Megkaptuk a garanciákat!

2009. december

2009. december XI. évfolyam 12. szám

Megkaptuk a garanciákat! A több hónapja zajló kollektív munkaügyi vita megállapodásokkal zárult. Az öt közül négy reprezentatív szakszervezet november utolsó hetében megkötötte az elsősorban foglalkoztatási garanciákat biztosító egyezségeket a kormánnyal, a MÁV Zrt-vel, a MÁV-START-al, a MÁV-TRAKCIÓ-val, valamint a MÁV-GÉPÉSZET-tel. Szakszervezetünk tagjai elsősorban a kormánnyal kötött keret-megállapodásban illetve a MÁV Zrt-vel kötött megállapodásban válhatnak érintetté:

Keret-megállapodás Amely létrejött egyrészről a Magyar Köztársaság Kormánya (képviseli a Miniszterelnök által kijelölt Andrási Miklós, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója) ( a továbbiakban Kormány), másrészről a MÁV Csoportnál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek: Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, Mozdonyvezetők Szakszervezete, Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete, VDSZSZ Szolidaritás (a továbbiakban Szakszervezetek) (a továbbiakban együttesen Felek) között.

1. Vasutas munkavállalók és jogosult családtagjaik menetkedvezményének jogi szabályozásáról A Felek rögzítik, hogy a vasutas munkavállalók és jogosult családtagjaik menetkedvezményének jogi szabályozása tekintetében a tárgyaló Felek által lefolytatott egyeztetések eredményeként kidolgozott normaszövegű az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló rendeletet a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Miniszter 2009. november 1. napjától hatályba léptette, és ezzel ezen követeléssel kapcsolatos ügyet lezártnak tekintik.

2. Vasút szervezeti átalakítása A Kormány képviselői tájékoztatták a Szakszervezeteket a vasút szervezeti átala-

kításának tervéről. Ennek első lépésére, a pályavasúti és a személyszállítási tevékenység jogi szétválasztására várhatóan 2010. év elején kerül sor. A Felek rögzítik, hogy a közösségi közlekedés kormányzati átalakításának keretében a vasút szervezetét érintő - munkavállalók nagyobb csoportjára hátrányosan ható - intézkedések 2010. december 31-ig nem történnek, valamint a GySEV Zrt-nek történő vonalátadásra vonatkozó döntés sem születik. A Felek megállapítják, hogy a helyközi közösségi közlekedés átalakítására vonatkozó 1133/2009 (VIII. 7.) Kormányhatározat kifejezetten feladatként határozza meg a közösségi közlekedés hosszú távú fenntartható finanszírozására és az átalakítás középtávú finanszírozását lehetővé tevő pénzügyi konstrukcióra vonatkozó javaslattételt. Ennek kapcsán fontosnak tartják külön is kihangsúlyozni, hogy e program sikeréhez elengedhetetlen és nélkülözhetetlen már a program előkészítése, majd pedig későbbi végrehajtása során a széles körű társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatása, melyben kiemelt szerepet kell szánni a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel való konzultációnak. A Felek már most kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közösségi közlekedés átalakítására vonatkozó program sikeres megalapozása érdekében folyamatosan ismertetik egymással az erre vonatkozóan megfogalmazódó koncepcióikat és javaslataikat, majd kölcsönösen ismertetik egymással az ezek kapcsán kialakított álláspontjukat, véleményüket. Egyidejűleg folyamatosan elemzik a tervbe vett fejlesztések és átalakítások lehetséges cél-, és eszközrendszerét, figyelemmel a program sikeres lebonyolítására. Egyidejűleg a Felek fontosnak tartják azt kinyilvánítani, hogy egyaránt elkötelezettek a vasúti közlekedés szolgáltatási színvonalának javításában, a vasúti munkavállalók munkaviszonyát és munkavégzését érintő egyes kérdések korrekt és méltányos kezelésében. (folytatás a 2. oldalon...)

2 (folytatás az 1. oldalról...)

A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy 2009. december 31-ig közszolgáltatási szerződést köt, melynek keretében 2010. december 31-ig biztosítja a közszolgáltatásért járó állami pénzügyi ellentételezés szerződés szerinti ütemben történő folyósítását.

3. Személyszállítás szüneteltetése egyes vonalszakaszokon A Szakszervezetek elutasítják a vasúti mellékvonalak személyszállításának leállítására vonatkozó kormányzati döntést. A Felek egyetértenek abban, hogy az érintett vonalszakaszok állagmegóvásával, a megrendelt teherszállítás fenntartásával szükséges biztosítani, hogy adott esetben a személyszállítás újraindulhasson.

4. Munkaerő-foglalkoztatás és létbiztonság A közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatban a közlekedési munkamegosztás módosulásából adódóan a vasúti személyszállítás iránti igények változásával összefüggő foglalkoztatási nehézségekkel érintettek terheinek csökkentése érdekében kormányzati támogatás indokolt. A kormány vállalja, hogy a szükséges eszközrendszer működésének finanszírozásához támogatást nyújt és biztosítja az intézményrendszer (ÁFSZ) közreműködését. Felek kiemelten fontosnak tartják a MÁV Csoportnál a vasúti személyszállítási közszolgáltatás átalakításában érintett Társaságoknál a munkavállalók foglalkoztatási biztonságával és bérezésével összefüggő kollektív erejű megállapodások maradéktalan érvényesülését. Ebből a körből is a felek külön hangsúlyt kívánnak fektetni a MÁV Csoport egyes Társaságainál hatályos foglalkoztatás-politikai megállapodásokban rögzített eszközrendszer elemeinek lehető leghatékonyabb alkalmazására, ezáltal is elősegítve az esetleges foglalkoztatási problémák körültekintő kezelését. A foglalkoztatáspolitikai megállapodásokban rögzített eszközrendszer közül az alábbiak lehetnek jelentősek a vasúti személyszállítás átalakítása kapcsán felmerülő foglalkoztatási kérdések kezelése során:

Az egyes érintett Társaságok – biztosítják az ösztönzött előrehozott és a korengedményes nyugdíjazást a nyugdíjba vonulás támogatására – csoportszintű munkaerő-piaci szolgálat révén segítik elő, hogy az adott Társaságon, illetve a MÁV Csoporton belüli elhelyezkedési lehetőségekről az érintett munkavállalók tudomást szerezhessenek – átképzéssel segítik elő az adott Társaságon, illetve a MÁV Csoporton belül felle-

2009. december hető üres álláshelyek betöltéséhez szükséges képzettségeket az érintettek munkavállaló megszerezhessék – a MÁV-ESÉLY típusú programok által biztosított hosszabb időtartam lehetőségével segítik elő azt, hogy még a munkaviszony fennállása során legyen lehetőség a belső vagy külső álláshely megtalálásra – a MÁV-ÉVEK típusú programok működtetése során azon munkavállalók számára teremtenek lehetőséget valamely nyugellátásra való jogszerzésre, akiknek a jogszerzéshez életkorban és / vagy szolgálati időben legfeljebb három év hiányzik – továbbra is kiemelten kezelik a Munkába helyezést Elősegítő Bizottságok (MEB) működtetését – a hatályos megállapodásukban foglaltak alapján biztosítják az Új Esély típusú programok igénybevételének lehetőségét, mely által az érintett munkavállalók szükség esetén felkészültebben, kellő tájékoztatás birtokában, megnövekedett eséllyel jelenhetnek meg a (külső) munkaerőpiacon. A Kormány a közlekedés átalakításával összefüggésben is kifejezi a migráció, a mobilitás élénkítésének, növekedésének szükségességét és ennek érdekében megvizsgálja az alkalmazható támogatási formák kialakításának lehetőségeit és biztosítja azok igénybevételének feltételeit. A Felek egyetértenek abban, hogy a helyközi közlekedés és a vasúti vállalatcsoport átalakításával érintett munkavállalók helyzetének lehetőség szerint elbocsátás nélküli rendezése érdekében elsősorban a vállalatcsoporton belüli továbbfoglalkoztatására kerüljön sor, de a munkaerőpiaci esélyek növelését szolgáló külső képzéseket, átképzéseket – a MÁV Csoport munkáltatói és Szociális és Munkaügyi Minisztérium között kötendő megállapodásban foglalt feltételek szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bevonásával – támogatni szükséges. A Kormány vállalja, hogy a közösségi közlekedés átalakítása, valamint a MÁV csoport funkcionális szervezeteinek hatékonyság növelése során az érintett és a munkaerőpiacra szoruló munkavállalóknak a foglalkoztatáspolitikai állami eszközrendszerén keresztül outplacement szolgáltatások biztosításával segíti újbóli elhelyezkedésüket. A felek rögzítik, hogy a Kormány a vasúti személyszállítás megrendelésének változásával összefüggő foglalkoztatási nehézségek beazonosítására, és azok áthidalására az érintettek számának és terhének csökkentésére a szükségessé váló, fenti intézkedéseket foganatosítják.

5. Társaság szintű megállapodások A Felek rögzítik, hogy jelen keretmegállapodásban foglaltak alapján, az ebben foglaltak végrehajtására a jelen megállapodást aláíró Szakszervezetek és

a MÁV Csoport érintett társaságai (MÁV Zrt, MÁV-START Zrt, MÁV-GÉPÉSZET Zrt, MÁV-TRAKCIÓ Zrt.) egyidejűleg megállapodásokat kötnek.

6. Megállapodás hatálya A Szakszervezetek a jelen megállapodás aláírása mellett is elutasítják a vasúti személyszállítás egyes vonalszakaszokon történő szüneteltetését. A jelen megállapodás a megkötésének napjától 2010. december 31. napjáig hatályos. Ezen időtartam alatt az aláíró szakszervezetek – a megállapodásban foglaltakkal szemben – tartózkodnak a sztrájk alkalmazásától. A jelen keret-megállapodás aláírásával a Felek a 2009. szeptember 21-én a Kormánynál kezdeményezett kollektív munkaügyi vitát lezártnak tekintik. Budapest, 2009. november 23. Szakszervezetek Kormány

Megállapodás Amely létrejött egyrészről a Magyar Államvasutak Zrt. (képviseli Andrási Miklós, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója) ( a továbbiakban MÁV Zrt.), másrészről a MÁV Zrt.-nél képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek: Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, Mozdonyvezetők Szakszervezete, Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete, VDSZSZ Szolidaritás; valamint a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége (a továbbiakban együtt Szakszervezetek) között. (a továbbiakban együtt Felek)

1. Előzmények 1.1 A MÁV Zrt.-nél képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek a Munka Törvénykönyve 194. § (1) alapján 2009. szeptember 21-én kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek a Magyar Köztársaság miniszterelnökénél a helyközi közösségi közlekedés átalakításáról, a vasúti munkahelyek megszűnésének megelőzéséről és a vasutas munkavállalók és jogosult családtagjaik menetkedvezményének jogi szabályozásáról. 1.2 A jelen megállapodást a Felek arra az esetre kötik, ha a közösségi közlekedés átalakítása részeként a Kormány dönt a vasúti személyszállítás egyes vonalszakaszokon történő szüneteltetéséről.

2. Foglalkoztatás-politikai intézkedések 2.1 A MÁV Zrt. vállalja, hogy a munkavállaló együttműködése esetén az egyes vasúti mellékvonalak személyforgalmának szüneteltetésére alapítottan (folytatás a 3. oldalon...)

3

2009. december (folytatás a 2. oldalról...)

létszámcsökkentés, vagy átszervezés címen munkáltatói rendes felmondással nem szüntet meg munkaviszonyt. 2.2. A közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatban a vasúti személyszállítás iránti igények változásával, illetve a nem vasúti alaptevékenységet érintő hatékonyságnövelési intézkedésekkel érintettek terheinek csökkentése, és munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében a MÁV Zrt. a következő intézkedéseket teszi: • A napi munkába járás keretein belül nem elérhető más szolgálati helyen tovább foglalkoztatott munkaerő számára utazás, szállás, képzés támogatása a belső mobilizáció érdekében, amelynek részletfeltételeit a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal kötött megállapodásnak megfelelően alakítja ki. • A helyközi közlekedés átalakításában és a MÁV Zrt hatékonyság növelésében érintett munkavállalók további foglalkoztatását elsősorban a vállalatcsoport keretein belül kell megkísérelni, de ennek sikertelensége esetére a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében a MÁV Zrt. szoros kapcsolatot épít ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeivel. Az együttműködés elsősorban a nyilvános üres álláshelyek felhasználására, illetve a vasúttársaságtól regisztrált álláskeresőként nyilvántartásba kerülőknek a munkaügyi központok képzési programjaiba történő bevonására terjed ki. Ennek érdekében egymás között közvetlen információs csatornát működtetnek. • A munkaerő-piaci szolgálat révén a MÁV Zrt. biztosítja, hogy a társaságon, a MÁV Csoporton belüli, illetve a külső munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségekről az érintett munkavállalók tudomást szerezhessenek. • A MÁV Zrt-nél csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók által kiválasztott külső (a MÁV Zrt. szervezetén kívüli) képzésen való részvétel költségét viseli a következő feltételek szerint. A MÁV Zrt. a munkavállalóval az általa kiválasztott képzésre megállapodást köt, és a megjelölt, legfeljebb hat hónap időtartamú tanfolyamra a munkavállalót beiskolázza. A kiválasztott tanfolyam összköltsége munkavállalóként legfeljebb 200.000 Ft azaz kettőszázezer forint lehet, melybe kizárólag a képzési / tanfolyami díj, valamint az esetleges vizsga-, és regisztrációs díjak számíthatóak be. Nem számolhatók el a képzéshez kapcsolódó egyéb költségek (pl. jegyzet költség, utazási költség). Azok jogosultak külső képzés igénybevételére, akik számára a MÁV Zrt. – a lefolytatott személyes elbeszélgetés alapján – nem tud

PÖKKÖP

a MÁV Zrt. által szervezett átképzéssel sem a képzettségének, végzettségének, illetve egészségi állapotának egyaránt megfelelő, betölthető munkakört felajánlani. A külső képzés igénybevételének további feltétele, hogy - amennyiben a munkavállaló jogosult a külön utasítás szerinti MÁV-ESÉLY programban való részvételre – a munkavállaló a MÁV-ESÉLY programban való részvételi szándékát előzetesen írásban kinyilvánítsa. A munkavállaló legkésőbb utolsó, ténylegesen munkában töltött napjáig jogosult írásban nyilatkozni a képzés igénybevételének szándékáról és egyben megjelölni az általa kiválasztott képzést / tanfolyamot. Az utolsó munkában töltött napot követően a nyilatkozat megtételére már nincs lehetőség. • Amennyiben a MÁV Zrt. munkavállalója bérlőként olyan szolgálati lakásban lakik, amely olyan vonalszakaszokon van, melyet érint a vasúti személyszállítás szüneteltetése – és ebből az okból az érintett munkavállaló tömegközlekedési eszközzel nem tud munkába járni – a MÁV Zrt. megkísérli a munkavállalót olyan másik szolgálati lakásba elhelyezni (vele bérleti szerződést kötni), ahonnan a munkába járása megoldott, vagy megoldható.

2.3 A MÁV Zrt. változatlanul betartja a hatályos foglalkoztatás-politikai megállapodásokat, valamint az azokba foglalt eszközrendszer elemeinek igénybevételét biztosítja az érintett munkavállalók számára. Ennek értelmében • biztosítja az ösztönzött előrehozott és a korengedményes nyugdíjazást a nyugdíjba vonulás támogatására, • a MÁV-ESÉLY típusú programok által biztosított hosszabb időtartam lehetőségével segíti elő azt, hogy még a munkaviszony fennállása során legyen lehetőség a belső vagy külső álláshely megtalálásra, • a MÁV-ÉVEK típusú programok működtetése során azon munkavállalók számára teremt lehetőséget valamely nyugellátásra való jogszerzésre, akiknek a jogszerzéshez életkorban és / vagy szolgálati időben legfeljebb három év hiányzik, • továbbra is kiemelten kezeli a Munkába helyezést Elősegítő Bizottságok (MEB) működtetését, • átképzéssel segíti elő, hogy a MÁV Zrt.-én belül fellehető üres álláshelyek betöltéséhez szükséges képzettségeket az érintettek munkavállaló megszerezhessék. A Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodás nem érinti a 2007.-2010. évekre szóló Együttműködési Megállapodás, illetve a MÁV Zrt. 2008.-2010. évi foglalkoztatás-politikájához kapcsolódó eljárási szabályokról valamint a gondoskodó eszközrendszer juttatásairól szóló megállapodás időbeli hatályát.

2.4. A vasúti személyszállítás egyes vonalszakaszokon történő szüneteltetése miatt érintett vonalak működése érdekében tevékenységet végző munkavállalóknak a MÁV Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatása biztosított akkor, ha ennek érdekében a munkavállaló a MÁV Zrt-vel együttműködik. A munkavállaló együttműködik akkor, ha: • A továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói előkészítő tevékenység során a továbbfoglalkoztatásának lehetősége feltételeinek tisztázása érdekében tartott egyeztetéseken részt vesz. • A továbbfoglalkoztatásának lehetősége feltételeinek tisztázása érdekében szükséges alkalmasság (egészségügyi, szakmai) előzetes tisztázásában aktívan közreműködik. • A munkáltató által felajánlott új munkakörhöz szükséges képzettség hiánya esetén a szükséges képzettség megszerzését vállalja és azt meg is szerzi. • A munkáltató az általa felajánlott új munkakör betöltését vállalja, feltéve, hogy arra a munkahelyre való munkába járás, ahol az új munkakört el kell látni, a munkavállaló részéről megoldott, vagy munkáltatói segítséggel megoldható (pl. közlekedési támogatás, munkásszállás biztosításával stb.). Az előző feltételek teljesülése esetén a MÁV Zrt. vállalja, hogy a mellékvonali személyszállítás szüneteltetésében érintett vonalak működése érdekében tevékenységet végző munkavállalók esetében a munkáltató oldalán felmerült okból munkáltatói rendes felmondást nem alkalmaz. 3. Megállapodás hatálya 3.1 A jelen megállapodás a megkötésének napjától 2010. december 31. napjáig hatályos. Budapest, 2009. november 23. Szakszervezetek MÁV Zrt. A megállapodásokat sokan sokféle módon minősítették. Sajnos sokan úgy, hogy személyesen nem is olvasták, csak hallottak róla. A közzététellel a PVDSz célja, hogy mindenki hiteles forrásból a maga valójában értesüljön a tényekről és szabadon dönthesse el, hogy milyen. A PVDSz sztrájkbizottsága a tárgyalásokat és az azt lezáró megállapodásokat eredményesnek minősítette.

Biztosak vagyunk abban, hogy a konfliktusok nem önmagukért vannak, hanem azért, hogy megoldjuk őket. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: 06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ)

2009. december

4

Az Országos Érdekegyeztető Tanács is megállapodott A jelenlegi 71.500 forint helyett 2010-re 73.500 forintos minimálbérről, 89.500 forintos szakmunkás bérminimumról és a nettó keresetek reálértékének megőrzéséről állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács december 1-i plenáris ülésén. Kompromisszumos megállapodás értelmében a minimálbér 73.500 forintra történő felemelése biztosítja a legkisebb bérek reálértékének megőrzését és a válságos időkre tekintettel a munkavállalói képviselők a magasabb jövedelmi kategóriákban is elégedettek a nettó keresetek reálértékének megőrzésével. A szakszervezetek ragaszkodtak azonban egy a megállapodás szerves részét képező táblázathoz, melyben kereseti kategóriánként rögzítik a reálérték megőrzéséhez szükséges bérnövekedést. A kormányzati oldal által kidolgozott táblázat szerint a keresetek reálértékének megőrzéséhez 160 ezer forintig átlagosan 3 százalékkal kell emelni a bruttó kereseteket, 160-600 ezer között pedig nincs szükség emelésre. (Ez nemzetgazdasági szinten 1,5 százalékos reálbér emelkedést jelenthet.)

A nettó és a reál keresetek alakulása havi bruttó 160 ezer Ft-ig a reálkeresetek megõrzését biztosító bruttó keresetnövekedés, afölött változatlan bruttó keresetek mellett 2010-ben.

2009. évi feltételrendszer: Szja sávhatárok (éves) adókulcs éves adó a sáv alsó Ft alján Ft felsõ Ft a sávban % 0 1 900 000 18 0 1 900 000 36 342 000 11 340 Adójóváírás összege: 18 %, maximum havi Adójóváírás éves jövedelemhatára: 1 250 000 - teljes 2 762 000 - részleges 7 446 000 4 %-os különadó belépési pontja (éves) 9,5+6,0=15,5% Nyugdíj és eü. járulék mértéke: 1,5 Munkavállalói járulék: 7 446 000 Nyugdíjjárulék fizetés éves felsõ határa:

2010. évi feltételrendszer: Szja sávhatárok (éves) alsó Ft felsõ Ft 0 5 000 000 5 000 000 Adójóváírás összege: 17 %, maximum havi Adójóváírás éves jövedelemhatára: - teljes - részleges Nyugdíj és eü. és munkaerõp. járulék mértéke: Nyugdíjjárulék fizetés éves felsõ határa: Fogyasztói árindex

3 188 000 4 698 000 9,5+7,5=17% 7 453 000 3,9%

A méret a lényeg…

VÉT HÍREK A Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban egyelőre (dec. 14.) a munkáltatónak nincs ajánlata a bérek jövő évi emelésére. Sajnálatos módon bekövetkezett, amitől tartottunk, az elhúzódó kormányzati tárgyalások miatt csak december elején került napirendre a bérek és a KSz ügye. A tárgyaló feleknek úgy tűnik nehézséget okoz az OÉT megállapodás értelmezése, pedig az érvényben lévő középtávú megállapodás értelmében a társasági bérnövekedés alapját ez jelentené. Az értelmezésre vonatkozó eddigi szakszervezeti nyilatkozatokból kitűnik, hogy mindeddig nem igazán sike-

adókulcs éves adó a sáv alján Ft a sávban % 0 17 850 000 32 15 100

rült elmélyedni a fenti táblázatban. A PVDSz bejelentette, hogy az OÉT megállapodás betartásának minimumát egy mindenki számára biztosított 4 700-forintos alapbéremelésben és egy hozzátartozó 300 000,-forintos VBKJ keretben látja. A január 31-én lejáró Kollektív Szerződés tekintetében nem várható meglepetés. Valószínűsíthető, hogy kisebb módosításokkal (ruházati melléklet, készenlét, stb) 2010. végéig, jobbesetben 2011 január 31-ig meghosszabbításra kerül. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

Elmúlt havi számunkban beszámoltunk a ruhakiosztási rendszer jövő évi változásairól. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy minden korábbinál nagyobb jelentőséget kap, hogy az ellátásban részesülők folyamatosan és helyesen tartsák karban méretváltozásukat az igénylések során. Ennek elősegítése érdekében tájékoztatjuk tagjainkat, hogy kérésünkre a Kommunikációs Igazgatóság biztosította a BKSZE által rendelkezésre bocsátott ruházati mérettáblázat és méretvételi útmutató külső internetes elérhetőségét. A mérettáblázat megtalálható a http://www.mav.hu/ruhazati_merettablazat oldalon, valamint szakszervezetünk honlapján. (www.pvdsz.hu) erobi

5

2009. december

Ülésezett a Vasúti Egyeztető Bizottság (VEB) A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban megrendezett 2009. november 24-i tárgyaláson egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/11068. számú törvényjavaslat szerepelt a napirenden.

gos törzshálózati vasúti pályának minősíti a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, a nemzetközi szerződéssel érintett, valamint Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló vasúti pályákat.

Antali Károly kormánybiztos a törvénymódosítások céljait az alábbiak szerint foglalta össze: • a közszolgáltatásban részt vevő társaságok minél hosszabb szerződésekkel rendelkezzenek, • védeni kell a közszolgáltatást a szabályozott verseny és a piacnyitás során, • össze kell hangolni az ágazatokat, • a menetrend tekintetében regionális egyeztetési lehetőséget kell biztosítani.

A szakszervezetek több aggályt is megfogalmaztak a törvénymódosítással kapcsolatban. Kifogásolták a pályaműködtetési szerződések időtartamának öt évről három évre történő csökkentését, valamint azt, hogy a vasúti vonalak felsorolásának joga az Országgyűlés hatásköréből kikerül a törvényjavaslat szerint. Elmondták, hogy a közszolgáltatási szerződésekben szigorú feltételeket kell meghatározni az alvállalkozásba adást illetően, és félelmeiknek adtak hangot a mellékvonalak megszüntetésével kapcsolatban. E mögött olyan szándékot sejtenek, amely szerint a Volánoknak piac biztosítható – előkészítve ezzel egy sikeres későbbi privatizációt.

A vasúti piacnyitás a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások vonatkozásában 2010. január 1-én megtörténik, 2017. pedig a teljes belföldi személyszállítási piacnyitás dátuma. 2016-ig megtörtént a szerződéshoszszabbítás a közúti közlekedés vonatkozásában is. A kormánybiztos elmondta, hogy a vasúti vonalak vonatkozásában egy kormányrendelet ad majd részletes szabályozást, és taxatív felsorolást. A cél az, hogy legyen egy kormányrendelet, amely szabályozott keretet ad, és olyan mélységben rendezi a vonali szintű kérdéseket, amelyek nem tartoznak törvényi hatáskörbe. A kormányrendelet biztosítja a későbbi fejlesztések érdekében a könnyebb mozgásteret is. A pálya tulajdonviszonyait egyebekben megnyugtatóan rendezi a vasúti törvény (2005. évi CLXXXIII. tv.). Elhangzott, hogy a törvényjavaslat három garanciális elemet tartalmaz – orszá-

A kormánybiztos szerint a pályaműködtetési szerződések időtartama igazodik az EU-s szabályokhoz. Elmondta, hogy ennek a Kormánynak nem célja a vasúti privatizáció sem infrastrukturális, sem szolgáltatási szempontból, valamint a vasútra buszokkal történő ráhordást fontos közszolgáltatásnak tekinti. Ismertette, hogy 2010. évre 24 %-kal nőtt a megrendelt ülőhelyek száma. A kormánybiztos ígéretet tett arra, hogy az RKSZ-ekre (Regionális Közlekedési Szakbizottság) vonatkozó miniszteri rendelet, valamint a vasúti vonalakról szóló Kormányrendelet tervezetét véleményezésre megküldik a vasutas szakszervezeteknek. Enzsöl Róbert

OLVASÓI LEVÉL

Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak?

Svéd bemarásos ablakszigeteléssel:

•15-20%-kal kisebb lesz a fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellett ez kevesebb, mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia

NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!

Érd.: 06-70/40-50-481 Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a

06-30/430-8360-as telefonszámon. Webcím: www.peksz.atw.hu

A hó-nap esete

Tisztelt Szerkesztő Úr! A 2009.11-ik havi lapban megjelent “Jövőre becsomagolva, névre szólóan” című cikkre reagálnék. Én “már” 96 óta vagyok vasutas, de felháborítónak tartom, hogy ránk mutogatnak a helytelen méret leadások miatt. Az elmúlt tíz évben, tessék utánajárni hány cég készítette a munkaruhát! Én mindig 56-os méretűt kértem és semmi problémám nem volt vele, azonban az elmúlt három évben kapott 56-os méretű munkásruhák, talán cserkésznacinak ha megfelelnek. Azon-

Pénzét másra költse, mint az utca fûtésre!

kívül, ha netán megpróbáljuk kimosni, még két méretet összemegy. Valószínűleg az elkövetkező rendszerben sem fog a helyzet változni, ugyanis már nincs mihez viszonyítani a méreteket. Jelenleg nekem a 60-as méretű nadrág felel meg. Hát akkor hol itt az igazság? Ki is a hunyó? Nem lent kellene vádaskodni, hogy ez sok kárt okoz a MÁV-nak, hanem mérethelyes ruhát biztosítani! Tisztelettel: F. Szabolcs

Öreg bácsi megy a kivilágítatlan kerékpáron. Megállítja a rendőr, és így szól: – Bátyám, ha nem ég a lámpa a biciklin, akkor tolni kell! Mire az öreg: – Már kipróbáltam, akkor se ég!

A hó-nap kérdése – Mikor peches a méh? – Ha allergiás a virágporra.

2009. december

6

NAPTÁR 2010

7

2009. december

NAPTÁR 2010

8

2009. december

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Emelik a nyugdíjakat! Jövőre 4,1 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, így havonta átlagosan 3450 forinttal lesz több – jelentette be Herczog László kormányszóvivői egy tájékoztatón. A szociális és munkaügyi miniszter elmondása szerint az infláció-követő emelés hatására a nyugdíjak reálértéke 2010-ben is megmarad. A nyugdíjemelés összesen 2,7 millió idős embert érint. Az emeléssel egyébként havonta átlagosan 3450 forinttal lesz több a nyugdíjasok pénztárcájában, ami összesen 110 milliárd forintos többletkiadást jelent a nyugdíjpénztárnak. A normál emelésen kívül korrekciós emelésre is sor kerül a jövő évtől, amelyet három korcsoport – a nyugdíjasok csaknem 30 százaléka – élvezhet majd. Azok a nyugdíjasok, akik 1988 és 1990 között mentek nyugdíjba, jövő januártól 2 százalékos nyugdíjemeléssel számolhatnak, míg az 1992-95 és 1997-1998 között nyugalmazottak 4-4 százalékos nyugdíjemelést tapasztalhatnak jövőre. Ez utóbbi kategóriákban történő emelés mintegy 500 ezer nyugdíjast érint.

Rádiócsend a MÁV-nál: megbukott a GSM-R Érvénytelen a MÁV rádiókommunikációs tendere - így határozott az állami vasút igazgatósága. Ezután a társaság felügyelő-bizottsága nem tudta eldönteni, hogy az igazgatóság a megfelelő döntést hozta-e. Mindez azonban aligha változtat azon, hogy a Hónig Péter közlekedési miniszternek jóváhagyásra megküldött döntést a pénteki eredményhirdetéskor szinte biztosan bejelentik. Más kérdés, hogy a szokatlanul hosszú ideje, 2006 júliusa óta tartó pályázatot elgáncsoló kifogások miatt az eljárás akár a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt is folytatódhat. A MÁV igazgatóságához az értékelő bizottságtól lóhalálában érkezett szakértői vélemény szerint a beruházás megvalósítását mintegy 187 millió euró - 51 milliárd forint - plusz áfa áron vállaló NSN ajánlata műszaki és formai okból nem felelt meg a követelményeknek. A hirtelen felismert műszaki hiányosság, hogy a kiépülő GSM-R rendszer diszpécser központjának tárolókapacitása kisebb az elvártnál. Formai hiba ugyanakkor, hogy az NSN a hálózatépítés egyes munkafázisainak időszükségletét állítólag nem jól tüntette fel ajánlata dokumentációjában, így a beruházás megvalósítása nem fér bele a vállalt 1380 napos időtartamba. Mindenesetre a kormány akár örülhet is a MÁV igazgatóság döntésének. Miközben a közösségi közlekedés költségvetését negyvenmilliárd forinttal szabják szűkebbre

2010-ben, az állami vasút legalább lemond 57 milliárd forintos beruházásáról - elmarad az újabb költekezés. Örömre azonban nincs igazán ok. A GSM-R rendszer kiépítése ugyanis egyike azoknak az infrastrukturális nagyberuházásoknak, amelyek a Közlekedési Operatív Program (Közop) listáján szerepelnek. Megvalósításának elhalasztása azt is jelenti, hogy hazánk elesik a beruházásra kért uniós támogatástól. Ennek mértéke a projekt támogatási szerződése alapján 82 százalék, azaz akár 51 milliárd forint is lehetne.

GYSEV: osztrák tartozások Peres úton is kikényszerítheti a GyőrSop ron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. osztrák kormány által vállalt tőkeemelését Magyarország. A vasúttársaság határon túli tulajdonosa mintegy félmilliárd forint befizetését halogatja. A kormány megbízottai egyeztettek osztrák partnereikkel. Júniusban emelte a GYSEV tőkéjét a kormány: a Sopron-Szombathely, valamint a Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalak menti ingatlanok és ingóságok apportálásával a magyar tulajdonrész 951 millió forinttal emelkedett. A teljes jegyzett tőke így jelenleg 6,76 milliárd forint - a magyar tulajdoni hányad 66,5 százalék, az osztrák állam a részvények 28,6 százalékával, a Strabag SE 4,9 százalékával rendelkezik. A társaság tulajdonosai közti vitát az robbantotta ki, hogy az osztrák állam a magyar tőkeemelés után nem fizette be a szindikátusi szerződés szerint őt terhelő mintegy félmilliárd forintot. A nyár óta folyamatban lévő tárgyalásokon pedig egyelőre nem sikerült megállapodniuk a feleknek. A tárgyalásokat nehezíti, hogy Ausztria nem fizette ki a Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztésének tulajdonosi önrészét. Ennek összege három évre - 2009-től 2011-ig - 14,5 millió euró, azaz hozzávetőleg négymilliárd forint. A szakértők szerint az osztrák állam nem a pénzhiány, hanem üzleti megfontolások alapján próbál kihátrálni vállalt kötelezettségei teljesítése elől. Azzal, hogy a GYSEV - brüsszeli kérésre - kilépett a MÁV Cargo Zrt. megvásárlására alakult konzorciumból, a magyar vasúti árufuvarozó céget privatizáló Rail Cargo Austria piaci ellenfele lett. Márpedig az osztrák állam nem szívesen pénzelné saját nemzeti vasútvállalata konkurensét - még akkor sem, ha a versenytárs részvényeinek kisebbségi részvénycsomagját birtokolja. Egyelőre csak találgatni lehet, hogyan zárul majd a vita. A tulajdonosok egy új szindikátusi szerződés kidolgozása mellett döntöttek. Magyar oldalon azt várják, hogy az osztrák partner teljesíti kötelezettségeit.

Ausztria viszont egyelőre inkább alkudozik és néhány, számára előnyös ponttal szeretné kiegészíteni a dokumentumot. Ezeket azonban a magyar tárgyalók rendre elutasítják. Úgy tartják: egyeztetnek, amíg lehet, de ha kell, készek pereskedni is.

18 magyar vagonból 17-nek nem működött a fékrendszere Az egyik horvát vasúti szakszervezet közlése szerint 18 vagonból 17-nek nem működött a fékberendezése egy délelőtti fékpróbán. Horvátországi jelentések szerint mindegyik tehervagon magyar gyártmányú és magyar tulajdonban is van. Az érdekvédők a fékproblémák miatt nem engedték kifutni a szerelvényt, amely Sgnss vagonokból állt. A szakszervezet szerint az utóbbi időben többször is hasonló gondok voltak az ilyen típusú vagonokkal - tudósított az RTL. HZ Cargo vezetője állítólag át akarta rendezni a szerelvényt, hogy az elindulhasson, ám ezt a szakszervezet megtagadta. Azt mondták az érdekvédők, hogy „a biztonság fontosabb a profitnál.” A szakszervezet azonnali lépéseket sürget az ügyben.

Szélesebb körű utasjogok biztosítása a vasúti személyszállításban 2009. december 3-tól, az Európai Unió 1371/2007/EK utasjogi rendeletének hatályba lépésétől az utasokat megillető jogok egységesen kerültek megfogalmazásra az EU tagországaiban. Egyes szabályok alkalmazását azonban a tagállamok 5-15 évvel később is bevezethetik, ha a szükséges anyagi, illetve technikai feltételek még nem állnak rendelkezésre. A legfontosabb jogok, amelyek újonnan kerülnek bevezetésre (a magyar kormány által a 271/2009. (XII. 1.) Kormányrendeletben meghatározott alkalmazási kötelezettségek és mentességek figyelembe vételével) kerülnek rögzítésre. A jogszabályok által meghatározott kötelezettségek részletes szabályait az új, átdolgozott Üzletszabályzatban kell a MÁVSTART-nak meghirdetnie, amelyet várhatóan 2010. februárban az utasok véleményének, javaslatainak megismerése érdekében – még a hatósághoz jóváhagyásra történő benyújtás előtt – a honlapján http://www.mav-start.hu elérhetővé tesz. Mind az utasjogi rendelet, mind a kormányrendelet teljes, hatályos szövege a honlapon szintén elérhető, ahol a 2009. 12. 04. napján közzétett közlemény e változások lényegét is ismerteti.

9

2009. december

Pénz, pénz, pénz, sohasem elég! A hazai munkavállalókat megkérdezve, úgy tűnik, évek óta nem változik semmi: legyen szó idősről, fiatalról, mindenki több pénzt akar keresni. Sőt, ahogy múlik az idő és egyre hosszabb ideig dolgozunk az adott pozícióban, úgy kezdünk mind többet panaszkodni a jövedelmünkre. Azoknak, akik még a próbaidőt töltik, a fele állítja, „köszöni, jól van”, és tulajdonképp örül annak az összegnek, amelyet havonta kap. Később ez az öröm egyre inkább apad, és a legalább tíz éve egy munkahelyen dolgozóknak már több mint ötven százaléka kimondottan boldogtalan a keresete miatt. Bár a fizetésekkel való elégedetlenség „országos” jelenség, legtöbbször nem a mértéke okoz gondot, sokkal inkább az, hogy egy-egy munkavállalónak fogalma sincs, miért épp annyit keres, amennyit, s az is felmerül, vajon ha jobban dolgozna, akkor több pénzt kapna-e? Nézzük csak, mit mondanak a Világgazdaság–Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés 2009-es adatai minderről.

Bizony, a kutatás rávilágít, a hazai munkavállalók alig több mint egynegyede érzi úgy, ha többet és jobban dolgozik, az előbb-utóbb hatással lesz a bérére is. Jóllehet a magyar munkavállalók még a legjobb munkahelyeken is a fizetésükkel a legelégedetlenebbek, legtöbbjük mégsem annak reálértékét kifogásolja, sokkal inkább a bérek teljesítményarányossága okoz fejfájást. A dolgozók nagy része azt is kifogásolja, hogy a cég nem értékeli kellőképpen a vállalati eredményekhez való hozzájárulásukat; ez egyébként kritika lehet a teljesítményértékelési rendszer nem megfelelően lebontott célkitűzéseire vonatkozóan is – jelezte Bakos Réka. A Legjobb Munkahely Felmérés magyarországi vezetője hozzátette: ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a gazdasági válság előtti években ez az arány – ha egy hajszállal is, de – rosszabb volt, mint 2009ben. Mindez azt is jelentheti, hogy a vállalatok a visszafogott javadalmazási büdzséjüket valamivel optimálisabban használhatták fel az idén – kiemelve a jól teljesítő munkatársakat, növelve ezzel a költségcsökkentések miatt

potenciálisan csökkenő elégedettséget. Teljesítmény Bár 2009-ben már tízből négy munkavállaló érti, mi alapján döntenek arról, ki kap fizetésemelést és ki nem, a dolgozók fele valószínűsíti, hiába robotolna többet, a bére akkor sem változna. Hogy miért jelenthet mindez gondot a cégeknek? „Az elmúlt évek alatt azt tapasztaltuk, hogy csupán a fizetések emelésével nem lehet megoldani a problémát, a konkrét összegnél sokkal fontosabb a kompenzáció teljesítményarányossága, az, hogy a dolgozók érezzék, ha jobban dolgoznak, többet is keresnek, és a jobb teljesítményükért el is ismerik őket” – húzta alá Bakos Réka. Érdekesség, hogy a Hewitt nemzetközi tanulmányaiból kiderül, míg alig több mint egy évtizeddel ezelőtt a vállalatoknak egynegyede alkalmazta a teljesítményalapú változó bérek rendszerét, addig ez az arány az elmúlt években több mint 70 százalékra emelkedett. De miért van szükség

arra, hogy a cégek összekapcsolják a teljesítményértékelés és a javadalmazás rendszerét? A válasz: egyre több vállalat ismeri fel, hogy a jó szó, a dicséret nem elég az ösztönzéshez. Jóllehet a hasonló figyelmességeket roppantul értékelik a dolgozók, mégis erős az igény a konkrét, kézzelfogható bizonyítékra a végzett munka elismeréseként. A munkavállalók igenis szeretik azt látni, hogy bankszámlájuk is gyarapodik, amennyiben több, eredményesebb, jobb munkát végeznek. Értékelés Érdekes azonban megfigyelni, hol mit ismernek el valódi teljesítményként. Míg a kisvállalatok vezetőit elsősorban akkor ismerik el, ha elérik vagy akár túl is teljesítik a pénzügyi célokat, addig a 250–1000 fős vállalatoknál a vezetői teljesítményt sokkal inkább méltányolják a munkaviszony hosszának függvényében, míg a nagyvállalatok vezetői akkor számíthatnak komoly elismerésre, ha innovatív, újító szabadalmi ötleteikkel fejlesztik a vállalati működést. A dolgozók esetében

egyébként sokkal homogénebb a kép: a kisés közepes vállalatoknál is elsősorban a kiváló egyéni vagy csapatteljesítményt, illetve a munkaviszony hosszát értékelik a beosztottaknál, míg a nagy cégek esetében dominánsabb a munkaidő hossza, illetve a szabadalmak és az innovatív ötletek behozatala. Iparágak és cégméret Az, hogy ki milyen iparágban dolgozik, szintén befolyásolja a keresetet. Közismert tény, a gyógyszeriparban dolgozók fizetése magasan meghaladja a többi iparágét, és ezt a szektor dolgozói is érzékelik: mintegy 13 százalékponttal elégedettebbek a fizetésükkel, mint az átlagos cégeknél dolgozók. Az informatikai vállalatoknál foglalkoztatottak is jóval pozitívabban vélekednek a fizetésükről, sőt, az országban letelepedett számos szolgáltató központnál dolgozó munkavállalók jó 7 százalékkal elégedettebbek a bérük és az elvégzett munkájuk, felelősségük arányosságával, mint más alkalmazottak. A legkiábrándultabbak a kereskedelemben és a közműszektorban dolgozók, ők szkeptikusak a jövedelmük méltányosságával kapcsolatban. A vállalati mérettől függően is változik a fizetésekkel való elégedettség. Míg a 250 fő alatti kisvállalatok között minden második-harmadik munkavállaló elégedett a fizetésével, addig ugyanezt a középvállalati kategóriában csupán minden harmadiknegyedik dolgozó mondja el magáról, és még rosszabb a helyzet a nagyvállalatoknál. Egyedül fizetésük versenyképességéről nyilatkoznak kedvezőbben az 1000 fő feletti cégek dolgozói, mint a közepes méretűeknél foglalkoztatott társaik. Ha javadalmazásról beszélünk, az idén e témakörben főleg az különbözteti meg a legjobb munkahelyeket az átlagostól, hogy az előbbieknél a dolgozók majd kétharmada állítja, a piacon nem találna jobban fizető állást az adott munkakörben. A legjobbaknál a dolgozók a fizetésüket méltányosabbnak tartják az elvégzett munkához képest, tájékozottabbak a bérek módosításairól, és rendszeresen kapnak a teljesítményük javítására vonatkozó visszajelzést. Az általános elégedetlenséget jól mutatja, hogy a 2009-es Legjobb Munkahely Felmérés adatai alapján a top 9 vállalatnál is csak a kollégák alig több mint fele nyilatkozott pozitívan a fizetéséről. Meglepő, de a hazai vezetők spórolnak a szép szavakkal is. A dolgozók csupán 45 százaléka érzi úgy, hogy jó munkavégzés esetén rendszeresen kap dicséretet, és minden második jelentette ki, a munkáját, teljesítményét erkölcsileg elismerik. A számok mégis azt mutatják, a cégeknél a leggyakrabban alkalmazott elismerés továbbra is a nyilvános dicséret. Emellett egyre népszerűbb a készpénz jellegű elismerés egyszeri jutalom formájában, de növekedett az ajándéktárgyak népszerűsége. Ezzel szemben a munkaidő-kedvezményt még mindig elenyésző mértékben nyújtják a vállalatok dolgozóiknak.

10

§ „§”

December havi számunkban tagjainkat szélesebb körben érintő, a MÁV Zrt. által kiadott új vezérigazgatói utasítás hatálybalépésére kívánjuk figyelmünket ráirányítani. A MÁV Értesítő 124. évfolyam 31. szám 23602396 oldalán 2009. október 23. napjával került közzétételre a MÁV Zrt. tulajdonában, kezelésében és bérlőkijelölési jogában lévő lakások igényléséről és juttatásáról szóló1 számú vezérigazgatói utasítás. Az utasítás átfogó jelleggel kívánja szabályozni, az ebbe a körbe tartozó fogalmakat, eljárás rendet és a jogosultságokat stb., s ezzel összefüggésben céljaként a MÁV Zrt.-nek foglalkozáspolitikai céljaiból eredő lakásbiztosítást jelöli meg. Ez a cél, mint követelmény feltétlen érvényesülése vonatkozásában az utasítás azzal is ráerősít, hogy a 4.2.1. pontjában külön is kiemeli: „Lakásigényt foglalkoztatáspolitikai céloknak megfelelően kell előterjeszteni”. Szervezeti szempontból ezt pedig azzal támasztja ezt alá, hogy az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatójának felelősségét állapítja meg. Az utasítás 4.2.3. pontjának utolsó bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: „ A MÁV tulajdonú, kezelésű, vagy MÁV bérlőkijelölési jogú (önkormányzati tulajdonú) lakások esetében is a MÁV Zrt. a szerződés megkötését kizárólag a bérlőkijelölés alapjául szolgáló munkakör betöltéséig támogatja, de legfeljebb 5 évig, kivéve a munkabalesetből eredően bekövetkezett rokkantsági nyugdíjazás esetét, amennyiben azért a munkáltató felelős, és a baleset bekövetkeztében munkavállalói közrehatás nem állapítható meg. Ez utóbbi esetben a lakásbérleti szerződés a munkaviszony megszűnésével nem szűnik meg. Ugyanazon lakásbérlő esetén a vele megkötött lakásbérleti szerződések össz időtartama sem haladhatja meg az öt évet.” Az utasítás 4.4. pont második és

Személyre szólóan! A gyorsabb kommunikáció érdekében lehetõség van közvetlenül, tisztségviselõink részére – névre szólóan – is e-mailt küldeni. A konkrét e-mail címek megtalálhatóak a „hív6sz!” címû cikkünkben, lapunk 11. oldalán. A hatékonyabb ügyintézés érdekében további üzenet küldése lehetséges az alábbi szolgáltatásaink körében: Telefon: [email protected] Biztosítás: [email protected] Alapítvány: [email protected] Jogsegély: [email protected] Arra kérünk minden tagtársunkat, partnerünket, hogy éljen ezzel az új lehetõséggel. - a szerk -

harmadik bekezdése szerint: „ Egyedi méltányosságot kizárólag az utasítás hatályba lépése előtt keletkezett lakásbérleti szerződésekre, vagy rendezhető lakáshasználati jogokra vonatkozóan a MÁV Zrt. vezérigazgatója és elnök-vezérigazgatója jogosult gyakorolni, ideértve a MÁV Zrt. alkalmazásában álló bérlők méltányossági kérelmeit is. A MÁV csoporttal munkaviszonyban álló munkavállaló, aki meglévő lakásbérleti szerződése által kiutalt lakás helyett másik lakás biztosítását kéri, új kérvényt köteles benyújtania jelen utasítás 4.2.1. pontjában foglaltaknak megfelelően.” Az utasítás fentebb idézet pontjaira tekintettel jogsegélyszolgálatunk a következőkre kívánja felhívni az érintettek figyelmét. Az új utasításból egyértelműen kiolvasható a munkáltató foglalkozáspolitikájával összefüggő koncepcióváltása. Ugyanis szakít az előzőekben általa alkalmazott korábbi megoldásával, vagyis azzal, hogy a bérbeadás a bérlőnek a MÁV, illetve a MÁV csoportnál lévő munkaviszonyának a bérleti szerződésben megjelölt munkaköre betöltéséig terjedő időtartamra jött létre. Ma már a munkáltató a munkavállalóval csak maximum 5 év határozott időtartamra köti meg az új bérleti szerződést. Ennek a koncepcióváltásnak pedig az a lényege, hogy az egyre csökkenő ilyen lehetőség mellett is a munkáltató mobilizálhassa a meglévő bérlakás állományát – s ezzel, ha a korábbiakhoz képest ideiglenesebben is – de több munkavállaló átmeneti lakhatási gondjának megoldásán segíthessen. Ugyanakkor könnyen belátható az, hogy a korábban általa alkalmazott megoldása, amely végső soron a nyugállományba helyezés időtartamáig is eltarthatott, ennek az új megoldásnak eleve korlátjává volt. Fontos utalni továbbá arra is, hogy az előírás szerint az ún. lakáscsere kérelmek új lakásigénynek minősülnek, s ennek az is a következménye, hogy az új szerződés

2009. december Mottó: Jog-seg-élj-vele!

megkötésére már az új szabályok, azaz pl.: az összesen 5 év határozott időtartam és így annak meghosszabbíthatatlansága előírásait kell már alkalmazni. Ebben a körben a méltányosság alkalmazhatóságát pedig maga az utasítás zárja ki azzal, hogy az új szerződés vonatkozásában nem, csak a már korábbi szerződésen alapuló jogviszonyok tekintetében és azzal összefüggésben teszi lehetővé a méltányosságot. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy az érintett munkavállaló egy a korábbi lakásbérleti szerződés alapján fennálló, adott esetben több évtizedig is terjedhető jogviszonyát, lakáscsere kérelmének helyt adása esetén már csak, összesen 5 év határozott idejű jogviszonyra lesz kénytelen felcserélni. Ez tehát az az összefüggés, illetve megválaszolandó kérdés, amit az érintett munkavállalóknak át kell gondolniuk, mindenképpen fel kell tenniük, maguknak amennyiben lakáscserét kívánnak kezdeményezni. Ugyanakkor jogsegélyszolgálatunknak arra a szélesebb összefüggésre is nyomatékosan rá kell irányítania a figyelmet, ami már a korábbi hosszabb távú szerződéses jogviszonyból is, de még inkább az új utasítás alapján létrejött bérleti jogviszony sajátosságából adódik. Arról van ugyanis szó, hogy a MÁV bérlakásban történő lakhatás lehetősége nem végleges, az nem az érintett munkavállalók egész életére, csak mindenképpen hosszabb vagy rövidebb időtartamra nyújthat lakhatási megoldást számukra. Nem kerülhető meg tehát annak ideje korán történő felismerése, tudatosítása, és még inkább annak tényleges számbavétele, hogy a jövőre nézve a munkavállalóknak egyéb lakhatási lehetőségükről saját magunknak kell gondoskodniuk. A különbség legfeljebb csak abban van, hogy erre kinek és mennyi idő áll majd még rendelkezésére.

Dr. Jog Ász 06-30/496-0299

1

69/2009. (X.23. MÁV Ért. 31.) VIG út.

Segítség kérés Mottó: „Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen.” Bence fiúnk halmozottan fogyatékos vak kisfiú. Családunkban neveljük, ápoljuk kilenc éve. Gyermekünk gyógyítási költsége igen magas (tápszer, gyógyszer). Ezek a kiadások hatalmas anyagi terhet rónak a családunkra. Gyermekünk életminőségét valószínűleg igen nagymértékben javítana egy őssejt beavatkozás. Gyermekünk ápolási, illetve gyógyítási költségeinek finanszírozásához kérnénk segítséget. Szíves segítségüket előre is megköszönöm! Kereskedelmi és Hitelbank, Számlaszám: 10404467-70515754-54501001 Kocsis Attiláné Tisztelettel: Kocsis Attila (Alapítványunk a beteg gyermek családját évek óta, rendszeresen segíti. – a szerk)

11

2009. december

A Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszer elemeinek adóváltozása A személyi jövedelemadóról szóló törvény jövő évi változásai következtében jelentősen leszűkül az adómentesen nyújtható juttatások köre. A korábban adómentes juttatások zömét 25% adó terheli (ezek az ún. kedvezményes adózású juttatások), egy részét pedig közel 100%-os adóteher sújtja. A jelenlegi béren kívüli javadalmazási rendszerben választható elemek közül a jövő évben kedvezményesen adózó juttatási formák szorzószáma 1,25, a normál adózásúak körében pedig 1,979 lesz (a szolgáltatói díjak figyelembevétele nélkül). Utóbbiak esetében a nettó összeg gyakorlatilag a felhasznált keretösszegnek alig fele. Ide tartozik a hideg étkezési utalvány, az ajándék utalvány és kultúra utalvány.

hu.morzsák

- Az értékeket nem kitalálni vagy megalkotni kell, csupán felismerni. - Eldugult fülbe a bölcs szó befagy. - Mindennek, ami keletkezik, meg is kell szűnnie. - Amikor az ember kis kortyokban issza a vizet, mindig a forrásra kell gondolnia. - Egy pillanatnyi ösztönszerű felismerés felérhet egy élet tapasztalatával.

A hó-nap vicce

hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait és e-mail címeit:

KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert e-mail: [email protected] Nagy Miklós e-mail: [email protected] Járási Kinga e-mail: [email protected] Szentgyörgyi Mihály e-mail: [email protected] Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József e-mail: [email protected] Fehérné Ragcsák Andrea e-mail: [email protected]

érdekvédelmi társelnök

01+45-86

szervezeti és gazdálkodási társelnök

01+11-69

gazdasági alelnök

01+81-94

PML alelnök (fax/üzenetrögz.)

01+86-52

TEB alelnök TEB referens forgalmi alelnök szervezési referens jogtanácsos

02+10-98 és 01+46-29 01+83-91 05+61-12 01+41-23 01+81-95

irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) Matáv automata fax városi fax/üzenetrögzítõ

Debrecen: Miskolc Pécs

Szeged Szombathely Záhony

Boros Sándor 02+51-88 /fax/üz.rögz: Vas István 02+22-62 /fax/üz.rögz: Papp Zoltán 03+42-01 /fax/üz.rögz: Horváth Imre 03+93-78 /fax/üz.rögz: Osztermann József 04+17-49 /fax/üz.rögz: Kolozsvári Sándor 04+31-83 /fax/üz.rögz: Walter János 05+21-64 /fax/üz.rögz: Puszpán János 05+12-24 /fax: Tislér Gábor 05+61-12 /fax/üz.rögz: Bihary Ferenc 05+13-94 fax: Dani Erika 06+20-60 /fax: Dobák Zoltán 06+42-95 /fax: Hanzmann Károly 07+22-18 /fax/üz.rögz: Budai Zoltán 07+81-26 fax/üz.rögz. Lippai Tibor 03+72-20 E-mail cím: [email protected] vagy [email protected]

Képzett operatõr családi események és rendezvények videofelvétel készítését vállalja.

01+81-94 06+1-273-1335 06+1-511-8194

TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest

Egy kis Polski áll a pirosnál, egyszer csak odaáll mellé egy Mercedes. Kiszól a Merci sofőrje: – Hé haver, nekem van mobiltelefon a kocsimban. Erre a Polskis: – Jól van, nekem meg légkondi is van a kocsimban. Hú, erre elszégyellte magát a Mercis, és gyorsan elhúzott. Megy a Mercis a másik nap, és látja a kis Polskit a parkolóban. Odamegy mellé, és elkezd kiabálni: – Vegye tudomásul, hogy nekem is van légkondi a kocsimban! Kiszól a Polskis: – És ezért zavar engem zuhanyozás közben?

02+51-87 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 05+13-87 06+20-60 06+42-85 07+22-20 07+81-36

Tel.: 06-20/9450-396 A hó-nap bölcsessége „Az élet valójában nagyon egyszerű, amit adunk, azt kapjuk vissza.”

2009. december

12

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! • Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén • Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén • Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén • Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta • Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK:

- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK:

- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft

1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

1.000 Ft

1.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

25.000 Ft

25.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 68.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Mackensen Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 12-14. Tel.: 06-1-412-5230