Meghívó Szeretettel meghívunk mindenkit a Debreceni Egyetem Informatikai Kar Tudományos Diákköri Bizottsága által a 2013/2014. tanév II. félévében megrendezendő Tudományos Diákköri Konferenciára.
Időpont: 2014. április 24., 16:00
Helyszín: Debreceni Egyetem Informatikai Kar F0, F01 terem
Tudományos Diákköri Bizottság Elnök: Dr. Fazekas István, egyetemi tanár OTDT képviselő: Dr. Kormos János, egyetemi tanár Titkár: Biró Piroska, egyetemi tanársegéd Hallgatói képviselő: Csont István
Információk: www.inf.unideb.hu/tdk
Ügyintézés: DE IK, I-227 Kedd: 13-14 Csütörtök: 10-11
Felelős szerkesztő Biró Piroska, egyetemi tanársegéd
Borítót és logót tervezte Biró Zsuzsanna, grafikus 2
Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ ÉS TUDNIVALÓK .................................................................. 4 A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR .................................................................... 5 PROGRAM ............................................................................................ 6
MEGNYITÓ ............................................................................................. 6 SZEKCIÓK................................................................................................ 6 ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉS .............................................................. 6 INFORMATIKA TUDOMÁNYI SZEKCIÓ ........................................................... 7 KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ ................................................................ 8 ÖSSZEFOGLALÓK................................................................................... 9
INFORMATIKA TUDOMÁNYI SZEKCIÓ ........................................................... 9 KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ .............................................................. 18 A TDK DOLGOZATOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ................................... 23 A TDK ELŐADÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ..................................... 25 A RÉSZTVEVŐK NÉVSORA .................................................................... 27
HALLGATÓK .......................................................................................... 27 TÉMAVEZETŐK ...................................................................................... 28
3
Köszöntő és tudnivalók Köszöntjük a 2013/2014. tanév II. félévi Informatikai Tudományos Diákköri Konferencia előadóit, társszerzőt, a munkájukat irányító témavezetőket, a bíráló bizottságok tagjait, valamint minden kedves érdeklődőt. Bízunk abban, hogy a megrendezésre kerülő tudományos diákköri konferencia mindenki számára hasznos, új tapasztalatokkal szolgál majd. Az Informatikai Kar Tudományos Diákköri Konferenciája egy közös megnyitóval kezdődik, melyen minden előadó részvételére számítunk. Ezután két szekcióban hangoznak el előadások (Informatika Tudományi Szekcióban és Könyvtártudományi Szekcióban). Az előadások hossza legfeljebb 15 perc, melyet szintén legfeljebb 5 perces vita követ. Kérjük a résztvevőket az időkeretek pontos betartására. Mindenkit szeretettel várunk április 24-én! A szervezők
4
A Tudományos Diákkör A tudományos és művészeti diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítését, a képzési követelményeket, a tantervi tananyagot meghaladó ismeretek elsajátítását, a hallgatói kutatómunkát, illetve a művészeti alkotótevékenységet elősegítő, ennek nyilvánosságot is biztosító önképzőköri forma. A tudományos és művészeti diákköri tevékenység az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdeti időszakában induló vagy az alsóbb évfolyamokon kezdődő, folyamatos tutoriális (mentor) jellegű hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. A diáktudományos és művészeti tevékenység a tudományos és művészeti pályára való felkészítés, felkészülés legmagasabb szintje a doktori iskolát megelőző képzési szakaszban, s mint ilyen, a doktori képzés (PhD-, illetve DLA-képzés) egyik legjobb előiskolája. A TDK keretei között folytatott tudományos és művészeti tevékenység kitartó, következetes munkán, folyamatos tanuláson és igazi megmérettetésen alapul. Megtanít érvelni, vitatkozni, mások igazát megismerni, elfogadni, néha még a „felnőtt” tudós nemzedéknek is példát mutatva örülni más sikereinek, elért eredményeinek. A szakmai, tudományos sikerek elérése mellett, vagy inkább mindezek előtt igényességre, a gondolkodás meg nem alkuvó becsületességére, a kutatói életforma nagyszerűségére, a felfedezés örömére, az új melletti kiállásra, de együttműködésre és toleranciára is nevel. A TDK-munka vállalása személyes döntés, amely a tudományos munka iránti alázattal, szorgos, kitartó munkával jár. A kölcsönös együttműködésen alapuló műhelymunka tanárnak, diáknak egyformán nagy lehetőség. Olyan szellemi fellendülést eredményez, amely kedvező hatással van az egyetemi, de továbbtekintve hazánk tudományos és művészeti életének egészére is. (Forrás: az OTDK kézikönyve) 5
Program Kérünk minden tisztelt érdeklődőt, hogy az előadások zavartalanságának biztosítása érdekében a terembe lehetőség szerint a szekció kezdete előtt üljenek be, és csak a szünetben hagyják azt el. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előadások kezdési időpontjai tájékoztató jellegű adatok, néhány perces eltérések előfordulhatnak.
Megnyitó A konferencia elnöke: DR. FAZEKAS ISTVÁN, tudományos dékánhelyettes Helyszín: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, földszint, F0 terem 16:00 – 16:05 DR. MIHÁLYDEÁK TAMÁS , dékán A konferencia megnyitása
16:05 – 16:10 DR. FAZEKAS ISTVÁN, tudományos dékánhelyettes Résztvevők köszöntése, általános információk
Szekciók 16:10 – 18:30 Informatika Tudományi Szekció – F0 terem 16:20 – 17:40 Könyvtártudományi Szekció – F01 terem
Ünnepélyes eredményhirdetés 19:00 Informatika Tudományi és Könyvtártudományi Szekció DR. FAZEKAS ISTVÁN, tudományos dékánhelyettes Minden résztvevő megjelenésére feltétlenül számítunk az ünnepélyes eredményhirdetésen. 6
Informatika Tudományi Szekció Helyszín: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, földszint, F0 terem
Bíráló bizottság: Dr. Fazekas István, egyetemi tanár (elnök) Dr. Gáll József, egyetemi docens Dr. Varga Imre, egyetemi adjunktus 16:10 – 16:30 FORGÁCS RICHÁRD Baromfi inkubátor fejlesztése PIC mikroprocesszorral Témavezető: Dr. Végh János
16:30 – 16:50 LÁSZLÓ ZSOLT RSS hírcsatornák FOREX árfolyamokra gyakorolt hatásának vizsgálata Témavezető: Kovács György
16:50 – 17:10 KATONA TAMÁS Gépi tanuló algoritmusok tőzsdei használata Témavezetők: Dr. Várterész Magda
17:10 – 17:30 BARTA FERENC, MECSEI DÁNIEL Gauss eloszlású pszeudovéletlen számok generálása a rács alapú kriptográfiában Témavezető: Dr. Folláth János
17:30 – 17:50 MAJOROS TAMÁS Sugárterápiás berendezés szimulációja és az inverz tervezés megvalósítására Témavezető: Ujvári Balázs
17:50 – 18:10 DÓCZI ROLAND Fürkész, az autonóm robotautó Témavezető: Dr. Végh János
18:10 – 18:30 ALEXA BENCE Az intelligens babanapló: adatelemzés a gyermekfejlődésben Témavezető: Dr. Adamkó Attila
7
Könyvtártudományi Szekció Helyszín: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, földszint, F01 terem
Bíráló bizottság: Dr. Fazekas Attila, egyetemi docens (elnök) Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, egyetemi adjunktus Vágner Anikó, egyetemi tanársegéd 16:20 – 16:40 NAGY GERGŐ MÁTÉ Könyvtárak kalandorai, avagy a szerepjáték-közösségek térhódítása a könyvtárakban Témavezető: Dr. Boda István
16:40 – 17:00 BALÁZSI DORINA A digitális kompetenciák komparatív analízise az Európai Unió országaiban Témavezető: Eszenyiné dr. Borbély Mária
17:00 – 17:20 FEKETE MÁRTON, KIS ANDREA A digitális műveltség képlete és relatív számértéke az európai középiskolások körében Témavezető: Dr. Kovács Béla Lóránt
17:20 – 17:40 SEBESTYÉN KATALIN Miből lesz a cserebogár, az informatikatanár? Témavezető: Dr. Csernoch Mária
8
Összefoglalók Informatika Tudományi Szekció
9
Baromfi inkubátor fejlesztése PIC mikroprocesszorral FORGÁCS RICHÁRD
A TDK dolgozat fő témája egy baromfi keltető implementálása PIC típusú mikroproceszszorral. A dolgozat részletesen bemutatja hogyan lehetséges egy természetes folyamat modellezése, majd utánzása a mai technológiák segítségével. A mezőgazdaság korszerűsítése, az állattenyésztés összekapcsolása a jelen kor elektronikai lehetőségeivel egyaránt fontos témát jelent. A világ lakosságának rohamosan növekvő táplálékigénye igényli a természetes élelemelőállítási folyamatok automatizálását, nagy méretű megvalósítását; amihez az informatikának a maga eszközeivel hozzá kell járulni. A dolgozat bevezető része bemutatja a baromfi tenyésztés hagyományos módját és igényeit, a természetes kelési folyamatok legmeghatározóbb szempontjait. A bevezetésben még olvashatunk a keltető alapvető koncepciójáról és funkcióiról. A tárgyalás rész részletesen foglalkozik a keltető hardveres és szoftveres implementálásával, azok mély és alapos bemutatásával. A szoftveres algoritmusok közül a PID szabályzó algoritmusa, a hőmérséklet érzékelés implementálása, a szellőztetés és pártartalom szabályzása a legmeghatározóbb témák közé tartozik. Szintén fontos témája a dolgozatnak a mikrokontrollerek közötti kommunikáció, amely fontos részét képezi a vezérlésnek. Ennek implementálása és egyedi megoldás témája a dolgozatnak. A befejezés tartalmazza az elért eredmények összefoglalását, az esetleges hiányokat és a jövőre kitűzött célokat.
Témavezető: Dr. Végh János, egyetemi tanár DE IK Informatikai Rendszerek és Hálózatok
10
RSS hírcsatornák FOREX árfolyamokra gyakorolt hatásának vizsgálata LÁSZLÓ ZSOLT A valutakereskedés a gazdasági szféra egyik legfontosabb és legaktívabb területe, rendkívül sok gazdasági szereplővel és befolyásoló tényezővel. A legtöbb résztvevő elsődleges célja, hogy az említett piacon az árfolyamok ingadozásából adódó lehetőségeket kihasználja, és ezáltal a lehető legnagyobb profitra tegyen szert. A sikeres kereskedéshez mindenkinek szüksége van valamilyen prognózisra, számításokra, előzetes tapasztalatra, vagy megfigyelésekre, tehát egyfajta gondolkodásmódra, amely segítségével megpróbálja megbecsülni a jövőbeni árfolyammozgásokat. Tudományos dolgozatunk célja, hogy fényt derítsünk arra, vajon az RSS hírcsatornákon felbukkanó hírek, információk kimutatható hatással vannak-e az árfolyamok alakulására, megfigyelhetők-e rendszerszerű, hasonló jellegű, gyakori változások, amelyek a hírek megjelenésének időpontjában, vagy azt követően mutatkoznak az egyes valutapárok árfolyamaiban. Az elemzésekhez különböző hírforrásokból több tízezer hírt gyűjtöttünk össze 2013. márciusától 2014. márciusáig, az árfolyamok alakulásának tendenciáját és mértékét lineáris regresszió segítségével igyekeztünk megbecsülni, majd próbáltunk kapcsolatot teremteni a hírcsatornákon keresztül beáramló információk, gyakran előforduló kifejezések és a kalkulált árfolyam-ingadozások között. Jelenlegi eredményeinkből arra következtethetünk, hogy az RSS hírforrások, illetve az árfolyamok alakulásában bekövetkezett változások között összefüggések állnak fenn.
Témavezető: Kovács György, egyetemi tanársegéd DE IK Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék
11
Gauss eloszlású pszeudovéletlen számok generálása a rács alapú kriptográfiában BARTA FERENC, MECSEI DÁNIEL
Ma a kriptográfia területén rendkívül aktív kutatási terület a rács alapú kriptográfia, melynek előnyei az erős matematikai bizonyosság és biztonság, továbbá a kvantum algoritmusokkal szembeni ellenállóság. Egyes rács-alapú kriptorendszerekhez szükséges az egész számok halmaza feletti diszkrét normális eloszlásból való mintavételezés. Az erre alkalmas algoritmusok közül, tudomásunk szerint, csak néhánynak van nyilvános, szabadon felhasználható implementációja. Kutatásunk célja egy olyan nyílt forrású függvénykönyvtár létrehozása, amely számos módszert biztosít a fenti eloszlásból való véletlen számok generálására. A tervezés során figyelembe vettük a különböző felhasználási területeken jelentkező eltérő igényeket és lehetőségeket, igyekeztünk egy bővíthető, optimalizált eszközt biztosítani. Nincs tudomásunk arról, hogy az eddigi kutatások eredményeként megjelent cikkekben volna egy átfogó, számos módszert érintő, azok implementációin alapuló összehasonlítás, azonban az elkészült függvénykönyvtárat alapul véve lehetőségünk nyílt ennek elkészítésére. Bízunk benne, hogy a dolgozatban megfogalmazott eredmények, illetve az elkészített függvénykönyvtár a jövőben alapjául szolgálhat egy nyílt forrású rács alapú kriptográfiai rendszernek.
Témavezető: Dr. Folláth János, egyetemi adjunktus DE IK Számítógéptudományi Tanszék
12
Sugárterápiás berendezés szimulációja és az inverz tervezés megvalósítására MAJOROS TAMÁS A forgórendszerű GammaART-6000TM egy Debrecenben évek óta használt berendezés az idegi tumorok eltávolítására. Ez az eszköz pontosan és koncentráltan képes dózisokat leadni a fejbe, ezzel helyettesítve a veszélyes műtétet. Erre Co-60 izotópot használ, amit úgy helyeznek el, hogy a leadott radioaktív sugárzás csak a megfelelő területen okozzon sejthalált. Mivel a fizikában a különböző részecskék és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatára évtizedek óta vannak szoftverek, a mai legmodernebb GEANT4-gyel szimuláltuk az eszközt. Először a program keretein belül felépítettük a berendezést, a beteg CT képe alapján pedig a kezelendő terület CT képpel azonos részletességű modelljét is elkészítettük. Mivel ez a program egyenként szimulálja a nagyenergiás fotonok útját és energia leadását, mindenképpen szükség volt a szimuláció felgyorsítására. Erre több módszert kipróbáltunk, jelenleg azt használom, hogy egy hosszú futással meghatározom azoknak a fotonoknak a helyét, irányát, energiáját, akik elérik a fejet. Ezzel azt érem el, hogy csak azoknál a fotonoknál szimulálom a kölcsönhatást, amik részt vesznek a dózis kialakításában. Így 150 ezerszer gyorsabb lett az eredeti szimulációhoz képest a számítás. Ezzel az ún. virtuális forrással elkészítek 360 fájlt, amiben a teljes körbefordulás minden lehetséges szögéből leadok elegendő mennyiségű fotont. Ezeket a fokonkénti eloszlásokat használom arra, hogy ezeket súlyozva különböző alakú dózistérfogatokat hozzak létre. A módszerem lényege az, hogy egy elvárt dózisterületet megadva, addig változtatom az egyes szögekből érkező részecskék számát, míg ezeket összeadva, azaz megvalósítva egy fokonként különböző sebességű forgatást, az elvárt térfogathoz legjobban hasonlító dózisterületet kapok. Első lépésként elkészítettem az eszköz által egyszerű mozgáskombinációkkal előállítható területeket, ezek később, mint alapvető formák használhatók lesznek a bonyolultabb területek kirakására. Célom az, hogy egy tetszőleges, lehetséges tumorhoz az eszköz szimulációja alapján tudjak egy kezelési tervet adni, ami a jelenlegi módszernél pontosabb, skálázhatóbb. Ma ez az elvárt időnél többet vesz igénybe, de megfelelő hardver és tovább finomított szoftveres eljárásaim segítségével lehetséges a pár percnyi tervezés elérése.
Témavezető: Ujvári Balázs, egyetemi tanársegéd DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék
13
Gépi tanuló algoritmusok tőzsdei használata KATONA TAMÁS
Napjaink felgyorsult és gazdaságilag globalizálódott világában egyre nagyobb volumenű pénz cserél gazdát nap mint nap a világ tőzsdéin. A kommunikációs forradalomnak és a hozzá tartozó eszközök térnyerésének köszönhetően manapság bárki kereskedhet devizával, tőzsdeindexekkel, részvényekkel, akinek internetkapcsolat áll rendelkezésére. A tőzsdén az utóbbi időben teret nyertek az automatizált kereskedő eszközök. Ezek olyan szoftverek, melyek emberi beavatkozás nélkül egy előre meghatározott algoritmus alapján kereskednek. Ezeknek a robotoknak egy része nagy frekvenciás kereskedéssel (HFT, High Frequency Trading) működik. Ez egy olyan forma, ahol szinte másodpercről másodpercre adnak és vesznek instrumentumokat, egy-egy megbízáson centes haszonkulccsal dolgozva. Jórészt ennek köszönhető, hogy a piac természete az utóbbi időben teljesen megváltozott, a trendek rövidültek. Kutatási témám során egy olyan eszközt fejlesztettem, mellyel egyszerűen és gyorsan lehet gépi tanuló algoritmusokat készíteni és tesztelni tőzsdei felhasználásra. Saját fogadási stratégiát fejlesztettem, amely egy kismértékben még veszteséges algoritmusból is képes nyereséget produkálni. A rendszerhez tartozik egy webes felület. Melyet Ruby on Rails keretrendszerben fejlesztettem. Ennek segítségével feladatokat írhatunk ki tesztelésre. Tartozik hozzá egy kliens, amely gépi tanuló algoritmusokat tesztel a feladatban kiírt paraméterek szerint. A felületen különböző eredményeket hasonlíthatunk össze kiválasztva a számunkra megfelelő modellt további felhasználásra.
Témavezető: Dr. Várterész Magda, egyetemi docens DE IK Számítógéptudományi Tanszék
14
Fürkész, az autonóm robotautó DÓCZI ROLAND
Az önjáró eszközök akkor a legbiztonságosabbak, ha pilóta nélküliek, tehát autonóm módon funkcionálnak, a külső kölcsönhatásokra reagálnak, felderítenek. Szakdolgozatomban egy ilyen kisautó megvalósítását tűztem ki célul. Elsődleges célkitűzésem az volt, hogy tudjon egy sík, hirtelen emelkedőktől, illetve lejtőktől mentes útszakaszon boldogulni, eljutni egy előre meghatározott pontból egy másikba. A kocsit egy előre összeszerelt, 25cm x 14cm –es, kerekenként 1-1 motorral rendelkező vázzal kezdtem. A motorok vezérlését egy Texas Instruments által forgalmazott Stellaris LaunchPad (LM4F120H5QR) valósítja meg. Ennek feladata még egy giroszkóp/gyorsulásmérő modul működtetése, adatainak lekérése, illetve továbbítása, továbbá négy ultrahangszenzor triggerelése. A mért adatok egy Android eszközre továbbítódnak vezeték nélküli protokoll segítségével. Ugyanezen modulon keresztül a Stellaris LaunchPad válaszként kap GPS, illetve iránytű adatokat. Ha egy tárgy, amely a szenzorok szerint elég közel helyezkedik el ahhoz, hogy esetleg kárt tegyen benne az autó, illetve az tegyen kárt az autóban, akkor a mikrokontroller figyelmen kívül hagyja a bejövő adatokat, parancsokat és a tárgy kikerülését helyezi magasabb prioritású feladattá. Az Android eszköz itt egy okostelefon. Azért választottam ezt a módszert, mert ebben benne van az összes modul, amire szükségem lehet a fejlesztés során, így költséghatékonyabbá tehető az eszköz. A okostelefon feladatai a következők; az Android egy saját, beépített szolgáltatását használva mobil hozzáférési pontot biztosít, GPS, iránytű adatok lekérdezése, illetve továbbítása, Bluetooth modul használata, továbbá a beépített kamera használata. A mobil hozzáférési ponton keresztül elérhető webszerver szolgáltatja az érzékelők által mért adatok visszajelzését és a kamera képének megjelenítését a felhasználó felé. A GPS koordinátákból, továbbá a mágneses északtól viszonyított eltérésből kiszámítható egy olyan alfa szög, amely megadja azt, hogy az északtól hány fokkal kell elfordítani az autót, hogy a cél irányába álljunk. Ezután ezt továbbítjuk a Stellaris LaunchPadra, az pedig indítja a motorokat.
Témavezető: Dr. Végh János, egyetemi tanár DE IK Informatikai Rendszerek és Hálózatok
15
Az intelligens babanapló: adatelemzés a gyermekfejlődésben ALEXA BENCE Pályamunkám témája egy olyan mobil alkalmazás, amely ha távolról szemlélünk, akkor a kismamáknak, kisgyerekes családoknak nyújt olyan lehetőséget, amely a hagyományos babanaplók, fénykép-gyűjtemények, fejlődési és egészségügyi kiskönyvek illetve további adatok digitális formában történő tárolására és rendszerezése alkalmas. Ha közelebbről szemléljük, akkor az ilyen módon összegyűjtött viszonylag nagy mennyiségű adatot egy kis kreativitással és analízissel olyan átfogó információs eszközzé alakítjuk, amely a gyermek – elsősorban egészségügyi – felügyeletében és fejlesztésében új, korszerű és hasznos távlatokat nyithat. Tekintsük a következő példát: az alkalmazás egy moduljában rendszeres időközönként feljegyezhetőek a gyermek különböző paraméterei (súly, magasság, stb.). Ezek a nyers adatok önmagukban nem bírnak nagy jelentőséggel. Azonban amint az alkalmazás az adatokat kiértékeli, és összeveti egy hitelesített külső, vagy online kapcsolat híján az előre beprogramozott belső adattárral, akkor az esetleges – néha akár kóros mértékű – eltérésekre (például az alultápláltság vagy növekedési zavarok) idejében felhívhatja a szülő figyelmét, elősegítve ezzel a gyermek kezelésének mihamarabbi elkezdését. A különböző adatok az alkalmazáson belülről elérhetőek grafikus formában, az ezekből származtatott értékek grafikonokon megjelenve figyelmeztetik a szülőt az esetleges problémára. Például a megadott súly és magasság függvényében az alkalmazás testtömeg-indexet számol, azonnali visszajelzést adva a baba állapotáról a felvezetett adatpár alapján. Természetesen az összetettebb értékek precíz elemzéséhez rendszeres adatfelvétel szükséges. Az eltérések szemléltetésén túl hasznos információt ad az éppen aktuális normálértékektől való eltérés, illetve a tartomány végpontjaihoz való közelítés jelzése. Ilyen módon pontos adatokra támaszkodva figyelmeztethető a szülő, ha a gyermek esetleg diétára szorul, vagy jelezhető, ha valamilyen genetikus növekedési kórképben szenved. Hasonló alapokkal fejlesztjük az esetleges betegségek lefolyását prognosztizáló modult is, amely az előzőleg felvitt betegségek, illetve a külső forrás adatainak elemzése alapján ésszerű keretek között terápiás lehetőségeket ajánl a felhasználónak. Ezen felül felhívja az esetleges orvoshoz fordulás szükségességére a felhasználó figyelmét. További hasznos funkció a leggyakrabban előforduló betegségek tüneteinek, előfordulásának megfelelő, számunkra már orvos által hitelesített leírása. A világhálón terjedő weborvos portálok pontatlanságai, tárgyi tévedései ily módon kikerülhetők, így segítve a szülő megfelelő tájékoztatását és a gyermek megfelelő ellátását. A programcsomag része még többek között a babakorpusz, melynek hangfelvételeivel, azok rendszerezésével és ellenőrzésével a gyermek mentális és szociális fejlődése is nyomon követhető.
16
Az alkalmazás nagyszerűsége egyszerűségében rejlik: minimális felhasználói interakcióval képes olyan átfogó információt szolgáltatni, amelyek egyébként csak nagy odafigyeléssel és hozzáértéssel lehetnének elérhetők. Az alkalmazás fejlesztésének egy távolabbi célja egy olyan átfogó külső adattár létrehozása, amely kellően nagyszámú felhasználó esetén értékes statisztikákat és adatot szolgáltathat mind a felhasználó és megfelelő anonimitás mellett akár különböző egészségügyi szervezetek számára is.
Témavezető: Dr. Adamkó Attila, egyetemi adjunktus DE IK Információ Technológia Tanszék
17
Könyvtártudományi Szekció
18
Könyvtárak kalandorai, avagy a szerepjáték-közösségek térhódítása a könyvtárakban NAGY GERGŐ MÁTÉ Idei TDK dolgozatomban azt a célt tűztem ki magam elé, hogy az előző projektemet szeretném folytatni. Előző dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a könyvtáraknak milyen lehetőségei és mekkora esélyei vannak arra, hogy a papír alapú szerepjátékok segítségével új olvasókat tudjanak becsábítani, valamint esetlegesen extra nyereségre tegyenek szert. Ennek folytatásaként megpróbálok fényt deríteni arra, hogy a már létező szerepjáték projektek és rendezvények, hogyan hatottak a könyvtárak életére a tengeren túl, illetve a hazai könyvtárakban. Azért választottam ezt a témát, mert úgy érzem, hogy a mai világban, amikor a könyvtárak komoly átalakuláson mennek keresztül a társadalmi változások következtében, kiemelten fontos az, hogy a könyvtárak minél több csoport felé nyissanak és minél több szubkultúrát öleljenek fel, támogassák a feltörekvő irányzatokat és művészi tehetségeket. Annak érdekében, hogy a dolgozat további részei teljesen érthető legyen úgy érzem ismét definiálnom kell a papír alapú szerepjáték fogalmát. A szerepjáték egy olyan társasjáték, amelyben a játékosok verbális úton alakítanak egy közösen elképzelt fantáziavilágot, ahol a játék menete sokban emlékeztet egy közösen kitalált könyv vagy film cselekményére. A játékosok ennek az elképzelt világnak egy-egy kitalált szereplőjét, a karaktereket személyesítik meg. A történet alapötletét a mesélő határozza meg, aki a szabályok alapján a játékosok nézeteltéréseit is elbírálja. A mesélő nem egy karakterrel rendelkezik, hanem a játékot és a mellékszereplőket mozgatja és a karakterek számára motivációt, bonyodalmat biztosít. Ezt a játékosok a karakterek ismereteit felhasználva igyekeznek megoldani. A karakterekkel történő azonosulásnak a különböző szerepjáték típusokban különböző korlátai vannak. A legelterjedtebb, asztali játékban a játékosok nem teljesen imitálják a karaktereik tetteit, csak szóban közlik, illetve jelzik azokat. A karakter szavait szokás egyes szám első személyben előadni, ilyenkor megengedett a gesztikulálás és mindenféle, a játékot segítő metakommunikáció. A projekt során próbáltam felvenni a kapcsolatot amerikai könyvtárakkal, valamint folyamatos megfigyelés alatt tartottam a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár és a Mentálcsavar Klub közös szervezésében létrejött szerepjátékos rendezvénysorozatot. A rendezvényen megjelent résztvevőkkel kérdőíveket töltettem ki, amelyekben demográfiai és elégedettségre vonatkozó adatokat gyűjtöttem be. Kutatásom során még mindig nem tudtam magyar nyelvű könyvtári szakirodalomra támaszkodni, mert a hazai könyvtárügyben ezzel a területtel még szinte senki sem foglalkozik. Kutatásom jelentőségét véleményem szerint éppen az adja, hogy ezt a területet eddig még senki sem vizsgálta a magyarországi könyvtári szakirodalomban, így az "úttörő" jellegűnek tekinthető.
Témavezető: Dr. Boda István, egyetemi docens DE IK Könyvtárinformatika Tanszék
19
A digitális kompetenciák komparatív analízise az Európai Unió országaiban BALÁZSI DORINA Manapság egyre fontosabbá válik a kérdés, hogy a modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) képességek és eszközök mennyire terjedtek el, illetve, hogy ezeket az eszközöket, milyen mértékben tudja a lakosság hasznosítani. Egy ország versenyképességnek megállapítása érdekében azt is fontos boncolgatni, hogy az IKT eszközök milyen mértékben váltak a hétköznapi élet, a kultúra elfogadott elemeivé. Tudományos Diákköri tevékenységem során a digitális írásbeliség, digitális műveltség különböző jártassági szintjeinek társadalmi arányaival foglalkozom. Vizsgálom az Európai Unió 27 tagállamának átlagos eredményeit, összehasonlítva három, Európa északi területén fekvő ország, Dánia, Svédország és Norvégia lakosságának értékeivel. Érdeklődésemet felkeltette a magyar lakók digitális jártasságának szintje is, ezért kiemelve az Unió régiói közül, elemezem hazánk társadalmának számítógép- használatát, informatikai ismeretét. Rövid kérdőíves felmérést követően, a saját környezetemben élők számítógépes tudását is igyekszem felmérni. Mivel a digitális készségek mértéke és szintje folyamatosan változik, a témában való eligazodáshoz nagy szükség van megbízható, pontos statisztikai adatokra. Kutatásomhoz, az Eurostat szabadon hozzáférhető adatbázisából származó jelentések alapján közzétett információkat használom fel. A kapott értékek alapján a lakosságot nem, életkor és iskolai végzettség szerint csoportosítom és analizálom az általam készített ábrák segítségével. Célom a digitális írásbeliség fontosságára való felhívás, mivel a létszükségletté váló információs és számítógépes tudás hiánya akadályozza, vagy nagymértékben megnehezíti a társadalmi integrációt és a személyes fejlődést egyaránt. Eredményeim tükrében okok és megoldások keresésére törekszem a digitális műveltség mutatóinak javítása érdekében.
Témavezető: Eszenyiné dr. Borbély Mária, egyetemi adjunktus DE IK Könyvtárinformatika Tanszék
20
A digitális műveltség képlete és relatív számértéke az európai középiskolások körében FEKETE MÁRTON, KIS ANDREA
TDK kutatásunk keretében 2010 óta foglalkozunk a digitális környezetben való olvasással, a digitális műveltséggel. Gyakorlati felmérési eredmények alapján igazoltuk és korábbi konferenciákon bemutattuk, hogy az általános országos- és nemzetközi oktatás- és neveléspolitika és a technikai fejlődés differenciáltsága kihatással van a digitális kultúra és a digitális írásbeliség elterjedésére, fejlődésére is. Dolgozatunkban pontosan definiáljuk a digitális műveltséget, melyet kutatásaink alapján három alapvetőszintre osztottunk, ti. digitális olvasás, -írás és -műveltség. Ismertetünk egy képletet, melyet magunk alkottunk meg; ennek alkalmazásával tetszőleges minta digitális műveltsége, így digitális olvasás- és írástudása válik mérhetővé, de legalábbis abszolút módon összehasonlíthatóvá. Ezen képletet használatban is bemutatjuk, ismertetve az Európai Unió tagállamaiban tanuló középiskolások átlagos digitális műveltségét és annak elmúlt években való változását, melyhez a 2009-es és a 2012-es PISA felmérések eredményei szolgáltatják az adatokat.
Témavezető: Dr. Kovács Béla Lóránt, igazgató Méliusz Juhász Péter Könyvtár
21
Miből lesz a cserebogár, az informatikatanár? SEBESTYÉN KATALIN A Debreceni Egyetemre 2011 augusztusában beiratkozott elsőéves egyetemi hallgatók alapvető informatikai ismereteit tesztelő felmérés részeredményeit alapul véve a hallgatók beviteli eszközökhöz kötött nyelvhasználati szokásait vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a „digital-born” nemzedék tagjai mennyire ismerik második anyanyelvük, a számítógép, az informatika nyelvét, képesek-e a helyes terminus használatára. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az alapvető beviteli egységekhez, az egérhez és a billentyűzethez, kapcsolódó terminológiával sincsenek tisztában a hallgatók. Az eredmények ismeretében mindenképpen indokolt keresni azokat az okokat, amelyek a hallgatók ilyen szintű nem-tudásához vezetnek. Továbbá mindenképpen kiemelt fontosságú volt az oktatási segédanyagok minőségének felmérése. Kutatásaink korábbi fázisában az informatika tankönyvek beviteli eszközökhöz kapcsolódó terminológiahasználatát és következetességét vizsgáltuk. A megvizsgált tankönyvek egyrészt azt mutatják, hogy az adott témában nincs egységes terminológiája a szakmának, másrészt pedig azt, hogy a könyvek számtalan ellentmondást tartalmaznak. Ezen kettősség következtében a tankönyvek hibás tartalmakat közvetítenek, amelyek magyarázhatják mind a tanári, mind a tanulói hiányosságokat, az egyetemisták informatikai ismereteinek rendkívül alacsony színvonalát. A hallgatói eredménytelenségnek, a fentebb ismertetett okokon túl, számos más magyarázata is lehet. Az előadásomban az alábbi hipotéziseket szeretném igazolni, vagy cáfolni. •
A Kerettanterv(ek) nem határozza meg pontosan, hogy milyen ismeretek megszerzése szükséges az egyes évfolyamokon.
•
Az informatikatanárok nem rendelkeznek motivációval.
•
Az informatikatanárok nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel.
Az informatikatanárok többsége nem tartja fontosnak a helyes terminológia kialakítását, már az informatika oktatás kezdeti szakaszában sem fordítanak kellő figyelmet a helyes fogalomhasználatra, illetve a tanórák nagy részét a diákok szabadfoglalkozással töltik. Így a kutatás jelenlegi szakaszában a tanárok motiváltságát, alkalmazott módszereit igyekeztem felmérni egy kérdőív segítségével.
Témavezető: Dr. Csernoch Mária, egyetemi docens DE IK Könyvtárinformatika Tanszék
22
A TDK dolgozatok értékelési szempontjai 1. A dolgozat szerkesztése, stílusa (0–5 pont) 0 pont – ha a dolgozat formai kivitele, megjelenése erősen kifogásolható; 2 pont – ha a dolgozat nehezen áttekinthető, gondatlanul szerkesztett, sok szerkesztési, nyelvtani hibával; 4 pont – ha a dolgozat gondosan szerkesztett, azonban nehezen áttekinthető, körülményes; 5 pont – ha a dolgozat közel hibamentes, jól tagolt, követhető, gördülékeny stílusú.
2. Ábrák, táblázatok, hivatkozások (0–4 pont) a) Ábrák, táblázatok 0 pont – ha a dolgozat nem vagy kevés ábrát, ill. táblázatot tartalmaz, pedig a téma feldolgozása igényelte volna; 2 pont – ha a dolgozat kellő számú ábrát, táblázatot tartalmaz.
b) Irodalmi hivatkozások 0 pont – a hivatkozások hiányoznak, rosszak vagy félreérthetők; 1 pont – a hivatkozások hiányosak, pontatlanok; 2 pont – a hivatkozások pontosak, számuk megfelelő.
23
3. A dolgozat témája (0–8 pont) 0 pont – ha a dolgozat témája elavult, korszerűtlen, szakirodalomban alaposan kidolgozott és vizsgálata nem igényel elmélyült tudást; 4 pont – ha a dolgozat témája korszerű, de jól ismert, elmélyült tudást nem igényel a vizsgálata; 6 pont – ha a dolgozat témája korszerű, de jól ismert, szakirodalomban többé-kevésbé kidolgozott, azonban vizsgálata alapos, elmélyült tudást igényel; 8 pont – ha a dolgozat témája korszerű, nem lezárt, vizsgálata magas szintű, elmélyült tudást igényel.
4. A téma feldolgozási színvonala (0–10 pont) 0 pont – ha a feldolgozás módszere kifogásolható, színvonala alacsony, a dolgozat sok szakmai hibát tartalmaz; 4 pont – ha a kidolgozás módszere és színvonala megfelelő, de a dolgozatban szakmai hibák vannak; 8 pont – ha a feldolgozás magas színvonalú, hibátlan, azonban nem tartalmaz eredeti elgondolást; 10 pont – ha a téma feldolgozása eredeti és helyes elgondolásokon alapszik, esetleg új eszköz készült, a dolgozat hibátlan.
5. Az eredmények értékelése (0–8 pont) 0 pont – ha az eredmények értékelése hiányzik vagy azok hibásak; 4 pont – ha a dolgozatban szerepel az eredmények értékelése, de az hiányos, pontatlan; 6 pont – ha a dolgozatban szerepel az eredmények értékelése, azok pontosak, de hiányosak; 8 pont – ha az elért eredmények pontosak és teljesek, az értékelés megalapozott.
24
A TDK előadások értékelési szempontjai 1. Előadói stílus, gazdálkodás az idővel (0-10 pont) a) Stílus 0 pont – ha az előadás csapongó, hiányos; 2 pont – ha az előadás nehezen követhető, gondatlanul szerkesztett, nyelvtani hibával; 4 pont – ha az előadás csak kisebb hibákat tartalmaz, érthető; 6 pont – ha az előadás gyakorlatilag hibátlan, jól követhető.
b) Gazdálkodás az idővel 0 pont – ha az előadást az elnöknek kell leállítani; 2 pont – ha a az előadás részei aránytalanok, vagy az előadót figyelmeztetni kell; 4 pont – ha az előadás arányos, tartja az időt.
2. Szemléltető eszközök használata (0-5 pont) a) A prezentált anyag minősége 0 pont – rossz minőségű prezentációs anyag; 1 pont – megfelelő minőségű prezentációs anyag; 2 pont – nagyon jó.
b) A prezentált anyag bemutatásának minősége 0 pont – csak felolvas; 1 pont – csak kevés többletet ad a kész prezentációhoz képest; 2 pont – magyarázza az ábrákat, értelmezi az ottani állításokat; 3 pont – kiváló előadó.
25
3. Eredmények bemutatása (0-10 pont) a) Az eredmények mennyisége 0 pont – nincs kiemelkedő eredmény, és a ráfordított munka mennyisége is megkérdőjelezhető; 2 pont – nincs kiemelkedő eredmény, de sok munka van benne; 4 pont – sok munka, sok eredménnyel.
b) Az eredmények bemutatási módja 0 pont – gyakorlatilag nincsenek eredmények vagy nem mutatja be; 2 pont – az eredmények bemutatása nem hangsúlyos; 4 pont – ha az eredmények egyértelműen megállapíthatók, de nem lát módot a hasznosításra/közlésre; 6 pont – ha az eredmények egyértelműen megállapíthatók, van működő, tesztelt berendezés, eljárás, közlemény.
4. Vitakészség (0-5 pont) 0 pont – nem tud a kérdésekre meggyőzően válaszolni; 2 pont – bizonytalan egyes válaszokban; 4 pont – alapvetően jól érvel, de nem meggyőző; 5 pont – jól érvel, a kérdésekre lényegi választ ad, meggyőző.
26
A résztvevők névsora Hallgatók 1.
Alexa Bence, programtervező informatikus BSc
2.
Balázsi Dorina, informatikus könyvtáros BSc
3.
Barta Ferenc, programtervező informatikus BSc
4.
Dóczi Roland, mérnök informatikus BSc
5.
Fekete Márton, informatikus könyvtáros BSc
6.
Forgács Richárd, programtervező informatikus MSc
7.
Katona Tamás, mérnök informatikus BSc
8.
Kis Andrea, informatikus könyvtáros BSc
9.
László Zsolt, gazdaságinformatikus BSc
10. Majoros Tamás, mérnök informatikus BSc 11. Mecsei Dániel, programtervező informatikus BSc 12. Nagy Gergő Máté, informatikus könyvtáros MSc 13. Sebestyén Katalin, informatikatanár-könyvtárpedagógia tanár MSc
27
Témavezetők 1. Dr. Adamkó Attila egyetemi adjunktus, DE IK Információ Technológia Tanszék 2. Dr. Boda István egyetemi docens, DE IK Könyvtárinformatika Tanszék 3. Dr. Csernoch Mária egyetemi docens, DE IK Könyvtárinformatika Tanszék 4. Dr. Folláth János egyetemi adjunktus, DE IK Számítógéptudományi Tanszék 5. Dr. Kovács Béla Lóránt igazgató, Méliusz Juhász Péter Könyvtár 6. Dr. Várterész Magda egyetemi docens, DE IK Számítógéptudományi Tanszék 7. Dr. Végh János egyetemi tanár, DE IK Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 8. Eszenyiné Dr. Borbély Mária egyetemi adjunktus, DE IK Könyvtárinformatika Tanszék 9. Kovács György egyetemi tanársegéd, DE IK Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék 10. Ujvári Balázs egyetemi tanársegéd, DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék
28
