Megismertük a hét programjait! Utána két csoportra osztottuk az osztályt, elkezdtünk dolgozni! Power Point-ban kellett Fertőrákosról,Fertődről, Balfról, Nagycenkről, a kenyér készítésről és a Gulyás vagy a Pörkölt főzésről!
› A második napon folytattuk Power Point-ban
munkánkat arról, hogy mit fogunk csinálni a Projekt alatt . Amiket bemutattunk az osztálynak. › Plakátokat is készítettünk.
Képek a második napról:
A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény név alatt 1972. november 16án alapították. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást. Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is).
Kulturális kritériumok I. Az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása II. Az emberiség kultúrájának fontos állomása – valamely történeti korszak, vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében – az építészet, a technika, a művészetek, vagy a város- és látképtervezésfejlődés szempontjából III. Valamely kulturális hagyomány, illetve letűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kimagasló tanúsága IV. Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja
V. Valamely tradicionális településtípus vagy földhasználati forma olyan kimagasló példája, amely egy bizonyos kultúrára (vagy bizonyos kultúrákra) jellemző, különösen, ha az a környezet visszafordíthatatlan megváltozása következtében veszélyeztetetté válik VI. Közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolatos olyan eseményekkel vagy élő hagyományokkal, elképzelésekkel, illetve hiedelmekkel, művészeti és irodalmi alkotásokkal, amelyek egyetemes értéket képviselnek. Az utolsó kritériumot a Bizottság csak kivételes esetekben fogadja el a felvétel indokaként.
Természeti kritériumok VII. Egyedülálló természeti jelenségek és képződmények előfordulási helye, illetve páratlan természeti szépséggel és kimagasló esztétikai értékkel bíró terület VIII. Kimagasló példája bolygónk története meghatározó szakaszainak, ideértve az élet kialakulásának és fejlődésének emlékeit, a föld felszínét alakító jelentős geológiai folyamatok nyomait és a meghatározó geomorfológiai és fiziográfiai formációkat IX. Kimagasló példája a szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, valamint növény- és állattársulások kialakulását és fejlődését meghatározó ökológiai és biológiai folyamatoknak. X. A biológiai diverzitás természetes előfordulási helyén és környezetében történő, megőrzése szempontjából döntő fontosságú élőhely, ideértve a veszélyeztetett, illetve a tudomány vagy a biológiai örökség megőrzése szempontjából kimagasló és egyetemes értékű fajok élőhelyeit.
A budai vár
Citadella
A Fertő-tó
Fertőd leghíresebb látnivalója, Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastély. Az Esterházy család felemelkedése a 16. század végén kezdődött. Az Esterházyak a 17. század első negyedében már jelentős szerepet játszottak Magyarország politikai életében. Gazdagságuk alapját az ellenreformáció korában vetették meg. Abban az időben a katolikus vagy rekatolizált főurak hatalmas birtokokat kaptak adományként a Habsburg monarchiához és az egyházhoz való hűségükért.
Az egyemeletes és manzárdtetős épület 1768-ban készült el. Belül négy fő részre tagolódott: előcsarnokra, nézőtérre, színpadtérre, ruhatárra. A nézőtér 400 férőhelyes volt. Az előadásokat nemcsak a meghívott előkelő vendégek nézhették, hanem mindenki ingyen látogathatta. Az Eszterházán tartott ünnepségeknek az Operaház volt az egyik központja.
Építése 1769-ben zajlott. Ez az épület az egykori Esterházy udvartartás zenészeinek, színészeinek és operai szereplőinek volt a lakóháza. Ebben a házban élt közel 20 évig Joseph Haydn, aki kiemelkedő szerepet játszott Eszterháza zenei életében.
1773-ban épült. A nézőtér barlanghoz hasonlított, ahol minden falat, falifülkét és nyílást kövek, kagylók és csigák borítottak, amelyek gyertyafénynél különleges látványt nyújtottak. A bábszínházban nemcsak meséket és vígjátékokat, hanem egész operákat is előadtak a pompásan öltöztetett bábokkal.
1773-ban avatták fel. A parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. A magas épület tetején esernyős kínai ült. A házacska sarkain csengők csilingeltek a szélben. A főpárkányt és az ablak alatti tükröket kínai témájú festett képek díszítették. Az épület kínai módra volt berendezve: virágfüzérek, festett kínai képek, tükrök díszítették a falakat, az oszlopokat pedig zöldre lakkozták. Tetőgalériájáról nagyszerű kilátás nyílt a kastélyra és az egész parkra.
A kastély kapujával szemben találhatók. Az árkádos, barokk épületekben lakott a fegyveres testőrség. Az Esterházy családot megillette az a jog, hogy saját egyenruhás testőrséget tartson. A 150 főnyi testőrség magas növésű - átlagosan 180 centiméteres - ifjakból állt. Egyenruhájukat a herceg maga tervezte: sötétkék kabát piros hajtókával, fehér mellény és harisnya, fekete medveprém kucsma sárga ellenzővel. Lovarda A kastélytól nyugatra található az országút mellett. A földszintes épület párkányzatán a magyar csikós szobra látható, amely az első parasztábrázolás a 18. század második feléből. Az egykori leírások szerint az istálló 110 ló számára készült.
Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A bronzkorból származó füles bögrét is találtak. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő. Középkori jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 1415. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak porkolájáé, később az udvarmesterüké. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok. Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad.
A család első ismert őse, Mokud, neve 1186-ban fordul elő. Ekkor királyi pristaldusként említik. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül halt rokonuk, Vitalis (Beche fia) salamoni és vathai birtokain egyezkedtek Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő, mint vathai birtokosok. 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott.
Közel négymilliárd forintból újul meg az Esterházy-kastély. Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálják. A már megszépült kastély belső díszudvara már teljes, régi pompájában tündököl, az 1700-as évek mintájában. A kastély együttes több évig tartó rekonstrukciója a Műemlékek Állami Gondnoksága vezetésével folyik, melynek kapcsán a központi épületet és a kastélyparkot helyreállítják, illetve a mára teljesen elpusztult operaházat újraépítik. A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa-Nostra-díjat kapott. A kastélyt évente több százezer turista látogatja, melyből a külföldiek száma meghaladja (50–60 országból) a hatvan-ezret. Júniustólszeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyek hangzanak el a díszteremben, jeles bel- és külföldi művészek, kamara- és nagyzenekarok előadásában. Néhány éve a „Magyarországi Barokk Vigasságok” keretében a kastélyban újra megszólalnak kosztümös, korabeli operák, színházi előadások, és mint egykor, tűzijáték zárja az ünnepet.
Barokk,rokokó
Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt (az északi oldalon) a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állnak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.
A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti díszterem, és az ahhoz kapcsolódó zeneterem, amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a Sala Terrana. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori,18. századi pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos tapétával, damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a „társasági zálák”. Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállították és újra berendezték
A bútoroknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a Mária Terézia-szoba, amelyben 1773-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg 1945-ig. A zeneterem melletti három teremben Joseph Haydn munkásságát és a kastély egykori zeneéletét bemutató kiállítás látható. A földszint helyreállított helyiségei közül megemlíthető az úgynevezett kínai szoba. Húsz fatáblájából falburkolatának három tábláját és az eredeti ajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállítani
A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép
A fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak köszönhetően, aki aktív alkotói korszakát töltötte Miklós herceg szolgálatában, operák, vígoperák, szimfóniák születtek ehelyett. Az előadások leggyakoribb színhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója és az aranyozott bútorok ejtik ámulatba az idelátogatót. Itt tartják ma is a hangversenyeket.
Építés éve 1720–1766
Gyékény fonás:
Gróf Széchényi Antal generális 1741-ben helyezte át székhelyét Nagycenkre, ahol nagyjából 1750-re készült el a kastély együttes és a franciakert. Ő Festetics Juliannát, a keszthelyi Georgikon alapítójának testvérét vette feleségül. 1783-ban költözött a kastélyba, ahol értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre. A gyűjteményt 1802-ben felajánlotta az államnak, és ezzel ő lett nemcsak a Nemzeti Múzeum, de közvetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is. 1791ben Hefele Menyhérttel terveket készíttetett az épületegyüttes bővítésére. Az építész kétemeletessé változtatta volna a kastélyt, a gróf azonban elállt a nagyszabású és drága tervtől, az átépítést pedig Ringer Józsefre. Ő 1800-ra készült el a munkával, amelyben az eredeti tervből csak egyes elemeket használt fel. Széchényi Ferenc végrendeletében megosztotta birtokait két fia között: Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott.
Klasszicista késő barokk
Az eredetileg a Nógrád megyéből származó kisnemesi Széchényi család a közeli Fertőszéplakról (Széplakról) költözött Kiscenkre (Akkor még két külön település volt a később Nagycenk néven egyesített Kiscenk és Nagycenk). A széplaki birtokhoz, akárcsak a Kiscenket és Nagycenket is magába foglaló Sárvár-felsővidéki birtokhoz zálogjogon jutott a Széchényi család, csakhogy míg az előbbit az Esterházyak végül visszaváltották, addig utóbbit a Széchényi II. György, 1711-ben végleg megvásárolta a Draskovichoktól.
Reggel 8 óra: indulás az iskola elől
Fertőszentmiklós Fél 11-kor értünk a nagycenki kastélyhoz Fertőd Előtte megnéztük a Hársfasor-t és a Kisvasút Fertőszéplak Múzeumot Negyed négykor értünk Fertőszentmiklósra Hegykő Fertőhomok Hidegség Nagycenk Pereszteg Nagylózs Ebergőc Röjtökmuzsaj Fertőszentmiklós Összesen 52 km tekertünk.
A nagycenki kastély
A Hársfasor
A hegykő vasfüggöny emlékhely
Nagylózson pedig a szélkerekeket csodálhattuk meg
•
Fertőrákos község Győr-Moson-Sopron megyében helyezkedik el. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet városfal övezett, és püspöki palotája is volt. Szép természeti környezetben fekszik, és csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
•
Soprontól 10 kilométerre ÉK-re, a Fertő partján, az Ausztriához tartozó Fertőmeggyes közvetlen közelében található. Fertőrákos nyugatról, a kőfejtő lajtamészkövétől a Fertő nádasáig húzódik a Rákpatak szakadékos völgye mentén. A helységtől délre a Kecske-hegyet és a Szárhalmi erdőt találjuk, északra pedig az országhatárig főleg szőlőket. A községet átszeli a Fertő-parti országút. Vasútja nincsen, de a Volán menetrend szerinti járataival elérhető. A Fertő-tó körül tervezett kerékpárúton a Fertőmeggyes felől érkezők első állomása Fertőrákos lesz. A Mithrász-szentély mellett gyalogos határátkelő is van.
•
Ma a munkaképes lakosság nagy része Sopronban dolgozik, a többiek gazdálkodnak vagy kisiparral foglalkoznak. A község próbál önállóan megélni: a vasfüggöny felszámolása óta az idegenforgalom lehetőségei javultak a leglátványosabban. Új határátkelőhelyet nyitottak a gyalogosok és turisták részére, így a Fertő-tavat körbejárhatják a kirándulók. Megindult a rendszeres hajóforgalom, tehát a nevezetességeket már a vízről is megtekinthetik az érdeklődők.
•
•
Fertőrákos eredetileg egyutcás, orsós jellegű kiszélesedéssel kialakult falu volt. Az első és egyben legrégibb településmagja a Fő utca alsó szakasza volt. Infrastruktúrája teljes: a 674 lakás 98%-ában van vezetékes ivóvíz, 96%-ában vezetékes gáz. A telefont 1997-ig kb. 540 otthonba kötötték be, a szennyvízcsatorna-hálózatba a lakások 60%-át kapcsolták be – a helyi kábeltelevízióra ennél több otthon csatlakozott. A 19 utcából 18 szilárd burkolatú. A községben van posta, egészségügyi alapellátást biztosító orvosi rendelő és takarékszövetkezet, óvoda és általános iskola is. Az iskolát 1651-ben Draskovich győri püspök alakította ki, és Rákos kötelességévé tette annak fenntartását. 1874-ben építettek egy új egy tantermes iskolát. A 20. század elején már öt tantermes oktatási intézménye volt a településnek. A szülők döntése alapján 1938-ban kétnyelvű lett az iskola.
•
•
A községben található művelődési ház, könyvtár, múzeum, kiállítóterem és sportpálya is. Lehet lovagolni, lőni és horgászni is. A kőfejtőben a barlangszínházban nyáron operaelőadásokat és komolyzenei koncerteket tartanak. A helybeliek és az átutazók kényelmét hat étterem szolgálja. A faluban működik Német Nemzetiségi Dal- és Kultúr Egyesület, felnőtt énekkar és gyermek tánccsoport. Minden esztendőben megrendezik a nemzetiségi találkozót és a búcsút. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a németországi Grossengotternnel.
A balfi intézményközpont.
•
•
Nevének eredete Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés. A címer híven fejezi ki a városhoz tartozás történelmi hagyományait, de ugyanakkor a helyi közösség összetartozását is kifejezi.
• •
Keletkezése Az időszámításunk szerinti II. századból, 180-ból származó emlékek említik, hogy a balfi gyógyvizet már a rómaiak is használták. Balf története szinte a kezdetektől összefonódik Sopron város történelmével, Sopron polgárai a középkortól kezdték használni fürdésre az itteni gyógyvízeket. 1342-ben a falu egy részét megvásárolta a város. 1560-tól új fürdőépületeket emeltettek és számos nemesi és főnemesi család felkereste a fürdőt. Az 1631-ból származó kézirat szélesebb körben is népszerűsíti a gyógyhelyet, és mind fürdésre, mind ivókúrára alkalmas vizét.
•
•
A fürdőhely 1876-ban, a vasút kiépülésével indult igazából fejlődésnek. A millenniumi években szálloda és gyógy pavilonok létesültek, kialakult a ma is látható 'gyógypark'. A 20. századfordulóján kezdődött a különösen a hurutos gyomorpanaszok ellen javasolt gyógyvíz palackozása. A trianoni békeszerződést követően, más hazai üdülőhelyekhez hasonlóan a balfi is virágzásnak indult. A II. világháborúban munkaszolgálatos tábort rendeztek be a községben, ahol mintegy 2000 ember lelte halálát, közöttük Szerb Antal író, irodalomtörténész.
• •
•
Balf a 20. században A település életében mindig meghatározó volt a szőlő, a mezőgazdaság, a gyógyvíz és ezzel a vendégek és betegek kiszolgálása. Az 1900-as évek első harmadában a kereskedelmet a Hangya szövetkezet, majd a Földműves szövetkezet, az 1960as évektől az ÁFÉSZ szervezte meg. A faluban evangélikus iskola volt, ennek államosítsa után az általános iskolában tanították a gyermekeket.
Sopron belvárosától 7 km távolságra délkeletre, a Fertő-tó mellett bújik meg ez az alig 1000 fős településrész, megőrizve eredeti falusias jellegét. Az 1199-ben keltezett oklevél Farkasd néven említi. 1278-ban már Wolf néven szerepel az írásokban A Fertő-tavi kerékpáros kirándulások magyarországi kiindulópontjaként ismeretes. A településrész legkönnyebb megközelítése a belvárosból induló 14-es számú helyi járatú autóbuszokkal lehetséges. A járatok sűrűsége óránkénti. A Sopronba tartó távolsági illetve helyközi autóbuszoknak is van megállóhelye. A városrészt érinti a Győr–Sopron-vasútvonal, de a megállóhelyen a gyorsvonatok nem állnak meg.
A soproni borvidék egyik jellegzetes és ismert szőlő és bortermelő helyszíne. Az egyéni termelők szinte minden családi házban fogyasztják és árusítják saját termésű vörös boraikat. Kellemes természeti környezetben fekszik, és sok műemlék épület található ezen a falusias városrészben. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
Szent Farkas-templom Szt. Farkas kápolna Nemzeti emlékhely - Szerb Antal író tömegsírja A Temető-domb tetején, a temetőben áll dísztelen egyszerűségben a templom. Hajdani erődfal töredéke által védve. A település korábbi elnevezésére utal a templom jelenlegi megnevezése. A fallal kerített templomot 1336-ban említi először okirat, akkor még Miasszonyunk néven, Szent Farkast csak később választották a jobbágyközség plébániájának védőszentjéül. A templom legfeltűnőbb, messziről látható része a nyugati oldalához épült tornya. Alul négyszögletes, csaknem az egész homlokzattal egyenlő szélességű, a magas toronyalja dongaboltozatú. A négyzetes keresztmetszet az első párkányszint fölött szabályos nyolcszögűvé változik. Az emeleten tágas gótikus ablakok nyílnak, s kő gúlasisak koronázza meg e hazánkban nagyon ritka konstrukciót. A 15. században épült templom másik különlegessége, hogy a hajójához csatlakozó szentély a nyolcszög két oldalával zárul, mégpedig sarokkal kelet felé.
Nemzeti Emlékhely A temető kerítése mellett közvetlenül található meg az 2. világháború végén, az itteni munkatáborban meggyilkolt zsidó és kényszermunkások (munkaszolgálatosok) emlékére örök mementóként emelt Winkler Barnabás és Kutas László tervei alapján felújított, Füredi Oszkár 1948-ban állított emlékműve. A kápolna külső felújítása 2008-2009-ben. Ugyanis 1944. december 4. és 1945. március 31. között Balfon az NSDAP és az SS felügyeletével a soproni vidék egyik legnagyobb erődítő munkatáborát létesítették azzal a céllal, hogy az ide hurcolt zsidó és keresztény kényszermunkásokkal, munkaszolgálatosokkal és más foglyokkal felépítsék az akkori német–magyar határvidéken a Südostwall (Délkeleti Fal) erődrendszert.
Ivókút
Ivókút (a balfi gyógyvíz nyilvános ivókútja) A településrész északi végén 2009. év elején felavatott ivókút a Balfi víz palackozó üzeméhez közel létesült. Mellette az üzemi dolgozók bejárását megkönnyítő autóbusz megállóhely is található.
A hetedik napon minden csoport főzött valamit. Mi gulyás levest főztünk,palacsintát és kenyeret sütöttünk.
1,7 kg liszt 1cs élesztő 1 evőkanál cukor 1,5 evőkanál só Szükség szerint víz A lisztet keverőtálba tesszük és hozzá adjuk a többi hozzávalót. Langyos vizet adun hozzá hogy közép kemény tésztát kapjunk.
A tálat letakarjuk és meleg helyen pihenni hagyjuk.(a tészta szépen megkel) Kb. fél óra kelés után a tésztát két cipóra osztjuk, megformázzuk majd olajjal kikent , lisztezett őzgerincsütőbe tesszük. Ismét kelni hagyjuk(kb. 20 perc) Kb. 230 fokos sütőben 40-45 percig sütjük.(közben ellenőrizzük ,s ha szükséges a sütési időt változtatjuk.)
A meleg időben a forró leves nem volt éppen kellemes,de azért finom volt.
A kastély akkori uralkodója ülve aludt mert félt hogy álmában megfullad..
