Megállapodás száma: COLL-CT GREENERGY. - Az európai növényházak energia optimalizálása -

                  

Megállapodás száma: COLL-CT-2005-012566

GREENERGY - Az európai növényházak energia optimalizálása -

A hatékony növényházi energiahasznosítás európai  minőségi előírásai

Kézikönyv

A hatékony növényházi energiahasznosítás európai minőségi előírásai

1. Az alkalmazás célja és köre.  Ezen   előírások   meghatározzák   azokat   a   minimumfeltételeket,   amelyeket   a   különféle  kertészeti termesztő rendszerek energia optimalizálásához minden európai növényháznak  teljesítenie kell. Kitérnek a növényházak műszaki minimumfeltételeire is – tekintettel az  energiaveszteség minimalizálására és a hatékony termesztés maximalizálására –, hogy az  egyes területek éghajlati adottságai teljes mértékben kiaknázhatóak legyenek.  Az  előírások  – négy   éghajlati   övezetbe   sorolva  –  az  Európai  Unió  országaiban  történő  bevezetésre készültek. 2. Az alkalmazási övezetek.  Az Európai Uniót – az adott területre nézve leginkább megfelelő feltételek meghatározása  céljából   –   az   uralkodó   éghajlati   viszonyok   alapján   négy   egymástól   különálló   övezetre  osztották fel (1. ábra):  •

A  övezet:  Északkelet­Európa,   ideértve   Észtország,   Finnország,   Litvánia,   Lettország,  Lengyelország, Svédország. 

•

B   övezet:  Északnyugat­Európa,   ideértve   Németország,   Ausztria,   Belgium,   Dánia,  Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság, Cseh Köztársaság. 

•

C   övezet:  Délkelet­Európa,   ideértve   Szlovákia,   Szlovénia,   Magyarország,   Bulgária,  Horvátország, Románia. 

•

D övezet: Dél­Európa, ideértve Ciprus, Spanyolország, Görögország, Olaszország,  Málta, Portugália, a volt Jugoszláv Köztársaság és Macedónia, Törökország. 

1. ábra: Az alkalmazási övezetek. 

3. Figyelembe vett előírások

A  övezet:  Északkelet­Európa, ideértve Észtország,  Finnország,  Litvánia,  Lettország, Lengyelország, Svédország. 

•

Finnország  ­

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

99/2001 Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumi rendelet a  mezőgazdasági építmények gazdasági támogatásáról és az épületek alap  egységáráról 100/2001 Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumi rendelet a  lakásszabályozásról és a minisztérium által gazdasági támogatásban  részesített építményekre vonatkozó ajánlásokról Az elektromos áram és bizonyos üzemanyagok fogyasztási adójáról szóló  1260/96 törvény 447/2005 módosítása 766/2000 Kormányrendelet a nehézolaj és a könnyűolaj kéntartalmáról.  157/1987 Kormányhatározat az erőművi és kazánházi  részecskekibocsátás megakadályozásának általános szabályairól  362/2003 Kormányrendelet a hulladékégetésről 86/2000 Környezetvédelmi törvény, ez a törvény magában foglalja az EU  96/61/EK irányelvét. 169/2000 Rendelet a környezetvédelemről.  2004/8/EK EK irányelv a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt  energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról  683/2004 Törvény a kibocsátás kereskedelméről, ez a törvény magában  foglalja az EU 2003/87/EK irányelvét. 

­

•

2002/91/EK EK irányelv az épületek energiateljesítményéről. 

B övezet: Északnyugat­Európa, ideértve Németország, Ausztria, Belgium,  Dánia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság,  Cseh Köztársaság. 

Németország • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • •

(Szabványtervezet) DIN V 11535-1. Kiadás:1998-02. Növényházak – 1.rész: Tervezés és számítások (Szabványtervezet) DIN V 11535-2. Kiadás:1994-06. Növényházak; 12,80 m hajószélességű és 3,065 m hosszú dimenziójú acél és alumínium szerkezetek. DIN EN 12669. Kiadás:2000-09. Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz  és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez; Német rendelet EN 12669:2000 DIN EN 13031-1. Kiadás:2003-09. Növényházak.   Tervezés   és   kivitelezés.   1.   rész:  Növényházak üzemi növény­termesztéshez; Német rendelet EN 130311:2001 DIN EN 13206. Kiadás:2001-07. Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra.; Német rendelet EN 13206:2001 SN EN 12669. Kiadás:2000-10. Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez. SN EN 13031-1. Kiadás:2002-07. Növényházak.   Tervezés   és   kivitelezés.   1.   rész:  Növényházak üzemi növény­termesztéshez

SN EN 13206. Kiadás:2001-05. Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban  és kertészetben való használatra. BS EN 13031-1. Kiadás:2002-04-06. Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez BS EN 13206. Kiadás:2001-05-15. Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. DVGW G 633. Kiadás:1983-12. CO2-dúsító berendezések a növényházakban; Üzembe helyezés és működtetés NF E31-515. Kiadás:2000-11-01. Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez. NF T54-190. Kiadás:2002-01-01. Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. NF T54-406. Kiadás:1996-08-01. Műanyagok. Egy- vagy többfalú lapok növényházi kertészetekben. Általános műszaki szállítási kifejezések és fajlagos jellemzők. Értékelési módszerek. NF U57-001. Kiadás:1984-12-01. Növényházak és tartozékaik. Kifejezésgyűjtemény. NF U57-010. Kiadás:1984-01-01. Síküveg növényházak. Tervezés, leírás, minta. U57-012. Kiadás:1972-02-01. Növényházak. Növényház tömítettségének meghatározása [fakeret ún. „"continuing shoulder" for frills "dadant-sheet"” megoldással]. NF U57-013. Kiadás:1983-03-01. Fóliasátras növényházak. Tervezés, leírás, minta. NF   U57­065.   Kiadás:2002­04­01.  Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez OENORM   B   2227.   Kiadás:2005­08­01.   Bevonatolás   (kezelés)   –   Szolgáltatási  szerződés szabvány. 

• • • • • • • • •

OENORM EN ISO 12017. Kiadás:1996-10-01. Műanyagok. Dupla és tripla rétegelt  poli(metil­metakrilát) lemezek. Vizsgálati módszerek (ISO 12017:1995) OENORM EN 12669. Kiadás:2000-10-01. Közvetlen gáztüzelésű hőlégfúvók növényházakhoz és nem lakóhelyiségek kiegészítő fűtéséhez. OENORM EN 13031-1. Kiadás:2002-06-01. Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez. OENORM EN 13206, Kiadás:2001-08-01. Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra . UNE 76209 IN, Kiadás:2002-10-29. Szélhatás üzemi növény-termesztéssel foglalkozó növényházakban. UNE 76210 IN, Kiadás:2006-07-19. Hóhatás üzemi növény-termesztéssel foglalkozó növényházakban. UNE-EN 13031-1, Kiadás:2002-03-26. Növényházak. Tervezés és kivitelezés. 1. rész: Növényházak üzemi növény-termesztéshez. UNE-EN 13206, Kiadás:2002-02-28. Hőre lágyuló műanyag takarófóliák mezőgazdaságban és kertészetben való használatra. DIN11535T1EErl ND 1978. Tervezés ellenőrzés; A műszaki tervezés szabályai; DIN 11535 1. lap "Növényházak", Kiadás:1978-03-31. Megjelent az ND MBl (1978)-ban. Hollandia 

•

Zöld   címkés  üvegház   (GLK)   és   Zöld   pénzügyi   támogatás   –  Zöld   Címkés  Bizonyítványt   olyan  üvegháznak  állítanak   ki,  amely  számos   nemzeti  környezeti,  ill.  állandó  alapkövetelményt  is  kielégít,  továbbá  pontokat  is  kap minden  nem  kötelező  eljárás   alkalmazásáért.   A   CHP   például   csak   abban   az   esetben   ér   pontot,   ha   azt  füstgáztisztítóval   és   kondenzátorral   kombinálják.   Ez   a   bizonyítvány   beruházások  esetében a Zöld alapon keresztül 1­2%­kal alacsonyabb kamat elérését is lehetővé teszi.

  •

A levegőminőségről szóló –  96/62/EK irányelvet magában foglaló – EU irányelv  bevezetése (24­4­98). 

•

A   2001/80/EK   irányelvet   magában   foglaló,   berendezések   ellenőrzéséről   és  karbantartásáról szóló jogi szabályozás. 

•

A nemzeti kibocsátási értékekről szóló – 2003/81/EK irányelvet magában foglaló –  EU   irányelv   bevezetése   (15­11­04).  Pillanatnyilag   csak   kis   számú,   nagyon   nagy  kertészeti vállalat felel meg a CO2 kibocsátás­kereskedelem követelményeinek, összes  hőteljesítményük  több mint 20 MW. Várható, hogy a növényház kibocsátások ilyen  formájú gazdasági szabályzása a jövőben több KKV­ra ki fog terjedni.  Egyesült Királyság

•

SI 2000 No. 2531b dekrétum a 2000­es építésügyi szabályzatról valamint módosításai: 

•

Építésügyi és Bejegyzett Műszaki Ellenőr­i Szabályzat (Módosítás) 2006 (SI 2006 No.  652).  Az épületek energiateljesítménye  (Bizonyítványok és Vizsgálatok) (Anglia és Wales)  Szabályzat 2007 (SI 2007/991).  A  környezetszennyezés   megelőzése   és   csökkentése   (Anglia   és   Wales).  Szabályzat  2000. 

• •

• •

A  környezetszennyezés   megelőzése   és   csökkentése   (Anglia   és   Wales)   (Módosítás)  Szabályzat 2001.  SI 1993 No. 3083 Kazán (hatásfok) szabályzat (1993­as dekrétum)

• • •

A kiterjesztett tőkeleírás feltételei – Az energia­technológiai feltételek listája (2007). A „CHPQA Standard”, 2000. november SI 2005 No. 1716  A klímaterhelési adó (különféle módosítások) szabályzat (2005­ös 

•

dekrétum)  2002/91/EK EU irányelv az épületek energiateljesítményéről.

•

C övezet:  Délkelet­Európa, ideértve Szlovákia, Szlovénia, Magyarország,  Bulgária, Horvátország, Románia. 

•

D övezet: Dél­Európa, ideértve Ciprus, Spanyolország, Görögország,  Olaszország, Málta, Portugália, a volt Jugoszláv Köztársaság és  Macedónia, Törökország.  Olaszország 

•

Elnöki rendelet, 1977. július 24, n.66. A várostervezési ügyek vonatkozó feladatait a  régiókra osztják, ők veszik kézbe a területhasználatra vonatkozó oktatást, beleértve az  összes   kognitív,   normatív   és   igazgatási   szempontot   a   megóvási   folyamat,   a  talajátalakulás valamint a légtér védelme tekintetében. 

•

D.L.   n.   102  (29­03­2004).  A   szükséges   megelőző   intézkedések   megtétele   a  mezőgazdasági   termelés,   élőállat   tenyésztés,   valamint   a   mezőgazdasági   vállalati  struktúrák és a mezőgazdasági infrastruktúra károsodása ellen.

•

D.lgs n. 22  (25­02­1997).  A 91/156/EGK hulladék anyagokról szóló, a 91/689/EGK  veszélyes hulladékról szóló és a 94/62/EK csomagolóanyagokról és csomagolóanyag  hulladékokról szóló irányelvek végrehajtása. 

•

Rendelet   19­07­1990.  Az   ipari   rendszerek   általi   környezetszennyező   kibocsátás  csökkentésének irányelvei, valamint a kibocsátás minimum értékeinek megállapítása. 

•

Rendelet  2003.   december   24,   n.350.  Rendelkezések   a   növényházi   termesztéshez  felhasznált gázolaj fogyasztási adójáról. 

•

Regionális   törvények   –  általánosságban   ezek   a   törvények   a   mezőgazdasági  földterületek   használatát  szabályozzák,  s  meghatározzák  a  növényházak  létesítésével  kapcsolatos előírásokat is. 

Spanyolország •

2005/32/EK irányelv  (2005. július 6.) az energiafelhasználó termékek környezetbarát 

•

tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről.  Megújuló   energiák  Terv   2005­2010.   (54/1997   Villamos   energia   ágazatról   szóló  törvény) 

•

Energiatakarékossági és hatékonysági akcióterv 2005­2007. 

•

1/2005  törvény  Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi  rendszere. (BOE No.59 of 10/3/2005).  Jogszabály  A klímaváltozásról szóló kiotói jegyzőkönyv ratifikálása. (BOE No.—of  8/2/2005).  Királyi   Rendelet  436/2004  Elektromos   energiatermelés   „egyedi   elbánás”   alapján.  (BOE No75 of 27/3/2004).  Nemzeti  Energia Program  (a „R+D+I National Plan 2004­2007”­en belül). (13/86  törvény a tudományról). 

• • • •

Királyi   Rendelet  1073/2002  A   levegő   vizsgálata   és     minőségmenedzsmentje   kén­ dioxid, nitrogén­oxidok, részecskék, ólom, benzol és szén­monoxid tekintetében. (BOE  No. 260 of 30/10/2002). 

•

16/2002 törvény A környezetszennyezés megelőzésének, csökkentésének integrációja.  (BOE No. 157 of 2/7/2002). 

•

Királyi   Rendelet  613/2001  Az   agrártermelés   termelési   struktúráinak   fejlesztése   és  modernizációja. (BOE No. 138 of 9/6/2001).  6/2001  törvény  a   1302/1986   –   környezetvédelmi   hatástanulmányról   (EIA)   szóló   –  Királyi Törvényerejű Rendelet módosításáról. (BOE No 138 of 9/6/2001).  Királyi Rendelet 2200/1995 A minőségi és ipari biztonság infrastruktúrája. (BOE No.  32 of 6/2/1996).  19/1995 törvény Az agrártermelés modernizációja. (BOE No. 159 of 5/7/1995). 

• • •

4. Definíciók  Ezen előírások alkalmazásában a következő definíciók alkalmazandók:  ­Növényház:   Olyan   fémből   készült   könnyűszerkezetes,   üveg   vagy   műanyag   borítású  építmény,   amelyben   a   külsőnél   nagyobb   hőmérsékleten   folytatnak   növénytermesztést.  Ezen építmények szabályozott körülmények között optimalizálják a hősugár­áteresztést,  céljuk   a   növény   környezeti   feltételeinek   javítása,   valamint   megfelelő   mérettel  rendelkeznek ahhoz, hogy a személyzet belül dolgozhasson.  ­Az adott területre jellemző éghajlati viszonyoktól függően a következő szerkezettípusok  vannak használatban:  o o o o o

Nagy fesztávú növényház, Venlo­típusú, Alagút típusú növényház, Nyeregtetős növényház,  Íves tetőszerkezetű növényház,

o Dupla műanyag borítású fóliasátor növényház.  o Almería­típusú (Spanyolország).  o Alacsony belmagasságú, alagút típusú műanyag növényház.  ­Borítás anyaga: rugalmas vagy merev, nagy hősugár­áteresztőképességű, hosszúhullámú  infravörös  sugárzást megfelelően  visszatartó  anyagú. A borítást  úgy kell  megtervezni,  hogy a növényházat megfelelően elszigetelje a környezettől, ugyanakkor a fotoszintézis  szempontjából aktív sugárzást (PAR sugárzás) nagy százalékban átengedje.  ­Szellőztető   rendszerek:   a   növényház   belső   hőmérsékletének   csökkentését   szolgálják  azáltal, hogy megengedik a külső, hidegebb levegő beáramlását. A szellőztetésnek két  típusa ismeretes:  o Passzív ventilláció: a levegő konvekció természetes folyamata, melyet a növényház  belsejében és az azon kívül uralkodó hőmérsékletkülönbség következtében előálló  sűrűségváltozás, valamint az építmény különböző részeit érő szélmozgásból eredő  járulékos nyomás eredményez.  o Kényszerventilláció: a növényházba nyomó­ és/vagy elszívó ventillátorok  segítségével külső levegőt juttatunk be. Ezen rendszer a belső levegő külső  levegővel való mechanikus cseréjét teszi lehetővé.  ­Vízelpárologtatásos hűtőrendszerek: a növényház belsejében történő vízelpárologtatással  lehetővé teszik, hogy a belső hőmérséklet a külső hőmérséklet alá csökkenjen. A folyadék  gázzá alakításához bizonyos mennyiségű energia szükséges. Ezt az energiát a légkörből  nyerik a páratartalom telítési pontig történő emelésével. Többféle típusú rendszer létezik:  o Vízköd képző rendszer (pára/vízköd előállító rendszerek): a rendszer úgy működik,  hogy nagy mennyiségű, kis méretű vízrészecskét (5­15 µm) porlaszt a levegőbe. A  kis méretnek köszönhetően a részecskék lefelé irányuló mozgása lassú, elég hosszú  ideig maradnak a növényház levegőjében ahhoz, hogy még a növénnyel való  kapcsolatba kerülés azelőtt elpárologjanak.  o Párologtató panelek (vályus („pan”) és ventillátoros hűtés): olyan vízzel telített  porózus anyagot tartalmazó, a növényház egyik oldalán elhelyezkedő keretek,  amelyekkel ellentétes oldalra elektromos ventillátorokat telepítettek. A külső levegő  a porózus anyagon keresztül éri el a növényházat. Nedvességet köt meg és csökkenti  hőmérsékletét, majd a növényház belsejében levő levegővel érintkezve elszívják a  ventillátorok.  o Hűtőtornyok: olyan elpárologtató rendszerű hűtők, melyek a vizet a környező levegő  nedveshőmérő hőmérsékletéhez közeli értékre hűtik le. A hűtőtornyok víz  elpárologtatás segítségével vonnak el hőt a növényházból.  ­Mesterséges   fény:   olyan   rendszerek,   melyek   lehetővé   teszik   a   termelőnek   a   növények  fényszakaszának megváltoztatását és/vagy a növényházon belüli fényerősség szintjének  javítását.  ­Fűtő­ vagy hőelosztó rendszerek: a hideg periódusok alatt lehetővé teszik a hőmérséklet  emelését. A növényházakban jelenleg a következők vannak használatban:  o Meleg vizes fűtőrendszerek: a víz egy kazánban kerül felmelegítésre, majd csövek  segítségével szétáramoltatják a növényházban. A víz hőtartalmának egy részét  elvesztve visszakerül a kazánba. Az ilyen rendszerek a csövekkel érintkező levegőt  konvekció segítségével, a talajt és a növényeket pedig ezzel egyidejűleg radiáció  segítségével fűtik. o Direkt égésű meleg levegő előállítók: olyan nagy teljesítményű rendszerek,  melyekben az üzemanyag elégése folytán keletkező meleg levegő és égési gázok a 

növényházban szétoszlanak.  o Indirekt égésű meleg levegő előállítók: mind a növényekkel, mind pedig az  emberekkel kapcsolatos – a növényházba szétáramló mérgező gázok által  esetlegesen okozott ­ problémák elkerülése érdekében ezek a generátorok már  hőcserélőket is magukban foglalnak, melyek úgy biztosítják a meleg levegő  növényházban történő áramlását, hogy közben az égési gázokat eltávolítják. ­Kogeneráció:   villamos   energia   termelése,   valamint   az   egyébként   hulladék   hőenergia  melléktermékek összegyűjtése és hasznosítása. A kogenerációt másképpen kapcsolt hő­  és villamos energiatermelő (CHP) rendszernek is nevezik.  ­CO2 trágyázás: a szén­dioxid beépülésének legbiztonságosabb és legjobban kontrollálható  módja   a   tiszta   CO2  beépítésével   történő   széntartalom   növelés   (Nederhoff,   1990).  Független a fűtési rendszertől.  ­Klimatikus szabályzó rendszer: olyan integrált rendszer, amely a növényház külső és belső  változóit is figyelembe veszi és a belső mikroklíma megváltoztatásához szükséges összes  mechanizmust irányítja. 

5. Szerkezeti minimumfeltételek  A szerkezeti változtatások általában a növényház átszivárgásának csökkentését és a  hőszigetelése javítását célozzák vagy véglegesen vagy pedig csak az év leghidegebb  időszakára. A következő szempontokat kell figyelembe venni:  Szempont I: Tájolás. A növényházakat alapesetben úgy tájolják, hogy a maximális  hősugárzás érje. A legtöbb PAR áteresztésre a növényházban októbertől márciusig van  szükség, amikor is kevesebb fény áll rendelkezésre a Nap évszakváltozás miatti alacsony  szögállása következtében. E cél elérése érdekében a szabadon álló növényház gerince kelet­ nyugati tájolásával több fényt kap e kritikus időszak alatt.  Szempont II: A csatorna (a szerkezet legalacsonyabban fekvő része) alatti minimális 

magasság szükséges egy adott minimum légtérfogat biztosításához, ami bizonyos  hőtehetetlenséget nyújt, hogy a szellőztető levegő jó keringése biztosított legyen.  Szempont III: A növényház maximális szélessége. Túl nagy hajószélesség a növényház  oldalirányú szellőzésének hatásfokát csökkenti.  Szempont IV: Szomszédos növényházak közötti minimális távolság. Célja a megfelelő  természetes szellőzés biztosítása.  Szempont V: Téglalap alapú növényházak: a növényház szerkezeti biztonságának javítása,  továbbá a borítási felszín/földfelszín arány csökkentése, valamint a kondukciós­konvekciós,  ill. az infravörös radiációs hőveszteség következetes csökkentése.  Szempont VI: A cső gerinchálózat föld alatt fusson. Ha kazánt alkalmazunk – központi  fűtés esetén – energiatermelőként, a csővezeték hővesztesége nagyon fontossá válik.  Szempont VII: A növényházak tömítettsége. A tömítésekbe fektetett plusz energia csupán  évi 5 % megtakarítást eredményezhet.  Szempont VIII: A fő növényházi tartóelemek szigetelése a hőveszteség csökkentése céljából.  Szempont IX: Oldalfali ernyő a légáteresztésből és kondukció­konvekcióból adódó  hőveszteség csökkentésére.  Szempont X: Üveg helyett dupla fóliaréteg. A duplarétegű anyag több hőt tart vissza.  Szempont XI: Széltörők kihelyezése az uralkodó szélirányi oldalon a növényház védelme céljából.  Szempont XII: A szomszédos növényházak csatornával való összekötése a egymás melletti  növényházak oldalfalain történő hőveszteség csökkentése céljából.  Szempont XIII: Keretek: az árnyékoló hatás csökkentése, a napenergia felfogásának javítása.  Szempont XIV: A tető szöge. A tető Naphoz képest beállított szöge meghatározza azt az  energiamennyiséget, amely visszaverődik, ill. áteresztődik.  Szempont XV: A helykihasználás növelése érdekében használjunk mobil munkaasztalokat.  Szempont XVI: Minden, a növényház belsejébe nyíló bejárat kétszárnyú ajtó.  Szempont XVII: Planírozza el a talajt a meleg levegő legmagasabb helyek felé való törekvéséből  adódó hőveszteség elkerülése, ill. a növényházi hőmérséklet homogenitásának javítása céljából.  A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (1. táblázat).  1. táblázat: Szerkezeti feltételek  A ÖVEZET  B ÖVEZET  C ÖVEZET  D ÖVEZET  R  (ablakok déli  R  (Kelet­nyugat)  SZEMPONT I  R (Kelet­nyugat)  R (Kelet­nyugat)  SZEMPONT II 

R (3­4 méter) 

SZEMPONT III 

R (80 méter) 

SZEMPONT IV 

R (10­20 méter) 

R (3 méter) 

HR (4­5 méter) 

HR (≥ 3 méter) R 

SZEMPONT V 

R 

HR 

R 

SZEMPONT VI 

R *NR  Finnországban

R  R *O 

Hollandiában NR  az Egyesült  Királyságban

R * HR  Magyarországon

R 

HR  NR 

R  R 

HR  R 

R 

SZEMPONT IX 

R (üvegfalak 

R * Hollandiában, 

SZEMPONT X 

R 

SZEMPONT VII  SZEMPONT VIII 

esetében) 

R (3­4 méter) 

irányba)  R (3­4 méter)  *C Romániában R (40 m) *HR  Romániában 25  méter 

1 ernyő kötelező,  2./3. ernyő ajánlott

R  R (üvegrost, 

duplafalú  műanyag fal) 

R (3­4 méter)  HR (<100 méter)  R (50 méter)  (≥ 6 méter) 

SZEMPONT XI 

R (fák és bokrok 

SZEMPONT XII 

NR 

SZEMPONT XIII 

R 

SZEMPONT XIV 

R (>27 fok) 

SZEMPONT XV  SZEMPONT XVI  SZEMPONT  XVII 

termesztésénél) 

R (kivéve a  zöldségféléket)  R  HR 

R  R *NR az Egyesült  Királyságban 

R *O Alumínium 

R 

R (szigetelt  növényházakban) 

NR 

Hollandiában

R 

R 

R (>22­26 fok) 

R (>28%) *HR 

R (>10 fok) 

Romániában

R 

R 

(dísznövényeknél) 

R 

(dísznövényeknél  és  palántanevelőknél) 

R  HR R 

HR 

HR 

HR 

HR 

Németország 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy  kis hatás.  *  Hollandiában az információkat a ZÖLD CÍMKÉS  NÖVÉNYHÁZ­ra (GLK) vonatkozó követelmények  alapján   gyűjtötték,   mely   egy   olyan   hollandiai   minősítő   rendszer,   ami   lehetővé   teszi   a   termelőnek,   hogy  befektetéseire   adókedvezményt   kapjon.   E   kérdőívet   olyan   növényházat   alapul   véve   töltötték   ki,   ahol   az  átlagos minimumhőmérséklet januárban 17 ºC. Az O minősítés azt jelenti, hogy a szempont kötelező jellegű a  ZÖLD CÍMKÉS  bizonyítványhoz, az  R–rel jelölt további pontok  nem kötelezőek (O), de beleszámítanak  abba a pontrendszerbe, amelyiken a ZÖLD CÍMKÉS bizonyítvány alapul. Az R besorolás azt jelenti, hogy a  szempont a „Jó Gyakorlat” része Hollandiában és a legtöbb palántanevelőnél alkalmazzák. 

6. Növényházakat borító anyagokkal szemben támasztott követelmények A növényházak borítására hőszigetelő anyagok használandók. A hosszúhullámú infravörös  sugárzást   maximálisan   visszatartó,   a   PAR   sugárzást   pedig   maximálisan   áteresztő  tulajdonságúnak kell lennie. A következő szempontokat kell figyelembe venni: Szempont I: A megfelelő borítóanyagok kiválasztása. A növényház borításának elsődleges  célja a két környezet közötti fényátbocsátó fal biztosítása.  Szempont II: A nap sugárzásának minimum áteresztőképessége (300­2500 nm). Szempont III: Az infravörös sugárzás maximum áteresztőképessége (2500­40000 nm). Szempont IV: A növényház tetejének fehérre meszelése a növényházba jutó napsugárzás  mennyiségének csökkentése, valamint a belső hőmérséklet és a fény erősségének  csökkentése céljából. Szempont V: Az üveg/műanyag borítás tisztán tartása az áteresztőképesség növelése céljából. Szempont VI: Tönkrement borítóanyag pótlása. Szempont VII: A borítás rendszeres megújítása (műanyagfilm). Szempont VIII: Dupla­ vagy sokrétegű borítás. A növényház borításának jobb szigetelése  érdekében megfontolandó dupla bevonat vagy a műanyagok alkalmazása. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (2. táblázat).  2. táblázat: Borítóanyagokkal szemben támasztott követelmények  A ÖVEZET  B ÖVEZET  C ÖVEZET  SZEMPONT I 

R 

R Max.  fényáteresztés 

HR *R (fűtés  nélküli műanyag) 

D ÖVEZET  R (UV és 

infravörös fényre  nézve szelektív) 

R 

SZEMPONT II 

HR (>80% tető) 

*O Hollandiában  75% (Venlo­ típusú  növényházak  teteje) 71% (nagy  fesztávú  növényházak  teteje)

HR (>80%) 

HR (>80% tető)  R (>80%  oldalfalak) 

SZEMPONT III 

R 

R 

HR (<60%) 

HR (<50 %) 

SZEMPONT IV 

R (ernyő nélküli 

R (ernyő,  filmréteg nélküli  növényházak) 

HR 

R 

SZEMPONT V 

R 

R 

HR 

SZEMPONT VI 

HR 

R  R *O 

HR 

SZEMPONT VII 

SZEMPONT  VIII 

növényházak) 

HR 

R 

Hollandiában az  anyag  élettartamától  függően 

R *O  Hollandiában 

R (amennyiben  nincs fehérre  meszelve) 

HR  HR (az anyagok 

HR  R *HR  Magyarországon,  fűtés nélküli  műanyag  növényházra 

max. hasznos  élettartamát  tekintetbe véve) 

R (ha a  növényház fűtött) 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­:  semmilyen vagy kis hatás. 

7. Szellőzési minimumfeltételek  A mechanikai szellőztető rendszerek költséges alkalmazása helyett a növényházak  természetes szellőzését optimalizáljuk. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: A tető szellőzőinek tájolása. A növényházakat alapesetben az uralkodó  széljárás irányára merőlegesen tájolják. Szempont II: Szellőztető felület (oldalsó és tetőn levő, a földfelszín százalékában  kifejezve). Szempont III: A rovarháló porozitása. Az alacsony porozitás csökkenti a növényházak  szellőztethetőségét. Szempont IV: A szellőzők hermetikus tömítése. Ugyan a hideg évszakokban a  szellőzőablakok alapesetben zárva vannak, de az ablakkeret tömítése hőveszteség (hűtött  növényházak esetében pedig melegedés) potenciális forrása lehet. Szempont V: A légsebességmérő időszakos karbantartása. Szempont VI: Levegő visszakeringtető ventillátorok. A kényszerlevegős fűtési rendszer  ventillátora adott esetben folyamatos légkeverés biztosítására is felhasználható. Szempont VII: Elszívó ventillátorok: a növényház egyik végén elszívják a levegőt, a külső  levegő a másik végén pedig beáramlik. Szempont VIII: Teljesen automatizált szellőztető rendszerek.   A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (3. táblázat).

3. táblázat: Szellőzéssel szemben támasztott követelmények 

A ÖVEZET 

B ÖVEZET 

SZEMPONT I 

SZEMPONT II 

R (>25%) 

R (>25%) 

SZEMPONT III 

R 

SZEMPONT IV 

HR 

R Németország  R 

SZEMPONT V 

HR 

R 

SZEMPONT VI 

R * HR  Észtországban 

R 

SZEMPONT  VII  SZEMPONT  VIII 

HR 

C ÖVEZET  R (kerüljük a 

D ÖVEZET  R (az uralkodó 

nyári forró és a  téli hideg szelet) *  HR Romániában  HR (>25%)  *10% műanyag  esetében a végén  Magyarországon 

R (>25%  oldalsó+tető) R  (oldalsó >10%, ill.  tető >20%) 

R (>40%) 

R (>40%) 

HR  R * HR 

HR 

széljárásra  merőleges) 

R 

Romániában  R * HR  Romániában 

R Németország 

R 

HR 

HR 

R 

HR 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy  kis hatás. 

8. Hűtési minimumfeltételek Betartásuk szükséges és nagyon ajánlott azokban az övezetekben, melyekben a természetes  és mechanikai szellőztető rendszerek nem elegendőek a növénytermesztés optimális  hőmérsékletének biztosítására. A következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: Hűtőrendszer. A levegő hőmérsékletének csökkentésére használják, ami az  elpárologtatás – a víz gőzzé való átalakulása – látens hőjének felhasználásával történik. Szempont II: Állítson üzembe vízköd képző rendszert. A nagy nyomású köd­ vagy  páraképző rendszer száraz éghajlatú vidéken hűtésre is használható, amennyiben a  vízminőség megfelelő. Szempont III: Talajhűtés használata esetén talajszigetelés alkalmazandó, hogy  megakadályozzuk a hő talajon keresztüli beáramlását a növényházba. Szempont IV: Teljesen automatizált (számítógép­vezérelt) hűtőrendszerek. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (4. táblázat).

4. táblázat: Hűtéssel szemben támasztott követelmények 

A ÖVEZET 

B ÖVEZET 

C ÖVEZET 

D ÖVEZET 

SZEMPONT I 

SZEMPONT II 

R 

R 

SZEMPONT III  SZEMPONT IV 

R 

*NR Dániában  **R Németország 

R 

R Németország 

R 

R Németország

NR 

HR 

HR 

R (vízköd  rendszer, alacsony  nyomású rendszer  air­water  légnedvesség  ventillátorokkal)  HR 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy  kis hatás. 

9. Passzív kiegészítő rendszerekkel szemben megfogalmazott követelmények  Az itt leírt alacsony energiafogyasztást ösztönző szempontok azt a célt szolgálják, hogy  támogassák a költségesebb fő szellőző­ és hűtőrendszer működését. A következő  szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: Dupla rétegű borítás vagy buborékos fólia. Többrétegű bevonat javítja ugyan a szigetelést,  de csökkenti az áteresztőképességet. Szempont II: Az üveg kiváltása szigetelő elemekre a konvekciós­kondukciós hőveszteség csökkentése  céljából. Szempont III: Hővisszatartó ernyő használata hideg időben. A növényházakban az árnyékoló és  hővisszatartó anyagok széles skáláját alkalmazzák kezdve az egyszerű szövött anyagtól a kiváló  minőségű szövetig, melyek némelyike alumínium bevonatot tartalmaz a Nap sugárzásának visszaverése  vagy a hő növényházba való visszaverése céljából.  Szempont IV: A hővisszatartó ernyők megfelelő karbantartása. Szempont V: Gőzáteresztő hővisszatartó ernyők használata. Szempont VI: Árnyékoló ernyők alkalmazása meleg időben, melyek csökkentik a növényházba jutó  napsugárzás mennyiségét, csökkentve ezzel a belső hőmérsékletet és a fényerősséget. Szempont VII: Porózus ernyők használata a növényház szellőzésének javítása céljából. Szempont VIII: A növényház egyes részeinek elkülönítésére az oszlopok között alkalmazzon elválasztó  lapot. Szempont IX: Kiegészítő szigetelés. Szempont X: Rugó segítségével záródó vagy automata ajtók a kifelé irányuló légáramlás csökkentésére. Szempont XI: A növényház felosztása a klimatikus szabályzás javítása céljából. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (5. táblázat). 5. táblázat: Passzív kiegészítő rendszerekkel szemben támasztott követelmények.  A ÖVEZET  B ÖVEZET  C ÖVEZET  D ÖVEZET  R (PVC, Vinil­

SZEMPONT I 

SZEMPONT II 

R 

NR 

R *O   Hollandiában R  *O 

film vagy üveg az  üveg anyagú  növényházak  oldalán) * HR műanyag  növényházaknál  Magyarországon

R 

R (dupla  polietilén  takarólap ha fűtött a  rendszer) 

Hollandiában 

R *O 

R (belső rész  automatizált) 

R (fűtés nélkül)   HR (fűtött 

SZEMPONT III 

R 

Hollandiában 

SZEMPONT IV 

HR 

*O  Hollandiában 

HR 

HR 

SZEMPONT V 

R 

R 

R 

R 

SZEMPONT VI 

R (üveg anyagú 

R 

SZEMPONT VII  SZEMPONT  VIII 

R 

SZEMPONT IX  SZEMPONT X 

R 

rendszer esetén  alumíniumozott  takarólapok)  

R (feltekerhető  külső ernyők,  automatizált) 

R 

R 

R 

R 

R 

R 

R 

R 

R 

R *NR  Romániában 

R 

R 

R 

R 

R 

növényház) 

R (a különféle 

SZEMPONT XI 

R (a termesztési  terv szerint) 

R 

R *NR 

Magyarországon 

növények  elkülönítésére, ill.  a szinteltolódásos  növényházaknál) 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­:  semmilyen vagy kis hatás. 

10. Mesterséges fényre vonatkozó minimumfeltételek  Ezek a szempontok olyan övezetekben szükségesek és ajánlhatók, ahol a sem a napsugárzás  időtartama, sem annak intenzitása nem megfelelő a növények számára. A következő  szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: Fényforrás. Energiát takarítunk meg akkor, ha a legjobb fényforrást választjuk,  ha az intenzitás megfelelő, ill. ha a rögzítés helye olyan, ami egyöntetűséget biztosít. Szempont II: Időszakos karbantartás, a lámpák és fényforrások tisztítása és felújítása. Szempont III: A fényeloszlás mérése. Szempont IV: Időszakos karbantartás, a fényérzékelők felújítása. Szempont V: Az égők üzembe helyezésének speciális módozatai (részletezés). Szempont VI: A gyári tűrés alatti fénykibocsátású fényforrások eltávolítása. Szempont VII: Felharmonikus szűrés. Szempont VIII: Frekvenciavezérelt hajtószerkezetek. Szempont (Media) IX: Teljesen automatizált (számítógépvezérelt) mesterséges világítás. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (6. táblázat).

6. táblázat: A mesterséges világítással szemben támasztott követelmények.  A ÖVEZET 

R (HPS lámpák, 

SZEMPONT I 

220/380 vagy 400  V­os) 

SZEMPONT II 

HR 

SZEMPONT III 

R 

SZEMPONT IV 

B ÖVEZET  R *SON­T LED  Dániában, HPS  lampák az  Egyesült  Királyságban  **Hollandiában  >20 W m2 a  fényszennyezési  törvény hatálya  alá esik  R *O  Hollandiában  (éves) 

C ÖVEZET 

D ÖVEZET 

HR *Romániában  fénycsövek,  220­380V  **Magyarországo n Na lámpa 

HR 

HR 

R 

R *HR  Romániában 

R 

R (éves) 

HR 

HR 

SZEMPONT V 

HR  R (a 

sugárzásmérés  alapján) 

R 

R 

SZEMPONT VI 

R 

R 

R 

R 

R (csak akkor, ha  a felharmonikusok  problémát  jelentenek) 

SZEMPONT VII  SZEMPONT  VIII  SZEMPONT IX 

R 

R Németország  R 

HR 

HR 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak a mesterséges megvilágítású növényházakra alkalmazandók. 11. A fűtéssel szemben támasztott minimumfeltételek Ezek a szempontok olyan övezetekben szükségesek és ajánlhatók, melyek hideg éghajlatúak,  s hosszú ideig, ill. nagy valószínűséggel fennáll a fagyás lehetősége. A fűtő rendszerek  módosításának célja a kalorikus energia hasznosításának optimalizálása és a létesítmények  hatékony módon történő hőellátása. A következő szempontokat vegyük figyelembe:  KAZÁNOK Szempont I: Kazánszigetelés a hőveszteség csökkentésére.  Szempont II: A kazánok hatásfokának ellenőrzése, bizonyosodjunk meg arról, hogy a legnagyobb  hatásfokkal működnek. Szempont III: Hőmérséklet integrálása. Szempont IV: Az energiafelhasználás rögzítése. Szempont V: Alacsonyabb beállított hőmérséklet a szükséges hőmennyiség csökkentése érdekében. Szempont VI: Magasabb beállított relatív páratartalom a hőtelj. szükséglet csökkentése érdekében. Szempont VII: Időszakos karbantartás és tisztítás. Szempont VIII: Az érzékelő ellenőrzése a pontosabb hőmérsékleti szabályozás érdekében. Szempont IX: A keringtető szivattyú motor általi szabályzása.

Szempont X: Egy fűtőrendszerrel rendelkező palántanevelőknél egymodulos füstgázkondenzátort  használnak energia visszanyerésre. Szempont (Media) XI: Kombinált kondenzátor. Nagyobb energia visszanyerésre képes, mert két  részből tevődik össze: az első a visszatérő ágban, a második pedig egy különálló alacsony  kapacitású hő hálózatban van. Szempont XII: A fűtőcsöveket alacsonyan, a növények szintjén kell vezetni. Szempont XIII: A fűtési rendszer átállítása faaprítékra vagy pellet­re, bio­olajra, ill. egyéb megújuló  energiaforrásra. Szempont XIV: Kettős kazánrendszerek alacsonyabb energiaszinten: a fűtési szükséglet szabályzása  és a hőteljesítmény maximalizálása. Szempont XV. Turbulátor telepítése a kazánba, a kéményen keresztüli hőveszteség csökkentése  érdekében. Szempont XVI. Levegő előfűtő berendezés vagy előmelegítő telepítése a kazánba, a hőveszteség  csökkentése érdekében. HŐLÉGBEFÚVÓK/FÜSTGÁZ Szempont XVII: Szellőző nélküli rendszer. Szempont XVIII: Kényszerelszívású fűtési rendszer a gravitációs rendszer helyett.  Szempont XIX: Zárt égésterű kazán a kényszerelszívású hőlégbefúvók helyett. Szempont XX: Időszakos karbantartás és tisztítás. Szempont XXI: Keringtető ventillátorok. Szempont XXII: Teljesen automatizált (számítógépvezérelt) fűtőrendszerek. Minimum  paraméter megadása. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (7. táblázat). 7. táblázat: Fűtéssel szemben támasztott követelmények.  A ÖVEZET  B ÖVEZET  C ÖVEZET  R *O Hollandiában  SZEMPONT I  HR  HR  R *HR 

R *O Hollandiában 

SZEMPONT III 

R 

R  R *O Hollandiában 

SZEMPONT IV 

R 

SZEMPONT II 

D ÖVEZET  HR 

HR 

HR 

R 

R 

(1x hetente) 

HR 

HR 

R  R 

R  R 

R  R 

HR 

HR 

HR 

HR 

R 

R 

R 

SZEMPONT X 

R 

R 

SZEMPONT XI 

R Németország 

Észtországban 

SZEMPONT V  SZEMPONT VI  SZEMPONT VII 

HR 

SZEMPONT VIII 

HR 

SZEMPONT IX 

R (fő  szivattyúk) 

R *HR Hollandiában  évenként (a >130kW­ os kazánoknál évente  kétszer) R *O Hollandiában 

R (alsó és  felső csövek  kombinációja) 

R 

R 

SZEMPONTS XIII­ XIV­XV­XVI 

R 

R 

R 

R 

SZEMPONT XVII 

NR 

SZEMPONT XVIII 

R 

SZEMPONT XIX  SZEMPONT XX  and XXI  SZEMPONT XXII 

R 

R 

R 

SZEMPONT XII 

R Németország 

HR 

HR 

HR 

HR 

R 

R 

HR 

R 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak a fűtéssel ellátott növényházakra alkalmazandók.

12. A kogeneráció minimumfeltételei  Ezen szempontokat olyan területekre ajánljuk, ahol elkerülhetetlen a nagyon költséges  fűtőrendszerek alkalmazása, ill. a  kogenerációs rendszerek életképesek lehetnek. A  következő szempontokat vegyük figyelembe: Szempont I: A megfelelő üzemi hatásfok biztosítása érdekében rendszeres ellenőrzés  végzése. Szempont II: Füstgáztisztító felszerelése a NOx. szint csökkentése érdekében. Szempont III: Füstgázhűtés. Szempont IV: Minimális hőtárolás. Szempont V: Füstgázhőmérő üzembe helyezése (vagy a kazán tisztaságának ellenőrzése) a  hőveszteség ellenőrzéséhez. Szempont VI: Teljesen automatizált (számítógépvezérelt) rendszerek. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (8. táblázat). 8. táblázat: Kogenerációval szemben támasztott követelmények.

A ÖVEZET  SZEMPONT I 

HR 

SZEMPONT II 

R 

SZEMPONT III 

R 

SZEMPONT IV  SZEMPONT V 

HR 

B ÖVEZET  HR * NOx 

C ÖVEZET 

D ÖVEZET 

kibocsátás és  füstgáz  hőmérséklet  R *csak akkor, ha  a CO2 saját  használatra van R *O  Hollandiában R *O  Hollandiában  100m3/ha 

R *HR  Romániában 

R 

R 

R 

R 

R 

R *O  Hollandiában 

R * HR  Romániában 

R 

SZEMPONT VI 

R *O  Hollandiában 

HR 

HR 

HR 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak ilyen rendszerekkel ellátott növényházakra alkalmazandók.

13. A hőelosztás minimumfeltételei  Ezek a szempontok olyan területeken szükségesek és ajánlhatók, melyek hideg éghajlatúak,  s hosszú ideig, ill. nagy valószínűséggel fennáll a fagyás lehetősége. A fűtő rendszerek  módosításának célja a kalorikus energia hasznosításának optimalizálása és a létesítmények  hatékony módon történő hőellátása. A következő szempontokat vegyük figyelembe:  Szempont I: A hálózatban törekedni kell a homogén hőmérséklet fenntartására. Szempont II: A kazánháztól a növényházig futó fő fűtőcsövek megfelelő szigetelése. Szempont III: A felső és a munkaasztali fűtés szétválasztása két külön hőkörre. Szempont IV: Munkaasztal alatti fűtőrendszer. Szempont V: Változtatható magasságú fűtési rendszer a növény fűtésének jobbá tételére. Szempont VI: Léghevítő a növénykárosodás elkerülése érdekében évi néhány napra. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (Table 9).

9. táblázat: A hőelosztással szemben támasztott követelmények

SZEMPONT I 

A ÖVEZET  B ÖVEZET  C ÖVEZET  R  R (változtatható ±2  R (változtatható  (változtatható  ±2 ºC) 

ºC) *O Hollandiában 

SZEMPONT II 

HR 

R 

SZEMPONT III 

R 

R 

SZEMPONT IV 

R 

R 

SZEMPONT V 

R 

R 

SZEMPONT VI 

R 

R 

D ÖVEZET  R (változtatható 

±5 ºC) 

±2­5 ºC) 

HR  R * HR 

HR 

R  R *HR 

R 

Magyarországon 

Magyarországon  R *HR  Romániában *NR  Magyarországon 

R  R  R 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak fűtéssel ellátott növényházakra alkalmazandók.

14. A Hőtárolás minimumfeltételei Ezek a szempontok olyan területeken szükségesek és ajánlhatók, melyek hideg éghajlatúak, 

s hosszú ideig, ill. nagy valószínűséggel fennáll a fagyás lehetősége. A fűtő rendszerek  módosításának célja a kalorikus energia hasznosításának optimalizálása és a létesítmények  hatékony módon történő hőellátása. A következő szempontokat vegyük figyelembe:  Szempont I: A tartályok szigetelése a hőveszteség csökkentése céljából.  Szempont II: Tárolásvezérlő modul a klímaszámítógépen.  Szempont III: Hőtárolás a hőenergia éjszakai továbbításához.  A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (10. táblázat). 

10. táblázat: A hőtárolással szemben támasztott követelmények

A ÖVEZET 

B ÖVEZET 

C ÖVEZET 

D ÖVEZET 

SZEMPONT I 

HR

R *O  Hollandiában min.  15­20 cm vastag

HR *Romániában 

HR

SZEMPONT II 

R

R *O  Hollandiában

HR

HR

SZEMPONT III 

R

R

R *HR  Magyarországon

HR

ásványgyapot

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy kis hatás. D övezet: csak széntartalom növelő rendszerrel ellátott növényházakra alkalmazandók.

15. A CO2 trágyázás minimumfeltételei Ezek a szempontok a növény megfelelő fejlődése számára szükséges CO2 mennyiségének  biztosítása érdekében olyan területekre ajánlhatók, ahol a légtérben hiány mutatkozik. A  következő szempontokat vegyük figyelembe: 

Szempont I: Az érzékelők időszakos karbantartása. Szempont II: A növényházon belüli CO2 koncentráció. Szempont III: CHP füstgáztisztítóval. Szempont IV: CO2 termelés füstgázból: tiszta üzemanyag. Szempont V: Időszakos karbantartás és tisztítás (részletezés). A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (11. táblázat).  11. táblázat: CO2 trágyázással szemben támasztott követelmények.  A ÖVEZET  B ÖVEZET  C ÖVEZET  R *O  SZEMPONT I  HR  HR  Hollandiában  and V  SZEMPONT II 

R (600­700 ppm) 

R (> 600 ppm) 

R (300­600 ppm) 

D ÖVEZET  HR  R (350­600 ppm) 

SZEMPONT III 

R 

SZEMPONT IV 

R 

R *O  R * HR  Hollandiában, ha a  Romániában *NR  CO2 saját  Magyarországon a  használatra van földgáz kénes R 

Németország/UK 

R 

*NR  Magyarországon a  földgáz kénes

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy kis hatás.  D övezet: csak CO2 trágyázást alkalmazó növényházakra alkalmazandók.

16. Egyéb követelmények  A fenti fejezetekben nem tárgyalt általános szempontok.  Szempont I: Hőmérséklet integrálása. Szempont II: Az összes érzékelő beállítása és kalibrációja. Szempont III: Csepegésgátló adalékkal kezelt borítóanyag a gombásodás és a növényekben  való kártétel megelőzése érdekében. Szempont IV: Növény közelében elhelyezett érzékelők a jobb klimatikus szabályzás  érdekében. Szempont V: A pontosabb hőmérsékletszabályzás érdekében szívassa ki az érzékelőt  levegővel. Szempont VI: Ellenőrizze a növényház vízszintes hőmérsékleti gradienseit. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (Table 12).  12. táblázat: Egyéb követelmények. A ÖVEZET  B ÖVEZET  SZEMPONT I 

R 

R 

C ÖVEZET  R * HR 

SZEMPONT II 

HR 

R *O  Hollandiában 

HR 

HR 

SZEMPONT III  SZEMPONT IV 

HR  R 

R  R 

R  R 

SZEMPONT V 

R 

Hollandiában 

HR 

HR 

R 

R *O  Hollandiában a  különbség <1.5oC  1.5 m­en, a  fűtéscső tartósan  60oC (vagy  alacsonyabb) 

R 

R 

SZEMPONT VI 

R  R  R *O 

Romániában 

D ÖVEZET  R 

HR: Nagyon ajánlott. O: Kötelező ­ Zöld címkés (NL). R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. ­­­­­: semmilyen vagy  kis hatás. 

17. Szabályzó rendszerek A növényházba telepített bármilyen automatikusan szabályozható rendszert központi  szabályzó rendszer segítségével kell ellenőrizni. A következő szempontokat vegyük  figyelembe: Szempont I: Változó használata a konstans értékek helyett. Szempont II: Növényházi klímaszámítógép a növényházi klíma méréséhez és  szabályzásához. Szempont III: Hőmérsékletintegráláshoz időjárási modul a klímaszámítógépen (lehetővé  válik bizonyos helyzetek előrejelzése). Szempont IV: A szabályzórendszernek olyan módon kell integrálnia  az összes rendszert,  hogy azok ne működjenek egymástól függetlenül: szellőzés, hűtős, fűtés, CO2, kogeneráció, hővisszatartó és árnyékoló ernyők, stb. A zónákra nézve a következő jellemzőket kell figyelembe venni (13. táblázat). 13. táblázat: A szabályzó rendszerekkel szemben támasztott követelmények. 

A ÖVEZET 

B ÖVEZET 

C ÖVEZET 

SZEMPONT I 

HR 

R 

HR 

SZEMPONT II 

R 

R *O  Hollandiában 

HR 

R * HR a  fűtőrendszerre

SZEMPONT III 

R 

HR 

R 

SZEMPONT IV 

R 

HR 

HR 

R  R *O 

Hollandiában 

D ÖVEZET  R * HR a  fűtőrendszerre 

C: Kötelező. R: Ajánlott. NR: Nem ajánlott. 

18. Irodalomjegyzék  Nederhoff E.M., 1990.­Technical aspects, management and control of CO2  enrichment in greenhouses. Acta  Horticulturae, 268: 127­138.  Dragomir Ghe.,1996.­Incalzirea serelor folosind tehnologii de varf,Revista Hortinform, nr.8.  Horgos A. and Butnaru H., 1997.­Schimbarile produse in disponibilul de resurse enegetice pentru Serele Arad  in perioada 1963­1996. Vol.Cercetari Stiintifice, Seria I­U.S.A.M.V.B. Timisoara. Ed. Agroprint Timisoara  Horgos A. and Berar R,V., 1999.­Evolutia constructiilor de sere si tehnologii noi de cultivare a legumelor  fortate,  pe   plan  mondial  si   in  Romania.   Vol.  Lucrarile  Simpozionului   &  quot;  Prezent  si   perspectiva  in  Horticultura"U.S.A.M.V.Cluj­Napoca, Ed. Erdelyi Hirado Cluj­Napoca.  Roberts W.J., Bartok J.W., Fabian­Wheeler E. and Simpkins J., 2001. Energy Conservation for Commercial  Greenhouses. .