A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik. Az uráli nyelveket beszélők valószínűleg Nyugat –Szibériában éltek. Az ős nyelv a Kr.e. IV. Évezredben válhatott szét finnugor és szamjéd ágra. Az ugor ágban a magyar, a vogul (manysi) és az osztják (hanti) nyelv alkotja. (ők a lakóhelyük miatt obi-ugoroknak is neveződnek.) Az ugor egység az időjárás miatt bomlott fel, az obi-ugorok elvándoroltak, a magyarok meg maradtak és áttértek a lovas nomádizmusra A nyelvrokonság bizonyítékai - szabályos hangmegfelelések - az alapszókincs közös jellege - a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága - a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága - egyéb segédtudományok A fontos alapszókészlet egy részének szabályos megfelelése: -névmások: te, mi -egyszerű számok: két, húsz -testrészek: fül, láb, kar -rokonságnevek: fiú, atya -természeti jelenségek: tél -állatok: lúd, juh -növények: fa -eszközök, lakás...: ház -ásványok: kő -elemi cselekvések: mén (megy) Nyelvünkben kb 700-800 finnugor eredetű szó van. yelvrokonság kutatók: -Sajnovics János: ő vetette meg nyelvünk rokonságának tudományos alapjait. Ő a lappokat Mária Terézia megbízásából, mint jezsuita szerzetes tanulmányozta. A 2 nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt fel, majd szókészlettani, hangtani és alaktani egyezéseket kutatott. 1770. Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Erről írt könyve -Gyarmathy Sámuel. 1799. A magyar és a finnugor eredetű nyelvek rokonságának grammatikai bizonyítása. Több finnugor nyelvet is vizsgált, nyelvtani azonosságokat és alapszókincsüket. -Reguly Antal: az első magyar nyelvtudós. 1843. az obi ugoroktól gazdag népköltészeti kincset gyűjtött -Budenz József: ő dolgozta ki a finnugor nyelvrokonítás tudományos eljárását.. Fontosabb művei: Magyar-ugor összehasonlító szótár, Ugor alaktan. Ő a finnugor nyelvészet megalapítója,az ő munkásságának köszönhetően Mo. lett 1 időre a finnugor nyelvtudomány kp-ja. A magyar nyelv történetének főbb korszakai Ősmagyar kor. Az ugor közösség felbomlásától a honfoglalásig tartott. Ebből a korból nincsenek írásos emlékek, így a nyelv állapotára csak későbbi dokumentumokból lehet következtetni. A szókincs gyarapodott jövevényszókkal, főleg iráni, török és szláv nyelvekből, akikkel a népvándorlás során érintkeztek, és akiktől sok sok tárgyat és fogalmat ismertek meg és ezzel együtt az arra használt szavaikat is átvették. A hangrendszeri is változás érte, kialakultak a vegyes hangrendű szavak, a nyelvtani rendszer gazdagodott igei személyragokkal, igei módjelekkel, birtokos személyjellel, tárgyraggal...stb. A mondatok szerkezete bonyolultabb lett, kialakultak a mellékmondatok. Ómagyar kor. A honfoglalástól a mohácsi csatáig tartott. A magyar nép letelepedett a Kárpát-medencében, ami gazdaságitársadalmi változást hozott. Megjelent a latin betűs írás, már vannak írásos emlékek ebből a korból. A szókincs főleg szláv, laton és német jövevényszavakkal gyarapodik. Hang s toldalékrendszeri változások is voltak, meg mondatszerkezeti változások. Az ómagyar kor 2. fele a kódexek kora. A vége felé már az egyházi szövegek mellett a világi szövegek is megjelennek. Ekkor még általános tegezést használtak. Középmagyar kor. A mohácsi csatától a felvilágosodás koráig (1772) tartott. 3részre szakadt ország. Segítette a nyelv fejlődését a könyvnyomtatás és a reformáció, mert így anyanyelvi szövegeket adtak ki sokat. Megjelent 1új irodalmi műfaj, a hitvitázó irodalom. Elkészültek az első Bibliafordítás-részek, 1590ben Károli teljes magyar nyelvű Bibliafordítása. Terjedt a magyar írásbeliség is, egyre több napló, emlékirat van. De a hivatalos nyelv a latin volt, de megfigyelhető a magyar nyelvűség erősödése. Elkezdődött a magyar nyelv egyesülése., megjelentek a magyar nyelvű nyelvtanok, szótárak. Kialakult a magázó forma. Ekkor mutatta be Sajnovics először a finnugor-magyar rokonságot (Demonstratio...) Újmagyar kor. 1772től napjainkig. A felvilágosodás, reformkor, a nyelvújítás sokat hatott a nyelvre. Sokat gazdagodott és megújult a szókincs, elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak, megteremtődött a magyar nyelvi egység, és a magyar irodalmi nyelv. Magyar nyelvtan könyvek, szótárak jelentek meg, kialakult a magyar helyesírás (1832. Helyesírási szabályzat.Vörösmarty Mihály). 1884ban államnyelvvé nyilvánították a magyart. Létrejött a nyelvtudomány.
A nyelvtörténeti kutatások forrásai, írásos emlékek Szórványemlékek: olyan írott források, melyek idegen nyelven íródtak, és a szövegben elszórtan vannak magyar szavak, főleg valamilyen tulajdonnév (földrajzi vagy személynév), amit nem tudtak idegen nyelvre fordítani. ~ 950 körül: Bíborban született Konstantin : A birodalom kormányzásáról. Görög mű, de sok benne a magyar tulajdonnév (fővezér, törzsek, néhány tisztségnév) ~ a Veszprém völgyi apácák adománylevele Szent István korából. Görög, később latin nyelvű változatban dunántúli magyar helynevek vannak. ~ 1055. a tihanyi apátság alapító levele. Ebben már nemcsak tulajdonnevek, hanem köznevek is, sőt 1 mondat is („feheruuaru rea....”) ~ 1200 körül: Anonymus: Gesta Hungarorum. Sok személy és helynév Glossza: nem szerves része a szövegnek, hanem a szöveg megértését segítő lapszéli vagy sorok közé beírt jegyzet. ~ Marosvásárhelyi- és Szalkai glosszák ~ 15.századi prédikációgyűjtemény: Sermones Dominicales glosszái Szójegyzékek: szótárak helyett ezeket használták az ómagyar korban, amikben fogalomkörök szerint voltak csoportosítva a szavak latinul, és fölé írva magyarul a szavak jelentése. ~ 1395 körül Besztercei szójegyzék ~ 1405 körül Schlägli szójegyzék Szövegemlék: összefüggő magyarul írt szövegek, lehetnek kézírásosak, vagy nyomtatottak, egyházi vagy világi témájúak ~ Halotti beszéd a Pray kódexben a 12.sz. vége körülről (26 soros beszéd, 6 soros könyörgés) ~ 13 század közepe. Az első magyar vers: Ómagyar Mária-siralom. A Louveni-kódexben maradt fenn. Prédikáció előtt olvasták vagy énekelték. (lehet, h. a szerző több latin Mária versek részleteiből állította elő ezt) ~ a Königsbergi töredék és szalagjai. Valamikor a halotti beszéd és a Mária-siralom közt keletkezhetett. Felszabdalták, és valami kódex elé védőlapnak helyezték részeit, így csak töredékesen maradt fenn. ~ 13.sz. második fele: Gyulafehérvári sorok: 3 részre tagolt rímes prédikációvázlat Kódex: nagy terjedelmű kézzel írott alkotás. Jelentős részük azért keletkezett, hogy a latint nem értőknek is érthetően szóljanak az imádságok, példázatok, bibliai részletek, legendák. ~ 1372 körül: Jókai kódex ~ a huszita bibliát őrzi a Bécsi, Müncheni és Apor kódex (1416 körül.) ~ 1494 körül: Festetics Kódex- imádságos könyv ~ 1510. Margit legenda- Ráskay Lea másolta ~ a legterjedelmesebb : Érdy-kódex (1527 körül) az egyházi ünnepekre szóló prédikációkat és a szentek legendáit gyűjti össze. ~ 1541. Sylvester János Új Testamentuma (nyomtatvány) ~ 1590. Károli Gáspár Szent Bibliája (nyomtatvány) ~ Szabács viadala- 150 soros hitóriás ének ~ soproni virágének: 15.sz. vége- az első szerelmi líra magyar nyelven (2 soros) A hangrendszer változásai Mai hangrendszerünk az ómagyar kor végén, középmagyar kor elején alakult ki. Az ősmagyar korban a mainál kevesebb magánhangzónk volt, de voltak olyanok is, amiket ma már nem ismerünk. (mély i), illetve csak az egyes nyelvjárásokban fordulnak elő (pontozott e). Voltak kettőshangzók (diftongusok), ezeket is már csak nyelvjárások őrizték meg. A kettőshangzók az ómagyar korban már véglegesen egyszerűsödtek, hosszú í, é, á lett belőlük. A finnugor alapnyelvben a szavak magánhangzóra végződtek, ezek az ősmagyar kor végére zárt magánhangzókká váltak (i, ü, u), majd a honfoglalás kornyékén elkezdődött a teljes lekopásuk, eltűnésük az ómagyar korban fejeződött be. De az ősi toldalékok előtt megmaradtak (keze-t, háza-s) A tővéghangzó eltűnése hatott a szó belseji magánhangzóra, az megnyúlt, ezt pótnyúlásnak nevezzük (utu út, varuvár) A magánhangzó harmónia is finnugor alapnyelvi sajátosság volt, ez azt jelenti, h egy szóban vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzók vannak. A toldalékok is követték ezt, ez az illeszkedés törvénye. Az ősmagyar kor végén már létrejöttek a vegyes hangrendű szavak. Az ómagyar korban a magánhangzók száma növekedett. Jellemző tendencia volt a hangok nyíltabbá válása. Így jött létre az ü, ű nyíltabb változataként az ö, ő. Ha egy szóban 2 magánhangzóra végződő szótag volt, akkor a második magánhangzó kiesett (uruszágország). Ez a kétnyíltszótagos tendencia.
A mássalhangzók közül sok mai hangunk még hiányzott a ősmagyar kor elején.( d, f, t, dz, ty...), illetve volt több olyan, amit ma már nem használunk. Az ómagyar korban egyes hangok eltűntek, mások (sokkal több) keletkezett. A honfoglalás kori mássalhangzó rendszer már hasonlít a maihoz. Mennyiségi változás is volt a mássalhangzók közt, így alakult ki a múlt idő kettős t-je. Szókincsünk bővülése Nyelvünkben 700-800 azoknak a szavaknak a száma, melyek az ősi szókészlet elemei, kezdetleges tárgyfogalmak, tulajdonságok, cselekvések. (lásd fent, alapnyelvi szókincsnél.) az ősi szavakat elődeink alapalakjukon kívül összetételekben és képzett formáiban is használták. Az így létrejött szavak tehát belő szóalkotással keletkeztek. (főfőz, balbalog (=balkezes), vágvágat) Belső szóteremtéssel jöttek létre az indulatszók, a hangutánzó, és hangulatfestő szavak. Egy addig jelentéssel nem bíró hangsor kap jelentést. Az ősmagyar korban nagy számban kerültek nyelvünkbe idegen szavak. Ezek többsége annyira alkalmazkodott nyelvtani és hangrendszerünkhöz, hogy már nem ismerhető fel idegen eredetük, ezek a jövevényszók. A vándorlás során népünk iráni, török, szláv népekkel érintkezett, tőlük sok új tárgyat, fogalmat vettek át. (iráni: tej, tehén, nemez, hús, asszony; török: bika, ökör, borjú, tinó, kos...; szláv: lengyel, jász, görög, varsa, tanya, kereszt) A honfoglalás után az ómagyar korban a belő keletkezésű szavak mellett sok jövevényszó is került nyelvünkbe. Olasz: füge, narancs, mandula, datolya..., francia: kilincs, lakat, szekrény, mécs...;szláv: ugar, parlag, kapál, répa, gabona, kalász,szalma, korpa..., német: herceg, gróf, tánc, farsang, dáma,puszi..., latin: iskola, lecke, tábla, tinta, ceruza... A középmagyar korban szókincsünk tovább gyarapodott szóképzéssel, és szóösszetétellel. Jövevényszavaink közt ekkor főleg latin, oszmán török, német szavak voltak. Az újmagyar korra is jellemző a szókincs gyarapodásának belő természetes módja, pl hangutánzó, hangulatfestő szavak keletkezése. Újabb német, és latin jövevényszók. Ekkor volt a nyelvújítás mozgalom. A nyelvújítás fő alkotási módjai: - az idegen szavakat szó szerint lefordították: matéria anyag - tájszókat emeltek közhasználatú szavakká: csapat,. Róna, hullám - szóképzés: huzal, dereng, nőies, állítólag - elvonás: cikkelycikk, árnyékárny, percentperc - szóösszetétel, tükörfordítás: vérszegény, bérkocsi, pénztár - szóösszerántás: elöl+ülnökelnök, levegő+églég, könnyű+elméjűkönnyelmű - mesterséges szóalkotás: új tövek, új képzők:csáb, dics, -onc/-önc, -ma/-me, -da/-de. Szókincsünk napjainkban is folyamatosan változik, bővül. Egyre több idegen szó kerül bele, főleg angolból. Tükörszók: az idegen szó elő és utótagját szó szerint felordítjuk: állatkert: Tiergarten, álláspont: Standpunkt. A magyar nyelvi írásbeliség kezdetei: Ómagyar kor: (honfoglalástól a mohácsi vészig) nagyon hosszú időszak, rengeteg változás. Nem beszélhetünk egységes irodalmi nyelvről, csak nyelvjárások voltak. Ezek a letelepedés után már nem különülnek el egymástól annyira, gyakran keverednek is, ahogy a törzsek közelebb kerülnek egymáshoz. Ebből az időszakból vannak a nyelvemlékeink. Ld. fent: nyelvemlékek. Hangrendszer: a XVI. századra kialakul szinte a teljes magyar hangrendszer. A latin betűrendszert hozzá kell idomítani a nyelvhez, új betűket kellett kitalálni (cs, gy, ty, ö) A XV. százban van az első helyesírás próbálkozás: huszita helyesírás. A szókészlet bővül jövevényszavakkal (német, szláv, latin), és belső szóalkotással. A nyelvtani rendszer változása: kialakul az alanyi és a tárgyas ragozás. Ekkor még sokféle igeidő van, ezek kezdenek kikopni, helyettük bővül az igekötők rendszere. Megjelennek az igenevek, gazdagodik a ragok, névutók rendszere. Középmagyar kor: reneszánsz, humanizmus, reformációkönyvnyomtatás, anyanyelvűség, Bibliafordítások. Komjáti Benedek: Az Zent Pál levelei magyar nyelven Pesti Gábor: négy evangélium Szilveszter János: az első újszövetség fordítás –Sárvár Károli Gáspár: 1590. Vizsoly. Teljes Biblia magyar nyelven, tiszai nyelvjárásban. Ennek fontos szerepe van az egységes magyar nyelv kialakulásában. Hitvitázó iratok: Bornemisza Péter: Ördögi Kísértetek Sztárai Mihály: Az igaz papság tiköre Gyülekezeti énekek: katolikus himnuszokat fordítanak, vagy ugyanarra a dallamra protestáns szövegek. Pietista szövegírók: Ács Mihály, Petrőczi Kata Szidónia Első bibliai tárgyú verses elbeszélések, első magyar prédikációk. Bornemisza Péter: Prédikációgyűjtemény. Katolikus is: Pázmány Péter. Zsoltárfordítások: főleg református: Szenczi Molnár Albert.
Megjelenik a világi szépirodalom :fordítások először, majd históriás énekek (Tinódi Lantos Sebestyén), széphistóriák (szerelmes történetek). Megjelenik a tudományos irodalom: történelmi, majd nyelvészeti művek. Szótárírás: idegen nyelvűekben magyar értelmezések. ..........................................:Latin-magyar, magyar-latin szótár Kezdik leírni a nyelvtan szabályait is. Szilveszter János foglalkozik különböző nyelvek nyelvtanának összehasonlításával. (magyar, latin, görög...) A magyar nyelv sajátságait felfedezik: van tárgyas ragozás, határozott névelő, a jelzőket nem ragozzák. Szenczi Molnár Albert: latin nyelven írt magyar nyelvtan Gelci Katona István: Nyelvhelyességi, helyesírási könyv –harcolni kell a latinizmusok ellen Dévai Bíró Mátyás: Ortographia Hungarica 1594.Helyesírási TK – a nyomdászok helyesírás használata sokat számít abban, milyen helyesírás lesz...ők belejavítgattak a kéziratokba helyesírásilag Heltai terjeszti a ty, sz, gy hangokat. Ekkortól jelölik a magánhangzók hosszúságát Tótfalusi Kis Miklós: ő kezdi alkalmazni a szóelemző írásmódot (ő egy nyomdász) Az egységes nyelv kialakulása A Károli Biblia jelentett sokat ebben. Kezd kialakulni az igény egy nyelvjárások feletti egységes irodalmi nyelvre. Ebben nagy szerepük van a nyomdászoknak (ahogy azt már írtam fentebb is) A 12 féle nyelvjárás helyett 3-4 viszonylag egységes változat : északi, dunántúli, keleti Megindul az egységesítés a nyelvben.
A köznyelv kialakulásának 2 fő követelménye: - ne szakadjon el a beszélt ált. Nyelvtől - az európai kultúrát, hagyományt, irodalmat tudja közvetíteni Ekkoriban a szókincs még tovább gazdagodik, nő a mondatformák száma. A nyelvújítás kora: 1711. a Rákóczi szabadságharc leverése – visszaesés a nyelv egységesítésében, újra erősödik a latin és a német hatás. A század közepétől a felvilágosodás eszméi hatnak Magyarországon is, és ez szorosan összekapcsolódik a magyar nyelv ügyével. A magyar felvilágosodás a testőrírókkal kezdődik. A legfontosabb ügyük a magyar nyelv államnyelvvé tétele. Ez 1844ben következik be. De alkalmassá kell tenni a nyelvet erre; szegényes a szókincs, és meg kell tisztítani az idegen hatásoktól is. Nehézségek: Hogyan fejlesszék a nyelvet, ha nem lehet használni? De ugyan legyen államnyelv, ha nem elég fejlett, nincs meg a megfelelő szókincs hozzá? Kölcsey szerint a nemzet megmaradásának alapfeltétele az anyanyelv használata nyelvújítás. Nyelvfejlesztő, szókincsfejlesztő társaságok jönnek létre, ők „gyártják” és publikálják az új szavakat. 1780as évektől folyó íratok jelennek meg, megjelenik a magyar színjátszás, és a könyvkiadás is. Az 1800as évek elején az irodalmi élet központja Széphalom. Aztán a 20as évektől Pest. 1825. országgyűlés. Az MTA megalapítása. Ekkoriban már rengeteg nyelvészeti szakmunka jelenik meg, és nyelvészeti viták is vannak. Milyen nyelvjárásokat emeljenek a köznyelvbe? Kinek van joga a nyelvről dönteni? A fordításoktól fejlődik a nyelv, vagy az anyanyelvi művektől? Meg ilyen kérdések... Jottista ypszilonista háború Révai Verseghy Ferenc Látja láttya Ez nyert. Ortológusok és neológusok vitája 1813. Mondolat – az ortológusok kigúnyolják a neológusos szóalkotási módszereit. Kölcsey és Szemere válaszolnak erre: Felelet a Mondolatra A neológusok több ezer szót gyártanak, a mai nyelvünkben is több 10000 szó van, amely ebben a korban keletkezett. A szóalkotások forrásai, szóalkotási módok: - az idegen szavakat szó szerint lefordították: matéria anyag - régi szavakat újra használatba emeltek: (néh aúj, vagy más jelentéssel, pl baj) - tájszókat emeltek közhasználatú szavakká: csapat,. Róna, hullám - szóképzés: huzal, dereng, nőies, állítólag kedvelt képzők ekkor: - lag/- leg, -vány/-vény, -ár, -tyú/-tyű...stb.. - elvonás: cikkelycikk, árnyékárny, percentperc
- szóösszetétel, tükörfordítás:: vérszegény, bérkocsi, pénztár, pénztár szemüveg - szóösszerántás: elöl+ülnökelnök, elnök, levegő+églég, levegő+ég könnyű+elméjűkönnyelmű - mesterséges szóalkotás:: új tövek, új képzők:csáb, dics, -onc/-önc, -ma/-me, -da/-de. - tükörszók: pl. ellenszenv = antipátia - csonkítás: gépely gép A nyelv gazdagabbá, árnyaltabbá válik. 1832. Az első magyar helyesírási szabályzat (MTA) Ebben az időben en kialakul az egységes irodalmi nyelv, és létrejön a magyar köznyelv.
A finnugor nyelvcsalád
Ez az nsoft hivatalos, javított jegyzete. Köszönet Zsófinak az elkészítéséért.
