Megbékélés, emlékezés Halottak Napja

Megjelenik havonta az Izotóp Információs Társulás kiadásában

HÉTközlap

Galgamácsa-Kisnémedi-Õrbottyán-Püspökszilágy-Vácegres-Váchartyán-Váckisújfalu lapja

I. évfolyam 9. szám 2006. október 30.

Megbékélés, emlékezés – Halottak Napja A halottak tisztelete az emberiség életéhez hozzátartozó esemény. Ennek minden nép a maga sajátos módján tett és tesz eleget. Az egyház õsi gyakorlata volt, hogy imádkozott a megholtakért, majd kialakult az a szokás, hogy a harmadik, hetedik és harmincadik napon külön szentmisével is megemlékeztek az elhunytról. Az ünnep mai formája a cluny-i bencés szerzetesektõl származik, akik már a 10. században ezen a napon emlékeztek meg az összes megholtról. Az egyház élõ hittel terjeszti bizakodó kérését a Mindenható elé: „add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyõzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad õket”. Sok helyen már Mindenszentek ünnepének

estéjén megemlékezést tartanak a megholtakról. Szent Ambrus püspök így vigasztal minket, amikor testvérének, Satyrusnak a haláláról ír: „Krisztus nem akart a haláltól menekülni, és minket sem tudott volna semmi mással jobban megmenteni, mint éppen halálával. Így tehát az õ halála mindenki élete lett.” E napon sokszor mondjuk: „Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik!”

2

HÉ Tközlap ♦ Izotóp Információs Társulás

A kezdetektõl napjainkig

Az Izotóp Információs Társulás lapja

7. rész – Új üzemeltetõ, új feladatok

A püspökszilágyi RHFT bõvítés-engedélyezésekor (1989–1992) a Magyar Geológiai Szolgálat (MGSZ) Szakhatósági fõosztálya nem tekintette teljes mértékben megalapozottnak a telephely alkalmasságát, ezért a követelmények hatóságok közötti harmonizációjáig, illetve a biztonsági elemzés elkészültéig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala (ÁNTSZ OTH) csak ideiglenes üzemeltetési engedélyt adott ki. Indoklása szerint a helyzet a tároló azonnali bezárását nem indokolta, ezért a monitoring rendszer kiegészítésével az RHFT az új tároló elkészültéig mûködtethetõ. Idõközben 1998-ra a püspökszilágyi RHFT szabad tárolási kapacitása 170 m3-re szûkült. Az ideiglenes üzemeltetési engedélyt 1998-ban az MGSZ Szakhatósági Fõosztály egyetértésével 2000. december 31-ig meghosszabbították, azzal a kikötéssel, hogy az adott idõpontig egy átfogó biztonsági értékelést kell készíteni a telephelyrõl. Az RHFT-vel kapcsolatos feladatok újragondolását a törvényi és szabályozási keretek idõközbeni jelentõs megváltozása is sürgetõen vetette fel. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Törvény 40. §-a rendelkezik arról, hogy a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggõ feladatok elvégzésérõl a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik. Ennek megfelelõen a Kormány kije-

lölte, valamint – megbízása alapján – az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) fõigazgatója az atomtörvényben megfogalmazott feladatok elvégzésére megalapította a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaságot (RHK Kht), és kötelezte az atomtörvényben megfogalmazott feladatok végrehajtására. A Tár-

saság egyik feladata a Püspökszilágy telephelyû RHFT üzemeltetése. Az ÁNTSZ-tõl a feladatok és a kezelõi jog az RHK Kht-hoz került. A Társaság egyik elsõ feladataként egy elemzõ tanulmányt készített a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges magyarországi elhelyezésének lehetséges stratégiai változatai-

2006. október 30.

ról. A preferált változat az alábbiakat célozta: • Az RHFT üzemeljen tovább, és fogadja az ország nem atomerõmûbõl származó radioaktív hulladékait. Kezdõdjenek el a telephely mûszaki állapotának és mûködési feltételeinek javítását célzó tevékenységek, ill. beruházások. • El kell készíteni a hulladéktároló telephelyre vonatkozó átfogó biztonsági értékelést, melynek eredményei alapján a szükséges beavatkozásokat el kell végezni. • A biztonsági elemzés eredményei és konklúziói, továbbá az atomerõmûvi kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának létesítésére vonatkozó döntés figyelembevételével újra kell gondolni a püspökszilágyi RHFT-re vonatkozó hosszú távú stratégiát. • Készüljön megvalósítási tanulmány a hosszú életû, zárt sugárforrásoknak a püspökszilágyi RHFT telephelyén (az aktív épületben) történõ központi átmeneti tárolására vonatkozóan. • Mihamarabb készüljön el egy átmeneti tároló a technológiai épület átalakításával. • Készüljenek el azok az elemzõ és megvalósítási tanulmányok, melyek alapján eldönthetõ, hogy miképp célszerû szabad tároló kapacitást biztosítani az intézményi radioaktív hulladékok jövõbeli elhelyezésére (meglévõ tárolótér felszabadítás lehetõségeinek vizsgálata). • Készüljön elemzõ tanulmány a már elhelyezett hosszú életû zárt sugárforrások visszanyerhetõségének vizsgálatára (technológiai lehetõségek, sugárkörnyezetvédelmi szempontok, átcsomagolás stb.). A stratégiai tervet a döntéshozók elfogadták, és ennek alapján kezdõdött meg az a szisztematikus munka, ami a tároló korszerûsítését, biztonságnövelését és további elhelyezési kapacitás biztosítását célozta. Dr. Ormai Péter

HÉ Tközlap

2006. október 30.

Tartalom

Kosztolányi Dezsõ: Halotti beszéd

IIT A kezdetektõl napjainkig 7. 30 év múlt, 30 év jövõ

2 16

Galgamácsa Felújították a 100 éves tûzoltófecskendõt

3

Kisnémedi Az RHFT kitüntetettjei Meghívó falugyûlésre

5 5

Õrbottyán Egy régi motoros

6

Püspökszilágy Köszönjük a támogatást! Térségi erdei iskola Térfigyeléssel a biztonságért

7 7 7

Vácegres Szüreti mulatság a felvidéki testvérekkel

3

8

Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük õt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedõlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belõle több és most sem él, s mint fán se nõ egyforma két levél, a nagy idõn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e fõt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kõvé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének õsi titka.

Váchartyán 9

Váckisújfalu Idõsek napja Váckisújfalun Könyvbemutató és Szvorák Kati-koncert

10 10

Vélemény A feltétlen szeretet apostolai

12

Bûnüldözõ Bûnözõk fekete hajnala

14

Megye Új elnöke van a Pest megyei közgyûlésnek

Impresszum Szerkesztõk: Bertók László, Császár Attila Tipográfus: Valkóczi József Nyomda: T-MART Press Kft., Budapest Felelõs vezetõ: Körösvölgyi Tamás Szerkesztõség: 2100 Gödöllõ, Fácán sor 88. E-mail: [email protected], [email protected] Hirdetésfelvétel: Kisfalvi Gabriella, (06 30) 922 7292 Kiadó: Izotóp Információs Társulás (I. I. T.)

15

Akárki is volt õ, de fény, de hõ volt. Mindenki tudta és hirdette: õ volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: „Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”, vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égõ, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szõtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted õt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövõben akárki megszülethet már, csak õ nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak õrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt…”, majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt…” Úgy fekszik õ, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.


Hetven ember, ötven fa és szültszalonna

HÉ Tközlap

4

2006. október 30.

Galgamácsa Felújították és kiállították a 100 éves tûzoltófecskendõt A meghívott vendégek között volt többek között Horváth Zoltán ezredes, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetõje, Medla Zoltán alezredes a Gödöllõ Város Tûzoltóság vezetõje, Tóth Gábor országgyûlési képviselõ és Csiba Tibor esperes, aki megáldotta a 100 éves tûzoltó fecskendõt. A kiállításra nem kerülhetett volna sor Drexler Gyõzõ muzeológus és Kovács József munkatárs nélkül, akik irányították és

negyven évig pihent. Ócskavasnak szerencsére senki sem adta el. A restaurálása igen körülményes volt: nehezen találtak bognárt a kerekek javítására, a 40 év megtette hatását, minden alkatrész korrodálódott, a farészek pedig elkorhadtak. A munkálatok pénzügyi fedezetét a Galgamácsa Fejlõdéséért Alapítvány vállalta. A fecskendõ értékét különösen növeli, hogy eredeti mesterjegyes darab, amibõl

Horváth Zoltán, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetõje különösen fontosnak nevezte a tûzoltó múltunknak egy darabját jelentõ szerkezet megõrzését, amely egyben a tûzoltó hõsökre is emlékezteti a látogatót. A kiállítás megnyitása után Turcsán János alpolgármesternek a Galgamácsán eltöltött négy évtizedes közéleti tevékenysége elismeréséül Galgamácsa Díszpolgára címet adományozott a képviselõtestület nevében Pesti Klára polgármester asszony.


A fecskendõ egy 1904-es korabeli metszeten végrehajtották a kivitelezést. Így a kiállított, 1904 körül készült, éppen 100 éves tûzoltófecskendõ ismét eredeti pompájában látható a település önkormányzatának udvarán. A XX. század elején, a szalma- és zsúpfedeles házak korában különösen fontos volt a falvakban az önkéntes tûzoltóság jelenléte. Galgamácsán is volt és jól mûködött ez a szervezet. 1962ben javították utoljára a rézkarcon is látható fecskendõt, akkor még a település gyermekei játszottak rajta. A szóbeszéd szerint az 1960-as évek közepén, a motorizáció terjedésének idõszakában félreállították az udvarba, ahol

nagyon kevés van már az országban. Jelen kiállítást, ipartörténeti jelentõségén túl az is motiválta, hogy Galgamácsa az elmúlt három évben megtapasztalta a természeti katasztrófákat. Pesti Klára polgármester asszony megnyitóbeszédében fontosnak tartotta megjegyezni: „…mi tudjuk, mindig is tudtuk, de aki nem tudta volna, megtanulta, hogy a természeti erõk okozta katasztrófák ellen csak szervezetten lehet védekezni. Ezért is különösen fontos, hogy a katasztrófavédelem, a tûzoltóság és a rendõrségmunkája és áldozatkészsége elismert legyen a lakosság elõtt.”

Galgamácsa község adatai Terület: 4331 hektár Lakosság: 1948 fõ Lakások száma: 734 Kistérség: Veresegyházi Önkormányzat címe: 2183, Petõfi u. 105. Polgármester: dr. Pesti Klára Jegyzõ: Kovács Miklósné E-mail cím: [email protected] Weboldal: www.galgamacsa.hu

HÉ Tközlap

2006. október 30.

5

Kisnémedi Az RHFT kitüntetettjei Mezõgazdasági technikumi végzettséggel 1976.12.01-én került az RHFT-hez. Kezdettõl fogva váltásparancsnok, majd õrparancsnok beosztásban dolgozott. 2003 májusától a fegyveres biztonsági õrök parancsnoka. Nagy érdemeket szerzett az õrségi állomány munkájának megszervezésében.

Behany Ferenc Mezõgazdasági technikus végzettséggel 1976.11.16-tól dolgozik az RHFT-nél, mint fegyveres biztonsági õr. Munkáját nagy fegyelemmel végzi, emberi kapcsolatai jók.

Dr. Kasza János Vegyészmérnök, szakmérnök 1974. 02 .01-tõl dolgozik az RHFT-nél, tehát a telep építésétõl kezdve. Részt vett a terve-

zési munkálatokban, beüzemelésében, mint üzemvezetõ, késõbb telepvezetõhelyettes, jelenleg telephelyvezetõ. Érdemei között említhetjük a nagyobb volumenû munkák megszervezését, irányítását. Ilyen volt a solymári izotóptemetõ kitelepítése, KFKI reaktor rekonstrukciós hulladékainak átadása, szállítása és elhelyezése, a Paksi Atomerõmû radioaktív hulladékainak átvétele, elhelyezése. Nagy szerepe van a jó közösségi szellem kialakításában.

Meghívó falugyûlésre!

Rottenhoffer József Sándor

A falugyûlés 3 fõ téma köré szervezõdik:

Gépésztechnikus 1976.09.15-tõl dolgozik az RHFT-nél. Feladatát a TMK munkák irányítása, radioaktív hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzése jelentette. A telephely tûz-és munkavédelmi felelõse, dozimetrikusa és dolgozott, mint az RHFT sugárvédelmi megbízottja. Emberi kapcsolatai példásak. Három évtizede mûködik a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló. Ebbõl az alkalomból a telepet mûködtetõ RHK Kht. az Izotóp Információs Társulással együttmûködve október 19-én ünnepi konferenciát tartott. A kisnémedi mûvelõdési házban mintegy száz, a nukleáris hulladék elhelyezésben érintett önkormányzati és mûszaki szakember vett részt. A rendezvényen részletesen ismertették a közeljövõ legfontosabb beruházását, a telep élettartam-növelésének mûszaki követelményeit. Az ünnepi konferencián az elõadók mellett felszólalt Dr. Hegyháti József, az RHK Kht. ügyvezetõ igazgatója és Edelmen György Kisnémedi polgármestere, az IIT elnöke is. (Bõvebben a 16. oldalon)

Értesítés Kedves Kisnémedi lakosok! Kisnémedi Egészségnapok kerülnek megtartásra 2006. november 23-24-25-én a Kisnémedi Mûvelõdési Házban, melynek keretén belül lesz: Újraélesztési bemutató • Diétás tanácsadás • Lakossági fórum • Iskolai vetélkedõ • Szûrõvizsgálatok • Egészséges életmód bemutató Mindenkit szeretettel várunk!

Kisnémedi Község Önkormányzata 2006.november 10-én (pénteken) 17 órakor falugyûlést tart a Kisnémedi Mûvelõdési Házban. A testület a következõ négy éves választási ciklus tennivalóit, fejlesztési irányait szeretné a falu lakossága elé tárni.

1. Tájékoztató a csatornaközmû-beruházás lakossági önrészéhez szükséges lakástakarékpénztár szerzõdéshez (meglévõ szerzõdések átdolgozási lehetõsége, Új szerzõdések nyitása) 2. Kisnémedi Község komplex belterületi csapadékvíz-elvezetési tervének bemutatása, ezzel kapcsolatos lakossági vélemények megvitatása 3. Orvosi rendelõ feladat és funkcióbõvítése fogorvosi rendelõvel és kézipatikával tervének bemutatása Továbbra is kérjük a lakosságot, hogy gondolkodjon együtt velünk, mondják el véleményüket, ötleteiket, javaslataikat és így aktívan vállaljanak részt a falu életében.

Kisnémedi község adatai Terület: 1384 hektár Lakosság: 691 fõ Lakások száma: 294 Irányítószám: 2165 Kistérség: Váci Önkormányzat címe: 2165 Kisnémedi, Fõ u. 5. Telefon: (06 27) 566 630 Fax: (06 27) 366 135 E-mail cím: [email protected] Polgármester: Edelman György Jegyzõ: Hegyi Ágnes


Behany András

HÉ Tközlap

6

2006. október 30.

Õrbottyán Egy régi motoros Cserepka András: Õrbottyánban mindennek lesz gazdája


Cserepka András 36 éve él családjával Õrbottyánban. Egész élete a közigazgatáshoz kötõdik. Szakmai pályafutását Erdõkertesen tanácstitkárként kezdte, 10 évig a helyi közigazgatás szakmai vezetõje volt. 1980-ban lett Õrbottyán nagyközségi közös tanács VB-titkára (ami a mai jegyzõi tisztség akkori megfelelõje), majd 5 évvel késõbb a három településen (Õrbottyán, Vácrátót, Csomád) megválasztották közös tanácselnöknek (a mai polgármester) és a térség megyei tanácstagjának (megyei önkormányzati képviselõ). Az elsõ szabad önkormányzati választáson – 1990-ben – Erdõkertes polgármestere lett, amely tisztséget 3 cikluson keresztül töltötte be. Az elmúlt években az erdõkertesi önkormányzat vezetõ-fõtanácsosa és Rád község jegyzõje volt. E hivatalai természetesen összeférhetetlenek a polgármesterséggel, ezért idõlegesen felfüggeszti õket. – Az Ön választási szórólapján olyan jelszavakat olvastam, amelyek az MSZP és SZDSZ kampányjelszavaira emlékeztetnek: „Õrbottyán nagyközség lakossága többet érdemel!…” , vagy „Rajtunk múlik!” Ráadásul Ön tanácsi VB-titkár is volt a rendszerváltás elõtt. Szóval csak a tisztánlátás végett kérdem: Ön szocialista? – Pártonkívüli voltam a rendszerváltás elõtt is, és az is maradtam. Mint köztisztviselõt kötnek bizonyos jogszabályok is, de a pártsemlegesség nálam elvi kérdés. Meggyõzõdésem, hogy egy falusi jellegû önkormányzat jó vezetõje nem lehet pártember, mert õt nem mozgathatja pártérdek, a lakosság egészének érdekét kell tekintetbe vennie, képviselve minden helyi politikai, vallási és civil szervezõdést, mégpedig velük szorosan együttmûködve. Szerencsés esetben a képviselõ-testület sem pártemberekbõl áll, hanem függetlenekbõl. Õrbottyánban ez hál’ Istennek az új testületben is így van annak ellenére, hogy érzelmi- és gondolatvilágunk eléggé színes, idõnként akár eltérõ. Ami a jelszavakat illeti, csak vélet-

len egybeesés, illetve megismétlése, öszszefoglalása azoknak a gondolatoknak, amelyek a négy polgármester-jelölttõl és negyvenhét képviselõ-jelölttõl származik, politikai kötõdésüktõl függetlenül. Olyannyira nem vagyok egyoldalúan MSZP-elkötelezett, hogy emlékeztetnék

tett jelöltek bevonásával. Amik a választásokon napvilágot láttak a jelöltek részérõl, azok szükségszerûen csak problémafelvetések, megoldási ajánlatok voltak. Ezekbõl mindenki láthatta, hogy a négy induló polgármester-jelölt választási elképzelései 80-90 százalékban tökéletesen egybe estek. Ez teljesen érthetõ, hiszen egyazon problémákra kell választ találni bárkinek, aki betölti ezt a tisztséget. A megoldási elképzelések is hasonlóak voltak, mint ami az enyém. Kereskényi János barátom által megkezdett, folyamatban lévõ beruházásokhoz képest sem lesz alapvetõ változás, ugyanakkor az ördög mindig a részletekben lakik. Nagyon sok mindent tervezek másként csinálni. Más a habitusunk, eltérõ dolgokat tartunk fontosnak. – Például miket? Engem elsõsorban a különbség, az a bizonyos 10-20 százalékos eltérés érdekel. – Nagyon nagy hibát követett el például az elõzõ testület, amikor a lakosság széles körének bevonása nélkül döntöttek jelentõs községrendezési kérdésekben, majd eladták vállalkozási célra a téglagyári terület egy részét, holott idõközben lakóingatlanok sora épült meg arra a környékre. Ilyen hiba számomra elfogadhatatlan. Bármennyire is fontos az önkormányzati bevétel, nem korrekt eljárás azokkal szemben, akik milliókat öltek házaik felépítésébe, és most a nappaliból nézhetik a raklaphegyeket Folytatás a 11. oldalon

rá, engem három eredményes ciklus után, 2002-ben éppen az MSZP „fúrt ki” (együttmûködési készségünk hiánya miatt) az erdõkertesi polgármesterségbõl. De ettõl függetlenül haragot sem érzek irántuk. Ez benne van az élet nevû játszmában. Egyszer fenn, másszor lenn… „ Az élet – mint már többször – újra engem igazolt. Minden helyzetben embernek kell maradni ez a nagy titka az én négy évtizedes községi vezetõi munkámnak. Ennek köszönhetem jelenlegi választási eredményeimet is. – Mennyiben tér el az Ön programja az elõdjéétõl? – Programról azért nem beszélhetünk, mert az éppen most készül a már emlí-

Õrbottyán nagyközség adatai Terület: 2737 hektár Lakosság: 6000 fõ Lakások száma: 2462 Kistérség: Veresegyházi Önkormányzat címe: 2162 Õrbottyán, Fõ u. 63. Telefon/fax: (06 28) 360 044, (06 28) 360 228 E-mail cím: [email protected] Weboldal: www.orbottyan.hu Polgármester: Kereskényi János Jegyzõ: Babinszki Edit

HÉ Tközlap

2006. október 30.

7

Püspökszilágy Köszönjük a támogatást! Az alakuló ülésen úgy döntött a testület, hogy – ésszerûségi megfontolásból – csak két bizottságot hoz létre. A kötelezõen létrehozandó Ügyrendi Bizottságot, és a Gazdasági Bizottságot. A testület összetétele a következõ: 1. Polgármester: Tordai Sándor 2. Alpolgármester: Mezei Imre képviselõ-testület: 3. Deményné Varga Gizella (ügyrendi bizottság és gazdasági bizottság) 4. Balázs Mihály (ügyrendi bizottság) 5. Szabó Rácz Lórántné (gazdasági bizottság és ügyrendi bizottsági) 6. Pongrácz Nóra (gazdasági bizottság) 7. Könczöl Mihályné 8. Vörös János Tordai Sándor

Térségi erdei iskola A Püspökszilágy környéki erdõket méltatlanul elkerülik a látogatott turistautak, holott különlegességekben, faji sokszínûségben jócskán bõvelkednek tölgyeseink. Vétek lenne ilyen páratlan természeti kincset elzárva tartani azoktól a gyerekektõl, akik sokszor csak a tévé képernyõjérõl ismerik a közelükben élõ természetet. Ez régebben csak a városi gyerekekre volt igaz, de ma már sajnos egyre inkább a falusiakra is. Püspökszilágy önkormányzata éppen ezért nyújtott be szeptember 30-án pályázatot az ún. Norvég Alaphoz „Erdei Iskola Püspökszilágyon” címmel. A 87 millió forintos pályázat a hírek szerint jó eséllyel indult a támogatásért, de az elbírálásig 2007 júniusáig várni kell. Ha a pályázat sikeres lesz, megépül egy 20-25 fõ szállását biztosító turistaház-szerû épület, ahol a váci kistérség (Vác és 21 köz-

ség) iskolás gyermekei 1-2 napos turnusokban szállhatnak meg. A szálláshelyen kívül épülni fognak külsõ tantermek, de ami a legfontosabb, kiépül hét tanösvény is. A tanösvények tematikusan a helyi madárvilág, a növényvilág, a vizes helyek élõvilága, a rovarvilág legszebb példáit fogják sûrítve bemutatni a megfelelõ botanikai, kõzettani, topográfiai változatosság mellett. A tanösvényeken esõbeállók, oktató táblák és neves helyi erdészekrõl elnevezett kilátók is lesznek. Tordai Sándor polgármester azt tervezi, hogy a Norvég Alap pályázaton kívül további pályázatokon is indul a község, hogy a tervbe vett vadas park, halas tó, és terep-kerékpár út is megvalósuljon. Az erdei iskolát az önkormányzat fogja mûködtetni non profit alapon, önfenntartó módon. BL A Vadaskertben elkezdõdött a muflonok násza. A vadászok ilyenkor tudják elvégezni a szelekciót (a farkasok helyett), hogy lehetõleg a legjobb példányok örökítsék tovább tulajdonságaikat. A képen látható elejtett muflon nem tartozott a legegészségesebbek közé. A község vendége, Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere ejtette el. Torda Sándor gratulál neki a sikeres vadászathoz.

Térfigyeléssel a biztonságért

Püspökszilágyi csomópont – a térfigyelõ rendszert nem lehetne megkerülni A „zûrösebb” fõvárosi kerületek példáját figyelembe véve az önkormányzat automata térfigyelõ rendszer kiépítését fontolgatja. Például az utóbbi idõben a külterületi falopások elszaporodtak (ld. még bûnüldözõ rovatunkat), felmerült, hogy szükség lenne térfigyelõ rendszer kiépítésére Püspökszilágy belsõ részein is. A község zsákfalu jellegébõl adódóan különösen hatékony eszköze lenne a rendfenntartásnak, mivel a fatolvajok teherautóinak, egyéb nem kívánatos jármûveknek okvetlenül át kell haladniuk a faluközponti részein. A kitelepítendõ kamerák a benzinkutakéhoz hasonlóan éjjel-nappal rögzítenék, majd meghatározott idõtartamra tárolnák az elhaladó autók képét, ami egyrészt segítené a rendõrség felderítõ tevékenységét, másrészt elrettentõ lenne minden bûnözõ számára. Természetesen beérkezõ utak szélén, valamint középületeken elhelyezett táblák fogják hirdetni a térfigyelés tényét.

Püspökszilágy község adatai Terület: 2530 hektár Lakosság: 747 fõ Lakások száma: 283 Önkormányzat címe: 2166 Püspökszilágy, Kossuth út 9. E-mail: [email protected] Telefon/fax: (06 27) 366 061 Polgármester: Tordai Sándor Jegyzõ: dr. Bunna Gyuláné


Tisztelettel köszönöm mindazon választópolgárok bizalmát, akik rám és az általam ajánlott képviselõjelöltekre adták szavazatukat. Bízom abban, hogy az elkövetkezõ négy esztendõ meg fogja erõsíteni Önöket abban, hogy jó döntést hoztak 2006 õszén, és a legalkalmasabb vezetõket választották meg a falu élére. Külön öröm a számomra, hogy a megalakult képviselõ-testületben négy hölgy és négy férfi foglal helyet. Ennek köszönhetõen a „gyengébbik” nem a számarányának megfelelõen lesz képviselve a község közéletében, és munkánkban megfelelõen érvényesülhetnek olyan nõi erények, mint a gazdasági érzék, a szervezõkészség, a megegyezésre való törekvés.

HÉ Tközlap

8

2006. október 30.

Vácegres Szüreti mulatság a felvidéki testvérekkel

Németh Anna

Vácegres felvidéki, magyartöbbségû testvértelepülésérõl, Ipolypásztóról is sokan részt vettek az október 21-i szüreti felvonuláson és a hozzá kapcsolódó rendezvényeken. Az esti bállal záruló vidám nap jó alkalom volt arra is, hogy a testvérközségek lakói együtt ünnepeljék meg az egymásra a két község találását. Eljött az Ipolypásztói Asszonykórus is, amelynek vezetõje Németh Anna. Kérdésünkre elmondta, hogy bár most ünnepelni jöttek, nem felhõtlen az örömük. Ipolypásztó hasonló lélekszámú, mégis nehezebb helyzetben lévõ község, mint Vácegres. Nagy az ottani munkanélküliség – õ maga is az esztergomi Suzukigyárba jár át dolgozni – és a fiatalok is elvándorolnak a faluból. Emiatt alig-alig tudják megtölteni a három osztályos iskolájukat, ahol a tanító egyszerre foglalkozik az elsõ három évfolyammal. A községben csak mintegy 50 család tud megélni a mezõgazdaságból, a többieknek más munka után kellett néznie. Ugyanakkor a falu nagy lelkesedéssel fogadta Vácegres testvértelepüléssé nyilvánítását, és nagyon remélik, hogy ez a kapcsolat hosszú távon is valódi tartalommal töltõdik meg. Ez annál is inkább fontos a számukra, mert Ipolypásztónak Vácegres az elsõ és egyetlen testvérfaluja. Elmondta, hogy kicsit õket is felrázták, sõt felvillanyozták a gyakori közös események. A mostani vácegresi szüreti rendezvényeken is nagyon jól érzik magukat. bl


Vácegres község adatai: Terület: 1367 hektár Lakosság: 879 fõ Önkormányzat címe: 2184 Vácegres, Szabadság u. 45. E-mail cím: [email protected] Weboldal: www.vacegres.hu Polgármester: Szántovszki Kálmán Körjegyzõ: Kovács Miklósné

2006. október 30.

HÉ Tközlap

9

Váchartyán Hetven ember, ötven fa és sültszalonna Váchartyáni szülõk, pedagógusok és gyerekek mindösszesen ötven facsemetét ültettek el a váchartyáni óvoda és iskola udvarán az Ökotárs Alapítvány Közösségi Faültetés c. programjának jóvoltából. A MOL-csoport által támogatott program célja nem csak az volt, hogy földbe kerüljön ötven õshonos fa, hanem az is, hogy ez egyben közösségépítõ program is legyen. A Szafián Péter vezette Váchartyáni Óvodás Gyermekekért Alapítvány pályázott és elnyert 190 ezer forintot e nemes célra. A megfelelõ fafajták kiválasztását és helyének kijelölését Szafián Zsolt, a kuratórium elnökének Szombathelyen élõ kertészmérnök öccse ingyen vállalta. Figyelembe vette, hogy hová milyen magasra növõ fa kerüljön, és hogy egyik fajta se legyen allergén. Ennek megfelelõen 15 kislevelû hárst, 10 mezei juhart, 5 korai juhart, 10 virágos kõrist, és 10 májusfát szállított le az a kertészet, amelyik a váci fõtér fáiról is gondoskodott. A faültetésre október 21-e délelõttjén került sor, miután a két helyszínen 71-en ragadtak szerszámot. Szerencsére munkájukat megkönnyítette, hogy egy árokásó géppel rendelkezõ szülõ jóvoltából nem kellett gödröket ásni a kemény földbe. Egy másik szülõ a trágyát, egy harmadik a fuvart biztosította ingyen, míg Juhász István polgármester közbenjárására Püspökszilágyról érkeztek kedvezményes áron az elõírt támasztó karók. Miután a fák a fölbe kerültek, a résztvevõk – az iskolaszék jóvoltából – szalonnasütéssel ünnepelték meg munkájuk eredményét. – bl –

A Váchartyáni Óvodás Gyermekekért Alapítvány nevében szeretném megköszönni Önöknek azt, hogy 2004. és 2005. évi személyi jövedelemadójuk 1%-át alapítványunk javára ajánlották fel. Önöknek köszönhetõen 2005-ben 148 137, 2006-ban, pedig 152 049 forinttal gyarapodott a célkitûzéseinkre fordítható öszszeg. Ennek egy részét az óvoda udvari játékainak biztonságosabbá tételére használtuk fel, míg a maradékból kialakíthatjuk az óvódások biztonságos és korszerû tornaszobáját. Reméljük, továbbra is méltónak találják nagyra becsült támogatásukra alapítványunk céljait! Adószámunk: 18682685-1-13. Köszönjük bizalmukat! Dr Szafián Péter a kuratórium elnöke

Váchartyán község adatai Külterület: 1018,1 ha Belterület: 191,7 ha Népessége: 1817 fõ Önkormányzat címe: 2164 Váchartyán, Fõ u. 55. Telefon/fax: (06 27) 366 266, (06 27) 566 570, (06 27) 566 571 E-mail: [email protected] Polgármester: Juhász István Jegyzõ: Balázsné Szilvási Zsuzsanna


Tisztelt Támogatóink!

10

HÉ Tközlap

2006. október 30.

Váckisújfalu Idõsek napja Váckisújfalun Immár hagyomány Váckisújfalun, hogy októberben köszöntik a településen élõ szépkorúakat. Ahogyan Dr. Sajó Gyula polgármester elmondta, egy nép lelkét mutatja meg, hogyan viszonyul az idõsekhez. A ma fiataljai azt a tiszteletet kapják majd vissza idõskorukban, amit ma adnak szüleik, nagyszüleik generációjának. Az Önkormányzat zenés mûsorral kedveskedett a megjelenteknek és a délutánt bensõséges beszélgetés zárta egy-egy pohár üdítõ, bor és aprósütemény mellett.

Könyvbemutató és Szvorák Katikoncert Váckisújfalun Alapos elõkészítõ munka végén elkészült Váckisújfalu Község helytörténeti monográfiája. Az elsõ hétszáz év… címû mû Horváth Lajos történész-levéltáros munkája, amely a község 1945-ig terjedõ történetét mutatja be.

A könyvet minden nagykorú váckisújfalui lakos ingyenesen felveheti ügyfélfogadási idõben, a polgármesteri hivatalban. A bemutatót követõen Szvorák Kati népdalénekes adott sokáig emlékezetes hangulatú koncertet.


Ötven év hûségben, szeretetben Tisztelettel és szeretettel gratulálunk a Csányi János–Lukács Veronika és a Sziklási István–Cs. Kovács Erzsébet házaspároknak aranylakodalmuk alkalmából. Köszönjük Önöknek, hogy életükkel mutatnak példát mind a szûkebb, mind a tágabb közösségnek: az egymás iránti szeretet, megértés, a másik melletti kitartás eszméi nem tûntek még el, lehet és érdemes is így élni az életet.

Felhívás Váckisújfalu Község Önkormányzata kéri azokat a helyi házaspárokat, akiknek aranylakodalmára 2010-ig kerül sor, hogy e tényt szíveskedjenek mielõbb bejelenteni a polgármesteri hivatalban. Váckisújfalu Község Önkormányzata

Váckisújfalu község adatai Terület: 1070 hektár Lakosság: 478 fõ Lakások száma: 148 Kistérség: Veresegyházi Önkormányzat címe: 2185 Váckisújfalu, Petõfi Sándor u. 13. Weboldal: www.vackisujfalu.hu E-mail cím: [email protected] és [email protected] Polgármester: Dr. Sajó Gyula Jegyzõ: Kovács Miklósné

Folytatás a 6. oldalról és a kamionokat. De említhetném a mai napig lezáratlan egykori sóderbánya sorsát is. Tehát alapvetõ változás lesz az eddigiekhez képest az, hogy a döntéshozatalba sokkal jobban bevonjuk a lakosságot, a társadalmi a civil- és egyházi szervezeteket. – Azért annak is lesz hátránya! Minden kérdésben mégsem lehet kikérni a lakosság véleményét, mert a túl sok vita, szócséplés a tett halála. Elvileg a képviselõk volnának hivatottak képviselni… – Sajnos a kislistás képviselõk nem kötõdnek konkrét településrészekhez, miként ez a városokban az egyéni képviselõk esetében van. Ez az önkormányzati- és választójogi törvény „gyermekbetegsége” – szokták mondani, ami persze nevetséges érv 16 évvel a rendszerváltozás után. Ennek ellenére igyekszem arra törekedni, hogy földrajzilag is minden területnek meg legyen a felelõse a testületben. Ez lesz ugyanis a másik változás. Úgy érzem, jelenleg rengeteg rendészeti, közterületi problémánk van amiatt, mert nincs egyes dolgoknak felelõse. Legalább két éve va-

HÉ Tközlap ♦ Õrbottyán gyunk kénytelenek például nézni a temetõben a régi – szó szerint összedobált – sírköveket, a tiltó tábla mellett emelt szemétdombot. Miért? Ugyanígy a közintézmények, az önkormányzat udvarának állapota is minõsíti a település mindenkori vezetését. Ezernyi apró dolog van, ami bosszantja az embert, és nem oldódik meg, mert nincs gazdája. Ráadásul gyakran nem is pénz kérdése a megoldás. – Az elõzõ testülettõl – szerencsés módon – hiteltartozás nélkül vették át Õrbottyánt. Ebben a „gazdaságpolitikában” lesz változás? – Részben. A hitelfelvételtõl nem szabad elzárkózni. Azt a 150 milliós hitelkeretet szeretném igénybe venni, amelyrõl elõszerzõdést kötött egy bankkal az elõzõ testület. Ez akkor lesz esedékes, amikor elhatározzuk, hogy kibõvítjük az iskolát. De ezt úgy tudom elképzelni, ha vissza is tudjuk fizetni. Viszont nem szeretném folytatni azt a gyakorlatot, hogy félreértelmezett önérzetességbõl nem pályázunk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû települések támogatására. Ez évben 76 milliós mûködési hiány keletkezett, amit a fejlesztésektõl elvett

11 pénzbõl kell kipótolni. A szomszédos falvak mindegyike elnyert 20-30 milliót, mert – velünk ellentétben – pályázott „ÖNHIKI”-re, mint kiegészítõ támogatásra. – Hogyan szeretné növelni a település bevételét? – A cél változatlanul a kellemes, csendes falusias jelleg megõrzése. Tehát nem szeretnénk Veresegyház nyomdokaiba lépni, tömeges betelepítésre törekedni, hogy aztán ne gyõzzünk óvodai iskolai férõhelyeket teremteni, és kínlódjunk a közlekedés problémáival, a zsúfoltsággal. Ezzel együtt szeretném, ha közösen újra átgondolnánk a község rendezési tervét, hogy csökkentsük a széttagoltságot, a betelepülést, pedig ésszerû keretek között tartsuk. Régi tervem egy új közösségi tér megteremtése, hogy a vasútállomásnál lévõ központ valóban elnyerje központi jellegét a megfelelõ kereskedelmi, kulturális és hivatali infrastruktúrával – de ez már a hosszú távú célok kategóriájába tartozik. A bevételnövelés legjobb módja manapság pályázni, pályázni és pályázni, a meglévõ vagyonnal jól gazdálkodni és csak ez után ingatlant eladni. Bertók László


2006. október 30.

12

HÉ Tközlap ♦ Vélemény

2006. október 30.

Képünk illusztráció

A feltétlen szeretet apostolai


Gondolatok a nevelõ hivatásáról Iskoláinkban – és valljuk meg a katekéziseken is – egyre több a fegyelmezetlenség, a gyermekek egyre több jogot követelnek, fokról fokra csökken a nevelõ tekintélye. Nem helyes, nem követendõ, hogy a növendék diktálja a tempót, és a nevelõ minden tekintetben kiszolgáló-személyzetté silányuljon. Sõt, ha a diák kívánsága – vagy még roszszabb esetben – elvárása nem teljesül maradéktalanul, akkor minden további nélkül a tanárnak ugorhat… Ebben a helyzetben a nevelõk visszavonulásának jelensége figyelhetõ meg, vagyis közeledés helyett a nevelõ egyre távolabb kerül a növendéktõl. Védeni próbálják saját magukat, védõfalakat építenek maguk köré, hogy a diákok ne is tudják õket megközelíteni. A közöny, a félelem és a nemtörõdömség falai ezek. A ta-

Vannak, akik szeretnének nyitni, szeretnének tanáraikkal élõ, gyümölcsözõ kapcsolatot kialakítani, vágynak arra, hogy emberként kezeljék õket. Csakhogy nem mindig képesek ezt a megfelelõ módon tudatni a nevelõvel. nárok gyakran nem tudják kezelni a növendékek neveletlen magatartását, mert nem értik meg az azok gyökerénél rejlõ problémát. Ezért az órán tanúsított magatartásukat személyes támadásnak véve

még távolabb kerülnek egymástól. Vannak tanárok, akik félnek attól, hogy ha nyitnak a diákok felé, akkor sebezhetõvé válnak, elvész tekintélyük. Szabaddá kell válniuk, és tudniuk kell megnyílni szívünkkel mások felé, hogy ne rejtõzködjenek többé álarcok vagy a félelem és az elõítéletek falai mögé. „Az emberi érettség igazából azt jelenti, hogy az ember az agyát és a szívét is közelebb viszi másokéhoz”1. Ha valakihez közelebb megyünk feladva azt a távolságot, amely még biztonságot ad nekünk, lebontva ezzel a védõfalakat lelkünk mélyén, sokkal könynyebben kaphatunk sebeket, mert védtelenebbek vagyunk. A közeledés nem megy véletlenül. A bizalom növekedésének arányában végbemenõ folyamat. Ha növekedik bennünk a bizalom, egyre közelebb tudunk kerülni embertársainkhoz és Istenhez. A néhány hónapos gyermek feltétlen bizalommal elfogadja anyja közelségét. A kicsit nagyobb gyermek is anyja közelében érzi igazán jól magát. Mennyire nem véletlen, hogy Jézus azt kérte tõlünk, hogy le-

gyünk olyanok, mint a gyermekek. Így is fogalmazhatott volna: növekedjetek a bizalomban, haladjatok a növekedés útján az érettség felé. Vannak, akik szeretnének nyitni, szeretnének tanáraikkal élõ, gyümölcsözõ kapcsolatot kialakítani, vágynak arra, hogy emberként kezeljék õket. Csakhogy nem mindig képesek ezt a megfelelõ módon tudatni a nevelõvel. Vannak, akik rossz magatartásukkal próbálják felhívni magukra a figyelmet, ezt a segélykiáltást a nevelõ, persze gyakran nem érti, vagy félreérti. Diákokkal beszélgetve, azt tapasztaltuk, hogy kiengesztelhetetlen ellentétet véltek felfedezni a jogok és kötelességek között. Azt gondolják, akinek kötelessége van, annak nincsenek jogai és fordítva. Ezért, mivel kényelmesebb jogokat birtokolni, elutasítanak minden kötelességet. Saját jogrendet alkotnak, vagy a jelenleg hatályos jogrend minden létezõ lehetõségét, illetve kiskapuját kihasználják saját céljaik elérésére, és akaratuk érvényesítésére. Pedig nincs ellentét a két fogalom között. Az embernek nem kötelességei, vagy jogai vannak, hanem egyszerre vannak kötelességei és jogai. Tehát azt sem mondhatja senki: nekem jogaim vannak, neked pedig kötelességeid. Évtizedekkel ezelõtt a pedagógiát mûvelõk kidolgozták a nevelés tényezõire vonatkozó nevelési alapelveket. A kegyelem érvényesülésének és a nevelõ hatások egységének elve mellett két fontos egymást kiegészítõ és meghatározó elvet fogalmaztak meg és fogadtak el. Az egyik a gyermeki személyiség figyelembevételének elve. Ez azt jelenti, hogy a gyermekség teljes értékû de sajátos emberi létállapot, sajátságos személyiségi jegyekkel és jellemzõ vonásokkal. (a gyermek nem kicsinyített felnõtt…) A másik elv a nevelõ vezetõ-szerepének elve. Ez azt jelenti, hogy a nevelõnek kell megtervezni, irányítani a nevelés folyamatát és a hatóerõk rendszerét (még akkor is, ha a nevelés két- vagy többoldalú kapcsolat); a megélt szeretetbõl fakadó tekintélyére támaszkodva. Ha jól megfigyeljük, ez a két elv egymást segíti és egymást értelmezi. A gyermek személyiségét figyelembe kell venni – ez így rendjén is van – azért, mert gyermek és nem felnõtt, mégis, amikor különféle jogokat formál a nevelés jogosságát meg-

kérdõjelezve, azt sugallja õ a felnõtt, õ akar diktálni. Ha elfogadjuk, hogy a gyermek nem kis felnõtt, akkor vissza kell utasítani a tõle jövõ összes romboló „felnõttes igényt”. A gyermek maradjon

Csiba Tibor, rk. lelkipásztor, plébániai kormányzó

A keresztény nevelõ nemcsak munkaidejében teljesíti kötelességét, amikor a növendékekkel a tanintézményben foglalkozik, hanem egész élete példa a növendék számára. gyermek. Ez az idõ ugyanis arra való, hogy megtanulja és elsajátítsa azt, ami az élethez feltétlenül szükséges. Ez az állapot elsõsorban befogadó állapot. A nevelõnek kell irányítania a nevelés folyamatát, mégpedig tudatosan megtervezett és megszervezett formában. Ha ezt nem teszi meg mulasztást követ el, nem végzi lelkiismeretesen munkáját. Ne a diák tervezze meg a nevelõ helyett az oktatás-nevelés menetét, állomásait és lefolyását. A bemutatott áldatlan állapot csak akkor változhat meg, ha gyökeres változás megy végbe tanári szemléletünkben. A

1 VANIER, Jean, Emberré lenni, Budapest, Vigília, 2002, 7. 2 CAMPBELL, Ross, Nehéz évek, Budapest, Harmat, 2001, 21.

13 keresztény nevelõ nemcsak munkaidejében teljesíti kötelességét, amikor a növendékekkel a tanintézményben foglalkozik, hanem egész élete példa a növendék számára. A nevelõ feladata tehát, hogy odalépjen mellé, megértse problémáit, hogy tudjon vele együtt örülni, és vele együtt szomorkodni. A „melléállás” gyakran furfangosságot követel a nevelõtõl. Együtt kell gondolkodjon a megsebzett, kedvét vesztett növendékkel, aki talán valami ostobaságra készül. Egyik nyáron szellemi fogyatékos emberekkel táborozni voltam. Mindenki vidám volt, sokat mókáztunk, beszélgettünk, egyszóval örültünk egymásnak. Azonban nem volt teljesen felhõtlen a boldogságunk, ugyanis az egyik fogyatékos fiú állandóan lógatta az orrát, nem tudtuk miért, de szomorú volt. Mi anynyira el voltunk foglalva örömünkkel, hogy csak késõn vettük észre, hogy baj van. A srác az egyik ebéd után, amikor senki se látta, egy óvatlan pillanatban, kereket oldott. Lett nagy ijedelem. Már egy órája kerestük, amikor megtaláltuk. Már a szomszéd falun túl volt, amikor utolértük. Ekkor azt mondtuk neki, „mi éppen a szomszéd faluba megyünk, hogy megnézzük a templomot, gyere velünk, ha van kedved”. „Jó” – és erre beszállt. Amikor megnéztük a templomot, akkor megkérdeztük tõle: „mi most hazamegyünk, ha van kedved, akkor velünk jöhetsz, és akkor nem kell sokat gyalogolnod. A srác szó nélkül beszállt és velünk tartott. Mire tanít meg minket ez a kis történet? Arra, hogy a melléállás nem azt jelenti, hogy pusztán mellette állok fizikailag, hanem, hogy hordozom terhét, beleélem magam az õ helyzetébe, az õ gondja az én gondom is. Nem egymás mellett bandukolásról van szó, amikor mindketten lógatják az orrukat, és értelmetlen, jelentéktelen dolgokról beszélnek, hanem az igazi lényeget érintik. Így a másik ember biztonságérzéshez jut. A kamasz és kamaszodó gyermekekkel való szilárd kapcsolat alapja a feltétel nélküli szeretet. „A feltétel nélküli szeretet hiányában a nevelés átláthatatlan, kudarcokkal tûzdelt, reménytelen vállalkozás. Ez a szeretet a világítótorony szerepét tölti be: megmutatja hol vagyunk, s merre haladjuk tovább. Ha a feltétel nélküli szeretet az elsõdleges, akkor ismereteinek és szaktudásunkat van mire alapoznunk”.2 Csiba Tibor


HÉ Tközlap ♦ Vélemény

2006. október 30.

14

HÉ Tközlap ♦ Bûnüldözõ

Bûnözõk fekete hajnala A Gödöllõi Rendõrkapitányság 2006. október 11-e hajnalán körözési akciót tartott Bagon. Ennek eredményeként 5 körözött személyt fogtak el, akik ellen különbözõ bíróságok adtak ki országos elfogatóparancsot. Az öt férfit elsõsorban vagyon elleni bûncselekmények miatt körözték. Hasonló akciókra az elkövetkezendõ idõszakban is lehet majd számítani a kapitányság illetékességi területén.

2006. október 30.

szinte rabszolgaként foglalkoztatott ukrán személyt munkáltatója kikötözte a szõlõben és napokra magára hagyta, mígnem végül a rendõrség talált rá az áldozatra. Azt nem tudni, hogy a kegyetlen „rabszolgatartó” az akkori tettéért milyen bírósági ítéletet kapott, de mostani lopási ügyének bírói megítélésénél bizonyára szerepet fog játszani elõélete.

Súlyos motoros baleset Gödöllõn

Redõrkézen a bagi cserbenhagyók Lakóhelyén fogták el V. László 26 éves bagi lakost, akit a szeptember 26-án Bagon történt halálos kimenetelû közeledési baleset okozása miatt körözött a Gödöllõi Rendõrkapitányság. A letartóztatott gázoló gyanúsítottkénti kihallgatása során beismerõ vallomást tett. Segítségnyújtás elmulasztása és halálos közúti baleset okozása miatt indult ellene büntetõeljárás. Az elõzmény a következõ volt: Bagon, a szentlászlói úton egy gépkocsi a balra ívelõ kanyarban kisodródott és az út szélén álló két hölgynek hajtott. Ezt követõen a gépkocsi vezetõje megállás és segítségnyújtás nélkül továbbhajtott a helyszínrõl. A gázolás következtében az egyik gyalogos (71 éves helyi lakos) olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítást követõen belehalt sérüléseibe. A másik gyalogos (54 éves helyi lakos) nyolc napon belül gyógyuló, könnyû sérüléseket szenvedett. A tanukutatás és adatgyûjtés eredményeként a rendõrök rövid idõn belül felderítették és lefoglalták a balesetet okozó Renault 11 típusú gépjármûvet. A kocsi feltételezett vezetõjét, V. Lászlót is beazonosították, de kihallgatására elfogásáig nem kerülhetett sor, mivel bujkált a rendõrhatóság elõl. Ellenben már a balesetet követõ napon kihallgatták a gépkocsiban utasként tartózkodó V. Krisztián és V. József 19 éves bagi lakosokat, akik szintén elmenekültek a helyszínrõl anélkül, hogy segítséget nyújtottak volna a sérülteknek. Ellenük is segítségnyújtás elmulasztása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Gödöllõi Rendõrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya.

Szívrohamot kapott autóvezetõ


Egy autóvezetõ Õrbottyán belterületén haladva rosszul lett, de nem állt meg, csupán utasát tájékoztatta panaszai felõl. Az ablak lehúzása nem bizonyult megfelelõ terápiának. Szívrohama bekövetkeztekor autóját egy kerítésnek vezette, amely kidõlt, de szerencsére senki sem tartózkodott a közelében. A balesetben csak könnyebb sérüléseket szenvedtek az autóban ülõk, azonban a gépkocsivezetõ a kórházba szállítás közben – a szívinfarktus következtében – meghalt.

„Rabszolgájával” együtt bukott le a fatolvaj Fatolvajokat értek tetten és fogtak el az õrbottyáni rendõrõrs munkatársai Püspökszilágyon. Az elkövetõk az Ipoly Erdõ Rt. erdeiben végeztek illegális fakitermelést. A tettesek egyike helybéli, a másik ukrán állampolgár. A Püspökszilágyra bejelentett férfi ellen évekkel ezelõtt más ügyben már folytatott eljárás a váci rendõrkapitányság bûnügyi osztálya. Értesülésünk szerint elõzõ alkalommal az történt, hogy a magyar férfi által

Október 15-én vasárnap kora délután súlyos kimenetelû közeledési baleset történt Gödöllõn. Aszód felõl Gödöllõ belvárosa felé tartott egy Volvo típusú személygépkocsi. A Szabadság út máriabesnyõi szakaszán járt, amikor a kocsit vezetõ budapesti férfi úgy kezdett elõzésbe, hogy a tükörbõl nem vette észre az õt már elõzni kezdõ Suzuki GSX-F típusú motorkerékpárt és azt meglökte. A csömöri férfi által vezetett motor ennek következtében a Volvo elõtt haladó Peugeot Partner típusú gépkocsinak ütközött. A balesetben a motort vezetõ férfi, és hévizgyörki utasa nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedtek. A baleset körülményeit és okait a Gödöllõi Rendõrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya szakértõk bevonásával vizsgálja.

„Elsõbbségadás kötelezõ” – a lopás nem A közterületekre kihelyezett közeledési jelzõtáblák, információs táblák többsége alumíniumból készül, ami nem ritkán válik áldozatává az illegális színesfém-kereskedelembõl élõknek. Csakhogy a lopáson kívül – a jelzõtábla típusától függõen – még súlyosabb bûncselekményt is megvalósíthat az, aki ilyen törvénysértésre vetemedik. Gödöllõn, a Klapka út és Zúzmara út keresztezõdésében lévõ „elsõbbségadás kötelezõ” táblát lopta el egy helyi férfi, akit állampolgári segítséggel a rendõrjárõröknek sikerült elfogniuk, amint a jelzõtáblával a vállán vidáman baktatott a lakása felé. Akkor még nem tudta, hogy ezek után nem csak kis értékre elkövetett lopás, de közeledés biztonsága elleni bûncselekmény miatt együttesen indult büntetõeljárás.

HÉ Tközlap ♦ Megye

2006. október 30.

Új elnöke van a Pest megyei közgyûlésnek Szûcs Lajos lett a Pest megyei közgyûlés elnöke. A fideszes politikus szerint el kell érni Budapest és a megye szétválását, mert a mostani besorolás hátrányos a régió számára. Szûcs Lajost, a Fidesz parlamenti képviselõjét választotta elnöknek Pest Megye Közgyûlése. Az új elnök az alakuló ülésen elmondta, hogy az ellenzék konst-

Dunaharaszti Dunakeszi Érd Göd Gödöllõ Gyál Monor Nagykáta Nagykõrös Nagymaros Pécel Pilisvörösvár Pomáz Ráckeve Százhalombatta Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác Veresegyház Visegrád

nék elérni Budapest és Pest megye szétválását, mert az uniós források elosztásánál a fõváros fejlettsége miatt más megyéknél kedvezõtlenebb besorlást kap a sok tekintetben elmaradottabb Pest megye. Így viszont alig 40 százalékát nyerheti el annak az összegnek, amennyit valós fejlettsége indokolna. A szétválás, az önállóság tehát elõnyösebb lenne a megye gyorsabb fejlõdése szempontjából – fejtette ki az elnök. A 80 tagú Pest megyei közgyûlésben a Fidesz–KDNP közös jelöltjei 43 mandátumot szereztek, amíg az MSZP 28, az SZDSZ 5, az MDF 4 helyhez jutott.

ELÕZÕ POLGÁRMESTER Gajdos István (független) Bagyin József (független) Farkas Gyula (egyesület) Wittinghoff Tamás (SZDSZ–MSZP) Sós János (független) Kõszegi Zoltán (DAFI–Fidesz)

ÚJ POLGÁRMESTER Romhányiné Dr. Balogh Edit (független) Buzás János (független) Tagai István (Keszi Kör–Vállak. E.) Wittinghoff Tamás (SZDSZ) Földi László (Fidesz–KDNP) Kõszegi Zoltán (DAFI–Fidesz) Dr. Szalay László (MSZP–SZDSZ-DVE–FHE– Dr. Szalay László (MSZP–SZDSZ–DVE–DTÉE) DH–IPOSZ–DSE–DIE–Lungo Drom) Kecskeméti Géza (független) Kecskeméti Géza (független) Döcsakovszky Béla (MSZP–SZDSZ) T. Mészáros András (Fidesz–KDNP) Döcsakovszky Béla (MSZP–SZDSZ) Markó József (Fidesz–KDNP–VP) Dr. Gémesi György (Lokálpatrióták) Dr. Gémesi György (GLK–KDNP–MDF) Gyimesi István (Fidesz–MDF–KDNP) Gyimesi István (Fidesz–KDNP–VP) Pogácsás Tibor (Fidesz) Pogácsás Tibor (Fidesz–KDNP) Bodrogi Györgyné (SZDSZ–MSZP–1248–ENVP) Kocsi János (független) Dr. Czira Szabolcs (NKPE–Fidesz) Dr. Czira Szabolcs (Fidesz–Fidelitas–KDNP–NKPE) Edöcsény András (független) Petrovics László Ferenc (független) Benkovics Gyula (MSZP–F.P.SZ.–SZDSZ) Dr. Benkovics Gyula (MSZP) Grószné Krupp Erzsébet (SZDSZ–VIVÉK–MSZP) Gromon István (Fidesz–KDNP) Golup Athanász (független) Vicsi László (Fidesz–KDNP) Dr. Kulcsár István (független) Dr. Dávid László (Fidesz–KDNP) Benedek László (MSZP) Vezér Mihály (ÉSZKE) dr. Dietz Ferenc (Fidesz–MDF–KPE–KDNP– Miakich Gábor (Összefogás–MSZP–SZDSZ) MKDSZ–Fidelitas–Petõfi Egyesület) Fodor Antalné (Szö-Szi) Szabó József (Fidesz–KDNP–Polgári kör) Remitzky Zoltán (független) Remitzky Zoltán (független) Dr. Bóth János (MSZP) Dr. Bóth János István (MSZP) Pásztor Béla (független) Pásztor Béla (független) Hadházy Sándor (Fidesz) Hadházy Sándor (Fidesz)

Szûcs Lajos számít az ellenzék konstruktív együttmûködésére, fõként olyan, a megye 185 települését érintõ nagy horderejû kérdésekben, mint a Budapest és Pest megye alkotta Központi Régióba várhatóan áramló, hozzávetõen 230 milliárd forintnyi uniós forrás megfelelõ elosztása. Kérdés, hogy ebbõl a pénzbõl mennyi jut majd a fõvárosnak és magának a megyének – tette hozzá.

A közgyûlés új elnök kifejtette, hogy a régióban a fõváros fejlettsége miatt a sok tekintetben elmaradottabb megye az uniós források elosztásánál más megyéknél kedvezõtlenebb besorolást kap, így a valós fejlettsége alapján indokolt összegek alig 40 százalékát nyerheti csak el. Ezért is a közgyûlés vezetése Budapest és Pest megye szétválását szorgalmazza, az önállóság ugyanis elõnyösebb a megye gyorsabb fejlõdése szem-

pontjából – hívta fel rá a figyelmet. A következõ hetekben a közgyûlés legfontosabb feladata a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemében a megyét érintõ kérdések között a prioritások meghatározása lesz – húzta alá Szûcs Lajos. Az alakuló ülésen a megyei közgyûlés Wentzel Ferencet és Sinkovicz Lászlót, fideszes politikusokat választotta alelnökének és a közgyûlés bizottságairól, tisztségviselõirõl is döntöttek.


VÁROS Abony Aszód Budakeszi Budaörs Cegléd Dabas

ruktív együttmûködésére számít, fõleg az olyan nagy horderejû kérdésekben, mint például az uniós források megfelelõ elosztása. Ennek az összege a fõváros és Pest megye alkotta Központi Régió esetében körülbelül 230 milliárd forintot tesz ki – közölte, hozzátéve, hogy az még kérdéses, hogy ebbõl a pénzbõl mennyi jut majd a fõvárosnak, illetve a megyének. Szûcs Lajos elmondta, hogy szeret-

15

16

HÉ Tközlap ♦ Izotóp Információs Társulás

30 év múlt, 30 év jövõ Élettartam-növelés a radioaktívhulladék-tárolóban


Három évtizede mûködik a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló. Ebbõl az alkalomból a telepet mûködtetõ RHK Kht. az Izotóp Információs Társulással együttmûködve október 19-én ünnepi konferenciát tartott. A kisnémedi mûvelõdési házban mintegy száz, a nukleáris hulladék elhelyezésben érintett önkormányzati és mûszaki szakember vett részt. A rendezvényen részletesen ismertették a közeljövõ legfontosabb beruházását, a telep élettartam-növelésének mûszaki körülményeit is. A rendezvényt Dr. Hegyháti József, az RHK Kht. ügyvezetõ igazgatója nyitotta meg, majd Edelman György, az IIT elnöke mondott rövid köszöntõt, hogy átadja a szót azoknak a tudós szakembereknek, akik az elmúlt három évtizedben kiemelkedõ munkát végeztek a püspökszilágyi tároló létrehozásában és mûködtetésében. Elsõként Dr. Ozoray Kamilla, az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoport tagja tartott elõadást a radioaktív hulladékok kezelése a kezdetektõl az RHK Kht. megalakulásáig címmel, majd Dr. Schweitzer Ferenc, az MTA FKI igazgatója tartott érdekfeszítõ elõadást a püspökszilágyi hulladéktároló biztonságának földtani alapjairól. Elõadásából megtudtuk, hogy a harminc éve tartó folyamatos földtani kutatások, és különösen a legújabb rétegtani vizsgálatok eredményeinek köszönhetõen egészen pontos adatokkal rendelkeznek a telep geológiai adottságaival kapcsolatban. Megállapítható, hogy a telephely harminc évvel ezelõtti kiválasztása jó döntés volt, földtanilag biztonságos a helyszín. Mivel adataik pontosak, ma már a terepviszonyok várható változásaival kapcsolatban elõrejelzéseket is tudnak készíteni az elkövetkezõ száz, sõt

1000 évre is. Ebbõl kiderült, hogy ma a legnagyobb gondot az erózió jelenti, amit a környezõ terület mezõgazdasági mûvelése okoz. Ha a mûvelés 10 ezer évig változatlanul folyna, akkor akár 12 méterrel is csökkenne a domb magassága, de kisebb távlatban is megváltoznának a vízfolyások, ami a távol jövõben veszélyeztetné a telep biztonságát. Ellenben ha legelõként használnák a területet az elkövetkezõkben, a tipográfiai változás minimális volna. Õt követte Barnabás István, az RHK Kht. igazgatója, aki elõadásában a közelmúlttól napjainkig foglalta össze a hulladék elhelyezés történetét, a közelebbi és távolabbi jövõrõl, pedig Dr. Ormai Péter fõmérnök tartott elõadást. Többek között arról, hogy miért döntöttek a telep élettartamának meghosszabbítása mellett. Ennek részleteirõl Dr. Hegyháti Józsefet kérdeztük, aki elmondta, hogy a telep 1996ig fogadta a Paksi Atomerõmûbõl kikerült kis és közepes aktivitású hulladékokat, de megelõzõleg ide kerültek a felszámolt solymári lerakóban elhelyezett sugárzó anyagok is, valamint a mintegy 170 partnertõl (kórházak, kutatóintézetek, stb.) származó anyagok, összesen 5040 köbmétenyi terjedelemben. Miután 2005-ben betelt a püspökszilágyi hulladéklerakó, és így a telep

Kisnyomású prés csak ideiglenes elhelyezést tudott biztosítani. Az RHK Kht. vezetése elõtt ekkor két választás volt. Az egyik, hogy végleg bezárják a telepet, a másik, hogy alkalmassá teszik további üzemeltetésre. Az utóbbi mellett döntöttek, ugyanis abban az esetben is meg kellett volna erõsíteni a biztonsági rendszert, ha nem fogadnának be további anyagokat. Következésképpen így is jelentõs költséggel kellett volna számolni, ráadásul egy másik telephelyet kellett volna – több

2006. október 30.

milliárd forintos költséggel – felépíteni, aminek társadalmi elfogadtatása, megvalósítása a tapasztalatok szerint mintegy 10 évet vett volna igénybe. Minden érv amellett szólt, hogy a meglévõ kapacitást kellene megnövelni. Ennek – mondotta Dr. Hegyháti József – mûszakilag és gazdaságilag az a legésszerûbb módja, hogy kinyitják a betelt tárolómedencéket (amelyek egy részét amúgy is ki kellene nyitni a végleges lezárás érdekében), majd a hulladék válogatásával és tömörítésével a jelenleginek 50 százalékára csökkentik a radioaktív anyag által elfoglalt térfogatot. A mûvelet után végül újracsomagolva helyezik el a betonmedencékben a hulladékot. Ennek eredményeként a telep meglévõ tárolói további 20-30 évig lesznek képesek befogadni kis és közepes aktivitású hulladékot. E tömörítéses megoldás mellett szól az is, hogy az eddigi vizsgálatok szerint mind a tárolómedencék, mind a jelenlegi csomagolás jó állapotban vannak, ezért viszonylag egyszerû mûveletrõl lesz szó. Nem elhanyagolható, hogy jelenleg még mindazon szakemberek is rendelkezésre állnak, akik részt vettek az eddigi mûködtetésben, és minden szükséges ismeret a birtokukban van. A mûveletet a hulladéktermelõk (elsõsorban a Paksi Atomerõmû) által befizetett összegekbõl feltöltött Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozza a magyar állam, amit a kormány egy kijelölt tagja, jelen esetben Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felügyel. Az eljárás biztonságosságával kapcsolatban az ügyvezetõ elmondta, hogy semmilyen veszélyt nem jelent a környezetre. A medencék kibontását két, egymás feletti sátor alatt fogják végezni. A sátrak fala között túlnyomást teremtenek, a légcserét, pedig szûrõkön keresztül fogják biztosítani, ami szavatolja, hogy a munkaterületrõl semmi se kerülhessen ki a levegõbe. A préselést zárt körülmények között mûködõ kisnyomású présgép végzi el, de rendelkezésre áll egy távirányítású karokkal mûködõ zárt kamra is, amelyben a legbonyolultabb mûveletek is veszély nélkül végrehajthatók. A beruházás biztosítja, hogy a jövõben évente átlag 4-5 köbméternyi kis és közepes aktivitású hulladék érkezzen a telepre, kizárólag magyarországi partnerektõl. Ez az IIT települések számára is hosszú távú pénzügyi elõnyöket jelent, miközben a biztonsági kockázatok – a beruházásoknak és szigorú szakmai követelményeknek köszönhetõen – lényegében elhanyagolhatók. Bertók László

Megbékélés, emlékezés Halottak Napja

Recommend Documents