Meghívó Tisztelt Intézményvezető Asszony/Úr! Szeretettel meghívjuk Önt a "Közoktatás-fejlesztést támogató hálózat kiépítése a Közép-dunántúli régióban" címmel megrendezésre kerülő konferenciánkra. A rendezvény helyszíne: Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya, Béla király krt. 58. Szekciók: 1. Bemutatkozás a leendő referenciaintézmények számára (néhány „jó gyakorlat” bemutatása). Szekcióvezető: Sinkó Lászlóné 2. Az IKT eszközök szerepe az oktatásban, előnyei, módszerei. Szekcióvezető: Dobrosi Károly 3. Pedagógiai szolgáltatók hálózatának kialakítása. Szekcióvezető: Imre Mária 4. A TÁMOP 3.1.4 pályázati konstrukcióban résztvevő intézmények szakmai támogatása. „Jó gyakorlatok” adaptációs lehetőségei. Szekcióvezető: Takácsné Bakó Róza Időpontja: 2010. április 27. 10 óra Üdvözlettel: Falusi Mariann kommunikációs és disszeminációs projektek, folyamatgazda
* * * Projektünket Benczéné Somogyi Éva projektvezető és Hegedüs Csabáné IPR menedzser képviselte.
Bemutatták iskolánkat: A Dr. Kovács Pál Általános Iskola bemutatása az IPR tükrében 2010. 1.
A dégi ÁMK intézményei: az óvoda, általános iskola, művészeti iskola, művelődési ház és könyvtár. Iskolánk névadója a dégi születésű Dr. Kovács Pál orvos, író, a XIX. század egyik kiemelkedő irodalmára és művészetpártolója.
Bóbita Egységes Óvoda-Bölcsőde- 70 gyermek-3 csoport-6 óvónő
Általános iskola- 214 körüli tanulólétszám-változó (gyermekotthon-19 fő) - 10 tanulócsoport működik- már csak az 5. és 7. évf. van 2 osztály-legmagasabb osztálylétszám 31 fő, a legalacsonyabb 17. Első, második és harmadik osztályunk iskolaotthonos oktatásban vesz részt, 2006-ban vezettük be felmenő rendszerben 4-5. évf- 1 napközis csoport áll a tanulók rendelkezésére, amely a két évfolyamon maximális létszámmal működik. 6-8. évfolyamon tanulószobával segítjük a gyerekek felkészülését. Művészeti iskolánk az elmúlt évekig három tanszakkal – népdal, zongora és néptánc- működött. Az idei évtől már csak néptánc tanszakunk van 86 tanulóval, a zongora és a népi ének tanszakot szüneteltetjük. A minősítési eljárás során kiváló minősítést kaptunk. 2.
Rendezvényeinkkel meghatározó szerepet töltünk be a község kulturális életében: néptánc-találkozó, népzenei találkozó, zongoraverseny, szavalóverseny, vidÁMKa nap, Farsang,
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) Mindannyian tapasztaljuk az oktatásban, hogy folyamatosan új kihívásoknak, új követelményeknek kell megfelelnünk. A változások előbb-utóbb mindenkit megérintenek. A hagyományos oktatás nem eredményes, sem a tanulók, sem a pedagógusok számára nem jelent sikerélményt. Szemléletváltásra, új módszerekre van szükségünk. Iskolánkban egyre nő azoknak a tanulóknak az aránya, akik magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küszködnek. A gyerekek sikertelenségének okai legtöbbször összefüggnek a rossz szociális helyzettel, a nem megfelelő értékrenddel, illetve a jövőkép hiányával, amit a családból hoznak magukkal. Iskolánk tanulóinak közel fele hátrányos helyzetű, negyede pedig halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Ezért éreztük szükségességét, hogy intézményünkben bevezessük az integrációs pedagógiai rendszert a 2005-ös tanévben. Felmértük a családok szociális helyzetét, ami alapján elkészítettük a helyzetelemzést, majd kidolgoztuk az integrációs pedagógiai rendszer 2 éves bevezetési ütemtervét. Megkezdődött egy komoly előkészítő munka, melynek fontos állomása volt a Differenciált tanulásszervezés alapjai című továbbképzés az egész tantestület számára. Integrációs programunkban célul tűztük ki, hogy felkeltsük, ill. fenntartsuk a gyerekek érdeklődését és tanulási kedvét a tanulók örömüket leljék a társakkal való együttműködésben enyhítsük a szociális hátrányokból fakadó lemaradásokat, lemorzsolódásokat szorosabb kapcsolatot tartsunk a szülői házzal. Nem volt egyszerű a kezdet, hiszen a program működtetése több felkészülési időt kívánt a pedagógusoktól, és nagy adminisztrációs munkával járt (jár). Ez persze nem volt túl
lelkesítő mindenki számára, de szerencsés helyzetben voltunk, mert a kollégák többsége felismerte a szükségességét, és kihívásnak tekintette a program megvalósítását. 2006-ban iskolánk sikeresen pályázott a HEFOP 2.1.5. az Értékünk az ember elnevezésű pályázatán a „Tanulva tanítunk”-együtt a hátrányos helyzetű gyerekekért című konzorciumi projekttel. A teljes tantestület részt vett a „Hatékony együttnevelés az iskolában”című IPR tréningen, amely alapján kidolgoztuk az új integrációs stratégiáinkat. A projekt keretében megvalósult a Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, és A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében című továbbképzés. Hat másik módszerrel konzorciumi találkozók keretében ismerkedhettünk meg a partneriskolákban. 2009-ben tantestületünk részt vett a „Tanulás tanítása” című továbbképzésen. Így minden pedagógus alkalmazni tudja az óráin a tanulásmódszertani elemeket a tanulás hatékonyságának növelése érdekében. „Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják.” (Mondta Konfucius, és szavai ma is megfontolandók a pedagógusok számára.) Célunk, hogy tanulóink - különös figyelemmel a hátrányos helyzetűekre - olyan kulcskompetenciákat és tárgyi ismereteket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik továbbtanulásukat, és a későbbi munkába állásukat. A továbbképzéseken elsajátított új módszertani elemeket beépítettük mindennapi munkánkba így a tanítás-tanulás folyamata érdekesebb, színesebb lett. Az új módszerek (differenciálás, kooperatív technikák, tevékenység-központú pedagógia, projektoktatás) lehetővé teszik, hogy diákjaink egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve, a számukra legoptimálisabb módszert válasszuk ki és alkalmazzuk a tanítási órákon. Amit kínálunk a tanulóinknak: Szeretetet és elfogadást, mert ez az emberi kapcsolatok alapja, barátságos, demokratikus szellemű iskolát, ahol minden tanuló kifejtheti véleményét, választ kap kérdéseire, segítséget kérhet, és segítséget kap, családias, vidám légkört, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, de ahol azt is megtanulják, hogy diákként kötelességeik is vannak, korszerű pedagógiai módszereket, oktatási formákat, a tanulók teljes integrált oktatását, a rászorulók tervszerű és hatékony egyéni fejlesztését, a bevezető (1-2. évf.) és a kezdő (3-4. évf.) szakaszban a tanítás-tanulás játékos szervezését, iskolaotthonos nevelést és oktatást, hatékony, aktivitást és kreativitást fejlesztő programokat és módszereket, az önálló ismeretszerzés megalapozását (tanulásmódszertani elemek beépítésével a tanórákon 1-8. évfolyamon), alapfokú művészetoktatást néptánc tanszakkal, zongora oktatást szakköri órákon egészséges életmódra nevelést, prevenciós foglalkozásokkal (jellemépítő- és drogprevenciós program 1-8. évfolyamon). Mi segíti munkánkat? Az IPR működtetésére kapott támogatásból: állítható magasságú, csoportmunkára alkalmas tanulói padokat, székeket kerámia-acél táblákat polcokat, szőnyegeket (beszélgető kör, játék) a tantermekbe új fejlesztő eszközöket, szabadidős játékokat
hospitálási lehetőség más intézményekben szabadidős programok szervezése civil szervezetek és a szülők bevonásával projektnapok szervezése szakértő igénybevétele az intézményfejlesztéshez szociális hátrányok csökkentésére lehetőség (játék, sporteszköz, ruha vásárlása) Egyéb pályázatokból, illetve fenntartói támogatásokból: A kötetlenebb beszélgetésekhez (pl. osztályfőnöki óra, beszélgető kör) a fejlesztőszoba szenzoros eszközeivel rendelkezésre áll minden osztály számára. A nagyobb helyet igénylő pl. tánc- és dráma tanítása a színházteremben vált lehetővé, ahol megfelelő technikai berendezések segítik a munkát. A projektor, a laptop és az interaktív tábla használatával még színesebbé tehetjük a tanítást. Az alsós tantermekben asztali számítógép segíti az egyéni felzárkóztatást, egyéni fejlesztést. Az informatika teremben korszerű számítógépek és korlátlan internet áll a tanulók rendelkezésére. A Világ-Nyelv Program Forrás Alapprogram keretében egy tanulóközpontot hozhattunk létre, ami az önálló nyelvtanulást segíti elő. A hagyományos tanórák mellett megnőtt azoknak a programoknak a súlya és szerepe, ahol nem a frontális oktatásra épülő tanórák, hanem az egyéni felkészülést és a tanári útmutatást vegyítő programok dominálnak. Ezért nélkülözhetetlen az órai kereteken túlmutató csoportmunka, és az ezt kiegészítő projektekben történő gondolkodás megvalósítása. Ezek a megoldások, mivel nem az egyszeri vizsgaszituációkban történő teljesítménymérésben gondolkodnak, alkalmasak olyan ismeretek, készségek, képességek fejlesztésre, mint pl. az önmenedzselés tanítása. A csoportokban vagy a projekttevékenység során, kilépve az iskola falai közül, bekapcsoljuk a tanulási folyamatokba a közelebbi és távolabbi környezetünket, szülőket, helyi mesterembereket stb. Tantestületünk sikeresen beépítette a tanítás-tanulás folyamatába a projektet, mint módszert, eszközt. A projektek segítségével olyan célokat sikerült a gyermekek elé kitűznünk, melyek hamar felkelthetik az érdeklődésüket egy adott tananyag iránt, így a munkájuk során felmerülő hiányzó ismereteiket, készségeket szívesebben és sikeresebben sajátítják el. A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, - amelyek egyben örömünkre is szolgálnak – hogy ezek a projektmunkák lehetővé teszik valamennyi tanulónk számára azt, hogy az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet végezzenek. A közös feladatmegoldásban egyenlő arányban vesznek részt, saját maguk hoznak létre egy produktumot, ami magába foglalja a megszerzett tudást is. Továbbá lehetőséget teremt arra, hogy azok a tanulók is megmutathassák, hogy valamiből ők a „legjobbak”, akik tanulási, magatartási problémákkal küzdenek. A tanévre részletes projektnaptárt készítünk, így minden hónapban más-más évfolyam készít el egy projektet. A tanév második félévében tanulás módszertani foglalkozásokat tartunk iskolánk valamennyi tanulója számára. Hét héten át minden hétfőn reggel tanulás módszertani foglalkozásokon vettek részt a gyerekek. Többek között felmértük a tanulási szokásaikat, megismerkedtek a tanulási stratégiákkal, valamint a szövegfeldolgozás több módszerét is megtanulták. A következő tanévben magasabb óraszámban tervezzük a tanulásmódszertan beépítését. Hátrányos helyzetű tanulók továbbhaladása:
A tavalyi tanévben három 8. osztályos, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló bekapcsolódott az Útravaló Ösztöndíjprogramba. Célunk, hogy az általános iskola elvégzése után olyan középiskolában folytathassák tanulmányaikat, melyben érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Az idei évben sajnos pályázatunk sikertelen volt (okát nem tudjuk). Sikeresen pályáztak hátrányos helyzetben lévő tanulóink az Arany János Tehetséggondozó Programba is az elmúlt években. Eddig 20 tanulónk került így a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumba. TÁMOP 3.3.3 „Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása” pályázatán a „Segítünk, hogy magad tudd csinálni.” Együtt a hátrányos helyzetű gyermekekért című projekttel sikeresen pályáztunk 2009-ben. Konzorciumi partnereink: Kaposvári Egyetem, ÁMK Bóbita Egységes Óvoda-Bőlcsöde A projekt céljai: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében modell-értékű gyakorlatot folytató integrációs referencia intézmények horizontális együttműködéséből kialakuló kooperatív hálózat kialakítása: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elterjesztése az inkluzív és minőségi oktatást biztosító intézményi feltételek fejlesztése, valamint a pedagógusképző felsőoktatási intézmények hallgatói számára az integrált nevelést megvalósító integrációs referencia intézmények gyakorló helyekként történő bevonása. A TÁMOP 3.3.3. pályázat keretében arra vállalkoztunk, hogy mindazoknak szakmai segítséget nyújtsunk, akik óvodájukban, iskolájukban meg kívánják honosítani a teljes integrációt, és élni kívánnak azoknak a módszereknek, pedagógiai eljárásoknak előnyeivel, amelyek új szellemet, még hatékonyabb munkát képesek megvalósítani intézményükben. Szolgáltató intézménnyé kívánunk válni, ahol elérhetők, megtekinthetők, kipróbálhatók az integrációs pedagógia elemei, figyelemmel kísérhetők eredményei, s a szerzett tapasztalatok más környezetbe is átültethetők. Ezek megvalósítása érdekében a tantestület pedagógusai fejlesztő munkacsoportokban, szakmai műhelyekben dolgoznak, amelyekben az integráció során az egyes tanulást segítő eszközelemek és területek kiépítését, adaptációját, az ezeket célzó szolgáltatások kialakítását, szervezését végzik, a folyamatokat koordinálják. Kiemelt tevékenységi területeik az óvoda-iskola átmenet feltételeinek biztosítása (közösen az óvodapedagógusokkal) árnyalt értékeléssel, a kooperatív tanulási technikák elsajátítása, a folyamatos differenciálás és az egyéni fejlesztés figyelemmel kisérése. További feladatuk jó gyakorlatok kialakítása, óvodai és iskolai pedagógusok szakmai kapcsolatainak elmélyítése és a szülőkkel való együttműködés erősítése. Az iskolai környezeti csoport a társadalmi környezettel (fenntartó, szülők, civil szervezetek) való kapcsolatépítést, kapcsolattartást, fejlesztést végzi, és a szolgáltatást koordinálja. Az érintett szülők rendszeres tájékoztatása érdekében különböző társadalmi fórumokat tart az iskoláról, az iskoláért. A projekt során bekapcsolódunk a pedagógusképzésbe. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Kaposvári Egyetem tanító- és tanárjelöltjei szervezett körülmények között ismerkedjenek meg az IPR gyakorlati megvalósításának fortélyaival. A hallga-
tók egyéni és csoportos óralátogatásokon vesznek részt, kipróbálhatják magukat egy osztály előtt, illetve iskolánkban teljesíthetik kötelező szakmai gyakorlatukat. A fent leírt stratégiákat, módszereket alkalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatása érdekében. A módszereket igyekszünk továbbfejleszteni, újakat találni, hogy minél jobb eredményt hozzon az e téren tett erőfeszítésünk. A felsorolt módszerek alkalmazása fokozottan hozzájárult a hatékony együttneveléshez. Az adaptálásukkal és továbbfejlesztésükkel megtettük az első lépéseket, hogy egy humánusabb pedagógiai kultúra kezdjen meghonosodni iskolánkban. Igyekeztünk megtalálni, és használni azokat a módszereket, melyek segítségével legalább részben ellensúlyozni lehet a családból hozott hátrányokat. Hiszen, ha ezeket a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családi háttérből érkező gyerekeket az iskola is cserbenhagyja, végérvényesen és menthetetlenül lemaradnak, elkallódnak. Esélyegyenlőséget kívánunk biztosítani az iskolánkból kilépő fiataloknak azáltal, hogy Képesek legyenek a változó világ követelményeihez alkalmazkodni. Képesek legyenek a tudásukat egész életen át gyarapítani. Képesek legyenek előítéletektől mentesen elfogadni embertársaikat. Képesek legyenek egészséges, harmonikus életet élni. Képesek legyenek toleránsan együtt dolgozni és élni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tatabánya, 2010. április 27.
Benczéné Somogyi Éva
Hegedüs Csabáné
