézőtér énekelte a színpadon lévő operakórussal. A program szakmai vezetője a Magyar Állami Operaház karigazgatója, Strausz Kálmán, a nevezetes karbetétet pedig Hoppál Péter kulturális államtitkár, karnagy vezényli.
Az Erkel Színház előtt Szűcs Magdaléna jelenlegi és Szabó Zoltán alapító karnaggyal
11
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
Guinness rekord-kísérlet az Erőss Lajos Református Általános Iskolában
Május 5-e a Kéztisztaság Világnapja. Eredetileg kórházak és egészségügyi intézmények számára hozta létre a WHO, de ma már ezen a napon, több eseményen, versenyen hívják fel a figyelmet a kézmosás fontosságára. Nagy izgalommal készültünk mi is, hiszen iskolánk csatlakozott az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kezdeményezett, több helyszínen egyszerre tartott helyes kézmosás oktatás Guinness rekord-kísérlethez. A jelenlegi világrekordot Glasgowban állították fel 2014-ben 3039 diák részvételével. A magyar iskolások most jó eséllyel rekordot dönthetnek, hiszen 190 magyarországi iskola több mint 14 ezer tanulója jelentkezett, HajdúBihar megyéből 9 általános iskola 900 diákja. Szívesen vettünk részt ezen az eseményen, mert bizonyított tény, hogy a helyesen elvégzett szappanos kézmosás a felére csökkenti a hasmenéses megbetegedések kockázatát és segít megelőzni a légúti fertőzéseket is, amelyek a legtöbb iskolai hiányzásért felelősek. Iskolánkban 2016. május 5-én 10 órakor, a résztvevő 4. és 5.
ARCKÉPCSARNOK:
KECSKÉS GYULA „A hazaszeret alapja a szülőföld történetének megismerése, a szülőföld szeretete.” Kecskés Gyula (1901-1987) Püspökladányban született. A debreceni tanítóképző főiskola elvégzése után szülővárosában élt és tanított. „Gyula bácsi” – azok, akik ismerték, szerették és tisztelték őt, máig így emlegetik – hosszú és dolgos élete során több iskolában tanított és volt lapszerkesztő is. A második világháború vége felé fontos közösségi munkát végzett a városban és a református közösségben. Szinte az egész életét végigkísérte szűkebb hazája, Püspökladány történetének a kutatása. Erről maga így vallott az 1970-es évek elején - a Csák Gyula író, újságíró és szociográfus püspökladányi gyermekéveiről – készült riportfilmben. „Miért mentem volna el (Püspökladányból)? Gondolatom sem szállt e falu határán túl. Soha az életben. Itt mindent megkaptam. Mindenki ismert pici gyerekkorom óta.(…) Tudom, hogy Angliából nem lett volna világbirodalom, ha úgy gondolkozik minden angol, mint ahogy én gondolkozom. Vagy az ember nem jutott volna fel a világűrbe, ha annyira ragaszkodik a falujához (ahogy én). Én itt mindent megtaláltam.” Több mint 40 éven keresztül gyűjtögette a szülővárosára vonatkozó adatokat. Szabadidejét és pénzét áldozta arra a felbecsülhetetlen értékű munkára, amelynek következtében – a kor technikai lehetőségeinek megfelelően – a különböző forrásokat
osztályos tanulók játékos formában tanulták, elevenítették fel, hogyan és mikor fontos kezet mosni. Néhányan bevallották, hogy gyakran nincs idejük az alapos kézmosásra, de az is megesik, hogy versenyeznek a mosdóknál, ki van készen először. A „tüsszentőpályákon” azt mutattuk be, hogyan terjednek a kórokozók és egy-egy tüsszentés alkalmával milyen messzire juthatnak. Kiderült, hogy akár 2,5 méterre is, ezért is javasoltuk, hogy mindenki zsebkendőbe tüsszentsen. A gyerekek nagyon lelkesek voltak az órán, reméljük sikerül majd gyarapítanunk a Guinnessrekorddöntők büszke táborát. Én pedig bízom abban, hogy a kézmosás nemcsak rutinmozdulat lesz ezután, hanem alapos és betegségmegelőző. A Guinness világcsúcsok megdöntésének szigorú szabályai vannak, ezért köszönjük azok támogatását és közreműködését, akik a lebonyolításban és bizonyításban segítségünkre voltak. A hitelesítésre kell még néhány hét, kíváncsian várjuk az erről szóló híreket. Kiss Zsuzsanna
megkereste és egytől-egyig kézzel lemásolta. Gyűjtő- és rendszerező munkája eredménye az a csodálatos és egyedi mű, amely „Püspökladány újkori története helyneveiben” címmel jelent meg 1974-ben Püspökladány városának anyagi támogatásával. A hiánypótló alkotás, amely szinte kézikönyv azok számára, akik a város történetére kíváncsiak, hamar elfogyott. A nagy érdeklődésre való tekintettel – és a nagy férfiú munkája előtti tiszteletként – 2013-ban újra kiadta a könyvet a Püspökladányi Tájékoztató Központ, és az újabb kiadás is nagy sikert aratott. A műben helyet kapott egy bőséges forrásjegyzék, mely oldalakon keresztül sorolja azokat a helyenként akár 200 éves dokumentumokat is, amiket Kecskés Gyula a könyv elkészítéséhez áttanulmányozott. Elsődleges, tiszta forrásokból merített, azaz országos, megyei és egyházi levéltárakban fellelhető eredeti, korabeli dokumentumokat tanulmányozott át. Könyvében részletes bemutatásra kerülnek a Püspökladány nevének eredetére vonatkozó hipotézisek. A legterjedelmesebb részben Püspökladány alfabetikus rendbe szedett belterületi és külterületi helyneveinek bemutatása történik, kitérve azok keletkezési idejére, körülményeire, sok helyen értékes helytörténeti adalékokkal kiegészítve. Végül korabeli térképadatokkal és nagyon értékes régi fotógyűjteménnyel zárul a helytörténeti kiadvány, amely felbecsülhetetlen ismeretanyagot dolgoz fel és ad át a mai kor emberének. Mindössze egyetlen könyve jelent meg nyomtatásban (leszámítva egy nagyobb terjedelmű tanulmányt a püspökladányi Rákóczi-harang történetéről, mely szintén értékes forrásmunka), de ebben az egy könyvben 44 év kitartó kutatómunkája került summázásra. Kecskés Gyula – mai kifejezéssel élve- „lokálpatrióta” volt, az az ember, aki kitartóan és rendíthetetlenül, egész életen át tudott lelkesedni egy ügyért, szülőfaluja történelmének kutatásáért. Hagyatékát a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum őrzi. Szellemiségét mindazok ápolják, akik szemében fontos szülővárosunk múltja, jelene és jövője. Forrás: Püspökladány Anno (Megyaszai Szilvia szerkesztő), Karacs Ferenc Múzeum
12
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
BALESETVÉDELMI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A Segítő Kezek Intézményünk telephelyein nagy sikert és érdeklődést váltott ki ellátottaink körében a június elején megrendezett balesetvédelmi és bűnmegelőzési tájékoztató. Örömmel vették az érdeklődők, hogy helyben keresték fel őket a rendőrség illetékes szakemberei. A nagy létszámmal megjelentek lehetőséget kaptak a saját tapasztalatok elmondására, kérdések feltevésére. Az előadást Aranyi István rendőr ezredes, a Püspökladányi Rendőrkapitányság kapitányság vezetője nyitotta meg, aki a jelenlévők köszöntése mellett elmondta, hogy továbbra is az időskorúak számítanak a legveszélyeztetettebb korosztálynak a vagyon elleni bűncselekményeket tekintve. A biztonság nagyon sokat ér. Ezért is tartják fontosnak, hogy bemutathassák az időskorúaknak azokat a tipikus bűncselekményeket, melyek a leggyakrabban fordulnak elő városunkban. A megjelentek tájékoztatást kaptak arról, hogyan kerülhetik el azt, hogy áldozattá váljanak, illetve, ha már megtörtént a baj, hová forduljanak. Az előrehaladott korban lévők életkor, fizikai, mentális sajátosságaikból adódóan, és a társadalomban betöltött szerepüknél fogva sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak az átlagnál, ezáltal fokozottan veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. Napjainkban, egyre több időskorú válik károsulttá, áldozattá betörők, besurranók és trükkös tolvajok, illetve rablók támadása által. Közös érdek, hogy megvédjük időseinket, ennek érdekében a rendőrség fokozott erőfeszítést tesz. Azonban a cél eléréséhez a társadalom és a helyi kö-
zösségek, valamint az igazságszolgáltatás szerveinek összefogása szükséges. Az érintett korosztály tagjainak felkészítése fontos tényező, melynek első lépése a tájékoztatás. Értékeik és személyük védelmében a lakosok saját maguk sokat tehetnek. Az időskorúak sérelmére elkövetett cselekmények legnagyobb része vagyon elleni bűncselekmény. Ezek közül is elsősorban lopás, csalás, sikkasztás és rablás áldozatává válnak. Az elkövetők a bűncselekmények során azt használják ki, hogy az áldozatok jószívűek, hiszékenyek, egyedül élnek. Az óvatlanság, túlzott bizalom még mindig gyakori áldozati magatartás. Az idős emberek korukból, egészségi állapotukból, életmódjukból, szokásaikból, hiszékenységükből adódóan könnyebben megtéveszthetőek. A nemzetközi statisztikák alapján az idősek körében átlagosan több baleset történik, mint a fiatalabb korosztályoknál. Az idősekre jellemző a fizikai és szellemi leépülés. Az érzékszervek lassulása miatt nő a reakcióidő, amely szintén kockázati tényező a balesetek bekövetkeztében. Köszönjük a Püspökladányi Rendőrkapitányság vezetőjének és munkatársainak a mindenre kiterjedő prevenciós előadást, melyre az intézmény a nagy érdeklődésre való tekintettel továbbiakban is igényt tart. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ intézményvezetője és munkatársai
Répacukor, nádcukor, barna cukor, édesítők
Tény, hogy ebben a melaszban vannak olyan anyagok, melyek a szervezet számára hasznosak, de ezeket máshonnan is lehet pótolni. Miért is lenne egészségtelenebb a tisztább kristálycukor, mint a „koszos” barna cukor? Akkor maradnak az édesítőszerek, amelyek közül talán az aszpartám a legrettegettebb, hiszen sokak szerint rákot okoz. Ezt azonban még egyetlen vizsgálat sem bizonyította! Mi is tehát ez az anyag? Egy olyan molekula, melynek lebomlásakor aszparaginsav, fenilalanin és metanol keletkezik. Milyen anyagok ezek? Az első kettő aminosav, azaz a fehérjék felépítéséhez szükséges molekula, tehát nem hogy nem méreg, de még jól is jön a szervezetnek, kivéve persze, ha valaki a fenilketonuria nevű – szerencsére elég ritka – betegségben szenved, mert akkor a fenilalanint nem tudja lebontani. Persze ott van még a metanol, amiről tudjuk, hogy mérgező, de itt olyan kis mennyiségben keletkezik (egy 0,33 l-es diétás üdítőből 0,024g, miközben 10 gramm kellene a mérgezéshez), amit a máj könnyedén le tud bontani. Számtalan édesítőszer van még, ezekről majd később írunk. Forrás: Kovács, Csupor, Lente, Gunda: Száz kémiai mítosz; kodpiszkalo.blog.hu; weborvos.hu Palya Tamás
Az egészséges életmód jegyében egyre jobban odafigyelünk arra, hogy ne fogyasszunk sok cukros ételt és italt, mert ez elhízáshoz, cukorbetegséghez stb. vezet. Sokan azt gondolják, hogy ki lehet ezt védeni, ha nem hagyományos kristálycukrot, hanem nádcukrot vagy barnacukrot használnak. Lássuk tehát, hogy mi is a különbség ezek között? Röviden válaszolva: semmi! Valamennyi említett cukorfajta tulajdonképpen a szacharóz nevű molekulából áll, ami egy glükózból és egy fruktózból létrejövő diszacharid. Ha cukorrépából állítják elő, akkor répacukornak, ha cukornádból, akkor nádcukornak nevezik. Európában ez utóbbi növény elég ritka, tehát a szállítás költségei miatt a nádcukor jóval drágább, de nem kisebb az energiatartalma, hiszen ugyanaz a molekula csak máshonnan származik (már megint a kémiai rasszizmus). Mi a helyzet a barna cukorral? Ez szintén szacharóz csak éppen a gondosan fehérített cukrot „összekoszolják” egy kis nádcukor melasszal (a répacukor melasza ugyanis nem fogyasztható).
Június- Püspökladányban történt anno...
2002.06.03. Katicabogár a falevélen Az országban is talán egyedülálló módon az óvoda nevének lektorált donborművének leleplezésével ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját a város Katica Óvodája.A domborművet Győrfi Lajos Püspökladányban élő szobrászművész ajándékba készítette az óvodának.
1975.06.11. Kemping épült Püspökladányban Június 9-én adták át rendeltetésének Püspökladányban az új kempinget. A több mint tízezer négyzetméter alapterületen fás, ligetes környezetben fekvő telep 10 darab négyszemélyes faházzal, 50 sátorral és 20 lakókocsi elhelyezésére alkalmas területtel áll az érdeklődők rendelkezésére.
2004.06.03. Tanösvényt avattak a Farkasszigetben Befejeződött annak a 7 kilóméteres tanösvénynek a kialakítása a Farkasszigetben, melynek finanszírozását a Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium a Tetra Alapítvánnyal közösen állta..
1977. 06. 15. Képzőművészeti alkotótábor nyílt Püspökladányban Képzőművészeti alkotótábor nyílt június 14-én Püspökladányban. Az alkotótáborban rajztanárok, munkások és diákok vettek részt többségükben a püspökladányi művelődési központ képzőművészeti körének tagjai.
2005.06.16. Egy évszázados lett a dedó Éppen 100 esztendeje lépték át az óvodások elsőként az Árpád Óvoda, vagy ahogyan akkoriban nevezték, a dedó kapuját. Az óvoda jelenlegi dolgozói és óvodásai színvonalas műsorral és jótékonysági bállal emlékeztek a jeles évfordulón.
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
Zádor és Ágota története A honfoglalás után Árpád vezér utódai rájöttek, hogy új hazájukat csak úgy tudják megtartani, ha szövetségeseket találnak. A korábban itt élt szláv törzseket leigázták ugyan, de ők nem könnyen vették tudomásul alávetettségüket, ahol tehették lázadtak ellenük. Ráadásul megjelentek a Kárpátok kapujában a népvándorlástól üldözött más törzsek is, így a kunok törzse is. IV. Béla királyunk bölcsen oldotta meg ezeket a konfliktusokat, mert rájött sokkal többet nyer azzal, ha befogadja őket. Letelepedtek az Alföldön, alkalmazkodtak az új körülményekhez, és ellenségből a király támaszai lettek. Ha a király háborút viselt, bátran harcoltak a seregében. Ezekből az időkből maradt fenn egy történet két kun fiatal Zádor és Ágota szerelméről, mely több változatban élt a nép ajkán. Hogy ők éltek valaha, annak számos beszédes bizonyítéka maradt fenn napjainkban is Íme, az egyik történet! Zádor fiatal, daliás vitéz volt, Keve Vezér nemzetségéből származott. Vitézségével hírnevet szerzett a kunoknak, és Túrkevének is, ahol birtokai voltak. Szent László királyunk hadba hívta a nemzetet, köztük a kunokat is mert szentföldi hadjáratba készült. Zádor is hadba indult hívó szavára, de előtte búcsúmulatságot hirdetett meg, ahová meghívta a rokonságot, és a szomszéd nemzetségek fiataljait. A vendégek között ott volt Turgony, a szomszédos tót vezér fia, aki lusta, beteges, és gonosz fiatalember volt. Ő bezzeg nem készült háborúba! Mindketten szemet vetettek a szomszédos Asszonyszállás özvegy úrnőjének lányára a szépséges Ágotára. Meg is érkezett mindenki, csak Asszonyszállás úrnője Ohat Mártonné mentette ki magát azzal, nem mehettek, mert ágynak esett, a lánya ápolja. Meghívta Zádort, aki jó vadász hírében állt, látogatná meg őket, mert erdeikben elszaporodtak a vaddisznók, kárt tesznek a gazdaságban, ritkítani kellene őket. Zádor örült a meghívásnak, és a mulatság végeztével vitézeivel Asszonyszállás erdeibe vadászatra indult. Zsákmánnyal megrakodva kopogtattak be Ohat Mártonné udvarházába. Volt nagy öröm, a két fiatal örök hűséget fogadott egymásnak, és még a hadba vonulás előtt titokban eljegyezték egymást .Az eljegyzésről, csak hű embere Kara János tudott, akinek oltalmába ajánlotta mátkáját, míg ő háborúban lesz. Kara János azonban elfecsegte a titkos eljegyzést Turgonynak, aki elérkezettnek látta az időt, hogy megszerezze magának Ágotát. Busás jutalom fejében rávette Kara Jánost lopja el Ágota jegygyűrűjét, és vigye el Zádorhoz, aki Várad mellett állomásozott, ezzel bizonyítva hűtlenségét. A beteg Ohat Mártonné hamarosan elhunyt. Ágota gyásza jeléül minden ékszerét levette, ládikájába zárta, így Kara János könnyen magához tudta azt venni. Zádor nem hitte el Ágota hűtlenségét, ám gyanút fogott. Koporsót készíttetett, és megbízta hűséges embereit vigyék hírét, hogy öngyilkos lett, Túrkevén fogják temetni. Közben elrejtőzött Ágota háza közelében mert tudta, hamarosan a segítségére lesz szüksége. Így is történt! Az egyik éjjel Turgony, és Kara János el akarták rabolni a magára maradt Ágotát, ám mikor a sötét házba behatoltak, ott termett Zádor, nyakon ragadta Turgonyt és bedobta a közeli tóba. Kara János ezt látva Turgony lován menekülni próbált, de Zádor üldözőbe vette és a vágtató ló a menekülő lovasával a mocsárba veszett. Ez a vers maradt fenn, erről az epizódról: „Kara János ott maradott A mocsárnak nevet adott” Azt a helyet, ahol Kara János elmerült ma is Karajánosnak nevezik. A két fiatal hamarosan egymásé lett, mint a mesében, mert a hadjárat elmaradt a király váratlan halála miatt. A Püspökladányban élt nagymamám Zádor és Ágota történetét más változatban mesélte el nekem. Ez a történet már a tragikus véget ért szerelemről szól. Réges-régen a karcagi és a püspökladányi földeket hatalmas mocsaras lápos víztenger borította, melyek telis-tele voltak sással, náddal, gyékénnyel. Itt bújtak meg a pandúrok elől rejtőző betyárok, de tanyája volt a mocsár a nádi farkasoknak is. A Hortobágy folyó mentén egy nagy domb emelkedett, azon állt a híres neves Ágota csárda. Azt mesélik, régen egy kis kápolna állt ott annak tégláiból építették a csárdát. Abban lakott özvegy Ohat Mártonné szépséges lányával Ágotával. Sokan megfordultak ebben a csárdában, fáradt vándorok, szomjas betyárok, azt mondják, a csárda nagy fa asztalába még maga Rózsa Sándor is belevéste nevét, mikor itt mulatott társaival. A csárda mellett ágazott el az út Nádudvar, Debrecen és Erdély felé, de Karcag és Szolnok felé is vezetett út. A postakocsisok itt cserélték
13 le fáradt lovaikat. Híres volt ez a csárda, sokáig állt a pusztában. A környékét ma is Ágota pusztának nevezik. Gyakran megfordult ebben a csárdában Zádor vitéz hűséges szolgájával Kara Jánossal. Az özvegy szívesen fogadta és többször megkérte őket, tartsák távol a csárdától a nádi farkasokat. Zádor és Ágota a látogatások közben szívből megszerették egymást. Zádor annyira szerette Ágotát, hogy amikor tavasszal a sebes Zádor ér kiöntött és nem láthatta, mert lova beleragadt volna a sárba, fahidat építtetett, hogy semmi akadálya ne legyen találkozásuknak. Bár többször újjáépítették, még mindig áll Püspökladány határában, és az Ágota hídjának nevezik. Hogy a történet bonyolódjék, kiderült, hogy Kara János is beleszeretett Ágotába. Szerelmét azonban titkolta, remélte, ha Zádort megöli, elveheti a lányt. Vásárolt is mérget a javasasszonytól, gondolta saját kutyáján próbálja ki a hatást. Szegény kutya azonnal el is pusztult. Látva ezt Zádor gyanút fogott. Kara János valamit forral ellene. Betegnek tetette magát, hazatért Karcagra. Koporsót készíttetett, majd elhíresztelte szolgáival, hogy öngyilkos lett. Kara János örült, hogy mégsem ő okozta gazdája vesztét, személyesen vitte a rossz hírt Ágotának felajánlva neki szerelmét. Ágota kétségbeesve nemet mondott azzal, hogy ő Zádort a sírig szeretni fogja. Közben megjelent a csárda közelében Zádor vitéz, látva ezt Kara János megijedt, azt hitte szellemet lát, menekülni próbált. Zádor üldözőbe vette, birokra keltek, közben egyre beljebb és beljebb kerültek a mocsárba, majd mindketten elmerültek. Mikor Ágota értesült kedvese haláláról, csónakba ült, beevezett a tó közepébe és bevetette magát a mélybe. Ezért hívják a ladányi határ Hortobágy felőli részét Ágota pusztának, ahol a csárda állt Ágota halomnak, a hidat Ágota hídjának. A karcagi földön a mocsaras láp mellett kőhidat is építettek a Zádor ér felett, amit Zádor hídjának neveznek. A folyók szabályozásával, a mocsarak lecsapolásával eltűnt a víz a mederből. Ez a téglahíd ma különös látványt nyújt, nem folyik alatta víz, nem vezet át rajta út, szomorkodik egymagában. Valamikor kilenclyukú volt, mint a hortobágyi, de egy nagy árvíz elvitte a szélső pilléreit, azóta ötlyukú. A híd és környéke 1976 óta védett terület, az egykori vízi világ és az egykor élt emberek mementója. Mik is azok a kunhalmok, melyek a múlt történéseit megőrizték? Illyés Gyula a mi „katedrálisainknak” nevezte a kunhalmokat, melyek az Alföldön található tájképi elemek, emberi kéz alkotásai, az elmúlt korok népének, kultúrájának őrzői. Elnevezésük megtévesztő, mivel döntő többségük még a kunok letelepedése előtt keletkezett. A fémkorszakok népei hagyták az utókorra ezeket a 20-50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződményeket, melyeket legtöbbször víz mellett vagy vízmentes helyen építettek. Ezeket a rendeltetésük és formájuk szerint lakódomboknak (telleknek), halomsíroknak (kurgánoknak), őrhalmoknak és határhalmoknak nevezték. 1.A tellek valaha lakódombok voltak, alakjuk szabálytalan, nagy kiterjedésűek, magasságuk 6- 8 métert is elérte. Létrejöttük több ezeréves folyamat eredménye volt. Ilyen tellen épült valaha az Árpád korban a kápolna, és később köveiből az Ágota csárda is. 2. A halomsírok vagy kurgánok kisebb méretűek, kúp alakúak, és magasabbak voltak a telleknél, magasságuk a 10 métert is elérte. Temetkezési helyek voltak. Templomokat is építettek a kurgánokon, amelyek mellé temetkeztek. Ilyen kurgán volt a Kincsesdomb is, Püspökladány nevezetessége, sajnos eltüntették a föld színéről. 3. Az őrhalmokat, ezeket az alacsonyabb halmokat a tellek közé építették. A rendeltetésük az volt, hogy figyeljék az ellenség közeledését és éjjel füstjellel vagy tűzzel jelezzenek, ha baj van. Póznafákat is állítottak fel rajta, azon helyezték el a megbeszélt jeleket, melynek jelentését mindenki ismerte. 4. A határhalmok. A megyék, települések határait jelölték meg a határhalmokkal. Határjeleket helyeztek el rajta. A birtokleveleken a tulajdonos neve, és helye megjelölése mellett a határhalom nevét is feltüntették, hogy jobban eligazodjanak. A folyók szabályozásával, a mocsarak lecsapolásával 2 millió hektár földet tettek termővé. Ezzel kezdetét vette a kunhalmok pusztulása is. A 40 000ből, már csak néhány száz maradt meg. A megmaradtakat a jelen állapotukban kellene megőrizni, erre törvény is kötelez, de még kevesen értik a kunhalmok mekkora érték hordozói. Aki a kunhalmokat pusztítja, az emberi kultúrának is hadat üzen. Pánti Irén
14
Hogyan lesz a turista? Persze ez így első ránézésre egy nehéz kérdés, de hallgassátok meg a történetemet, hogy eldöntsétek vajon születni kell-e turistának, vagy nevelés, esetleg „avatás” kérdése is? Előrebocsátom, hogy a hegyek szerelmese vagyok, és ifjú koromban minden alkalmat megragadtam, hogy legalább egy kis dombra felmászhassak. Ennek a szenvedélyemnek lett a következménye, hogy amikor hozzánk látogattak az unokaöcséim, elcipeltem őket Váradon a szőlőhegyre, meg a Macskadombra, amivel kétes örömet szereztem nekik. Kettőjük közül a nagyobbik megfontolt alapossággal lépdelt fölfele a meredeken, és közben méregette a megtett út hosszát. A kisebbik – Géza, róla szól igazából ez a visszaemlékezés – kiscsikó módjára szökdösve haladt a bátyja mögött. Minden nyáron a szünidő egy részét Váradon töltötték. Azon a nyáron, amelyikről most szó van Kisgéza - az édesapjuk volt Apagéza, vagy Nagygéza – olyan 8-9 éves lehetett, s mindent érdeklő, vizsla tekintettel vett részt a közös programokban. Egyik nap a postás telefonértesítést hozott, hogy Marosvásárhelyről Imre bátyám, a Péter keresztapja szeretne velünk telefonon beszélni. Itt most el kell mondanom, hogy azokban az években a telefon nagy ritkaságnak számított. Csak a legnagyobbaknak juthatott osztályrészül. Minden postahivatalban azonban volt olyan nyilvános telefon, ahonnan lehetett kapcsolatot kérni a telefonistán keresztül egy másik postahivatali telefonnal. Persze előre megbeszélt időpontra, hogy a másik fél is éppen ott legyen. Erre szolgált a telefonértesítés. Szóval megkaptuk az értesítést, hogy délután négy órára legyünk a telefonközpontban, mert hívásunk van Marosvásárhelyről. Ebéd után hamar el is indultunk, hogy egy kis séta is beleférjen az időnkbe a Főutcán. Ez a séta mondhatnám kötelező volt minden váradi számára. Ha többet nem is, de az Apolló palotától a Japport cukrászdáig illett végigmenni. Így is tettünk, majd a Nagy Sándor utca sarkán álló patikában meglátogattuk Margit nénit, Anyuka testvérhúgát, aki itt volt a főgyógyszerész. Örömmel fogadta a társaságot, és ennek azzal adta tanú jelét, hogy a kezünkbe nyomott egy zacskó Negro cukorkát. A cukorkát szopogatva haladtunk tovább, s hamarosan fel is tűnt a csupa beton, csupa üveg socreál épület, s rajta a hatalmas betűkkel a felírat románul: TELEFOANE. Kisgéza meglátta, s egy nagyot ugorva felkiáltott: „ni, telefonca!” Rajta is maradt a családon belül az épületen a név. Ha mentünk telefonálni ezután így mondtuk: „ott a telefonca!” A telefonálás végül szerencsésen lezajlott. Mikor eljött a pontos idő, a telefonos kisasszony kiáltotta: „Marosvásárhely, négyes fülke!” Beszéltünk Péter keresztapjával, aki azért telefonált, hogy hívja meg a keresztfiát, és minket, többieket is egy hét - tíz napra hozzájuk. Egy szép kirándulást is kilátásba helyezve vagy az Istenszékére, vagy a Kelemen-havasokba, esetleg az Egyeskőhöz. Minden a terveknek megfelelően történt. Az Egyeskő csodás táját választottuk. Marosvásárhelyen két napos városnézés után indulunk is a hajnali vonattal végig a Maros mentén. Hosszan tartott a zötyögés a fapados (szó szerint fapados) vicinálison, de azért csak megérkeztünk Marosfőre, vonatozásunk célállomására. Útközben minden kényelmetlenség ellenére is volt mit csodálni, bámulni, ahogy beérkeztünk a hegyek közé. Első lelkesítő látványként, Déda állomását elhagyva, a hajnali ködbe burkolózó Istenszéke tömege ejtett bámulatba. Ezen a környéken zajlottak a Funtineli
Püspökladányi Hírek 2016. június 22. boszorkány „kalandjai”. Tovább a Kelemen havasokból leomló patakok szurdok völgyei gyönyörködtették szemeinket. Aztán jó három órás utazás után megérkeztünk. Vidáman indultunk neki a meredeknek. Eleinte lombhullató bokrok és fák szegélyezték utunkat. Gyakori átfolyások, vízerek nehezítették a haladást, ami az éjszaka lehullott eső következménye volt. Nem is lett volna ezzel semmi baj, mert át lehetett könnyen lépni, vagy ugrani, de nem így Kisgéza számára. Ő minden egyes pocsolyába, átfolyásba belelépett, sőt beleugrott! Cipője, nadrágja csupa víz lett, jól átázott. Egy idő után már megelégeltem, és makarenkói pofonokat ígértem neki, ha még egybe beleugrik. Sűrű bólogatás volt a válasz, s azt hittem, használt a szigorú figyelmeztetés. Mégis a következő olyan másfél-két méter széles átfolyás kellős közepébe páros lábbal, helyből beleszökött. Mindenki, aki a közelben tartózkodott csurom vizes lett. Megszeppenve lépett ki a tocsogóból, én pedig szigorúan ránézve megkérdeztem: „emlékszel mit ígértem?” Élénk bólogatás volt a válasz, megfelelően bűnbánó arccal. „Pofot!” – mondta ki egy kis várakozás után. „Akkor most adjam meg én, vagy kiosztod te magadnak?” Be sem fejeztem jól a kérdést, máris akkora pofont cserdített le saját magának, hogy sokáig meglátszott a helye. (Nem tudta a gyermek, hogy részemről csak üres fenyegetés volt, mert semmiért meg nem ütöttem volna!) Ezzel a jelenettel véget is ért az átfolyásos útszakasz, mivel letértünk az eddigi ösvényről és bekanyarodtunk a fenyők közé. Különös zöld homály fogadott, s ez kitartott, amíg fel nem értünk a menedékházhoz. A menedékházat (ott kabanának mondják) bizony elég elhagyatott állapotban találtuk. A földszinti nagyobb helyiséget istállónak használták, akik legutóbb ott laktak, s az ajtóra felírták, hogy aludjunk a padláson (a hiúban), mert a lovak miatt odakapott a medve. Fel is mentünk a „hiúba”, s ott vetettünk fenyőágakból ágyat. A gyerekek vígan segítettek a fenyőcsapokat (ágakat) levagdosni, s felhordani. Géza nagyobbik tetvére egész idő alatt fütyörészet. Mikor kérdeztem, miért teszi, azt válaszolta: „hogy elijesszem a medvét!” Ilyen bátor testvére volt ám, már akkor is Kisgézának! Miután elhelyezkedtünk, és megfőztük a hagyományos havasi teát kakukkfűből, szederlevélből, málnaszárból, egyszerre belépett egy marcona alak, aki úgy mutatkozott be, hogy ő a hegyi szellem. Én ugyan nem találkoztam vele, mert valahol máshol lehetett dolgom, de el tudom képzelni (!) „Aki még nem járt ezer méter felett, azt fel kell avatni!” – kiáltotta harsányan. Izgalom lett úrrá a társaságon, hiszen többen is voltak, akik életükben először jutottak fel ezer méter fölé. „Kisgéza! Mivel te már megkaptad a felavatáshoz szükséges pofont, ezennel felavatlak turistának!” – folytatta a hegyi szellem mély, dörmögő hangon, és a kezébe adta a mogyorófa vesszőt, hogy ő ossza ki a fenekeseket a felavatásra váróknak. A hegyi szellem ezek után, ahogy jött, távozott. Mikor kis idő múlva, dolgom végeztével visszatértem, nagy izgalomban találtam a társaságot. Egymás szavába vágva mesélték el találkozásukat a hegyi szellemmel. Fejcsóválva hallgattam őket, s hogy az események megtörténtét igazolják, megmutatták a mogyorófa vesszőt is. (Nem rég nyestem le a ház háta mögötti bokorról…) Nos, hát így lett Kisgéza felavatott turista! Bige Szabolcs Csaba
15
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
SPORTHÍREK Újabb magyar bajnoki érmek ladányi nyakban
Ismét kiemelkedő birkózósikerekről számolhatunk be. Aranyérmet szerzett Darabos László a Budapesten megrendezett Diák II-es kötöttfogású magyar bajnokságon. Mellette Gali István ezüst-, Horváth Milán bronzérmet nyert, míg Szabó Döme az ötödik lett. Az elért helyezések alapján megállapított pontversenyben városunk csapata a rendkívül előkelő 6. helyet szerezte meg. Az ugyan itt megtartott felnőtt és női magyar bajnokságon Papp Melánia a 48 kg-os súlycsoportban bronzéremmel gazdagodott. A Tatabányán megrendezett kötöttfogású serdülő magyar bajnokságon Dodó Bence ezüstérmet szerzett, Nádházi Gergő az 5. helyen végzett. Négy aranyérmet nyertek birkózóink a nyíregyházi NyírsportKupán: Gali István, Darabos László, Horváth Milán, és az iráni származású Sarvari David nyerte meg saját súlycsoportjának küzdelmeit.
Kiemelkedően szerepeltek a Petőfis atléták
Miután a városi (körzeti) atlétikai diákolimpián taroltak a Petőfi iskola diákjai, s a hat kategóriából ötben is megnyerték a csapatversenyt a Kálvin tér és a Petri telep csapatai előtt, a Debrecenben megrendezett megyei, majd a Székesfehérváron megtartott országos döntőben is kiválóan szerepeltek. Megyei bajnoki címet szerzett a II. korcsoport (3-4. osztály) háromtusa összetett versenyén Darabos László, aki ezt követően az országos döntőben bronzérmet nyert. Szintén megyei bajnok lett a II. korcsoport (5-6. osztály) négytusa versenyén a hatfős fiú csapat (Ajtai László, Cseresznyés Tamás, Daróczi Péter, Loith Kevin, Nagy Darabos Laci megyei bajnok, Bence, Palágyi László). Ők a 24 majd diákolimpiai csapatos fehérvári fináléban végül bronzérmes lett a 12. helyet szerezték meg. Ugyancsak megyei bajnoki címet szerzett a IV. korcsoportos 4x1000 méteres futó váltó (Varga Gergő, Varga Alex, Kiss Bence, Dodó Bence), amely az országos döntőben az előkelő 7. helyen ért célba. Megyei ezüstérmet nyert a III. korcsoportos négytusa leány csapat (Benikovszky Ivett, Ludányi Lili, Mile Flóra, Varga Noémi, Czeglédi Antónia), a IV. korcsoportos fiú öttusa csapat (Dalmi Dávid, Varga Gergő, Varga Alex, Kiss Bence, Dodó Bence, Kapás László), valamint az öttusa összetett egyéni versenyben Dodó Bence. Ő mindemellett még a IV. korcsoportos kislabda hajításban is bronzéremnek örülhetett.
PLE: csupán 8 pontot sikerült az idén szerezni
Egyetlen pontot sem tudott szerezni az utolsó négy fordulóban a PLE a megye I-es focibajnokságba, így sereghajtóként, 30 meccsen mindössze 8 pontot szerezve búcsúzott a pontvadászattól. Az utolsó négy forduló eredménye: Hajdúdorog – PLE 5-1, PLE – DEAC 2-8, Nagyhegyes – PLE 4-0, PLE – Hajdúszoboszló 1-3.
Keller és Szentpéteri is remekelt
Keszthelyen rendezték az idei középtávú triatlon magyar bajnokságot, amelyen az ország elitje mellett meghívott külföldi versenyzők is rajthoz álltak. Ebben az erős mezőnyben Szentpéteri Diána bronzérmet szerzett a korosztályában, amivel az abszolút kategóriában a rendkívül előkelő 10. helyen végzett. Keller Elek a 19. alkalommal megrendezett Kékes csúcsfutáson remekelt: az 1533 célba érkezett között a 8. helyet szerezte meg a Mátrafüred és Kékestető közti 11,6 km-es, 671 m szintkülönbségű, 11,6 km hosszú pályán.
PKE: a férfiak 4., a nők 7. helyen zártak
Két verséggel fejezte be a megyei bajnokságot a PKE férfi kézilabda csapata, amely így 20 meccsen 6 győzelmet és 14 vereséget elkönyvelve a 4. helyet szerezte meg a hatcsapatos bajnokságban. Eredmények: PKE – Hajdúnánás 17-28, PKE – Nádudvar 14-43. Női csapatunknak is csupán két gárdát sikerült megelőzni. Így a kilenccsapatos pontvadászatban a 7. helyet szerezte meg a társaság, amely az utolsó játéknapon 28-22-re kikapott Téglástól. Jó hír ugyanakkor, hogy a bajnokság női gólkirálya Lajtos Boglárka lett 145 találattal.
Tizenegy érem a magyar bajnokságon
Tizenegy érem mellett a csapatversenyt is megnyerte a Báthory SE kickboksz csapata a Budaörsön megrendezett magyar bajnokságon. Aranyérmesek: Szilágyi Viktória, Szilágyi Attila, Girdán Miklós. Ezüstérmesek: Szűcs Roland, Girdán Rita Zoé, Kárai Brigitta, Franczia Dávid, Varga Petra, Lukács Dominik, Bakó Zsolt, Alker Bence. A legharcosabb amazon különdíjat Girdán Rita Zoé kapta.
Házigazdaként is jól céloztak
A Püspökladányi Lövész Klub rendezésében Debrecen-Bánkon került sor a tereplövészek Hunter Field Target Magyar Kupa sorozatának 3. fordulójára, ahol Tóth Ferenc megnyerte a visszarúgásos fegyvernem versenyét, míg Sas Ferenc második lett a visszarúgás-mentes kategóriában. Az ifjúságiak versenyén hármas ladányi siker született: Kiss Ferenc nyert, Sas Ágnes a második, Szilágyi Adrienn a harmadik helyen végzett.
Jól bírták a „Kínok kínját”
Meglehetősen érdekes elnevezésű versenyen értek el szép eredményeket a Sárréti SE kerékpározói. Az Esztergomban megrendezett „Kínok kínja” névre keresztelt nemzetközi viadalon a felnőttek 100 km-es versenyén – miközben kétszer ment fel a mezőny Dobogóköre – Tomka János 4. lett a korosztályában, miközben az abszolút kategóriában a 6. helyet szerezte meg. A 24 km-es távon Bagi László (U17) és Tomka István (U13) egyaránt megnyerte korosztályát, míg Tomka Boáz 4., Tomka Mózes 8. lett. Az U19-ben Giricz László 5. helyen zárt.
Jól tekertek a Sárréti SE versenyzői
Plusz SE érmek a sulipóló megyei döntőn
Ismét a Plusz SE volt a házigazdája a sulipóló diákolimpia megyei döntőjének, amelyen – hajdúszoboszlói és hajdúböszörményi ellenfelek ellen – két korcsoportban zajlottak a küzdelmek. A Keserű Attila által irányított ladányi fiatalok a II. korcsoportban egy ezüst és egy bronzérmet, míg a III. korcsoportban egy aranyérmet szereztek.
Ismét volt Ladányban teniszverseny
Bár tavaly nem sikerült megrendezni, ám az idén várakozáson felüli nevező gyűlt össze a Püspökladányi Tenisz Club által megrendezett szezonnyitó teniszversenyre. A 14 induló két négyes és két hármas csoportban küzdött a továbbjutásért, majd a legjobb nyolc között már egyenes kieséses rendszerben folytatódott a viadal. Nem voltak külön kategóriák és korosztályok. A torna végeredménye: 1. Palya Máté. 2. Szalóczi Zoltán, 3. Szalóczi Kristóf, 4. Lőkös Linda.
16
Püspökladányi Hírek 2016. június 22.
VÁROSI GYERMEKNAP 2016.
Támogatók: Püspökladány Város Önkormányzata, Dombi Imréné polgármester, Bodó Sándor országgyűlési képviselő, Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete, Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ, Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft., Püspökladány Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., „ADD A KEZED” Püspökladányi , Nagycsaládosok Egyesülete, Püspökladányi Egyesitett Óvodai Intézmény, Kis László vállalkozó, Daróczi László és felesége, Köbli Jánosné vállalkozó, Oros Bár Étterem, Török Pékség, Kiscipó Pékség