HÍRLEVÉL - 2015. JÚNIUS
MEGJELENTEK A GINOP ÚJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSAI 2015. július 9-én megjelent két, a KKV-k termelőkapacitásának bővítését támogató pályázati felhívás. Az új pályázati menetrendnek megfelelően, a mostani kiírást követően a vállalkozásoknak 30 nap áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a pályázat beadására, tehát 2015. július 8-ától lehet azokat benyújtani.
65 Mrd Ft
Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP 1.2.2-15 20 Mrd Ft
250-500 db
1.000-2.000 db
35-50% 2015. július 8. – 2017. július 10. 50-500 M Ft 50%, de max. 100 M Ft 18 hónap
35-70% 2015. július 8. – 2017. július 10. 5-50 M Ft 50%, de max. 25 M Ft 12 hónap • létszámtartás • személyi jellegű ráfordítások • éves nettó árbevétel • honlap-készítés
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Keretösszeg Várható támogatások száma Támogatás intenzitás Benyújtási időszak Támogatás összege Előleg mértéke Megvalósítási idő Kötelező vállalások (megvalósítást követő 2 lezárt üzleti év)
• • •
létszámtartás személyi jellegű ráfordítások éves nettó árbevétel
A GINOP 1.2.1-15 pályázat keretében az alábbi fejlesztésekhez lehet vissza nem térítendő forráshoz jutni: 1) Gyártáshoz kapcsolódó, új termelő eszköz beszerzése – kötelező projektelem (min. a projekt összköltségének 50%-a) 2) Az új gyártási folyamat során az anyagmozgatáshoz, a raktározáshoz és csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése - önállóan nem támogatható projektelem 3) Az új termelő eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás – önállóan nem támogatható projektelem 4) Információs technológia-fejlesztés, kizárólag az új termelő berendezéshez kapcsolódó új informatikai eszközök és szoftverek – önállóan nem támogatható projektelem 5) Az új termelő eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések – önállóan nem támogatható projektelem A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a projekt megvalósításával hozzájárulnak a kiemelt iparágak termelési kapacitásainak bővítéséhez. 1
A GINOP 1.2.2-15 Felhívás az alábbi fejlesztéseket támogatja: 1) Új eszköz beszerzése – kötelező projektelem (min. a projekt összköltségének 50%-a) 2) Az anyagmozgatáshoz, raktározáshoz és csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése - önállóan nem támogatható projektelem 3) Az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás – önállóan nem támogatható projektelem 4) Információs technológia-fejlesztés: kizárólag az új berendezéshez kapcsolódó új informatikai eszközök és szoftverek – önállóan nem támogatható projektelem (max. 10%, vagy 3 M Ft) 5) Online megjelenés: domain név regisztráció és hozzá tartozó webtárhely, honlapkészítés – önállóan nem támogatható projektelem 6) Az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések – önállóan nem támogatható projektelem (max. 10%) Ezen felhívás szerint a pályázóknak vállalniuk kell, hogy megtartják az alkalmazottak létszámát. A támogatás mértéke kapacitásbővítő beruházást támogató pályázat esetében TEÁOR szám szerinti feldolgozóipari tevékenység fejlesztését célzó, és a Felhívás szerinti szabad vállalkozási zónában megvalósuló projektek esetében, amennyiben azok összköltsége nem haladja meg az 55 mFt-ot, elérheti a 70%os intenzitást. Ennek részletes leírását és
a pontos listát a Felhívás tartalmazza. Mindkét pályázat esetében az anyagmozgatáshoz, csomagoláshoz, valamint az infrastrukturális és ingatlan beruházáshoz kapcsolódó fejlesztés költsége a projekt összköltségének max. 25%-át, a raktározáshoz kapcsolódó beruházás az összköltség max. 10-át teheti ki.
Szintén egységes ezen kiírások esetében, hogy amennyiben a beruházás hatására megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására is sor kerül, akkor a felsorolt listák mindkét felhívásban kiegészülnek az alábbi támogatható tevékenységekkel (max. összesen 1 M Ft megváltozott munkaképességű munkavállalónként): 1) a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeit, a minőségi munkavégzés feltételeinek megteremtését segítő eszközök beszerzése – önállóan nem támogatható projektelem; 2) a termelő létesítmények akadálymentesítése, a megváltozott munkaképességű személyek munkakörülményeinek javítását célzó infrastrukturális és ingatlan beruházás és átalakítás – önállóan nem támogatható projektelem; 3) az akadálymentes munkavégzést szolgáló információs technológiafejlesztés – önállóan nem támogatható projektelem. A Felhívások tartalmazzák azon TEÁOR számokat is, amelyek pontosan meghatározzák, hogy mely tevékenységek támogathatóak, az elszámolható eszközök körét meghatározó Vámtarifa Szám (VTSZ) szerinti listákat, az elszámolható szoftverek TESZOR listáit is. 2
Új ingatlan beruházás esetén a korábbi pályázatoktól eltérő feltételeket is teljesíteni kell: •
•
az ingatlan tetőszerkezete legalább 30%-ának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a későbbiekben napenergia nyerésére alkalmas eszközök hatékonyan kerüljenek telepítésre; a nem termeléshez kapcsolódó hőenergia-igény legalább 50%-át megújuló energiaforrásból vagy villamos energiatermelő berendezés hulladék hőjének hasznosításával kell fedezni.
A Felhívás területi korlátozást is tartalmaz, ugyanis nem támogathatóak a Középmagyarországi régió fejlesztési projektjei.
összköltsége nem haladhatja meg a társaság utolsó lezárt üzleti évének beszámoló szerinti nettó árbevétel összegét és mérlegfőösszegét. Azon vállalkozás sem nyújthat be pályázatot, amely a 651/2014/EU rendelet I. számú melléklete alapján meghatározott partner vagy kapcsolt vállalkozásnak minősül, ugyanezen kiírás keretében támogatásban részesült és még nem nyújtotta be a záró kifizetési igénylést.
Könnyítés a korábbi évek pályázati feltételeihez képest, hogy a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő saját forrást kell csak igazolni és azt is csak az első kifizetési kérelemhez szükséges benyújtani. A Felhívások új eleme, hogy a pályázóknak pénzügyi adataikban is meg kell felelniük az előírásoknak, így például a projekt
Forrás: www.palyazat.gov.hu
www.startgarancia.hu
MIÉRT NEM JÓ A TÖBBSÉGI TULAJDON? A tőkebefektetés jellegének egyik legmeghatározóbb tényezője a befektető által megszerzett tulajdonrész aránya. A részesedés mértéke nem csak a befektetett tőkeösszeget szabja meg, de a cég tulajdonosainak döntési jogát, így a céget érintő legfontosabb döntéseket is meghatározza, illetve a vállalat befektetési időszak utáni életére is jelentős hatással van. Általában két helyzetet különböztetünk meg: a többségi és a kisebbségi tulajdont. Sajnos a hazai piacon a startupok esetében a legtöbb befektető a többségi tulajdon megszerzését tartja szem előtt, miközben számos befektető és tőkealap, köztük az SZTA kizárólag kisebbségi tulajdonban gondolkodik.
3
Azon túl, hogy a tőkebefektető és a finanszírozási forrást igénylő cég tulajdonosa is a vállalat minél nagyobb értéknövekedésére törekszik, mindketten eltérő célokban érdekeltek (http://blog.szta.hu/becsapos-kerdeskinek-eri-meg-felreertekelni-egynovekedo-vallalatot/). Az alapító a stabil növekedéshez szükséges tőkeösszeg megszerzése mellett minél kisebb üzletrészről kíván lemondani, miközben a tőkebefektetőket a magas hozamok mellett gyakran a vállalat döntéseire való minél szélesebb körű befolyás megszerzése mozgatja. Ezt pedig gyakran a többségi tulajdon megszerzésével érik el, ami a vállalat hosszú távú céljai szempontjából nem minden esetben jó irány. Jelen cikkünk egyik apropója azon vállalkozás esete, aki segítséget kért tőlünk működése további finanszírozásához. A megbeszélésen – sok minden mellett – egy döbbenetes dolog is kiderült: befektetője a társaság 90%-os egyedüli tulajdonosa. A tőkebefektető akkor szerez többségi tulajdont, ha a vállalat az üzletrészének több mint 50 százalékát szerzi meg. A tőkebefektetések többségére Magyarországon ez jellemző és nem egy vállalkozás fordult hozzánk azon egyszerű okért, hogy nem kérünk többségi részesedést. Véleményünk szerint a magas kockázat miatt az alapítónál általában nagyobb piaci és szakmai tapasztalatokkal rendelkező befektető azzal tudja megvédeni a befektetést, ha bizonyos kontrolljogokat szerez a vállalatban (http://blog.szta.hu/befektetovel-
osztoznal-a-cegeden-akkor-ez-azosszefoglalo-neked-szol/). A legkézenfekvőbb megoldásnak a többségi tulajdon megszerzése tűnik első körben, így ugyanis a befektető szavazati többségbe kerül, ezáltal lényegében az ő döntései érvényesülhetnek. Ezzel viszont nem értünk egyet és ahogy a nyilvános term sheet-ünkből is látszik (LINK), a befektető kisebbségben is meg tudja védeni magát a rossz szándék ellen, ha megfelelő kontrolljogokat kér. Ez utóbbi esetében a kontrollon és nem az operatív döntési jogkörökön van a hangsúly. Mi a probléma a többségi tulajdonnal? Több probléma is van vele és most nem arról beszélünk, amikor egy milliárdos árbevételű cégben a többszörös tőkebevonás után az alapító már 10-20%ig hígult, a legnagyobb megelégedésére. Egyfelől a befektető úgy gondolkodik, hogyha többségben van, akkor övé az irányítás. Ebben még akár igaza is lehet, csak ezzel pont az alapítói motivációt öli ki a rendszerből: az a cégvezető, aki sokszor éveket tett bele, hogy az általa képviselt terméket vagy szolgáltatást piacra vigye, nem egy olyan befektetőre vágyik, aki az első adandó alkalommal átveszi az irányítást és őt alkalmazottként kezeli. A másik probléma, hogy ha egy következő körös befektető érkezik a cégbe, akkor ő lát egy többségi befektetőt, akinek a motivációja közel nem olyan erős, mint egy többségi alapítóé. Innentől kezdve nem az alapító fogja eldönteni, hogy az a tőkebevonás milyen formában kell a 4
cégnek, hanem a profitját kereső többségi tulajdonos. Ez az egész üzletmenetre hátrányos lehet. Ha nemzetközi terjeszkedésben gondolkodunk, akkor egyenesen idegen lesz egy angolszász befektetőnek, hogy egy kockázati alap birtokolja a cég 50%-át. Ezt ott, ahol a kockázati tőkét igazán nagyban űzik, nem nézik jó szemmel. A harmadik dolog pedig az alapító motivációja, illetve annak hiánya. A motivációvesztés végső soron akár ahhoz is vezethet, hogy a vállalkozó meglévő üzletrészén is inkább túladna, mintsem „csupán alkalmazott” legyen saját cégében és így a befektető számára sem kecsegtet túl sok jóval a sztori vége
módja annak, hogy a befektető biztosítsa a befektetett tőke megfelelő felhasználását, illetve az üzleti tervben meghatározott célok teljesülését. Bevált módszer, hogy a befektető a term sheetben meghatároz olyan tételeket, amelyek kisebbségi tulajdonosként is döntési jogokkal ruházzák fel őt. Jó példa erre a szavazatelsőbbségi jog, illetve a vétójog, amely fontos, a vállalatot érintő üzleti és stratégiai döntésekben ad beleszólási jogot enged a felügyelő bizottságban magát kisebb arányban képviseltető befektetőnek. Az SZTA is ebben a formában fektet be. Ha a befektető nem védené be magát különböző döntési jogokkal, az azt jelentené, hogy miután jelentős összeget befektetett, az szinte csak a cég döntéseire van bízva. És tényleg joga van például a menedzsment kiegészítésére vagy elmozdítására akkor, ha nem a vártnak megfelelően alakulnak a számok: de ezzel nemcsak magát, hanem a többségi tulajdonost is helyzetbe hozza.
A fenti okok miatt érdemes lenne végiggondolni minden támogatásból működő szereplőnek, hogy valóban olyan jó dolog-e a többségi tulajdon (és akkor még a Ptk. többségi tulajdonosokat érintő részeiről nem is beszéltünk). Az igényeltnél nagyobb összegű befektetések, a tőkévé konvertálódó tagi kölcsönök mind oda vezetnek, hogy egy rossz struktúrában pillanatok alatt 80-90%-os befektetői tulajdonarányok lesznek, zéró exit lehetőséggel. Hiszen befektetőként miért szálljak be egy olyan cégbe, ahol az alapító már csak minimálisan érdekelt a sikerben?
A tőkebefektetés kizárólag úgy működhet, ha a felek mindkét fél érdekeit szem előtt tartják. Ha folyamatos a félelem az irányítás elvesztésétől, az nem jó motiváció. Az SZTA éppen ezért teszi nyilvánossá előzetes term sheetjét (http://szta.hu/termekeink), ahol a vállalkozás még a kapcsolatfelvétel előtt áttekintheti az együttműködés legfontosabb pontjait.
A befektető kisebbségi tulajdonban is meg tudja védeni a befektetést A többségi tulajdon nem az egyetlen
www.szta.hu
5
